Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-24 / 118. szám, szerda

1950 május 26 UJS

ZÖ- S ä K IX KOM ZUSU I1ÖTII MÄPO erős aktivitásba lendült a besztercebányai kerület magyar párttagsága is Milyen célt szolgáltak és milyen célt értek ©1 a besztercebányai kerület magyarnyelvű járási pártaktívái? Amikor ezt a kérdést taglaljuk, elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a besztercebányai kerület milyen célt követett, amikor összehívta ezeket a pártkonferenciákat. KítIW elvtárs, kerületi pártitkár, ezeket mondja; "

A járási magyar pártaktívák célja a Járások magyar tagságának tömeges aktivizálása a Pártkongresszus előtt, az ötéves terv és a mezőgazdaság magasabb termelési formál érdekében." Ez a néhány szó helyesen világítja meg az egész kérdést. Szükség volt-© ezekre a pártaktívákra? Igen, meg kell állapítanunk, nagy szükség volt. Nagy szükség volt azért, mert a járások párttagságának Jelentós része különböző gátló körülmények folytán nem tudott eddig bekapcsolódni a pártmozgalmi életbe és ezért az alapszervezetekben sem tudta kifejteni azt a munkát, amely a magyar dolgoaók százszázalékos bekapcsolódásához szükséges. Elérte-e a célját a besztercebányai kerület? Igen, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, elérte. Elérte azért, mert a falvak párttagsága teljesen tiszta képet nyert a Jövő feladatairól, a Párt Irányvonaláról és aktivizálódása olyan mértékben kezdődött meg, amely szép reményekre jogosít, A pártaktivákon kifejlődött egészséges kritika és önkritika leleplezte azokat a hiányokat, amelyek eddig a falvakon megbénították a pártszervezet helyes működését és ezzel együtt a szövetkezeti mozgalom fejlődését. A gyárt munkásság öntudatos és százszázalékosan konstruktív kiállása viszont meggyőzte falusi elvtársainkat arról, hogy nagyobb eredményeket, nagyobb munkát kell kifejteniük ahhoz, hogy meg tudják közelíteni a gyárak pártmozgalmi életét, A járások magyar pártaktíváin határozatokat hoztak, amelyeknek nagy része a IX. kongresszus előtti konkrét munkára irányult és amelynek célja a falvak életének és fejlődésének javítása a Párt gottwaldi irányvonala értelmében. IPOLYSÁG A járási Nemzeti Tanács szépen feldíszített helyiségében a falvakról mintegy negyven vezető pártfunkcionárius jött össze, hogy megtárgyalja a járás és egyes falvainak problémáit. Az ipolysági járás túlnyomó részben mezőgazdasági. Ipari üzem itt nincs és a szövetkezeti mozgalom sem áll erős lábakon. Mint ahogy Major Sándor, járási párttitkár mondotta, a pártaktíva legszebb feladata az lesz, hogy az itt leszűrt tapasztalatokat az egész járásban értékesíthessék. A Párt gottwaldi irányvonaláról Kizling elvtárs számolt be és ismertette a Párt fejlődésében beállott helyzetet, különösen Gottwald elvtárs nagy beszámolóját a februári Központi Bizottsági ülésén. A vitában, amelyben a faluról jött elvtársak előadták tapasztalataikat és ismertették tevékenységüket, kitűnt az, hogy a falu legfontosabb problémájában, a szövetkezeti mozgalomban eddig még nem sikerült döntő áttörést elérni. A szövetkezetek száma elég nagy, de tevékenységük általában igen csekély. Sok helyütt terveztek sok mindenfélét, de egyetlen egy faluban sem született meg a közös tavaszi vetés. Az elvtársak néhány helyen maguk sincsenek tisztában a szövetkezeti mozgalom célkitűzéseivel és így nem is játszhatnak vezetíjszerepet a szövetkezeti mozgalom megszervezésében és Irányításában. Sok helyütt a falusi reakció a legdurvább rosszakarattal gátolta a fejlődést. Az elvtársak nem voltak elég éberek és nem tudták megakadályozni ezt a tevékenységet. Igy Szécsénykén például, mielőtt a szövetkezet átvehette volna az úrbéri legelöket, az összes fákat valóságos rablógazdálkodással kivágták onnan. De volt is erre elég idejük. Fél évnél is tovább húzódott az úrbéri legelök átadása a szövetkezet tulajdonába. Sok helyütt még a mai napig sem adták át a legelőket, mint pl. Hídvégen. Némiképpen jobb munka tapasztalható Egegen (Hokovce), ahol körülbelül 78 hektáron közös munkába kezdtek. De a szövetkezetnek csak 29 tagja van és továbbmenni nem tudnak, mert a falusi reakció erös és a pártmunka gyenge. Az elvtársak szerint a papok akadályozzák a fejlődést. A mi véleményünk azonban az, hogy semmiképpen sem tudnák megakadályozni a papok a fejlődést, ha a falusi pártszervezet nem húzódozna az apró mindennapi meggyőző munkától, ha házi agitációt fejtene ki és így próbálná meggyőzni a falu kis- és középparasztságát a szövetkezeti mozgalom szükségességéről. . Major elvtárs, a járási pártitkár, gyakran látogatja a falut. De a falu pártszervezete nem támaszkodhat Major elvtárs munkájára, mert Major elvtársra egy egész járás van bízva és nem egy falu. A szövetkezeti munkának jó előfeltételei vannak Paláston és Felsötűron Is. Itt ls csupán a párttagság aktivizálódása hozhatja meg a fejlődést. A közös vetés és az öszl közös munkák megszervezésére sehol sem tettek még konkrét lépéseket. Mindenki csak várja, hogy lesz valami, hogy valamit fognak kezdeni, de az elvtársai? a falvakon még nem kezdték meg a meggyőző, felvilágosító munkát az őszi terv sikere érdekében. Egyoldalúák lennénk azonban, ha az ipolysági járásból csupán ezeket a tényeket hoznók fel. A járáa egészében a mai napig 98 százalékban teljesítetté kötelezettségvállalásait. Sok helyütt azonban már túl is lépték ezeket. A knogresszus előestéjéig vállalt kötelezettségeiket 100 százalékra vagy azon felül teljesítik és ezzel is jelentős lépést tettek előre. A pártaktíva folyamán az egegi szövetkezetesek jelenlévő képviselői, Pénzes Kálmán és Péri elvtársakönként és helyes elgondolástól indíttatva kijelentették, hogy a nagycétényi Egységes Földműves Szövetkezet Široký elvtárshoz intézett levele alapján utólagos kötelezettséget vállalnak a Párt IX. kongresszusára és közösen végzik el a tavaszi munkák zárórészét, a kaszálást, a széna- és takarmánygyüjtést, az aratást és a cséplést. Üjabb kötelezettségeket vállaltak arra nézve, hogy a közös vetésterületet kiterjesztik és őszig a harcolnak a többtezmelésézt a füleki öntödében (A gyár egyik v illámröplap ja> János, Lukács János, Odry László, Dolenszky Mária, Major Sándor. 3. A szlovák elvtársakkal együtt közös harcot szervezünk a reakció minden szabotázsa és támadása ellen. Az osztályharc alapján a proletár nemzetköziség zászlaja alatt a Párt marx-lenini és sztálini tanításai szellemében Gottwald és Široký vezetésével minden erőnkkel hozzájárulunk a szocializmus győzelméhez. 4.

#Tudatában vagyunk annak, hogy győzelmünk és fejlődésünk attól függ, milyen mértékben tudjuk magunkévá tenni az SzK(b)P gazdag tapasztala-o v OíA V 0 • «r.tSd

9 350 íacop 3.„ 5- lllz ^ tf ií

7f* poat falu lakosságának többségét, körülbelül 50—60 gazdát megnyernek a közös vetési tervnek. Egyúttal kihívták a gömörhorkai Egységes Földműves Szövetkezetet határozatuk három pontjának mennél jobb elvégzéséért indított versenyre. A járási pártaktíva résztvevői nagy lelkesedéssel vették tudomásul az egegiek bejelentését és kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden segítséget megadnak az egegi elvtársaknak ahhoz, hogy őszre mintaszövetkezetté váljanak. Ez a segítség főleg politikai segítség lesz és az érett, a falu problémáival tisztában levő elvtársak sűrűn fogják látogatni Egeget és segítséget fognak nyújtani apró felvilágosító munkájukkal. Az aktíva kötelezettséget vállalt, amelyet öt pontba foglaltak össze: 1. Kötelezzük magunkat arra, hogy a IX. kongresszus előtti estéken az akadémiákon eddig nem látott mértékben mozgósítjuk a néptömeget és megfelelő színvonalas műsort készítünk elő. E határozat végrehajtásáért felelősek: Major Sándor, Bartal Lajos, Gágyor Lajos, Odry László, Dobos László, Hojaza Imre, Pénzes Kálmán, 2. A Párt egész tagsága segédkezet nyújt a hokovcei szövetkezetnek abban, hogy mintaszövetkezetté válJon. A hokovcei szövetkezet, valamint a Járás összes szövetkezetét segíteni fogjuk, hogy a szövetkezetek minél előbb megkezdhessék igazi hivatásukat, a föld közös megművelését. A határozatokért felelősek: Piry tait és milyen gyorsan tudjuk népünket átnevelni, ezért minden erőnkkel terjesztjük az Üj Szót, a Szabad Földművest, a Szakszervezeti Közlönyt és a Pártéletet. Azon leszünk, hogy járásunk minden haladó magyar lakosa legalább egy napilapot és egy hetilapot rendeljen. 5. Arra törekszünk, hogy járásunk minden helységében megalakuljon a CSEMADOK.. Hisszük, hogy az ipolysági járás elvtársai e kötelezettségvállalások szellemében a jövőben erősebb tevékenységet fognak kifejteni, nem hanyagolják el a párttagság legfontosabb kötelességét a falun, a meggyőző és felvilágosító munkát a Párt irányvonala, a föld közös megművelése érdekében. KffiKKÖ A kékkői járásban a járás központi politikai és szervezeti irányítása nehezen érvényesül. Természetes akadálya ennek a vasút teljes hiánya. Az egész járásban nincs egy kilométernyi vasút sem. A forgalmat csupán személyszállító és teherautó forgalommal bonyolítják le. Sok helyütt az utak olyan rossz állapotban vannak, hogy a falu lakossága terményeit nem tudja beszállítani a legközelebbi raktárszövetkezethez, Igy pl. Varbó községnek egyáltalán semmiféle országútja nincsen, a falut csak dülőutak kötik össze a szómzséd községekkel, amelyek esős időben járhatatlanok. Különösen az idén, amikor bőségesen hullott az eső, a falu két traktorja sem tudott megmozdulni. Pedig Varbó község 25—30 vagón krumplit is ad a közellátásnak. Ahol a közlekedés rossz, ott a falvak még távolabb állnak fejlődéstől, még jobban elmaradnak az ország előrehaladásában. A járási pártszervezet ezzel az akadállyal nem tudott megbirkózni. Nem tudta érvényesíteni vezető szerepét a járás életében. A pártszervezetek általában gyengén működnek s ez megmutatkozik a járás szövetkezeti mozgalmában. A járási pártaktiván a Párt Köz ponti Bizottságának küldötte, Fábry István elvtárs is résztvett és beszámolót tartott a párttagság mai, kon. gresszus előtti feladatairól. Fábry elvtárs hangsúlyozta, hogy népünk igényei növekednek és nagyon fontos, hogy a falu mielőbb áttérjen a termelés magasabb formájára. A burzsaá-nacionalizmus kérdésében azt az elvet hangoztatta, amit a járási pártaktíva is igen helyesen magáévá tett, hogy mindenki söpörjön a saját portája előtt. Az élénk vitában sok elvtárs hozott értékes tapasztalatokat a fal vakról. Igy pl. Fábry Béla elvtárs Szelény községből. Szelény községben a helyzet nem a legjobb. A JSSR helyicsoportjának elnöke egy 280 holdas kulák. Az Akció Bizottság elnöke 14 hektáros kulák. Saját traktorral rendelkeznek. Csak 10—12 kisparaszt vagy néhány nincstelen állt eddig a szövetkezeti mozgalom mellé. A parasztság nagyrészét az elvtársak még nem tudták meggyőzni a közös munka előnyeiről. Ipolyvarbón sem sokkal jobb a helyzet. Az elkobzott földeket, ahelyett, hogy egészséges közös gazdálko dást indítanának meg rajtuk a nagyüzemi termelés nündep elő nyével, szét akarják parcellázni. A pártszervezet nem tudja meg' győzni a falu kis- és középarasztságát, mert a pártszervezet tagjai maguk sem sajátították még el a marxi-lenini-sztállni tanítást. Igy aztán erös a reakció, öntudatos proletariátus ezen a vidéken nincsen. Gyárak, üzemek nincsenek. Üt és villany szintén nincsen. Az ipolyvarból elvtársaknak sürgős külső segítségre volna szükségük. De honnét? Csak egy segítség lehet, elvtársaink, ha ti magatok nekiálltok és egészséges pártmozgalmat hoztok tető alá. Kádereink nem elégségesek a legfontosabb funkció betöltésére sem. Hoszszú iskolázásra volna szükség és legalább minden faluból egy szövetkezetest, a legérettebbet el kellene küldeni szövetkezeti iskolázásra. Nem hozott több fényt az eddigiekbe Ocskó elvtárs kovácsovcei beszámolója sem. Nagycsalomján sem CSEMADOK csoport, sem szövetkezet nincsen. De Fábián Gábor elvtárs önkritikával megállapítja, hogy ebben ők a hibásak. Zsélyröl Fekete Pál elvtárs számolt be. A zsélyi pártszervezet 150 tagot számlál. A zsélyi szövetkezet jól indult és jó munkát végzett. Most azonban bizonyos fennakadás állott be, de az elvtársak ígérik, hogy őszre újabb lendületet vesznek és kifejlesztik szövetkezeti mozgalmukat. Felsőzellőn Borik elvtárs beszámolója szerint 60 holdat kezdtek közösen megmunkálni. De a szövetkezetnek mind a 60 tagja külön is dolgozik, Baját földjén. Szlovákgyarmaton nyolc 25 hektáros kulák zsákmányolta ki a nincstelen földmunkásságot. Itt aa elvtársak észretértek és ma már a kontingenst osztálya lapon rójják ki és megkezdték a faluban a felvilágosító munkát. Ez a kép nem sok vigaszt nyújt. De a járási pártaktíva után hisszük azt, hogy a párttagság minden erejével megtesz mindent, hogy Kékkőn is egészeséges szövetkezeti mozgalom indulhasson meg. Az úti és közlekedési nehézségek felett kell, hogy győzzön a szocializmus haladása, amely az egymástól elszakított falvak életébe is fényt hoz. A legközelebbi feladat a járásban a járásba erős magyar pártitkárhelyettes kikeresése és a szövetkezeti oktatóhálózat kibővítése. A kékkői járás pártaktivájának egyik legjelentőssebb határozata az, hogy az aktíván résztvett elvtársak mindegyike azonnal beszerzi az „Üj barázdát szánt az eke" című szovjet regényt, amelyet olvasókörökben fognak megtárgyalni a kékkői járás öszszes falvaiban, hogy ennek tapasztalatain okulva járásukban egészséges szövetkezeti mozgalmat hozzanak létre még az őszi munkák megkezdése előtt. Harcolni fognak a szlovák és magyar dolgozók testvéri együttmunkálkodásáért és soraikból kiközösítik a burzsoá-nacianalista elemeket. Sok jó és régi elvtárs van a kékkői járásban, de a fiatalok között is sok fejlett elvtársra találtunk. Bizonyosra vesszük, hogy az elvtársak a járási pártaktíva útmutatásai alapján üj lendülettel fognak mindennapi munkájukhoz és kiérdemlik a párttag büszke címét. LOSONC Egészen más jelleggel bírt a losonci járás pártaktívája. A városháza szépen feldíszített nagytermében kb. 80 kiküldött fogad bennünket. Mielőtt még helyünkre mehetnénk, hozzánk jönnek a csákányházai elvtársak és örömtől sugárzó arccal jelentik be, hogy falujukban hatalmas béketüntetést tartották mult vasárnap és ezen Csákányházán még soha nem látott tömeg, 800 ember vett részt. Kókai elvtárs bejelenti azt, hogy a falu 1500 főnyi lakosságából eddig már 1300-an aláírták a stockholmi békehatározatot. A békemozgalom sikerében, amely az egész losonci járásban általános, jelentős része van a csákányházai CSEMADOK, a helyi Akció Bizottság és az Ifjúsági Szö. vétség lelkes, fáradhatatlan munkájának. Amikor helyünket elfoglaljuk, a gyönyörű terem karzatáról felhangzik a CSEMADOK dalárdájának előadásában az Internacionále. Ezután Vass Magda, a losonci ifjúság nevében köszönti a magyar elvtársak ülésezését. A füleki CSM kékinges küldöttsége szlovák és magyar nyelven köszönti a megjelenteket. A Tátra bútorgyár üzemi pártcsoportja jelenti, hogy kötelezettségeit a tegnapi napon teljesítette. Ezután az apátfalusi Poľapa üzem pionírjai és CsISz csoportja üdvözlik a járási pártaktívát, akik beszédükben hangsúlyozzák a szlovák és magyar dolgozók testvéri együttműködését, a szocializmus győzelme érdekében. Kisuczky elvtárs, az ONV elnöke magyar nyelven köszönti az elvtársakat és kifejezi őszinte örömét azon, hogy a magyar párttagság aktivizálódik. Kijelenti, hogy mindig együtt dolgozott és együtt harcolt a losonci magyar elvtársakkal. Közös célért folyt a harc és most teljesült az a reményünk, hogy együtt építhetjük a szocializmust. F^bry elvtárs be. számolója után olyan vita indult meg, amely a legnagyobb büszkeséggel tölt el bennünket. Bagó elvtárs rövid párttitkári jelentésében már beszámolt arról, hogy milyen sikereket értek el a járásban. Különösen figyelemreméltó volt aa a bejelentése, hogy Jó politikai munka után a mult vasárnapon 000 ifjúmunkással gyarapították a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség sorait. A járás kötelezettségeit teljesítette. Bagó elvtárs beszédében kifejezta azt, hogy ez a nap iskola lesz számukra és útmutatás a Jövőre. Nem is csalódtunk. A vita során