Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-24 / 118. szám, szerda

1950 május 26 ­UJS ZÖ- S ä K IX KOM ZUSU I1ÖTII MÄPO erős aktivitásba lendült a besztercebányai kerület magyar párttagsága is Milyen célt szolgáltak és milyen célt értek ©1 a besztercebányai kerü­let magyarnyelvű járási pártaktívái? Amikor ezt a kérdést taglaljuk, el­sősorban azt kell megállapítanunk, hogy a besztercebányai kerület mi­lyen célt követett, amikor összehívta ezeket a pártkonferenciákat. KítIW elvtárs, kerületi pártitkár, ezeket mondja; " A járási magyar pártaktívák célja a Járások magyar tagságának tömeges aktivizálása a Pártkongresszus előtt, az ötéves terv és a mező­gazdaság magasabb termelési formál érdekében." Ez a néhány szó helyesen világítja meg az egész kérdést. Szükség volt-© ezekre a pártaktívákra? Igen, meg kell állapítanunk, nagy szükség volt. Nagy szükség volt azért, mert a járások párttagságának Jelentós része különböző gátló körülmények folytán nem tudott eddig bekapcso­lódni a pártmozgalmi életbe és ezért az alapszervezetekben sem tudta ki­fejteni azt a munkát, amely a magyar dolgoaók százszázalékos bekap­csolódásához szükséges. Elérte-e a célját a besztercebányai kerület? Igen, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, elérte. Elérte azért, mert a fal­vak párttagsága teljesen tiszta képet nyert a Jövő feladatairól, a Párt Irányvonaláról és aktivizálódása olyan mértékben kezdődött meg, amely szép reményekre jogosít, A pártaktivákon kifejlődött egészséges kritika és önkritika leleplez­te azokat a hiányokat, amelyek eddig a falvakon megbénították a párt­szervezet helyes működését és ezzel együtt a szövetkezeti mozgalom fejlődését. A gyárt munkásság öntudatos és százszázalékosan konstruk­tív kiállása viszont meggyőzte falusi elvtársainkat arról, hogy nagyobb eredményeket, nagyobb munkát kell kifejteniük ahhoz, hogy meg tudják közelíteni a gyárak pártmozgalmi életét, A járások magyar pártaktíváin határozatokat hoztak, amelyeknek nagy része a IX. kongresszus előtti konkrét munkára irányult és amelynek célja a falvak életének és fejlő­désének javítása a Párt gottwaldi irányvonala értelmében. IPOLYSÁG A járási Nemzeti Tanács szépen feldíszített helyiségében a falvakról mintegy negyven vezető pártfunk­cionárius jött össze, hogy megtár­gyalja a járás és egyes falvainak problémáit. Az ipolysági járás túl­nyomó részben mezőgazdasági. Ipari üzem itt nincs és a szövetkezeti moz­galom sem áll erős lábakon. Mint ahogy Major Sándor, járási párttit­kár mondotta, a pártaktíva legszebb feladata az lesz, hogy az itt leszűrt tapasztalatokat az egész járásban értékesíthessék. A Párt gottwaldi irányvonaláról Kizling elvtárs szá­molt be és ismertette a Párt fejlődé­sében beállott helyzetet, különösen Gottwald elvtárs nagy beszámolóját a februári Központi Bizottsági ülé­sén. A vitában, amelyben a faluról jött elvtársak előadták tapasztala­taikat és ismertették tevékenységü­ket, kitűnt az, hogy a falu legfonto­sabb problémájában, a szövetkezeti mozgalomban eddig még nem sike­rült döntő áttörést elérni. A szövetkezetek száma elég nagy, de tevékenységük általában igen csekély. Sok helyütt terveztek sok mindenfélét, de egyetlen egy falu­ban sem született meg a közös ta­vaszi vetés. Az elvtársak néhány helyen maguk sincsenek tisztában a szövetkezeti mozgalom célkitű­zéseivel és így nem is játszhatnak vezetíjszerepet a szövetkezeti moz­galom megszervezésében és Irányí­tásában. Sok helyütt a falusi reakció a legdur­vább rosszakarattal gátolta a fejlő­dést. Az elvtársak nem voltak elég éberek és nem tudták megakadályoz­ni ezt a tevékenységet. Igy Szécsény­kén például, mielőtt a szövetkezet át­vehette volna az úrbéri legelöket, az összes fákat valóságos rablógazdál­kodással kivágták onnan. De volt is erre elég idejük. Fél évnél is tovább húzódott az úrbéri legelök átadása a szövetkezet tulajdonába. Sok he­lyütt még a mai napig sem adták át a legelőket, mint pl. Hídvégen. Némiképpen jobb munka tapasz­talható Egegen (Hokovce), ahol kö­rülbelül 78 hektáron közös munkába kezdtek. De a szövetkezetnek csak 29 tagja van és továbbmenni nem tudnak, mert a falusi reakció erös és a pártmunka gyenge. Az elvtársak szerint a papok akadályozzák a fej­lődést. A mi véleményünk azonban az, hogy semmiképpen sem tudnák megakadályozni a papok a fejlődést, ha a falusi pártszervezet nem húzó­dozna az apró mindennapi meggyőző munkától, ha házi agitációt fejtene ki és így próbálná meggyőzni a falu kis- és középparasztságát a szövet­kezeti mozgalom szükségességéről. . Major elvtárs, a járási pártitkár, gyakran látogatja a falut. De a falu pártszervezete nem támaszkod­hat Major elvtárs munkájára, mert Major elvtársra egy egész járás van bízva és nem egy falu. A szövetkezeti munkának jó előfel­tételei vannak Paláston és Felsö­tűron Is. Itt ls csupán a párttagság aktivizálódása hozhatja meg a fej­lődést. A közös vetés és az öszl közös mun­kák megszervezésére sehol sem tet­tek még konkrét lépéseket. Minden­ki csak várja, hogy lesz valami, hogy valamit fognak kezdeni, de az elvtár­sai? a falvakon még nem kezdték meg a meggyőző, felvilágosító mun­kát az őszi terv sikere érdekében. Egyoldalúák lennénk azonban, ha az ipolysági járásból csupán ezeket a tényeket hoznók fel. A járáa egé­szében a mai napig 98 százalékban teljesítetté kötelezettségvállalásait. Sok helyütt azonban már túl is lép­ték ezeket. A knogresszus előestéjéig vállalt kötelezettségeiket 100 száza­lékra vagy azon felül teljesítik és ez­zel is jelentős lépést tettek előre. A pártaktíva folyamán az egegi szövetkezetesek jelenlévő képviselői, Pénzes Kálmán és Péri elvtársakön­ként és helyes elgondolástól indíttat­va kijelentették, hogy a nagycétényi Egységes Földműves Szövetkezet Ši­roký elvtárshoz intézett levele alap­ján utólagos kötelezettséget vállal­nak a Párt IX. kongresszusára és közösen végzik el a tavaszi munkák zárórészét, a kaszálást, a széna- és takarmánygyüjtést, az aratást és a cséplést. Üjabb kötelezettségeket vál­laltak arra nézve, hogy a közös ve­tésterületet kiterjesztik és őszig a harcolnak a többtezmelésézt a füleki öntödében (A gyár egyik v illámröplap ja> János, Lukács János, Odry László, Dolenszky Mária, Major Sándor. 3. A szlovák elvtársakkal együtt közös harcot szervezünk a reakció minden szabotázsa és támadása ellen. Az osztályharc alapján a proletár nemzetköziség zászlaja alatt a Párt marx-lenini és sztálini tanításai szel­lemében Gottwald és Široký vezeté­sével minden erőnkkel hozzájárulunk a szocializmus győzelméhez. 4. #Tudatában vagyunk annak, hogy győzelmünk és fejlődésünk attól függ, milyen mértékben tudjuk magunkévá tenni az SzK(b)P gazdag tapasztala­-o v OíA V 0 • «r.tSd 9 350 íacop 3.„ 5- lllz ^ tf ií 7f* poat falu lakosságának többségét, körül­belül 50—60 gazdát megnyernek a közös vetési tervnek. Egyúttal kihív­ták a gömörhorkai Egységes Föld­műves Szövetkezetet határozatuk há­rom pontjának mennél jobb elvégzé­séért indított versenyre. A járási pártaktíva résztvevői nagy lelkesedéssel vették tudomásul az egegiek bejelentését és kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy minden se­gítséget megadnak az egegi elvtár­saknak ahhoz, hogy őszre mintaszö­vetkezetté váljanak. Ez a segítség főleg politikai segítség lesz és az érett, a falu problémáival tisztában levő elvtársak sűrűn fogják látogat­ni Egeget és segítséget fognak nyúj­tani apró felvilágosító munkájukkal. Az aktíva kötelezettséget vállalt, amelyet öt pontba foglaltak össze: 1. Kötelezzük magunkat arra, hogy a IX. kongresszus előtti estéken az akadémiákon eddig nem látott mér­tékben mozgósítjuk a néptömeget és megfelelő színvonalas műsort ké­szítünk elő. E határozat végrehajtá­sáért felelősek: Major Sándor, Bar­tal Lajos, Gágyor Lajos, Odry Lász­ló, Dobos László, Hojaza Imre, Pén­zes Kálmán, 2. A Párt egész tagsága segédke­zet nyújt a hokovcei szövetkezetnek abban, hogy mintaszövetkezetté vál­Jon. A hokovcei szövetkezet, vala­mint a Járás összes szövetkezetét se­gíteni fogjuk, hogy a szövetkezetek minél előbb megkezdhessék igazi hi­vatásukat, a föld közös megművelé­sét. A határozatokért felelősek: Piry tait és milyen gyorsan tudjuk népün­ket átnevelni, ezért minden erőnkkel terjesztjük az Üj Szót, a Szabad Földművest, a Szakszervezeti Köz­lönyt és a Pártéletet. Azon leszünk, hogy járásunk minden haladó ma­gyar lakosa legalább egy napilapot és egy hetilapot rendeljen. 5. Arra törekszünk, hogy járásunk minden helységében megalakuljon a CSEMADOK.. Hisszük, hogy az ipolysági járás elv­társai e kötelezettségvállalások szel­lemében a jövőben erősebb tevékeny­séget fognak kifejteni, nem hanya­golják el a párttagság legfontosabb kötelességét a falun, a meggyőző és felvilágosító munkát a Párt irány­vonala, a föld közös megművelése érdekében. KffiKKÖ A kékkői járásban a járás központi politikai és szervezeti irányítása ne­hezen érvényesül. Természetes aka­dálya ennek a vasút teljes hiánya. Az egész járásban nincs egy kilomé­ternyi vasút sem. A forgalmat csu­pán személyszállító és teherautó for­galommal bonyolítják le. Sok he­lyütt az utak olyan rossz állapotban vannak, hogy a falu lakossága ter­ményeit nem tudja beszállítani a legközelebbi raktárszövetkezethez, Igy pl. Varbó községnek egyáltalán semmiféle országútja nincsen, a fa­lut csak dülőutak kötik össze a szóm­zséd községekkel, amelyek esős idő­ben járhatatlanok. Különösen az idén, amikor bőségesen hullott az eső, a falu két traktorja sem tudott megmozdulni. Pedig Varbó község 25—30 vagón krumplit is ad a közel­látásnak. Ahol a közlekedés rossz, ott a falvak még távolabb állnak fejlődéstől, még jobban elmaradnak az ország előrehaladásában. A járási pártszervezet ezzel az akadállyal nem tudott megbirkózni. Nem tudta ér­vényesíteni vezető szerepét a járás életében. A pártszervezetek általá­ban gyengén működnek s ez megmu­tatkozik a járás szövetkezeti moz­galmában. A járási pártaktiván a Párt Köz ponti Bizottságának küldötte, Fábry István elvtárs is résztvett és beszá­molót tartott a párttagság mai, kon. gresszus előtti feladatairól. Fábry elvtárs hangsúlyozta, hogy népünk igényei növekednek és nagyon fontos, hogy a falu mielőbb áttérjen a ter­melés magasabb formájára. A bur­zsaá-nacionalizmus kérdésében azt az elvet hangoztatta, amit a járási pártaktíva is igen helyesen magáévá tett, hogy mindenki söpörjön a saját portája előtt. Az élénk vitában sok elvtárs ho­zott értékes tapasztalatokat a fal vakról. Igy pl. Fábry Béla elvtárs Szelény községből. Szelény község­ben a helyzet nem a legjobb. A JSSR helyicsoportjának elnöke egy 280 holdas kulák. Az Akció Bizottság el­nöke 14 hektáros kulák. Saját trak­torral rendelkeznek. Csak 10—12 kis­paraszt vagy néhány nincstelen állt eddig a szövetkezeti mozgalom mellé. A parasztság nagyrészét az elvtár­sak még nem tudták meggyőzni a kö­zös munka előnyeiről. Ipolyvarbón sem sokkal jobb a helyzet. Az elkobzott földeket, ahelyett, hogy egészséges közös gazdálko dást indítanának meg rajtuk a nagyüzemi termelés nündep elő nyével, szét akarják parcellázni. A pártszervezet nem tudja meg' győzni a falu kis- és középaraszt­ságát, mert a pártszervezet tagjai maguk sem sajátították még el a marxi-lenini-sztállni tanítást. Igy aztán erös a reakció, öntudatos proletariátus ezen a vidéken nincsen. Gyárak, üzemek nincsenek. Üt és villany szintén nincsen. Az ipolyvar­ból elvtársaknak sürgős külső segít­ségre volna szükségük. De honnét? Csak egy segítség lehet, elvtársaink, ha ti magatok nekiálltok és egészsé­ges pártmozgalmat hoztok tető alá. Kádereink nem elégségesek a legfon­tosabb funkció betöltésére sem. Hosz­szú iskolázásra volna szükség és leg­alább minden faluból egy szövetkeze­test, a legérettebbet el kellene kül­deni szövetkezeti iskolázásra. Nem hozott több fényt az eddigiekbe Ocs­kó elvtárs kovácsovcei beszámolója sem. Nagycsalomján sem CSEMA­DOK csoport, sem szövetkezet nin­csen. De Fábián Gábor elvtárs önkri­tikával megállapítja, hogy ebben ők a hibásak. Zsélyröl Fekete Pál elvtárs szá­molt be. A zsélyi pártszervezet 150 tagot számlál. A zsélyi szövetkezet jól indult és jó munkát végzett. Most azonban bizonyos fennakadás állott be, de az elvtársak ígérik, hogy ősz­re újabb lendületet vesznek és kifej­lesztik szövetkezeti mozgalmukat. Felsőzellőn Borik elvtárs beszámoló­ja szerint 60 holdat kezdtek közösen megmunkálni. De a szövetkezetnek mind a 60 tagja külön is dolgozik, Baját földjén. Szlovákgyarmaton nyolc 25 hektáros kulák zsákmányol­ta ki a nincstelen földmunkásságot. Itt aa elvtársak észretértek és ma már a kontingenst osztálya lapon rój­ják ki és megkezdték a faluban a fel­világosító munkát. Ez a kép nem sok vigaszt nyújt. De a járási pártaktíva után hisszük azt, hogy a párttagság minden ere­jével megtesz mindent, hogy Kékkőn is egészeséges szövetkezeti mozgalom indulhasson meg. Az úti és közleke­dési nehézségek felett kell, hogy győzzön a szocializmus haladása, amely az egymástól elszakított fal­vak életébe is fényt hoz. A legközelebbi feladat a járásban a járásba erős magyar pártitkárhe­lyettes kikeresése és a szövetkezeti oktatóhálózat kibővítése. A kékkői járás pártaktivájának egyik legjelentőssebb határozata az, hogy az aktíván résztvett elvtársak mindegyike azonnal beszerzi az „Üj barázdát szánt az eke" című szovjet regényt, amelyet olvasókörökben fog­nak megtárgyalni a kékkői járás ösz­szes falvaiban, hogy ennek tapaszta­latain okulva járásukban egészséges szövetkezeti mozgalmat hozzanak létre még az őszi munkák megkezdé­se előtt. Harcolni fognak a szlovák és magyar dolgozók testvéri együtt­munkálkodásáért és soraikból kikö­zösítik a burzsoá-nacianalista eleme­ket. Sok jó és régi elvtárs van a kék­kői járásban, de a fiatalok között is sok fejlett elvtársra találtunk. Bi­zonyosra vesszük, hogy az elvtársak a járási pártaktíva útmutatásai alap­ján üj lendülettel fognak mindennapi munkájukhoz és kiérdemlik a párttag büszke címét. LOSONC Egészen más jelleggel bírt a loson­ci járás pártaktívája. A városháza szépen feldíszített nagytermében kb. 80 kiküldött fogad bennünket. Mielőtt még helyünkre mehetnénk, hozzánk jönnek a csákányházai elvtársak és örömtől sugárzó arccal jelentik be, hogy falujukban hatalmas béketün­tetést tartották mult vasárnap és ezen Csákányházán még soha nem látott tömeg, 800 ember vett részt. Kókai elvtárs bejelenti azt, hogy a falu 1500 főnyi lakosságából eddig már 1300-an aláírták a stockholmi békehatározatot. A békemozgalom si­kerében, amely az egész losonci já­rásban általános, jelentős része van a csákányházai CSEMADOK, a helyi Akció Bizottság és az Ifjúsági Szö. vétség lelkes, fáradhatatlan munká­jának. Amikor helyünket elfoglaljuk, a gyönyörű terem karzatáról felhang­zik a CSEMADOK dalárdájának elő­adásában az Internacionále. Ezután Vass Magda, a losonci ifjúság nevé­ben köszönti a magyar elvtársak ülé­sezését. A füleki CSM kékinges kül­döttsége szlovák és magyar nyelven köszönti a megjelenteket. A Tátra bútorgyár üzemi pártcsoportja je­lenti, hogy kötelezettségeit a tegnapi napon teljesítette. Ezután az apátfa­lusi Poľapa üzem pionírjai és CsISz csoportja üdvözlik a járási pártaktí­vát, akik beszédükben hangsúlyozzák a szlovák és magyar dolgozók test­véri együttműködését, a szocializmus győzelme érdekében. Kisuczky elvtárs, az ONV elnöke magyar nyelven köszönti az elvtár­sakat és kifejezi őszinte örömét azon, hogy a magyar párttagság aktivizá­lódik. Kijelenti, hogy mindig együtt dolgozott és együtt harcolt a loson­ci magyar elvtársakkal. Közös célért folyt a harc és most teljesült az a reményünk, hogy együtt építhetjük a szocializmust. F^bry elvtárs be. számolója után olyan vita indult meg, amely a legnagyobb büszkeség­gel tölt el bennünket. Bagó elvtárs rövid párttitkári jelentésében már beszámolt arról, hogy milyen sikere­ket értek el a járásban. Különösen figyelemreméltó volt aa a bejelentése, hogy Jó politikai munka után a mult vasárnapon 000 ifjúmunkással gyarapították a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség so­rait. A járás kötelezettségeit telje­sítette. Bagó elvtárs beszédében kifejezta azt, hogy ez a nap iskola lesz szá­mukra és útmutatás a Jövőre. Nem is csalódtunk. A vita során

Next

/
Thumbnails
Contents