Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-21 / 116. szám, vasárnap

1950 május 21 Ui SZO SZ. IKONNIKOV: A munkásosztály vezető szerepe a szocializmusért folytatott harcban n. Közép- és Kelet-Európa azon országainak munkásosztálya, amelyek kiharcolták a legfontosabb politikai és gazdasági pozíciókat, maga elé tűzte azt a feladatot, hogy ezek az országok a szocialista fejlődés útjára térnek. A Kommunista Pártok által vezetett munkásosztály szívós harc után és megfeszített építőmunkával döntő vereséget mért minden pártra, amely a kapitalizmus felújítására törekedett. A Kommunista Pártok körül felsorakoztak a szociáldemokrata és más politikai pártok baloldali elemei. Fontos jelentősége volt a munkásosztály pozíciói megszilárdításában a szociáldemokrata párt jobbszárnya vereségének. Ez a vereség volt a kommunista és a szociáldemokrata pártok egyesülésének előfeltétele Közép- és Kelet-Európában. A Kommunista és a szociáldemokrata pártnak a munkásosztály egy pártjává való egyesülése legelőször Románia ban történt meg. Ugyanilyen egyesülés ment végbe aztán Magyerorszá' gon, Csehszlovákiában, Bulgáriában és végül Lengyelországban is. A munkáspártok egyesülésének folyamatát éles politikai harc kísérte. A Kommunista Pártok, amelyek megnyerték a maguk oldalára a munkásosztály, a parasztság haladó erőinek és a haladószellemű értelmiségnek túlnyomó többségét, következetesen harcoltak a marx-lenini elvekért a pártépítésben. A munkáspártok egyesítő kongresszusai a népi demokrácia országaiban egyhangúlag elismerték, hogy az egyesült pártok programjának, sztratégiájának és taktikájának politikai és szervezeti alapelvei' nek a marx-lenini alapra kell támaszkodniok. A munkáspártok egyesülése a marx leninizmus óriási győzelmét jelentette az opportunizmus felett. Áz egységes munkáspártok megalakításával végetvetettek a munkásosztály hosszú idő óta tartó ellentétes viszályainak ezekben az országokban. A munkásosztály helyzete tehát annyira megszilárdult, hogy a munkásosztály az egész politikai és állami életnek az összes dolgozók által elismert egyetlen erejévé vált. Éppen ezért a szocializmus ellenségei minden erővel igyekeznek Közép- és Kelet-Európa országai sikeres fejlődésének a szocializmus felé vezető úton e fő előfeltételét kiküszöbölni. Minden törekvésüket arra irányítják, hogy aláássák és csökkentsék a munkásosztály és a Kommunista Párt vezető szerepét. Az imperialista reakció erői fő reményüket Tito megvetendő bandájába helyezték. Ez a klikk uraik jeladására likvidálta a Kommunista Pártot országában, legjobb kádereit a háború alatt és Rankovics börtöneiben tönkretette, míg a Párt megmaradt része szétforgácsolódott az úgynevezett nemzeti arcvonalban, ahol a vezető szerepet a kulákok, a burzsoázia képviselői viszik, akik Tito védőszárnyai alatt élnek. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának Tanácsa 1948-ban leleplezte Tito klikkljét, amely meghamisította a demokráciát és a kommunizmust. A népi demokráciák kommunista és munkáspártjai, akik e tanácskozás határozataihoz igazodtak, felfakasztották és eltüntették a nacionalizmus és trockizmus keléseit. A lengyel munkáspárt véget vetett Gomulkov nacionalista és opportunista elhajlásának. A román Kommunista Párt leleplezte Patrascano burzsoánacionalista tevékenységét. Az albán Kommunista Párt meghiúsította Kocsi Dzodze csoportja összeesküvő aljas tevékenységét, amely szorosan összekapcsolódott Tito bandájával és a bolgár Kommunista Párt ugyancsak meghiúsította Krajcso Kosztov rni diktatúrája. Marxnak ez az elmémára és a valóságba nminden ország számára sarki igazság. A Rajk és társaival Budapesten, a Kosztov-bandával Szófiában lefolytatott bírósági tárgyalások, valamint a mostani politikai és gazdasági állapot Jugoszláviában meggyőzően mutatják a dolgozóknak, mire vezet a marxizmustól való elszakadás, a szocializmusért folytatott harcban a munkásosztály vezető szerepéről szóló lenini-sztálini elmélet elutasítása. A szocialista verseny építése a népi demokráciák országaiban újra meg újra megerősíti a szocializmus építésének útjáról szóló lenini-sztálini tan helyességét arról, hogy a kapitalizmustól a szocializmushoz való átmenet alaptörvénye, amelyet igazoltak a szovjetek országának tapasztalatai, érvényes és kötelező valamennyi országra. A népi demokrácia országai a kapitalizmustól a szocializmus felé vezető átmeneti korszakba léptek. Az állami rendszer osztályalapját ebben a korszakban már Marx Károly meghatározta. A „gothai program kritikája" címmel így ír: A kapitalista és a kommunista társadalom között a forradalmi változás korszaka van. Ennek a korszaknak megfelel egy politikai átmeneti időszak is és az állam ebben az időszakban nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája. Marxna kez az elmélete minden marxista-leninista számára sarki igazság. A népi demokrácia országaiban megszilárdult egy új állami berendezés — a népi demokrácia. A népi demokrácia rendszere, amely a Szovjetúnió segítségére támaszkodik és megtestesíti a dolgozók kormányát a munkásosztály vezető szerepe mellett, a proletariátus diktatúrájának funkcióját tölti be. Ezzel újból beigazolódott Lenin tana, hogy a kapitalizmusból a szocializmushoz való átmenet magával kell, hogy hozza a politikai formák különféleségét és nagy számát, azonban alapjuk feltétlenül egy és ugyanaz lesz: a proletariátus diktatúrája. Közép- és Kelet-Európa országaiban a népi demokratikus rendszer sikeresen teljesíti a proletariátus diktatúrájának azt a három feladatát, amelyet a szovjet rendszer teljesít a Szovjetúnióban és amelyekről Sztálin elvtárs „A leninizmus kérdéseiről" című könyvében írt, rámutatva a proletariátus diktatúráijának három szempontjára: 1. A proletariátus uralmának felhasználása a kizsákmányolás kiküszöbölésére, az ország védelmére, a többi országok proletariátusával való kapcsolat megszilárdítására, a forradalom fejlesztésére és győzelmére minden országban. 2. A proletariátus uralmának felhasználása a dolgozók és kizsákmányolt tömegek végleges elszakítására a burzsoáziától, a proletariátus szövetségének megszilárdítása azokkal a tömegekkel, azoknak a tömegeknek bekapcsolása a szocialista építésbe, e tömegek állami vezetése és a proletariátus pártja érdekében. 3. A proletariátus uralmának kihasználása e szocializmus megszervezésére, az osztályok eltávolítására, az osztálynélküli társadalomhoz és az államnélküli társadalomhoz való átmeneteire. A Szovjetúnió tapasztalatai épúgy, mint a népi demokrácia országainak tapasztalatai kiválón megerősítik

1 Lenin és Sztálin eszméinek helyességét a proletariátus diktatúrájának nemzetközi jelentőségéről, arról, hogy a proletariátus diktatúrája a kapitalizmustól a szocializmushoz vezető átmeneti időszakban az alapba a különböző politikai formáknak. Bár az egyes országok körülményei a legkülönfélébbek is, a szocializmus felé az út a proletariátus diktatúráján át, a kiéleződött osztályharcon át, a kapitalizmus megsemmisítésén és likvidálásán ét vezet. A népi demokráciák nacionalista elemei, főleg Tito bandájának jugoszláv árulói igyekeztek bebizonyitani azt, hogy elérhetnek a szocializmushoz a munkásosztály vezető szerepe nélkül. Mosa Piade kém és provokátor azt bizonyította például, hogy az ő szocializmushoz vezető útjuk előnye a szovjet út fölött abban áll, hogy a Szovjetúnióban a vezető erőt az államban a munkásosztály képviseli, míg náluk a nemzeti arcvonalban egyesített „egész nép"! Azonban ki ne látná ma, hogy az ilyen elmélet nem egyéb, mint a régen leleplezett bucharinista-trockista árulók nyilatkozatainak ismétlése. A Szovjetúnió és a népi demokrácia országainak tapasztalatai azt tanítják, hogy a proletariátus diktatúrája nélkül nem lehet szocializmust építeni, csak a munkásosztály erős uralma nyomhatja el és hiúsíthatja meg a megdöntött osztályok arra irányuló kísérleteit, hogy visszanyerjék volt hatalmi állásúkat. Az osztályharc a népi demokrácia országaiban egyre élesebb formákat ölt. Főleg három frontszakaszon folyik: politikai, gazdasági és ideológiai téren. A megdöntött kizsákmányoló osztályok minden módon akadályokat gördítenek az új társadalmi rend épitése elé. A kulákok, akik a népi demokrácia ellenséges erőinek legtömegesebb támasztékát képezik, szabotázsokat szerveznek az új kormány minden rendelete ellen, igyekeznek tönkretenni a mezőgazdasági termékek állami szállítmányait, stb. A régi reakciós bürokrácia maradványai szabotáló aknamunkát végeznek az állam gépezetében. Aknamukáikhoz a demokrata országok ellenségei széles mértékben kihasználják a katolikus egyházat. Az angol-amerikai imperializmus, íBékéte, szavazunk ttündn^dian Borzalom és rettegés, rombadőlt családi házak, jajveszékelő anyák, testvérek, árvák — ez mind a háború bűne volt. Jöttek felszabadítóink kis vörös csillaggal a sapkájukon, a szovjet katonák, akik kiűzték hazánkból is az ellenséget. S azóta, öt éve már a békés építőmunkának szentelhetjük minden időnket. A kapitalisták azonban világszerte a SzovjetZsák Ferenc únió vezette diadalmas béketábor ellen törnek. Számukra nem az a fontos, hogy a népek, a dolgozók társadalma szabadon élhessen s hogy megszűnjön végre teljesen az emberek kizsákmányolása, a népek leigázása, hanem a tökésrend életbentartásáért elkövetnek minden gaztettet, nemzeteket terrorizálnak, a béke ellen vannak, háborúra uszítják a nemzeteket. De a világ dolgozói ez ellen forradalmi módon, tüntetőleg sorakoznak fel s a békeívek aláírása, a millió és millió aláírás országokszerte erőteljes bizonyságot tesz arról, hogy a népek szabadságát és egyenlőséget védő Szovjetúnió békepolitikáija szolgálja a leghűségesebben a világ nemzeteinek érdekét. A Dolgozóink, munkások, műszakiak, diákok, katonák mindnyájan tüntetőleg és nagy lelkesedéssel írják alá a béke íveit. Ki kívánna ma háborút, amikor végre nehéz küzdelmek után szabad hazában s a teljes emberi jo gok tulajdonában tesszük virágzóbbá életünket. Legutóbb a trnavai Kovosmalt dol gozói között voltunk. Kérdezzük csak meg Zsák Ferenc elvtársat, aki mint drótszövő, 165 százalékra teljesíti a tervet, miért írta alá a békeívet? — Az természetes, hogy minden ember a békére szavaz s nem kívánja a lelketlen gyilkosságokat — feleli a kiváló élmunkás. Amikor a nyugati imperialisták látni fogják a tömérdek aláírást, meg kell, hogy győződjenek arról, hogy a világ dolgozói, a Szovjetúnió és a népi demokráciák a béke oldalán állanak. Élni és nyugodtan dolgozni akarunk, megszüntetve ezzel azt a félelmet, hogy holnapra talán valami új világégésre ébredünk. — A Szovjetúnió, a népi demokráciák és a kapitalista hatalmak dolgozói is a békét kívánjak s nem a háborút! A világ társadalma a szeretett Sztálin elvtárs vezetésével ki is fogja vívni a béketábor győzelmét... Késő lesz a békéért rimánkodni ha már hullani fognak a bombák — Békét és nyugodalmat akarunk. Nincsen olyan asszony, anya, aki átélte a háború borzalmait, akinek férje ott veszett a fronton, aki vissza* kívánná valaha is a háborút — mond-* Felszabadult Formoza utolsó előretolt támaszpontja A kínai népi haderő partraszállt Sanghajtól 160 kilométerre délre a Hengcsao-öbölben fekvő Tung-San szigetcsoporton. Ezzel kapcsolatban a BBC honkongí tudósítója megállapítja, hogy ezzel elveszett Formoza szigetének utolsó eJőretólt támaszpontja is. A szigetcsoport elvesztése annál súlyosabban érinti Csang-Kai-Sekéket, minthogy a szigetcsoport legnagyobb szigetén volt Ting-Hai kikötője, a Kuomintang tengerészeti és légi támaszpontja, ahonnan bombatámadás©, kat intéztek a kínai szárazföld ellen. Sztrémy Pál Perce Zoltán — Hát maga mit keres odafent? — Az idén, kevés a hernyó, hát magam rágom a termést.. (Ludas Matyi) a népi demokrácia halálos ellensége, mindent megtesz, hogy támogassa és aktivizálja ezeket a reakciós erőket. A népi demokrácia bomlaszt ására e burzsoá-nacionalizmus és kozmopolitizmus mérgező fegyvereit használja fel. A kapitalizmus gyökerei a népi dernokrtcáa országaiban még nem pusztultak el. Gyorsan és határozottan elnyomni a reakció restaurációra való törekvéseit csak azzal a feltétellel lehet, hogy a munkásosztály továbbra is megszilárdítja vezető szerepét és egyesíti maga körül a dolgozók egész tömegét. A munkásosztály, amely a parasztság dolgozó tömegeivel való szövetségre támaszkodik, élén a Kommunista Párttal, elvezeti a nemzeteket álmuk megvalósulásához, a szocializmushoz. E történelmi feladat megoldásánál minden ország munkásosztálya a világ legforradalmibb és leghősibb munkásosztályának példáján, a Szovjetúnió munkásosztályának példáján tanul. A szovjet munkásosztálytól tanulnak és fognak tanulni az egész világ dolgozó tömegei, hogy hogyan kell harcolni és győzni a belső és külső ellenségek felett, hogyan kell harcolni a szocializmusért, hogyan kell építeni a kommunizmust. A szovjet nép minden sikerét a Bolsevik Pártnak köszöni. Lenin és Sztálin pártja történelmileg alakult vezető párttá, a többi testvéri kommunista munkáspártok között. Az emberiség géniusza, a nagy és bölcs Sztálin vezetése alatt vezeti az egész világ dolgozó tömegeit a kommunizmus felé. ja Hajtimankova Jozefina élmunkásnő. — Én már két háborút éltem át, az apám, testvérem is ott vesztette életét... Azért írjuk alá a békeíveket — mondja komoly elszántsággal —, hogy elkerülhessük az újabb világégést, mert késő lesz a békéért ri* mánkodni, ha már hullani fognak a bombák... A békéért mi, asszonyok, még erőteljesebben kapcsolódunk most be a munkaversenybe, hogy emelhessük a termelékenységet, hogy virágzóbbá és vidámabbá tehessük életünket. Kilencen voltunk testvérek, nehéz időket éltünk át... Perce Zoltán bádogos már tizenhat éve az üzem alkalmazottja. Fülekről jött ide dolgozni. A tervet 165 százalékra teljesíti. — Örömmel írta alá az egész családom a békeívet, mert tudjuk, hogy a háború csak romlást hoz. Kilencen voltunk testvérek, nehéz időket éltünk át, sokat nélkülöztünk. Ki kívánhatná vissza ezt az időt, a kapitalista rendszert, eitnükor a gyáriga®' gatók, a Hulita Vilmos-félék basáskodtak a munkások felett. — A jövő nemzedék számára biztosítjuk építő munkánkkal a békés életet. Minden ember arra törekszik, hogy a háború félelme nélkül végezhesse munkáját... — mondja Schmidt Pál, a kiváló öntö. Munkánk termelékenységének emelésével erősítjük a béke táborát Sztrémy Pál, a volt öntőmunkás most a lyukasztóban dolgozik. Ö is magasan, 164 százalékra teljesíti a tervet. —• Ha most a hatalmas béke akció után a háború veszélye elmúlik és megbüntethetjük az emberi jogok ellen vétőket, az atombombákkal ijesztget őket, még jobban fog javulni helyzetünk, mert békében többet termelhetünk a magunk számára s jobban emelhetjük az életszínvonalat. Továbbra is ébereknek kell leftnünk s ha akadna még közöttünk reakciós elem, annak minden léptére vigyázunk és lesujtunk rája kellő időben. Munkánk: termelékenységének emelésével erősítjük a béke táborát és megmutat" juk azt, hogy amikor magunknak építhetünk, sokkal többet tudunk termelni, mint a kapitalista rendszer alatt. Négy gyermekem szebb jövőjének reményében írom alá a békeívet — mondja Hanzlík Mária öntödei élmunkásnő — A mult rendszerben nélkülöztünk, munkanélküliek voltunk —• folytatja a szocialista munkaforma kiváló úttörője, aki megmutatta Kaliga Mária elvtátrsnő után, hogy a nők az öntödékben is meg tudják állni helyüket a férfiak mellett. — Ha a múltban n«m is volt semmi örömünk ez életben, most már nyugodtan lélegzünk. A háború csak szörnyűséget hoz. Mi, anyák, a hábo. rú ellen vagyunk, csak építeni akarunk! A termelékenység állandó eme* lésére törekszünk. Az asszonyoknak' már nemcsak otthon, a konyhában van a helyük, hanem a gyárakban, az irodákban. Gyermekeinket nyugodtan hagyhatjuk a napközi otthonokban. Minél többet dolgozunk, annál több jut a számunkra, annál könnyebb lesz az életünk. A normákat állandóan emelnünk kell, mert ez a kapitalizmus veszte s a béke bizton sítója. Ä &