Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-16 / 111. szám, kedd

1950 május lfl ÜJSI0 A lévai bútorgyár kongresszusi kötelezettségek teljesítésével 127*2 százalékra emelte a munka termelékenységét A lévai ÜSVIT bútorgyárat az év elejétől Pal kovics Pál elvtárs, a gépcsiszolóbúi lett munkás* igazgató irányítja. A munkásemberek tudják a leg­jobban megérteni a dolgozók kérdéseit és így ter­mészetes, hogy a termelés irányításából is szaksze­rűen veszik ki részüket.. Az üzemvezetők irányított munkájának köszönhető, hogy az ÜSVIT nemzeti vállalathoz tartozó Jiét üzem közül, melyek a ter­melékenység emelésében versenyben állnak, a lévai bútorgyár került ki győztesen az első negyedévben, Május elsején pedig ugyancsak a lévai bútorgyár nyerte el a járási szakszervezet vörös zászlaját, amikor a járási üze­mek között is a legmagasabbra emelték a munka termelékenységét. Most pedig a IX. kongresszus előtt még jobban fokozzák teljesítményeiket, hogy így ünnepelhessék meg dolgozó társadalmunk élcsapatának nagy­jelentőségű kongresszusát. lyes irányvonaláról, hogy e cél érde­kében az egész üzemet is tudja moz­gósítani. Az szép, hogy az üzem dol­gozói a kongresszusi kötelezettségü­ket messze túlszárnyalják, munkájuk termelékenységének emelésében. De a dolgozóknak el kell mélyíteniök munkához való viszonyukat és tuda­tosítaniok, hogy amit végeznek, azt nemcsak a maguk, hanem egész né pünk javára cselekszik. Tudatosítani kell a dolgozókban, hogy bennünket csak a Pártunk vezet a szebb jövő és dolgozó társadalmunk teljes győ­zelme felé. Ha eddig is így cseleked­tek és jó szocialista nevelő munkát végeztek volna, akkor az élmunká­soknak a Pártba való felvételében is eleget tettek volna kötelezettségük­nek. B ÉLIK LAJOS ÉS KOVÁCS DEZSŐ LAKKOZÓ 182%-NAL TARTANAK Az üzemben egyéni munkaverseny folyik. Eddig a legjobb teljesítményt Bélik Lajos és Kovács Dezső lakko­zók nyújtották, akik 132%-ra teljesi­tik a tervet. Bokros Ferenc frézeres, aki mint új élmunkás, kérte a Párt­ba való felvételét, 130%-ot ért el ed­dig. Kucmera József gyalus 129%, Bellák Ernő összeállító 128%, Kaz­lov János gépcslszoló 127%, Bossák Ilona fényező 122% és a fúrógépen dolgozó Nitru Zsuzsi 121%-ra telje­síti a tervet Az üzem az újítási tervek beadá­sában is teljesítette kongresszusi kö­telezettségét Eddig hat újítási ter­vet nyújtottak be. Tercha Ernő a bérelszámolás egyszerűbbé tételét és meggyorsítását érte el újításával, Kovácsovszky Antal a regiszterszek­Január hónapban a beállott hideg miatt csak 85.7 százalékra teljesítet­ték a tervet. De utána megmutatták, hogy ezt a magas hátralékot az elő­irányzatnál kevesebb munkáslétszám­mal is kipótolták és a tervet a IX. kongresszus tiszteletére túl is telje­sítik. Május l-ig 112.4%-ot értek el, május első hetében pedig a tervet 120%-ra teljesítették, a munka ter­melékenységét pedig 127.2%-ra emelték. Dolgozóink, mint mondják, itt a bútorgyárban is, csak kötele­zettségek vállalásával segíthetik elő a termelési tervek túlteljesítését és biztosíthatják a dolgozóknak a szo­cialista módszerek átvevésében való részvételét. A munkaversenyben ed­dig az üzem alkalmazottainak 54%-a vesz részt. A versenyzők mindnyájan teljesitik normáikat. Az üzemben még a hivatalnokok is bekapcsolód tak a versenybe, most versenyre hív­ták a többi ÜSVIT bútorgyár hiva­talnokait, hogy idejében készítsék el a bérelszámolást és ne fordulhasson többé elő, mint a múltban történt hogy a kifizetésekkel a lassú bérel­számolás miatt 2—3 napot is késle­kedtek. A dolgozók 18 százaléka lett él­munkás. Még több élmunkás is le­hetne, ha nagyobb súlyt fektethetné, nek a dolgozók szocialista nevelésé­re. A munkaversenyben a terv teljesí­tése és a termelékenység emelése te­rén túl is teljesítik kongresszusi kö­telezettségeiket 61 szocialista szer­ződést írtak alá az anyagtakarékos­kodás és a munka menetének meg­gyorsítása érdekében. De a munka­erők távolmaradásának és hullámzá­sának csökkentésében eddig nem tet­tek eleget kötelezettségüknek. Igaz, távolmaradásban csak 1% az iga­zolatlan mulasztás, de a betegségek és balesetek miatt a vállalt 5.1% he­lyett most 12.6%-ot mutatnak ki. Meg kellene oldaniok az üzemi or­vos kérdését, aki külön rendelne az üzem dolgozói számára s így, mint más üzemekben, ez már régen be­vált, jelentősen leszállíthatnák a tá­volmaradók százalékát. A hullám­zásnak 3%-ra veló leszállítására kö­telezték magukat s ebben még csak 9.4%-nál tartanak. Mint említettük, SZÜKSÉGES, HOGY BEVEZESSÉK A DOLGOZÓK SZOCIALISTA NEVELÉSÉT, . , , , . . A tervnek ily magas százalékban mert ennek segítségével sok minden való túllépése főleg a kohászatban a nehézséget kiküszöbölhetnének. A bánya- és nehéz gépiparban, valamint gépek gyakran rongálódnak Az nem a vegyi iparban jelentős hozzájárulás elég, hogy csak figyelmeztetik a dol- né p, demokráciánk és a béke táborá­gozókat a gépek helyes kezelésére és nak megerősödéséhez a védőeszközök használására. Mint legutóbb is történt az egyik fréze­resnek, aki hanyagságból nem hasz­nálta a védőeszközt a gép levágta egyik ujját. Először is a dolgozókat meg kell győzniök, hogy a gép az ő barátjuk, munkatársuk, azt állan­dóan jókarban kell tartaniok és az előírások szerint kezelniük.' Ki kell deríteniök minden gépromlás eseté­ben annak okát s így az előforduló hibás kezeléseken okulva, ismertet­niök a dolgozókkal a helyes kezelési módszereket. A jó szocialista nevelés hiányának tulajdonítható még az is, hogy nem fejtenek még ki elégséges munkát az almási Egységes Földműves Szövet­kezet megsegítésében sem. Az nem elegendő, hogy az üzem elvállalja a védnökséget de tevékenyen kell részt vennie a szocialista munkamódsze­reknek a faluban való terjesztésében is. Palkovics igazgató és Kruzslák elvtárs, pz üzemi pártszervezet elnö­ke ugyan kijárnak a faluba, előadást tartanak, megbeszélik a földműve­sekkel a felmerülő kérdéseket, de Lipták József, akit oktatónak küld­tek ki, eddig még egyszer sem láto­gatta meg a szövetkezetet. S utána még egyet szeretnénk fel­említeni. rény gyártását módosította, Kovács István pedig a minőségi termelés emelésére adott be négy újítást. Tö- j rök András újítását még nem ter­jesztették be, bár már régen hasz­nálják a gyakorlatban s naponta 18 dgr enyvet takarítanak meg vele. Befejezésül beszélgessünk el az egyik élmunkással, kérdezzük meg tőle, hogy MIÉRT ÍRJA ALÁ A BÉKEHATÄROZATOT? Kazlov János gépcsiszoló, aki 127 százalékra teljesíti a tervet, a Párt a CSM és a CSEMADOK tagja. Nyilttekintetű ember s amikor a munkájáról beszél, érezni szavaiból, hogy minden törekvése a termelé­kenység emelésében rejlik. — Rájöttem, — mondja a fiatal élmunkás —, hogy kevesebb idő alatt is többet lehet végezni, ha szaksze­rűen osztjuk be a munkát. Állandóan a gép teljesítőképességéhez szabom | a munkát. A nagyobb teljesítményű gépeken a nehezebb munkát végzem. Amikor új munkást kapunk, nem hagyjuk, hogy az magától jöjjön rá a gépkezelés módjára, hanem azon­nal átadjuk neki eddig szerzett ta­pasztalatainkat. . Pártunk IX. kongresszusának tiszteletére új tagokat vontunk be a munkaversenybe, melyben már dol­gozóink 54 százaléka vesz részt. Reánk, ifjú munkásokra nagy felada­tok várnak, mert mi vagyunk nem­zetünk jövőjének alapja. Pártunknak nagy hálával tartozunk, hogy meg­mutatta nekünk is a helyes utat, me­lyen haladva építhetjük mi is erő­teljesen a szocializmust. — Miért írod alá a békehatároza­tot? — Azért, hogy megvédessük ha­záinkban is az elkezdett békés építő­munkát hogy üzemünket újjáépít­hessük és még magasabb teljesítmé­nyeket érhessünk el. A múltban so­kat szenvedtünk. Apám egyszerű ácssegéd volt és csak a felszabadu­lás után, amikor megnyílt előttünk az érvényesülés útja, tudtuk meg, hogy ez a ml igazi hazánk s ezért meggyőződésből a szocializmus erő­teljes építésével akarjuk a békét megvédeni. P. B. ünnepi gyűlések az SzXP IX. kongresszusa előestéién A májust köszöntő munkaverseny eredménye: 106*3 százalékra teljesítettük az áprilisi tervet Az Állami Tervhivatal jelentése szerint az ipar áprilisi tervét 106.3 százalékra teljesítettlik, amivel az év elejei átlagot 102.4 százalékra emel­tük. Az áprilisi eredmény ez évben a terv legnagyobb méretű túllépését jelenti. E siker legfőbb érdeme a május elseje és Köztársaságunk felsza­badításának ötödik évfordulójára rendezett hatalmas szocialista munka­verseny. Köztársaságunk dolgozói eltökélten harcba Indultak a szocializ­mus felépítésének meggyorsításáért, a béke fenntartásáért. Az egyének, j kolloktívumok, műhelyek és egész üzemek ezernyi új kötelezettsége terem­tette meg az előfeltételt ahhoz, hogy a terv fokozott feladatait nemcsak teljesítettük, hanem túl is léptük. A legnagyobb sikert a munkavereeny­ben ott értük el, ahol a szocialista munkaverseny új formái, vagyis a szakma legjobbjáért folyó verseny jól érvényesült. A tizenhat ipari ágazat közül cau- | pán az üvegipar és a filmgyártás nem teljesítette tervét. Az egyes | ágazatokban a terv teljesítése a kö­vetkezőképpen mutatkozik: Az SzKP IX. kongresszusa előes­téjén. a falvakon és a városokban a polgárság ünnepi közgyűlésekre ké­szül, amelyeken a kultúrműsoron kívül beszámolót tartanak az SzKP IX. kongresszusának jelentőségéről, arról, mit jelent majd a kongresszus népünknek, a szocializmushoz vezető úton. A Párt alapszervezetenek nagy figyelmet kell fordftantok az előesték megszervezésére és főleg arról kell gondoskcdniok, hogy a polgárság tömegesen résztvegyen ezeken az ünnepi közgyűléseken. Az ünnepi gyűlések ékes bizonyságai lesznek népünk szeretetének és hűsé­gének pártja iránt, amely a dolgozó nép szocializmushoz vezető győzel­mes útjának megszervezője. Hogyan kísérjük figyelemmel az SzKP IX- Kongresszusát? Az SzKP IX. Kongresszusa alkal­mából megindított mozgalom meg­mutatta, hogy a kongresszus tanács­kozásai az egész munkásosztály és dolgozó nép, minden szervezetünk és pártunk minden tagja figyelmének középpontjában fognak állani. Kívá­natos, hogy a Párt összes funkcio­náriusai és tagjai alaposan és lelki­ismeretesen tanulmányozzák már az SzKP IX. Kongresszusának ideje alatt a fő kongresszusi beszámoló­kat és a kongresszus egész lefolyá. sát, amelyről a Pravda, az Üj Szó a pártsajtó többi szerve beszá­mol. Hogy a tízes bizalmiak és he­lyetteseik, gyorsabban és alaposab­ban megismerkedjenek ezzel az anyaggal, tízes csoportjaikban rend­szeresen megvitatják és megmagya­rázzák a kongresszus tárgykörének tartalmát és a többi dolgozóknak is megmagyarázzák mit jelent a kon­gresszus számunkra. A kongresszuson elhangzott be­szédek külön brosúrákban is meg­jelennek. Alapszervezeteink azonban már a kongresszus ideje alatt és közvetlenül a kongresszus után bi­zottsági és taggyűléseiken megtár. gyalják és kidolgozzák azokat a feladatokat amelyek rájuk vonat­koznak. Ezért a kongresszus lefo­lyását gondosan figyelemmel kell kisérni a napi sajtóban. Az egyes alapszervezetek főleg' a falusiak, megszervezik a k 0ngresz­szus rádióközvetítésének közös hall­gatását Az SzKP IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek értékelése. Az SzKP IX. kongresszusára vál­lalt kötelezettségek akciója értékes tapasztalatokkal gazdagítja Párt­szervezeteink munkáját Ha ezeket a tapasztalatokat amelyeket a köte­lezettségvállalások megszervezésénél és teljesítésénél szereztünk, a leg­gyümölcsözőbben ki akarjuk hasz. nálni, akkor gondosan értékelnünk kell és meg kell vizsgálnunk, hogy dolgozott a mi szervezetünk a kon­gresszus előtti időszakban és hogyan teljesítettük az SzKP IX Kongresz­szusára vállalt kötelezettségeinket Érdekünkben áll, hogy a kötele­zettségek értékelésében lelkiismere­tesen és elvszerüen járjunk cl, hogy megmondjuk az igazat arról., miben teljesítettük a kötelezettségeket és milyen értékes tapasztalatokat nyer­tünk, de azt is be kell vallanunk, miben nem teljesítettük a IX. Kon­gresszusra tett igéretünket és hol nem valósítottuk meg a kötelezett­ségeket Csak Így találjuk meg hiányaink okait csak Igy tanulunk meg jobban dolgozni mint eddig. Ezért szükséges, hogy a kongresz­szus napjaiban minden alapszervezet és minden tízes csoport lelkiismere­tesen számot adjon munkájáról. Az alapszervezetek bizottságainak gon­dosan elő kell készíteni a taggyűlés részére, a vállalt kötelezettségek teljesítéséről szóló jelentést amely­ből világosan látható, hogy a szer­vezet mely kötelezettségeket telje­sített és melyeket és miért nem. Munkájuknak a kongresszus előtti időszakban való lelkiismeretes érté­keléséből az összes párttagok fele­lősséget és elvhüséget tanulnak. A IX. kongresszus előtt végzett mun­kánk értékélésén kívül, szólnunk kell árokról a feladatokról, amelye, ket magunk elé tüzünk és arról, hogyan akarjuk t 0vábbi építő törek­vésünket elmélyíteni, amelyet a IX. kongresszusra megindítottunk, ho­gyan akarjuk a nyert tapasztalato­kat felhasználni arra, hogy a lehető leggyorsabban és legjobban teljesít­sük a CsKP IX. Kongresszusa által és a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén kitűzött feladatokat. A Párt és a Párt feladata a szocializmus építésében A pártiskolázás évének hetedik témája március április negyedév százalék 104.4 107.6 103.4 erőmű 105.0 100.0 102.7 kohóipar — _ 105.2 103.1 103.4 nehéz gépipar — 103.1 116.9 101.5 jármüvek _ »5.4 110.3 96.8 finommechanika 105.5 108.2 105.3 könnyű ipar 105.6 139.9 102.4 vegyi ipar — 104.5 104.7 100.5 építő anyagok és kerámia 111.1 100.7 103.7 üvegipar _ 103.1 87.7 101.8 fafeldolgozás 113.5 100.9 102.0 papírgyártás — 103.7 103.8 101.7 textil és ruházat 106.6 103.8 101.8 bőrfeldolgozó és gumi — — 104.1 105.4 102.9 grammofon 112.5 113.0 105.9 filmipar 103.5 91.7 104.0 összesített eredmény — — 105.2 106.3 102.4 A közlekedésügy áprilisi tervét ál­talában 107.3%-ra teljesítettük. A tavaszi szántás és vetés a hegy­vidékek kivételével befejeződött. Az őszi és tavaszi vetés állapota a ki­adós esőzések következtében igen jó. AZ ÜZEMI PARTSZERVEZET FELADATA a termelés irányítása, ellenőrzése és javítása mellett még az is, hogy a J dolgozókat meggyőzze Pártunk lie­„Minél fenyegetettebb lesz ez a kapitalista rezsim, annál brutálisabban lépnek majd fel a munkásság ellen, önöi még ma mózesmadzagot húznak a munkásság szája előtt, de eljön az idő, mikor ezzel Is felhagynak és brutális erőszakkal járnak ei éppen úgy, mint a nyilt fasiszták." Klement Gottwald 1929 december hó 21-én tartott első parlamenti beszédéből. Az alaptanfolyamok számára mint irodalmat a „Párt és a Párt feladata a szocializmus építésé' ben" című brosúrát használjuk, amelyet mint a pártiskolázás évé­nek hetedik témáját az SzKP Központi Bizottsága titkárságá" nak kultúrpropagációs osztálya adott ki. Az alaptanfolyamok csoportjai ezenkívül mint kiegészítő iro" dalmat tanulmányozzák Klement Gottwald „Tovább és bátrabban előre a szocializmus éipítése felé hazánkban" c. beszámolóját A köztársasági elnök e beszámoló ját a CsKP Központi Bizottságá­nak 1950 febráur 24"i ülésén mondotta, az Üj Szó március l"én közölte. Továbbá L. Kopriva: A forradalmi éberségről és a Párt tisztaságáért cimű beszámolóját. (Ez a beszámoló a CsKP Közpon­ti Bizottságának 1950. február 24-i ülésén hangzott el, az Oj Szó március 4*i számában jelent meg.) A manrleninista körök. Májusban a marx-leninista kö­rök az alaptanfolyamok számára előirányzott tanterv szerint | folytatják tanulmányaikat A májusi téma tanulmányozásának elmélyítése céljából a marx-leni­nista körökben még a következő irodalmat vesszük át: J. V. Sztálin: A leninizmus kérdéseiről. A leninizmus alap­jairól, VIII. (68—78. oldal). R. Slánsky: Hogyan biztosítjuk a szocializmus építését hazánk­ban. M. Svermová: Tovább szilár­dítjuk drága pártunkat A CsKP esti iskolái. Az esti iskolák májusban szín-', tén az alaptanfolyamok számára előirányzott tanterv szerint foly­tatják működésüket. Azonban is­mereteik kiszélesítése érclekében, a iskola résztvevői az esti tan­folyamokon az alaptanfolyamok és a m arc-lenini körök számára előirányzott irodalmon kívül a következőket vesszük át: J. V. Sztálin: A leninizmus kérdéseiről. Az SzK(b)P Közpon­ti Bizottsága tevékenységéről szóló beszámoló a XVIII. párt­kongresszuson. — J. V. Sztálin: A proletárok osztálya és a pro­letárok pártja. N

Next

/
Thumbnails
Contents