Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-16 / 111. szám, kedd

UJ SZO 1950 m áj TIS Ifi a világ legszebb földalatti vasútja Ezelőtt 15 évvel 1935 május hó 15-én adták át a közlekedésnek Moszkvában a földalatti vasút első szakaszát 11.5 km-nyi hosszban. Ez az útvonal összekötötte a város központját a gorkiji központi kultúrparkkal, a solenszki térrel. Később megindult a közlekedés a gorkiji és pokrovszky útvonalon. A szovjet emberek a moszkvai Metrót Sztálini földalatti vasútnak nevezik, mert 1935-ben J. V. Sztálin kezdeményezésére fogadták el a Szovjetúnió fővárosa földalatti vesútvonalának építését és J. V. Sztálin attól az időtől kezdve folyton igen nagy figyelmet szentel ennek az építkezésnek. > Hála Sztálin gondos figyelmének a földalatti vasútvonal építése a nehéz háború alatti időkben sem szünetelt és 1943 januárjában a fővárosban megindult a közlekedés a Metro további útszakaszán, amely a nagy ipari kerület szolgálatában állt. A háború alatt kezdték meg az úgynevezett nagy körvonal épí" sét. A szovjet kormány nagy figyelmet szentelt a főváros lakossága szükségleteinek és ez indította arra, hogy a földalatti vasút építésénél a lakosság lehető legkényelmesebb utazását tartsák szem előtt és az utazók biztonságát. A külső és belső díszítésekben a méltóság egybeolvadt a szépséggel, a technikai tökéletességgel és szilárdsággal. Nemcsak a szovjet emberek, hanem az a számos látogató is, akik külföldről ide érkeznek és végigutaztak a földalatti vasúton, lelkükben örök emlékként őrzik a Metro földalatti építményeinek tündöklő fényét, amely a legkiválóbb szovjet építők remekmüve. Az utasoknak eszükbe sem jut, hogy fejük felett hatalmas földrétegek emelkednek, mert a világos színek és a fényáramlatok, a földalatti termek magassága és tágas volta és a gazdag díszítések teljessége örömmel töltik el aztembereket és ünnepi légkört teremtenek itt a moszkvai földalatti vasútvonalon. A moszkvai Metro az egész nemzet műve, mert építésében a kőműves és építési kollektíveken kívül ezer és ezer különböző foglalkozású ember vett részt az egész ország legkülönbözőbb városaiból. Száz és száz üzem dolgozott a Nagy Körvonal első szakaszának felépítéséhez szükséges anyagon. Magnitogorszk, Zsda" nov, Szverdlov öntői, Leningrád és Ural üzemeinek gépgyártói dolgoztak keményen a rájuk eső munkarészen, a legkülönfélébb színű márványokat küldte a Kaukázus és az Ural. A moszkvai Metro építését a hatalmas szovjet ipar tette lehetővé. A szovjet üzemek összetett gépberendezéseket gyártottaki és a legkülönfélébb típusú gépeket e földalatti útvonal számára. A legszebb földalatti vasútvonal nevét a moszkvai Metro nemcsak építészeti díszítményei" nek és építészeti megoldásainak tökéletességével és szépségével nyerte el, hanem azért is, mert a mérnöki művészet példaképe. A moszkvai metro népszerűségét igen sok mindennel lehet magyarázni, mindenekelőtt azonban azzal, hogy az építményt nem üzleti haszonra törekvés szempontjából valósították meg, hanem a dolgozó emberek kényelmére és jólétére. Ezért szeli át ez a fôldalattj vasútvonal Moszkva minden fontos ipari körzetet. A moszkvai Metro 15 éves fennállása óta több mint 6 milliárd embert szállított útvonalain. A munkanapokon éppen úgy, mint az ünnepnapokon folytonosan a főváros lakosainak szolgálatában áll s a moszkvai lakos életét már el sem lehet képzelni a földalatti vasút nélkül. Ma a főváros utcái és terei _ alatt tovább folyik ez a nagy munka és a földalatti vasút további útvonalait építik, új várótermeket, alagútakat és arra törekszenek, hogy a további építkezések és berendezés még szebb és tökéletesebb legyen. A moszkvai földalatti vasút „Elektrozavodszik" állomásának felső váróterme. II békeszerető népek meghiúsítják a háborús uszítók tervelt A világ egyetlen nemzete sem kívánja a háborút. A történelem folyamán először mondják ki a népek jogukat és elhatározásukat arra, hogy a háborús uszítók maroknyi csoportjának akcióit, a borzalmas összeesküvést a béke ellen meghiúsították. Ez a hatalmas mozgalopn, a Béke Védőinek mozgalma, q&pfiór napra egyre szélesebb méneteket ölt. Megállapítható, hogy 4 Béke védőinek mozgalmában ma jjiár aktívan résktvesz a világ egésze lakosságának sokkal több, mint ä fssle. A békéért folytatott harc élcsapatában halad a hatalmas Szovjetúnió, amejjy a háborús uszítók útjaiban megközelíthetetlen erődítményként, legyőzhetetlen akadályként áll. A hős szovjet nép, amely egyre újabb és újabb sikereket ér el szocialista hazájának gazdasági fejlődésével is, felmérhetetlenül járul hozzá a béke megszilárdításához. A béke és a demokrácia táborába, amelyet a Szovjetúnió vezet, tartozik a kínai népi köztársaság 475 millió lakosával, a koreai nép; demokratikus köztársaság és a népi demokráciák keleteurópai országai. E táborhoz csatlakozik a Német Demokratikus Köztársaság is. Vietnam, Malája, Burma és más országok népei, akiket az imperialista támadók megtámadtak, fegyverrel a kezükben harcolnak a békéért. Végül a béke és a demokrácia tábora oldalán áll száz- és százmillió egyszerű ember az összes kapitalista országokból, akik jól tudják, hogy a háború éhséget, nyomort, munkanélküliséget és jogtalanságot jelent ma és rnülió és millió megölt embert holnap. Mindez azt bizonyítja, hogy a Béke Védőinek erői messze túlhalad.iáje az új világháború uszítóinak erőit. Ez azonban még nem küszöböli ki a háború fenyegető veszedelmét. Ahhoz, hogy a béke erői megfékezzék a háborús uszítókat, a békeszerető népeknek egy sorba keLl zárkózniok és a békéért folytatott harcban érvényre juttatniok szilárd elhatározásukat, hogy ügyüket a végső győzelemre viszik. Az ú.i háború elleni óriási mozgalom, amely ma minden országban növekszik, szemimel látható bizonysága annak, hogy a béke védőinek elhatározása és elszántsága napról napra nő és erősödik. A béke harcosainak A tiszttartó szíj ostora Irta: VERES PÉTER Az úton már elhatározták, hogy ha megfürödnek, bemennek a sás közé tojást és kiskacsát keresni, hát nagy az izgalom és sietős a fürdés. A víz sekély és meleg. A gyerekek térďg merülnek a sárba, de ez nagyon tetszik nekik. Kerékgyártó Jancsi ugyan ijedős, mert az apja olyant mesélt a Fekete-tóról, hogy elnyeli az embert a sár, mert ekkor meg ekkor ez és ez beleveszett a tóba, de Sóvágó Miska kineveti. Az a hely nem itt van, itt ö tavaly is fürdött, meg azelőtt is. Itt csak sár van. de nincs se örvény, se forrás. A forrás az olyan rejtelmes hely, ahol az alvilágból, a földmélyéből jön fel a víz és aki ebbe bele lép azt elnyeli, az örvényről meg annyit tudnak, amennyit aTiszán-.iárók mesélnek, hogy aki abba belekerül elnyeli és sohasem kerül elő többet még a teste sem, mert lekavarja az ismeretlen alvilági vizekbe, oda, ahonnan a vizek feliárnak a földre, ahonnan a kutakba is jön a víz. A két kullogó gyerek. Bivalyos Jancsi és f úpecér Sipos Zsuzska is leérkeznek a tóhoz, de megállnak, nem mernek vetkőzni, mert előbb tájékozódni akarnak, nem verik-e ki maguk közül a többiek őket. Azok a pocsolyából kiabálnak nekik: _ Ki hitt ide? Miért jöttetek? Fiűpecér Zsuzska! Fiúpecér Zsuzska! Bivalyos Jankó! Bivalyos Jankó! — hamarjában nem találtak más csúfnevet sem, de a hangulat már előre nehéz. A két gyerek leül a gyepen és vágyó kívánsággal nézik a fürdőzöket. Azok már megfürödtek, de nem lettek tisztábbak. Fehér bőrükön szennyes barna lé csurog le, mert sárossá verték a vizet. Üszni még egyik sem tud még kutya módra sem, mert nincs aki megtanítsa őket és nincs is víz hozzá. Illetve, amikor van. ősszel, télen és tavaszon hideg, akkor még nem lehet, nyáron meg leapad a víz. Ha sár, legyen sár, s először Sóvágó Miska keni be magát vastagon, fekete sárral, aztán a többi, így szaladnak ki a partra, megijeszteni Bivalyos Jankót és Sipos Zsuzskát. Azok egy kicsit hátra húzódnak a sár

0s banda elől, de amikor amazok visszamennek, nem tudnak ellenállni a vágynak, levetik egyszál ruháju. kat és ők is belemennek a vizbe. Mindjárt be is kenik mog-ukat, hogy olyan feketék legyenek, mint a többiek. Azoknak most másfelé a figyelmük, eszükbe jutott a kiskacsa fogás és neki vágnak a sűrű sásnak. Kicsit félnek, a viz előbb csak térdig ér, aztán combig. Némelyikük az ismeretlen vízivilágtól retteg. Balogh Jancsi visszakiált Imrének — Imre, te ne gyere, — s Imre megáll a sásos szélén. Kerékgyártó Jancsi is megáll, mert fél a nadálytól és a fekete csikbogaraktól, de a többiek tovább mennek és már a sáson túl a magas gyékényesben hujjogatnak. Tojást nem lelnek, ilyenkor már nincs, ha csak második költésre nem rakott véletlenül valamelyik kacsa azért, mert az elsőt kiszedték alóla. De apró kacsa, vízicsirke futkos a vízen és megindul a hajsza. Bivalyos Jancsi kivert gyerek, mert az apja csak egy sánta bivalyos és a putri házban laknak, de bátor gyerek és belehajt a gyékényes közepébe. Sipos Zsuzska ügyes lány, fürge mint a csík, amikor meglát egy kiskacsát fut utána, csapja a vizet, a sás megvágja a lábát, a sár alatt vérzik egy kicsit, de a nadály már nem érkezik beleragadni, úgy fut, búvik, csúszik a kiskacsa után. Bivalyos Jancsi is vele fut és akaratlanul is a kezére játszik, mert neki téríti a kacsát. A kiskacsa, pelyhes kis jószág, ijedten futkos, hol a víz színén, hol meg alatta, aprókat sipít, Zsuzska utána, már-már megvan, rádől, hasra fekszik, kalamol maga alatt, de a kis madár megint kibúvik és ott szalad tovább. De a kiskacsa végül is rossz irányt vesz, a tő széle felé fordul, a víz kisebbedik, a sás sűrűsödik, már-már alig tud bújni, egyszercsak éles sikátás, — megvan: a Zsuzska kesében J ott a kiskacsa. Bivalyos Jancsi mellette hemperedett fel, de Zsuzska ügyesebb volt: megmarkolta a csepp I kis madarat. Az anyakacsák, szárcsák elrepültek a hujjogó gyerekhad elöl, most már az aprók is elbujkáltak a sás között, a gyerekek elfáradtak, csak ; Rácz Imre jajgat, mert a nadály a 1 lábába ragadt és nem tudja levenni. Ö az oka, miért állott meg a vízben, aki mozog, abba nem ragad bele. Még Kis Lajcsi fogott egy vízicsirkét a többi semmit. A nagy vezér, | Miska is üres kézzel jött vissza a j partra. ! Mi lesz most? — az izgalom összeforrasztotta a bandát. Elfelejtkeztek róla, hogy Bivalyos Jancsi és fiúpecér Zsuzska, engedély nélkül csatlakoztak hozzájuk. Most a madarakat nézték és az irigység rágta a májukat. Mindenki meg akarta fogni, mindegyik a kezébe akarta venni a madarakat, de Zsuzska, telve dicsőséggel, féltékenyen hátraugrott, amikor Miska el akarta venni töle, hogy közelebbről megnézegesse. — Mit félted, na, hisz nem eszem én meg, — förmedt rá Miska. — Vót mán nekem ennél különb is. vót mán nekem tollas kacsám is ... Leültek a gyepre, a két gyerek markába fogta a madarat, a nap rájuk szárította a sárt és elfelejtkezve a világ minden más dolgáról, tanyáról, csürhéről, csirkéről, héjjárói, a kárpáló édesanyákról és zord édesapákról, elmerülten beszélgettek a mezei és vízi világ csodáiról, kiskacsákról, szárcsákról kígyókról, békákról, ürgékről és menyétekről, sündisznókról, a rejtelmes vidrákról és a még rejtelmesebb borzról, aki az öregek szerint erdőben lakik, de kijár onnan, hanyatt fekszik a kukoricásban, a másik a négy lába közét megrakja tengerivel és úgy a farkánál fogva húzatja magát a lyukáig,' ahol zsákszámra van elrakva a tengeri. Kicsit elandalodnak, a szívekbe békesség költözik, Zsuzska boldogan fogja kicsi madarát és el-elfelejtkezik róláT hogy ő lány. Az idő telik, a nap már lehajlik, egy-egy percre apró fellegek tolulnak rá. Meg-megborzonganak, a száraz sár megrepedezett rajtuk, a bőI rüket és apró pihéiket húzza a száradó sár, menni kell a vízbe lemosakodni. (Folytatjuk.) sokmilliós tömege egyre nagyobb bizalommal telve hiszi, hogy az új háború veszedelmét ők maguk elháríthatják. Ez a bizalom konkrét valóságon alapul, a háborús előkészületek elleni harc mindennapi tapasztalatain, a békéért, a kenyérért, a szabadságért folytatott harc tapasztalatain. Erősödik egyre inkább azokkal a sikerekkel, amelyeket a béke védőinek mozgalma az utóbbi időben elért AjZ lSJ50-es<-é.v első hónapjai a béke harcosgjxák roozgalmát soha nem látott haiííípias mértékben megerősítették. Nyugat-Európában e mozgalom különös jellemzője, híjgy aktív, konkrét akciókban nyilvárjMWineg az új háború előkészületei elleni harcban. Leginkább tömegjel'.egű a francia, olasz, belga, holland kikötőmunkások harca, akik megtagadják az amerikai hadianyag partraszállításiát. A francia dolgozók követelik az amerikai hadiszállítmányok beszüntetését és egyszersmind megtagadják azoknak a fegyvereknek hajóra rakását, ©melyeket Indokínába és a titóista Jugoszláviába küldenek. A francia dolgozók békéért folytatott harcának hatékonyságáról szól a vietnami ifjúság nemrég elhangzott felhívása a francia ifjúsághoz: Barátaink — írják az ifljú vietnami hazafiak —, a vietnami ifjúság köszönti z imperialista háborús uszítók ellen folytatott hősi harcotokat. Harcotok a támadó háború beszüntetéséért Vietnamban nagy támogatást jelentett harcunkban a francia gyarmatosítók ellen. A béke ellenségeinek gaz tevékenysége egyre inkább a nemzetek szervezett, óriási ellenállásába ütközik. A békéért folyó mozgalom növekedése és hatalmas tevékenysége, e mozgalom résztvevőinek növekvő aktivitása és egysége bizonyossá teszik, hogy az új háború uszítóinak gaz tervei csődöt mondanak. HÍREK a népi demokráciákból LENGYELORSZÁG. A hatéves terv igen nagy figyel"l met fordít a tanitókáderek kiépítésének kérdésére. A hatéves terv folyamán 40 ezer új, szakképzett tanító kerül az iskolákba. Hogy az iskolák ilymődon a legjelentékenyebb mértékben segítséget nyerjenek, ezért teljesen kihasználják az eddig fennálló 118 pedagógiai líceumot és hasonló tipusú 12 további új iskolát szerveznek meg. Az iskolák új növendékei kiválasztásában, a leendő tanítók kiválasztásában a tanügyi szervek nagy figyelemmel lesznek a jövendő tanítóság szociális összetételére. Ebben az évben a munkás és földműves ifjúság az összes tanítójelöltek 97 "/„-át teszi ki. ROMÁNIA, Az 1950-es úi állami t(%v célja megerősfteni és továbbfejleszteni a nehézipart és bányászatot és főleg a gépek és munkaeszközök termelését emelni, amelyeket eddig külföldről hoztak be. Hasonlóképpen igen nagy súlyt helyeznek a mezőgazdaságban a szocialista szektor fejlesztésére és pedig a mezőgazdasági gépek és traktorok fokozottabb alkalmazásával. Az 1950-es állami terv megállapítja az állami jövedelmet, amely 25 o/

f.-kal emelkedik az 1949-es évvel szemben. A befektetés elosztása az egyes ágazatokra a következő: Bányászat, nehézipar 44.8 o/

0, könnyűipar 3.1 %, az élelmiszer ipar 2.3o/o, építészet 5.2%, mezőgazdaság és erdőgazdaság 6.6 %, közlekedés 15.4 o/„, kereskedelem 1.7 szociális és kulturális célokra 10.1 %, állami közigazgatás 10.8 %. BULGÁRIA. A kommunális gazdálkodás és középítkezések minisztere jelentése alapján az elmúlt évben Burgasiban nagy péküzemet építettek és Stara Zagorában hat kemencés pékséget. Falvakon is igen sok x>ékség építését kezdték meg. Befejezték a goljanci ©rjachovci, zemleni, krivivini és doganovi péküzemek építését és ezek közül az üzemek közül már igen s

0kat ez év folyamán lerendeztek megfelelő dagasztó gépekkel és a többi pékségek berendezése is folyamatban van. Ezeken az üzemeken kívül azt a hat óriás péküzemet is befejezik ez esztendőben, amelyet még a mult évben kezdtek építeni. Haszkovban elektromos, futószalag rendszerű kemencét építettek kenyérsütésre. Ez a kemence az első ilyen tipusú keii

l

,,

r

' 'T Bu^áiiáítik