Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-13 / 85. szám, csütörtök

1990 áprfľls 13 UJSZÖ Közös munkák javadalmazása Gazdasági életünknek egyik leg. fonlosabb kérdése, hogyan számoljuk el a közös munkákat? Mert a munka sokféle. Van, aki csak maga dolgozik, saját fizikai erejével, más viszont lovas- vágy ökrösfogattal, stb. Mindenekelőtt EFSz-eink nem engedhetik meg, hogy az igavonókkal végzett munkákért magas, fekete árakat szedjenek be, mert a lo. vas-, illetve ökrösfogatok tulajdonosainak igazságtalan vagyonosodásához vezetne. Ezért a földmüvelésügyi megbízotti hivatal a tavaszi munkák megkezdése előtt utasításokat adott ki, amelyek pontosan meg. jelölik, hogyan jutalmazzák az igavonók által végzett munkák és hogyan kell megfizetni az ember munkáját. Természetes, hogy az EFSzeknek nem kell ezekhez az utasításokhoz szószerint ragaszkodnlok, ha. nem csak példaként szolgálnak számukra és a EFSz-nek a helyi viszonyok és szükségletek szerint maguknak kell eldönt^niök, hogyan fogják a munkákat megfizetni. Egy másik fontos tényező a munkák jutalmazásánál, hogy a munkaórák, illetve napok, vagy a végzett munka minősége szerint fogják fizetni. Az órák szerinti jutalmazás egyszerűbb, de kevésbbé igazságos, mert hisz mindenki tudja, hogy egy óra alatt, vagy egy nap alatt egy szorgalmas, lelkiismeretes ember többet dolgozik, mint a kevésbbé szorgalmas és ezért közös munkáknál helyesebb az a jutalmazási mód, hogy amennyiben lehetséges, a teljesítményeket díjazzák. Ezt a célt szolgálja a földmüvelésügyi megbízotti hivatal utasításaihoz csatolt táblázat, amely szerint ki lehet szá. mítani, hogy milyen mennyiségű munkáért körülbelül milyen nagyságú fizetés jár. Ajánlatos, hogy amennyiben csak lehetséges, az EFSz-ek a munkát teljesítmény és idő szerint fizessék. Ezek a kérdések főleg az első típusú minta EFSz-ek munkájára vonatkoznak. A második típusú EFSz-ek Ezeket a szövetkezeteket az jellemzi, hogy tagjaik földjét közösen müvelik meg. Ez azt jelenti, hogy a második típusú minta EFSz-ek szintén közös csoportokban dolgoznak, mint az első típusú szövetkezetek. A munkát úgy szervezik meg a munkacsoportokban, hogy a közös vetési eljárásnál, amely itt szükséges, mesgyékre való tekintet nélkül dolgoznak, a mesgyéket ugyanis ! felszántják és a földet egy darabban, mesgyére való tekintet nélkül müvelik meg. Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a mesgyék nem különitik el az egyes tagok földjét, a betakarítást is közösen végzik el. Például a búzát learatják, közösen kicsépelik s azután elosztják aszerint, kinek mennyi földje van a közösen megművelt területeken. A talaj megművelés költségeinek elosztásánál épúgy járnak el, mint az első típusú EFSz-eknél. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet kiszámítja minden földművesnek, hogy mennyibe került földjének megművelése s azt vagy meg kell fizetnie, vagy közös munkával ledolgoznia. Hogyan dolgoznak és hogyan jutalmazzák a munkákat a harmadik típusú szövetkezetekben? A harmadik típusú EFSz-ek olyan szövetkezeitek, amelyek szövetkezeti termelést végeznek. Ezeknek jellegzetessége abban áll, hogy itt olyan földművesek szövetkeznek, akik földjeiket a szövetkezetnek bérbe adják s a szövetkezet a földeket közösen megműveli. Az ilyen típusú szövetkezetnél a termés a szövetkezeté, mint egészé s a szövetkezet tagjait megjutalmazza az elvégzett munkáért. A jutalmazás abban áll, hogy a szövetkezet tagjait nem előre meghatározott pénzösszeggel jutalmazza meg, hanem a szövetkezet a költségek fedezése után a termést és az eladott termékekért kapott pénzt a végzett, munkák szerint osztja el tagjai között. A kiadások fedezése után fennmaradó pénzt a tagok között az úgynevezett akkordnapok szerint osztják el. Az akkordnap a mérték a munkák jutalmazásánál. Hogy az egyes tagoknak hány akkordnapot fizetnek meg, ezt a munka mennyisége határozza meg. Alti többet, nehezebbet, szorgalmasabban dolgozik, ennak több akkordnap után jár a jutalom. Aki kevesebbet, könnyebben, kevésbbé szorgalmasan dolgozik, annak kevesebb akkordnapot számolnak el. Ezt az úgynevezett normák szerint határozzák meg. Harmadik típusú EFSz-eink a földművelésügyi megbízotti hivataltól már megkapták a normák jegyzékét. Ebben a jegyzékben csaknem minden munka fel van tüntetve, amely a mezőgazdaságban előfordulhat. Minden munkánál meg van jelölve, hogy milyen mennyiségű munkát végezhet el átlagosan egy szorgalmas ember nyolc óra alatt így például fel van tüntetve, hogy lovasfogattal közepes talajon fél hektárt lehet felszántani, traktorral egy nap alatt 2 és fél hektár mélyszántást lehet elvégezni. Egyszóval minden munkánál pontosan meg van határozva, mennyit lehet elvégezni nyolc óra alatt. E mellett természetesen különbséget kell tenni: nehezebb munkánál többet fizetnek, könnyebb munkánál kevesebbet, felelősségteljes munkánál ugyancsak többet, a kevéssé feleősségteljes munkánál pedig kevesebbet. Például a lovasszántás nem könnyű munka és ezért a félhektárnyi szántási norma teljesítéséért nemcsak egy akkordnapot fizetnek, hanem a fentemlített táblázat szerint 1 és háromnegyed akkordnapot. Hogyan lehet kiszámítani a normákat Nagyon gyakori nehézség a normáknál, hogy a szövetkezeteseket elriasztja az a tény, hogy a normákat nehéz kiszámítani. Gyakran elriasztja őket a kiszámítás bonyolultsága, azonban ezen is lehet segíteni. Természetesen nehéz minden nap kiszámítani, hogy mennyi munkát végeztek el, azonban ez fölösleges is. Vegyünk egy konkrét példát; 10 hektár burgonyát kell kiültetni. A munkát kedden kezdik. Mindenekelőtt, ahogy már mondtuk, nem kell minden napot számítani, hanem elég ezt egyszer kiszámítani 10 hektárra. Tehát ebben az esetben, mivel középszántás szükséges, 10 hektár felszántására 20 normára lesz szükség, mert egy pár igavonó fél hektárt szánt fel, ez egy norma, tehát összesen 20 norma Továbbá szükség lesz nőkre is, akik a burgonyát a barázdákba helyezik. A norma egyötöd hektár 8 órára, tehát 10 hektárra 50 napra lesz szükség, aimi 50 norma emberi munkát tesz ki. Ilyen módon kell kiszámítani és jutalmazni a harmadik típusú EFSz-ek munkájá'. ít Láttam * r ' 'éUnU^u ? Harcol és újít a szövetkezet dolgozója AlsószeUn - Azokban a községekben, ahol vannak már Egységes Földműves Szövet, kezetek, de valamilyen oknál fogva még aktív munkát kifejteni nem tudnak, mind több helyen akadnak öntudatos falusi dolgozók, parasztok, volt uradalmi cselédek és földmunkások, akik ha elkeseredett harc árán is, de félrehárítanak útjukból minden akadályt és a szövetkezet keretein belül önálló cso. portot létesítenek. Ezek a csoportok rendszerint csak 10—15 emberrel indulnak, de az első munkák eredményei után meggyőzik a hitetlenkedő, vára. kozó álláspontra helyezkedőket, akik aztán hozzájuk csatlakozva öntudatos munkájukkal haladnak a kitűzött cél felé. A szocalista nagyüzemi gazdálkodással, a gépek használatával, a közös munkával, a magasabb terme 1 isi for. mák megteremtésével megvalósítják a dolgozó parasztság jobb és emberibb jövőjét. Ezek a csoportok, megértve a Párt irányvonalát, áttérnék a szövetkezeti élet magasabb formáira és megvalósítják a szocializmus egyik alapvető gondolatát, hogy mindenki az elvégzett munkája szerint részesüljön a jövedelemből. 1949 végén, mikor már szerte Szlovákiában példás Földműves Szövetkezetek bizonyították be munkájuk ered. menyeivel a szövetkezeti élet és a közös munka szükségességét, novemberben Alsószelin is megindult a moz. galom, hogy szövetkezetet a'akítsanak. Jó néhány földműves megértette, hogy mit jelent a szövetkezeti gazdálkodás, — a szervezésbe bekpacsolódtak a Párt tagjai is. úgyhegy decemberben megalakult Alsószelin az Egységes Földműves Szövetkezet. Akkor már a földeken az őszi munkákat befejezték, így a szövetkezeti munka megindítását tavaszra halasztották Télen elhatározták aztán, hogy a gazdátlanul hangyott kulákföldeket a szövetkezet veszi kezelésbe és a tavaazt megdolgozza. Évtizedekig dolgoztak tagokra vár. 150 hektárról volt szó, a községhez tartozó Sziget-majorban. A szövetkezel fagjai között akadtak volt uradalmi cselédek is, akik azelőtt hosszú évekig az éjszakát nappallá téve gürcöltek ezeken a földeken és most úgy gondolták, hogy elérkezett az 5 idejük is. Azé legyen a föld, aki azt megdolgozza Évtizedig dolgoztak azon a földön a föfdbirtokosnak, majd a kulákoknak és csak most jött el az alkalom, amit már régóta vártak. Februárban megindult a csoport szervezése, de a másik oldalon is megindult a reakció rémhírterjesztése. A falusi suttogó propaganda mindent elkövetett, hogy elriassza az embereket a szövetkezeti csoporttól. Duruzsolták a már közismert csajka-mesét, állami birtok lesz az, — suttogta a reakció, — ahol a tagok csak cselédek lesznek. Azért mondják csak, hogy szövetkezet lesz és hogy ott minden a tagok tulajdona, hogy az embe'ek annál jobban dolgozzanak. Elbolondítják csak a népet. mert ha majd haszonra kerül a sor, akkor aztán majd az állam zsebel be mindent! — Amikor februárban a csoport szervezése megindult — mondja Toncsko Rudolf — bizony kevesen voltunk. Mindössze csak tizenöten. De aztán megszaporodtunk, úgyhogy mire munkára került a sor, március elején már 80 tagja volt a csoportnak. Sokan is lettünk ennyi földhöz. A tagságból most csak 45-en dolgozunk álladóan a szövetkezetben. Legyőztük a reakciót is suttogó propagandájával együtt. Mikor március elején kihurcol. kodtunk a majorba, állatokat és gépeket kaptunk, nekifogtunk dolgozni s lát. ták az emberek hogy mégsem let. tütk állami birtok, mert minden munkánkat a magunk tervezése és akarata szerint csinálunk, mindenki meggyőződhetett róla, hogy itt tényleg minden a miénk, a szövetkezeti tagoké. A szövetkezetet mezőgazdasági szaktéren egy képzett gazdász vezeti, ak a könyvelési munkákat is végzi. A szakember irányítása és a tagokkal való szoros együttműködése mindenütt meglátszik az elvégzett munkán, amely jogosan példamutatója lehet a korszerű gazdálkodásnak. A tavaszi munkákat a meghatározott terv szeiint végezték el, a kora tavasziak vetését április 1-éig befejez, ték. Jelentős területen fűszer- és gyógynövényeket termesztenek. Ezek. nél bevezették a kettős termesztést, hogy a földet a legtökéletesebben kihasználhassák és jövedelmüket jelentősen szaporítsák. Mult héten befejezték a mustár kapálását, ebbe a földbe aztán azonnal megkezdték a kömény vetését. Kapálják már a cukorborsét és jövő héten megkezdik a cukorrépa kapálását is. A munkákat megállapított normák szerint végzik. Nagy örömöt keltett a tagok között és a szövetkezeti dolgozók öntudatos munkáját mutatja, hogy a borsó és a mustár kapálásában a munkacsoportok állandóan 200 százalékos teljesítményt értek el. — Ha azelőtt a kapitalistának közös csoportokban néhány krajcár éhbérért kellett dolgoznunk — mondják a szövetkezeti tagok —, akkor ma, amikor a föld, a munkánk eredménye, a fö'dek összes haszna a miénk, miért ne tudnánk közösen együttes

7 erővel dolgozni. Hogy mi a különbség a múltban és a ma végzett munka, az elavult és a korszerű gazdá'kodás között, jellemző, en állapítja meg az egyik szövetkezeti tag: — Azelőtt a kuláknak egy nap két szekér trágyát hoztam ki ide ökrös szekérrel. Másnak dolgoztam, nem siettem, meg hát az ökös is lassú. A kukoricafö'dre a mult héten hordtuk ki a trágyát traktorral. Egy nap 24 kocsira valót. Itt is meglátszott, hogy magunknak dolgozunk, meg traktorral dolgozunk. — Fiatal még a szövetkezetünk — mondja Toncskó Rudolt — és sok akadállyal kell ihég megküzdenünk. De mindnyájunk meggyőződése, hogy rövd időn belül virágzó jó'ét lesz itt. Egyszerű a dolog. Ha ezelőtt a földbir. tokon, majd utána a kulákok a más munkáján, a mi munkánkon meggazdagodtak ezeken a földeken, akkor mi. akik magunknak dolgozunk, biztosak vagyunk abban, hogy emberhez méltó életet élhetünk annak jövedelméből. (- ky) Furlnda Rezső beszámolója Grúziában csoportunk ezeket a szovhozokat látogatta meg: Variany gyümölcstermelő szovhoz, ahol a gyümölcsfák rendszeres ültetését 1932-ben kezdték el. A 470 hektár gyümölcsös beültetésével 1937-ben készültek eC.. A gyümölcsösben kb. 47.000 fa van. A szovhoz 150 munkást foglalkoztat állandóan. A szovhoz 204 méhcsaládot nevel, hogy a gyümölcsteák megtermékenyítését biztosítsa. A gyümölcsfa-kártevők ellen permetezéssel védekeznek. A permetezést főleg repülőgépekről végzik. A szovhoznak saját gyümölcsosztályozója és gyümölcsraktára van. Az achancselli szovhozt 1925-ben építették ki. összesen 230 hektár földje van, ebből 125 hektáron mandarint, a Újbbi földön teát és tungót termelnek. A csakevi szovhozban szintén teát, mandarint és tungót termelnek, A cihldzivi szovhoznak 1200 hektár •földje van. Ebből 300 hektáron citrom- és teaültetvények vannak. 504 méhcsaládot nevelnek. A szovhozban 300 állandó munkást alkalmaznak. Itt«s van saját mandarin-osztályozó. Az ocsichamuri Sztálin-szovhozban főleg teaültetvények vannak. A kochorl szovhoz 270 hektáron termel citromot. Az első citromültetvények 1932-ben létesültek olyan helyeken, ahol addig erdő volt. 1941-ig 150 hektáron 90000 fát ültetlek el. 1948-ban és 49-ben 120 hektáron további 74.000 fát ültettek el. A szovhoz egész éven át 500 embert alkalmaz. A grúzini szovhozokban a legfőbb termékek a mandarin, a tea, a tungó, különféle gyümölcsök, szőlő, dohány és kukorica. Az állattenyésztés csak kiegészítésül szolgál. A szovhozok dolgozói brigádokra és csoportokra vannak osztva. A brigádoknak és csoportoknak saját vezetőik vannak. Az egyes tagoknak kiszabott munkájuk van. A szovhoz dolgozóinak fizetésükön kívül félhektárnyi földjük van, amelyen tetszés szerint szükségletük fedezésére, vagy értékesítésre bármit termelhetnek Saját szükségletükre teheneket, sertéseket, baromfit és méheket tarthatnak, A szovhoz saját költségvetése és terve szerint gazdálkodik. A terv teljesítéséért a szovhoz igazgatója felel. Az összes szrovhozok, amelyeket meglátogattunk, igen élénk tevékenységet mutatnak. A szükséges közös berendezések felépítésén kívül jelentős összegeket, sok esetben milliókat adnak le az államnak. A kochori szovhoz a közös berendezések felépítésére már 1939-ben 1,500.000 rubelt fordított. 1946-ban több, mint 300.000 rubel tiszta nyereséget adott le az államnak, 1947-ben 600.000 rubelt, 1948-ban 1,500.000 rúbelt és 1949-ben a felesleg 3 és félmillió rúbelt tesz ki. A oichidziri szovhoznak saját mandarinosztályozója van, ahol a mandarinokat nagyság szerint osztályozzák, csomagolják szétküldésre. Itt szezonmunkások, nagyrészben nők dolgoznak, akik a mandarinszünet után, amely november elejétől december végéig tart, hazatérnek otthonaikba. Grúziái útunk során csoportunk néhány kutató intézetet is meglátogatott. Batunban nagyon szép botanikus kert van, amely 1912-ben létesült. Grúzia legnagyobb felvirágzását a Szovjetunióba való bekapcsolása után érte el. A botanikus kert munkája kizárólag a délszaki növények vizsgálatára irányul. Szorosan együttműködik és tanácsokat ad a föídművesekne, a kolhoztagoknak és a szovhozok alkalmazottainak. Botanikus kert van Suchunban. Főmunkásságát a délszaki növények, a citrom, a tea, a dísznövények kutatása alkotja. Ez a botanikus kert is csak 1921 után, Grúziának a Szovjetunióba való bekapcsolása után tudott teljesen érvényesülni. A kutatók és tudósok nagy gondot fordítanak a pálma különféle fajtáira és kivizsgálják a délszaki növények termesztésének feltételeit. 1921 előtt Grúziában ezeket a növényeket csak nagyon ritkán termesztették. 1921 után azonban Sztálin kitűzte a célt, amelyet Beria is segített megvalósítani: „Kiterjeszteni a lehető legnagyobb mértékben a szubtropikus növények termesztését." A tudósok, a földművesek és kolhoztagck együttműködésével kísérleteket végeztek. Kitenyésztettek fagyálló citromfákat, amelyek 6—12 celziusz fokú hideget is elbírnak. A kényes narancs helyett mandarint termesztenek nagyon jó eredményekkel. Kibővítették a tea- és tungó-ültetvényeket. A délszaki növények termesztése a kolhozok és szovhozok jólétének alapjait vetette meg. Grúzia forró égövi övezete 41—45 szélességi fokon terül el. Ez a világ legészakibb fekvésű szubtropikus övezete. Azok a nagy eredmények, amelyeket a délszaki növények termelésében elértek, azáltal váltak lehetővé, hogy a 3—4000 méter magas kaukázusi hegyek északról védik és másrészt a Fekete-tenger éghajlati hatásával, amely nyáron 24 fokra is felmelegedik és a földet télen is me. legén tartja. A nagy sikerek legnagyobb részét azonban a Szovjetúnió tudományos dolgozói biztosították munkájukkal, a micsurinj tanok teljes felhasználásával. Szükséges, hogy magyarázatul néhány megjegyzést tegyek, amelyek az egyes fogalmakat megvilágítják. A mandarint a vad citrus tőkéken termesztik. Hat.tíz fokos hideget ia elbír. Az ültetvényeket műtrágyával és zöld trágyával trágyázzák. Az érés és szüret időszaka november elejétől december végéig van. A teát palántázással vagy mindjárt a helyben magról nevelik. Műtrágyával trágyázzák. A tea háromszor ad termést évente. Az első termés április végén vagy május elején van, a második június-júliusban, a harmadik pedig szeptember-októberben. A teacserjékről a fiatal hajtásokat szedik le. Néha negyedik szüretet is tarthatnak, ez azonban csak másodrendű teát ad. A tungó hasonlónevü fa terméke. Külsőben és nagyságban az olasz dióhoz hasonló. Ez a gyümölcs emberi fogyasztásra élvezhetetlen. Mag. ' jából olajat készítenek, amelyet festék és lakk-készítésre használnak. Ez az olaj a festékeknek szép fényt ad. • Csoportunk meglátogatott néhány állami gépállomást is, így többek közt a teleki állami gépállomást. Ez az állomás 12 kolhozt lát el. ffivi feladata középmély szántásban 11.500 hektár, a csépléssel 13.700 hektár. Az összes munkák szerződéssel vannak lekötve és meghatározva és elvégzésük idöhöz van kötve. A man. ka jutalmazását a termés nagysága határozza meg. A traktoristák csoportokra vannak osztva és rendszerint tagjai a gépállomáshoz beosztott kolhozoknak. A teleki gépállomáson 32 traktor van, ebből hét hernyótalpú. Tizenegy kombájnja és 16 kaszálógépe van a gépállomásnak. A gépállomá. son 44 traktorista, 11 kombájnvezetö és 9 szerelő dolgozik. A földek körülbelül 23 négyzetkilométer körzetben fekszenek. A gépállomásnak a javítások elvégzésére mozgómühelye van. A gépállomások a kolhozokon végzett munkán kívül elvégzik a ter. méketlen területek és erdős hegyoldalak művelését is az egyes kolhozok számára. Nem ritka látvány az erdővel és bokrokkal borított hegyoldal, melynek közepén citromültctvények létesülnek. Számunkra figyelemreméltó volt a munka jutalmazása, melyet az elért terméseredmények alapján fizetnek ki. Ez azt jelenti, hogy az állami gépállomások alkalmazottai a rájuk bízott munkát fokozott figyelemmel és tökéletesebben végzik el, hogy jó eredményeket érjenek el, mert jöx'p. delmük nagyságát ezzel határozzák meg. A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe