Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-13 / 85. szám, csütörtök

U J SZO 1950 április 13 G. VOVK: A mesei munkák első sikerei Ukrajnában Az enyhe és havas tél után az idén Ukrajnába szokatlanul korán köszön­tött be a tavasz. A Fekete-tenger kö­rülötti sztyeppéken február második felében meleg, verőfényes napok kö­szöntöttek be és a hó hamar elolvadt. A kolhozok földjein jóval az olva­dás beállta előtt megkezdték a töme­ges mezei munkákat Az ukrajnai kol­hozokban régi jó hagyomány — a trá­gyázás koratavaszi megkezdése. Az istálló, és műtrágyát szétszórják, alighogy elolvadt a hó s amint a ta­pasztalatok és a tudományos kísérle­tek bizonyítják, ilyen körülmények között a trágya a legjobban behatol az alvadó hóval 'együtt a földbe és na­gyon hathatósan segíti a növények fejlődését. A téli vetemények korai trágyázása nagyban hozzájárul a termés fokozá­sához. Erről a kolhozok saját tapasz­talataik alapján győződtek meg. Az ilyen trágyázás „Az ötéves terv négy év alatt" kolhozban, a bogoduhovi já­rásban, a charkovi kerületben a tavalyi évben a téli búza vetése 22 métermá­zsányi termést hozott hektáronként. A mellette fekvő meglrágyázatlan terü­leteken 17 hektáron csupán 11.8 méter, mázsát arattak hektáronként, ami óri­ási különbség! A tavaszi trágyázás Ukrajnában az utolsó két év alatt oly népszerű lett, hogy egész járások kolhozai kétszere­sen, sőt háromszorosan túlhaladták a trágyázási terveket, úgyhogy tavaly tavasszal az egész ukrajnai köztársa­ság össztervét 40 százalékkal túltel­jesítették. Ebben az évben is megjött a híre, hogy az odesszai és nikolájevi kerüle­tek kolhozai mái túlteljesítették az előirányzót tervet és folytatják a trágyázást. A Sztálin-kolhoz elnöke a chriszti­novi járásban, Vaszij Danilov beszá­mol erről a trágyázásról. Ebben az évben tavasszal alig kez­dett a nap melegebben sütni, kimen­tünk a földekre és jókedvvel munká­hoz láttunk. Megtrágyáztunk 400 hek­tár téli búzát és 163 hektár legelőt. Háromszor többet végeztünk el, mint amennyit a terv előírt Nagy segítsé­günkre volt a civil-repülőszolgálat pi­lótája Koropkich, aki repülőgépéről 420 hektárnyi területet szórt be trá. gyávái. A szovjet kormány minden eszköz­zel a kolhozok segítségére siet, támo­gatja őket törekvésükben, amellyel mind nagyobb termést akar­nak elérni és megkönnyíti nehéz mun. kájukat. A repülőszolgálat mind nagyobb és nagyobb szolgálatokat tesz a földmű­velésnek, mind a téli vetemények megtrágyázásában, mind a kártevők elleni harcban. Ebben az évben repü­lőgépek segítségével néhány millió hektárnyi veteményt fognak megtrá­gyázni. Az ez évi tavasz a mult évitől egy bizonyos sajátossággal tér el, a kolho. zok előkészítették és elvégezték a téii szántásokkal is. A mult évben ősz­szel az ukrajnai Köztársaságban 2.2 millió hektári al több földet szántottak fel, mint az 1948-as évben. A kolhozok legfőbb gondja most az, hogy a talaj­ban a lehető legnagyobb nedvességet őrizzék meg s ezért igyekeznek a ta­laj előkészítése után rögtön elvégezni a tavaszi vetést A Köztársaság déli részében a legtöbb kolhoz már be is végezte ezeket a munkáknt. Az ocsakovi járási pártszervezet titkára Vaszilij Kliátov jelentette: „Kolhozaink eddig még soha sem ér­tek- el a tavaszi előkészítő munkákban oly nagy sikereket, mint az idén és még soha sem gondoskodtak oly kö­rültekintéssel a termés biztosításáról, mint ebben az évben. Már a mult év őszén előkészítettek és felszántottak minden tavaszi vetésre szánt földet és a nyár folyamán 1800 hektárnyi terü­letet szántottak fei. A kerület kolho­zai 740 tonna műtrágyát raktároztak el. Ez a csúcsteljesítmény, ezelőtt a kol. hozok még soha sem vásároltak össze ennyi trágyát. Ezenkívül 6000 kocsi trágyát kihordták a földekre. Felmérhetetlen segítséget nyújtanak a kolhozoknak az állami gépállomások, amelyek ez év tavaszán sokezer új gé. pet kaptak. A traktoristák munkaversenybe kezdtek és magas teljesítményeket a&ärnak elérni gépeikkel. A budoni kolhoz három és fél nap alatt bevé­gezte a tavaszi vetést. A tavaszi ve­tések gyors elvégzése Pavol Sendrik traktorbrgiádjának tőérdeme, amely az összes mezei munkákat elvégezte, míg a kolhozisták a téli veteményeket trá­gyázták, Mirgerodszkij traktorista na­ponta 50—57 hektárnyi területen vé­gezte el a vetést — 40 hektárnyi napi norma mellett. Csapek András trakto­rista 49—50 hektárt művelt meg 34 hektáros norma mellett. Ennek a sikernek mindenekelőtt az a magyarázata, hogy itt épúgy, mint más ezernyi esetben a traktorbrigádok a munka időbeli beosztásával dolgoz. nak. Ez a munkamódszer azon alapul, hogy a brgáid már előre szilárd mun­karendet állapít meg, hogy biztosítsa a gépek maximális kihasználását, ki­küszöbölje a felesleges leállást az üzemanyag vételezésére, valamint a felesleges utakat egyik munkahelyről a másikra. Ezenkívül nyilvántartják minden óra munkáját. Ukrajna vezető traktoristáí, akik magas teljesítményeket értek el gé­! peikkel, arra törekednek, hogy a kolho. i zok mezei munkáját tökéletesen gé­pesítsék. Ezt a mozgalmat Vincsen­kov traktorbrigádja indította el a vo­rosilovgrádi kerületben. Hogy a ter­vet túlhaladják, a traktoristák maguk­ra vállalták nemcsak a szántást és boronálást 2150 hektáron, hanem az összes többi munkát is a Sztálin-kol­hozban. Példájukat sokan követik és ez nagyban hozzájárul a munkatelje­sítmények emeléséhez. Egyidöben a tavaszi vetéssel az uk­rajnai földeken tömeges erdőültetést végeztek és megvalósították a sztálini természetátalakító tervet. így az odesszai Molotov-kolhoz fészek-mód­szerrel LyszenKo módszere alapján már 60 hektár erdőt ültetett ki és ezzel teljesen végrehajtatta a 15 éves erdő­kiültető tervet. A kolhozok segítségére siettek a tu. dósok és szakértők, csak Kievből több, mint ezren Az odesszai kerületben is több, mint 200 szaké'tő vesz részt a tavaszi vetési munkákban. Lyszenkó genetikai és nemesítő intézete a koto­vi kerület kolhozaiba 45 tudományos dolgozót küldött Az első tavasz: munkák hatalmas munkalendü'ete Ukrajnában szilárd biztosítéka azoknak az új sikereknek, amelyeket a kolhozok tagjai és a me­zőgazdaság összes dolgozói elérnek. Az Új Szó irodalmi pályázata Az Uj Szó földműves rovata irodalmi pályázatot hirdet egy elbeszélés, vagy lipoit formájában megírt paraszti tár­gyú írásra. A pályázat feltételei a következők: 1. Tárgykör: az Egységes Földműves Szövetkezet által megindított tavaszi munkd* egy napjának leírása elbeszélés vagy riport formájában. 2. Cím: Megindult a tavaszi munka. 3. Az írás terjedelme 10 gépelt oldalnál több nem lehet. 4. A pályázaton résztvehet minden falusi dolgozó. 5. A pályázat határideje 1950 május 31. 6. A pályázatra szánt írásokat „Irodalmi pályázat" jelöléssel az Uj Szó szerkesztőségének kell beküldeni. A beérkezett pályaműveket egy irodalmi bizottság elbírálni. A pályázat első díja 5000 Kčs, második díja 3000 Kčs, harmadik díja 2000 Kčs. A pályadíjnyertes munkákon kívül valamennyi beérke­zett és közlésre alkalmas írást az Uj Szó a szokásos honorá­rium ellenében közölni fogja. meg­lógja Konyhakertünk helyes felhasználása A zöldségtermelés legfontosabb tényezője az aprólékos, kéz­ügyességet alig igényelő munka, az öntözés és a trágyázás. Zöldségtermesztésre nem al" kalmas északi fekvésű, nyílt, sze­les terület, mert ilyen helyen a növények későbben fejlődnek és nagyobb a tavaszi utó- és őszi korai fagyveszély. Trágyázhatunk természetes és műtrágyával. Természetes trá­gyázásra felhasználhatunk bár­milyen érett trágyát éspedig két­féle módon. Vagy beleássuk ősz­szel a földbe, vagy pedig a már beültetett zöldségtáblákat véko? nyan meghintjük trágyával, így a növény az öntözés által fel­oldott tápanyagot azonnal fel tudja használni. Nagyon hasznos a hígított trágyalével való ön­tözés is. A trágyalével való ön­tözésnél vigyázni kell, hogy a trágyáié a növény leveleit ne ér­je. A műtrágyák közül használ­juk a foszforsavtrágyát (paprika, paradicsomnál) és a nitrogénmű­trágyát. A műtrágya csak felol­dott állapotban hatásos, éppen ezért sok öntözést követel. Az öntözésre sokkal alkalma­sabb a folyók és tavak lágy vize, mint a kútvíz, azonban ha mégis kénytelenek vagyunk kútvízzel öntözni, akkor azt egy nagy hor­dóban vagy bármilyen más tar­tályban tároljuk és ha a nap már átmelegítette, csak akkor használjuk fel öntözésre. Minden évben nem kell ker­tünket teljes egészében megtrá­gyáznunk, ha az alábbi vetésfor­gó szerint ültetjük be. Mindenek­előtt osszuk a kertet négy részre és meghatározott rendszer sze­rint ültessük be. Az első részbe, amely frissen legyen trágyázva, ültessünk ká­posztaféléket, paprikát, paradi­csomot, dinnyét, tököt, ugorkát. A második — előző éwben trá­gyázott részbe — sárgarépa, petrezselyem, zeéler, retek, cék­la, burgonya és hagymafélék kerülnek. A harmadik — azaz két év előtt trágyázott részbe — a hüve­lyeseket, babot, borsót, lencsét ültetjük. A negyedik részbe pedig az évelő , növények, spárga, sóska, torma stb. kerülnek. Ezt a ne­gyedik táblát 2—3 évenként, il­letőleg szükség szerint trágyáz­tuk. (Pl. -a spárgát minden év­ben.) Ha kertünket e szerint a vetés­forgó szerint ültettük be, akkor is a még gazdaságosabb kihasz­nálás miatt termelhetünk elő —. köztes- és utúnövényeket az egyes földdarabokon. Pl. a korai fejeskáposzta-pa­lántát április közepén ültetjük ki, de közötte termeszthetünk salátát, retket, korai kalarábét, mert amikorra a káposzta kifej­lődik, addigra a közötte levő „köztes" növények már kikerül­nek a földből. A fejeskáposzta után ültethetünk utónövényül babot és borsót. A téli fejeskáposzta-paláíitákat csak május közepén ültetjük ki, így ennek előnövénye lehet a sa­láta, zöldborsó, sóska. A -korai kelkáposztát (olasz) április elején ültetjük ki. A paradicsompalántákat csak a fagyosszentek után ültetjük ki, ezért előtte fejessalátát, közötte pedig zellert, korai kalarábét, kelt, káposztát és retket ültethe­tünk. A kobakos növényeknél (diny nye, tök, ugorka) csemegekukori­cát ültethetünk aiz ágyások Szé­lére. Némely növény, pl. a kése' ka­larábé, paprika, nem tűr meg köztesnövényt. Tüntessük el a baráxdákat! Az Üj Szó március 30-i számában a munkásleveleíő rovatban egy íras jelent meg a barázdáról. A cikk sze­rint a barázda mentén a föld egy mé­ter szélesen semmit, vagy csak na­gyon silány termést ad. Én is paraszt származású vagyok. Most az iparban dolgozom, de tévedés volna azt hinni, hogy most már nem érdekel a barázda. Hogyne érdekelne. A barázdáról már sokat írtak, sőt megénekelve szinte jelkép volt. Bár az Üj Szó munkásievelezője világosan nem írta meg, de azt hiszem, hogy úgy ő, mint én, no meg a levelet író földjét vesztett magyar is, de rajtunk kívül még sokan a sokat emlegetett barázdát eltennőnk a régiségtárba, de annak is a legrejtettebb zugába. Ha a régiségtárnak én volnék a gondnoka, a barázdát senkinek sem mutatnám meg. Hogy miéit? Egyszerűen szé­gyelném, hogy az emberiség valami­kor megénekelte, dicsőítette a telje, sen meddő, senkinek hasznot nem haj­tó barázdát. E sorok írója, mint pa­rasztgyermek szüleit a dicső barázda miatt veszítette el. Él még 8 testvé­rem itt-ott a nagyvilágban. Magyar­országon, Romániában, Braziliában, Ar­gentínában. Van, akit már 30 éve nem láttam és talán már soha nem is fogom látni. És ezt mind-mind a ba­rázdának, ennek a nyomorult reakciós valaminek köszönhetem. Elvtársam, aki a barázdáról írt ri­portban a harmadik személy vagy, Te, aki a barázda miatt elveszítetted föl­decskédet, szeretném a kérges tenyere, det megszorítani. Te azt mondtad. nincs földed és ezt nem sajnálod. Hi­szek neked! De egyben tévedsz, mert földed igenis van, csupán az átkodat, mindnyájunk átkát, a barázdát veszí­tetted el. Barázda! Sok ember, család, sőt nemzet átka! Az ügyvédeken kívül senkinek sem adtái termést. Kopár és terméketlen voltál évszázadokon ke­resztül. Most érzed, hogy nagyon kö­zeledik a végzeted, Te, aki az embe­riségnek soha semmit nem adtál, ka­pálódzol végzeted ellen. Mindig csak magadnak arattál hamis dicsőséget, de uralmad már végét járja. Hamaro­san a régiségtárba kerülsz és mi doJ­gozó emberek legfeljebb szégyelni fog. •juk magunkat, miattad. Harminc éve nem volt dolgom a barázdával, de kö­vetkezményeivel sajnos annál több. Most az Üj Szó újra ráterelte a figyeL memet. Egy volt paraszt átkozza a baráz­dát, azt a szürke barázdát, amely még mindig létezik Šil kopáron. Még csak szamártövist sem terem. Nektek pedig dolgozó parasztok, azt üzenem: Született paraszt vagyok, de sorsom az iparba, a bányászatba küldött. Itt mái nincsenek barázdák, legfeljebb csak önmagunkban. Nagy magyar kőitőnk, Petőfi Sándor egyik gyönyörű versének minden szakasza után ezt írja: „Akasszátok fel a kirá­lyokat!" 'Én nem vagyok költő, csak dolgozó munkás, bányász, aki innen a föld mélyéből azt üzenem a paraszt­ságok: Tüntessétek el a barázdákat! Beracska Pál. A kukorica termesztése A kukoricának sok melegre és vízre van szüksége. Höszükséglete körülbelül megegyezik a szőlőével. A jó bortermő vidékeken rendsze­rint a késői kukorica is jól beérik. A kukoricát, mint kapásnövényt rendszerint két kalászos közé he­lyezzük. Kettős termesztésnél a ko­rán lekerülő takarmányok (őszi ke­verék) biborhere tarlójában, vala­mint gyeptörésekben és erdei irtás­földeken a kukorica szintén gyakran kap helyet. A kukorica jó talajmüvelés és a talaj tápanyag gazdagsága iránt na. gyon hálás növény. Tarlóhántás a gyomok irtása végett középmély trá­gya alászántás az istállótrágya alá­takarása végett, késő ősszel pedig az elmaradhatatlan őszi mélyszántás, a gabona után trágyába vetett kuko­rica helyes őszi talajmunkája. Ta­vasszal ne szántsunk alája, hanem első ízben a koratavasziak vetésé­nek befejezte után, majd pedig köz. vetlenül a kukorica vetése előtt ve­tőszántás helyett talajporhanyítók­kal lazítsuk fel és tegyük morzsalé­kossá a földet. Ezzel a megismételt porhanyítással elejét vehetjük a ku­koricaföld vetés előtti kigazosodásá­nak és kiszáradásának és legtöbb, ször mellőzhetjük a szárító, vetés előtti szántást. A kukorica sok tápláló anyagot kíván. Sovány földön gondos müve­lés mellett is silány termést ad. A műtrágyák közül nagyon meghálálja a kálium, de különösen a nitrogén tartalmú műtrágyákat. A kukorica a gyakori idegen be­porzás miatt könnyen elfajzik, ezért vagy gyakori vetőmag frissítéssel, vagy a vetőmag gondos kiválogatá­sával vegyük elejét az elkorcsoso­dásnak. Az utóbbi azért is megfele­lőbb, mert a fajta eredeti jó tulaj­donságait módunkban , van ezután még fejleszteni is. A gondos gazda még a földön kiválasztja a fajtának legjobban megfelelő töveket és erről gyűjt be vetőmagot. Tavasszal a vetőmagnak kiválasztott csövek két végéről az egymáshoz torlódott rendellenes alakú szemeket előre morzsoljuk le, mert ezek csírája fej­letlen. Vetőmagnak csak a csövek közepéről lemorzsolt rendes alakú és nagyságú magvakat használjuk fel. A kukorica körülbelül 10 Celsius foknál csírázik. 12—15 Celsius foknál tartósan alacsonyabb nappali hő­mérsékletnél fejlődése szünetel, a ve­tés sárgul, elsatnyul. Ne vessük te­hát a kukoricát túl korán. Rendes vetési ideje április második fele. Vetőmagszükséglet kat. holdan­ként 20—40 kg. Az alátakarás mély­sége 5—8 cm. A hiányosan kelt vetést beáztatott maggal pótoljuk ki. A kukorica ápo­lásánál fontos a kukoricaföldnek morzsalékosan és gyommentesen va­ló tartása, amit többszöri kézi vagy fogatos kapálással, esetleg az első kapálást helyettesítő boronálással érünk el. Ami a kapálás mélységét illeti, a kukorica sorközeiben, főleg pedig a tövek körül általában seké­lyen sarabolva kapálunk. Mélyebb kapálásra rendszerint kötött talajon, de akkor is csak nedvesebb eszten­dőben és csupán a sorközökben kerül sor. A kukorica egyelését rendsze­rint a második kapáláskor végezzük. A töveket egymástól fajta szerint 40—70 cm távolságra ritkitjuk ki, még pedig nagyra növő fajtákat na­gyobb, az apróbb növésüeket pedig kisebb távolságra. Az egyes kapálá­sok alkalmával a tőhajtásokat, ami­kor azok megjelennek, vágjuk le. Ezt a fattyazást a bokrosodásra hajló fajtáknál szükség esetén az utolsó kapálás után még egyszer is­mételjük meg. Gondozzuk réteinket és legelőinket Mezőgazdaságunk fejlesztéséhez szervesen hozzátartozik a rétek és legelők takarmánytermésének növe­lése is. A jó legelő és rét biztosítja a legolcsóbb és egyben legmegfele. löbb száraztakarmányt állatállomá­nyunk mennyiségi és minőségi fej­lyesztéséhez, melyet ötéves tervünk­ben célul tűztünk ki. Másrészt, ha elhanyagoljuk réteinket és legelöm­k.et, akkor szántóföldjeinken kell szálastakarmányt termelnünk. Ezzel pedig nagy területeket vonunk el más hasznos növényektől. A legelő és rét karbantartása aránylag könnyű és hálás munka. Legtöbb a tennivalónk most kora tavasszal, amikor a gyep még nem indult erőteljes fejlődésnek és az állatokat sem hajtották még ki le­gelni. Legelső feladatunk a gyepen szer­te-széjjel szórodott kövek, cserepek, üveg- és vasdarabok eltávolítása. Ezek megsérthetik a legelő állatok lábát, száját és kaszáláskor is sok bajt okozhatnak. Ezután lássunk ne. ki a dombosabb részeken kihajtott tüskés bokrok, különösen a tövises iglice irtásának. Ilyenkor elegendő, ha csak lekaszáljuk az iglicét és ez­zel állandó sarjadaásra késztetjük, de nem engedjük elfásodni. Az iglice zsenge hajtásait ugyanis az állatok szívesen legelik. A talajegyenetlenségeket, a va­kondtúrásokat, begyepesedett han­gyabolyokat, gyalogcsapásokat réti­fogassal simítsuk el. A zsombékokat kapával húzzuk széjjel. A tömödött talajú, vagy az állatoktól összetip. rott legelöket gyephasogatóval foga­soljuk meg. A réten csak azokat a részeket fogasoljuk, ahol a talaj any­nyira összeiszapolódott, hogy a leve­gő már nem tudja átjárni. A laza lapályrétsken és a televényes vagy tőzeges réteken ne fogasoljunk, mert csak fölöslegesen megbolygatnánk a füvek gyökérzetét és hátráltatnátok a fü fejlődését. A trágyázás is nagyban fokozza a legelő és rét termöerejét. A trá­gyát azonban még ősszel ki kell hor. dani. Ilyenkor tavasszal a trágya szalmásan maradt részeit boronáljuk össze és hordjuk el. A szalmás trá­gyarészek ugyanis csak csökkente­nék a széna takarmányértékét. A vízlevezető védő- és öntöző ár­kokat is ilyenkor tisztogassuk ki és hozzuk rendbe. Ezzel egyenletesen osztjuk meg a legelő és rét nedves­i nťináŕ

Next

/
Thumbnails
Contents