Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-13 / 85. szám, csütörtök

U J SZO 1950 április 13 G. VOVK: A mesei munkák első sikerei Ukrajnában Az enyhe és havas tél után az idén Ukrajnába szokatlanul korán köszöntött be a tavasz. A Fekete-tenger körülötti sztyeppéken február második felében meleg, verőfényes napok köszöntöttek be és a hó hamar elolvadt. A kolhozok földjein jóval az olvadás beállta előtt megkezdték a tömeges mezei munkákat Az ukrajnai kolhozokban régi jó hagyomány — a trágyázás koratavaszi megkezdése. Az istálló, és műtrágyát szétszórják, alighogy elolvadt a hó s amint a tapasztalatok és a tudományos kísérletek bizonyítják, ilyen körülmények között a trágya a legjobban behatol az alvadó hóval 'együtt a földbe és nagyon hathatósan segíti a növények fejlődését. A téli vetemények korai trágyázása nagyban hozzájárul a termés fokozásához. Erről a kolhozok saját tapasztalataik alapján győződtek meg. Az ilyen trágyázás „Az ötéves terv négy év alatt" kolhozban, a bogoduhovi járásban, a charkovi kerületben a tavalyi évben a téli búza vetése 22 métermázsányi termést hozott hektáronként. A mellette fekvő meglrágyázatlan területeken 17 hektáron csupán 11.8 méter, mázsát arattak hektáronként, ami óriási különbség! A tavaszi trágyázás Ukrajnában az utolsó két év alatt oly népszerű lett, hogy egész járások kolhozai kétszeresen, sőt háromszorosan túlhaladták a trágyázási terveket, úgyhogy tavaly tavasszal az egész ukrajnai köztársaság össztervét 40 százalékkal túlteljesítették. Ebben az évben is megjött a híre, hogy az odesszai és nikolájevi kerületek kolhozai mái túlteljesítették az előirányzót tervet és folytatják a trágyázást. A Sztálin-kolhoz elnöke a chrisztinovi járásban, Vaszij Danilov beszámol erről a trágyázásról. Ebben az évben tavasszal alig kezdett a nap melegebben sütni, kimentünk a földekre és jókedvvel munkához láttunk. Megtrágyáztunk 400 hektár téli búzát és 163 hektár legelőt. Háromszor többet végeztünk el, mint amennyit a terv előírt Nagy segítségünkre volt a civil-repülőszolgálat pilótája Koropkich, aki repülőgépéről 420 hektárnyi területet szórt be trá. gyávái. A szovjet kormány minden eszközzel a kolhozok segítségére siet, támogatja őket törekvésükben, amellyel mind nagyobb termést akarnak elérni és megkönnyíti nehéz mun. kájukat. A repülőszolgálat mind nagyobb és nagyobb szolgálatokat tesz a földművelésnek, mind a téli vetemények megtrágyázásában, mind a kártevők elleni harcban. Ebben az évben repülőgépek segítségével néhány millió hektárnyi veteményt fognak megtrágyázni. Az ez évi tavasz a mult évitől egy bizonyos sajátossággal tér el, a kolho. zok előkészítették és elvégezték a téii szántásokkal is. A mult évben őszszel az ukrajnai Köztársaságban 2.2 millió hektári al több földet szántottak fel, mint az 1948-as évben. A kolhozok legfőbb gondja most az, hogy a talajban a lehető legnagyobb nedvességet őrizzék meg s ezért igyekeznek a talaj előkészítése után rögtön elvégezni a tavaszi vetést A Köztársaság déli részében a legtöbb kolhoz már be is végezte ezeket a munkáknt. Az ocsakovi járási pártszervezet titkára Vaszilij Kliátov jelentette: „Kolhozaink eddig még soha sem értek- el a tavaszi előkészítő munkákban oly nagy sikereket, mint az idén és még soha sem gondoskodtak oly körültekintéssel a termés biztosításáról, mint ebben az évben. Már a mult év őszén előkészítettek és felszántottak minden tavaszi vetésre szánt földet és a nyár folyamán 1800 hektárnyi területet szántottak fei. A kerület kolhozai 740 tonna műtrágyát raktároztak el. Ez a csúcsteljesítmény, ezelőtt a kol. hozok még soha sem vásároltak össze ennyi trágyát. Ezenkívül 6000 kocsi trágyát kihordták a földekre. Felmérhetetlen segítséget nyújtanak a kolhozoknak az állami gépállomások, amelyek ez év tavaszán sokezer új gé. pet kaptak. A traktoristák munkaversenybe kezdtek és magas teljesítményeket a&ärnak elérni gépeikkel. A budoni kolhoz három és fél nap alatt bevégezte a tavaszi vetést. A tavaszi vetések gyors elvégzése Pavol Sendrik traktorbrgiádjának tőérdeme, amely az összes mezei munkákat elvégezte, míg a kolhozisták a téli veteményeket trágyázták, Mirgerodszkij traktorista naponta 50—57 hektárnyi területen végezte el a vetést — 40 hektárnyi napi norma mellett. Csapek András traktorista 49—50 hektárt művelt meg 34 hektáros norma mellett. Ennek a sikernek mindenekelőtt az a magyarázata, hogy itt épúgy, mint más ezernyi esetben a traktorbrigádok a munka időbeli beosztásával dolgoz. nak. Ez a munkamódszer azon alapul, hogy a brgáid már előre szilárd munkarendet állapít meg, hogy biztosítsa a gépek maximális kihasználását, kiküszöbölje a felesleges leállást az üzemanyag vételezésére, valamint a felesleges utakat egyik munkahelyről a másikra. Ezenkívül nyilvántartják minden óra munkáját. Ukrajna vezető traktoristáí, akik magas teljesítményeket értek el gé! peikkel, arra törekednek, hogy a kolho. i zok mezei munkáját tökéletesen gépesítsék. Ezt a mozgalmat Vincsenkov traktorbrigádja indította el a vorosilovgrádi kerületben. Hogy a tervet túlhaladják, a traktoristák magukra vállalták nemcsak a szántást és boronálást 2150 hektáron, hanem az összes többi munkát is a Sztálin-kolhozban. Példájukat sokan követik és ez nagyban hozzájárul a munkateljesítmények emeléséhez. Egyidöben a tavaszi vetéssel az ukrajnai földeken tömeges erdőültetést végeztek és megvalósították a sztálini természetátalakító tervet. így az odesszai Molotov-kolhoz fészek-módszerrel LyszenKo módszere alapján már 60 hektár erdőt ültetett ki és ezzel teljesen végrehajtatta a 15 éves erdőkiültető tervet. A kolhozok segítségére siettek a tu. dósok és szakértők, csak Kievből több, mint ezren Az odesszai kerületben is több, mint 200 szaké'tő vesz részt a tavaszi vetési munkákban. Lyszenkó genetikai és nemesítő intézete a kotovi kerület kolhozaiba 45 tudományos dolgozót küldött Az első tavasz: munkák hatalmas munkalendü'ete Ukrajnában szilárd biztosítéka azoknak az új sikereknek, amelyeket a kolhozok tagjai és a mezőgazdaság összes dolgozói elérnek. Az Új Szó irodalmi pályázata Az Uj Szó földműves rovata irodalmi pályázatot hirdet egy elbeszélés, vagy lipoit formájában megírt paraszti tárgyú írásra. A pályázat feltételei a következők: 1. Tárgykör: az Egységes Földműves Szövetkezet által megindított tavaszi munkd* egy napjának leírása elbeszélés vagy riport formájában. 2. Cím: Megindult a tavaszi munka. 3. Az írás terjedelme 10 gépelt oldalnál több nem lehet. 4. A pályázaton résztvehet minden falusi dolgozó. 5. A pályázat határideje 1950 május 31. 6. A pályázatra szánt írásokat „Irodalmi pályázat" jelöléssel az Uj Szó szerkesztőségének kell beküldeni. A beérkezett pályaműveket egy irodalmi bizottság elbírálni. A pályázat első díja 5000 Kčs, második díja 3000 Kčs, harmadik díja 2000 Kčs. A pályadíjnyertes munkákon kívül valamennyi beérkezett és közlésre alkalmas írást az Uj Szó a szokásos honorárium ellenében közölni fogja. meglógja Konyhakertünk helyes felhasználása A zöldségtermelés legfontosabb tényezője az aprólékos, kézügyességet alig igényelő munka, az öntözés és a trágyázás. Zöldségtermesztésre nem al" kalmas északi fekvésű, nyílt, szeles terület, mert ilyen helyen a növények későbben fejlődnek és nagyobb a tavaszi utó- és őszi korai fagyveszély. Trágyázhatunk természetes és műtrágyával. Természetes trágyázásra felhasználhatunk bármilyen érett trágyát éspedig kétféle módon. Vagy beleássuk őszszel a földbe, vagy pedig a már beültetett zöldségtáblákat véko? nyan meghintjük trágyával, így a növény az öntözés által feloldott tápanyagot azonnal fel tudja használni. Nagyon hasznos a hígított trágyalével való öntözés is. A trágyalével való öntözésnél vigyázni kell, hogy a trágyáié a növény leveleit ne érje. A műtrágyák közül használjuk a foszforsavtrágyát (paprika, paradicsomnál) és a nitrogénműtrágyát. A műtrágya csak feloldott állapotban hatásos, éppen ezért sok öntözést követel. Az öntözésre sokkal alkalmasabb a folyók és tavak lágy vize, mint a kútvíz, azonban ha mégis kénytelenek vagyunk kútvízzel öntözni, akkor azt egy nagy hordóban vagy bármilyen más tartályban tároljuk és ha a nap már átmelegítette, csak akkor használjuk fel öntözésre. Minden évben nem kell kertünket teljes egészében megtrágyáznunk, ha az alábbi vetésforgó szerint ültetjük be. Mindenekelőtt osszuk a kertet négy részre és meghatározott rendszer szerint ültessük be. Az első részbe, amely frissen legyen trágyázva, ültessünk káposztaféléket, paprikát, paradicsomot, dinnyét, tököt, ugorkát. A második — előző éwben trágyázott részbe — sárgarépa, petrezselyem, zeéler, retek, cékla, burgonya és hagymafélék kerülnek. A harmadik — azaz két év előtt trágyázott részbe — a hüvelyeseket, babot, borsót, lencsét ültetjük. A negyedik részbe pedig az évelő , növények, spárga, sóska, torma stb. kerülnek. Ezt a negyedik táblát 2—3 évenként, illetőleg szükség szerint trágyáztuk. (Pl. -a spárgát minden évben.) Ha kertünket e szerint a vetésforgó szerint ültettük be, akkor is a még gazdaságosabb kihasználás miatt termelhetünk elő —. köztes- és utúnövényeket az egyes földdarabokon. Pl. a korai fejeskáposzta-palántát április közepén ültetjük ki, de közötte termeszthetünk salátát, retket, korai kalarábét, mert amikorra a káposzta kifejlődik, addigra a közötte levő „köztes" növények már kikerülnek a földből. A fejeskáposzta után ültethetünk utónövényül babot és borsót. A téli fejeskáposzta-paláíitákat csak május közepén ültetjük ki, így ennek előnövénye lehet a saláta, zöldborsó, sóska. A -korai kelkáposztát (olasz) április elején ültetjük ki. A paradicsompalántákat csak a fagyosszentek után ültetjük ki, ezért előtte fejessalátát, közötte pedig zellert, korai kalarábét, kelt, káposztát és retket ültethetünk. A kobakos növényeknél (diny nye, tök, ugorka) csemegekukoricát ültethetünk aiz ágyások Szélére. Némely növény, pl. a kése' kalarábé, paprika, nem tűr meg köztesnövényt. Tüntessük el a baráxdákat! Az Üj Szó március 30-i számában a munkásleveleíő rovatban egy íras jelent meg a barázdáról. A cikk szerint a barázda mentén a föld egy méter szélesen semmit, vagy csak nagyon silány termést ad. Én is paraszt származású vagyok. Most az iparban dolgozom, de tévedés volna azt hinni, hogy most már nem érdekel a barázda. Hogyne érdekelne. A barázdáról már sokat írtak, sőt megénekelve szinte jelkép volt. Bár az Üj Szó munkásievelezője világosan nem írta meg, de azt hiszem, hogy úgy ő, mint én, no meg a levelet író földjét vesztett magyar is, de rajtunk kívül még sokan a sokat emlegetett barázdát eltennőnk a régiségtárba, de annak is a legrejtettebb zugába. Ha a régiségtárnak én volnék a gondnoka, a barázdát senkinek sem mutatnám meg. Hogy miéit? Egyszerűen szégyelném, hogy az emberiség valamikor megénekelte, dicsőítette a telje, sen meddő, senkinek hasznot nem hajtó barázdát. E sorok írója, mint parasztgyermek szüleit a dicső barázda miatt veszítette el. Él még 8 testvérem itt-ott a nagyvilágban. Magyarországon, Romániában, Braziliában, Argentínában. Van, akit már 30 éve nem láttam és talán már soha nem is fogom látni. És ezt mind-mind a barázdának, ennek a nyomorult reakciós valaminek köszönhetem. Elvtársam, aki a barázdáról írt riportban a harmadik személy vagy, Te, aki a barázda miatt elveszítetted földecskédet, szeretném a kérges tenyere, det megszorítani. Te azt mondtad. nincs földed és ezt nem sajnálod. Hiszek neked! De egyben tévedsz, mert földed igenis van, csupán az átkodat, mindnyájunk átkát, a barázdát veszítetted el. Barázda! Sok ember, család, sőt nemzet átka! Az ügyvédeken kívül senkinek sem adtái termést. Kopár és terméketlen voltál évszázadokon keresztül. Most érzed, hogy nagyon közeledik a végzeted, Te, aki az emberiségnek soha semmit nem adtál, kapálódzol végzeted ellen. Mindig csak magadnak arattál hamis dicsőséget, de uralmad már végét járja. Hamarosan a régiségtárba kerülsz és mi doJgozó emberek legfeljebb szégyelni fog. •juk magunkat, miattad. Harminc éve nem volt dolgom a barázdával, de következményeivel sajnos annál több. Most az Üj Szó újra ráterelte a figyeL memet. Egy volt paraszt átkozza a barázdát, azt a szürke barázdát, amely még mindig létezik Šil kopáron. Még csak szamártövist sem terem. Nektek pedig dolgozó parasztok, azt üzenem: Született paraszt vagyok, de sorsom az iparba, a bányászatba küldött. Itt mái nincsenek barázdák, legfeljebb csak önmagunkban. Nagy magyar kőitőnk, Petőfi Sándor egyik gyönyörű versének minden szakasza után ezt írja: „Akasszátok fel a királyokat!" 'Én nem vagyok költő, csak dolgozó munkás, bányász, aki innen a föld mélyéből azt üzenem a parasztságok: Tüntessétek el a barázdákat! Beracska Pál. A kukorica termesztése A kukoricának sok melegre és vízre van szüksége. Höszükséglete körülbelül megegyezik a szőlőével. A jó bortermő vidékeken rendszerint a késői kukorica is jól beérik. A kukoricát, mint kapásnövényt rendszerint két kalászos közé helyezzük. Kettős termesztésnél a korán lekerülő takarmányok (őszi keverék) biborhere tarlójában, valamint gyeptörésekben és erdei irtásföldeken a kukorica szintén gyakran kap helyet. A kukorica jó talajmüvelés és a talaj tápanyag gazdagsága iránt na. gyon hálás növény. Tarlóhántás a gyomok irtása végett középmély trágya alászántás az istállótrágya alátakarása végett, késő ősszel pedig az elmaradhatatlan őszi mélyszántás, a gabona után trágyába vetett kukorica helyes őszi talajmunkája. Tavasszal ne szántsunk alája, hanem első ízben a koratavasziak vetésének befejezte után, majd pedig köz. vetlenül a kukorica vetése előtt vetőszántás helyett talajporhanyítókkal lazítsuk fel és tegyük morzsalékossá a földet. Ezzel a megismételt porhanyítással elejét vehetjük a kukoricaföld vetés előtti kigazosodásának és kiszáradásának és legtöbb, ször mellőzhetjük a szárító, vetés előtti szántást. A kukorica sok tápláló anyagot kíván. Sovány földön gondos müvelés mellett is silány termést ad. A műtrágyák közül nagyon meghálálja a kálium, de különösen a nitrogén tartalmú műtrágyákat. A kukorica a gyakori idegen beporzás miatt könnyen elfajzik, ezért vagy gyakori vetőmag frissítéssel, vagy a vetőmag gondos kiválogatásával vegyük elejét az elkorcsosodásnak. Az utóbbi azért is megfelelőbb, mert a fajta eredeti jó tulajdonságait módunkban , van ezután még fejleszteni is. A gondos gazda még a földön kiválasztja a fajtának legjobban megfelelő töveket és erről gyűjt be vetőmagot. Tavasszal a vetőmagnak kiválasztott csövek két végéről az egymáshoz torlódott rendellenes alakú szemeket előre morzsoljuk le, mert ezek csírája fejletlen. Vetőmagnak csak a csövek közepéről lemorzsolt rendes alakú és nagyságú magvakat használjuk fel. A kukorica körülbelül 10 Celsius foknál csírázik. 12—15 Celsius foknál tartósan alacsonyabb nappali hőmérsékletnél fejlődése szünetel, a vetés sárgul, elsatnyul. Ne vessük tehát a kukoricát túl korán. Rendes vetési ideje április második fele. Vetőmagszükséglet kat. holdanként 20—40 kg. Az alátakarás mélysége 5—8 cm. A hiányosan kelt vetést beáztatott maggal pótoljuk ki. A kukorica ápolásánál fontos a kukoricaföldnek morzsalékosan és gyommentesen való tartása, amit többszöri kézi vagy fogatos kapálással, esetleg az első kapálást helyettesítő boronálással érünk el. Ami a kapálás mélységét illeti, a kukorica sorközeiben, főleg pedig a tövek körül általában sekélyen sarabolva kapálunk. Mélyebb kapálásra rendszerint kötött talajon, de akkor is csak nedvesebb esztendőben és csupán a sorközökben kerül sor. A kukorica egyelését rendszerint a második kapáláskor végezzük. A töveket egymástól fajta szerint 40—70 cm távolságra ritkitjuk ki, még pedig nagyra növő fajtákat nagyobb, az apróbb növésüeket pedig kisebb távolságra. Az egyes kapálások alkalmával a tőhajtásokat, amikor azok megjelennek, vágjuk le. Ezt a fattyazást a bokrosodásra hajló fajtáknál szükség esetén az utolsó kapálás után még egyszer ismételjük meg. Gondozzuk réteinket és legelőinket Mezőgazdaságunk fejlesztéséhez szervesen hozzátartozik a rétek és legelők takarmánytermésének növelése is. A jó legelő és rét biztosítja a legolcsóbb és egyben legmegfele. löbb száraztakarmányt állatállományunk mennyiségi és minőségi fejlyesztéséhez, melyet ötéves tervünkben célul tűztünk ki. Másrészt, ha elhanyagoljuk réteinket és legelömk.et, akkor szántóföldjeinken kell szálastakarmányt termelnünk. Ezzel pedig nagy területeket vonunk el más hasznos növényektől. A legelő és rét karbantartása aránylag könnyű és hálás munka. Legtöbb a tennivalónk most kora tavasszal, amikor a gyep még nem indult erőteljes fejlődésnek és az állatokat sem hajtották még ki legelni. Legelső feladatunk a gyepen szerte-széjjel szórodott kövek, cserepek, üveg- és vasdarabok eltávolítása. Ezek megsérthetik a legelő állatok lábát, száját és kaszáláskor is sok bajt okozhatnak. Ezután lássunk ne. ki a dombosabb részeken kihajtott tüskés bokrok, különösen a tövises iglice irtásának. Ilyenkor elegendő, ha csak lekaszáljuk az iglicét és ezzel állandó sarjadaásra késztetjük, de nem engedjük elfásodni. Az iglice zsenge hajtásait ugyanis az állatok szívesen legelik. A talajegyenetlenségeket, a vakondtúrásokat, begyepesedett hangyabolyokat, gyalogcsapásokat rétifogassal simítsuk el. A zsombékokat kapával húzzuk széjjel. A tömödött talajú, vagy az állatoktól összetip. rott legelöket gyephasogatóval fogasoljuk meg. A réten csak azokat a részeket fogasoljuk, ahol a talaj anynyira összeiszapolódott, hogy a levegő már nem tudja átjárni. A laza lapályrétsken és a televényes vagy tőzeges réteken ne fogasoljunk, mert csak fölöslegesen megbolygatnánk a füvek gyökérzetét és hátráltatnátok a fü fejlődését. A trágyázás is nagyban fokozza a legelő és rét termöerejét. A trágyát azonban még ősszel ki kell hor. dani. Ilyenkor tavasszal a trágya szalmásan maradt részeit boronáljuk össze és hordjuk el. A szalmás trágyarészek ugyanis csak csökkentenék a széna takarmányértékét. A vízlevezető védő- és öntöző árkokat is ilyenkor tisztogassuk ki és hozzuk rendbe. Ezzel egyenletesen osztjuk meg a legelő és rét nedvesi

nťináŕ