Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-13 / 85. szám, csütörtök

1950 április 13 UJSZO ­Arcéul u ssociulistu húsát építő ifjúság felé Csehszlovákia dolgozó ifjúsága, amely megmutatta az Ifjúsági Vas­útvonal építésével, hogy tud és akar nagy dolgokat produkálni, továbbra is a hősi munka és az építés jegyében folyatja tevékenységét. „Ha vas. utat építettünk, többet is tudunk építeni" — mondják' a ČSM-ben. Ezt a lázas igyekezetet, sugárzó hitet valóban láttuk megvalósul­ni, amikor többen újságírók végigjártuk azokat a helyeket, ahol a fia­talság ereje, jövőt álmodó, megnemalkuvó bátorsága látható. Ez a fia­talság már a szebb holnap optimista, erős, bizakodó fiatalsága, amely nem tekint többé hátra, csak előre. Valóban történelmet formálnak ők ezekkel a hatalmas építkezésekkel, amelyek napnál világosabban bizo­nyítják, milyen jelentős szerepe van hazánk ifjúságának az építésben. Autóbuszunk sugárzó napfényben, zöldelő mezők között ragad bennün­ket az ismeretlen látnivalók felé. DUZZASZTÓ GÁTAT ÉPlT AZ IFJÜSAG Első útunk az árvái duzzasztó gát építkezési munkálataihoz vezet. Köz. ben többször megállunk. Nyitrán a társaság- tagjai egy kicsit kinyújtóz­tatják gémberedett tagjaikat. Fé­nyes kirakatok, árukkal tömött üz­letek mindenütt. Vásárló, siető, mo­solygó arcú férfiak, földműves asz­szonyok. Kocsinkat körülállják, be­szélgetünk, kezet szorítunk a lako­sokkal és kalaplengetés, kendőlobog­tatás közben indulunk tovább. Körül­belül 11 órakor érkezünk meg ren­deltetési helyünkre. Meredek, nyak­törő úton kellett lemennünk a völgy­be, ahol a hatalmas építkezés folyik. Mindenütt lázas munka, házakat építenek, ásnak, autók szállítják a földet, a lázas munka széditö üte­me. Azok a fiatalok, akikkel itt ta­lálkozunk, pionírok. Ök azok, akik a nyáron nagyobb tömegben és ha­vonta váltakozó csoportokban háza­kat építenek, megkezdik az előkészí­tő munkálatokat. Az egyik barakk építkezésénél megszólítjuk az ifjú kőműveseket. A csoport vezetője, Kramarics Gyula 19 éves kömüvesinas elmondja, hogy március 5-e óta dolgoznak itt, majd így folytatja: — Vannak közöttünk püspöki, ga­lántai, dunaszerdahelyi ifjú ČSM­brigádosok is igen sokan. A mi cso­portunk Bedecs Géza, Szűcs Tibor, Endresz József, Tekauer Sándor, Kovács Dezső, Vitálos József, Káh­ler László, Apró Károly és jómagam mind kömüvesinasok vagyunk, de itt már egész komoly kőművesmunkát végzünk. Tudjuk mindnyájan, hogy ezzel a jobb jövőt, a szocialista ha­zát építjük. A koszt jó és bőséges. Naponta csak 6 órát dolgozunk, utá­na sport, kultúrelöadás vagy politi­kai vita van. Hiányzik a magyar könyv, újság, politikai brosüra, hogy tanulhassunk és megismerhessük azt, hogy mi a szocializmus. Vasárnap előadás vagy filmbemutató van. Ami­kor tábortüzeket rendezünk, akkor mindig magyarul is énekelünk, vagy szavalunk. Nagyon jól érezzük ma­gunkat itt és nem bántuk meg, hogy idejöttünk. Szeretnők elnyerni mun­kaversenyben a brigádzászlót. Erre megvan minden reményünk, tekin­tettel arra, hogy jelenlegi eredmé­nyünk 179 százalékos, míg a többiek csak 140—150 százalékot értek el. A konyhánál beszélgetésbe elegye­dünk az ottlévö lányokkal, akik Lé­va környékéről valók. Pintes Lenke és Tálagi Lenke önkétn jelentkeztek a brigádba. Az arcuk piros, a sze­mük csillog, éppen a gulyást kana­lazzák, amikor hozzájuk érek. — Az állami birtokon dolgozunk mondja Pintes Lenke. —Az apám kőműves és egy hónapja belépett a szövetkezetbe. Mindig azt hajtogat, ja, hogy a szövetkezettel jobb dolga lesz a falunak. Átmegyünk a telepen és az étte­remben megebédelünk. Ugyanazt kapjuk, amit a brigádosok és való­ban meggyőződhetünk róla, hogy az étel ízletes. Ebéd után az építkezést vezető mérnök beszámol a helyzet­ről. ~ Megvallom őszintén, igen nagy bizalmatlansággal fogadtam eleinte az ifjúság tevékenységét. Nem biz­tam abban, hogy ilyen iramban foly­tathatjuk itt a munkát. A mult év­bén kezdtünk hozzá az első barak­kok építéséhez. Mondhatom, nem volt könnyű feladat a téli januári hideg­ben a szabadban dolgozni. Mindenna­pi terveket állítunk fel és ezeket a terveket azután összehasonlítjuk. Az ittlévö ifjúság kollektíve dolgozik és a normák olyanok, mint milyenek a munkások számára vannak előír­va. Ezek a fiatalok jobban dolgoz­nak a fizetett munkásoknál. Hogy milyen jó az ifjúság munkamorálja, az bebizonyult akkor, amikor a bri­gádosok 15 vagon anyagot szombat reggeltől vasárnap délig leraktak. — Természetesen kihasználjuk azt a lehetőséget is, hogy a csoportok egymás között versenyezzenek és él. munkáscsoportokat szervezzenek. Két-három napig tart egy-egy „csa­ta" élmunkája. Ezután elnyeri tőle ezt egy másik és a brigádzászló sza­kadatlanul vándorol, az eredmények pedig egyre javulnak. A februári műszakban például 160 százalékos eredményeket értünk el. A szülök nyugodtan elengedhetik a gyerme­keiket, az ifjúságot nem erőltetjük túl. Hat óra munka után sport, kul­túra, szórakozás vár rájuk, vasár, nap pedig, ha akarnak, templomba mehetnek. — Gyere csak ide, Lackovics, — mondja a mérnök az egyik fiúnak, aki szolgálatkészen és fürgén máris odaugrik hozzánk Mondd el, hogy volt avval az élmunkával? — Mult hét szombatján egy brigá­dosok számára épülő ház munkálatait a munkások abbahagyták azzal, hogy nem kell vele annyira sietni, hisz csütörtöknél előbb úgy sem tud­nának elkészülni. Mi azonban csopor­tunkkal elhatároztuk, hogy a még hátralévő két szoba puccolási és mennyezetmunkálatait elvégezzük szombat reggeltől vasárnap estig. Es ez a munka sikerrel is járt. Azok, akik a munkálatokon résztvettek, nem szakmunkások még, csak ina­sok és mégis sikerült. Az építkezés munkálatainál dolgozó 60 kömüves­inas olyan teljesítményeket ért el, amelyek régi szakmunkásoknak is becsületén válnának. Most Pohács József Partizánske­ből való ČSM.tag veszi át a szót. — Kulturális téren még bizonyos nehézségek vannak. A brigádosok kevés érdeklődést tanúsítanak az elő­adások iránt. Pedig a kultúróra elég érdekes. A napisajtó elolvasása után politikai vita következik, melyben mindenki szabadon kifejtheti vélemé­nyét. Igen nagy baj az is. hogy igen sok esetben otthonról, szüleink ré­széről igen nagy ellenkezés nyilvánul gi épületek, gyermekotthon, traktor­állomás, baromfifarm és sok minden egyéb tervbevett épület sorakozik majd egymás mellett. Ennek a falu­nak termelőszövetkezet jellege lesz. 46 hektár be nem épített területen igen nagy nehézségek közepette kezdték meg a munkát. A terméket­len földet, amelyet termékennyé akartak tenni, először csatornázás­sal kellett ellátni és ma már ott tar­tanak, hogy megindulhatott a földe, ken a termelőmunka. Turcsina József dolny kubini 25 éves földműves, aki az alapitótagok közé tartozik és aki jelenleg az Ifjú­sági Falu építkezéseinek legtevéke­nyebb tagja, vezet végig a földeken és a kijelölt házhelyek között. — Egy évvel ezelőtt, amikor kezd­tük az építést, nem volt hol laknunk, nem volt mit ennünk, nem volt hol aludnunk Az állami birtokok adtak pénzt a kezdethez, később, amikor Falt'an megbízott, majd pedig Široký elvtárs meglátogatott bennünket, helyzetünk javult és támogatást kaptunk. Ma már ott tartunk, hogy H keletszlovákiai fakitermelő kombinát teljesítette az első negyedévi tervet meg itteni munkánkkal szemben. Igen nagy eredményeket várok a tanulóifjúság bekapcsolódásától a nyár folyamán, mert így lehetővé válik számunkra, hogy műveltebb társainktól tanuljunk, politikai isme­reteinket bővíthessük, ök viszont tő­lünk, munkásifjaktól a munkát ta­nulhatják meg. Fellelkesedve és a nagy hittől és építőkarattól feltüzelve távozott az újságírók kis csoportja és egymás szavába vágva dicsértük a ČSM. ifjak munkáját, erejét, küzdeni aka­rását és a holnapba vetett törhetet­len hitét. ÉPÜL AZ IFJÜSAG FALUJA Társaságunk másnap reggel ra­gyogó napsütésben folytatta útját Gúta felé, hogy az Ifjúsági Falu építkezéseit megtekintse. Itt az öt­éves terv keretében a CSM-ifjúság teljesen önálló falut akar építeni ma­gának, melyben lakóházak, gazdasá. két hét múlva villanyunk is lesz. Ez azért is fontos, mert a baromfifarm kiépítéséhez és a keltetéshez kell a villany melege. Jelenleg 2000 kiscsir­kénk van, melyeket Nyitráról kap. tunk. Sertéstenyésztéssel, gyümölcs­és zöldségtermesztéssel is akarunk foglalkozni. Közben elérkezünk a baromfitelep­hez. Juhász Teréz gondozza a kis csi­béket. Ö az elsők közé tartozik, akik már itt mentek férjhe^ — Azok közé tartozom, — mondja —, akik a telepen maiadnak. Szá­munk jelenleg körülbelül 70. A fia­talság itt megtalálja élete célját és amennyiben hozzávaló társra is akad, a CSM.tagok itt családot is alapíthatnak. Az épülő házakban azonnal lakáshoz jutnak és a telep vezetősége minden támogatást meg­ad nekik. Egészen másképpen érez­zük magunkat, mint a múltban. La­kást, munkát, szórakozást, művelő­dést, mindent megkapunk itt a tele­pen. A jövőnk biztos. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az If. jüság Faluját minél előbb tető alá hozzuk, hogy az ide vágyakozó fia­taloknak otthont teremtsünk. Folytatjuk útunkat, a házhelyeket nézzük, ahol majd az ifjú pionírok lakni fognak, i — Tudom, — mondja Turcsina ' elvtárs —, hogy munkánk majd ! húsz év múlva vagy még később be­kerül a történelembe. Az ifjúság építő akaratáról, nehézségeiről és harcairól beszélni fognak, mint ahogy az orosz Komszomol ifjúságának küzdelmeiről ma az egész világ be­szél. IFJÜ TRAKTOHISTÄK KÖZT A másik telepen, amely innen há­rom kilométernyire húzódik, a jövő traktoristái tanulják a motorveze­tést. Jelenleg 58 traktorista hat hé­ten keresztül tanulja jövendő mes. térségét. A traktoristák közül 36 magyar. Szeli, Szögyén, Dunarad­vány, Felsöjányok és egyéb falvak ifjúsága tanulja itt a motor kezelé­sét. Csenkei János,' a magyar cso­port vezetője, miközben beinvitál a barakkba és leültet a kemény fa­priccsre, a következőket mondja: — Március 1-én kezdtük el itt a tanulást. Tanfolyamunk nyolc hétig tartott. Falvainkban kevés kivétellel mindenütt van már szövetkezet és reméljük, hogyha hazamegyünk, azonnal álláshoz jutunk, mert min­den erőnkkel szocialista hazánkat akarjuk építeni. Mindnyájan önként jelentkeztünk, mert tudjuk, hogy az ifjúság építi a jövöt. Azonban hiány, zik a magyarnyelvű politikai elő­adás, mivel hozzánk, úgy látszik, el­A fakitermelő kombinát Ke­letszlovákia legnagyobb és egyet­len fakitermelő nemzeti vállala­ta. Felöleli mindazon fűrészüze­meket, amelyek télen át gömb­fát termelnek ki és azokat desz­kának, va;lúti talpfának, hasáb­fának és parkettfának dolgozzák fel. A kapitalista gazdálkodás idején a magánvállalkozók a fűrésztelepeket tervszerűtlenül nyerészkedés és meggazdagodás céljából építették. Az üzemek primitív berendezésükkel kímé­letlenül kizsákmányolták a fü­résztelepi munkásokat. Az ilyen munkások nagyobbrészt egyidejű­leg kisgazdálkodással is foglal­koztak, mivel a fűrésztelepek csak idénymunkát biztosítottak szá­mukra. Keletszlovákia gazdag erdőgazdálkodása ellenére egy­két üzemen kívül nem volt itt valódi nagy és ipari jellegű fű­részüzem. A fakitermelő nagytő­kések üzemeiket véletlenszerűen ott állították fel, ahol számítá­suk szerint a legnagyobb nyere­séget remélhették és ahol a ter­méketlen talaj mŕatt a paraszt alig tengődött. így a földgazdál­kodás mellett kénytelen volt idénymunkát vállalni fürésztele­peken, ihiogy kiegészíthesse nyo­morúságos keresetét. A szakmun­kások az üzemekben csak jelen­téktelen százalékát képezték a munkások nagy számának és egész életük szüntelen költözkö" | désben telt el, egyik üzemből a j másikba, a szerint, hogy melyik S volt üzemben. Százával voltak ilyen szétszórt üzemek és számu­kat a kapitalista konjunktúra sza­bályozta. Legnagyobb részük ki­vitelre dolgozott, mert ez biztosí­totta a leggyorsabb meggazdago­dási lehetőséget. A kávéházi spe­kulánsok nagy száma adás'vevő üzelmeivel parazita módon élős­ködött és tönkretették, elkótyave" télték a legértékesebb szlová­kiai nyersanyagot: a fát. Csak természetes, hogy a felszabadulás után a nemzeti vállalatok meg­szervezése és Keleszlovákiában, főleg a fakitermelő kombinát be­rendezése a burzsoá elemek leg­nagyobb ellenállását hívta ki. A februári győzelem után végrehaj­tott államosítás a fakitermelő iparban erő s csapás volt a kapi­talista elemekre és taktikaváltoz­tatásra kényszerítette őket. Ezek az elemek átszivárogtak a nem­zeti vállalatokba és fékezni igye­keztek az államosítás végrehajtá­sát és a termelés központosítá­sát. A Párt rendelkezései alap­ján megszüntették a kis, nem megfelelő fűrésztelepeket, hogy minél jobban kihasználhassák a nagyüzemek kapacitását. Ezáltal véget vetettek a fűrésztelepi munkák idényjellegének. A nem­zeti vállalatok feladata követke­zetes tervszerűséggel emelni a z életszínvonalat és a termelé­kenységet. Célunk egy fakiterme­lő kombinát felépítése, amelyben a munka modern gépesítésével biztosítják a munka menetét, te" kintet nélkül az időjárásra. A keletszlovákiai fakitermelő ipar kiépítése a fakitermelő kombi­nát formájában, amelyben min­den termelő eljárás egyesül, le­hetővé teszi,' hogy a Keletszlová­kiában lévő rossz viszonyok közt tengődő fűrészüzemeket felszá­molják. A keletszlovákiai fakitermelő kombinát ezidőszerint ezeken a rossz körülményekkel harcoló fű­résztelepeken teljesíti termelési tervét. Egyidejűleg azonban szov­jet példa szerint építi a legna­gyobb famegmunkáló kombiná­tok egyikét a munkások és a töb­bi. alkalmazottak részére készülő új szocialista várossal együtt. Gigantikus munka ez, amelynek élére a Párt legjobb tagjait állí­totta. Az új kombinát halálra ítéli a maradi gépekkel és ma­radi munkamódszerekkel dolgozó fűrészüzemeket. Legértékesebb nyeranyagaink egyike a fa, amelynek tökéletes felhasználása a szocialista építést szolgálja. Terv­szerű gazdálkodással és a techni­kai vívmányok felhasználásával lehetséges lesz a hulladékfa és a fűrészpor feldolgozása. A fa­kitermelő kombinát nagy üze­meinek egyike Középszlovákiá­ban már tető alatt van és .most folyik a gépberendezés felszere­lése. Nehéz feladat hárul a fakiter" melő kombinátra a régi üzemek­ben való tervteljesítésnél. A multévi tervet 106.6 százalékra teljesítette. Az idei terv jóval na­gyobb, főleg az első negyedév terve. Aa első hónapban csak 58.3 százalékos eredményt értek el, főleg a csehszlovákiai állami erdők vezetőségének! nehézkes^ sége miatt, akikből hiányzik a szocialista munkalendület és szo­cialista szellem, amely kiküszö­bölné a régi bürokratikus keres­kedelmi módszereit. A második hónapban sem teljesítették a tervet 100 százalékosan, csak 73.8 százalékra. így márciusban kellett utóiérni a hiányokat. Rendkívül nagy feladat volt ez, amely főleg a kommunistákra hárult, akiknek meg kellett győz­niök a pártonkívülieket a ne­gyedéves terv teljesítésének rend­kívüli fontosságáról. Egy üzem kivételével, minden üzem kötele­zettséget vállalt a Párt IX. kong­resszusára, hogy a negyedéves tervet rendesen teljesíti. Az üzem minden nehézség ellenére telje­sítette, sőt túl is teljesítette a negyedéves tervet. mulasztanak előadókat beosztani. Azonkívül kellemetlen az is, hogy nincs kellő mosakodási lehetősé­günk. Szükséges volna a telepen egy bődét felállítani, amelybe betehetne a vezetőség valami kádat, vagy hor­dót, hogy mi az egésznapi nehéz munka után meleg vízben lemosa­kodhassunk. Ezzel a traktorista tanfolyammal egész életre meglesz a megélheté­sünk és hisszük, hogy nem kell attól félnünk, ami régebben apáinkkal tör. tént, hogy esetleg minden, elfogadha­tó ok nélkül kidobnak állásunkból. A házak alapozásánál, műtrágya­szórásnál dolgozunk a hatórai mun­kaidőn át és itt igen szép 200 szá­zalékos eredményeket értünk el. Ebéd után kerül sor aztán a traktor­vezetői tanfolyamra, amely tulajdon­képpeni életpályánkra készít elő. Itt állnak körülöttem Horváth Ru. dolf, Varga Károly, Chován József, Bergendi Péter, Skulka Károly és Csenkey, a csoport vezetője. Boldog mosolyukon és hangos nevetésükön egy meghódított holnap ígérete csen­dül. Az Ifjúság Faluja Gútán minden dolgozni akaró fiatalnak megadja a biztos jövőt és a biztos megélhetést. A szövetkezeti alapon termelő fia­talság fizetést munkájáért nem kap, csupán havi előlegeket, amelyeket azután az évvégi elszámolásoknál le­számolnak. A telepnek önkormányzat­tá van. Az önkormányzati szerv tag­jai döntenek a telepet érintő fontos kérdésekben. A telep építésében igen nagy segítséget nyújtanak majd a havonta váltakozó csoportok, ame­lyek közül a legkiválóbbak, ha óhajt­ják, a telepen maradhatnak. Az if­júság cipőhöz, ruhához teljesen in­gyen juthat a telepen. A hetenként megismétlődő kultúr- és politikai előadásokon pedig kinevelődik az új. arcú dolgozó ifjúság. Vidor István.

Next

/
Thumbnails
Contents