Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-13 / 85. szám, csütörtök

1950 április 13 UJSZO Arcéul u ssociulistu húsát építő ifjúság felé Csehszlovákia dolgozó ifjúsága, amely megmutatta az Ifjúsági Vasútvonal építésével, hogy tud és akar nagy dolgokat produkálni, továbbra is a hősi munka és az építés jegyében folyatja tevékenységét. „Ha vas. utat építettünk, többet is tudunk építeni" — mondják' a ČSM-ben. Ezt a lázas igyekezetet, sugárzó hitet valóban láttuk megvalósulni, amikor többen újságírók végigjártuk azokat a helyeket, ahol a fiatalság ereje, jövőt álmodó, megnemalkuvó bátorsága látható. Ez a fiatalság már a szebb holnap optimista, erős, bizakodó fiatalsága, amely nem tekint többé hátra, csak előre. Valóban történelmet formálnak ők ezekkel a hatalmas építkezésekkel, amelyek napnál világosabban bizonyítják, milyen jelentős szerepe van hazánk ifjúságának az építésben. Autóbuszunk sugárzó napfényben, zöldelő mezők között ragad bennünket az ismeretlen látnivalók felé. DUZZASZTÓ GÁTAT ÉPlT AZ IFJÜSAG Első útunk az árvái duzzasztó gát építkezési munkálataihoz vezet. Köz. ben többször megállunk. Nyitrán a társaság- tagjai egy kicsit kinyújtóztatják gémberedett tagjaikat. Fényes kirakatok, árukkal tömött üzletek mindenütt. Vásárló, siető, mosolygó arcú férfiak, földműves aszszonyok. Kocsinkat körülállják, beszélgetünk, kezet szorítunk a lakosokkal és kalaplengetés, kendőlobogtatás közben indulunk tovább. Körülbelül 11 órakor érkezünk meg rendeltetési helyünkre. Meredek, nyaktörő úton kellett lemennünk a völgybe, ahol a hatalmas építkezés folyik. Mindenütt lázas munka, házakat építenek, ásnak, autók szállítják a földet, a lázas munka széditö üteme. Azok a fiatalok, akikkel itt találkozunk, pionírok. Ök azok, akik a nyáron nagyobb tömegben és havonta váltakozó csoportokban házakat építenek, megkezdik az előkészítő munkálatokat. Az egyik barakk építkezésénél megszólítjuk az ifjú kőműveseket. A csoport vezetője, Kramarics Gyula 19 éves kömüvesinas elmondja, hogy március 5-e óta dolgoznak itt, majd így folytatja: — Vannak közöttünk püspöki, galántai, dunaszerdahelyi ifjú ČSMbrigádosok is igen sokan. A mi csoportunk Bedecs Géza, Szűcs Tibor, Endresz József, Tekauer Sándor, Kovács Dezső, Vitálos József, Káhler László, Apró Károly és jómagam mind kömüvesinasok vagyunk, de itt már egész komoly kőművesmunkát végzünk. Tudjuk mindnyájan, hogy ezzel a jobb jövőt, a szocialista hazát építjük. A koszt jó és bőséges. Naponta csak 6 órát dolgozunk, utána sport, kultúrelöadás vagy politikai vita van. Hiányzik a magyar könyv, újság, politikai brosüra, hogy tanulhassunk és megismerhessük azt, hogy mi a szocializmus. Vasárnap előadás vagy filmbemutató van. Amikor tábortüzeket rendezünk, akkor mindig magyarul is énekelünk, vagy szavalunk. Nagyon jól érezzük magunkat itt és nem bántuk meg, hogy idejöttünk. Szeretnők elnyerni munkaversenyben a brigádzászlót. Erre megvan minden reményünk, tekintettel arra, hogy jelenlegi eredményünk 179 százalékos, míg a többiek csak 140—150 százalékot értek el. A konyhánál beszélgetésbe elegyedünk az ottlévö lányokkal, akik Léva környékéről valók. Pintes Lenke és Tálagi Lenke önkétn jelentkeztek a brigádba. Az arcuk piros, a szemük csillog, éppen a gulyást kanalazzák, amikor hozzájuk érek. — Az állami birtokon dolgozunk mondja Pintes Lenke. —Az apám kőműves és egy hónapja belépett a szövetkezetbe. Mindig azt hajtogat, ja, hogy a szövetkezettel jobb dolga lesz a falunak. Átmegyünk a telepen és az étteremben megebédelünk. Ugyanazt kapjuk, amit a brigádosok és valóban meggyőződhetünk róla, hogy az étel ízletes. Ebéd után az építkezést vezető mérnök beszámol a helyzetről. ~ Megvallom őszintén, igen nagy bizalmatlansággal fogadtam eleinte az ifjúság tevékenységét. Nem biztam abban, hogy ilyen iramban folytathatjuk itt a munkát. A mult évbén kezdtünk hozzá az első barakkok építéséhez. Mondhatom, nem volt könnyű feladat a téli januári hidegben a szabadban dolgozni. Mindennapi terveket állítunk fel és ezeket a terveket azután összehasonlítjuk. Az ittlévö ifjúság kollektíve dolgozik és a normák olyanok, mint milyenek a munkások számára vannak előírva. Ezek a fiatalok jobban dolgoznak a fizetett munkásoknál. Hogy milyen jó az ifjúság munkamorálja, az bebizonyult akkor, amikor a brigádosok 15 vagon anyagot szombat reggeltől vasárnap délig leraktak. — Természetesen kihasználjuk azt a lehetőséget is, hogy a csoportok egymás között versenyezzenek és él. munkáscsoportokat szervezzenek. Két-három napig tart egy-egy „csata" élmunkája. Ezután elnyeri tőle ezt egy másik és a brigádzászló szakadatlanul vándorol, az eredmények pedig egyre javulnak. A februári műszakban például 160 százalékos eredményeket értünk el. A szülök nyugodtan elengedhetik a gyermekeiket, az ifjúságot nem erőltetjük túl. Hat óra munka után sport, kultúra, szórakozás vár rájuk, vasár, nap pedig, ha akarnak, templomba mehetnek. — Gyere csak ide, Lackovics, — mondja a mérnök az egyik fiúnak, aki szolgálatkészen és fürgén máris odaugrik hozzánk Mondd el, hogy volt avval az élmunkával? — Mult hét szombatján egy brigádosok számára épülő ház munkálatait a munkások abbahagyták azzal, hogy nem kell vele annyira sietni, hisz csütörtöknél előbb úgy sem tudnának elkészülni. Mi azonban csoportunkkal elhatároztuk, hogy a még hátralévő két szoba puccolási és mennyezetmunkálatait elvégezzük szombat reggeltől vasárnap estig. Es ez a munka sikerrel is járt. Azok, akik a munkálatokon résztvettek, nem szakmunkások még, csak inasok és mégis sikerült. Az építkezés munkálatainál dolgozó 60 kömüvesinas olyan teljesítményeket ért el, amelyek régi szakmunkásoknak is becsületén válnának. Most Pohács József Partizánskeből való ČSM.tag veszi át a szót. — Kulturális téren még bizonyos nehézségek vannak. A brigádosok kevés érdeklődést tanúsítanak az előadások iránt. Pedig a kultúróra elég érdekes. A napisajtó elolvasása után politikai vita következik, melyben mindenki szabadon kifejtheti véleményét. Igen nagy baj az is. hogy igen sok esetben otthonról, szüleink részéről igen nagy ellenkezés nyilvánul gi épületek, gyermekotthon, traktorállomás, baromfifarm és sok minden egyéb tervbevett épület sorakozik majd egymás mellett. Ennek a falunak termelőszövetkezet jellege lesz. 46 hektár be nem épített területen igen nagy nehézségek közepette kezdték meg a munkát. A terméketlen földet, amelyet termékennyé akartak tenni, először csatornázással kellett ellátni és ma már ott tartanak, hogy megindulhatott a földe, ken a termelőmunka. Turcsina József dolny kubini 25 éves földműves, aki az alapitótagok közé tartozik és aki jelenleg az Ifjúsági Falu építkezéseinek legtevékenyebb tagja, vezet végig a földeken és a kijelölt házhelyek között. — Egy évvel ezelőtt, amikor kezdtük az építést, nem volt hol laknunk, nem volt mit ennünk, nem volt hol aludnunk Az állami birtokok adtak pénzt a kezdethez, később, amikor Falt'an megbízott, majd pedig Široký elvtárs meglátogatott bennünket, helyzetünk javult és támogatást kaptunk. Ma már ott tartunk, hogy H keletszlovákiai fakitermelő kombinát teljesítette az első negyedévi tervet meg itteni munkánkkal szemben. Igen nagy eredményeket várok a tanulóifjúság bekapcsolódásától a nyár folyamán, mert így lehetővé válik számunkra, hogy műveltebb társainktól tanuljunk, politikai ismereteinket bővíthessük, ök viszont tőlünk, munkásifjaktól a munkát tanulhatják meg. Fellelkesedve és a nagy hittől és építőkarattól feltüzelve távozott az újságírók kis csoportja és egymás szavába vágva dicsértük a ČSM. ifjak munkáját, erejét, küzdeni akarását és a holnapba vetett törhetetlen hitét. ÉPÜL AZ IFJÜSAG FALUJA Társaságunk másnap reggel ragyogó napsütésben folytatta útját Gúta felé, hogy az Ifjúsági Falu építkezéseit megtekintse. Itt az ötéves terv keretében a CSM-ifjúság teljesen önálló falut akar építeni magának, melyben lakóházak, gazdasá. két hét múlva villanyunk is lesz. Ez azért is fontos, mert a baromfifarm kiépítéséhez és a keltetéshez kell a villany melege. Jelenleg 2000 kiscsirkénk van, melyeket Nyitráról kap. tunk. Sertéstenyésztéssel, gyümölcsés zöldségtermesztéssel is akarunk foglalkozni. Közben elérkezünk a baromfitelephez. Juhász Teréz gondozza a kis csibéket. Ö az elsők közé tartozik, akik már itt mentek férjhe^ — Azok közé tartozom, — mondja —, akik a telepen maiadnak. Számunk jelenleg körülbelül 70. A fiatalság itt megtalálja élete célját és amennyiben hozzávaló társra is akad, a CSM.tagok itt családot is alapíthatnak. Az épülő házakban azonnal lakáshoz jutnak és a telep vezetősége minden támogatást megad nekik. Egészen másképpen érezzük magunkat, mint a múltban. Lakást, munkát, szórakozást, művelődést, mindent megkapunk itt a telepen. A jövőnk biztos. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az If. jüság Faluját minél előbb tető alá hozzuk, hogy az ide vágyakozó fiataloknak otthont teremtsünk. Folytatjuk útunkat, a házhelyeket nézzük, ahol majd az ifjú pionírok lakni fognak, i — Tudom, — mondja Turcsina ' elvtárs —, hogy munkánk majd ! húsz év múlva vagy még később bekerül a történelembe. Az ifjúság építő akaratáról, nehézségeiről és harcairól beszélni fognak, mint ahogy az orosz Komszomol ifjúságának küzdelmeiről ma az egész világ beszél. IFJÜ TRAKTOHISTÄK KÖZT A másik telepen, amely innen három kilométernyire húzódik, a jövő traktoristái tanulják a motorvezetést. Jelenleg 58 traktorista hat héten keresztül tanulja jövendő mes. térségét. A traktoristák közül 36 magyar. Szeli, Szögyén, Dunaradvány, Felsöjányok és egyéb falvak ifjúsága tanulja itt a motor kezelését. Csenkei János,' a magyar csoport vezetője, miközben beinvitál a barakkba és leültet a kemény fapriccsre, a következőket mondja: — Március 1-én kezdtük el itt a tanulást. Tanfolyamunk nyolc hétig tartott. Falvainkban kevés kivétellel mindenütt van már szövetkezet és reméljük, hogyha hazamegyünk, azonnal álláshoz jutunk, mert minden erőnkkel szocialista hazánkat akarjuk építeni. Mindnyájan önként jelentkeztünk, mert tudjuk, hogy az ifjúság építi a jövöt. Azonban hiány, zik a magyarnyelvű politikai előadás, mivel hozzánk, úgy látszik, elA fakitermelő kombinát Keletszlovákia legnagyobb és egyetlen fakitermelő nemzeti vállalata. Felöleli mindazon fűrészüzemeket, amelyek télen át gömbfát termelnek ki és azokat deszkának, va;lúti talpfának, hasábfának és parkettfának dolgozzák fel. A kapitalista gazdálkodás idején a magánvállalkozók a fűrésztelepeket tervszerűtlenül nyerészkedés és meggazdagodás céljából építették. Az üzemek primitív berendezésükkel kíméletlenül kizsákmányolták a fürésztelepi munkásokat. Az ilyen munkások nagyobbrészt egyidejűleg kisgazdálkodással is foglalkoztak, mivel a fűrésztelepek csak idénymunkát biztosítottak számukra. Keletszlovákia gazdag erdőgazdálkodása ellenére egykét üzemen kívül nem volt itt valódi nagy és ipari jellegű fűrészüzem. A fakitermelő nagytőkések üzemeiket véletlenszerűen ott állították fel, ahol számításuk szerint a legnagyobb nyereséget remélhették és ahol a terméketlen talaj mŕatt a paraszt alig tengődött. így a földgazdálkodás mellett kénytelen volt idénymunkát vállalni fürésztelepeken, ihiogy kiegészíthesse nyomorúságos keresetét. A szakmunkások az üzemekben csak jelentéktelen százalékát képezték a munkások nagy számának és egész életük szüntelen költözkö" | désben telt el, egyik üzemből a j másikba, a szerint, hogy melyik S volt üzemben. Százával voltak ilyen szétszórt üzemek és számukat a kapitalista konjunktúra szabályozta. Legnagyobb részük kivitelre dolgozott, mert ez biztosította a leggyorsabb meggazdagodási lehetőséget. A kávéházi spekulánsok nagy száma adás'vevő üzelmeivel parazita módon élősködött és tönkretették, elkótyave" télték a legértékesebb szlovákiai nyersanyagot: a fát. Csak természetes, hogy a felszabadulás után a nemzeti vállalatok megszervezése és Keleszlovákiában, főleg a fakitermelő kombinát berendezése a burzsoá elemek legnagyobb ellenállását hívta ki. A februári győzelem után végrehajtott államosítás a fakitermelő iparban erő

s csapás volt a kapitalista elemekre és taktikaváltoztatásra kényszerítette őket. Ezek az elemek átszivárogtak a nemzeti vállalatokba és fékezni igyekeztek az államosítás végrehajtását és a termelés központosítását. A Párt rendelkezései alapján megszüntették a kis, nem megfelelő fűrésztelepeket, hogy minél jobban kihasználhassák a nagyüzemek kapacitását. Ezáltal véget vetettek a fűrésztelepi munkák idényjellegének. A nemzeti vállalatok feladata következetes tervszerűséggel emelni a

z életszínvonalat és a termelékenységet. Célunk egy fakitermelő kombinát felépítése, amelyben a munka modern gépesítésével biztosítják a munka menetét, te" kintet nélkül az időjárásra. A keletszlovákiai fakitermelő ipar kiépítése a fakitermelő kombinát formájában, amelyben minden termelő eljárás egyesül, lehetővé teszi,' hogy a Keletszlovákiában lévő rossz viszonyok közt tengődő fűrészüzemeket felszámolják. A keletszlovákiai fakitermelő kombinát ezidőszerint ezeken a rossz körülményekkel harcoló fűrésztelepeken teljesíti termelési tervét. Egyidejűleg azonban szovjet példa szerint építi a legnagyobb famegmunkáló kombinátok egyikét a munkások és a többi. alkalmazottak részére készülő új szocialista várossal együtt. Gigantikus munka ez, amelynek élére a Párt legjobb tagjait állította. Az új kombinát halálra ítéli a maradi gépekkel és maradi munkamódszerekkel dolgozó fűrészüzemeket. Legértékesebb nyeranyagaink egyike a fa, amelynek tökéletes felhasználása a szocialista építést szolgálja. Tervszerű gazdálkodással és a technikai vívmányok felhasználásával lehetséges lesz a hulladékfa és a fűrészpor feldolgozása. A fakitermelő kombinát nagy üzemeinek egyike Középszlovákiában már tető alatt van és .most folyik a gépberendezés felszerelése. Nehéz feladat hárul a fakiter" melő kombinátra a régi üzemekben való tervteljesítésnél. A multévi tervet 106.6 százalékra teljesítette. Az idei terv jóval nagyobb, főleg az első negyedév terve. Aa első hónapban csak 58.3 százalékos eredményt értek el, főleg a csehszlovákiai állami erdők vezetőségének! nehézkes^ sége miatt, akikből hiányzik a szocialista munkalendület és szocialista szellem, amely kiküszöbölné a régi bürokratikus kereskedelmi módszereit. A második hónapban sem teljesítették a tervet 100 százalékosan, csak 73.8 százalékra. így márciusban kellett utóiérni a hiányokat. Rendkívül nagy feladat volt ez, amely főleg a kommunistákra hárult, akiknek meg kellett győzniök a pártonkívülieket a negyedéves terv teljesítésének rendkívüli fontosságáról. Egy üzem kivételével, minden üzem kötelezettséget vállalt a Párt IX. kongresszusára, hogy a negyedéves tervet rendesen teljesíti. Az üzem minden nehézség ellenére teljesítette, sőt túl is teljesítette a negyedéves tervet. mulasztanak előadókat beosztani. Azonkívül kellemetlen az is, hogy nincs kellő mosakodási lehetőségünk. Szükséges volna a telepen egy bődét felállítani, amelybe betehetne a vezetőség valami kádat, vagy hordót, hogy mi az egésznapi nehéz munka után meleg vízben lemosakodhassunk. Ezzel a traktorista tanfolyammal egész életre meglesz a megélhetésünk és hisszük, hogy nem kell attól félnünk, ami régebben apáinkkal tör. tént, hogy esetleg minden, elfogadható ok nélkül kidobnak állásunkból. A házak alapozásánál, műtrágyaszórásnál dolgozunk a hatórai munkaidőn át és itt igen szép 200 százalékos eredményeket értünk el. Ebéd után kerül sor aztán a traktorvezetői tanfolyamra, amely tulajdonképpeni életpályánkra készít elő. Itt állnak körülöttem Horváth Ru. dolf, Varga Károly, Chován József, Bergendi Péter, Skulka Károly és Csenkey, a csoport vezetője. Boldog mosolyukon és hangos nevetésükön egy meghódított holnap ígérete csendül. Az Ifjúság Faluja Gútán minden dolgozni akaró fiatalnak megadja a biztos jövőt és a biztos megélhetést. A szövetkezeti alapon termelő fiatalság fizetést munkájáért nem kap, csupán havi előlegeket, amelyeket azután az évvégi elszámolásoknál leszámolnak. A telepnek önkormányzattá van. Az önkormányzati szerv tagjai döntenek a telepet érintő fontos kérdésekben. A telep építésében igen nagy segítséget nyújtanak majd a havonta váltakozó csoportok, amelyek közül a legkiválóbbak, ha óhajtják, a telepen maradhatnak. Az ifjúság cipőhöz, ruhához teljesen ingyen juthat a telepen. A hetenként megismétlődő kultúr- és politikai előadásokon pedig kinevelődik az új. arcú dolgozó ifjúság. Vidor István.