Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-07 / 83. szám, húsvét

Beszélgetés a kladnoi bányász-tanoncokkal Az ország haladó asszo­nyait egyesítő prágai kong­gresszusra hazánk fiatalsá­gának kiküldöttei is eljöttek üdvözölni a történelmi je" lentőségü eseményt. A meg­jelent asszonyok, anyák és leendő anyák, természete­sen a megjelent ifjúságban saját gyermekeiket látták, célkitűzéseikben saját gyer­mekeik jövőjét és boldogu­lását. Minden anya érezte és meg is győződött arról a kongresszus ideje alatt, hogy népi demokráciánk milyen gonddal, mennyi anyagi és erkölcsi támoga­tással biztosítja ifjúságunk fejlődését, egészségi, tanul­mányi és kulturális téren. Az ifjúság kiküldötteinek színes csoportjai között is a legnagyobb rokonszenvet váltot-fca ki és a legnagyobb sikert aratta a kladnói bá­nyász-tanonciskola küldött­sége. A „Bányász vagy, ki több nálad" jelszót ütemezte az egész kongresszus nagy tapsok közepette. Gyönyörű egyenruhákban, jó növésű egészséges testalkatú fiúk öntudatos határozott fellé­péssel, ők képviselték itt a bányász saakma reménysé­geit. Hangulatos bányász­dallal köszöntötték a jelen­lévőket, majd Jindŕch Fai* raisl 15 éves társuk szólott az egybegyűltekhez. Alkalmunk volt ezzel a rokonszenves fiúval elbe­szélgetni: — A bányásziskolába úgy kerültem — mondja Jin­drich —, hogy egyik iskola­társam ezt a pályát válasz" totta. Érdeklődni kezdtem nála közelebbről az iskola iránt és olyan kedvet kap­tam az ő elbeszéléseiből, hogy az ötödik középiskola után 1949-ben átmentem a bányásztanonc iskolába. Édesapám prágai szobafestő, támogatott ebben a törek­vésemben és most nagyon megelégedett növendéke va­gyok a szakiskolának. Kitűnően el vagyunk lát­va mindennel. Ruházatunk­ról, ellátásunkról az állam gondoskodik és még 700 Kčs zsebpénzt is kapunk. Négy napig hetenként lent a tár­nában dolgozunk, két napig elméleti oktatásban részesü­lünk. A munka let*t a tár­nában is nagyon érdekel, csak az első héten voltam különösen fáradt, aztán már úgy megszoktam, hogy 8 órai munka után letussolva — amire úgy a bányában, mint az intézetben lehetősé­günk van — átöltözve, még sportolni is van kedvem és kultúrkörökben veszek részt. — Társai körülálltak ben­nünket és hozzászólásukkal bizonyították az elmondot­tak igazát. — Ez a munka és tanulási idő — folytatja Jindŕich —, két évig tart, utána az arra alkalmasak a bányász-főis­kolába kerülnek és bánya­mérnökök lesznek. Akár bá­nyász, akár mérnök, egyfor­mán fontos részese a bá­nyászatnak. — Azt üzenem a délsalo­vákiai magyar ifjúságnak, jöjjenek közénk, szeretettel várjuk őket. A bányászhiva­tást általában a regények­ből, Bezruc költeményeiből és régi újságok szenzációt hajhászó cikkeiből a legve­szélyesebb és legegészségte" lenebb foglalkozásnak tartja a közvélemény. Ez nem igaz> a balesetek száma kisebb, mint például a közlekedés­nél és ha valakit utazás köz­ben vasúti baleset ér, meg­várja. a következő vonatot és tovább utazik és nem mondja, hogy nem ül többé vonatra. Ha nálunk esetleg lezuhan egy tömb szén, rendbehozzuk a hibát és tovább dolgozunk, mert tud­juk, hogy a szén valóságban az ipar, a közlekedés és a háztartás mozgatója, fűtője, nélküle megáll minden. Ma­gától a szén nem nő. Azt ki kell fetjeni és felhozni a bányából. Tehát mindenki­nek személyes érdeke, hogy a nagy tiszteletben ál­ló bányász-munkásoknak megfelelő utánpótlásai ne­velődjenek. Népi demokra­tikus rendszerünknek sokkal drágább dolgozói élete, sem­mint, hogy ne gondoskodna egészségükről és életük biz­tosításáról a legmodernebb technikai berendezésekkel Beszélgetésünk közben hozzánk lép a fiatal bányász­jelöltek vezetője és nevelő­je, nem akarja megmondani a nevét. — A kollektív egyik tag­ja vagyok. Nem akarom, hogy kiemeljék személye­met — mondja. Látszik, hogy ez a nevelőhivatását igazi szoeialista nevelőhöz méltón fogja fel, hogy törő­dik neveitjeivel, hogy irá­nyítja őket. Büszkeségtől csillogó szemekkel beszél róluk és tekint rájuk. Kéré­sünkre a következőket mondja a tanonciskoláról: — A kladnói bányavidék­ről, a Beneá-tárnából va­gyunk. Intézetünkben jelen­leg 105 fiút nevelünk, azon­ban most épül egy modern, mindent igényt kielégítő új épület 150 tanuló befogadá­sára és a szomszédos Svobo* d a tábornokról elnevezett tárna részére 250 diák elhe­lyezésére épül egy interná­tus. Fiataljainknak önkor­mányzatuk van, még az ét." Engedjétek meg, hogy a já­rási konferencia alkalmából beszámoljak az ifjúság mun­kájáról üzemünkben, az apát­falvi Pol'anában és hogy be­széljek a fiatalságról általában, a fiatalság munkájáról és fo­gyatékosságairól : Üzemünk dolgozó ifjúsága mindig erőteljes kezdeménye­ző erőt mutatott az ifjúsági mozgalomban és bekapcsoló­dott minden akcióba, amely üzemünk gazdasági, politikai és kultúrális felemelésére irá­nyul. Lelkesedéssel kapcsoló­dott be a szociális munkaver­seny és élmunkásmozgalom, valamint az újító mozgalom szervezésébe is. Fiatalságunk tudje, hogy a szocializmus építésében nehéz és felelősségteljes feladatok várnak rá és ezért ezekre a feladatokra méltóan fel akar készülni. Egyike azoknak a gyönyörű tetteknek, amelyekkel ifjúsá­gunk megmutatta aktivitását „Az ifjúság vezeti az üzemet" akció volt. Ezt az akciót több más üzem is követi és ebben az akcióban ifjúságunk szép eredményeket ért el: Ifjúsá­gunk másik akciója „Az üze­mi csoportok hete" volt, amely országos mértékben zajlott le. E hét folyamán 208 egyéni szerződést és szociális szerző­dést vezettünk és a ČSM-be 63 új tagot ene-reztünk. Nem elégedtünk meg azon­ban ezekkai az eredményekkel, s évi közgyűlésünkön újabb feladatokat vállaltunk. Szerve­zési feladatokon kívül elsősor­ban tervtink teljesítésére tö­rekszünk. Megállapítottuk kö­telezettségvállalásainkat az ifjúság IX. kongresszusára. A vállalt kötelezettségek a kö­ketkezők: A GSM minden tagja, ha I lapjaikat is ők állítják össee. Gyakorlati, kulturális és szocialista nevelésben ré­szesülnek és amint látja elv­társnő, kitűnő színben vannak, jókedvűek és elé­gedettek. 1949-ben a láni kastélyban fogadta nevelt­jeinket Gottwald köztársa" sági elnök nagy szeretettel és búcsúzásul azt mondta a bányászifjúságnak: „Akkor hívlak megint benneteket, ha ezerrel növelitek társai­tok számát." Toborozásunk sikerrel jár és reméljük, hogy rövidesen megint ven" dégei leszünk szeretett el­nökünknek a láni kastély­ban. „Szerencse fel!" régi bá" nyászköszöntéssel búcsúztak az ifjak. Túri Mária. csak munkájának jellege meg­engedi, munkahelyén a munka termelékenységét 8%-kal eme­li. Ezt a szocialista munkaver­seny és élmunkásmoZgalom további kimélyítésével érjük el. Üzemünkben eddig 40 ifjúsági élmunkás csoport van, ezeknek számát újabb 20 élmunkás­csoporttal emeljük, úgyhogy a". ČSM I. kongresszusáig, és a KSS IX. kongresszusáig hat­van ifjúsági élmunkáscsopor-^ tunk lesz. Üzemünkben eddig 208 ifjú kötött személyi és szociális szerződést és a ČSM I. kon- * gresszusáig és a KSS IX. kongresszusáig kötelezik ma­gukat, hogy a szerződések szá­mát 100%-kaI emelik. Ilyen módon akarjuk bebizo­nyítani a termelés terén, hogy ifjúságunk a termelés igazi hajtóereje és magával tudja ragadni az üzem alkalmazot­tait. Ebben a munkában ez a jelszó vezet bennünket: „Min­den fiatal résztvesz a szociális­versenyben, minden CSM-tag élmunkás". Továbbá kötelez­zük magunkat, hogy tovább folytatjuk a tagtoborzást és a ČSM I. kongresszusáig és a Párt IX. kongresszusáig to­vábbi 100 fiatalt nyerünk meg. Üaemi tornatermet létesítünk, amelynek építésénél a munka­idő után 800 munkaórát ledol­gozunk. Hiszem, hogy a járási kon­ferenciának ez a határozata arra is fog hatni, hogy ebben az évben nagyobb figyelmet szenteljünk ifjúságunknak, mint bármikor azelőtt, mert ezeel segítjük ifjúságunkat ké­neségei és kezdeményező ere­je kifejlesztésében és hozzájá­rulunk az egészséges ifjúsági mozgalom kiépítéséhez, amely sikeres előrehaladásunk bizto­sítéka lesz a szocializmushoz vezető utunkon. Az apátfalva! ÍSM járási konferenciáján elhangzott beszéd

Next

/
Thumbnails
Contents