Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-12 / 84. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Fokozzuk tevékenységünket a KSS IX. kongresszusa előtt Az élmunkásmozgalom kiterjesztése, a tömegek tevékenységének fokozása — alapfeltétele a terv-és kötelezettségvállalások teljesítésének - Arccal az EFSz felé •V Široký elvtárs beszéde a KSS Központi Bizottsága előtt A húsvéti ünnepek előtt ült össze a KSS Központi Bizottsága, amelynek programmját egyetlen pont. Široký elvtárs beszámolója. képezte, amelyet a KSS IX. Kongresz* szusának előkészületeiről mondott. Široký elvtárs beszédét technikai okok miatt húsvéti számunkban már lehozni nem tudtuk, ezért teljes egészében most közöljük. Drága elvtársnők, tisztelt elvtársak! Ä KSS Központi Bizottságának teljes ülése 1949 november 10-én és ll én a KSČ Központi Bizottsága elnökségének beleegyezésével 1950 május 10—14-re hívta össz

e a KSS IX. Kongresz" szusát. A IX. Kongresszus előkészületeinek utolsó időszakába léptünk, összehívtuk a Központi Bizottság ülését, hogy ezen megtárgyaljuk a Kongresszus előtti kampány eddigi lefolyását, hogy értékeljük a munkásosztály s a dolgozó nép nagy erőfeszítését, amely a IX. Kongresszusra vállalt köteleettségek mozgalmában nyilvánul meg és kitűzzük azokat a feladatokat, amelyeket a Kongresszusig teljesítenünk kelL Csak természetes, hogy mindezeket, de más kérdéseket is, főleg világnézeti téren a KSČ Központi Bizottságának utolsó ülésén elhangzott határozat fényénél vizsgáljuk. Ez a határozat útmutatást adott hazánkban a szocializmus további és bátrabb kiépítése felé. Ezen határozatoknak. igen nagy jelentőséfje lesz Wvábi munkánk, a szocialirm.ur felé vezető utunkon való további haladás szempontjából. A kongresszus előtti párton belüli kampány a pártszervezetek politikai és szervezeti tevékenységének hatalmas mozgató ereje és elősegíti helyes átirányítódását a ma főfeladataira, társadalmunk szocialista átépítésében. Főleg a járási konferenciák már a KSČ Központi Bizottsága februári határozatainak népszerűsítése, konkretizálása és megvalósítása jegyében folytak le. A kongresszus előtti kampány ipari és építési termelésünk nagy fejlődése jegyében folyik. Az ötéves tervmásodik évében — mint ahogy ezt ismerjük — ipari üzemeinknek nagy feladatokat tűztünk ki. Sokkal nagyobb feladatokat, mint tavaly. A beérkezett hírekből tudjuk azt is, hogy a januári és a februári terv nem teljesült. Bebizonyult az, hogy a Párt vezető szervei és vezető munkásai gazdasági vonalon a Pártot és a munkásosztályt nem készítették elő és nem mozgósították e magasabb feladatok teljesítésére és bíztak abban, hogy a terv önmagától is teljesül. A februári eredmények már jobbak voltak, mint a januáriak, amiért jelentős mértékben a úOlgOzó népünk februári győzelmének tiszteletére rendezett élmunkás műszakoknak mondhatunk köszönetet, amelyek nagy tevékenységet mutattak fel és bizonyították a munkásság széles tömegeinek erőfeszítését az ötéves terv és a munka termelékenységének fokozása és teljesítése érdekében. A második ok abban rejlik, hogy nem valósították meg időben a tervek felbontását. A terv teljesítésének januári és februári eredményei az iparban és az építészetben a KSS Központi Bizottsága elnökségének kiterjesztett ülésén aprólékos kritika és önkritika tárgyát képezték. A Párt üzemi, szervezeti, a szakszervezeti csoportjai az államosított ipar szervei, a terv nemteljesítésének okait boncolták és különböző mozgósítási, szervezési és műszaki intézkedéseket tettek, hogy a terv teljesítésében javulás álljon be. A terv teljesítéséért folyó eme tudatos harcnak első eredményei már megmutatkoztak éspedig mind az ipari, mind az építési munkák fejlődésében. Bebizonyult az, hogy milyen veszedelmes dolog, amikor a munkásosztály élcsapata a szocializmus felépítése terén elért gazdasági eredményektől megittasul és — ha csak rövid időre is — a nemtörődömség, elbizakodottság hatalmasodik el, vagy ha a Párt tisztségeit viselő kádereit ártalmas és nem kommunistához illő öntetszelgés fogja eL A Központi Bizottság elnökségének március 3-i határozata az egész Pártot mozgósította, mindenekelőtt azonban az üzemi szervezeteket és kitűzte azt a feladatot, hogy behozzuk az elkésetteket és a komgreszszusig biztosítsuk a terv százszázaiékos teljesítését és túllépését a nehéz gépipar ágazatában. Erre a kérdésre irányult a IX. kongresszusra vállalt kötelezettségek mozgalma is. A IX. kongresszus kötelezettségei nagy jelentőséggel bírnak a termelési feladatok, a minőségi terv teljesítésére és az élmunkás-mozgalom. kifejlesztésére. Márciusban a tervteljesítés lényegesen javult, előzetes jelentések szerint, amelyeket éppen most kaptunk meg, az ipar a márciusi tervet kb. 108 százalékra teljesítette. A nehézipar márciusi különleges feladatait jól teljesítette. Az építő vállalato kis fokozatosan behozzák az elmulasztottakat. Viszont nagyon elmaradnak még az építkezések kézműves ipari munkálatai, ami kedvezőtlenül tükröződik vissza az építkezések befejezésén. A márciusi eredmények tehát azt bizonyítják, hogy adva vannak az öszszes feltételek ahhoz, hogy a Párt Központi Bizottságának elnöksége által kitűzött feJadatok teljesítve legyenek, és pedig annál is inkább, mert Szlovákiában a termelési erők fejlődésének mai helyzetében a Párt és a szakszervezeti mozgalom még távolról sem kimerített emberi és anyagi tartalékokat mozgósíthat a terv teljesítésére és túllépésére irányuló harcban, főleg a bányászatban, kohászatban, nehéz gépiparban és az energetikában. Azonban ezeket a feladatokat állandó és kitartó erőfeszítéssel szervezetileg, műszakilag és személyzetileg is biztosítani kell. A termelési feladatok teljesítése és túllépése a nehéziparban a kongresszus idejéig sok üzemben, sőt egész ágazatokban feltételezi a termelési terv áprilisi feladatainak túllépését azzal, hogy a kötelezettségvállalások akciója élmunkásmú'szakok tervezésével a normák túllépésének mozgal. mában csúcsosodik ki. Ebből a szemszögből vizsgálva feladatainkat, alá kell húzni a műszaki, közép- és vezetőkáderek bekapcsolására irányuló erőfeszítések terén — Považská Bystrica és további más üzemek mintájára. — Harcba kell őket vinnünk a terv teljesítéséért, mert csak ilymódon tudjuk biztosítani munkaerőfeszítéseink helyes irányát, hogy a tervet egyenletesen teljesítsük az összes ipari ágazatokban és főleg a legfontosabb szakaszon, a nehéziparban. Ebben rejlik a műszaki vezető- és középkáderek aagy felelőssége akiknek e mellett meg kell tudniok teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a dolgozók kezdeményezése és lelkesedése teljesen ki legyen használva a tervteljesítés érdekében. A IX. kongresszus kötelezettségvállalási mozgalma az egész üzem munkatermelékenységének fokozására irányult. Ez irányban örvendetes javulás állt be. A munka termelékenysége emelkedik. Az üzemek és vállalatok elsöízben kezdtek rendszeresen foglalkozni a munka termelékenységének kérdésé, vei és boncolgatták azokat a tényezőket, amelyek a munka termelékenységét így vagy úgy befolyásol, ják. Sok üzemben már rendszeres harc folyik a munka termelékenység gének fokozásáért, amely harcban a munkásság többsége résztvesz. De egyidejűleg bebizonyosodott az is, hogy még milyen hiányok vannak ezen a téren. Láttuk, hogy sok üzemben a munka szervezése nem alkalmazkodik és nincsen alkalmazva a munka termelékenységének fokozására irányuló törekvésekhez és a munkások egész műhelycsoprtokban gyakran nem isme. rik azokat a feladatokat, amelyek a munka termelékenységét vannak hivatva előmozdítani. A munkaszervezés gyorsabb keresztülvitelében és az operatív együttműködés biztosításában ezen a téren nagy javulási lehetőségek vannak. Néhány rendszeresen elmaradó üzemnek különleges figyelmet kell szentelni. így például a nehézipari csoport tanácskozásán kiderült, hogy a területi igazgatóságok előadói, akik megbízást kaptak a kötelezettségvállalási akció vezetésére, níem valósítják meg rendszeresen a teljesítés ellenőrzését és nincsenek tudatában e nagy kij|||Metiségvállalási akció óriási je. !en»^čnek az egyes feladatok teljesíted de főleg a termelési terv minőségi teljesítése szempontjából. Ilyen állásfoglalás természetesen nem mutat arra, hogy ezek az emberek megértéssel viseltetnek üzemi munkásságunk nagy munkalelkesedése iránt Hasonló módon gondolkodásra kész. tetnek az egyes termelési egységekben mutatkozó jelenségek is. így például a breznói Sverma-vasmü'vek a tervet csupán 65 százalékban teljesítik és ezt annyi nehézséggel okolják meg, hogy alaposan ki kell vizsgálni a hely. zetet és az üzemben uralkodó viszu. nyokat és azonnal rendezni kell őket. A trnavai Kovosmaltnak például eddig még nincsen számokban kifejezett termelési ütemterve. A cementgyártást hosszantartó javítások akadályozták a cementüzemekben. Az üvegiparban az utekácsi üzemben a szakkáderek és segítöerök hiányában nem teljesítik a hőmérő gyártási tervét, viszont a szakerőknek távolmaradása is igen jelentős. A Trepa nemzeti vállalat érsekújvári és nyitraivánkai izemeiben, valamint Chynorányn szakszerűtlenül és felelőtlenül raktározta el a lent és a kendert asztagokban, szabad területen. A rothadás 20 százalékos veszteséget okozott, amihez még a tűzveszély is hozzájárul. Ezek az említett tények olyanok, hogy egyáltalán nem szabadna már találkozni velük. Termelésünknek továbbra is egészségtelen jelensége a távolmaradás és a munkaerők hullámzása, amely az ötéves terv második évének kezdetén emelkedő irányzatot mutat. Ez annyit jelent, hogy a távolmaradás és a munkaerők hullámzása elleni harc teljesen elégtelen, csupán néhány üzemben mutatnak fel jó ered. ményeket, azonban általában a távolmaradás nem csökken, nagyobb, mint volt. Ebből következik, hogy az egész Pártnak fokoznia kell politikai, nevelési és szervezési intézkedéseit, amely a távolmaradásnak és a munkaerők hullámzásának csökkentésére irányul. A IX. kongresszus kötelezettség, vállalásainak általában sikeres teljesítése mellett a kongresszus előtti időszakban elégtelenül terjednek és fejlődnek a szocialista munkaversenynek és élmunkásmozgalomnak különféle formái. A hiányokról a KSČ Központi Bizottságának ülésén Frank elvtárs számolt be. Mindenekelőtt a bérek és normák kérdése ez. A teljesítménybérek a terv. teljesítésnek valóságos eszközei, valamint a termelőerők fejlődésének elősegitöi csak ama feltétel mellett lehetnek, ha helyesen megállapított normákra támaszkodnak, ha a normák megbízhatóan értékelik a munkás erőfeszítéseit. Ilyen normák nélkül lehetetlen érvényesíteni a munka minősége és mennyisége szerinti jutalmazás szocialista elvét és lehetetlen megbízhatóan kidolgozni a termelési terveket. Ezért elsőrendű érdekünk az, hogy mindenütt elérjük az ilyen normák be. vezetését. Szükséges a legrövidebb időn bellii szilárdan megállapítani, hogyan lehet biztosítani üzemeinkben a műszaki gazdaságii normák és főleg a teljesítménynormák bevezetését. A fennmaradó hetekben még sokat tehetünk a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom kiterjesztésére és fejlesztésére, a munkásság nagy tömegeinek bekapcsolására, és pedig nemcsak az ipari üzemekben és építkezéseken, de az állami gépállomásokon és az állami birtokokon is. Ez annál sürgetőbb, mert Gottwald elvtárs beszámolójával kapcsolatban, amelyet a csehszlovák gazdasági élet átépítéséről mondott, még jobban megnagyobbodnak feladataink az iparban és az építkezésekben. Gazdasági életünk átépítésének feladatait már az ötéves terv kitűzte. Azonban ezek a feladatok Szlovákiában sem valósultak meg elég következetesen. Nem összpontosítottuk eléggé figyelmünket a nehéz gépiparra és a termelőeszközök gyártásának más ágazataira. Megengedtük azon ágazatok aránytalan kiterjesztését, amelyek behozott nyersanyagot dolgoznak fel és így fokozzák függőségünket a kapitalista nyugattól. Főleg a bőr- és textiliparra vonatkozik ez. Elkerülhetetlenül szükséges ezt helyrehozni és egyidejűleg arra kell irányítani figyelmünket hogy a nehéz gépipar termelésének és kiépítésének a vasércbányáknak, az építkezési anyagok gyártásának stb. fokozott fel. adatai teljesedjenek. A Gottwald elvtárs által kitűzött és hangsúlyozott irányvonal meggyorsítja Szlovákia iparosítását, de amellett nagyobb feladatokat is ró ránk. Ezeket a nagyobb feladatokat csak az esetben tudjuk teljesíteni, ha még szélesebb körben és haté. konnyabban szervezzük meg a szocialista munkaversenyt, ha megvalósítjuk a KSC IX. kongresszusának jelszavát — „Minden kommunista élmunkás", ha a feladatok teljesítését a legapróbb részletekig meg tudjuk szervezni. Engedjétek meg nekem elvtársnők és elvtársak, hogy most néhány megjegyzést tegyek a falusi munkákra. Az évzáró taggyűlések, azonban főleg a járási konferenciák lefolyása bebizonyította azt, hogy a Párt falusi politikájának főkérdése a föld. műves szövetkezeti mozgalom kiépítése, sikeresen hatol a Párt falusi szervezeteibe és falvainkba általában. Gottwald elvtárs a KSČ Központi Bizottságának utolsó ülésén figyelmeztetett bennünket arra, hogy ma a főfeladat az, hogy az Egységes Földműves Szövetkezeteket megnyerjük a föld közös megmunkálása gondolatának. Ezért elsősorban tegyük fel azt a kérdést, hogy hány EFSz szervezte meg tavaszi munkálatait közös vetési eljárás alapján ebben az évben? Ilyen EFSz S zlo. vákiában összesen 418 van, 37.942 hektár földdel és 23.150 szövetkezeti taggal. Ezek közül 350 EFSz a közös vetést a mesgyék meghagyásával végzi. Mesgye nélkül csupán 17 végzi a tavaszi munkálatokat öszszesen 11.217 hektár szántóföldön. Ezekből a számokból láthatjuk^ hogy a szövetkezeti mozgalom sikeres fejlődése mellett még kevés minta EFSz.ünk van, kevés van olyan, amely közösen szervezi meg a föld megmunkálását és még kevesebb az olyan, amely a közös munkát aa egész község bevonásával végzi. A járási konferenciák megmutatták azt, hogy a pártszervezetek még nem vetették rá magukat a főfeladatokra, a föld közös megművelésére, sőt nemcsak a helyi szervezetek néhány funkcionáriusánál, hanem a járási bizottságoknál is észrevehető az a szándék, hogy kikerüljék a falu főproblémáját, a föld közös megmunkálását és olyan szövetkezeti tevékenységre korlátozzák a munkát, amelynek nincs befolyása az alapvető kérdés megoldására, a mezögaz. dasági termelékenység emelésére éa a szövetkezeti tagok jólétének fokozására. Néhol csupán számításból ered, tekintettel arra a jelentős segélyre, amelyet a kormány az EFSz tagjainak nyújt. Ilyen funkcionáriusokat nem az a szándék vezeti, hogy magasabb, haladó termelési formákat érjenek el, hogy leküzdjék a mezőgazdasági termelés elmaradott egyéni formáit. Néha funkcionáriu. sainknál habozás és határozatlanság tapasztalható, néha nem értik azt, hogy a szemléltető meggyőzés nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy mindent az automatikus fejlődésre hagyunk, hogy várunk addig, míg ennek vagy annak a községnek parasztjai önmaguk is meggyőződnek erről. Ellenkezőleg, éppen azért, mert a Párt szilárd irányvonala az, hogy a meggyőzés alapján építse a falun a szövetkezeteket, szükséges nagyon tevékenyen, rendszeresen és felelősen megszervezni a politikai agitációs és szervezési munkát és a meggyőzés szemléltető iskoláját. A meggyőzés csak úgy lehet hathatós, ha nem általános. A falu konkrét viszonyaiból kell kiindulnia