Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-05 / 81. szám, szerda

I9W áprfBs S /Qz ötéves lerv épílője Kaliga Mária elvtársnő öntőmunkásnő lett ÜJS70 m (p'b) Nő még eddig nem dolgozott az öntődében, ahol nehéz a munka és mint a férfiak mon" , dogatják, a tüzesen folyó érc bi", zony megizzasztja az embert. Az öntödék gyáraink, egész ipari ter- I melésünk gócpontja és szíve, ' melynek állandóan, szüntelenül lüktetnie, termelnie kell, mert különben az egész termelési vonalon veszteségek állnának be és a tervek teljesítése hátramaradna. A trnavai Kovosmalt öntődéje az elmúlt évben nem teljesítette a tervet. Mi volt ennek az oka? Munkaerőhiányunk volt. A régi öntőmiunkások egy része az el" avult céhrendszerekhez hasonlóan nem engedett felvenni újabb erőket. Azt gondolták, hogy ez a munkakör csak az ő kiváltságuk. Meg kellett törni a jeget és új munkaerőkkel felfrissíteni az öntődéket, hogy ezekben a műhelyekben is megindulhasson a szocialista munkamódszerek szerinti jobb gazdálkodás. S mit tettek a trnavai Kovo" smaltban? Az üzemi tanács felhívta az élmunkásokat és élmunkásnőket, hogy jelentkezzenek az öntődékbe dolgozni. Ki ismerte fel elsőnek e felhívás nagy jelentőségét? Ki ébredt elsőnek tudatára annak, hogy ennek a műhelynek segítségre van szüksége, növelni kell a termelékenységet, mert máskülönben megbénul az üzemi termelés? Egy szerény inunkásnő, Kaliga Mária volt az első. Szőke hajú, erős kezű komoly nő. Fiatal, huszonkét éves. A legrövidebb idő alatt bedolgozta magát, utána két hét múlva az öntöde már elkezdte a tervet teljesíteni. Akkor szinte varázslatnak tűnt az egész dolog. Az első öntőmunkásnő még nagyobb teljesítményre ösztönözte a többi öntőt és megmutatta, hogy nő létére el tudja végezni ,,a kiváltságosok" munkáját. Sőt még többet is termel, 105—115 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Kaliga elvtársnő lázba hozta az egész üzemet s ha a férfiak e miatt szégyenben is maradtak, most nagyobb erőfeszítéssel dolgoznak, hogy megmutassák, az öntöde teljesen az ő szívügyükké is vált. Kaliga elvtársnő jelenlétével és kedvvel végzett munkájával megerősítette az öntödében a munkaerkölcsöt, eddigi ziláltságát is, aminek kiküszöbölése mostanáig a legnagyobb nehézségeket okozta az üzem vezetőségének. S az öntők nemcsak teljesítik már a tervet, de többen közülük a normák megszilárdítására is vállalkoztak. — Csak 1949 októberétől dolgozom az üzemben — mondotta Kaliga Mária egyik beszélgetésünk alkalmával — s amikor láttam, hogy többet is tudok dolgozni, mint amennyit reám bíztak, munkacsoportot alakítottunk, versenyeztünk s én minden túltelj e" sítményemet a KSS IX. kongresszusának tiszteletére felajánlottam. — S amikor az üzemi tanács felhívását velünk ismertette, azonnal elmentem az öntödébe dolgozni. Sokan kinevettek és rágalmaztak is e miatt, de én semmi másra nem gondoltam, mint arra, hogy amit a férfiak el tudnak végezni, azt nekem is vállalnom kell. Utána felhívtam többi munkatársnőimet, hogy kövessenek engem. Elsőnek Hanzliková jött közénk dolgozni, aki most tanulja be új munkakörét. — A férfiak azelőtt azt mondták, hogy itt nehéz és piszkos a munka ... S Kaliga elvtársnő erre öntudatosan ezt feleli: — Amikor az ember dolgozni akar, nem nézi, hogy a munka ne" héz'e vagy piszkos, csak kedv és lelkesedés szükséges a kitűzött feladatok teljesítéséhez: Már harmadik hónapja dolgozik Kaliga Mária a trnavai Kovosmalt öntődéjében. Úttörő munkájával nemcsak az asszonyoknak, hanem maguknak a férfiaknak is útat mutatott, hogy a szocialista munkamódszereknek alkalmazásával a miunka erkölcsének megszilárdításával nagyobb lendülettel és kedvvel ledönthet" jük az összes akadályokat és lehetővé tehetjük a termelési tervek túlteljesítését is. Szovjet nők küldöttsége Szlovákiában Kedden, április 4-én repülőgépen Bratislavába érkezett a szovjet nőküldöttség, amely résztvett Prágában a Csehszlovák nők egyesítő kongresszu. sán. A dvorniky-i repüktéren a becses vendégeket szívélyes fogadtatásban részesítették. A Csehszlovák Nőszövetség képviselői, alelnöknőjükkel, Hela Bach. ratá képviselőnővel, Durná Jolana kép. Viselőnő, a KSS Központi Bizottsága nevében és a Szovjetbarátok Szövetsé. gének képviselői vörös virágcsokrot nyújtottak át a szovjet nőküldöttségnek. A szovjet nők küldöttségének tagja, O. A. Chvalebnova a szovjet nők fasisztaellenes bizottságának tagja, Marsena Simonzsenkova a politikai és tudományos ismeretek terjesztésével foglalkozó társaság országos alelnöknője és Vera Koroleva, a legmagasabb Szovjet képvsielőnője és a textilalkalmazottak szakszervezete körzeti bi. zottságának elnöknője, aki a szocialista munka hőse. A küldöttséget Milena Králové, a Csehszlovák Nőszövetség külföldi osztályának vezetője kíséri. Bachratá Hela képviselőnő, a Csehszlovák Nőszövetség alelnöknője üdvözlő beszédében kifejtette, hogy nagy tisztességnek tartja a szovjet nőkiildötteket az ősi Bratislava földjén üdvözölni. Megemlítette, hogy Szlovákia fővárosa ma nagy ünnepet ünnepel, a fasiszta megszállás alól a szovjet had. sereg által történt felszabadulását. A szlovák nők, akiknek lelkében mély gyökeret vert a határtalan hála, a sze. retet és a Szovjetunió és nagy építője, J. V. Sztálin iránti odaadás érzése, nagy ünnepnek tartják, hogy a szovjet nőküldöttséget üdvözölhetik maguk között. Bachratá képviselőnő ezután azon kvánságát fejezte ki a szovjet női kiküldötteknek, hogy érezzék magukat nálunk otthon. A szovjet nőküldöttség ezután Nagy. szombatba utazott, ahol meglátogatják a Kovosmalt üzemet. Megtekintik továbbá az Odeva-üzemet Trencsénben és a Svit nemzeti vállalatot Svitben. Csehszlovák üdvözlő Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából A magyar népi köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, amely keddre, április 4-re esik, amidőn a magyar dolgozó nép felszabadításának ötödik évfordulóját ünnepli, Klement Gottwald, a köztársaság elnöke, dr. O. John, a nemzetgyűlés elnöke és A. Zápotocký kormányelnök, valamint Široký külügyminiszter üdvözlő táviratokat küldtek. A köztársaság elnöke a következő táviratot küldte: „Szakosíts Árpád őexettenciájának, a Magyar N /^köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Budapest. • A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából legszívélyesebb jókívánataimat küldöm önnek és a baráti magyar népnek A csehszlovák nép örömmel emlékezik meg az Önök országának a híres Szovjet Hadsereg által való felszabadításáról, amely lehetővé tette, hogy a magyar nép ma együtt haladhat a szocializmust építő úton baráti együttműködésben Csehszlovákia nemzeteivel és a világ összes haladószellemű erőivel, élén a Szovjetunióval, hogy a világ tartós békéjének megszilárdításáért harcoljanak. A Magyar Népköztársaság építő erőkifejtéséhez őszintén kívánok további sok és örömteli sikert. Klement Gottwald." * Dr. O. John, a nemzetgyűlés elnöke ezt a táviratot küldte: ,JDra}u>s Lajos úr őexellenciájának, a Magyar Népköztársaság parlamentje elnökének, Budapest. Kérem, fogadja a Magyar Népköztársaság állami ünnepe alkalmából a Csehszlovák Köztársaság nemzet- i gyűlésének legőszintébb jókívánatait. Meg vagyok győződve róla, hogy nemzeteink, áthatva a barátság szellemétől, amely mindkét országunk szocializmusa megvalósításának és kiépítésének szilárd alapja, mindig szorosabban együttműködnek majd a nagy Szovjetunióval és a többi néPi demokráciával és így járulnak hozzá legjobban a világ békéjének fenntartásához. Dr. Oldrkh John, a nemzetgyűlés elnöke." • A. Zápotocký kormányelnök távirata: „Dobi István úr őexellenciájának, a Magyar Népköztársaság kormányelnökének, Budapest. A csehszlovák kormány és az egész csehszlovák nép nevében épúgy, mint saját nevemben is jókívánataimat fejezem ki a Magyar Népköztársaságnak április 4~e nagy ünnepe alkalmából. A csehszlovák kormány és az egész csehszlovák nép élénken átérzi a magyar nemzet örömét. Budapest főváros felszabadítása a Vörös Hadsereg által hét héten át tartó könyörtelen harc után megszilárdította és megacélozta a magyar nép barátságát a szovjet felszabadítókkal. Ez a győzelem egyben újabb súlyos csapás/t mért a hitlerista fasiszta arcvonalra és előhírnöke volt Csehszlovákia felszabadításának. Ezzel megvetették a burzsoá-nacionalista sovinizmus eltörlésének és a két ország szocializmust építő mai barátságának, szövetségének és békés együttmunkálkodásának alapját. Ezen az úton kívánunk a magyar népnek teljes sikert, a jólét fokozását é

s továbbá kulturális fej lődést. Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke." V. široký külügyminiszter és leormányelnökhelyettes távirata: „Kállay Gyula úr őexellenciája. a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Budapest. Az Önök országának nagy nemzeti ünnep

e kedvező alkalom számomra, hogy kifejezzem önnek, valamint az egész magyar népnek legforróbb jókívánataimat. Ezen az emlékezetes napon, a náci betolakodók Magyarországról való kikergetésének ötéves évfordulóján, újból hálával emlékezünk meg legnagyobb közös barátunknak, a Szovjetuniónak fejelthetetlen érdemeiről, amelyeket ebben a felszabadításban szerzett, valamint a SzOvjetúnió döntő jelentőségű segítségéről, amelyet a magyar népnek nyújtott a szocializmus kiépítésében. A csehszlovák nép őszintén örül azoknak a sikereknek, amelyeket a baráti Magyarország a jobb jövőhöz vezető útján elér és szilárdan hiszi, hogy kölcsönös kapcsolataink megszilárdulása hozzájárul mindkét ország szocializmusa felépítésének gypvs befejezéséhez és a tartós béke biztosításához. Viliam Široký, kormámyelnökhelyettes és külügyminiszter." A. ZSUKOVIN: A kollektív pártmunkáról A Bolsevista Párt harci szervezet, amely a pártonbelüli demokrácia szilárd elvein nyugszik. A pártonbelüli demokrácia alapja tulajdonképpen az, hogy a párt összes tagjai .aktívan résztvesznek minden munkában, minden akcióban a párt életében. Ez határozza meg a pártszervezetek munkamódszerét is. A kollektív pártmunka a pártvezetés fő módszere. A pártban nem állhat fenn olyan állapot, hogy egy funkcionárius az elöljáró szerepét töltse be és a többiek engedelmes az alárendelteket. Nem állhat fenn olyan állapot, hogy a "munka egyedül csak az adminisztratív hivatalvitelre korlátozódjék. A pártban a tagok tömegének özszessége dolgozik és dönt. Csak ha a belpárti demokráciát szigorúan betartják, ha a vezető funkcionáriusok és a vezető szervek kötelességüknek tartják folytonosan számot adni munkájukról a tagoknak, válhatnak igazán politikai vezetőkké, a párt igazi funkcionáriusaivá. A politika terén dolgozók egyik jellemző vonása éppen az, hogy tekintet nélkül arra, milyen állást töltenek be, mindig arra törekszenek, hogy a napi gyakorlati életben érvényre juttassak a tömegek tapasztalatát és a szerint igazodjanak. A kollektív munkavezetés azt jelenti, hogy a párttagokkal mindennapi érintkezést tartunk fenn, figyelemmel kisérjük az alapszerveze. tek megnyilatkozását, azok vezetőinek beszámolóit és munkánkban a tömegek tapasztalataira támaszkodunk. Sztálin elvtárs megállapítja, hogy a vezető funkcionáriusok látóköre bizonyos mértékig el van hatá. rolva, mivel ezek az eseményeket csak egy oldalról látják — felülről. A tömegek ellenkezőleg a másik oldalról látják az eseményeket — alulról. Az ő látókörük is bizonyos mértékben korlátozva van. Azonban elégséges ezt a kettőt egybekapcsolni, hogy pontos képet alkothassunk a dolgok igazi állásáról. Csak abban az esetben lesz vezetésünk feltétle. nül helyes és nem hibázhatunk. Sztálin elvtárs és az SzK(b)P központi bizottsága tündöklő példa számunkra e téren. Elegendő emlékezetünkbe idézni a párt vezető funk. cionáriusainak és a kormány Ismert értekezleteit a sztahanovistákkal úgy az ipar, mint a földmüvelés terén a szocialista építés legfontosabb kérdéseiről. Ezeken a tanácskozásokon a szovjet állam vezető személyiségei nagy figyelemmel hallgatják a sztahanovisták hangját. Ismeretes, hogy Sztálin elvtárs mindig nagy ér. deklődéssel és figyelmesen hallgatta meg a kolhoztagok megjegyzéseit a mezőgazdasági ág szervezeti rendjének összeállításánál. A pártfunkcionáriusok nem hivatalnokok. A pártfunkcionáriusok mindenekelőtt a politika terén dolgozó egyének, szervezők és nép. nevelők. Erejük a tömegekkel való szoros kapcsolatban rejlik, abban a művészetben, hogyan tudják meghallgatni a kollektív nézetét és abból és az így nyert ismeretekből hogyan tudják levonni a szükséges következtetéseket. Feladatuk segíteni. a párt bizottsági és gazdasági kádereit abban, hogy azok helyes irányban használják ki szerzett tapasztalataikat, tanítsák a népet a bolsevista munkamódszerre és ők maguk is tanuljanak a legszélesebb néprétegektől. A kollektív munka elve mindenekelőtt a kollektív munka érvényrejutását jelenti minden intézkedésben. Bármilyen tapasztalatokkal is rendelkezzék a vezető funkcionárius, saját tapasztlatai nem elegendők' arra, hogy jogosan ezt vagy azt elrendelje. Az egyéni döntés rendszerint, sőt majdnem mindig egyoldalú. A problémák helyes megoldása csak akkor lehetséges, hogyha a megoldásban az illetékes pártszerv összes tagjai résztvettek. A pártszerv minden határozathozatala kollektív munka eredményeként kell, hogy létrejöjjön. Ha az nem így tör. ténne, hacsak egy-egy egyén döntene, akkor munkánkban nem ke. rülhetnök el a hibákat. Ilivel azonban az egyének hibáit mindenki kijavíthatja és mivel mindig tekintettel vagyunk ezekre a javításokra, határozataink mindig többé-kevésbé helyesek. A kollektiv vezetés módszerének előfeltétele, hogy minden fontosabb kérdésit a bizottság ülésén tárgyalunk meg. Ha ezt az elvet mellőzzük, az a kollektí^ munka megszegéséhez vezet, lehetetlenné teszi a bizottság tagjainak, hogy véleményüket az ügyről kifejezésre juttathassák, meg. nyirbálja jogaikat és meggyengíu felelősségüket a bizottság munkájában. A legnagyobb fontosságú határozatokat feltétlenül csak az összes vezető szervek tagjaival való alapos megvitatás után lehet elfogadni. V. I. Lenin rámutatott arra, hogy amint a kollektív munkára szükség van a fökérdések megtárgyalásában, éppen úgy szükség van az egyéni felelősségre és a vezetők iránti engedelmességre, hogy ne keletkezzenek nem kívánatos huzavonák és senki se vonja ki magát a reá háruló felelősség alól. A pártbizottság tagja számára nem elegendő az, hogy résztvegyen a gyűléseken és a különböző kérdések megtárgyalásánál. A bizottság tagja személyesen felelős a rábízott ügyekért, figyelemmel kell kísérnie, hogy az elfogadott határozatokat hogyan hajtják végre és folyton őrködnie kell az összes párt. rendeletek gyakorlati végrehajtásán. A pártszervezés gyakorlatában a problémák kollektív megoldásának néhány formáját ismerjük. Ilyen mindenekelőtt a bizottsági ülés rendszeres összehívása és a szélesebb bizottság rendszeres ülésre hívása. A párt vezető munkásai ezeken az üléseken a kritika és önkritika alapján ellenőrzik a vezetők munkáját, feltárják a hiányokat és megmutat, ják azt az utat, amely azok kiküszöbölésére vezet a pártmunkából. A bizottsági ülések a kollektív munkarendszer alapvető alkotó tényezői és a káderek bolsevista nevelésének iskolája. A párt azon igyekszik, hogy a bizottsági ülések és aktívák mindig tárgyilagosak legyenek és hogy a politika és a párt legaktuálisabb problémáit tárgyalják. \ A kritika és önkritika a bolsevista párt fejlődésének története. Nélküie nem létezhet kollektív munka sem. A pártfunkcionáiusoknak példát kell mutatniok a kritikához való becsületes viszonyukkal a tagság igazságos javaslatai és kritikája irányában. Nem szabad a kritikus megjegyzéseket személyeskedésnek venni, vagy tekintély elleni támadásoknak és ily módon az egyéni önérzetet az ügy érdekei felé helyezni. A kollektív munka művészete készséges alárendelkezés a közösség akaratának, az, amit nálunk bolsevista férfiasságnak nevezünk. E tulajdonságok nélkül, anélkül, hogy legyőznénk saját- önérzetünket és alávetnénk magunkat a közösség akaratának. nem lehet kollektív munkairányításról beszélni, nem létezhet kommunizmus. A Szovjetunióban a kommunizmus építésének óriási feladatai terén Lenin és Sztálin bolsevista pártja fokozza sorainak éberségét és harci készségét, tökéletesíti a munkamódszereket, a gazdasági és kulturális együttműködés vezetésében. A párt folytonosan gondoskodik arról, hogy még inkább emelje a párttömegek aktivitását. A pártonbelüli demokrácia és a kollektív munka szigorú betartásával minden téren erös és hathatós eszköz áll rendelkezésükre, amely biztosítja a párt sorainak megszilárdulását és növekedését.