Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-05 / 81. szám, szerda

ti j sw Äfwflŕ!? S, az átlagos Ipari órakereset 3.46 fo. rint volt, mely a szociális juttatások beszámításával 4.22 forintot tesz ki. A legfontosabb szükségleti cikkek munkaórára átszámítva, a következő összeállítást adják: 1 kg kenyérért a magyar munkás átlagban 14 percet dolgozik, a francia 32 percet. A marhahús kg-jáért a magyar munkás 1 óra 50 percet, a fran. cia 3 óra 4 percet dolgozik. Egy ölzet ruha Magyarországon 95 óra. a franciáknál 306 óra 40 perc munkába kerül. Nem arról van tehát sző, hogy a Marshall-kormányok „egy tál lencséért" adták el országaik függetlenségét. Ellenkezőleg: az utolsó tál lencsét is elrabolják a nyugateurópai munkások asztaláról s ezzel fizetnek az amerikai fegyverszállítmányokért. » Az új Magyarország legnagyobb ünnepét, az imperialistáknak a magyar földről való kiverésének ötödik évfordulóját, az épülő szocializmus legdöntőbb frontján: a termelés területén aratott győzelemmel ünnepli legméltóbban. A termelés fokozása, mely önmagában is döntő, a dolgozók szocialista nevelését is meggyorsítja. A tömegméretű mun. kaverseny és a növekvő termelékenységért folytatott harc tüzében, az üzemekben és a szövetkezeti földeken napjainkban születik a dolgozók új, .szocialista viszonya a munkához, megszületik a szocializmus győzelme. Az öt éven át kivívott győzelmek hosszú sorát annak köszönheti a magyarság, hogy a Szovjetúnió útját járja. És épp ezért vált az út a szocializmus felé — s általában Közép- és Délkelet-Európa többi népi demokráciájának útja — viszonylag könnyebbé. Ennek a ténynek igen nagy a nemzetközi jelentősége. Az első tanulság, melyet ebből le kell vonnunk, hogy a népi demokráciákban, csak úgy, mint egyebütt, a szocializmus építésének egyetlen lehetséges útja: amit Le. nin és Sztálin, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja feltárt, s amelyet a Szovjetúnióban valósíttottak meg. A másik tanulság, amit a népi demokrácia példájából levonhatunk, hogy a szocializmus építése azokban az országokban, amelyek most erre az útra térnek, általában összehasonlíthatatlanul könnyebb, mert támaszkodhatik a Bolsevik Párt kimeríthetetlen tapasztalataira, a szocializmus országának létére és segítségére. ötéves pusztító háború után a néptjatalom öt éve ötven százalékkal szárnyalta túl a békebeli ipari termelést. A régebben elmaradott kis keleteurőpai országok munkáséletszínvonala máris messze túlhaladta a nyugati kapitalista országok dolgozóinak életsztnvanalát. A megvalósult munkáshatalom, az erős Kommunista Párt, a Szovjetúnió segítő barátsága szülte ezt a csodát. A magyar példa hozzájárul ahhoz, hogy az elnyomott országok dolgozói világosabban lássák: az „orosz út" a szocializmus kivívásának helyes útja. A világ békéje, a dolgozók jóléte, az emberi haladás ezen — és csakis ezen az úton halad. Bratisl/ura város jutalomdíjai az 1950. évben Bratislavának a hősi szovjet hadsereg által történt felszabadulása évfordulója alkalmából a bratislavai központi Nemzeti Bizottság Tanácsa jutalomdíjakat osztott ki kiváló művészeti és tudományos tevékenységért. 1946 óta minden évben nyolc jutalomdíjat juttat, még pedig négy tudományos és négy művészeti kiválóságnak. 1949b?n a központi Nemzeti Bizottság plénuma a központi Nemzetí Bizottság eL nökségének ajánlatára elhatározta, hogy az évfordulói jutalomdíjak kiosztását kiegészíti abban az értelemben, hogy a tudomány és művészet terén kiosztott nyolc jutalomdíjon kívül megjutalmazza a bratislavai üzemek nyolc kiváló teljesítményt nyújtó dolgozóját. A díjakat vagy eg^ bizonyos üzem egész munkáskollektívájának, vagy jegyes példás munkásoknak juttatja!^. A művészeti és tudományos ágazat jutalomdíjaira a jelölteket a Művészeti és tudományos tanács ajánlja, a kiváló munkateljesítmény te. rén pedig a jelölteket a Kerületi szak. szervezeti tanács és a KSS kerületi bizottsága, valamint a munkások képviselőiből alakult tanács terjeszti elő jutalmazásra. A központi Nemzeti Bizottság tanácsa március 27-én tartott ülésén elhatározta, hogy Bratislava város évi jutalomdíjait az 1950. évben a következő kiváló munkásoknak, tudósoknak és művészeknek juttatja: I. A kiváló munka teljesítményért ki. osztott díjak: 1. Steffko Erzsébet élmunkásnő, a Danubius cérnagyár n. v. cérnázójának munkásnője, Bratislavában, aki szintén élmunkásnő leányával három cérnatekerő gépet szolgai ki és új munkamódszert kidolgozva a normát 163*szá. zalékra teljesíti. 2. Polakovics Anta

1 élmunkás, a bratislavai Siemens elektrotechnikai üzem munká-a, aki a normákat állandó, an 180 százalékkal túlteljesíti és kétszeresen is megszilárdította. 3. Kálmán Alojzia élmunkásnő, a bratislavai Kablo n. v. munkásnője, aki normáját 20 százalékkal megszilárdította és azt 250 százalékban túlteljesítet, te. 4. Polák István munkás, a bratisla. vai Dynamit-Nobel n. v. kénsavtermelő osztályán újító javaslatáért, amellyel három munkaerőt takarítanak meg, továbbá 800 óra ledolgozásáért rövidlejáratú brigádokon és önkéntes részvételéért i hosszúlejáratú handlovai szénbrigádon, ahol példás munkájáért kitűntették. 5. Tolocsko Zsófia élmunkásnő', a bratislavai Matador n. v. talplemez osztályának munkásnője, aki úttörő munkát végzett az üzemben a szocialista munkaverseny terén, megszilárdította a normákat és állandóan 198 százalékban túlteljesíti őket. 6. Benovits István élmunkás, a bratislavai Slovnaft n. v. építő osztályának munkása, aki a normákat állandóan át. lag 54 százalékkai túlteljesíti. 7. Dittinger Viktor kőműves, építkezési gépek és berendezések újítója, aki képességeive' és szakismeretével építésvezető munkás lett és saját épít. kezésén kiválóan biztosította a terv teljesítését. 8. Nemesek János földműves, a förévi EFSz elnöke, akinek érdeme, hogy Fő. réven a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat közös pénzügyi és munkaterv alapján valósítják meg. Példásan teljesítette beszolgáltatása kötelezettségét és a vezetése alatt álló EFSz magasabb termelési formák felé fejlődik: II. Tudományos jutalomdíjak: 1. A kultuiális tudományok szakából a Pravda szerkesztőségi kollektívja a „Sztálin — a mi tanítónk" című gyűjteményes mű összeállításáért, amelyben kiválóan megismerteti Szlovákia nyilvánosságával -Sztálin szerrtélyiségét és a marxi-lenini elmélet és gyakorlat terén kifejtett munkásságát. 2. A politikai gazdasági tudomány szakban Novomeský László iskolaügyi megbízott úttörő művéért „A szociális, ta nemzették nevelése". 3. A természettudományi szakban dr. Koncsek Míkló?, egyetemi tanár, az időjárásvizsgálat terén kifejtett ed. digi működéséért és a bratislavai állami időjárásvizsgáló intézet felépítéséért. 4. A műszaki tudományok terén Hrivňák Mihály újító, többízben benyújtott újítójavaslataiért, amelyekkel évente 2,160.314 Kcs-t takarítanak meg (Dynamit-Nobel n v.). III. Művészeti jutalomdíjak: 1. Az irodalom szakában Mináč Vladimír író. aki „Tegnap és holnap" című regényében helyesen és művészi kifejező erővel ábrázolta országunk társadalmi átalakulásai. 2. A zene szakában Cikker János ze. neszerző „Üdvözlet Sztálinnak" című szerzeményéért, férfikórusra és nagy zenekarra írott népi kantátájáért Fraňo Král szövegére. 3. A drámairodalom szakában dr. Králik István író „Buky Podpoljanské — Bükkös a Poljanka aljában" című drámájáért. 4. A képzőművészet terén Kudlák Lajos mérnök, akadémiai festő a bratislavai motívumok terén kifejtett eddigi munkásságáért. A jutalomdíjakat és a diplomákat a kitűntetteknek Kurták László, a Központi Nemzeti Bizottság elnöke szer. dán, április 5-én nyújtja át a Központi Nemzeti Bizottság plén'imának ünnepi ülésén. A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZO minden magyar dolgozó kezébe A Magyar NépkSztíírsaság i dokumentációs kiállítását a 1 bratislavai Szlovák egyetem 5 aulájában, a Šafarik"*éren ! április hó ll'ig meghosszabbí" i totíák. 1 A győzelmes szovíet hadsereg emlékművének leleplezése fővárosunkban (Folytatás az 1. oldalról.) nálunk új szocialista típusú ember szü. lethetett. A felszabadító harcokban elesett szovjet Iwtanák emléke örökre beíródott fővárosunk történelmébe. Jelen ezredes beszéde után N. G. Novikov, a Szovjetúnió főkonzula szólalt föl, aki előbb a Szovjetúnió népeinek szeretetteljes üdvözletét tolmácsolta, majd beszédében a csehszlovákiai helyzettel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy köztársaságunk felszabadításával lehetővé vált, hogy hazánkat óriási arányban felvirágoztathassuk, az életszínvonalat emelhessük, Szlovákiát iparosíthassuk. Utána foglalkozva dolgozóinknak az 1948 februári győzelmé. vei, rámutatott arra, hogy népünk a Kommunsta Párt vezetésével helyes úton jár a béke és a szocializmus építésében. Csehszlovákia, a Magyar Népköztársaság s a többi népi demokratikus államok a demokráciának, a béke táborának fontos támaszai lettek s a Szovjetúnióval az élén hatalmas

1. tömböt alkotnak a háborús uszító, á nyugati kapitalisták ellen s ez a millió és millió békevédő egyesült erővel küzd az emberiség szebb és boldogabb életének kiépítéséért. Az ünnepség résztvevői Sztálint éltető nagy tapssal és éljenzéssel köszönték meg Novikov elvtárs szavait és fejezték ki egész népünk nevében a Szovjetúnió iránti hódolatunkat és szeretetünket. Az ünnepség befejeződött. A leleplezett szo. bor élő tanúsága annak, hogy dolgozó társadalmunkban örökké élni fog Szovjetúnió s vele együtt a Vörös Hadsereg iránti szeretet s ez a szeretet ösztönzi minden egyes dolgozónkat arra, hogy még erőteljesebben és hathatósabban vegye ki ré_ szét a saociáliawi'Ust - építő munkából. A Köznonfi nemzeti Bizottság ünnepi illése (Folytatás az 1. oldalról.) zésánek napja. Nálunk és a többi népi demokratikus országokban örömmel emlékezünk vissza arra a napra, amely meghozta szabadságunkat*. De nemcsak icsnlékezünk. de mindig melyebben tudatosítjuik, nafty átalakító jelentősége volt országiunk szempontjából a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának. A felszabadítás nemcsak emlékként marad meg, de országunk történelmének határkövévé lépett elő, amellyel megszűnt a százéves elnyomatás és helyét a fejlődés oly magas színvonala foglalta el, amely eddig még nem volt. Az öt év leforgása alatt Szlovákia fővárosának helyzete is alapjaiban megváltozott. Az alvó, periferikus városból élő, gyorsan fejlődő cetrum lett. Szlovákia iparosításának keretében új ipari üzemek létesülnek, kikötőnk köztársaságunk jelentőségteljes kikötőjévé lépett elő, gyors ütemben szaporodnak az iskolák, szakiskolák, az egyetemek, megkezdődött a nagy klinikai kórház építése és ugyanúgy a szociális és egészségügyi intézmények építése. Bratislavában hatalmas fejlődést láthatunk, láthatjuk visszatükrözni azt a fejlő, dést, amely egyben Csehszlovákia fejlődését is jelenti. Dr. O. Pavlik ünnepi beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Bratislava történelmébe, mint minden városunk és falunk történetébe örökre bevésődött az a tény, hogy lakosai szabadságát és az új élet lehetőségét a dicső szovjet katonák harcolták ki, akiket e történelmi győzelmük felé a nagy Sztálin vezetett szilárdan. >m>MWtm

Mi

mi

MMHHM>M>IM

tl

*MtMHI — Csökkenő árak Albániában. Az ATA hírszolgálati iroda közli, hogy az albán dolgozó nép igen nagy örömmel vette tudomásul a minisztertanács határozatát az árak csökkentéséről. A dolgozó tömegek köszönetüket fejezik ki a kormány gondoskodásáért, amely a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség életszínvonalát emeli. Az árcsökkentés első napján 50 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint máskor. Thorez 11 pontja Maurice Thorez képviselő, a Párt főtitkára a francia Kommunista Párt XII. országos kongresszusának vasárnap délutáni ülésén nagyjelentőségű politikai beszédet mondott. Thorez beszédének első részében részletesen foglalkozott a jelenlegi nemzetközi" helyzettel, rámutatott az új háború veszedelmének növekedésére. kiemelte, hogy a nemzetközi reakció háborús terveit a nyugatnémetországi fasiszta bábok segítségével, valamint Franciaországban Bidault és De Gaulle támogatásával, Olaszországban de Gasperi, Belgiumban Lipót Király, Kinában Csangkajsek, Spanpolországban Franco segítségévei ig«yekszik alátámasztani. Beszéde lovSBbi részében rámutatott a régi kapitalista világ gazdasági hanyatlására, ahol ma több mint 40 millió munkanélküli van. A haladószellemű oiszágokban, a Szovjet, únióban. Csehszlovákéban és a többi demokratikus államban ezzel ellentétben a termelés növekedik, a jólét foko. zódik és ezzel megszilárdul a világ bé. ketábora. A kínai nép nagy győzelme után ma ebben a táborban 800 millió ember van. Thorez képviselő beszédének jelentős részét a világ békéjéért és megszilárdításáért folytatott harcnak szentelte. A világbékéért folytatott harcban a francia munkásosztály egyte szélesebb tömegben vesz részt, amiről különösen a francia kikötőmunkások akciója tanúskodik, akik nem hajlandók kirakni és szállítani hadianyagot. A francia munkás soha sem vesz részt a Szovjetúnió elleni háborúban, mert a francia munkás jó hazafi és egyben öntudatos internacionalista. A francia munkás nem fog harcolni a Szovjetúnió ellen. Thorez azután bejelentette a francia Kommunista Párt követelését, hogy új demokratikus egységű francia kormányt alakítsanak, amely teljesíti Thorez képviselőnek a kongreszszusra benyújtott új kormányprogramját. Thorez kormányprogram javaslata a következő 11 pontot tartalmazza: 1. A Marshall-terv, az Atlanti Szövetség és a hozzákapcsolt valamenynyi egyezmény felmondása. Franciaország aktív közreműködése minden olyan erőfeszítésben, amely a demokratikus, igazságos és tartós béke biztosítására irányul és amely a szövetséges megegyezések és az Egyesült Nemzetek chartáján alapul. A francia-szovjet szövetség megerősítése, amely Franciaország számára a béke és biztonság biztosítéka. 2. Az atomfegyverek teljes betiltása. Szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetése, amely biztosítja ennek a tilalomnak betartását. Minden kormány, amely elsőnek használja az atombombát, háborús bűnösnek minősíttessék. Békeszerződés megkötése Franciaon. ság, a Szovjetúnió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Kínai Népköztársaság között. 3. A Németország denácifikálásáról és lefegyverzéséről szóló potsdami egyezmény teljesítése. A Német Demokratikus Köztársaság elismerése, amely ezt a« egyezményt respektálja. A nyugatnémetországi bábkormánnyal kötött megegyezések felbontása. Németországgal szemben olyan politika folytatása, amely megfelel a francia bizíortság érdekeinek, olyan politika, amely biztosítja a francia reparációs jogot és támogatja Németország demokratikus, békeszerető erőit. 4. Azonnali megszüntetése i Vietnam elleni háborúnak és a fcancia expedíciós katonaság visszahívása. A vietnami demokratikus köztársaság elismerése. A gyarmati nemzetek szabadságáért és nemzeti függetlenség^, ért folytatott harcának támogatása. 5. A bérek és fizetések emelése rugalmas fokozatok szerint havi 3000 frank azonnali kifizetése minden alkalmazottnak. A kollektív szerződésekről szóló törvány teljesítése a biztosított minimális fizetéssel. Volt katonák és háborús áldozatok jogos követeléseinek kielégítése. Ä fj^ngia ipar védelme az amerikai i/npiarfizflius támadásai és fenyegtt

čs&i 6. A mezTŠjfizÄság újjáépítése, & mezőgazdasági teiTreŕkek állandó igaz. ságos árainak megállapításával. 7. Közép- és Kelet-Európa országaival való normális keresketfelmí kapcso. latok felújítása. 8. Az adóztatás demokratikus reformja. A katonai kiadások tömeges csökkentése. A katonai kiadások nagyrészének az ország békés felépítésére és a lakáspolitikára való fordítása. 9. A demokratikus vívmányok megt szilárdítása, különösen a szociális biztosítás megszilárdítása, amelyet a francia és amerikai nagykapitalisták veszélyeztetnek. 10. A köztársasági törvényhozás és az alkotmányi szabadságok (sztrájkjog, szabadszólási jog, gyülekezési szabadság védelme A fasiszta munkásellenes törvények eltörlése. Do Gaulle kotmányrendeletének eltörlése, amely lehetővé teszi a polgárok önkényes jogaiktól való megfosztását. A munkások ellen folyó perek megszüntesse. A hazafiak üldözésének megszüntetése, akik a békéért harcolnak. De Gaulle pártja által szervezett félkatonai csoportok feloszlatása, ameiyek polgárháború előidézésével fenyegetnek. 11. Számos hazaáruló büntetlenségé, nek felülvizsgálása, Korrupcióksok megbüntetése. Á felkelő dolgozók, sztrájkolok és békevédők szabadonbocsátása* aiket önkényesen fogságba vetettek, üldöztek' vagy elítéltek. jCTKSLE

H JÁNÖ«|: A CSEMADOK és EFSz munkájáról falun A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesüietének megalakítása óta eltelt időszakban a délszlovákiai járási székhelyeken és falvakon, törekvő kul. túrmunkával ülteti át a szocialista kultúrát a magyarság minden rétegébe. Az elvégzett kultúrmunkán kívül mezőgazdaságunk újjáépítése is aktívabb tevékenységet kiván meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületétől. Egyik legfőbb feladatunk a magyar parasztságot bekapcsolni a szocialista nagyüzemi gazdálkodásba az Egységes Földműves Szövetkezeteken keresztüí. Mezőgazdaságunk újjáépítésének problémája előtt állunk s nem hallgathatjuk el hogy mit végzett a Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, kulturális működésé, vei mezőgazdaságunk fellendítése s a többtermelés érdekében. A dolgozók bármilyen nemaetiségfaee is tartozzanak, a föld bármelyik részén lakjanak eg.y közösség köti össze őket. Osztályhelyzetüknél fogva az a feladatuk, hogy olyan gazdasági viszonyokat teremtsenek, melyek a kapitalista rendszerhez viszonyítva magasabb fok. ra emelik életnívójukat mint a múltban. Nálunk a Csehszlovák népi demokratikus köztársaságban megvan a lehetősége annak, hogy iparunkat és mezőgazdaságunkat újjáépítsük és többtermelőképessé tegyük. Eredményes tervszerű gazdálkodásunk azonban megköveteli, hogy a dolgozók is átalakuljanak, az új követelményeknek megfelelően tökéletesítsék a munkamódszereket és a munkához való viszonyukat. Emelni kell földműveseink szocialista művelődését, ha mezőgazdaságunkat a kisparaszti magángazdálkodásból rá akarjuk vezetni a többtermelést biztosító nagyüzemi gazdálkodás formáira. A CSEMADOK minden helyicsoportjára szép, hasznos és nagy feladat vár. A magyar parasztságot meg kell taI nítami az új tudományos mezőgazdasá. 1 gi ismeretekre a falvakon. Ehhez a CSEMADOK helyiszervezetei nagyban hozzájárulhatnak s ezzel nagyban elősegítik a falvak szocializálását, mert elsőrendű feladatunk, hogy a magyar parasztság a szocializmust építő munkafolyamatában élen járjon. A CSEMADOK jelentős taglétszámával meg kell ismertetni szövetkezeteink magasabb fejlődési típusait s azokban a munkák formáit, egyszóval a továbbfejlődéshez szükséges gyakorlati kérdéseket, mert ezen ismeretek nélkül a magyar parasztság tudása hiányos volna. Tapasztelatból tudjuk, hogy a szövetketekben folytatott gazdälkodás a kis. és középparasztok magántulajdonából összeadott földeken és a szö. vetkeaet földijén a közös munka menetében jíaüb munkamorált hozott és egyben hozzájárult ahhoz is, hogy a két különböző ny>elven beszélő tagok között a nemzetiségi súrlódást is kiküszöbölte. A CSEMADOK minden heíyiszervezetének működésében ki kell használni ezeket a jó eredményeket. Eddig a gépekkel és a vetési tervek alapján elvégzett közös munka eredményeit nem használtuk ki eléggé a felvilágosító kultúrmunkában. Ez az oka annak, hogy sérelmek hangoztatása és a nyomott légkör uralkodik Szlo. vákiában a mqgyar lakosság soraiban. Az eddig elvégzett kultúrmunka a magyarság közt elősegítette falvainkban az új élet megindulását. Jobb tör kéletesebb szocialista színdarabokat kej| falun játszani. Több szocialista és. népi kultúrával, énekkarokkal, versekkel, zenével, kulturális és tudományos mezőgazdasági előadásokkal a magyar lakosság müvelését és az új szocialista falu kiépítését még inkább meg lehet gyorsítani. Ezekhez a további nag.y feladatokhoz jó munkát kívánunk. I l