Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-04 / 80. szám, kedd

I — U J szo Beszámoló a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének múlt évi működéséről Fellegi István főtitkár évzáró jelentése 1950 április 4 Amint ismeretes, egyesületünk a CSEMADOK, vagyis a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a mult év március 5-én ünnepélyes ke. retek között alakult meg. A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának, az 11 j Szó.nak megindulása • után, — mely akkor még csak hetilap volt — a CSEMADOK megalakulása volt a második jelentős lépés kormányunk a Csehszlovákiai Kommunista Párt azon törekvésében, hogy közös hazánk magyar dolgozóit, mint a Köztárasa, ság egyenrangú polgárait bekapcsolja a szocializmus építésébe. Az a feladat hárul rám, hogy a központi titkárság nevében beszámoljak a közgyűlésnek a CSEMADOK.nak, mint országos egyesületnek működéséről, hogy a közgyűlés megítélhesse, vájjon eleget tettünk.e hivatásunknak, hogy a szocialista kultúra eszközével, annak táplálásával és terjesztésével ki. vegyük részünket a szocialista építőmunkából. Köztársaságunk első dolgozója, kinek személyében mindnyájunk építőtörekvése összpontosul, Gottwald elnökünk mondotta az ötéves tervvel kapcso. latban, hogy a ter» számoszlopai mögött a közös célért összefogó milliós tö. megek húsból és vérből való embereit kell látnunk. A CSEMADOK munkájának irányvonala Beszámolómban rideg számadatokra és százalékokra fogok támaszkodni, ez azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy meglássuk, hogy a rideg számadatok mögött rejtőző CSEMAĎOK-tagok és helyicsoportok milyen mértékben telje, sítették kötelezettségeiket, melyeket alapszabályaink megállapítanak. Megindulásunknak hamarosan vissz, hangja támadt, úgyhogy még március havában két helyicsoport alakult meg éspedig Ersekujvárott éš Muzslán. Példájukat követve június végéig, vagyis a második negyedév végéig 26 helyi, csoport alakult meg. Ez az első lendület a második negyedévben alább hagyott. Szeptember végéig további 10 csoporttal helyicsoportjaink mindössze 36-ra emelkedtek. Ennek a visszaesés, nek természetes oka a mezei és aratási munkákban keresendő A negyedik negyedévben további nekilendüléssel 27 további helyicsoport alakult, úgyhogy az év végére 63 helyicsoportunk kezdte meg működését A mult év 10 hónapi működése alatt, tehát átlagban havonta 6 és fél helyicsoport alakult, ami —, hogy őszinték legyünk — egyáltalában nem volt kielégítő eredmény, de megállapíthatjuk, hogy a kezdeti nehézségek, a félénkség és bizalmatlanság leküzdése után az 1950-es év jelentős változást hozott, mivel helyicsoportjaink száma a mai nappal 147, vagyis a folyó év első negyedévében majdnem minden napra esett egy helyicsoportnak a megalakulása. Helyzetkép a tagság mult évi létszámáról A mult év végével megalakult 63 helyicsoportnak összesen 3380 tagja volt. Ezek közül 2060 tag 30 éves koron aluli és 1320, harminc éven felüli tag, vagyis 30 éven aluli 61 százalék és 30 éven felüli 39 százalék. Az össztaglétszámból 713 nőtag van, vagyis a tagok létszámának 21 százaléka. A taglétszámból 2070, vagyis 61 százalék a működő tagok száma. Ezekből a számokból és százaié, kokból azt a tanulságot kell levonnunk, hogy az 1949.es évben helyicsoportjaink vezetőségei figyelmen kívül hagyták azt a célt, hogy egyesületünkből egy hatalmas tömegszer. vezetet építsünk ki, mivel nem elégedhetünk meg azzal ,hogy egy helyi, csoportra átlagban mindössze 54 tag esik. Amellett, hogy célunkul tüzziik ki egy hatalmas tömegszervezet kiépítését, a helyicsoportok vezetőségének és elsősorban a központi irányítás, nak feladata lesz az, hogy a beszervezett tagságot kulturális tevékenységre késztesse a kultúrmunka minden ágának - kifejlesztésével, úgy, hogy egyesületünkben minden egyes tag hozzájuthasson ahhoz a művelődéshez, amely hivatása vagy egyéni hajlama szerint leginkább leköti ér. deklődését. A helyicsoportok feladata lesz, hogy mindenütt jól megszervezett tagtoborzást indítsanak. Nem hagyhatom szó nélkül azt a körülményt, hogy taglétszámunk mindössze 21 százaléka nő. Ha tehát az a célunk, hogy a dolgozó osztály kultúráját ápoljuk, ebből a célkitűzésből semmiképpen sem hagyhatjuk ki a nőket, akiket ugyanúgy, mint a férfiakat, a felvilágosítás eszközeivel a szocializmus öntudatos harcosaivá kell nevelnünk. Feladatunk tehát ebben az évben egyesületünk tömegjellegét növelni, különös tekintettel a nők beszervező. Bére. A kultúrcsoportok működése Megemlítem még, hogy a 63 csoport közül 48 csoport összesen 120 össztaggyülést tartott, melyen a tagok átlagosan 80 százalékban vettek részt. Tizenöt helyicsoport a mult évben nem tartott egy taggyűlést sem. Ez annak tudható be, hogy ezek röviddel az év vége előtt alakultak meg. A lanyha egyesületi életnek sokhelyütt az az oka, hogy sajnos, nem minden községben van kultúrház, vagy ennek hiányában megfelelő kultúrhelyiség. A mult évi 63 helyicsoport közül csak 17-nek székhelyén van rendes kultúrház, nagyobbrészt természetesen a városokban. A folyó évben megalakult helyicsoportok kö. zül sokan fordulnak a központhoz tanácsért és útmutatásért, hogyan oldják meg a kultúrhelyiség hiányát, mivel csak alkalmilag, bérelt helyiségben jöhetnek össze. Rá kell itt mutatnunk arra, hogy a kultúrházak hiánya nemcsak a magyarlakta vidékeken, hanem egész Szlovákiában is megnehezíti a népművelődést. Ez a jelenség a kapitalista múltnak az öröksége. Az uraknak nem volt pénzük arra, hogy a nép számára kultúrotthonokat építsenek. A népi demokráciában felszabadult dolgozó osztályra vár az a fedadat, hogy ezt a hiányt pótolja és kétségtelen, hogy meg is fogja építeni a maga kultúrházait. Egyelőre azonban úgy áll a helyzet, hogy első ötéves tervünk főfeladata a termelő üzemek felépítése és a lakásínség le. küzdése, vagyis az elsőrangú életszükséglet előteremtése, amit a dolgozók megnövekedett igényei megkövetelnek. A kultúrotthonok tőmé. ges építésére tehát még egy ideig várnunk kell, de addig is, míg egyes községek kultúrháza felépül, van mód segítségre, csak helyesen ki kell tudni használni a helyi lehetőségeket. A mi szocialista termelésünk gátat vetett a magánszemélyek nyerészkedő gazdálkodásának és így sor került számos kocsma megszüntetésére, aminek csak őrülhetünk, mert a falunak inkább van szüksége kul. túrházra, mint kocsmára. Nyerjük meg helyes szervező munkával a közigazgatási szervek és a Párt támogatását és szoros együttműködésben a többi kulturális és tömegszervezetekkel fogjunk hozzá kö. zös erővel a kocsmaépület kitatarozásához vagy valamelyik elkobzott romház rendebhozásához, ahogyan azt már eddig is több helyicsoport megtette, köztük első helyen Gúta. Minden nehézség ellenére is a 63 helyicsoport közül 42 csoport alakított mindjárt a megalakulás után állandó színigárdát összesen 998 tag. gal, melyek közül 751 huszonöt éven aluli és 247 huszonötéven felüli. Ezek közül 632 a férfi és 366 a nő, vagyis 37 százalék. Ez a 42 színjátszócsoport 136 esetben játszott egyfelvonásos színdarabokat, 571 szereplővel, 8 esetben kétfelvonásos színdarabot, 32 szereplővel, 11 esetben háromfelvonásos színdarabot 125 szereplővel. Ez 185 lejátszott felvonásnak felel meg, öszszesen 728 szereplővel A lejátszott műsorokat 46.800 néző látogatta. A falulátogató kultúrbrigádmozgalomban a bratislavai helyicsoport az élen. Ebben az évben helyicsoport, jainknak nagyobb mértékben kell kifejleszteni ezt a mozgalmat. A mult évben 24 egyesületi énekkar működött, összesen 574 taggal, melyek 90 esetben léptek fel nyilvánosság előtt. Továbbá nyolc zenekarunk volt a mult évben, összesen 49 taggal, melyek 42 esetben léptek fel. További fejlődésünkben több figyelmet kell szentelnünk a zenei művelődésre, különösen a dalos kultúrára. Az énekkari énkelés önfegyelemre neveli a résztvevőket és zenei műveltséget nyújt, tehát kiváló nevelési és művelődési forma. A népdal kultúráját és ezzel párhuzamosan a szocialista építőmunka dalait egy. aránt ápolják. Ha bevisszük a tömegekbe ezeket a kultúrértékeket, ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a ma dolgozója tudatára ébred, hogy többé nem kényszerből dolgozik, hogy a népi demokráciában az alkotó munka a polgári becsület, tisztesség és dicsőség ügyévé vált. Jé példák nyomán A kulturális tevékenység más ágazatairól adataim igen ^soványak. Olvasó és irodalmi kör mindössze két helyen alakult a mult évben. Sakkkör egy, — tánccsoport négy. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a 49-es évben a központ irányítása ezen a téren nem volt kielégítő, mivel főképpen szervező munkára szorítkozott a működése. Ezért a mult évben helyicsoportjaink túlnyomóan a műkedvelő színjátszással foglalkoztak, aminek városban és,falun egyaránt már meg van a maga hagyománya és így különösebb buzdítás nélkül ú-jra feléleszthető. A központ irányítása a mult évben éppen ezért mindjárt kezdetben arra törekedett, hogy a helyicsoportokat ellássa haladószellemű műsoranyaggal, ami a kezdeti nehézségek leküzdése után sikerült is olykép, hogy házi lag sokszorosítva 22 színművet adtunk ki kb. 5000 példányban ezenkívül nagy menyiségben adtunk ki aktuális műsoranyagot különféle országos ünnepségek alkalmára. Ez évi működésünk céljául meg felelő művelődési anyag kiadását tűzzük ki, hogy ezzel a kultúrmunka többi ágát is meghonosítsuk helyi' csoportjainkban. Nem becsüljük le a haladószellemű műkedvelő színjátszás jelentőségét és nevelő hatását, de csak ezzel a k ultúrformával nem elégedhetünk meg ma, amikor a szocialista építés a munka minden terén megköveteli tőlünk azt a műveltséget, amellyel munkánkat tökéletesíthetjük és annak termelékenységét, a műszaki ismeretek elsajátításával magasabb színvonalra emelhetjük. Különös figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdaság gépesítésének népszerűsítésére, mert csak ezúton érhetjük el a falu népének magasabb életszínvonalát, csak ezen az úton küszöbölhetjük ki azt a nagy különbséget, amely az ipari munkásra eső ipari termelés értéke ós a parasztság munkájának termelési értéke között van. A magasabb termelési formák ismertetése érdekében feladatunk az lesz, hogy minden helyicsoportban megalakítsuk a micsurim köröket. A kultúrcsoportok vezetőségének szociális összetétele Vessünk egy pillantást arra is, hogy mennyire felel meg helyicsoportjaink vezetőségének szociális összetétele annak a követelménynek, mely egyesületünk elnevezésében bennefoglaltatik, hogy t. i. a dolgozók kultúregyesülete legyen. Helyicsoportjaink vezetőségei a tagok foglalkozása szerint így oszlanak meg: munkás 40% földműves 35% kisip. és kisker. , . 13% értelmiségi .... 12% Megállapíthatjuk tehát, hogy az említett követelménynek egyesületünk eddig eleget tett, mivel mind vezetőségeink, mind tagságunk túlnyomó zöme a falu és város kétkézi dolgozóiból tevődik össze. Felemlítésre méltó az a körülmény, hogy míg helyicsoportjaink zöme, érthetőleg, falvakon alakult, ennek ellenére a munkásság részvétele a vezetőségben meghaladja a parasztság részvételét. Nincs ebben semmi ellentmondás, kedves kultúrtársaim! Ez az adat csak azt bizonyítja, hogy a falvakon is a kezdeményező a magasabb szocialista öntudattal rendelkező munkásság volt és ezt a jelenséget, mint egészségeset nyugtázhatjuk. Fontos csak az, hogy a túlsúlyban lévő munkáselem helyicsoportjaink vezetőségében mindenkor tartsa szem előtt a munkás és parasztegység megteremtését a legszélesebb alapokon és legyen úttörője a szocialista falunak, mely nélkül a szocializmust nem valósíthatjuk meg. Ennek az egészséges szociális öszszetételnek tudhatjuk be azt az örvendetes eredményt, hogy a központ által kiadott irányítás és felhívás a szlovák-magyar dolgozók egységének kiépítésére helyicsoportjainknál igen termékeny talajra talált. Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjára rendezett országos ünnepségekbe der cember 21-én már 50 helyicsoportunk kapcsolódott be testvéri együttműködésben a többi országos tömegszervezettel. Egyéb ünnepélyeken 35 helyicsoportunk vett részt vegyes műsorszámokkal. Az 1949-es év többek között Petőfi Sándornak, a nagy magyar forradalmi költőnek jubileumi éve volt, Összesen 20 helyicsoport rendezett jólius végén Petőfi megemlékezést. Magyar dolgozók a Szovjetbarátok között A magyar dolgozóknak a Szovjetúnió és a felszabadító Vörös Hadsereg iránti hálája és szeretete mutatkozik meg a következő adatokban: a 63 helyicsoport székhelyein élő magyar dolgozók soraiból 37.800 tagja van a Szovjetbarátok Szövetségének melyekből 14.177 tagot a CSí^A DOK 42 csoportja toborzott. Feladatunkkul tűztük ki erre az évre, hogy minden CSEMADOK-tagot beszervezünk a Szovjetbarátok Szövetségébe hogy ezzel is kifejezzük hálánkat a munkások és parasztok első szocia lista államának. A sajtó terjesztése A CSEMADOK hivatása egyéb kultúrténykedése mellett, a haiadószellemü sajtó tjeresztése. Ezzel kapcsolatban szól kell ejtenem a helyicsoportok eredményeiről a sajtóterjesztés terén. 29 helyicsoport az U j Szó-nak 1439 előfizetőt toborzott. Tehát csak a helyicsoportok töredéke fejtett ki ezen a téren munkát és elég gyenge eredménnyel, amellyel semmiképpen sem lehetünk megelégedve. Ez évi muri. kánkban feladatul tűzzük ki, hogy minden lie'yicsoport válasszon sajtóié, lelőst, aki a vezetőség és tagság támo. gatása mellett gondoskodik arról, hogy városban és faluban minden dolgozó asztalán ott legyen az Uj Szó és ennek kiegészítéseképpen — főként a falun — a magyar dolgozók nemrég megindult földműves szövetkezeti és szakhetilapja a Szabad Földműves, valamint a tegnap elsőízben megjelent Szakszervezeti Közlöny. A sajtókiadás terén a Központra is hárul feladat, az, hogy a közeljövőben megindítsa a CSEMADOK kultúrpolitikai havi folyóiratát. Bízunk abban, hogy ez a kultúrpolitikai havi folyóiratunk a helyicsoportok közreműködésével mindjárt megindulásakor erősen begyökeredzik a magyar dolgozók soraiba és ezáltal hatékony eszköze lesz szocia'ista kultúréletünk fejlesztésének. A Szovjetbarátok szövetsége által rendezet népi orosz neylvtanfolyamokon 29 helyicsoportunk keretében 1150 magyarajkú vett részt, kik közül kb. a fele CSEMADOK-tag volt. Ez nagyon kevés! Tudnunk kell, hogy a Szovjetúnióban —, amely ezelőtt három év. tizeddel elsőnek lépett a szocializmus útjára, a szocializmus felépítése már lényegében befejezést nyert. De a Szovjetunió szocializmusa nemcsak az anyagi javak tömegét termelte ki a dolgozók számára, hanem hatalmas kultúr, értékeket is termelt, amelyek ismerete nélkül fegyvertelenek vagyunk a reakció és a háborús uszítók acsarkodásai ellen, amelyek arra irányulnak, hogy lassítsák haladásunkat Elképzelhetetlen tehát, hogy a haladás ügyét szolgáljuk, anélkül, hogy megismerkednénk a szov. jet kultúrával. " És ebben nagy se. gítségünkre lehet mindenkor az orosz nyelv ismerete. Mindnyájan tudjuk, hogy akkor legízesebb a gyümölcs, ha egyenesen a fájáról szWjük. Tűzzük ki tehát jelszavunkul „tanuljunk oroszul, hogy műveltek legyünk". Beszámoltam ezzel helyicsoportjaink működéséről, amiből részben kitűnik a Központ ténykedése is. A tagigazolványokat különféle tech. nikai nehézségek, valamint a belépési nyilatkozatok nehézkes jóváhagyá. miatt a mult évben nem volt módunkban kiadni. Erre csak most március havában került sor és már eddig kiadtuk a rendben jóváhagyott belépési nyilatkozatoknak megfelelő tagigazolványokat. A további tagigazolványok kiadása fokozatosan, késedelem nélkül fog végbemenni. A „Magyar Könyvtár" működéséről A központ ténykedése kapcsán szólnom kell végezetül feladataink egyik legjelentősebb részéről, a CSEMADOK könyvkiadójának, a ..Magyar Könyvtárinak működéséről. A „Magyar Könyvtár" 1949 nyarán kezdte el működését. Ez alatt az idő alatt 6 könyvet-sadott ki, 5 könyv áll befejezés előtt a könyvkötőnél és 12 könyv és brosúra van nyomdában. Könyvkiadónkból természetesen nem akarunk kereseti forrást kiépíteni, hanem hasonlóan népi demokráciánk töb. bi, szlovák áš cseh könyvkiadójához, vállalatunkat a nép kultúrszínvonala felemelésének, a szocialista haladásnak szolgálatába állítjuk. Tehát minden igyekezetünk azon van, hogy könyveinket minél olcsóbbá, hozzáférhetőbbé tegyük a város, de főképpen a falu dolgozói számára. A Magyar Könyvtárnak olyan különös nehézségekkel kell megküzdenie, amelyeket a többi kiadók nem ismernek. Ilyen .mindenekelőtt az a körülfnény, hogy a Szlovákiában élő magyarság között jelenleg egy könyvből csupán 2 ezer legfeljebb 3 ezer példányt lehet elhelvezni. Ezért igyekszünk együttműködni a magyarországi könyvkiadókkal s ezen e téren elértünk bizonyos ereményeket, ezzel azonban csak csökkentettük a nehézségeket, de nem hárítottuk el. Nagy anyagi áldozatok árán a Magyar Könyvtár kiadványait eddig 5000es példányszámban jelentette meg, hogy azokat olcsóbbá tegye. Arra kell most tehát törekednünk, hogy a haladószellemű mag var könyvnek a szlovákiai magyar lakosság között minél több olvasót szerezzünk. Célunk az, hogy a könyvek ne csak a városokba, hanem a falvakba is eljussanak. Ezért a Alagyar Könyvtár mellett megalakítottuk a Magyar Könyvtár Barátainak Körét, amely tagjainak lényeges engedményeket nyújt a könyvek vásárlásánál. Meg kell sokszorozni munkánkat az olvasás, a könyvterjesztés érdekében, mert könyv nélkül nincsen kultúra! Szükséges, hogy minden egyes helyicsoport minél előbb létesítsen olvasókört, hogy megtanítsa, rászoktassa a jó könyvre azokat a fiatalokat, akik a háború utáni helyzet következtében könyV nélkül nevelkedtek fel s könyvet adjon azok kezébe, akik serdülőkorukban nem olvashattak. A helyicsoportok rendeljék meg .minél előbb a Magyar Könyvtár összes kiadványait és vásároljanak a Magyarországról behozott könyvekből is. Hogy ezt a helyicsopor. toknak megkönnyítsük, a CSEMADOK Központja azt a javaslatot teszi, hogy minden helyicsoport közölje a Köz. ponttal, milyen összegért óhajt könyveket vásárolni, esetleg utalják át a pénzt s a Központ a rendelkezésre álló jegyzék szerint összeállítja a helyicsoportok rendelését s ügyelni fog arra, hogy a helyicsoportok a könyveket meg is kapják. Kapcsolat az országot tömegszervezetekkel Most, hogy a mai nappal már 147 helyicsoportunk van és további 150 van szervezés alatt, a további fokozott szervező munkát ki kell bővítenünk fokozott kultúrirányitással, hogy szervezeteink tagjait a szocialista kultúra, a szlovák-magyar dolgozóegység és ötéves tervünk teljesítésének élharcosaivá formáljuk. Ennek egyik előfeltétele, hog tisztázzuk a többi tömegszervezethez való viszonyunkat. Gyakorlati szervezőmunkánk folyamán meggyőződtünk arról, hogy ebben a kérdésben igen sok helyütt zavaros elképzelés uralkodik. Mint kultúrszervezetnek elsősorban a szlovák vonalon dolgozó, azonos célkitűzésű testvérszervezetünkkel, a Matica SWvenskával kell nagyon szoros kapcsolatokat kiépítenünk. Bővebben kell foglalkoznom a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség — a CSM-hez való viszonyunkkal. A CSEMADOK-helyicsoportok és előkészítő bizottságok körül csoportosuló magyar ifjúságnak gyakorta az a helytelen álláspontja, hogy nincs mit keresnie a CSM-ben, mert hisz az égy csehszlovák szervezet, az ő helye a CSEMADOK-ban van, mint magyar kulbúrszervezetben. Le kell szögelünk azt'a tényt, hogy a CSEMAdok csak kultúregyesület és semmi más. Ezzel szemben a CSM az egységes csehszlovákiai ifjúság érdekvédelmi tömegszervezete, melynek hivatása kulturális ténykedésén kívül az ifjúságnak nemcsak politikai, hanem szakmai nevelése is és ez igen fontos, ha számításba vesszük, hogy a mind fokozottabb ütemben épülő szocializmusunknak egyre több fiatal szakemberre van szüksége, akik arra vannak hivatva, hogy gazdasági és államéletünkben vezető helyeket foglaljanak el. Ennek érdekében a CSM az ifjúsági építkezéseken, nagyarányú politikai és szakmai iskolázást nyújt ifjúságunknak. Ahogyan Široký elvtárs mondotta, ezek az építkezések a „szocializmus egyetemei" az ifjúság számára. Erről az egyetemről kerülnek ki majd közéletünk vezető férfiai és ellenségei lennénk a magyar ifjúságnak, ha távol tartanok őket ettől a lehetőségtől, amelyet nekik a CSEMADOK nem nyújthat, hogy ez nem a hivatása. Fel kell tehát világosítanunk a magyar ifjúságot arról, hogy az ő helye, és hangsúlyoznom kell, saját érdekében a ČSM-ben van. A CSM-ben a tagsás 15 éves kortól 26 éves korig terjed. A CSEMADOK alapszabályai értelmében a CSEMADOK-ban való tagság a betöltött 18 éves életkorhoz van kötve. Éppen ezért, hogy a 18 évnél fiatalabb ifjúságot a CSEMADOK ne vonja el az ifjúság saját érdekvédelmi tömegszervezetétől. Ez persze nem jelenti azt, hogy a CSMbe tömörült magyar ifjúságnak nincs módja saját nemzeti kultúréletét élni, mivel a kultúrténykedés minden tag anyanyelvén a CSM-nek is programjában van. A magyar fiatalság, amely a ČSM tagja, betöltve 18. életévét, lépjen be a CSEMADOK-ba. de maradjon meg továbbra is a CSM tagjának. így lesz leghasznosabb előharcosa a két szervezet közötti kapcsolatnak és ezzel a szlovák-magyar dolgozók egységének, amelyet nekünk minden eszközzel támogatnunk kell. Köztársaságunk elnöke, Klement Gottwald a Csehszlovákiai Ifjúsági