Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-27 / 97. szám, csütörtök

1950 április 27 uisze A mult és a jelen a kassai Magnezit-üzemben Ha az ember meg akarja ismerni a munka igazi jelentőségét, akkor csak közvetlenül a színhelyen, a munka forrásánál kaphat csalhatatlan ké­pet a dolgozók törekvéséről és értékelhet i a munkaverseny lendületes iramat. Turcsány János, a bányaüzem káderese és biztonsági referense az alagútszerű tárnában a bányalámpa imbolygó fényénél vezet előre. Sí­nek mentén haladunk, a bánya homálya és hűvössége a csontomig ér és szinte együtt reszket a szivem a bányalámpa imbolygó fényével. Itt, ebben a homályos tárnában, a bányafény örökmécse mellett döb­bentem rá, mennifire különbözik a szocializmus a kapitalizmustól még az eszközeiben is. Míg a kapitalizmus a maga céljait ágyúkkal géppuskák­kal és pusztító bombákkal akarja el 'mi és térhódítását tisztán fegyve­reknek köszönheti, addig a szocializmus egyedüli fegyverével, a munkával, a munkaversenyekkel hódít. Amíg az Egyesült Államok imperialista kor­mánya a szuperbombával rémítgeti a világ dolgozóit, addig a népi de­mokráciák a Szovjetunióval az élen, az építőmunkáról és a munkaver­senyek eredményéről adnak hírt. Az alagút végén újra napfény árasztja el a banyaterepet Hatalmas tölcsérformáijú mélyedés ez. nem a bomba robbantotta ilyen mé'.yre, ha­nem munkáskezek szorgalmas és ki­tartó ereje váj'ta a szikla közepébe Egy bányász élcsoporttal találkozom itt. Az élcsoport Pálfi Mihály vájár vezetője ennek az élcsoportnak. Derűs, vidám ember benyomását kelti. Éppen robbanás után vannak és a hatalmas kődara­bokat hasogatják, hogy csillével ki­szállíthassák a bányaudvarra. Ami­kor kezet fogunk, Pálfi mosolyogva csipked, hogy ne írjam neve elé a grófot, nehogy összetévesszék a kas­télyok és földbirtokosok egykori tu­lajdonosával Kassán lakik, négy gyermek apuja. — Azért vagyok élmunkás — mondja —, mert azt akarom, hogy én és az összes munkások jobban él­jenek. Ha mindenkiben olyan eleven volna a munkakedv, mint bennem, akkor bizony gyorsan elkészülnénk hazánk felépítésével. Ha kell, akkor fegyvert is ragadok, hogy a munkán­kat megvédjük. Az élcsoport többi tagjai Cseká­nyek István, Tobocska András és Zi­movics János. — Május elseje a világ összes dol­gozóinak a legnagyobb ünnepe — mondják — Szebbnek kell lennie ezért az év összes ünnepeinél Ami­kor vörös zászlókkal és dallal vonul nak fel a dolgozók, láthatja a világ hogy milyen erősek vagyunk. A munkateljesítmény Hartmann József bányamester csat­lakozik hozzánk. — Bányászaink akkordmunkát vé­geznek és a munka mennyisége hatá­rozza meg keresetüket — magyaráz­za A munka szilárd normákban van megállapítva. A IX. kongresszus tisz­teletére 5 százalék túlteljesítményt vállaltunk. Ezt a kötelezettséget bá­nyászaink az első negyedévben tel­jesítették. De megvagyok arról győ­ződve, hogy ezt a teljesítményt az év további hónapjaiban is túl fogják teljesíteni Az a helyzet ugyanis, hogy a téli időjárás nagyon hátrál­tatja a munkát Csak képzeld el. hogy januárban és februárban micsoda hófúvások voltak ebben a tölcsérben. Rengeteg havat kellett innen eltaka­rítani, hogy megteremthessük a rob­bantás és a kőfejtés előfeltételeit. Ezért ekkor nehezen folyt a munka, de márciusban a bányászaink össze­fogtak és 136 százalékban teljesítet­ték a ' ervet. Ezzel behozták a téli hó­napok hiányait. — A munkaverseny - folytatja a bár 'er — a különtöző csopor­tok 7.ÖV llsrdó-n folva.natban van A munkások 40 íz.zc ka kas­sai a többi v.dáki. Két vállasban dolgozunk. Az egyik műszak reggel; hat órától kettőig, a másik pedig kettőtől tízig. A bányászat maga is két fajta, van külfejtés és belfejtés. E kétfajta munkában bányászaink felváltva dolgoznak Tobscska József a Párt üzem: szer­vezetének alelnöke Miközben tovább haladunk a bányában, hogy megte­kintsem. mikép folyik a földalatti munka, az alelnök megmagyarázza, hogy tisztán a munkás képességétől és tehetségétől függ, hogy mikor lesz belőle vájár vagy felügyelő. — Vanak munkásaink — mondja —, akik már több, mint húsz eszten­deje dolgoznak itt, de még semilyen ranghoz nem jutottak. Viszont mások csak négy esz'endeje vannak itt és már vájárok lettek A bányába kerü­lő segédmunkást először a csillék­hez o-zt ák be később, ha jól végzi ezt a munk-ját segédkezhet a fúrás­nál. a robbantásnál és segédvájár lesz. később pedig vájár és ha itt is kiválik munkájával, egy revírnek a felügyelője lehet. Minél mélyebbre haladunk a bá­nyában, a zúgás, a búgás egyre erö­sebben hallatszik, végre egy porfel­hőbe jutunk és a porfelhő mélyéből egyszerre csak kiválik két bányász. Csupák János és Tabacsko András A tárna e részében előművelési mun­kálatok folynak Egy kőfal meredez itt elénk robbantásra váró mély fu­ratokkal. Csupák János 11 esztende­je dolgozik itt. — Nehéz itt a munka — mondja Csupák —, mert néha olyan kőré­tegre kádunk, amely kemény, mint az acél. Itt is norma szerint dolgo­zunk. A normát a kivájt területnek a nagysága adja meg Nagyon remé­lem, hogy teljesítjük a tervet, hisz azért vagyunk itt és erre törekedünk A május elsejének őszintén örülök és nagyon, nagyon szeretném, ha ra­gyogó, napfényes ünnepünk lenne Szeretem a napfényt és különösen a munka ünnepén. Újra kint a napfényben A gépházban Uriga József gépke­zelővel találkozom. Uriga a munkás­mozgalomban 41 óte vett részt. 43­bsn letartóztatták és egy évi fogság ' 'ín kiengedték azzal a feltétellel v hetenként kétszer kell jelent­ksznia rendőrségen Ilyen jelentkezés alkalmával 1944 októberében a nyi­lasok lefogták, elcipelték Komá­romba, ott átadták a német fasisz­táknak, akik Sachsenhausbe, onnan pedig Mauthausenba szállították. — A felszabadulás után — mondja Uriga — megfagyott lábakkal kerül­tem vissza, Ceské Budéjovicén há­rom hónapig gyógyítottak. Sajnos, lábaim még ma is gyengék és állan­dó kezelés alatt vagyok. — De az elsejei felvonuláson részt­veszek a fájós lábammal is. Azokhoz tartozom, akik akkor is vállalták a Május elsejét amikor gumibotokkal vertek bennünket széjjel £s itt van mindjárt Gelisek Ferenc se­gédvájár, aki a második váltáshoz érkezett. 43 esztendős és ő is végig­járta Kisííarcsát és Nagykanizsát a Horthy-érában — Mindebből a szenvedésből — mondja — megtanultam, hogy népi demokráciánkban minden erőnkkel támogatnunk kell az építőmunkát Tudom, hogy mit jelent a munka­verseny. Ott jártam a Szovjetúnió­ban. 44-ben átszöktem az oroszokhoz és 1946-ig ott dolgoztam Husznegy­ezren dolgoztunk együtt egy üzem­ben. Állandó munkaverseny folyt ott köztünk és azt, aki rendesen dolgo­zott, kitüntették, megbecsülték és mindenben támogatták. — Május elsege örömnap számunk­ra. Ezen a napon mi munkások tisz­tán az ünnepnek, az örömnek adunk kifejezést. Kettőre jár az idö Két bányász­műszak találkozik A bányászok raj­zanak körülöttem Itt van Chrapka Ernő vájár, élmunkásjelölt. Itt van Travincsek Károly lőmester, aki fele­lős a robbantási munkálatokért. Majd Bárczi Ferenc vájár Mindannyian egyöntetűen hangoztatják, hogy a munkaversennyel a szocializmust akarják szolgálni. De jelentkeznek mások is, akik úgy vélik, hogy pa­naszkodniok kell Kiderül, hogy ezek a panaszkodók, a kákán csomótkere­sők nem tartoznak az élmunkások­hoz. Az élmunkások kivétel nélkül szerények, fegyelmezettek és öntuda­tosak Egyetlen kívánságuk csupán az, hogy a bányaszektorhoz tartoz­zanak, miután nehéz bányamunkát végeznek. Az üzem vezetősége az él­munkások kívánságát jogosnak tart­ja és hosszabb idő óta folynak már ebben az irányban az illetékes ható­ságokai a tárgyalások A Magnezit-Uzem irodájában Az irodában éppen komoly tanács­kozás folyik az előkészítő bizottság tagjai között, hogy mikép szervezzék meg a május elsejei ünnepet. Strasser Ferenc üzemvezető titkár a következőket mondja: — Még csak a tervek legelején ál­lunk. Az a szándék vezet bennünket, hogy az ünnep minél nagyobbszabású legyen és pontosan kiiejezze a mun­kásság törekvését, amit az építőmun­ka, a szocializmus és a tartós béke érdekében kifejt. Nagyobb vonalakban itt tartunk a tervezéssel: A felvonuló kocsira egy hatalmas, három méter átmérőjű vörös csillagot helyezünk. A vörös csillagot alul egy félkör ala­kú arany keiet fogja tartani és mind­két végén a keresztbefektetett kala­pácsok fogják jelképezni a bányaműn, kát. Az üzemi bizottság egyik tagja itt Közbevág: — Ragyogó felvonulás tesz ez, mert a bányamunkások erre a felvonulásra családtagjaikat is elhozzák, fiatal és felnőtt egyaiánt kifejezésre juttatja majd azt a feliratot, amely a kocsit ékesíteni fogja: „Kassa bányászai a tartós békééit". Üzemünkben a munkaversenynek harmadik szakaszánál vagyunk mond­ja aztán Strasse. főtitkár. Az első tisztán kísérletezés volt, mert még nem volt elegendő tapasztalatunk. A második mái 24 élmunkást eredmé­nyezett, míg most a harmadik fordu­lónál az é!munkások száma 87-re emelkedett. A normá. átlagban 15 százalékkal túlteljesítik A termelé­kenység pedig az év első negyedében a mult évihez viszonyítva 30 százalék­kal emelkedett. A IX. kongresszusra vál alt kötelezettségeket már túlteljesí­tettük. A régi, elavult gyárban Egy óriási hodályba jutok, az óriási kemencék helyiségébe, ahol Dronga Mihály dolgozik élcsoportjával. Keli­sek Ferenc, Fogdmeg Vince, Obsitnik Mihály és Szencsik Mihály, nagyrészt évek ota dolgoznak itt. — Ha súlyos ara­nyakat kínálnának nekem a munkám­ért, aki<or sem kíván >m vissza a ré­gi úri társadalmat — mondja Kolisek Ferenc. — Annak a munkásnak, aki ma azt állítja, hogy Amerikában jobb egy munkás sorsa, annak nagyon rossz az emlékezőtehetsége. Az nem gondol a munkanélküliek millióira és annak nem fáj az olasz és francia munkás rettenetes és véres harca a kapitalizmussal. Én csak azt mondom, a kapitalisták tartsák meg maguknak az aranyukat, a dollárjukat, nekünk hagyjanak békét, mi do.gozni akarunk, építeni akarjuk munkaversennyel a szocia izmust. A malomban, aho az égetett mag­nezit követ őrlik, Logosz László mű­vezetővel találkozom. Régi malom ez — mondja — már alig várom az új­vet, hogy megkezdhessük az új gyár­ban a munkát. 18 esztendeje dolgo­zom itt és részem volt mindazokban a megpróbáltatásokban, amikben általá­ban a munkásnak itt része volt. Egy szakmunkásnak kétheti felmondást adlak, de egy egyszerű segédmunkást máról hónapra kitettek az utcára. A munkaadók felelőtlensége szinte hihe­tetlen volt. Ezért ma hatványozott erőfeszítéssel kell résztvennünk a szo­cialista munkaversenyekben. Turcsányi János A végére hagytuk Turcsányit, az üzem kádereset és biztonsági referen­sét. Szívvel, lélekkel, teljes odaadással vesz részt az üzem szervező és fel­világosító munkájában. 0 is megjárta Kistarcsát, Nagykanizsát és végül egy németországi gyűjtőtáborba hurcolták. — Amikor hazakerültem — mondja — első dolgom volt, hogy azonnal be­kapcsolódjak a munkásmozgalomba. Itt kezdtem újra dolgozni, ahol életem 22 esztendejét töltötU-m el. Sok küz­delemnek színheiyg volt ez az üzem. Nem volt például fürdőhelyünk, ahol a poros és fárasztó munka után meg­mosakodhattunk volna. Gyakran nem fizették meg nekünk a túlórákat. Egészen önkényesen bántak velünk, mert tudták, hogy tehetetlenek va­gyunk, hogy nem hagyhatjuk el az üzemet. Szerencsére volt itt köztünk egy öreg elvtárs. Kapá'ó-nak hívták. Ennek az elvtársnak gondja volt rá, hogy megszei vezze a munkások közt az egységes ellenállást. Kapálónak ak. koriban én voltam a jobbkeze. És vé­gül komoly munkával sikerült meg­szerveznünk nemcsak a saját munká­sainkat, hanem Kassa többi üzemeinek a munkásait is. Megbeszéltük, hogy abban a pillanatban, amikor déltájban megszólal a Magnezitkában a sziréna, tüntetve felvonulnak velünk együtt a gyár elé és -követelni fogják a túlóra­bért és a fürdőhelyiséget Igy is tör­tént. — De a tüntetésre — folytatja Tur­csányi — az igazgatóság azzal vála­szolt, hogy gépfegyveres rendőröket vonultatott feľ Erre a munkások szét. oszlottak, csak én maradtam és Kapáló az udvaron és elszántan szembe néz­tünk a gépfegyveres rendőrökkel. Nos, A terv és kötelezettségek teljesítésével készülődjünk május elseje megünneplésére Május elsejének megünneplésére s a IX. Párt­kongresszusra dolgozóink a legjobban a te v és a kötelezettségek teljesítésével készülőd­hetnek. A füleki Drevoindustria az első ne­gyedévi tervet 102.5 százalékban teljesítette. Ebben a hónapban az elmúlt hét péntekéig 55 százalékot mutattak csak ki a terv teljesí­tésében. Ez sokunkat csodálkozóba is ejt, hogy a teljesítésben a hónap vége felé miért állnak ilyen alacsonyan? De a felvilágosítások után tisztázódik a helyzet. A hónap első felében csak előkészítő munkát végeznek s a hónap második felében s főleg a vége felé a termékek végleges elkészí­tésével a százalékuk rohamosan emelkedik. A tervszétbantások alapján — a terv teljesítése biztosítva van. Április harmadik hetében a fes­tőműhely 135 százalékban telje­sítette a heti tervet A munkaerők távolmaradásá­nak csökkentésében kötelezettsé­güknek jól tesznek eleget. A tervbe vett 7.7 százalék helyett április első felében 6.63 százalé­kot értek el. A távolmaradás eddigi magas százalékát főleg a betegségre hi­vatkozó dolgozóknak a munkából való kiesése s a „famegmunkáló­gazdászoknak" elnevezett üzemi­földműves dolgozóknak kima­radása okozta. Most mozgal­mat indítottak arra, hogy az utóbbiakkal bővebben ismer­tessék az Egységes Földműves Szövetkezet hivatását s meg­győzzék őket arról, hogy a szö­vetkezetek révén sokkal gazda­ságosabban megműveltethetik ki­csiny földjeiket s ők ilymódom az üzemben kimaradás nélkül vé­gezhetik munkájukat Az üzemi orvos a távolmaradás ellen küzd. Eddig az üzem dolgozói a köz­ségi orvos rendelőjébe jártak vizsgálatra és sokan indokolatla­nul hagyták el munkahelyüket. Most az orvos az üzemben ren­del és sikerült kiküszöbölniök a színlelt betegek kimaradását. A KSS IX. kongresszusára ar­ra vállalkoztak, hogy az alkalma­zottak 60 százalékát bekapcsol­ják a szocialista műnk a verseny­be. Fddig ezen a téren 49 százalé­kot értek el. Egyénileg 227 dol­gozó, kollektív alapon pedig öt munkacsoport vesz részt a ver­senyben. Két hónappal előbb fejezik be az évi tervet, — írták kötelezett- ( ségvállalásaik között. Sikerül | ezt elérniök? Az év elején a 100 százalék elérése is nehéz volt, mert nem kapták meg idejében a szükséges vas- és léclemez szál­lítmányokat s ezért most is a hónap utolsó órájáig drukkolnak minden százalékért. A márciusi tervet 121.9 százalékra teljesítet­ték. S mint a Drevoindustria dol­gozói mondják, ha a központi igazgatóság ifijében gondoskodik a szükséges anyagok szállításá­ról, akkor eleget tehetnek a vál­lalt kötelezettségnek. De egy­úttal ez a kötelezettség nagyobb termelékenység elérésére is ösz­tönzi a dolgozókat, mert amit el­vállaltak, azt teljesíteniök is kell! Újításaikat átadják a testvér­üzemeknek. A munka menetét csak úgy gyorsíthatjuk meg és tehetjük szakszerűbbé, ha a termelésbe módosításokat vezetünk be. A legutóbbi időben a füleki Drevo" industriában öt újabb újítási ja" vaslatot nyújtottak be, melyek most vannak kivizsgálás és érté­kelés alatt. De ezeket az újításo­kat nem tartják meg maguknak, hanem átadják felhasználás vé" gett a testvérüzemeknek. A terv összeállításában és szétbontásá" ban maguk a dolgozók is részt vesznek. Eddig csak ketten-hár­man látták el ezt a feladatot. Most azonban a dolgozók kikül­döttei maguk dolgozzák ki a belső üzemi tervet s ebben a munká­ban mintegy hatvanan vesznek részt. Igy növelik a dolgozók fe­lelősségérzetét és biztosítják erő­teljes bekapcsolódásukat a ter­melésbe. Heti munkaértekezletei­ken állandóan foglalkoznak a termelési kérdésekkel s minden egyes pontot részletesen megtár­gyalnak. A dolgozók keresetében javu­lás állott be. Ez év januárjában a dolgozók átlagos órabére 14.05 koronát tett ki, míg április máso­dikával már elérték a 17.39 ko­ronás bért, (a kerékgyártók át­lagos órabére pedig 19.39 korona lett). Ezt a fokozatos emelkedést csak a folyó év elején bevezetett egyéni munkaverseny kifejlesz­tésével érhették el. A szocialista munkaverseny nemcsak elősegíti a terv biztos teljesítését, de meg­sokszorozza a dolgozók keresetét is. Ezenkívül a szocialista mun­kaverseny új embereket, élmun" kásokat nevel a közösség számá­ra, akik az előrehaladás legérté­kesebb biztosítékai és a szocializ" rnus úttörői. A füleki Drevo" industriában most 52 kiváló dol­gozót terjesztettek fel az élmun­káskönyvecskével való kitünte­tésre. Május elseje és a IX. Párt­kongresszus közeleg. A Drevo­industria, a termelékenység eme­lésével készülődik ezekre a nagy napokra. velünk könnyen elbántak, azonnal a fogházba kísértek. De a tüntetésnek mégis az volt az eredménye, hogy megkaptuk azt a szánalmas fürdőhe­lyiséget. Természetesen engem és Ka. pálót azóta állandóan megfigyeltek. A szenvedés — folytatja lelkesen Turcsányi — lecke volt számomra, hogy harcolnom kell a szocializmus­ért. Május elsején azt is fogom ünne­pelni, hogy új gyárunk már épül és újévre már ott dolgozhatunk. És ez a gyár a miénk, nekünk, munkásoknak építik. — Nézd — mondja derűsen — így néz ki az új gyárunk! Mint drága kincseket szedi ki a pán. célszekrényből az új gyári épület fényképeit. Minden képhez lelkes ma­gyarázatokat fűz Az öntudatos szo­cialista munkás büszkeségével és ön. érzetével számol be mindenről és látni rajta, hogy még órák hosszat is be* szélni tudna a munkásság új munka­helyéről. — Igen — fejezi be — új­évkor már ott kell dolgoznunk, ez volt a mi legnagyobb kötelezettség­vállalásunk a IX. Kongresszus tiszte­letére, ezzel tartozunk Sztálin elvtárs­nak, Pártunk vezetőinek, Gottwald és Široký elvtársaknak. Szabó Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents