Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-25 / 95. szám, kedd

1950 április 25 UJSZ0 Lenin gazdasági V. I. Lenin születésének nyolcvanadik évfordulóját Köztáraságunk dolgozói emlékünnepélyekkel ünnepelték meg amelyeken megemlékeztek a szocializmus tanítójának életéről é

s méltatták nagy művét. Sok üzemben a munkahelyen rendezték meg az ünnepségeket, egybekötve kultúrműsorral, néhol kisebb kiállításokkal V. I. Lenin életéről és az üzemi munkásság elért munkasikereiről. Prágában a Népház Lenin-termében tartottak emlékünnepélyt. Ezen a történelmi helyen, a hol 1912'ben V. I. Lenin elnöklete alatt Összeült az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt IV. konferenciája és ahol a mensevikek kiűzésével újtipusú pártot alakítottak meg, a — bolsevista pártot — megjelentek dr. Vacek, Prága főpolgármestere, P. G. Krekoten, a szovjet nagykövetség sajtóattaséja, a szovjet sajtónak, a KSŐ központj bizottságának képviselőt, az üzemek kiküldöttei, a KSÖ központi politikai iskolájának tagjai és mások. Dr. Vacek a főváros főpolgármestere megemlítette annak nagy jelentőségét, hogy milyen tiszteletet jelent Prága városának éppen az, hogy az ülésezés, amely m'nd az orosz, mind a nemzetközi munkásmozgalom munkásaira oly nagy jelentőségű volt, éppen Prágában folyt le. Szlovákia fővárosa Lenin születésének évfori va!óra ¥áinak életünkben dulóját emlékünnepéllyel ünnepelte, amelyet a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kerületi pártbizottság rendezett. A Nemzeti Színház színpadán helyet foglalt a KSS Központi Bizottságának vezetősége és a bratislavai kerületi pártbizottság vezetősége. A nézőteret teljesen megtöltötték a bratislavai üzemek dolgozói, a külképviseleti hivatalok elöljárói, a hivatalok és intézetek képviselői. Martanovicnak, a kerületi pártbizottság elnökének megnyitó üdvözlő szavai után az ünnepi beszédet dr. J. Bránik megbízott, a Szlovákiai Tervhivatal elnöke mondotta. A résztvevőknek ez az emlékünnepély alkalmat adott arra, hogy lelkesen és őszintén hitet tegyenek V. I. Lenin tanítása iránti igaz hűségükről és tanítványai és követő], Sztálin és Gottwald iránti odaadásukról és szeretetükről. Ezt hosszantartó tapsviharokban juttatták kifejezére, amely jelszavak ünnepélyes hangoztatásában csúcsosodtak ki: „Sztálin, Gottwald" és „Éljen a béke". Az ünnepi műsor keretében a Nemzeti Színház T. Andrasovan „A béke dala" című balett-részletét mutatta be, J. Pantik, a Nemzeti Színház tagja, Majakovszkij: „Len n" című versét szavalta el és a Nemzeti Színház tagjai előadták a „Kreml órája" c. színmű befejező jelenetét. Bránik megbízott az ünnepélyen a kővetkező beszédet mondotta: 1950-et írunk és a halhatalan Lenin 80. születésnapjára emlékezünk vissza. Vladimir Iljics Lnein! Ezerszer és ezerszer mondjuk ki ezt a nevet és most mégsem ejthetjük ki másként, mint megilletődéssel, mint olyan nevet, amely minden dolgozó számára a legdrágább és legközelebb álló. Évről-évre egyre jobban ismerjük meg öt, egyre mélyebben hatolunk tanításába, évről-évre konkrétebben és hatékonyabban vezet minket munkánkban, harcunkban, évrőlévre intenzívebben hat gondolatainkra, érzelmeinkre, egész lényünkre. Nem, nem lehet Leninről múlt időben beszélni, Lenin ma és mindennap kihívja ellenségeink őrjöngését és dühét. Lenin él müvének zseniális foly| totójában., a nagy Sztálinban. A béke harcosat érvényre juttatják V. I. Lenin elveit Lenin az első szocialista állam megalapítója a világon! Lenin győzött az Imperializmus felett! Tiszteletünket fejezzük ki a szocialista forradalom géniuszának ebben a percben, amikor az imperialistaellenes, a békéért folyó világküzdelem óriási, soha nem látott méreteket öltött és tovább fejlődik az egyre növekvő átütő erővé. 1950-et írunk és Lenin eszméi, lángoló szavai ma nem csökkent meggyőző erővel világítják be a béke harcosai sok milliós táborának útját az Imperialista elnyomás és kizsákmányolás ellen. Közel fél évszázaddal ezelőtt kezdte meg Lenin harcát az imperializmus ellen és nemsokára melléje állt hü tanítványa és bajtársa, J. V. Sztálin. Fél évszázaddal ezelőtt kezdték meg ezt a szívós, rendszeres harcot és úgylátszott, hogy az erők túl- ! ságosan aránytalanok, hiszen nem- j csak a cárizmus és annak hatalmas brutális elnyomó államszerkezete ellen kellett felkelni, hanem saját so- j raíkban, az orosz munkásmozgalom soraiban és később a nemzetkőzi munkásmozgalomban is nagy, türelmes és szívós harcot kellett folytatni az opportunizmus, a reformizmus ellen, a mraxizmus, a munkásosztály forradalmi ideológiájának meghamisítása és elsekélyesedése ellen a II. Internacionálé pártjaiban, azok ellen az irányok ellen, amelyeket a munkásmozgalomba a burzsoázia eszmehordozói csempésztek és amelyek lefegyverezték a munkásokat, megbontották és lezüllesztették a munkásosztály nemzetközi szolidaritását. Ezért nem egyszer nevezték a mensevik vezérek és a II. Internacionálé téves nézeteiben megrögzött kollégáik Lenint „képzelődőnek". Lenin már tevékenysége kezdetétől fogva a munkásosztály pártjának felépítésében más elveket követett, mint a a többi szociáldemokrata pártok. Figyelemmel kísérte a kapitalista fejlődés új jelenségeit és az első világháború alatt teljesen kifejtette ismert elméletét az imperializmusról, mint a kapitalizmus legmagasabb fokáról, leleplezte az imperializmus igazi borzalmas arcát, megmutatta lényegét, hogy a háborúk igazi oka az imperializmus fejlődésének törvényszerűségéből ered és ugyanakkor megmutí-tta, hogyan lehet és kell harcolni az imperialista háború ellen. Nemcsak a munkásosztálynak, hanem az elnyomott gyarmati és félgyarmati nemzetek óriási tömegének is megmutatta, hogyan kell harcolni az imperialista ellenség ellen, megmutatta az utat, hogyan kell a forradalmi proletariátus erőit egybekapcsolni Ázsia, Afrika és a többi világrészek elnyomott nemzeteinek ncmzetfelszabadító harcával. Minden elnyomott nemzetnek és nemzetiségnek megmutatta, hogyan kell egybekapcsolni az imperializmus ellen folytatott harcot, a nemzeti elnyomás elleni, a nemzet szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemmel. És ime, a lenini igazság erősebb volt, mint az imperialisták hadseregei, mint azok börtönei, gazdagsága, erösebb volt, mint az opportunisták és a munkásosztály árulóinak bomlasztó hatása. Az első súlyos csapást a Nagy Októberi Forradalom merte az imperialistákra. A földgömb egyhatodán megszakadt az imperialista lánc. De a dolgok állása nem maradt ennyiben. A Nagy Októberi Forradalom mint óriási mennydörgés felébresztette a világ proletariátusának forradalmi energiáját, lelket öntött elnyomott nemzetekbe, felvillanyozta a gyarmati rabszolgák milliós tömegeit. Lenin neve a világ minden sarkába elhatolt, eljutott hozzánk is. Emlékeztek, mikor találkoztunk először Lenin nevével? Egyeseket ez a név égetett és nyugtalanított, másokat reménnyel, erővel, örömmel töltött el és kevesen maradhattak közönyösen iránta. És közülünk sokak számára ez a találkozás fordulópontot jelentett életünkben, azt jelentette, hogy életünk értelmet és célt nyert. A szocialista társadalom építői A Nagy Októberi Forradalom Oroszországban és a szovjet szocialista állam további fejlődése volt az a hatalmas felszabadító tett, amely bebizonyította, hogy lehet sikeres harcot folytatni a kapitalizmus és az imperializmus ellen és hogy kell is ezt a harcot folytatni, hogy lehet ebben a harcban győzni, hogyha kérkérlehetetlenül, teljes határozottsággal folytatjuk; olyan tett volt az, amely bebizonyította vgtelenül nehéz köi-ülmények között, hogy nemcsak le lehet verni a kapitalizmust, hanem fel lehet építeni egy magasabbfokú, jobb szocialista társadalmi rendet. Marx és Engels a szocializmust az utópiától átvezették a tudomány útjára. Ám a tudományos ismerettől a gyakorlati megvalósításig még igen nagy volt a távolság és ezen a meszszi és hosszú úton igen sok sziklaszirt meredezett, amelyeken felaprózódott a II. Internacionálé opportunistáitól félrevezetett európai proletariátus forradalmi energiája, Lenin és Sztálin továbbfejlesztve a tudományos szocializmus elméletét, bebizonyították annak igaz voltát azzal, hogy felépítették a szocialista társadalmat, azt a társadalmat, amely nem ismer kizsákmányolást, sem szociális vagy nacionalista elnyomást. Lenin és Sztálin megtisztítva Marx tanítását az opportunista sártól, megvalósítva az első szocialista államot a világon, megmutatták a kizsákmányoltak, a megalázottak millióinak, azoknak, akik lázadoztak és azoknak, akik szenvedően és alázatosan fejet hajtottak, hogy érdemes élni és harcolni a szocializmusért és ha kell, érdemes ezért a cél meg is halni. A szocialista forradalom győzedelmes útja az egész világon A szovjet szocialista állam megszilárdulása a forradalmi munkásmozgalom növekedése a kapitalista államokban, a nemzeti szabadságharcok Iángralobbanása a gyarmatokon és a félgyar. mátokon és i'ö'eg Kínában ezek voltak azok a további hatalmas csapások, amelyek az imperializmusra zúdultak. Hála a sztálini ötéves terveknek a lenini igazság már nem áll fegyvertelenül az imperialisták ágyúival és gépfegyvereivel, fegyveres hordáival szem. ben. A Sztálintól továbbfejlesztett és kibővített lenini igazság biztosítani tud. ta igazságos ügyének védelmére a feltétlenül szükséges anyagi eszközöket és ágyú ellen ágyút, gépfegyver ellen gépfegyvert, erő ellen erőt tudott szembeállítani. Szemléltetően meggyőződtek erről a német imperialisták a második világháborúban. Bár majdnem egész Európa ipara a hátuk mögött állt és bár a Szovjetúnió egyedül állt szemben a német fasiszta hordák őrült nyomásával, a Vörös Hadsereg győzött, a szocializmus hadserege győzött. Es nyomban az ő felszabadító felvonulása után győzött a szocialista forradalom Lengyelországban, Romániá ban, Magyarországon, Bulgáriában, AL bániában és győzött a mi Csehszlovák Köztársaságunkban is. A Német Demokrata Köztársaság is a béke és a szocializmus bástyájává változik át. Győzött az imperialistaellenes nemzeti demokrata forradalom Kínában, győzött a kínai nép nagy nemzeti szabadságharca. A világimperializmusra további hatalmas csapások zúdultak. Az erők aránya alapvetően megváltozott. így lobbant óriási lánggá Lenin szikrája, amelyet több mint 50 év előtt gyújtott meg, amely láng elnyelte és végül megsemmisítette a kapitalizmust azon az óriási területen, amely Sanghájtól Berlinig terül el, az a láng, amely magasra csap föl éppen az imperialista uralom erődjeiben Franciaországban, O'aszországban és több más országban. Csak a vigasztalan vaksággal megvert imperialista szolgák reménykedhettek abban, hogy megállítják a haladás és a szocializmus győzelmes menetét, hogy a kapitalista országok pro'etariátusa, az a proletariátus, ame'y átélte a második világháború őrült dühöngését, amely látja, hogyan építi a felszabadított dolgozó nép a Szovjetunióban és a népi demokráciákban boldog életét a kapitalista élősködők és az imperialista tolvajok nélkül, hogy ez a proletariátus ellenállás nélkül elviseli a fokozódott kizsákmányolást, a tömeges munkanélküliséget, a buizsoá élős. ködök garázdálkodását. Nem volt-e sokkal valószínűbb az, hogy a kapitalista országok proletariátusa hovatovább annál élesebben és áthatóbban fogja érezni, mint kizsákmányolt, elnyomott osztálynak, az elviselhetetlen, ségét? Hogy elsöpri az imperialista uralmat, hogy az oda kerüljön, ahová már régen tartozik, — a történelem szemétdombjára? A történelem megerősíti Lenin tételeit A valóságban az imperialisták és szolgáik nem olya^ vakok. Nagyon jól érzik, miről van szo. Rossz hírek érkéz, nek hozzájuk mind az otthoni osztályfrontról, mind a gyarmatokról. És csak egyetlen kiutat látnak arra. hogyan hárítsák el a teljes megsemmisülést; azt a kuitat az új háborúban, az új világégésben látják. Hiába kiabálnak szov" '. f' •' ' ' > > y ÍV-Í:. . jet imperializmusról. Csak azokat csapják be, akik tévhitben akarnak rnegma. radni. Nem a szovjet támadás rémíti őket. Jól ismerik a Szovjetúnió béke. politikáját. Saját népüktől félnek és sa_ ját népük ellenállását szeretnék vér» tengerbe fojtani. Saját ellentéteik elől keresnek gaz módon menekvést új vér. fürdőkben. A kapitalista világ fejlődés* az amerikai Egyesült Államok imperializmusának uralma alatt így a második világháború után új meggyőző bizonyítékát adja az imperializmusról szóló lenini-sztálini elmélet életerejének és mély igazságának. Az imperializmus ellentétei a második világháború után rendkívül magas fokra emelkedtek és nyomban maguk után vonják a kapitalista világban a politikai és gazdasági válságok tartós állapotát. Ninc

3 meg az az ideiglenes ingatag megszilárdulás sem, amelyet a kapitalizmus az első világháború után elért. A kapitalista országok ipari termelése az amerikai Egyesült Államokon és Kanadán kívül nem érte el a háború előtti állapotot sem és a mult évben már érezhetően csökkenni kezdett. Az Arne, rikai Egyesült Államok, amelyek a há. ború idején felhasználva előnyös hely. zetüket lényegesen kiszélesítették termelési szerkezetüket, görcsös erőlkö. déssel igyekeznek megtartani termeié, síik terjedelmét más kapitalista országok számlájára és habár nem éppen sikertelenül szállítják ki a kapitalista országokba a munkanélküliséget, még sem érnek el sikert fenti törekvésükben. Ma már az úgynevezett Marshallterv hivatalos propagátorai is savanyú ábrázattal beszélnek annak eredményeiről. Nem arról van itt szó, hogy a A^arshall-terv nem hozta meg azt, amit álnok propagátorai a kapitalista országok dolgozó népeinek demagógiku. san ígértek és nem hozta meg a háború állal tönkretett gazdaság megújítását és megszilárdítását, nem erősítette meg a kapitalista államok nemzetgazdagságát, hanem ellenkezőleg meggyengítette, mint az amerikai imperialisták által diktált devalváció találóan bizonyítja és emelte függésüket az amerikai imperializmustól. Am a Marshall-terv nem hozt3 meg azokat az eredményeket sem, amelyeket az ame. rikai imperialisták valóban reméltek s vártak tőle a maguk számára, a maguk érdekei számára. Nem oldott meg semmit, hanem csak mind inkább kiélezte, az amerikai imperializmusnak, már amúgy is mély ellentéteit. Ehelyett meghozta nekik azt, amit nem vártak tőle és nem is kívántak tőle; a kapitalista országok dolgozó népe széles tömegeinek fokozott gyűlöletét az amerikai imperializmussal és gangszteri módszereivel szemben. Meghozta a munkásosztály és a többi dolgozó réte. gek fokozotabb tevékenységét az amerikai imperializmus gyászos szolgái ellen a kapitalista országokban. Meghozta az elnyomott gyarmati és félgyarmati nemzetek felszaoadító mozgalmának új növekedését, amely nemzetek lelkesítve a kínai nép világtörténelmi győzelme által, hősi fegyveres küzdelmet folytat, nak az imperialista iga lerágásáért és aktíve harcolnak az élesedő Marshallterv különféle rendelkezése! ellen. Az imperialista ragadozók lábai alatt ég Vietnam, éj Malája, ég Burma, ég egész Ázsia. I Az imperialisták gaz rendszerük halálos ellentétekben vergődve a háborús hisztéria és megfélemlítés őrült kampányát indították meg. Az Atlanti Paktum, az atombomba és szuperbomba madárijesztői, a provokációk, mint egy amerikai repülő berepülése szovjet területre, a kémtevékenység tömeges megszervezése, a hidegháború kedvelt módszereivé váltak. Am ezeknek a módszereknek is ellenkező a hatásuk, mint amit az imperialisták vártak. Visz. szafelé sültek el. félelmet, fejetlenséget, idegességet keltenek saját soraikban és nem a népi demokratikus államok dolgozói, de még kevésbbé a szovjet nép nem hagyják magukat sem, mikép zavarni alkotó, építő munkájában. Az imperialisták elfeledkeznek arról, hogy ma már nem lehet csak úgy büntetlenül csaló műveleteket folytatni, már nem lehet oly könnyen leplezni a gaz rabló szándékokat mindenféle frázisokkal a demokráciáról, a „nyugati" műveltségről, hogy ma hála annak, hogy a lenini-sztálini igazság milliós tömegeket hatott át, ezek a tömegek belátnak mindazoknak a Churchil-, Br.vinés Truman.híveknek és a többi imperialista háborús uszítóknak fekete lelkébe. Az imperialisták megfeledkeznek arról, hogy a milliós tömegek nemcsak hogy belátnak fekete lelkükbe, hogy látják korlátlan cinizmusukat és képmutatásukat, hanem el vannak szánva arra, hogyb ár mi történik is, megakadályozzák, hogy gaz szándékaik megvalósulhassanak. Lenin nélkül nem lenne nemzeti szabadság Csehszlovákiában sem Lenin és Sztálin harca az imperializmus ellen tette lehetővé a cseheknek és a szlovákoknak az első világháború idején, hogy harcot kezdjenek nemzeti szabadságukért és állami függetlenségükért, lehetővé tette a cseh és szlovák nemzet felszabadulását az évszázados elnyomás alól. Az imperialisták tervei, ben nem szerepelt az első világháború alatt a kis nemzetek felszabadítása és annál kevésbbé azok felszabadítása Kelet. és Közép-Európában. Az imperialisták terve a kis nemzetek leigázása volt és vitás csak az volt köztük, hogy melyik imperialista csoport tekintse hazánkat saját é'etterének. A Nagy Októberi Forradalom csapásai alatt azonban széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia és a nyugati imperialisták, amikor látták, hogy nem akadályozhatják meg a történelem döngő vaslépteit, legalább arra törekedtek, hogy az új állami alakulatokat, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia romjain ke_ letkeztek, befoghassák kocsijuk ele és ez az igyekezetük nem volt sikertelen. Létrejött a Csehszlovák Köztársaság, azonban sem szabadsága, sem fügetlensége nem volt biztosítva. Tőkebefektetéseikkel, szerződéseikkel, kölcsöneikkel és a csehszlovák burzsoázia szolgai szerepével kezükben tartották a köztársaságot az angol-frjncia imperialisták, rádiktálták a maguk akaratát és a döntő pillanatban, mivel az áruló és megadásra kész burzsoá rendszerben engedékeny eszköz állt rendelkezésükre, a müncheni rabságba