Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-20 / 91. szám, csütörtök

1950 április 20 UJSZO Vezekényen új életet teremtett a szövetkezeti munka A vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet igyekszik megvalósítani minden szövetkezeti feladatot. A szövetkezet, amely mult év novemberében alakult, szoros együttműködésben a Párttal, most tavasszal valóra tudta váltani a földműves szövetkezetek alapvető feladatát: a közös munka megszervezésével az egységes vetési tervet. Télen elég idő volt rá, hogy a szövetkezeti vezetők a falu töidmüvesejvel megértessék a közös munka és az egységes vetési terv jelentőségét, úgyhogy tavasszal, mikor a földeken a munkák megindultak, a falu földműveseinek több mint 80 százaléka tagja a volt szövetkezetnek. Az a 15—20 százalék pedig, amely nem engedett a :~győző szónak és a szövetkezetbe való belépésüket az első év munkaeredményeitől tette függővé, mos

f már megértéssel fogadta az egységes vetési tervet és a legdemokratikusabb megoldás, a többség határozata alapján elfogadta és kötelezte magát, hogy a dűlőkben ők i3 ugyanazt fognak vetni, amit a terv alapján a szövetkezet vet. Sármir Pál tanító, a szövetkezet felügyelő bizottságának elnöke mondja, hogy mikor megindult a közös munka és a szövetkezeten kívülállók látták, hogy az előre megszervezett irányított munkával sokkal hamarabb, olcsóbban és jobuan u.uják elvégezni a munkákat s látták azt is, hogy a szövetkezet irántuk nem ellenséges, hanem ellenkezőleg, ha szjikség volt rá, segítséget nyújtott nekik: éppen azok, akik a leghangosabban tiltakoztak a szövetkezeti munka ellen, beléptek a szövetkezet tagjai sorába. A vezekényi szövetkezet az egységes vetési eljárást Slánský elvtár első pontja szerint a mesgyék megtartásával hajtotta végre. A termés betakarítását mindenki saját maga végzi. Azoknak a tagoknak, akiknek például abban a dűlőben nem volt földjük, amelyben az árpát vetették, vagy ha volt is, de abba mást akartak vetni, azoknak a földjeit kicserélték. Az egységes vetési tervet a tagok termelési szerződése szerint állították össze, tehát mindenkinek mindenből annyit vetettek, mint amennyit akart, Illetve amennyi a termelési szerződésében elő volt Írva. — A mezei munkák elvégzésére — mondja Somogyi János, a szövetkezet elnöke — egész <-.. • rződést kötöttünk a galántai traktorállomással. Csak most, hogy a tavaszi munkáknál már használtuk a gépállomás traktorait, csak most jöttünk rá, hogyha a traktorállomással dolgoztatunk, az sokkal olcsóbb, mintha a saját traktorunk dolgozik. Igaz. hogy csak egy traktorunk van, de ezt sem vettük volna, ha tudjuk, hogy a traktoríHomás ilyen olcsón dolgozik. A szövetkezeti t- -ok a tavaszi munkákat közösen végezték el. Ahol még esetleg szántásra volt szükség, azt traktorral, de a vetési munkákat a tagok igavonóival hajtották végre. A munkákat pontos pénzügyi tervek alapján végezték. Az igavonók munkájáért napi 300 koronát, az embereknek gyalogmunkáért napi 100 koronát fizetnek. Mint Sármir Pál mondotta, sokaknak érthetetlen volt, sőt a tátrai konferencián is hosszas magyarázatba !-r- ne® tudta értetni. hogy ezt a díjazást miből fizették. — Sokan vannak nálunk — mondja Sármir PfM —, akiknek van néhány hold földjük, de ser.aniféle igavonójuk nincs. Ezek mindig mSsokkal, pénzért munl-:*' Iák meg földjeiket és most sem volt semmi kifogásuk az ellen, hogy a végzett munkákért fizetniök kell. Ez természetes. Többen volt-'- ~"k vannak igavonóik és maguk p'"»rták földjeiket felszántani. A traktorállomŕs holdanként 120 koron'ért szántott. Mi nem akadál- írtul- :•••?- t"""iainknt abban, hogy földjeiket sajátma-ruk megszántsák. Ezt is volna .azonban nem a napi 300 koronát, hanem cspk 120 koronát holdanként, mint amennvit a traktorállomárnak fizettünk. Természetes, hoay senki sem szántott igával, hanem traktorrá szántattak, mert hirz 1«ry a színtáp sokkal olcsóbba került. Az i?amunkák kőltsép-eit azzal egyenlítettük ki hogy a gyalogmunkákat is felszámítottuk, .mint pl. a műt-!*- —Mórást s így lényegében nem történt más. mint egyik helyen bevettük a pénzt és ugyanazt a másik helyre kifizette. Vezekénven 8 szövetkezeti közös munkának igen nagy sik<.,e volt Első. sorban is a koratavasziak vetését, anr azeWI a községben leenlább három, négv hétig szokri: tartani, most egy hét Hlatt elvégezték Azok. akiknek nincs Igavonójuk és fuvarossal szók. tak dolgoztatni, soha még ilyen olcsón földjeiket megmunkáltatni nem tudták. Somogyi János mondja, hogy a fuvarosok tavaly két kataszteri hold földnek csak a vetési munkálataiért 1.200 koronát kértek. Hozzá lehet ten. ni még azt is, hogy a fuvarosok másnak már csak akkor mentek dolgozni, mikor a maguk munkáját már eivégez ték, tehát akinek igavonó hiányában mással keľett dolgoztatnia, az mindig elkésett a vetésse Most egy pár iga naponta néyy Kataszteri holdat ve. tett be, ami 300 koronába, került és ezenkívül egy ember járt a vetőgép után. aki 100 koionát kapóit Ha a föl. det meg í» szántottak egy kataszter holdnak az összes munkálatai 450 koronát tettek ki A vezekényi szövetkezet felett a bratislavai Dynamit.gyár munkássága vállalt védnökséget A jó' végzett szövetkezeti munkj, megtei emtette az ipari munkásság és a parasztság szoros egyijÜrni,nkálkodását. A védnök séget vállaló üzem munkássága a szövetkezetnek mindenben segítségére van Az állami birtoK megvalósította ka eredménye az, hogy munkaerők szabadulnak fe<, akik a védnökséget vállaló üzemben he'y;:zk"dnek el. A szövetkezet az ottani birtokkal a legszorosobb együttmunkálkodásban van, Az álami birtok megvalósította Slánský eivtárs szavait, példamutatója a nagvüzemi gazdálkodásnak s egyik legfőbb segítőtársa és támogatója a szövetkezetbe tömörült paraszt, ságnak. (ky) Nyárasdon helyesen értelmezik a kritika jelentőségét Már csak rövid Idő választ el ben- 1 nünket a Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusától, amelynek alkalmára a szlovákiai állami birtokok alkalmazottjai jelentős kötelezettségvál. lalások teljesítését ajánlották fel. A nyárasdi állami birtokok dolgozói a többi állami birtokok dolgozóihoz hason'óan munkakötelezettség felajánlásokkal kívánnak hozzájárulni a IX. kongresszus sikereihez, A KSS üzemi szervezetének bizottsága ezen kötele, zettségeket azonban nem vizsgálta fe. lül arra való hivatkozással, hogy nem volt kellő közlekedési járművük. Hibájukat elismerték, bái megkésve, április !6-án mégis ellenőrizték a köte'ezettségek teljesítését. Am ha megkésve is végezték az e'enőrzést, de legalább tökéletesen hajtották végre, mert nemcsak a kötelezettségek teljesítését ellenőrizték, hanem rámutattak több hi. bákra és a kötelezettségekben felmerülő elégtelenségekie és azoknak azonnali kiküszöböléséhez is hozzáláttak Az alkalmazottak új kötelezettségeket vállaltak és igv gondoskodnak arról, hogy kerületünkben a munkatermelékenység emelését megvalósítsák A nyárasdi dolgozók tudomásul vették a kritikát, ame'y helytelenítette, hogy a gazdaságban egvetlen egy szo. cia'ista szerződést sem valósítottak még meg. Ez a kritika, amely a sajtó, ban is napvilágot látott, azt eredményezte, hogy nyolc et-'f! kötelezte ma. gát. hogy az ápolást, etetést, fejést és az eleség előkesiitést ugvanannyí szá. mű tehénnél fog|ák elvégezni, mint ahányná eddig tizen dolgoztak Az is. tállóban, ahol 17 literes átlag napi fejést érnek e 7 férfi és 3 asszonv dolgozott eddig. A munka nem volt iói megszervezve, rmrt 2 férfi csak az eleséget hordta be az istállóba, 3 aszszony csak napjában háromszor járt be murkába, a feiésrt- Most a szocialista szerződés aláiiásávai egyúttal megszervezték a munkát is. Minden munkát közösen ha;tan^k végre és ez. zel fokozzák a munka termelékenységét, de nem kismértékben emelik sa. ját jövedelmüket is A KÖTELEZE1TSÉGEKET KIEGÉSZÍTETTÉK ÉS MEGJAVÍTOTTAK. A jánostelki gazdaságon többek között oly kötelezettségeket vállaltak az a'kalmazottak, hogv a cukorrépa hoza. mát a tavalyi évhez viszonyítva 34 qval emelik hektáronként, a gabonanetnüek tavalyi átlagos hektáronkénti 20 q-ás hozadékát 22 q ra emelik, a dohány minőségét javítani kívánják és a burgonya terméshozamát 30 q-val és a borsóét 16 q-val akarják hektáronként emelni A vásárúti á'lami gazdaság dolgozói kötelezték magukat, hogy a cukorré. pa terméshozamát a tavalyihoz viszonyítva 20 q-val emelik hektáronként, a gabonanemüek hektárhozamát 1—5 q-val kívánják a tavalyihoz viszonyítva javítani, 30 hektáron bevezették a füves vetésforgót. A zöldségtermelést a vásárúti állami gazdaságban, amely igen fontos termelési ág, ugyancsak fokozni akarják. De nem a terület nagyobbífásával, hanem a minőség és a hozadék emelésével, Ebben az esztendőben az elmúlt esztendőhöz viszonyítva 500 000 korona többlelhasjonri. akarnak szert tenni, éppen a minőségi és a többlethojadék elérésével. A nyán.sdi gazdaságban ugyancsak eme ik a cukortépo hozamát. Az elmúlt esztendőben egy hektáron 243 q t értek tl A z állami mezőgazdaság dolgozói köteletek magukat, hogy 250 q-ra fogják emelni hektáronként a cukorrépa hozamát. Apáeaszakálld

aori az ál'ami birtokon 50 q-va akaiják hektáronként emelni a cukorrépa hozamát, a búzáét 5 q-v-il, az árpáét 3 q val, a lenét 7 q-va'„ 3 síójababét 3.5 q val, a paprikáéi pedig 4 q-val. Emelik a dohány minőségét, -iinennyben lb.50 kororías kt:-énti árat akarnak elérni Az apáeaszakállast dol. gozók köteezték magukat, hogy 20 hektárnyi területen bevezetik a füves vetésforgót. A bab és a lencse termesztése A BAB a fejlődéséhez sok meleget kíván,- A fagy iránt érzékeny, a legkisebb fagy is leperzseli, ami a többi növényekben még nem okoz kárt. Hűvös időben csak sínylődik és elsárgul. A talajban nem nagyon válogatós. Termeszthető homokon és agyagtalajon is. de legjobban a mélyrétegü meszes vályogtalajo' kon díszlik. A szárazságot inkább tűri, mint a vizenyősséget. A bab az elővetemény iránt igen igényes. A vetésforgóban a kapások szakaszán rendszerint kétkalászos közé kerül. Sok babot termesztenek hazánkban köztes terményként a kukorica között. Köztesként csak úgy helyes termeszteni, ha a kukoricát a szokottnál nagyobb sortávolságra vetjük, nehogy a területen, a szokottnál több növény lévén, egymásnak terhére legyenek. A babot sohase vessük friss istállótrágyába. Trágyás földön folyton virágzik, de nem köt magot. A műtrágyák közül nagyon meghálálja a szuperfoszfát és káliumtartalmú műtrágyákat. A köztes vetésnél a vetése fészekbe, pusztán vetve pedig 35— 40 cm sortávolságra vetőgéppel történik. Magvait 3—8 cm mélyen takarjuk alá. A vetőmagszükséglet a vetés módja és a babszemek nagysága szerint kataszteri holdanként 40—100 kg között mozog. Ápolása a termésidő alatt kétszeri kapálásból áll. Soros vetésnél lókapával munkáljuk meg. A többszöri kapálás a termést lényegesen fokozza. A LENCSÉNEK őszi és tavaszi fajtái vannak. Az őszi lencse a mi teleinket nem bírja ki, ezért nálunk csak a tavaszi lencse termeszthető. Az utóbbinak főbb változata van, a nagyszemű pénzes lencse és az aprószemü lencse. A nagyobbszemű bő termőbb, az aprószemű ízletesebb. A lencse a késői fagyok iránt kissé érzékeny, a csírázásához is több meleg szükséges, ezért vetési ideje április közepe. A lencse a lazább, meszes és tevékeny talajnemeken díszlik legjobban, a kötött agyagra nem való. A vetésforgóban rendszerint két kalászos közé vagy árpával keverten termesztve, kapásnövények után helyezzük. Trágyázása és talajelőkészítése megegyezik a babéval.

1 A lencsét százazabb éghajlat alatt egymagában tisztán vetik, crapadékosabb éghajlat alatt azonban ajánlatosabb egynegyedrész tavaszi árpával keverten vetni. A gyengeszárú lencsét a közte lévő árpa feltámasztja és a megdőléstől némileg megvédi. Tiszta vetésnél a vetőmagszükséglet kataszteri holdanként 50— 80 kg. A lencsét árpával nálunk rendszerint gabonasortávolságra vetik, ebben az esetben ápolása a kikelés utáni boronálásból és gyomlálásból áll. Ajánlatosabb azonban, különösen gyomosodás" ra hajló földeken, kétszeres gabonatávolságra vetni és a sorközöket egyszer-kétszer megkapálni. Cukorrépaföldek ideiében vató egységesítése magas hozamot biztosít A cukorrépa idei vetésterületét jelentősen bővítették; sok mindent meg kell tenni a jó termés biztosítására. Az egyik legfontosabb munka, melyr.ek legnagyobb hatása van a termelt cukorrépa mennyiségére és minőségére, a korai és helyes egységesítés. Hosszú évek kísérletek eredrr'-vei alapján bebizonyult, hogy minden egyes napi késedelem az egységesítésben a hozamot hektáronként két métermázsával csökkenti. Egy hektár cukorrépaföld normális trágyázás és megművelés mellett átlag 300 métermázsa cukorrépa hozamot ad, ami 42.8 métermázsa mennyiségű cukorhozamot jelent, azaz körülbelül 14.5 százalék fogyasztási cukrot. Ezenkívül melléktermékeket is nyerünk és pedig 150 métermázsa répalevelet, 180 métereleit arekípe Az idősebb nemzedék nehezebben kapcsolódik be a haladás folyamatába, az új társadalmi rendbe, nehezebben teszi rnaTáévá a szocialista tanokat. Legtöbben "örcsösen ragaszkodnak a régi életükhöz, a letűntkor ha TVO rr. * ny aihoz. Bemutatjuk itt Anna MrSková parasztasszonyt a délcsehországi Sedllanybó!. Na,""""""" '">"ában remek egészségnek örvend, simára fésült hófehér haja életerőt, értelmet és erélyt sugárzó tekintete van és derű. •IÓ kedély, optimíwľ-. határozott és kertelés nélküli beszédmodor jellemzi. F> az öreg főldművesasszony már • és-ren fiatal korában kereste a kö—''"néri életet kiverpi'ecUe magának a komoly férfimunkát és ma egész életének értékes tanasztalatait bocsptía a f'atalok rendelkezésére. Még most is harcos építője a szocialista falunak és szervezi az EFSz-eket. — Parasztszülök gyermeke vagyok — kezdi elbeszélését MrSková — és nint minden parasztleány, kiskorom 'ita keményen dolgozom. 1908-han, mint fiatal leány kezdtem szervezni a falumbeli és környékbeli ifjúságot, le csak ol

wan formában, hogy énekkarunk volt és műkedvelő színházat átszőttünk. Ezzel az együttessel azn ellátogattunk a környékbeli gazírókba, ami akkor egészen szokatlan dolog volt. Ezenkívül versenyt dolgoztunk a fiúkkal az akkori nel.éz munkaviszonyok között. Abban az időben teljesen lehetetlen volt, ogy egy parasztleány tanulhasson. Minden vágyam az volt, hogy gazdasági iskolába járhassak. Azonban kiört az első világháború. Hat testvé•<>m közül én voltam a legidősebb. \ mikor a családban mindenki bevom]t, kih«

,"7rálv8 a férfimunkerőhen "vonuló biánvt, állást kaptam először a malomban később az akko"i -j!"j szövetkezetben. Itt narvon floVnt tanultam s mikor a há'•orú""'' lett. átvettem gazda•"'rrVnl-nt. — Most már komolyan szervezni kérdtem a falusi asszonyokat és földműves munkám mellet' ezt csiná'om a mai napig is Politikai vonalon mindig a baloldalhoz tartoztam. — Az első komolyabb munkát az első földreform idején. 1924ben végeztem A megszállás alatt a németek mindenemet elvették és el kellett hagynom szülőfalumat Ekkor sem maradtam tétlenül. Egy kis boramfifarmot létesítettem és a farmomon dolgoztam egész a felszabadulásig. A felszabadulás után rög'ön beléptem a Pártba és nagyon boldog vagyok, hogy megéltem a szocialista falu alapköveinek lerakását és hogv még ma is olyan erőben vagyok, hogy kerékpárommal egyik faluból a másikba járva, rávezethetem paraszt1 asszon y társaimé t a szövetkezeti munka előnyeire. Ma már az a megtisztelés is ért, hogy az EFSz aleinöknője vagyok. A hallottaktól szinte megilletődve arra kérem, mondia el. miben látja a szocializmus vezető út legjelentősebb eredményeit környezetében? — Aki ismeri a falu életét — folytatja Mrškova elvtársnő —. az tudia. hogy azelőtt a falusi öregek élete nem volt értékes családjuk szemében. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy sokszor kívánták halálukat, hogy kevesebb kenyérfogyasztó legven. Ma a szociális öregségi segély olyan viszonyt teremt a fiatalok es a munkaképtelen öregek között, hogv az öregek hosszú életét kívánják. A falusi nép állandó olvasmánya a Biblia volt, amely gyakran emleget; a szegények alamizsnáját Falumban Iskolásgyermekek előtt beszélgettünk az alamizsnáról és hála a szocialista társadalomnak, nem értették meg. m;t íj jelent az alamizsna A nvsr folyamán fürdőhelyeken meglátogattam parasztasszonytársaimat. Itt egészen megható élményeim voltak Az itt üdülő parasztasszonyok nagyrésze nemhogy egész életében soha el nem jutott ilyen fürdőhelyre, de még egy párnapos pihenőt sem engedhetett meg magának. Legfeljebb ha vasárnap délután kiült a háza elé a pa docskára. Azt hiszem, hogy ezekkel az egyszerű példákkal eleget mondtam, — fejezte be beszélgetésünket a fiatalok lendületén is túltevő öreg parasztasszony. Turi Mária. mázsa répaszeletet és 1.5 métermázsa melaszt. A melléktermékekből, amelyeket egy hektár répaföldről nyerünk. átlag 3500 liter tejet termelhetünk. A késői egységesítésben veszteségeinek százaléka az időjárástól függ. Hűvös időjárásnál a veszteség kevesebb. míg meleg időjárásnál, amikor a répa gyorsan nő, a veszteségek emelkednek. Hogy milyen hatása van a késői egységesítésnek a cukorrépa hozamára, legjobban mutatja néhány •zámadat. amelyet sokéves tapasztaat alapján állapítottak meg. Egynapos késedelemnél 1000 hektárnyi területen a veszteség 2000 métermázsa cukorrépát, 285.7 métermázsa cukrot, 1000 métermázsa répalevelet, 1200 i ter:názsa répaszeletet és 10 métermázsa melaszt tesz 1:' Ezek a veszteségek megfe•-Irrk 6.6 hektár terület cukorrépa hc-amának 300 métermázsa hektáre nkénti cr fina hozam mellett, továbbá 23.000 liter veszteséget je'entenek a tejtermelésben, ami hat fejőstehén egész évi tejtermelésének felel meg naponkénti 10 literen felüli ••eihozam mellett. Ha az egységesítést egyheti késedelemmel végezzük el, a veszteségek körülbelül 7 "lékra rúgnak, ami "'OOO hektárnyi területen 21.000 métermázsa cukorrépaveszteséget jelent, továbbá 3000 métermázsa cu:or. 10 500 métermázsa répalevél, T'COO mét"rn~*?í>a rí^asselet és 105 métprn-"

<7=a melasz veszteségét jelenti. Ez a veszteség megfelel 70 hektárnyi cukorrépáid hozamának hektáronkénti 300 métermázsás átlaghozam mellett, a tejtermelés 2-15.000 liternyi ve*-zt°sé"rét okozza, ami '^p"felel 67 fejőstehén egész évi tejhoz" mának 10 literes napi átlag mellett. Flbből a két '-ól is átható, y minél későbben végzik el az egységesítést, annál inkább csökken a hektárhozam. Ezért tosítani kell a cukorrénatermelést úgy, hogy az egységesítés ideiében történjék s ne keletkezzpnek veFzteo^^pk. Ezért már nost védnökségeket vállalnak az üzenek, vállalatok és hivatok az Egységes Földműves Szövetkezetek és a sehszlovák állami birtokok felett, -oný sH'" «vrp le f vének a cukorrépatermelés legsürgősebb munkáinak elvégzésében.