Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)
1950-04-20 / 91. szám, csütörtök
« II 1 1950 április 20 Az áprilisi esőzések kedvezi) hatással vannak az őszi és tavaszi vetésekre Az utóbbi napokban történt rendkívüli kedvező esőzések és hőmérséklet hatására mind az őszi, mind a koratavaszi vetések rohamos fejlődésnek indultak. A különben is jól telelt őszi vetések a száraz március után az áprilisi esőzések következtében erőteljes bokrosodásnak indultak Nagyon szépen fejlődnek az őszi búzák. sokhelyütt féllábszárif érő búzavetéseket látni, sőt több helyen a fejlődésben nagyon elő rehaladott búzavetések sásolása vált szükségessé. Az őszi rozsok néhány nap múlva szárba indul nak. Az áprilisi esőzéseket elte kintve, attól, hogy a szokatlanul száraz március után nagy szükség volt a csapadékra, a, gabonák a bokrosodás és a szárbaind tlás idején kapták, amikor is a gabonáknak egész tenyészidejűk alatt a legnagyobb szükségük van a nedvességre. A kedvező időjárás hatására ugyancsak nagyon szép fejlődésnek indultak a koratavaszi vetésű növények is. A száraz és hideg kedvezőtlen márciusi időjárás következtében fejlődésükben visszamaradt árpa- és zabvetések rohamos fejlődésnek inául tak. A koratavaszj vetésű kapás növények, a borsó, a mák é-- a répa kapálását Délszlovák>abui már több helyen megkezdték. Az esőzések következtében a répatermésre a legjobb előfeltételed meg vannak adva. tekintve, hogy a fejlődésükben előrehaladott répavetésekben a földi bolha épabarkó és egyéb kártev"V kárt tenni már nem tudnak. Megkezdték, sőt több helyer már befeiezték a lucerna vetését Eső után a nedves földben eze!' a vetések jól kikelnek. A régeb bi vetésű lucernák és rétek, le gelők kizöldültek és gyors fejlő désnek indultak. A meleg, dombosabb fekvésű legelőkön a kedvező időjárás következtében különös tekintettel a száraztakar mánvh'ányra a legeltetést több helyen néhány nap múlva már megkezdik A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy földműveseink az esetleg elmaradott és a most következő mezei munkákat a lehe tő legjobban végezhessék el A . elves, porhanyóvá vált földön a :ó termés előfeltételét meg lehe 'eremteni. A ké«e vetésű növ ayek elsír 1' főzött, megboroná' földjei az esőzések t\tán kigytr mosodnak Legfontosabb, és leg sürgősebb feladat tehát, hog> a földeket tárcsával kultivátor ral vagy ezek hiján fogatos k. pávai gyomtalanítsuk és porhalyóvá tegvük, hogy ezáltal <í ka pott nedvességet meőrizzük. A kigyom'isodott vetésekbe. egsiir'Tötie^i-.^. -teli kezdem a gyomi-'ást. Ner zabad megengedni, hogy a veté ek gyomo'ak maradjanak, mei a gyomok a veteményeket egyrészt elnyomják, fejlődésükbe ^áln' másrészt a vteménv elől a nedvességet és a tápany got elszívják. Éppen ezért a P" bonavetés'' ben a gyomlálást. kapásnövényekben pedig a kapá lást végre kell hajtani. Az áprilisi esőzése'' a kedve? ! lőiárás a legjobb temé« előf, tételeit teremtették meg, de föld műveseink feladata, ^ogy meg' lelő munkával a veteménye!* szakszerű és időben való ápolásával azt el is érjék. Mi történt a nagysarlói EFSz-ben Az elmúlt napokban egy érdekes és szövetkezeti tagjainkat elsősorban érdeklő könyv hagyta el a sajtót: A nagysarlói Egységes Földműves Szövetkezet közös gazdálkodási szabályzata. A Csehszlovákiai Rádió magyar adása e könyvre külön felhívta a szlovákiai Egységes Földműves Szövetkezetek figyelmét. Beszámolójában többek között ezeket mondotta: A nagysarlói Eíjvsé" ges Földműves Szövetkezet tagjai leszűrve azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket az Egységes Földműves Szövetkezetek a mezőgazdasági munkák tervezése, közös foganatosítása, valamint a közös vetési eljárások és a szövetkezeti istállók közös állattenyésztése folyamán szereztek, az 1950. év március 30"án megtartott taggyűlésen saját elhatározásukból úgy döntöttek, hogy közö.* gazdálkodás céljára földjeiket és termelő eszközeiket egyesítik. A föld azonban továbbra is magántulajdon marad. 1. A közös gazdálkodást a szövetkezet tagjainak földjén foga natosítják, valamint az EFSz földjén. A közös gazdálkodást az EFSz szervezi PS irányítja. Ama föld tulajdonjoga, amelyet az EFSz tagjai a közös gazdálkodásba hoztak be. változatlan és továbbra is úgy marad m ;nt azt telekkönyv tartalmazza. Ha az EFSz tagja bérelt földön gazdálkodik, úgy az EFSz ezt a bérletet átveheti. 2. Azokat a határokat fmesgyé" ket, barázdákat stb.), amelyek azelőtt az egyes földeket elválasztották, eltüntetik és az egyes telekrészeket gazdasági egységbe, egészbe tömörítik, amelyen az EFSz tagok az egységes vetési terv szerint közösen fognak gazdálkodni. 3. A földterületeknek a közös gazdálkodásra átvétele jegyzőkönyvileg történik, amelyben fel kell tüntetni az átvett földek parcellaszámait, kiterjedését, azt a kultúrát, amely a földeken van, vagy amelyekre a földek i iár elő vannak készítve, a befektetéseket, amelyeket az új termeiéelérése végett foganatosítottak A jegyzőkönyvet a szövetkezet Helyett az elnök írja alá, továbbá az igazgatóság egyik tagja és a szövetkezet egy olyan tagjai aki földjét szintén átadta közös gazdálkodásba. Az EFSz tagjainak megtéríti v új termés befektetési költség-: 4 mégpedig legkésőbb a közöf gazdálkodás évi elszámolás, alkalmából. 4. Ha a szövetkezet tagjai ál landó jellegű kultúrákat viszne' be a közös gazdálkodásba, mint pl. komlókerteket, gyümölcsösöket, szőlőket, erdőket stb., úgy ezeknek az átadása a körös gaz* dálkodásba külön s" z"útján törté-iik meg, amelvet 'ivet* kezet és a tag kötnek meg. Ez a szerződés feltűnteti a? az évi ellenértéket, amelyet az FFSz eme kultúrák használatáért a szövetkezet tagjainak ki fog fizetni. Eme használati kárpótlás összegszerűségét, amely azonban soha sem lehet magasabb 50 százaléknál ama földek bérével szemben, amelyeken nincsen állandó kultúra — a taggyűlés szabja meg. 5. A termés közös szövetkezeti vagyon. Ebbő] a szövetkezet elsősorban azon kötelezettségeket teljesíti, amelyeket a földműves termékek leszállításáról SEÓIÓ szerződés tartalmaz, biztosítja a takarmány és vetőmagkészletet, mégpedig olyat, ami szükséges a közös növény céljaira, de és állattenyésztés lehetőleg tovább A z'etet s amely tarta'ékként ~-'"->elhet méketlenség ; vagy í''cm csapás esetén. A többi ter"i^t , rözt o^ztiák fel. Furinda Rezső beszámolója — Mit csinál olyan magasan, bácsi? — Emelem a falu életszínvonalát. Az Új Szó irodalmi pályázata Az Uj Szó földműves rovata irodalmi pályázatot hirdet egy elbeszélés, vagy riport formájában megirt paraszti tárgyú Írásra. A pályázat feltételei a következők: 1. Tárgykör: az Egységes Földműves Szövetkezet által megindított tavaszi munka egy napjának leírása elbeszélés vagy riport formájában. 2. Cím: Megindult a tavaszi munka. 3 Az írás terjedelme 10 gépelt oldalnál több nem lehet. 4 A pályázaton résztvehet minden falusi dolgozó. 5. A pályázat határideje 1950 május 31. 6. A pályázatra szánt írásokat „Irodalmi pályázat" megjelöléssel az Uj Szó szerkesztőségének kell beküldeni. A beérkezett pályaműveket egy irodalmi bizottság fogja elbirálni. A pályázat első díja 5000 Kčs, második díja 3000 Kčs, harmadik díja 2000 Kčs. A pályadíjnyertes munkákon kívül valamennyi beérkezett és közlésre alkalmas írást az Uj Szó a szokásos honorárium ellenében közölni fogja. Az Októberi Forradalom 32-lk évi rdu.oján;'- ünnepségein résztvettünk rifliszben Az ünnepség előesté,én észt vettünk az operaház előadásán. Az előadás nemzeti dalokkal és táncszámokkal grt véget A tulajdonképpeni ünnepség másnap eggel nyolc órakor vette kezdetét, a ^zovjet és gruzír himnuszok eljátszá sával, rövid beszédekkel és katonai díszszemlével A díszmenet kezdetét isíyúlövések jelezték A katonai díszszemle, a gyalogság elvonulásával kezdődött, utána a gépesített, páncélosok, tankok és a tüzérség vonultak fel. A katonai díszszemle után kezdődött a polgári lakosság felvonulása, amelyben ott menetelt a fiatalság, a pionírok, a Komszomol-ok, az egyes kolhozok, gyárak, tudományos intézetek és isko. iák hallgatói és dolgozói. Gyönyörű volt ez a felvonulás, amelyen a fiataok, öregek, egész családok együtt vet. vk részt. A menetben aľegórikus ko•sík, zászlók és 'obogók erdői, Lenin, Sztálin, Berija, Molotov és más államférfiak képei és szobrai vonultak tel és utánuk a sportolók menete tornamutatványokkal a téren. így hömpölygött a menet énekelve, zenekíséret mellett, sőt egyes csoportok táncolva vonultak el. Ez így tartott reggel nyolc órától, délután öt óráig megszakítás nélküi. Ezen a manifesztációs tüntetésen több, mint 250.000 résztvevő vett részt, kifejezve a Szov. jetúnió sikerei felett érzett örömét. Százszor és ezerszer hangsúlyozták a feliratok, a képek és az allegorikus kocsik, hogy ezek az emberek egyben a világ békéjéért és az egész világ öszszes dolgozóiért tüntetnek. Ütünk folyamán több várost és falut á.ogattunk meg A városokban alkalnunk volt múzeumokat és színháza, kat iátni, valamint hangversenyeket | hallgatni. Résztvettünk Batumban a I nemzeti táncok estéjén és hasonló mű. f sort adtak elő Okum faluban a hely;' beli műkedvelők is. Az összes előadásokon, Moszkvában, vagy Tifliszben, városon, vagy vidéken azt láttuk, hogy i szovjet művészet szoros kapcsolaton van a néppel, a nézőtér együtt él a színpaddal s a szünetekben, különösen a fiatalok részletesen megvitatják az előadott éarabot. Művészetet a nép számára! Ezt a jelszót követik a Tretjakov galériában is, ahol az orosz festők művészi munj kájának nagy részét találjuk, de ott találjuk a szovjet művészek új alkotásait is. Sohasem láttam olyan nagy. számú látogató közönséget, mint itt. Fiatalokat, öregeket, katonákat és civi. leket. A múzeumokban Lenin és Sztálin tiszteletére óriási gondot fordítanak. Minden rájuk emlékeztető apróságot megőriznek. A szovjet nép nagy szeretete és hálája mindenütt észlelhető a moszkvai múzeumokban éppenúgy, mint a tifliszi vagy mas vidéki múzeumokban. Lenin és Sztálin szobrai és képei díszítenek minden várost, az ő szavaikat idézik a fényreklámokon minden alkalommal. Lenin és Sztálin idézetekkel fejezik be a szónokok beszédeit, Sztálinra hivatkozik az egyszerű munkás és kolhoztag: „Sztálin mondotta ezt vagy azt és neki mindig igaza van". Oj emberek növekedését látni minden téren Növekedik a műveltség. új szakemberek fejlődnek a kolhozokon, szovhozokon és a traktorállomásokon. Egyedül csak szocialista államban lehetséges az, hogy egy traktorista, aki húszéves korában nem tud még oroszul, tanulmányait gruzin nyelven végezte, most a kaukázusi állami gépállomás vezetője legyen. Csak szocialista államban lehetséges az, hogy egy tejtermelő szovhoz munkásnője tanulmányokat folytat és az adzsóriai autonóm köztársaság földművelésügyi mi. riiszterének helyettese lesz. Ezt a nagy újjászületést látjuk a kolhozokban is. ahe ! új emberek nőnek íel. Okumi faluban ma több, mint 50 embernek van főiskolai műveltsége és 240 ember végzett középiskolát. Ebben a faluban, ahol az emberek, mikor a kolhozba való felvételüket kérték, még a kérvényt sem tudták megírni, most a szovjet iskola csodákat művelt. Ma a falvakon a rádiókészülékek mindennapos jelenséggé vállak. Nem ritka, ság a zongora setr. A falvakon könyvkereskedések vannak, minden ember sokat olvas és művelődik. A kolhozokban klubok vannak, ahol a nemzeti táncokat . tanii |ák, énekkarok, testnevelési klubok játékterekkel, amelyek bőséges és mindenféle játék, és sportlehetőségeket nyújtanak az ifjúságnak. Mindenkit az a vágy hev.t, hogy a egkiválóbb legyen, a közösség hasznára váljék és utat mutasson. Ebben az országban a munka nem robot. A munka úgy van jutalmazva, ahogyan sehol másutt a világon. Nem szégyen a diák, vagy a diáklány számára sem a fizikai munka. A Kaganovics-kolhozban láttunk olyan diáklányt, aki normáját a nyári szünet alatt teljesítette és munkaeredményei»vel a legjobb teagyüjtőnők közé tartozott. Ennek a munkának az eredményei nyilvánulnak meg az egyének növekedő jólétében. Megjavulnak a lakásviszonyok, új házakat építenek és hogy a kolhoztagnak autója van, megszokott jelenséggé válik. Sok helyen láttuk még a háború maradványait. Sok seb még nincs behegedve, de mindenütt lázasan és szorgalmasan dolgoznak a háború nyomainak eltakarításán. A vasútvonalak mellett mindenütt nagymennyiségű építőanyagot, sok kész vagy készülőben lévő épületet láttunk. ' Moszkvában egy nagy építkezésen három darút láttunk működésben. A legújabb ismereteket és legmodernebb gépeket használják fel mindenütt. Minden munkánál ott láttuk a nőket is. A kőmüvesnők épolyan ügyesen és si. keresen dolgoznak az építkezéseken, mint a férfiak. A dolgozó nőt ott látni a vasútvonal javításán, az építkezéseken; forgalmi rendőrnők vannak, nők vezetnek autót, trolejbuszokat, a földa'atti vasuíai a Metróban, egyforma ügyesen vezetik a villanyvonatot, vagy az autóbuszt, vagy kiszolgálnak a hotelekben, vagy a vonat étkezőkocsijában. „Csak a Szovjetunióba történt bekapcsolódásunk után nyílt lehetőségünk minden eiőnk kifejtésére. Csak azután tudtuk felépíteni mindazt, amit ma láttak". Ezek azok a szavak, amelyeket számtalanszor hallottunk gruzini látogatásunk folyamán. így beszéltek a kolhozok dolgozói, de a tudományos intézetek dolgozói is. Grúziában mindenütt a saját nyelvüket be. szélik. Gruzin szó hangzott a színházakban, a hangversenyeken, az akadémiákon, épúgy, mint a kolhozokban és szovhozokban. Russztavel költő nemzete sok harc után teljes megnyugvást talált a Szovjetúnió köztársaságainak kötelékében. A hivatalos nyelv az orosz, de az iskolák nyelve gruzin és a kultúrmun. kások, az írók és a költők anyanyelvükön alkotnak. A gruzin nép, de vele együtt a Szovjetúnió összes nemzetiségei mindezt Sztálin nemzetiségi politikájának és a Szovjet Kommunista (bolsevik) Párt politikájának köszönhetik. Itt Grúziában meggyőződhettünk arról, hogy tárgytalanok a nemzetiségi kérdés megoldásáról képzelt nehézségek a szocializmusban. Grúzia élénk példája annak, hogy a Szovjetúnióban éppen a kis nemzeteknek nemcsak nemzetiségű létük van bzitositva, hanem teljesen kifejthetik minden nem. zeti hagyományukat és sajátosságukat. A Szovjetúnióban mindenütt nagy figyelmességgel fogadtak bennünket, mindenütt az őszinte barátság és szeretet szavait hallottuk. Akár Moszkvában, akár gruziai útjaink alkalmával mindenfelé örömmel ismertettek meg bennünket munkájuk eredményeivel, elmondták tapasztalataikat és megven. dégeltek. Üjból és újból hallottuk, hogy mindazt, ami most van, a Pártnak és Sztálinnak köszönhetik. A Párt őrködik minden munka felett, vezet és összehangol, tanácsol és tanít, segíti az új emberek felnövelését és biztosítja jövőjüket. A Szovjetúnióban tett tanulmány, útunkon sok tapasztalatot merítettünk a szocializmus kiépítésére köztársaságunkban. Hálásak vagyunk, a szovjet kormánynak és a szovjet Kommunista (bolsevik) Pártnak azért, hogy lehetővé tette nekünk a Szovjetúnió meglátogatását. Hálánkat a munka minden szakaszán munkánkkal nyilvánítjuk, azzal, hogy fel akarunk használni minden tapasztalatot, amelyet a Szovjetúnióban nyertünk, hogy ezzel is még szorosabb és őszintébb együttműködést valósítsunk meg Csehszlovákia dolgozói között.
