Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-02 / 52. szám, csütörtök

U J SZO 1950 március 2 flz EFSz feladatairól és a falusi pártszervezetek munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) és más mezőgazdasági felszerelést ad számukra, az állami gépállomások há­lózata állandóan bővül és a szövet­kezeti tagok földmegmunkálásánál nagy engedményeket nyújt. Az állami birtokok nemes vetőmagot és fajálla­tokat adnak számukra. Az állam olcsó hitelt és szubvenciót ad. A patronátus, üzemek praktikus anyagi és politikai segítséget nyújtanak. Ezek a múlttal szemben új kedve­ző feltételek, amelyeket csakis a népi demokratikus rendszer, csak a dolgo­zó nép kormánya teremthetett meg, amelyek most lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek válóban a dolgozó földműveseknek segítsenek és életüket megjavítsák. Tapasztalafok az Egységes Földműves Szövetkezetek kiépítésében Ilyen új feltételek mellett kezdtük meg egy évvel ezelőtt az Egységes Földműves Szövetkezetek építését, ezt az 5j szövetkezeti típust, amely hivat­va van a földműveseknek a munka minden szakaszán, elsősorban pedig a mezőgazdasági termelésben segíteni, Az első nehézségek után gyorsan változott meg a kis- és középparasz­tok viszonya az Egységes Földmű­ves szövetkezetekhez. Már a IX. kongresszus a'att beszéltünk arról, hogy eleinte, midőn az Egységes Föld. múves Szövetkezetek propagálásához láttunk, a falusi reakciónak a földbir­tokosokkal az élen sikerült ellenál'ást szervezniök a szövetkezetek ellen és Ingadozást bevinni saját sorainkba is. A kongresszus után, miután a párt és a földművesek között tisztáztuk az Egységes Földműves Szövetkezetek jelentőségét, az ellenség érvei elvesz, tették hatásukat Ezt igazolja többek között az a tény is, hogy ma már 2412 jóváhagyott Egységes Földműves Szövetkezet 1316 jóváhagyott előké­szítő bizottság müköd'k és a 2412 jó. váhagyott Egységes Földműves Szö­vetkezetnek 1ÍO ezer tagja van. Te­hát 3728 községben a köztársaság minden negyedik községében megala­kultak mái az Egységes Földműves Szövetkezetek, vagy működik az elő­készítő bizottság A megalakult Egy­séges Földmű\es Szövetkezetek túl­nyomó többsége azonban még nem fejt ki figyelemre méltó működést, sok helyen csak a gépszövetkezetek mű­ködését folytatják Csak néhány száz azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek az első kezdő lépéseket teszik a szövetkezetek legfontosabb működé, se, a föld közös megművelésének szervezése felé. A nyáron ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek voltak azok, amelyek közösen végez­ték az aratási munkálatokat. Az ősz­szel már 314 Egységes Földműves Szövetkezet végezte el közösen az őszi munkákat, a közös őszi vetést 33.291 hektárnyi területen. Egyelőre még nem nagy számú község és néVn nagy kiterjedésű szántóföld az, ahol először megvalósult a föld közös szö­vetkezeti úton való megmunkálása. Tudatában kell lennünk annak, hogy ez egyelőre csak — ahogy Gottwald elvtársunk is mondotta — az első aprócska lépés, amelyet megtettünk azon az úton, amely mezőgazdasá. gunk új útjára vezet. És mégis ezeknek az első kis- és sok esetben nagyon kezdetleges ta­pasztalatoknak nagy visszhangja van a földművesek között. Az Egységes Földműves Szövetkezetek de egátusai­nak ajkáról maidnem állandóan hal. lottuk a gyűléseken, hogy a szövetke­zetek nem alakított szomszédos köz­ségekben eleinte hogy kinevették őket, amidőn hozzáláttak a föld közös meg­munká'ásáhez. Dt most, hogy abba­hagyták a nevetést, amidőn megmu­tatkozott működésüknek első gyakor­lati eredménye. A nevetés helyett elő­ször egyes földművesek, maja föd. műves delegációk kezdtek jönni kü­lönféle községekből hogy saját sze­mükkel meggyőződjenek az elért ered­ményekről. megműveléséért. Ügy, hogy össze­sen 6250 Kčs maradt meg neki. Most, mint az Egységes Földműves Szö­vetkezet tagja az 1500 óra kézimun­káért 15.000 Kčs-t kap, a szövetke­zetnek a gépi munkáért 2500 koro­nát fizet, úgyhogy megmaradt 12.400 koronája, azaz kétszer annyi, mint a múltban. Egyes szövetkezetek az öszi munkák során azt a gyakorla­tot vezették be, hogy a nagyobb földműveseknek többet kellett fizet­niök a kézimunkáért, amely szük­ségessé vált saját földjeik megműve­lésénél, azon többletórák után, ame­lyek az ő általa ledolgozott órák fölött mutatkoztak. Tizesével vannak már az olyan Egységes Földműves Szövetkezetek, ahol a tagok a szövetkezetnek át­adják földjeiket, állatállományaikat, maguk számára csak a kertet, kis darabka földet, egy-két tehenet, egy­két apró állatot, sertést és baromfit tartanak. A cseh országrészekben ezideig 124 Egységes Földműves Szövetkezet van, amelyeket minta­szövetkezetnek jelöltünk meg, mert a mezei munkálatokat állandóan kö­zösen szervezik, közös vetési tervük van, közösen használják az igát és a gépeket. Az Egységes Földműves üintaszövetkezetek három f-vtáia A földek, az igák, a gépek közös használati foka szerint ezeket a mintaszövetkezeteket három cso­portba oszthatjuk. 1. Egységes Földműves Szövetke­zetek, amelyek bevezették a közös vetési eljárást, a mesgvék megtartá­sával, közösen szervezik a mezei munkát, közösen használják a szövet­kezeti és magánigákat, ahol a beta­karítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi el. 2. Egységes Földműves Szövetke­zetek, amelyek közös vetési eljárást vezettek be a mesgvék és az egyes parcellák közötti határok megszünte­téséve', a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után a tagok között elosztják a földjeik után való mértékben a termést. 3. Egységes Földműves Szövetkeze­tek. amelyekben a tagok fö'djeiket a szövetkezetnek közös megmunkálás céljára átadták és ahol a tagokat asze. rint jutalmiizzák, hogy a haszon na­gyobb részét felosztják az elvégzett munka szerint, a kisebb részből pedig a szövetkezetnek átadott föld bérét annak nagysága szerint fizetik. Ilyeri Egységes Földműves Szövetkezetünk 30 van. Mind a három esetben a föld a ta­gok tulajdonában marad. Ezek az Egy­séges Földműves Szövetkezetek nem a termelési szövetkezetek szocialista formái, mert hisz a haszon részben a munka és részben a föld tulajdona szerint oszlik meg Meg vannak ben. nük a szocialista és meg vannak a magántulajdoni jellegzetességek. De már így is ezek az Egységes Föld­míves Szövetkezetek megmutatják a földműveseknek, hogy a falunak mi­ként kell a szocia'izmus útjára lépni és már így is úttörői a falu szocializ­ta átépítésének. Tanulságok az Egységes Földműves Szövetkezetek taoa^zta agaiból Az Egységes Földműves Szövetkezetek hasznot hoznak a foldmuveseKnex Mit mutatnak az Egységes Föld­műves Szövetkezetek első kezdetle­ges munkaeredményei? Megmutat­ták a földműveseknek szemléltetően a mezőgazdasági nagyüzem előnyeit, amit azelőtt csak a kapitalista nagy­birtokosok tudtak megvalósítani és ami ma a kis- és középföldmüvesek javát szolgálja. Megmutatták, hogy a szövetkezeti szervezésnek egyik főelönye, a mun­tudnak szántani, vetni és betakarí­tani. A nivatalos megállapításon sze­Mllyen tanulságokat állapíthatunk meg az Egységes Földműves Szövet­kezetek első tapasztalataiból? Az első tapasztalat az, hogy az út, amelyre léptünk, amely az Egységes Földműves Szövetkezetek a'apításához láttunk és benne a föld közös megmű­velésének kezdeti formájának kifej­lesztéséhez kezdtünk, helyes. A falu­nak a szocializmusra való áttérésében a legfontosabb, hogy a kis. és közép­parasztság saját tapasztalatai alapján sikeresen megvalósítani a szocializmus megindított építését a falun. A második tapasztalat, amelyet sze­reztünk abban áll, hogy valamennyi Egységes Földműves Szövetkezet összpontosítsa működését legfőbb fel­adatára a föld közös megművelésének szervezésére Ez felaprózott földmű­ves gazdaságoknak a szövetkezeti nagyteriffelés alapjaira való átmenete cé jából döntő jelentőségű. A legtöbb szövetkezet mindezideig más mellékes meggyőződjék a közös szövetkezeti ténykedéssel foglalkozik. Baromfifar­rint az Egyseges Földműves Szövet- I munka el'ínyeiről és hasznosságáról a j mok építésével, vagy hasonló mükö­kezetek a közös vetési eljárással az j mezőgazdasági terme esben. Hogy er- déssel nem emeljük a mezőgazdasági öszi vetési müveletek során 62%- | ro 1 , a kl s„ e s, kozepfoldmuvesek szaz­ban takarítottak meg munkaerőt, 85 f. zre i . ? áI ," l k meggyőződjenek, az %-ban igaeröt és a költségek 39 szá- bosszú türelmes es folytonos munka zalékkel csökkentek. A közös veté- követel meg a Parttol. Eet a munkát si eljárással nagymértékben csök­kennek a parcellák számai. Igy Je­zercén az Egységes Földműves Szö­kaerő megtakarítása az iga megta- i vetkezetnek még öszzel 76, az egy­karitása, a költségek és az idő meg­takarítása. A földmüvelésügyi mi­nisztérium adatai szerint a közös megművelésnél 46% munkaerőt, 60% igaerőt takarítottak meg és a költ­ségek 23%-kal csökkentek. Az idő­megtakarítás főleg azokban a szö­vetkezetekben mutatkozott, amelyek a munkát munkacsoportok szerint osztották fel. Igy a volevcsici Egy­séges Földműves Szövetkezet az ara­tás idején négy munkacsoportot ál­lított fel, amelyek számára egyes földszakaszokat jelöltek ki. A mun­ka ilyeténképeni megszerve ísével az eddigi 30 napos aratási időt 22 napra csökkentették és a betakarítás a jobb megszervezés következtében 16 napról 4 napra csökkent. Majd­nem minden szövetkezetben munka­megtakarítással az asszonyok mun­káján is könnyítettek, akik a nehéz munka helyett a gazdaságban és a maguk házatáján is a könnyebb munkák elvégzéséhez foghattak. A nagyszámú gépek segítsége le­hetővé tette a tehenes igák kiküszö­bölését, ami a tejprodukció emelését idézi elő és a tagok jövedelmét is emeli. Ennek igazolására szolgál a psestani szövetkezet öszi munkája, ahol traktorok pótolták a teheneket. A tehenek tejhozama 15%-kal emel­kedett és a földművesek kiszámítot­ták, hogy két hónap alatt tejből, a gépállomás munkáját leszámítva, 15 ezer koronával többet kerestek, mint a múltban. A gépek nagyobb haszná­lata arra vezetett, hogy egyes Egy­séges Földműves Szövetkezetek el­adták lóállományukat, amelyek fe­leslegessé váltak és helyettük sza­porították a fejőstehenek számát. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek továbbá meggyőződtek arról, hogy mily nagy előnyöket biztosít számukra a közös vetési eljárás. Rö­vid idő leforgása alatt, néhány őszi hét alatt több mint 300 Egységes Földműves Szövetkezet döntött az egységes vetési eljárás mellett, mert meggyőződött róla, mily nagy elő­nyök származnak a nagy parcellák bevezetéséből. A na°"v területek rend­szeresítésével, amelyek egyforma veteménnyel vannak bevetve, nem­csak munkaerőt takarítunk meg, de jelentős mértékben csökkennek a séges vetési eljárás bevezetése óta 16 parcellája van. Velenyben 288 helyett 43, Szkalicán 95 helyett 16, stb. Különcsen jó eredményeket ér­tek el ott, ahol az Egységes Föld­műves Szövetkezetek közös vetési el­járással felszántották a mesgyéket és ezzel megteremtették a nagy gé­pek tökéletes kihasználásának és a valóbani szövetkezeti nagytermelés bevezetésének alapját. Azonkívül ezek a szövetkezetek a mesgyék fel­szántásával újabb tíz és tíz hektár­nyi szántóföldeket nyertek. A strite­zsi Egyeéges Földműves Szövetkezet így 20 hektár földet nyert az eddig terméketlen mesgyéből és utakból és már kiszámította, hogy ebből a 20 hektárból egy vagon búzát, 5 vagon burgonyát, 10 métermázsa sertés­húst 8—10 ezer liter tejet fog nyer­ni, ami emeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, de egyúttal hozzájárul az egész nemzet élelmezésének javítá­sához. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek rövidesen működésük meg­kezdése után megértették, hogy a föld közös megművelése megkívánja az igazságos jutalmazást az elvég­zett munka után. Sok szövetkezet eleinte nem fizetett tagjainak az elvégzett munkáért, mindenki díj­mentesen dolgozott a szövetkezeti tagok földjein. A kisföldmüvesek azonban gyorsan rájöttek arra, hogy ez csak a nagyobbak javát szolgál­ja, akiknek több a földjük. Ezért ajánlották a munkaórák szerinti ju­talmazás heyes elvét. Keresztülvit­ték, hogy a kézi munkaerő jutalma­zása előnyben részesüljön az iga munkájával szemben, mert ez a kis­földmüvesek előnyét szolgálja. Mai napig szokásos falun, hogy a kispa­raszt a gazdag földművesnek egy napi igáért átlagban 4 napot dol­gozik a mezőn. Az Egységes Föld­műves Szövetkezetek mezei munká­jának pénzügyi elszámolásában egy napi igamunkát a kisparaszt 2%, három nap munkájával ér fel. Szem­léltető példa a pénzügyi könyvelés előnyeiről az az eset, amely Zalez­licben történt. Egy kisparasztasz­szony a helvi földbritokosnak éven­ként 1500 órát dolgozott. Az 1500 munkaóráért 11.250 Kčs-t kapott nem tudjuk semmi mással helyettesí­teni. A falunak a szocializmusra való áttérését nem lehet máról-ho'napra megvalósítani, nem lehet felülről rá­diktálni, sem a földműveseket fenye­getésekkel rákényszeríteni. A főmód­szer — ahogy azt Gotwald elvtárs a IX. kongresszuson is megállapította — a szemléltető meggyőződés módszere és a kis- és középparasztság széles tömegeinek aktív részvétele. Számunkra is iránye'vül szolgál t> tájékoztatási iroda határozata, ,,A ju­goszláviai kommunista párt helyzeté, ről", amelyben megá'lapítást nyer, hogy a közös gazdálkodáshoz való át­menet és a falusi kapitalista elemek likvidálása megkívánja, hogy a párt előzetes és hosszú előkészítést hajtson végre, amely szem előtt tartja a kapi­talista elemek befolyásának korlátozá­sát a falvakban, a munkásosztálynak és a parasztságnak a munkásosztály vezetése mellett való szövetsége meg­erősítését, továbbá oly szocialinta ipar­nak fejlesztését, amely képes a kol­lektív mezőgazdálkodás számára szol­gáló gépek termelését megszervezni. Ebben a dologban a* elhamarkodott­ság — állapítja meg a határozat utol­só részében — csak helyrehozhatatlan károkat idézhet elő. Ezért tehát továbbra is azon az útoi. fogunk haladni, amely a falunak a szo­cializmusra való átmenetéhez állandó­an megteremti a politikai, szervezési és anyagi előfeltételeket. Emellett tudnunk kell, hogy a fő, elsőrendű fel­tétel nélkül, anélkül, hgoy kiküszöböl­tésre vonatkozó politikánkat a Párt valamennyi tagja megértse, támogas. sa, hogy a pártagok ennek helyességé­ről meg legyenek győződve és azok ellen, akik ez f ma még elutasítják véd. jék és a problémát naponta fe'hozzák. Ezért szükséges újból és újból meg­világítani a párttagság előtt az Egy­séges Földműves Szövetkezetek ki­építésének értelmét, célját és szüksé­gességét, hogy az összes kommunis­ták megértsek, hogy a falun a Párt legfontosabb teladata az Egységes Földműves Szövetkezetek építése és megerősítése, ezek számára minden politikai és szeivezési segítség meg­adása, mindenekelőtt pedig segítség­nyújtás a föld közös megmunkálásá­nak bevezetésére Ezen legfőbb e'őfel tétle nélkül anélkül ,hogy kiküszöbö nők az Egy-ége 1 Földműves Szövet­kezetek kérdeaével kapcsolatosan mu munka alacsony termelékenysségét Nem mentesHjük a földműveseket a robottól sem, de attól sem, hogy a fa­lusi gazdag szomszédjuktól kelljen igáért vagy gepért könyörögni menni. Tudjuk, hogy a szocializmus épí­tése a mezőgazdaságban anyagi se­gítség-nyújtást is jelent. A kis- és középföldmüvesek a szövetkezetekbe tömörülve nem rendelkeznek elég le­hetőséggel, hogy hitel nélkül, be­ruházások nélkül technikailag jól felszerelve bevezessék a mezőgazda­sági nagytermelést. Szem előtt kell azonban tartani, hogy anyagi és más segítséget oly szövetkezeti mű­ködéseknek kell nyújtani, amelyek a közös gazdálkodás felé vezetnek. Ezért a hitelnyújtás, építkezési in­vesztíció, műtrágya- és vetőmag­segély, gépi munkaengedmények, faj­állatok beszerzése, stb.-nek feltétele, hogy a szövetkezetben közös vetési eljárás, közös földmegmunkálás le­gyen és ahol arra a feltételek meg­felelnek, az állattenyésztés is közös úton történjék. Egyszersmind a szö­vetkezet tagjait arra kell késztetni, hogy saját maguk vegyenek igénybe minden adott lehetőséget és van is nagyon sok példánk arra, hogy a szövetkezet tagjai saját erejükből látnak hozzá szövetkezetük fejlesz­téséhez. Szedlácsek elvtársnö, a ji­vovi Egységes Földműves Szövetke­zetből, az EFSz-ek prágai konfe­renciáján mondotta a következőket: „93 hektár legelőnk van, amelyet sa­ját kezünkkel építettünk ki. Magunk építettük a kerítést, gyűjtöttük a drótot, mert nem járhatunk állan­dóan a földmüvelésügyi miniszté­riumhoz. Saját erőnkből akarunk el/lejutni. Minálunk erre megvan a megértés." Azon kell lenni, hogy a többi földműves szövetkezetekben is ezzel a megértéssel találkozzunk. A harmadik .tanulság, hogy óva­kodni kell a falusi gazdagok befo­lyásától. Mind gyakoribbak az ese­tek, hogy a falusi gazdagok szövet­kezetekbe jelentkeznek, ők indítják el a szövetkezet megalapítását, be­furakodnak és nagyon gyakori, hogy a választmányban is befolyásuk van. A falusi gazdagok nem azért akar­nak behatolni az EFSz-ekbe, hogy belőlük a kis- és középparasztság érdekeinek megfelelő szövetkezetet alakítsanak, hanem azért, hogy ki­használják maguk számára, maguk érdekében. Különösképpen azért lépnek be, hogy elérjék azokat a kedvezményeket, amelyeket a szö­vetkezet tagjainak nyujtunk tol­gépi munkaköltségek is, mert a gé- amiből a. földbirtokosnak 5000 Kčs-t I latkozó ingadozó vagy eluiasító ál- j csóbb vetőmag, műtrágya, olcsóbb pek itt minden fennakadás nélkül i kellett visszafizetnie saját földjeinek I láspontot saját sorainkban, nem lehet | gépi munka, stb.). Hogy megvédjék magukat a nagyobb beszolgáltatási kötelezettségek ellen és hogy a szö­vetkezet tagjai olcsó pénzért mű­veljék meg földjeiket. Azokban a szövetkezetekben, amelyekbe befu­rakodtak, fékezik a szövetkezeti munkát, vezetik az ellenzéket a föld közös megmunkálásának kérdésében, igyekeznek a szövetkezetet belülről szétrombolni. Ezért szükséges e fa­lusi gazdagok felforgató munkáját leleplezni a kis- és középföldmüve­sek előtt, megtisztítani az Egységes Földműves Szövetkezetet ezektől az ellenségektől. Az EFSz .szabályai ki­mondják, hogy az EFSz-ekbe nem tartoznak azok, akik viselkedésükkel veszélyeztetik a népi demokratikus rendszer munkáját, annak gazdasá­gi életét, akik megsértik a szövetke­zeti önsegélyezés alapelveit, vagy a szövetkezeti érdekeket. Ezért a kom­munisták kötelessége, hogy az ösz­szes kis- és középparasztokat meg­győzzék, hogy az EFSz-ekbe nem szabad beengedniök a falusi kapita­listákat, akik a szövetkezeteket, amelyek a kis- és középparasztságot vannak hivatva szolgálni, megkáro­sítják. El kell nyomni egyes kom­munistáknak a falusi gazdagok iránt tanúsított engedékenységét. A falu szocializmusra való áttérése nem va­lósulhat meg a falusi gazdagokkal együtt, ahogy azt Jugoszláviában a Tito-féle árulók csinálják, hanem velük való állandó harcban, mert minden lépésünkön a szocializmus fe­lé vezető útunkban a falun ellenállást fognak kifejteni. Falun a szövetkezet legnagyobb tá­mogatói az ipari és a mezőgazdasági munkások és a kisparaszt. Gottwald elvtárs már itt említette az úgyneve­zett iparos'földműveseket, vagy építő­munkás földműveseket. És mi tudjuk, hogy az elvtársaink közül nagyon so­kan tévesen állítják ezekről a kis föld­művesekről, akik egyidejűleg ipari munkások, hogy nem fűződik semmi érdekük a szövetkezeti tagsághoz, vagy hogy — még hozzá — nincs ;s helyük benne, mert hogy főfoglálko­zásuk a gyárimunka. Ezzel szemben épen ez a jelentősszámú falusi lakos­elem osztályállapotánál fogva leg­megbízhatóbb támasza Pátunknak a falun és az Egységes Földműves Szö­vetkezetek segítségükre volnának, földjeik megművelésében. Ezért a Párt feladata, hogy megértesse velük az Egységes Fölműves Szövetkezet tagságával járó előnyöket. El"":orban a kommunistákat kell az f'^ységes Földműves Szövetkezet tag j ul meg­nyerni és ott őket aktív munkára fogni. Az öntudatositó munkának mindenekelőtt az üzemekben kell megindulnia és az üzemi szervezet ál­landó munkarészévé kell .válnia, Az összes ipari munkásoknak, akik a Párt tagjai és falun laknak, részt kell venniök a falusi munka megszerve­zésében, legaktívabb elemnek kell lenniök a faluban a szocializmus építé­sében. Az Egységes Földműves Szövetke­zetnek különös figyelemmel kell vi­gyáznia, hogy ne legyen pusztán csak a legapróbb földművesek szövetkeze­te, és ugyanakkor a középparasztsá­got félreálva ne hagyja. Lenin és Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a falu központi alapja a közép­paraszt, meg kell őt nyerni szövetsé­gesül, mert a középparaszt nélkül nem lehet falun a szövetkezeti nagy­termeléshez ,való átmenetet megvaló­sítani. Végül meg kell emlékezni e határ­vidék különleges helyzetéről- Nem vé­letlen, hogy itten valamivel gyorsabb tempójú az Egységes Földműves Szö­vetkezetek építése; ez a telepeseknek ebból a belátásából ered, hogy csakis az Egységes Földműves Szövetkeze­tek segítségével lehet legyőzni a rend­kívülli nehézségeket, főleg a munka­erő és a mezőgazdasági segédeszkö­zök hiányát. Míg az ország belsejében egy munkaerő nem egész 3 hektár földterületet dolgoz meg, a karlove­vary-i kerületben ugyanekkor egy munkaerő 7.3 hektár jut. A munka­erőknek ez a száma elégséges lenne a nagytermelésnél, de nem elégséges a felaprózott kis termelésre. A kedve­zőtlen termelési feltételek a határvi­dék meiitén és a juttatott földterüle­tek után járó részletfizetések szüksé­gessége a telepesek életszínvonalát csökkentik, korlátozzák az elhanya­golt gazdaságokba szükséges beruhá­zások lehetőségét és ahhoz az igyeke­zethez vezetnek, hogy ezen a helyze­ten szövetkezeti együttmunkálkodás­sal segítsenek. Az utóbbi időben egy­re több javaslat érkezik a határvidé­ki községekből, hogy a telepesek az Egységes Földműves Szövetkezetek magasabb típusát akarják létrehozni közös vetési eljárások bevezetésével, közös állattenyésztéssel, ahol már a hasznot a tagok végzett munkája sze­rint osztanák fel. Szükségessé válik még a telepesekkel megtárgyalni, gon­dosén megvizsgálni a feltételeket ily egységes szövetkezetek létre­hozására .amely szövetkezetek már már termelőszövetkezetek lennének, teljes szocialista karakterrel. Minden egyes esetben külön kell dönteni, vájjon meg vannak-e a fel­tételek azok létrehozására és sikerws

Next

/
Thumbnails
Contents