Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)
1950-03-02 / 52. szám, csütörtök
U J SZO 1950 március 2 flz EFSz feladatairól és a falusi pártszervezetek munkájáról (Folytatás az 1. oldalról.) és más mezőgazdasági felszerelést ad számukra, az állami gépállomások hálózata állandóan bővül és a szövetkezeti tagok földmegmunkálásánál nagy engedményeket nyújt. Az állami birtokok nemes vetőmagot és fajállatokat adnak számukra. Az állam olcsó hitelt és szubvenciót ad. A patronátus, üzemek praktikus anyagi és politikai segítséget nyújtanak. Ezek a múlttal szemben új kedvező feltételek, amelyeket csakis a népi demokratikus rendszer, csak a dolgozó nép kormánya teremthetett meg, amelyek most lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek válóban a dolgozó földműveseknek segítsenek és életüket megjavítsák. Tapasztalafok az Egységes Földműves Szövetkezetek kiépítésében Ilyen új feltételek mellett kezdtük meg egy évvel ezelőtt az Egységes Földműves Szövetkezetek építését, ezt az 5j szövetkezeti típust, amely hivatva van a földműveseknek a munka minden szakaszán, elsősorban pedig a mezőgazdasági termelésben segíteni, Az első nehézségek után gyorsan változott meg a kis- és középparasztok viszonya az Egységes Földműves szövetkezetekhez. Már a IX. kongresszus a'att beszéltünk arról, hogy eleinte, midőn az Egységes Föld. múves Szövetkezetek propagálásához láttunk, a falusi reakciónak a földbirtokosokkal az élen sikerült ellenál'ást szervezniök a szövetkezetek ellen és Ingadozást bevinni saját sorainkba is. A kongresszus után, miután a párt és a földművesek között tisztáztuk az Egységes Földműves Szövetkezetek jelentőségét, az ellenség érvei elvesz, tették hatásukat Ezt igazolja többek között az a tény is, hogy ma már 2412 jóváhagyott Egységes Földműves Szövetkezet 1316 jóváhagyott előkészítő bizottság müköd'k és a 2412 jó. váhagyott Egységes Földműves Szövetkezetnek 1ÍO ezer tagja van. Tehát 3728 községben a köztársaság minden negyedik községében megalakultak mái az Egységes Földműves Szövetkezetek, vagy működik az előkészítő bizottság A megalakult Egységes Földmű\es Szövetkezetek túlnyomó többsége azonban még nem fejt ki figyelemre méltó működést, sok helyen csak a gépszövetkezetek működését folytatják Csak néhány száz azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek az első kezdő lépéseket teszik a szövetkezetek legfontosabb működé, se, a föld közös megművelésének szervezése felé. A nyáron ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek voltak azok, amelyek közösen végezték az aratási munkálatokat. Az őszszel már 314 Egységes Földműves Szövetkezet végezte el közösen az őszi munkákat, a közös őszi vetést 33.291 hektárnyi területen. Egyelőre még nem nagy számú község és néVn nagy kiterjedésű szántóföld az, ahol először megvalósult a föld közös szövetkezeti úton való megmunkálása. Tudatában kell lennünk annak, hogy ez egyelőre csak — ahogy Gottwald elvtársunk is mondotta — az első aprócska lépés, amelyet megtettünk azon az úton, amely mezőgazdasá. gunk új útjára vezet. És mégis ezeknek az első kis- és sok esetben nagyon kezdetleges tapasztalatoknak nagy visszhangja van a földművesek között. Az Egységes Földműves Szövetkezetek de egátusainak ajkáról maidnem állandóan hal. lottuk a gyűléseken, hogy a szövetkezetek nem alakított szomszédos községekben eleinte hogy kinevették őket, amidőn hozzáláttak a föld közös megmunká'ásáhez. Dt most, hogy abbahagyták a nevetést, amidőn megmutatkozott működésüknek első gyakorlati eredménye. A nevetés helyett először egyes földművesek, maja föd. műves delegációk kezdtek jönni különféle községekből hogy saját szemükkel meggyőződjenek az elért eredményekről. megműveléséért. Ügy, hogy összesen 6250 Kčs maradt meg neki. Most, mint az Egységes Földműves Szövetkezet tagja az 1500 óra kézimunkáért 15.000 Kčs-t kap, a szövetkezetnek a gépi munkáért 2500 koronát fizet, úgyhogy megmaradt 12.400 koronája, azaz kétszer annyi, mint a múltban. Egyes szövetkezetek az öszi munkák során azt a gyakorlatot vezették be, hogy a nagyobb földműveseknek többet kellett fizetniök a kézimunkáért, amely szükségessé vált saját földjeik megművelésénél, azon többletórák után, amelyek az ő általa ledolgozott órák fölött mutatkoztak. Tizesével vannak már az olyan Egységes Földműves Szövetkezetek, ahol a tagok a szövetkezetnek átadják földjeiket, állatállományaikat, maguk számára csak a kertet, kis darabka földet, egy-két tehenet, egykét apró állatot, sertést és baromfit tartanak. A cseh országrészekben ezideig 124 Egységes Földműves Szövetkezet van, amelyeket mintaszövetkezetnek jelöltünk meg, mert a mezei munkálatokat állandóan közösen szervezik, közös vetési tervük van, közösen használják az igát és a gépeket. Az Egységes Földműves üintaszövetkezetek három f-vtáia A földek, az igák, a gépek közös használati foka szerint ezeket a mintaszövetkezeteket három csoportba oszthatjuk. 1. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyek bevezették a közös vetési eljárást, a mesgvék megtartásával, közösen szervezik a mezei munkát, közösen használják a szövetkezeti és magánigákat, ahol a betakarítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi el. 2. Egységes Földműves Szövetkezetek, amelyek közös vetési eljárást vezettek be a mesgvék és az egyes parcellák közötti határok megszüntetéséve', a földet közösen dolgozzák meg, közös betakarítás után a tagok között elosztják a földjeik után való mértékben a termést. 3. Egységes Földműves Szövetkezetek. amelyekben a tagok fö'djeiket a szövetkezetnek közös megmunkálás céljára átadták és ahol a tagokat asze. rint jutalmiizzák, hogy a haszon nagyobb részét felosztják az elvégzett munka szerint, a kisebb részből pedig a szövetkezetnek átadott föld bérét annak nagysága szerint fizetik. Ilyeri Egységes Földműves Szövetkezetünk 30 van. Mind a három esetben a föld a tagok tulajdonában marad. Ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek nem a termelési szövetkezetek szocialista formái, mert hisz a haszon részben a munka és részben a föld tulajdona szerint oszlik meg Meg vannak ben. nük a szocialista és meg vannak a magántulajdoni jellegzetességek. De már így is ezek az Egységes Földmíves Szövetkezetek megmutatják a földműveseknek, hogy a falunak miként kell a szocia'izmus útjára lépni és már így is úttörői a falu szocializta átépítésének. Tanulságok az Egységes Földműves Szövetkezetek taoa^zta agaiból Az Egységes Földműves Szövetkezetek hasznot hoznak a foldmuveseKnex Mit mutatnak az Egységes Földműves Szövetkezetek első kezdetleges munkaeredményei? Megmutatták a földműveseknek szemléltetően a mezőgazdasági nagyüzem előnyeit, amit azelőtt csak a kapitalista nagybirtokosok tudtak megvalósítani és ami ma a kis- és középföldmüvesek javát szolgálja. Megmutatták, hogy a szövetkezeti szervezésnek egyik főelönye, a muntudnak szántani, vetni és betakarítani. A nivatalos megállapításon szeMllyen tanulságokat állapíthatunk meg az Egységes Földműves Szövetkezetek első tapasztalataiból? Az első tapasztalat az, hogy az út, amelyre léptünk, amely az Egységes Földműves Szövetkezetek a'apításához láttunk és benne a föld közös megművelésének kezdeti formájának kifejlesztéséhez kezdtünk, helyes. A falunak a szocializmusra való áttérésében a legfontosabb, hogy a kis. és középparasztság saját tapasztalatai alapján sikeresen megvalósítani a szocializmus megindított építését a falun. A második tapasztalat, amelyet szereztünk abban áll, hogy valamennyi Egységes Földműves Szövetkezet összpontosítsa működését legfőbb feladatára a föld közös megművelésének szervezésére Ez felaprózott földműves gazdaságoknak a szövetkezeti nagyteriffelés alapjaira való átmenete cé jából döntő jelentőségű. A legtöbb szövetkezet mindezideig más mellékes meggyőződjék a közös szövetkezeti ténykedéssel foglalkozik. Baromfifarrint az Egyseges Földműves Szövet- I munka el'ínyeiről és hasznosságáról a j mok építésével, vagy hasonló mükökezetek a közös vetési eljárással az j mezőgazdasági terme esben. Hogy er- déssel nem emeljük a mezőgazdasági öszi vetési müveletek során 62%- | ro 1 , a kl s„ e s, kozepfoldmuvesek szazban takarítottak meg munkaerőt, 85 f. zre i . ? áI ," l k meggyőződjenek, az %-ban igaeröt és a költségek 39 szá- bosszú türelmes es folytonos munka zalékkel csökkentek. A közös veté- követel meg a Parttol. Eet a munkát si eljárással nagymértékben csökkennek a parcellák számai. Igy Jezercén az Egységes Földműves Szökaerő megtakarítása az iga megta- i vetkezetnek még öszzel 76, az egykaritása, a költségek és az idő megtakarítása. A földmüvelésügyi minisztérium adatai szerint a közös megművelésnél 46% munkaerőt, 60% igaerőt takarítottak meg és a költségek 23%-kal csökkentek. Az időmegtakarítás főleg azokban a szövetkezetekben mutatkozott, amelyek a munkát munkacsoportok szerint osztották fel. Igy a volevcsici Egységes Földműves Szövetkezet az aratás idején négy munkacsoportot állított fel, amelyek számára egyes földszakaszokat jelöltek ki. A munka ilyeténképeni megszerve ísével az eddigi 30 napos aratási időt 22 napra csökkentették és a betakarítás a jobb megszervezés következtében 16 napról 4 napra csökkent. Majdnem minden szövetkezetben munkamegtakarítással az asszonyok munkáján is könnyítettek, akik a nehéz munka helyett a gazdaságban és a maguk házatáján is a könnyebb munkák elvégzéséhez foghattak. A nagyszámú gépek segítsége lehetővé tette a tehenes igák kiküszöbölését, ami a tejprodukció emelését idézi elő és a tagok jövedelmét is emeli. Ennek igazolására szolgál a psestani szövetkezet öszi munkája, ahol traktorok pótolták a teheneket. A tehenek tejhozama 15%-kal emelkedett és a földművesek kiszámították, hogy két hónap alatt tejből, a gépállomás munkáját leszámítva, 15 ezer koronával többet kerestek, mint a múltban. A gépek nagyobb használata arra vezetett, hogy egyes Egységes Földműves Szövetkezetek eladták lóállományukat, amelyek feleslegessé váltak és helyettük szaporították a fejőstehenek számát. Az Egységes Földműves Szövetkezetek továbbá meggyőződtek arról, hogy mily nagy előnyöket biztosít számukra a közös vetési eljárás. Rövid idő leforgása alatt, néhány őszi hét alatt több mint 300 Egységes Földműves Szövetkezet döntött az egységes vetési eljárás mellett, mert meggyőződött róla, mily nagy előnyök származnak a nagy parcellák bevezetéséből. A na°"v területek rendszeresítésével, amelyek egyforma veteménnyel vannak bevetve, nemcsak munkaerőt takarítunk meg, de jelentős mértékben csökkennek a séges vetési eljárás bevezetése óta 16 parcellája van. Velenyben 288 helyett 43, Szkalicán 95 helyett 16, stb. Különcsen jó eredményeket értek el ott, ahol az Egységes Földműves Szövetkezetek közös vetési eljárással felszántották a mesgyéket és ezzel megteremtették a nagy gépek tökéletes kihasználásának és a valóbani szövetkezeti nagytermelés bevezetésének alapját. Azonkívül ezek a szövetkezetek a mesgyék felszántásával újabb tíz és tíz hektárnyi szántóföldeket nyertek. A stritezsi Egyeéges Földműves Szövetkezet így 20 hektár földet nyert az eddig terméketlen mesgyéből és utakból és már kiszámította, hogy ebből a 20 hektárból egy vagon búzát, 5 vagon burgonyát, 10 métermázsa sertéshúst 8—10 ezer liter tejet fog nyerni, ami emeli a szövetkezeti tagok jövedelmét, de egyúttal hozzájárul az egész nemzet élelmezésének javításához. Az Egységes Földműves Szövetkezetek rövidesen működésük megkezdése után megértették, hogy a föld közös megművelése megkívánja az igazságos jutalmazást az elvégzett munka után. Sok szövetkezet eleinte nem fizetett tagjainak az elvégzett munkáért, mindenki díjmentesen dolgozott a szövetkezeti tagok földjein. A kisföldmüvesek azonban gyorsan rájöttek arra, hogy ez csak a nagyobbak javát szolgálja, akiknek több a földjük. Ezért ajánlották a munkaórák szerinti jutalmazás heyes elvét. Keresztülvitték, hogy a kézi munkaerő jutalmazása előnyben részesüljön az iga munkájával szemben, mert ez a kisföldmüvesek előnyét szolgálja. Mai napig szokásos falun, hogy a kisparaszt a gazdag földművesnek egy napi igáért átlagban 4 napot dolgozik a mezőn. Az Egységes Földműves Szövetkezetek mezei munkájának pénzügyi elszámolásában egy napi igamunkát a kisparaszt 2%, három nap munkájával ér fel. Szemléltető példa a pénzügyi könyvelés előnyeiről az az eset, amely Zalezlicben történt. Egy kisparasztaszszony a helvi földbritokosnak évenként 1500 órát dolgozott. Az 1500 munkaóráért 11.250 Kčs-t kapott nem tudjuk semmi mással helyettesíteni. A falunak a szocializmusra való áttérését nem lehet máról-ho'napra megvalósítani, nem lehet felülről rádiktálni, sem a földműveseket fenyegetésekkel rákényszeríteni. A főmódszer — ahogy azt Gotwald elvtárs a IX. kongresszuson is megállapította — a szemléltető meggyőződés módszere és a kis- és középparasztság széles tömegeinek aktív részvétele. Számunkra is iránye'vül szolgál t> tájékoztatási iroda határozata, ,,A jugoszláviai kommunista párt helyzeté, ről", amelyben megá'lapítást nyer, hogy a közös gazdálkodáshoz való átmenet és a falusi kapitalista elemek likvidálása megkívánja, hogy a párt előzetes és hosszú előkészítést hajtson végre, amely szem előtt tartja a kapitalista elemek befolyásának korlátozását a falvakban, a munkásosztálynak és a parasztságnak a munkásosztály vezetése mellett való szövetsége megerősítését, továbbá oly szocialinta iparnak fejlesztését, amely képes a kollektív mezőgazdálkodás számára szolgáló gépek termelését megszervezni. Ebben a dologban a* elhamarkodottság — állapítja meg a határozat utolsó részében — csak helyrehozhatatlan károkat idézhet elő. Ezért tehát továbbra is azon az útoi. fogunk haladni, amely a falunak a szocializmusra való átmenetéhez állandóan megteremti a politikai, szervezési és anyagi előfeltételeket. Emellett tudnunk kell, hogy a fő, elsőrendű feltétel nélkül, anélkül, hgoy kiküszöböltésre vonatkozó politikánkat a Párt valamennyi tagja megértse, támogas. sa, hogy a pártagok ennek helyességéről meg legyenek győződve és azok ellen, akik ez f ma még elutasítják véd. jék és a problémát naponta fe'hozzák. Ezért szükséges újból és újból megvilágítani a párttagság előtt az Egységes Földműves Szövetkezetek kiépítésének értelmét, célját és szükségességét, hogy az összes kommunisták megértsek, hogy a falun a Párt legfontosabb teladata az Egységes Földműves Szövetkezetek építése és megerősítése, ezek számára minden politikai és szeivezési segítség megadása, mindenekelőtt pedig segítségnyújtás a föld közös megmunkálásának bevezetésére Ezen legfőbb e'őfel tétle nélkül anélkül ,hogy kiküszöbö nők az Egy-ége 1 Földműves Szövetkezetek kérdeaével kapcsolatosan mu munka alacsony termelékenysségét Nem mentesHjük a földműveseket a robottól sem, de attól sem, hogy a falusi gazdag szomszédjuktól kelljen igáért vagy gepért könyörögni menni. Tudjuk, hogy a szocializmus építése a mezőgazdaságban anyagi segítség-nyújtást is jelent. A kis- és középföldmüvesek a szövetkezetekbe tömörülve nem rendelkeznek elég lehetőséggel, hogy hitel nélkül, beruházások nélkül technikailag jól felszerelve bevezessék a mezőgazdasági nagytermelést. Szem előtt kell azonban tartani, hogy anyagi és más segítséget oly szövetkezeti működéseknek kell nyújtani, amelyek a közös gazdálkodás felé vezetnek. Ezért a hitelnyújtás, építkezési invesztíció, műtrágya- és vetőmagsegély, gépi munkaengedmények, fajállatok beszerzése, stb.-nek feltétele, hogy a szövetkezetben közös vetési eljárás, közös földmegmunkálás legyen és ahol arra a feltételek megfelelnek, az állattenyésztés is közös úton történjék. Egyszersmind a szövetkezet tagjait arra kell késztetni, hogy saját maguk vegyenek igénybe minden adott lehetőséget és van is nagyon sok példánk arra, hogy a szövetkezet tagjai saját erejükből látnak hozzá szövetkezetük fejlesztéséhez. Szedlácsek elvtársnö, a jivovi Egységes Földműves Szövetkezetből, az EFSz-ek prágai konferenciáján mondotta a következőket: „93 hektár legelőnk van, amelyet saját kezünkkel építettünk ki. Magunk építettük a kerítést, gyűjtöttük a drótot, mert nem járhatunk állandóan a földmüvelésügyi minisztériumhoz. Saját erőnkből akarunk el/lejutni. Minálunk erre megvan a megértés." Azon kell lenni, hogy a többi földműves szövetkezetekben is ezzel a megértéssel találkozzunk. A harmadik .tanulság, hogy óvakodni kell a falusi gazdagok befolyásától. Mind gyakoribbak az esetek, hogy a falusi gazdagok szövetkezetekbe jelentkeznek, ők indítják el a szövetkezet megalapítását, befurakodnak és nagyon gyakori, hogy a választmányban is befolyásuk van. A falusi gazdagok nem azért akarnak behatolni az EFSz-ekbe, hogy belőlük a kis- és középparasztság érdekeinek megfelelő szövetkezetet alakítsanak, hanem azért, hogy kihasználják maguk számára, maguk érdekében. Különösképpen azért lépnek be, hogy elérjék azokat a kedvezményeket, amelyeket a szövetkezet tagjainak nyujtunk tolgépi munkaköltségek is, mert a gé- amiből a. földbirtokosnak 5000 Kčs-t I latkozó ingadozó vagy eluiasító ál- j csóbb vetőmag, műtrágya, olcsóbb pek itt minden fennakadás nélkül i kellett visszafizetnie saját földjeinek I láspontot saját sorainkban, nem lehet | gépi munka, stb.). Hogy megvédjék magukat a nagyobb beszolgáltatási kötelezettségek ellen és hogy a szövetkezet tagjai olcsó pénzért műveljék meg földjeiket. Azokban a szövetkezetekben, amelyekbe befurakodtak, fékezik a szövetkezeti munkát, vezetik az ellenzéket a föld közös megmunkálásának kérdésében, igyekeznek a szövetkezetet belülről szétrombolni. Ezért szükséges e falusi gazdagok felforgató munkáját leleplezni a kis- és középföldmüvesek előtt, megtisztítani az Egységes Földműves Szövetkezetet ezektől az ellenségektől. Az EFSz .szabályai kimondják, hogy az EFSz-ekbe nem tartoznak azok, akik viselkedésükkel veszélyeztetik a népi demokratikus rendszer munkáját, annak gazdasági életét, akik megsértik a szövetkezeti önsegélyezés alapelveit, vagy a szövetkezeti érdekeket. Ezért a kommunisták kötelessége, hogy az öszszes kis- és középparasztokat meggyőzzék, hogy az EFSz-ekbe nem szabad beengedniök a falusi kapitalistákat, akik a szövetkezeteket, amelyek a kis- és középparasztságot vannak hivatva szolgálni, megkárosítják. El kell nyomni egyes kommunistáknak a falusi gazdagok iránt tanúsított engedékenységét. A falu szocializmusra való áttérése nem valósulhat meg a falusi gazdagokkal együtt, ahogy azt Jugoszláviában a Tito-féle árulók csinálják, hanem velük való állandó harcban, mert minden lépésünkön a szocializmus felé vezető útunkban a falun ellenállást fognak kifejteni. Falun a szövetkezet legnagyobb támogatói az ipari és a mezőgazdasági munkások és a kisparaszt. Gottwald elvtárs már itt említette az úgynevezett iparos'földműveseket, vagy építőmunkás földműveseket. És mi tudjuk, hogy az elvtársaink közül nagyon sokan tévesen állítják ezekről a kis földművesekről, akik egyidejűleg ipari munkások, hogy nem fűződik semmi érdekük a szövetkezeti tagsághoz, vagy hogy — még hozzá — nincs ;s helyük benne, mert hogy főfoglálkozásuk a gyárimunka. Ezzel szemben épen ez a jelentősszámú falusi lakoselem osztályállapotánál fogva legmegbízhatóbb támasza Pátunknak a falun és az Egységes Földműves Szövetkezetek segítségükre volnának, földjeik megművelésében. Ezért a Párt feladata, hogy megértesse velük az Egységes Fölműves Szövetkezet tagságával járó előnyöket. El"":orban a kommunistákat kell az f'^ységes Földműves Szövetkezet tag j ul megnyerni és ott őket aktív munkára fogni. Az öntudatositó munkának mindenekelőtt az üzemekben kell megindulnia és az üzemi szervezet állandó munkarészévé kell .válnia, Az összes ipari munkásoknak, akik a Párt tagjai és falun laknak, részt kell venniök a falusi munka megszervezésében, legaktívabb elemnek kell lenniök a faluban a szocializmus építésében. Az Egységes Földműves Szövetkezetnek különös figyelemmel kell vigyáznia, hogy ne legyen pusztán csak a legapróbb földművesek szövetkezete, és ugyanakkor a középparasztságot félreálva ne hagyja. Lenin és Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a falu központi alapja a középparaszt, meg kell őt nyerni szövetségesül, mert a középparaszt nélkül nem lehet falun a szövetkezeti nagytermeléshez ,való átmenetet megvalósítani. Végül meg kell emlékezni e határvidék különleges helyzetéről- Nem véletlen, hogy itten valamivel gyorsabb tempójú az Egységes Földműves Szövetkezetek építése; ez a telepeseknek ebból a belátásából ered, hogy csakis az Egységes Földműves Szövetkezetek segítségével lehet legyőzni a rendkívülli nehézségeket, főleg a munkaerő és a mezőgazdasági segédeszközök hiányát. Míg az ország belsejében egy munkaerő nem egész 3 hektár földterületet dolgoz meg, a karlovevary-i kerületben ugyanekkor egy munkaerő 7.3 hektár jut. A munkaerőknek ez a száma elégséges lenne a nagytermelésnél, de nem elégséges a felaprózott kis termelésre. A kedvezőtlen termelési feltételek a határvidék meiitén és a juttatott földterületek után járó részletfizetések szükségessége a telepesek életszínvonalát csökkentik, korlátozzák az elhanyagolt gazdaságokba szükséges beruházások lehetőségét és ahhoz az igyekezethez vezetnek, hogy ezen a helyzeten szövetkezeti együttmunkálkodással segítsenek. Az utóbbi időben egyre több javaslat érkezik a határvidéki községekből, hogy a telepesek az Egységes Földműves Szövetkezetek magasabb típusát akarják létrehozni közös vetési eljárások bevezetésével, közös állattenyésztéssel, ahol már a hasznot a tagok végzett munkája szerint osztanák fel. Szükségessé válik még a telepesekkel megtárgyalni, gondosén megvizsgálni a feltételeket ily egységes szövetkezetek létrehozására .amely szövetkezetek már már termelőszövetkezetek lennének, teljes szocialista karakterrel. Minden egyes esetben külön kell dönteni, vájjon meg vannak-e a feltételek azok létrehozására és sikerws
