Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-02 / 52. szám, csütörtök

1950 március 2 UJSZ0 s működésére. A termelőszövetkezetek tömeges létrehozása a feltételek biztosítása nélkül, főleg a jó káderek biztosításának hiányában, nem volna hosznos. Az adott helyzetben legfontosabb feladatunk a kis- és középparasztság megnyerése az alacsonyabb és magasabb formában való közös földművelésre az Egységes Földműves Szövetkezetek keretén belül. Támogatni fogjuk azt az igyekezetet, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai saját elhatározásukból fokozatosan áttérjenek a szövetkezeti alacsonyabb formákról a magasabb formákra a szerint, ahogy maguk meggyőzödnek arról, hogy számukra ez nagyobb lehetőségeket és nagyobb sikert fog eredményezni. Támogatni fogjuk a szövetkezeti tagok azon igyekezetét, hogy a közös haszon felosztásánál mindig nagyobb mértékben emelkedjék a végzett munka utáni jutalomrész és csökkenjen az a juttatás, amely a földtulajdonának címén ered, amellett azonban vigyáznunk kell erra, hogy ennek helyességéről a középparasztságot meggyőzzük. És a főfeladatunk a szocialista építés ezen szakaszán az marad, hogy tovább szilárdítsuk a megalakult Egységes Földműves Szövetkezeteket, bevezessük és esetleg kiszélesítsük a föld közös megművelésének minden formáját. Mndenütt, ahol a szövetkezeti tagok kívánságára javaslat jönne, hogy a közös haszon a munka szerint legyen felosztva és a tulajdonjogból eredő haszonrészesedés kiküszöbölve, ezeket a javaslatokat minden egyes esetben meg kell vizsgálni és kifejezetten szükséges hozzájuk a központi szervek jóváhagyása. A Párt íőfeiadatai az Egységes Fö dműves Szövetkezetek építésénéi Ezekből a tapasztalatokból következnek főfeladataink, amelyeket Pártunknak most teljesítenie kell az EFSz építésénél és megszilárdításánál: 1. Most a legnagyobb figyelmet arra fogjuk szentelni, hogy a már felállított és jóváhagyott EFSz megszilárduljon, hogy ennek keretében a föld közös megművelésének minden formáját bevezessük, vagy kiterjeszszük és tagjainak tömegét is kibővítsük .Tehát nem fogunk átmenetileg és sebbel-lobbal százszámra és ezerszámra további EFSz-eket alakítani, amelyeknek sikeres tevékenységét nem tudnánk biztosítani. Uj egységes szövetkezeteket csak fokozatosan fogunk alapítani, mindamellett elsősorban gondoskodni fogunk arról, hogy a gépszövetkezeteket a törvény értelmében egységes szövetkezetté szervezzük át. Eddig a már felállított EFSz-ek nagyrésze csupán jelentéktelen vagy kevéssé jelentős tevékenységet fejt ki és még nem kezdte meg a mezei közös munka legkezdetlegesebb formáit sem. Ezért éppen most, a tavaszi munkálatok megkezdése előtt élenjáró feladatunk az, hogy segítsünk ezeknek a szövetkezeteknek — már gyakorlatilag is — megkezdeni a tavaszi vetés közös megszervezését, hogy ezekbe a szövetkezetekbe tapasztalt és érett elvtársakat küldjünk, akik nekik ebben tanácsot adnak, hogy megszervezzék ezen szövetkezetek tanulmányi kirándulásait a példás EFSz-ekhez és azok tapasztalatain a szövetkezeti tagság maga okuljon. A járási bizottságok feladata az, hogy minden EFSz számára védnökségi üzemet határozzanak meg, amely a szövetkezetnek segítséget nyújtana, egyrészt politikai és szervezési munkában, másrészt a gépek karbantartásában. Ne legyen egyetlen EFSz sem, amely most tavasszal ne szervezné meg a közös tavaszi munkákat. Megköveteljük a kerületi és járási Pártbizottságoktól, hogy e feladatok teljesítését a legközelebbi napokban biztosítsák. 2. Különleges figyelmet fogunk szentelni a példás EFSz-eknek. Belőlük minden tekintetben mintaszerű szövetkezeteket csinálunk, amelyek a környékbeli EFSz-ek számára és mindazon dolgozó parasztok számára, akik még a szövetkezeten kívül állnak, szemléltető példákkal fognak szolgálni és a szövetkezeti gazdálkodás fölényének és magas termelékenységének bizonyítékai lesznek. Ennek nagy jelentősége lesz a többi kis- és középparaszt megnyerése szempontjából a közös szövetkezeti gazdálkodás részére. A középparasztok többsége ma még az EFSz-en kívül várakozó állásponton van és először meg akar győződni róla, hogy az EFSz miként válik be a gyakorlatban. A példás EFSz-ek jó eredményei bizalmatlanságukat szétoszlatják. A példás EFSz utat mutat mindazon szövetkezeteknek, amelyek éppen most kezdik meg tevékenységüket. Ezért különös gonddal törődünk majd a példás szövetkezetekkel, mindenre kiterjedő segítséget és támogatást nyujtunk nekik, a legjobb politikai munkásokat küldjük hozzájuk, a legjobb agronómokat és a kísérleti intézetek, a mezőgazdasági hivatalok, iskolák szakembereit, hogy mindenekelőtt ezekben érvényesüljenek az agronómiai tudomány legjobb felismerései és magas eredményeket érjenek el a növénytermelésben és az állattenyésztésben. Ezért legyen minden járásnak legalább egy mintaszerű egységes szövetkezete, amely világítótoronyul szolgál a parasztság szocializmus jelé vezető útján. 3. A tavalyi aratás és őszi betakarítás után a tavaszi munkák új alkalmat és iskolát nyújtanak a mezőn végzendő még tökéletesebb közös munkára. Ismét bebizonyíthatjuk, hogy ezen a módon időben gyorsabban és olcsóbban végezhetjük el e munkálatokat, mintha minden földműves saját szakállára végezné. A legnagyobb figyelmet a közös vetés bevezetésére vagy kiterjesztésére, a mezei munkák csoportokban való szervezésére összpontosítsuk, amelyeknek elvégzésére a kataszteri terület bizonyos részét jelöljük ki, nemcsak a szövetkezeti, hanem amennyiben lehetséges, a magángépek és fogatok teljes kihasználásával az 55/47 sz. törvény értelmében valamint az állami gépállomások gépeinek biztosításával. A Párt szer vezetének biztosítania kell, hogy az EFSz még a tavaszi munkák megkezdése előtt letárgyalja és taggyűlésein meghatározza a tavaszi mezei munkák közös megszervezésének és végrehajtásának elveit és ezek alapján kidolgozza az általános tervet. A Párt szervezeteinek továbbá fel kell fogniok az EFSz kezdeményezését, amely a közös tavaszi munkák bevezetésénél Verseny fejlesztésére ad ösztönzést, mint pl. ahogyan ezt tette az EFSz Miel'nické Vtelno-n. Ezért az összes EFSz-ek versenyezzenek egymás között azon, hogy a közös tavaszi vetést a lehető legnagyobb területen végezzék el, hogy a legtöbb kis- és közép parasztot nyerjék meg a közös vetés számára, hogy a tagok legnagyobb számát kapcsolják be a szervezett tavaszi munkákba, hogy azokat a legrövidebb időn belül és egyidejűleg a lehető leggondosabban hajtsák végre és ezzel magashozamú aratást érjenek el. 4. Az EFSz jó gazdálkodásának és a tagok közötti kölcsönös megértésnek előfeltétele a pénzügyi terv kidolgozása, mert a jó számla teremt jó barátot A szövetkezet tagjai nemcsak saját telkükön dolgoznak, de a többi tagok földjén is, vagy a szövetkezet földjén is — és éppen így igavonó állataik is. Az EFSz-nek fel kell jegyeznie, ki mennyi munkát végzett és azután ki kell számítania, mennyit kapnak a tagok munkájukért és igavonó állataikért és menynyit fizetnek a munkájukért, amelyet számunkra a szövetkezet és ennek tagjai végeztek. A pénzügyi terv meghatározza az akkord-jutalmakat is, a munka egyes fajtáiért, hogy az, aki jobban dolgozik, jobban jutalmaztassák, hogy értékeljék a munka nehézségét és minőségét és így munkamorált érjenek el. A helyes az, amikor a szövetkezetek előnyben részesítik a kézzel végzett munkát az igásmunkával szemben, hogy így segítsenek a kisparasztságon, amelynek nincsenek fogatai. Törődni kell azonban azzal, hogy a fogatok túlságosan alacsony árai nehogy eltántorítsák a középiparasztságot a szövetkezeti közös munkától. Amint látjuk, a szövetkezeti pénzügyi mérleg nem csupán adminisztratív jellegű ügy, de erősen politikai is s így annál fontosabb, hogy egyszerűen s mindenki számára érhetően vezessék és hogy az EFSz ne legyen bonyolult előírásokkal és formulákkal terhelve e mérleg készítésénél. Ezért a Párt szervezetei gondoskodnak arról, hogy az EFSz helyes elvek szerint hajtsa végre pénzügyi elszámolását és hogy az egységes szövetkezeteknek a könyvelés vezetésében a védnökségi üzemek és a járási takarékpénztár jó szakemberei segítsenek, akiknek nemcsak adminisztratív ismereteik legyenek, de ismerjék az EFSz politikai és szak-kérdéseit is. 5. Végül szükséges, hogy a kommunisták az EFSz munkája számára megnyerjék a nőket, az asszonyokat és az ifjúságot, hogy bekapcsolják őket a szövetkezet tevékenységébe és vezetésébe Hiszen az asszonyok kezében van a mezőgazdasági termelés jó felerésze és jobban érzik a parasztmunka súlyát, mint a férfiak Ma már jó példáink vannak az Egységes Földműves Szövetkezetekben az asszonyok tevékeny munkájára, amellyel nagy becsületet szereztek Hiszen a cseh* vidékeken több, mint tíz EFSz-et alakítottak meg és vezetnek túlnyomó többségben nők. A cseh országrészekben összesen 1600 női funkcionáriusa van az EFSznek, ebből a számból 31 elnöki és 102 elnökhelyettesi tisztet tölt be. Mindamellett azonban a szövetkezet tagjai kőzött még kevés az asszonyok száma. Ezért fontos, hogy a szövetkezet tagjaiul és funkcionáriusaiul egyre nagyobb számú aszszonyt kapcsoljunk be. Amit az asszonyokról mondottunk, ugyanaz vonatkozik a parasztifjúságra is. Az EFSz konferenciáján a kiküldöttek elmondották, hogy a szövetkezetekben az ifjúság egyre tevékenyebben vesz részt a munkában, ifjúsági brigádokat alkot, amelyek magukra veszik parkok, istállók vagy a mezők gondját, amelyek kötelezik magukat arra, hogy magas terméshozamot érnek el. Azonban az EFSz ifjúsági tagjainak száma is kevés mfg. Szükségünk van arra, hogy a fiatal parasztok és parasztlányok — akkor már szocialista mezőgazdasá gunknak jövendő gazdálkodói — erre a küldetésre az EFSz-ben végzett tevékeny munkával készüljenek. Ezért a Párt összes szervezetei törődjenek azzal, hogy az asszonyokat és az ifjúságot bekapcsolják o: EFSz-ben végzendő tevékeny munkába. Az EFSz építésénél ez tehát a Párt öt feladata, amelyek arra irányulnak, hogy megszilárdítsák az EFSzet, a föld közös megművelésének minden formája felé irányítsák és kiterjeszék tömegalapját. * Ha a falu megnyerésének feladatairól tárgyalunk a szocializmus számára, beszélnünk kell az állami gépállomásokról és állami birtokokról is, amelyeknek fontos támaszpontokká és hatalmas eszközökké kell válniok a mezőgazdaságban a szocializmus felé vezető útunkon, úgy ahogyan azokká váltak a szovjet MTS és a szovhozok, melyeknek tapasztalataiból tanulnunk kell. Az állami gépállomásokat tegyük az EFSz és a dolgozó parasztság megbízható és sikeres segítőivé. Gépállomásaink az egységes szövetkezetek egyre jelentősebb segítőtársává válnak. A Párt IX. kongresszusa óta a gépállomások műszaki berendezése kiterjedt. 1950 január 1-én tulajdonunkban voCt 5599 traktor, 2753 önkötözőgép, 103 kombájn és 891 cséplőgép, de ezen gépek száma állandóan növekszik. A tavalyi aratási és őszi munkák alkalmával a gépállomások be is bizonyították, hogy a dolgozó parasztságnak nyújtott szolgálataikat megsokszorozzák. Bár az aratás alkalmával a köztársaság airatóterületének csak 6.2 százalékát kaszálták le, míg egy évvel ezelőtt nem egész 2 százalékát és bárha ez évben az általuk lekaszált terület az összaratási terület több mint 9 százalékát fogja kitenni, még ez is nagyon kevés. Ugyanez vonatkozik a szántásra is. Az őszi szántás alkalmával a ČSR gépállomásai az összeterület szántásra meghatározott területének 7.3 százalékát szántották fel, míg az 1948-as évben a felszántott terület csupán 3 százalékot tett ki, amelett a gépállomás egy traktora 62.9 hekár földet szántott fel, az állami birtokok traktora viszont 50 hektárt, egy szövetkezeti traktor csupán 20 hektárt és a magántraktor csupán 9 hektárt. Az idei esztendőben ősszel a traktoroknak a ČSR szántófelületének 9 százalékát kell felszántaniok, ami azonban még mindig kevés. A gépállomások bizonyos előrehaladást értek el a munka megszervezésében. Az őszi szántás folyamán az állomásokon munkacsoportok kezdtek alakulni, amelyek egy éltraktoristából és 4—8 traktoristából álltak, akik nagyobbára akkordban dolgoztak és tömegesen küldték őket bizonyos munkaszakaszra. A munkacsoportokban való jobb megszervezés emelte a teljesítményt, csökkentette a hajtóanyagfogyasztást és az üresjáratok százalékát is leszállította. E sikerek ellenére a gépállomásokon még sok hiány van. A legkomolyabb hiány a gépszövetkezetek traktoristáinak és más alkalmazottainak elégtelen politikai színvonala. A traktoristák, de néha a gépállomások vezető munkásai sem ismerik mezőgazdasági politikánkat, a falvakon a parasztságnak nem világítják meg a nagyüzemi termelés előnyeit, nem segítik az EFSz-eket a mezei közös munkák megszervezésénél, a közös vetéstervnél s a közös munkák más formáinál, mint ahogyan Gottwald elvtárs mondotta, mindezideig nem váltak a falu szocializmusnak való megnyerése apostolaivá. Hogy ezt elérjük, emelni és javítani kell az állami gépállomások politikai munkáját. Ez mindenekelőtt jelenti: a) hogy emelni kell az üzemi Pártszervezet politikai tevékenységét az állami gépállomásokon, b) az állomás párttagjai és valamennyi alkalmazottai között ki kell fejleszteni a politikai és szakműveltséget, c) tömegnevelést és felvilágosító munkát kell kifejteni a falvakon és az EFSz-ekben a parasztság között, d) törődnie kell a munka megszer vezése új formáinak bevezetésével és ki kell terjeszteni a szocialista munkaversenyt á gépállomások munkájának minden szakaszán a terv teljesítésére és túllépésére. Hogy ezeket a munkákat rendszeresen vezessük, azt ajánljuk az állami gépállomásoknak, hogy mindenütt nevezzenek ki igazgató-helyetteseket a politikai munka számara, akik alá volnának rendelve az igazgatónak, 0e egyúttal a Párt járási bizottságának megbízatását is bírnák, az állomás üzemi szervezete munkájának irányítására. Szükséges lesz a gépállomásokhoz további fejlett ipari munkásokat kiküldeni, ezeket döntő pozíciókban elhelyezni és nagyobb gonddal kell kiválogatni az új kádereket a falu parasztifjúsága köréből. A másik súlyas hiány, amelyet a gépállomásoknak a legrövidebb időn belül ki kell küszöbölniök, a munka termelékenysége emeléésnek kérdése. Ennek alapvető feltétele a munka jobb megszervezése, a szocialista munkaverseny és a gépek jobb kihasználása. A csoportokban végzett munkát még ki kell terjesztem és elmélyíteni, meg kell állapítani a helyes normákat és a traktoristák munkájának minőségét javítani kell. Ezért szükséges, hogy az egyes munkacsoportokra bizonyos körzetet, néhány falut bizza nak, amelyekben tartósan (legalább két éven át) dolgozzanak és az agronómussal való együttmunkálkodásban a helyi viszonyok alapos ismerete alap. ján a munka elvégzésének legkorszerűbb és legalkalmasabb agrárműszaki módját válasszák és együtt legyenek felelősek munkájuk gyümölcséért, a jó termésért ezeken a földeken. Nagyobb mértékben fejlesszük ki az egyes munkacsoportok között. A Szovjetúnió tapasztalatai alapján nagy mértékben fogjuk a munkákat két váltásban megszervezni, hogy jobban kihasználjuk az eddigi gépparkot és hogy a föld terjedelmét, amelyet az állomások művelnek meg, a jövőben lényegesen kiterjesszük Ezzel nagyobb segítséget nyujtunk az EFSznek és a parasztságnak. Végül átveszünk még egy fontos tapasztalatot a Szovjetunióból és pedig azt, hogy egyre nagyobb mérték, ben fogjuk bevezetni a gépállomások munkájának értékelését az aratás hozama szerint és megkezdjük e munkálatok fizetését mezőgazdasági termékekkel pénz helyett, mint azt már néhány szövetkezet — kölönösen azok, amelyeknek kiküldöttjei résztvettek a Szovjetúnóban járt parasztkiküldöttségben — elkezdte gyakorlatilag meg" valósítani. A Párt kerületi és járási bizottsága is és összes szervezete állandó és egyre nagyobb gondoskodást fognak szentelni a gépállomásoknak, mint eddig tették és törődni fognak azzal, hogy ezek az EFSz és a dolgozó parasztság megbízható és sikeres segítőivé váljanak. Az állami birtokokat a szocialista nagyüzemi termelés példaképelvé építsük ki. A Párt IX. kongresszusa az állami birtokoknak is jelentős feladatot jelölt ki, hogy a szocialista nagyüzemi termelés mintaképévé váljanak. Az állami birtokoknak meg kell győzniök a kis- és középparasztságot a szocialista nagyüzemi termelés előnyeiről. Az állami birtokok e feladatok teljesítésének útját súlyos körülmények között kezdték meg. Az elmúlt év folyamán talajuk 183.621 hektárról 530.017 hektárra nőtt, mindamellett az újonnan átvett föld jelentős része rendkívül rossz állapotban volt. Mindezen nehézségek ellenére a munka néhány szakaszán az állami birtokok megtették az első lépést előre. Megművelték az elhagyott telkeket, amivel sok tízezer hektár földet mentettek meg további elértéktelenedéstől. Az állami birtokok nagyobb sikereket értek el az állattenyésztésben. Rövid időn belül szemléltetően mutatták be a nagyüzemi termelés fejlesztésének lehetőségeit. Az elmúlt év folyamán a sertéstenyésztés az állami birtokokon 100 hektárnyi szántóterületen 61 darabról 130 darabra növekedett, ami több mint 125 százalék emelkedést jelent, míg a többi gazdaságokban csupán 25 százalékkal emelkedett 61-ről 76 darabra. A hizlaldákban az állami birtokok elsőízben értek el nagy eredményeket és közismert tény, hogy tapasztalataik alapján építik ma hizlaldáikat az EFSz-ek. Mindezen sikerek ellenére sincsenek azonban az állami birtokok főkérdései megoldva. Az állami birtokok munkájának alapvető hiányai elválaszthatatlanul kapcsolatban vannak a káderek kérdésével és a munka termelékenysége emelésének kérdésével. A káderek kérdése az állami birtokok legsúlyosabb kérdése, mert gépezetükben mindezideig ott vannak a bürokratikus és megbízhatatlan elemek. Igaz ugyan, hogy megtették az első lépéseket e megbízhatatlan emberek kicserélésére és a Párt IX. kongresszusa óta február l-ig több mint 200 megbízhatatlan vezetőt bocsátottak el, akiket az állami birtokok pohorelicei hathónapos iskolájának növendékeível pótoltak s ezek a gyakorlatban is nagyon jól beváltak. Mindezek ellenére az állami birtokok gépezetében a brtokok volt tulajdonosai közül sokan maradtak, akiket gyakran, meghagytak volt birtokaikon és akikre a legtöbb panaszt halljuk. Szükséges lesz még gyorsabban, mint eddig tettük, felkutatni az ipari és mezőgazdasági munkásság körében az új kádereket, a kisparasztság között és velük pótolni a felelős helyeken is a megbízhatatlan embereket. Ügyszintén szükséges lesz, hogy jobban segítsünk az állami birtokoknak a munkaerőhi íny áthidalásában. A mezőgazdasági termelés és a munka alacsony hozama területén a munkaszervezés új formáinak bevezetésével kell eltávolítani a hiányokat, a szovjet kolhozok példája nyomán. Azokon a gazdaságokon is, ahol általában sikeresen gazdálkodnak, a régi mód szerint dolgoznak, a munka anonimitása áll fenn és a munkásck nincsenek érdekelve a magasabb terméshozamban. Szükséges az, hogy az állami birtokok munkásai megtanulják azt, hogy jó gazdák legyenek, hogy közöttük jobban legyen nevelve a kritikai és az önkritika, hogy élesen kipellengérezzék és eltávolítsák a lehűtést és jobban emeljék ki a jó gazdálkodás mintapéldáját. Itt is át kell térni a munkacsoportok versenyzésére, amelyre állandóan egy bizonyos munkaszakaszt bíznak, be kell vezetni az akkordbéreket és a jutalmakat a föld magas hozamának és a jószág jobb minőségének elérésére. Az állami birtokoknak termelésük emelése mellett az összes birtokokon, minden kerületben legalább egy példás gazdaságot kell teremteniök, ahol a legjobb fajállatok volnának, ahol a növényi termelés legmagasabb hozamát érnék el, a mezőgazdasági munka gépesítésének legmagasabb fokára jutnának és ahol érvényesülnének Micsurin és Liszenko tanítása szerinti modern agrotechnika összes vívmányai. Ide fogjuk küldeni az EFSz, a kis- és középparasztság küldöttségeit, hogy itt ismerjék meg a mezőgazdasági nagyüzemi termelés minden előnyét és okuljanak ezekből. Végül az állami birtokoknak az eddiginél jobban kell segíteniök az EFSz-eknek, valamint a kis- és középparasztságnak azzal, hogy kiterjesztik és tökéletesítik a nemesítési és sokszorítási tevékenységet, a megnemesítő állomásokat, kiterjesztik a kísérleti állomások hálózatát, ezeknek agronómusai és állatorvosai gyakorlatilag segítik az EFSz-et és végül, hogy munkásaik nevelőmunkát fognak kifejteni az EFSz-ekben és a szomszéd falvakban. Itt is célszerű lesz, hogy kinevezzék az igazgatóhelyetteseket politikai munka számára, hasonló feladatokkal, mint az állami gépállomásokon és hogy javítsák a Párt üzemi szervezeteinek munkáját! A Párt kerületi és járási bizottságainak feladata az, hogy az eddiginél jobban segítsenek az állami birtokoknak abban, hogy ezeket a feladatokat el tudják végezni és törődjenek azzal, hogy a birtokokból valóban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés mintapéldáit teremtsék. A Párt falusi munkájának néhány kérdése. Végezetül még röviden szeretnék hozzászólni a Párt falusi munkájának néhány kérdéséhez. Nem lehetséges, hogy ma elhallgassuk a mezőgazdasági termékek felvásárlásának tapasztalatait. Mint ismeretes, a mai napig sem vásároltuk fel mindazt a gabonát, amelynek beszolgáltatására földműveseink kötelezték magukat szerződésekkel, mindamellett, hogy ezek a kötelezettségek a jó termés folytán nem voltak magasak. Miben kerestük az okokat? Mindenekelőtt be kell ismernünk saját hibánkat, amelyet azzal követtünk el, hogy adtunk különböző úgynevezett szakemberek tanácsára, akik azt állították, hogy kevés raktárterűle. tünk van és jobb lesz, ha a beszolgál, tatásokat további időszakokra tervezzük. Ma tudjuk, hogy ez mennyire helytelen volt, mivel minél később vásároljuk fel a gabonát, annál nehezeb. ben kapjuk meg. A mi hibáink mellett is azonban megmutatkoznak további kerületi, járási és falusi Pártszervezeteink hibái is, melyek megnehezített feltételek mellett nem tudták leküzdeni ezeketa nehézségeket, nem tudtak harcolni a falusi spekulánsok bizonyítékai ellen, sői sokszor ezeknek áldozatul estek. Különösen a Párt azon munkásai estek áldozatul, akik megvoltak bízva a mezőgazdasági szakaszon végzendő Pártmunkával. Helyes volt, hogy a kerületek s járások elhatározták, hogy ebből levonják a következtetéseket és ezeket az ingadozó pártmunkásokat-a2