Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-10 / 59. szám, péntek

FELADATAINK! Az 1950-es év nagy fel­adaokat állit a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség, valamint Csehszlovákia egész ifjúsága elé. A tömérdek részletfelaciat megoldása mellett három nagy kötelezettségünk van: az Ifjú­sági Vizierömü, a szocializmus fiatal építőinek vasmű épít­kezése és a Testvériesség Vasútvonal. Ezeken az építke­Széseken akarjuk megmutatni, hogy jó iskolát kaptunk az elmúlt évek ifjúsági brigád­építkezésein. Most, Litvinov, Baláže, Vizovice, Lidice, az Ifjúság Faluja és az Ifjúsági Vasútvonal, mind mérföldkö­vei haladásunknak, bizonyíté­kai munkakedvünknek, bizo­nyítékai annak, hogy népi de­mokratikus köztársaságunk ifjú dolgozóinak hatalmas többsége — legyen az szlo­vák, cseh, magyar, ukrán vagy lengyel — megértette feladatát és ezt tudatosítva, lelkes munkájával bizonyítja, hogy az új generáció jól fel van készülve arra, hogy majd minden helyen keményen állja meg helyét és erős támasza legyen államunknak a szocia­lizmus felé vezető útjában. Jól tudjuk, hogy ,a CSM­nek egyik főfeladata, amely­nek teljesítését Gottwald elv­társ előtt vállaltuk, az: hogy szövetségünk taglétszámát egy millióra emeljük. Tehát ifjú­ságunk zömét akarjuk be­szervezni egyetlen ifjúsági tö­meg.szerveze tünkbe. Azért akarjuk ezt, hogy minden fia­talember a saját tapasztala­tából győződjék meg arról, hogy milyen új, szélesebb lat­kor nyílik meg előtte, ha tag­• ja lesz szövetségünknek, , ha bekapcsolódik munkánkba, ha megismeri célkitűzéseinket és azoknak helyes voltát. Még flokan vannak,-akik szövetsé­günkről vajmi keveset tudnak, akik nem tudják, hogy mi az: egy eröe, vidám, tudnivágyó ifjúsági közösségben élni, dolgozni, akik bezárkóznak csigaházukba, akik a CSM­ben politikai „mumust" lát­nak. És vannak olyanok is, akik személyükön kívül álló okok folytán nem lettek tag­jai szövetségünknek. És itt figyelmeztetnünk kell szer­vező munkásainkat és minden egyes tagtársunkat: több erővel, több lelkesedéssel kell nekilátni a szervező, a meg­győző, •öntudatosító munká­nak! Sajnos, a helyzet az, hogy Dél-bzlovákia magyar ifjúsá­ga még nem ébredt fel telje­sen álmából. Igen, az Ifjúsági Vasútvonalon voltak magyar brigádok, magyar fiúk és lá­nyok? Igaz, hogy a multévi kftazicei instruktörképző tan­folyam hallgatói nagy mun­kát végeztek, igaz, hogy sok lesítenék az öntudatosító és szervező munkát. Ez annyit jelent, hogy erőkifejtésünket meg kell kétszereznünk és újult erővel felvennünk a har­cot azokért, akik még inga­doznak, akik még nincsenek körünkben. Ez a munka ne­héz és nem fog gyorsan men­ni. De azt hiszem, hogy most, amikor tudjuk, hogy mit vár az ifjúságtól országunk min­den egyes dolgozója, amikor ismerjük ez évi munkafel­adatamkat, — most ki kell Bratislava versenyez Trencsénnel A CSM trencséní kerületi bizottságának ülésén, amelyen résztvettek a bratislavai ČSM kerületi bi­zottságának kiküldöttei is, pontos tervet dolgoztak ki a kerületek közötti munkaversenyre. Rendes ellen­őrzés mellett és a munkaverseny céltudatos vezetésé­vel ez az akció az említett kerületek munkájának fontos tényezőjévé válik. Ebben a munkában külö­nösen a trencséní kerületnek kell sokat pótolnia. A következő pontokban fognak versenyezni: 1. Tagszerzésben a CSM'be, 2. ČSM'tagok kiküldésében az Ifjúság Vasút­vonalára, 3. a havi jelentések rendszeres küldésében, 4. oktatók kiküldésében az" alapcsoportokhoz, 5. politikai körök alapításában, 6. a JO versenyben résztvevők szerzésében, 7. a ť'.SM-tagoknak a Sokolba való szervezésében, 8. brigádórák ledolgozásában, 9. ČSM-tagok számában, akik megszerezték a TOZ-t, 10. a tömegiskolázás végrehajtásában, 11. a tagdíjak fizetésében. Az egyes pontok teljesítését a bratislavai ČSM járási bizottsága fogja ellenőrizni. helyen nőttek ki CSM-csopor­tok. És igaz az is, hogy mind­azokon a helyeken, ahol meg­alakult a CSEMADOK helyi­csoportja, a magyar ifjúság lelkesedéssel látott neki az új szocialista kultúra terjesztésé­hez. De ez még mind nagyon kevés. Nagyon kevés a CSM magyar tagjainak a száma, nagyon kevés a száma azok­nak, akik helyesen értelmez­ték a CSEMADOK és CSM kapcsolatát és nagyon keve­sen vannak még, akik kiszé­vágnunk a rezet. Tehát össze kell fognunk arra, hogy minél több brigádost szerezzünk, to­borozzunk az ifjúsági épít­kezésekre, tekintet nélkül ar­ra, hogy tagjai-e már a CSM­nek vagy nem. Igen, tagtár­sak! Azok, akik megismerik a brigádmunkálatokon ural­kodó közösségi szellemet, azok úgyis minden teketóriázás nél­kül tagjai lesznek szövetsé­günknek. Minél több brigádost toborozni az ifjúsági építke­zésekre! Miért tartjuk olyan fontosnak, hogy új ifjúsági káderekkel ismertessük meg a brigádéletet? Miért tűzzük ki magunknak ezt a jelszót? Azért, mert a közösségi élet a birgádokban új jellemet és új embert kovácsol. Csak itt tudja az ember összhangba hozni egyéni érdekeit a kol­lektívum, a közösség érdekei­vel. Itt tanul meg keményen dolgozni a közös célért, itt fejlődik ki az új szocialista viszony a munkához. Igen, örömmel dolgozni a közösség­nek, annak tudatában, hogy egyúttal magamnak is építem a szebb jövőt. Itt, a brigád­munkánál mindenki ledobja magáról a hamis álarcot, a polgári előítéleteket, a gögöt és az önbizalomhiányt is és kezet ad egymásnak a mun­kás, a földműves és a taneló fiatalság. Helyes, szocialista viszony van itt a fiúk és leá­nyok között, amelyet a köte­lességekben és jogokban való egyenlőség jellemez. Ezért kell magyar ifjúsá­gunknak minél nagyobb szám­ban résztvennie az ezévi if­júsági építkezéseken. Kell, hogy minél több új, egyenes­gerincű, bátortekintetü fiatal nőjjön fel, akik egyenjogú polgárokként építik a szocia­lizmust hazánkban. Kell, hogy minél többen tudjuk az ifjú­sági építkezéseken szerzett tapasztalatokat otthon, mun-' kakörünkben, a gyárakban^ falun és az iskolákban helye­sen értékesíteni, hogy javít­sunk munkánkon és nagyobb eredményeket mutathassunk fel. Ez az év, az 1950-es év próbakő számunkra. Meg kell mutatnunk, hogy a feladato­kat a nehézségek ellenére tel­jesíteni akarjuk és teljesíteni tudjuk. Hogy munkánk jó lesz-e, azt az eredmény fogja megmutatni. Sikerünk fokmé­rője pedig az lesz, hogy hány magyar brigád, hány magyar ifjú és leány fog dolgozni a mi vízierőmüvünkön, a Szö­vetségi Vasúton és az Ifjúság Falujáén, hogy hány pár dolgos, érdes kéz fogja közü­lünk felemelni a csákányt, meglódítani a lapátot és hogy hány torokból csendül fel es­tefelé, a munkából hazajövet: „Munka hadának a lépése dobogj — zendülő ének az égre lobog..." Sz. O.

Next

/
Thumbnails
Contents