Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-10 / 59. szám, péntek

Jelentés a ČSM budmericei magyarnyelvű iunkcíonáríusképző tanfolyamának befejezéséről Szombaton, e hó 25-én a kora délutáni órákban kikísértük a tanfolyamon résztvevők hazafelé induló utolsó csoportját is. A télutói gyönyörű napsütéses napon még egész távolból is lehetett látni a kendőjüket lobogtató távozókat, akik nehéz szívvel váltak el mindattól, ami kétheti itt-tartózkodásukkal kapcsolatos volt. Mi is szorongó szívvel indultunk vissza az üresen maradt szobákba. Ezek levegője szinte telítve van az itt-lakottakkal kapcsolatos emlékekkel. Végigjárjuk az üres szobákat s felelevenítjük az ezekhez fűződő kiemelkedőbb eseményeket. Visszatérve szobánkba, hogy összegezzük az egyes körök közt lefolyt versenyt, amire mindeddig még nem volt időnk. Mielőtt azonban a verseny Végleges eredményét közölnénk, röviden megemlékezünk magáról a verseny lefolyásáról. Ott-tartózkodásunk második napján az egyik tanuló kör, amelynek vezetője Hrubják Emil volt, versenyre hívta a másik három kört. Ezt a kihívást -a többi körök nagy lelkesedéssel fogadták s nagy lendülettel bele is kapcsolódtak. A verseny az előző számunkban közölt 11 pontban folyt, amelybe beletartozott a tanulmányi eredmény, rend s tisztaság betartása, kultúrműsor, fali újság, kollektiv szellem stb. E verseny eredménye lett, hogy a fegyelem minden különösebb rendszabály alkalmazása nélkül a lehető legjobban megszilárdult s a tanulmányi eredmény kielégítő lett. Ehhez járult a politikailag fejlettebb egyének körökön belüli azon kötelezettségvállalása, hogy a tanulókörök keretén belül még egyénileg is külön fognak foglalkozni azokkal a tagokkal, akiknek a tananyag több nehézséget okozott, mert voltak sokan, akik mindenről csupán első ízben hallottak. A verseny tette lehetővé azt is, hogy kétheti ott-tartózkodásunk alatt kétszer volt kultúresténk, még pedig az első hét végén és a záró ünnepély keretében. Ez pedig azért volt így, mert a versenyt magát két részre osztottuk: az első és a második hétre, hogy az első héten lemaradottak ne legyenek elkeseredve és legyen alkalmuk behozni az elmulasztottakat. A verseny fontosságát igazolja az a tény is, hogy már a^lsö hét végén megjelentek a falakon az'első feliratok, jelszók és szines fali újságok, amelyeknek száma az iskola végéig állandóan nőtt. Ide tartozik még a rend, tisztaság és pontosság betartásán kívül a szobák Ízléses kidíszítése is. Most még megemlíthetnők maffát a tanulás menetét is. Reggeli után rögtön sajtóbeszámoló volt, amelyet hárman, esetleg négyen tartottak, akik különféle körökből* voltak. Ezt szintén pontoztuk. Ezután énekek begyakorlásával töltöttük az időt mindaddig, amíg az előadó meg nem érkezett, azaz 10 . óráig. Az előadás a vitát és ebédet beleszámítva általában ebéd után 2-ig tartott. Egy nem történhet meg az, hogy ha valakinek az egyik rész hiányzik, amelyet különféle okokból nem tudott magának feljegyezni, hogy ez számára elveszett. Ez .tart 5-ig. Ez idő alatt bö lehetőség nyilik arra is, hogy külön foglalkozhassanak a gyengébekkel. Uzsona után egy órás szabad mozgás" (torna) következett, ha az időjárás megengedi és ha a társaság kívánja, mert előfordult elég gyakran az az eset is. hogy annyira belemélyültek a vitába, hogy alig várták az uzsonna befejezését, hogy azt újból oLdjicuid l%axáJtúmk&z Szülőfaludról beszéltél nekem büszkén és reszkető hangon beszéltél öreg, tanulatlan anyádról, vak fivéredről és nővéredről, aki a rizsföldeken mindig ugyanazt a panaszos dal énekli, ahogyan nálunk az asszonyok hajdan lentiloláskor. Szeretted faludat, szalmakunyhói áztak a vízben, a tetőkről lótuszlevél nézett a nehezedő égre. mint a tőr szikrázott fémesen szemed amikor kimondtad e szót: Vietnam, Sokat gondolkodtál nővéredről, fivéredről és a faludról és az én hazámról is Franciaországról, noha nem ismered, csak a hanoi iskola kézikönyveiből, mégis szeretted kétségbeesetten, bár megtagadta tőled, hogy megismerjed. Beszéltél a párizsi kommünről, a 8!)-es forradalomról, könyvek között éltél, míg a rizsföldeken a többiek énekeltek, ahol felkel a nap. Barátom, én hazatérek, rád gondolok. 4 nem láttam sem fivéred, sem nővéred, sem öreg anyádat, nem voltak sehol s ez nehezebb volt nékem, mint a színtelen ég Egy szögletben as elfelejtett gyékény. a porig égett falu minden hamuja, két fa közé száradni feszített fűzfaháncsok. fejek, amelyeket összezúzott a páncélos harckocsi hernyótalpa. Szeretetedért gyűlölettel fizettek, öklömben összegyűl a fekete éj, a golyólyuggatta falon, mintha szavak gránátját vágtad volna oda. ezt olvastam. Francia katonák, akik felszabadítottátok Hazátokat a náci iga alól. Miért harcoltok vietnami barátaitok ellen? Akik a maguk szabadságáért küzdenek. GEORGES DANH1EL SZEGŐ ISTVÁN ford. órai szünet után megkezdődött a körökben való tanulás. Ha szükségesnek látszott még ezelőtt összehasonlítcfttuk a jegyzeteket. A körökben való tanulás jelentősége az. hogy közösen átveszik az aznapi anyagot, majd kérdések formájában többször átismétlik, úgy, hogy ezt még a leggyengébb is játszva megtanulhatja. Ezenkívül folytathassák. Ilyenkor közkívánatra a szabadmozgás helyett folytattuk a vitát. Vacsora előtt pedig még egyszer közösen átismételtük az aznapi anyagot. Vacsora után kultúrális dolgokkal foglalkoztunk, főleg a mősoros estre való előkészületekkel. Most pedig rátérhetnénk a verseny eredményének közlésére. Be kell vallanom, hggy nagyon nehéz volna konkrét eredményeket mondani s valamelyik kört elismerni, mint végleges győztest minden pontban. Amennyiben a pontozásnál figyelembe vettük az egyes körök képességre vonatkozó összetételét is. Így közölnöm kell, hogy minden egyes kör nyert első helyezést valamelyik pontból. így a tanulás terén és a kultúr műsor mennyiségét illetően az első helyen áll az „első" kör, amelynek vezetője Hrubják Emil volt. A rend és tisztaság betartása terén a „harmadik" kör vitte el a babért Tóth István vezetésével, amely szoba példás rendjéről volt ismeretes a többi hallgatók előtt. A legszebb fali újságot a Szigl Ferko köre készítette, amely kivált még értékes kultúrszámaival is. A legjobban kidíszitett szoba a „második" köré volt, amely az iskola zárásával kapcsolatos műsor alkalmával szintén értékes műsorszámokkal lepett meg, vezető: Mondák János. A fent említett körülményeket figyelembe véve nagyon nehéz volna megállapítani, hogy általánosságban melyik kör volt a legjobb, anélkül, hogy ezen megállapításunkkal bizonyos fokig ne rövidítenők meg a másik kört. Tehát meggyőződésem. hogy a fent közölt sorrend közelíti meg leginkább az igazságot. Így maradjunk e mellett. Itt kifejezést kell adnom örömömnek, mert az a tény, hogy nehéz különbséget tenni az egyes körök közt, igen megnyugtató, ha figyelembe vesszük azt, hogy az iskolán résztvett 42 ember a legkülönfélébb rétegekből tevődött öszsze. Az ilyen emberek eggyékovácsolása nagyon nehéz, de ha sikerül az akkor tökéletes egységet — közösséget képez. Ezt nekünk sikerült megvalósítanunk, aminek eredménye az lett, hogy nagyobb részben sikerült kiküszöbölni az egyesek kózt fennálló különbségeket olynnyira, hogy a különféle összetételű körök maguk Ts majdnem egy színvonalon mozogtak. Meg kell említenem még egy tényt, amely iskolánk sikerét még nagyobb mértékben növeli. Az iskolán résztvettek kötelezettséget válaltak, hogy közös erővel megalakítunk a Gúta melletti Ifjúság falujához hasoló másik ifjúsági falut. Ez egy szövetkezeti mintagazdaság lesz, ahol csupán az ifjúság fog dolgozni. Az ottlévök közül négy azonnal jelentkezett állandó tagnak. 23-an jelentkeztek brigádmunkára és ötelezettséget vállaltak még 23 állandó tag és 210 brigádmunkás megszerzésére. Ezen terv megvalósítása most van éppen folyamatban A budmericei iskola legyen példa és forrás, amelyből mindenkor meríthetnek mindazok, akik kételkedtek avagy nem hittek a magyar ifjúság élniés tenniakarásában.