Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-10 / 59. szám, péntek

lSuii .„árciug 1U A ötéves terv építője Szalay Erzsébet a 200 százalékos teljesítményért kfizd (p-1) Szalay Erzsébet a bratislavai Matador-gyárban dolgozik. Huszonegy éves. Fénylön csillog mély fekete szeme. Vidám, jókedélyü leány. Munkája közben zavartam meg. Csodálkozva nézett ekkor felém, mintha azt kérdésié, mit is akarok tőle. Újságíró előtt még nem nyilatkozott. Fiatal munkásnő. Az aszbesztdeszkákat gyártja. Csak nyolc hónapja dolgozik az üzemben s ilyen rövid idő alatt csak a jó munkamódszerek alkalmazásával válhatott élmunkásnövé. Munkacsoportjuk átlagos teljesítménye 145 százalék. — Amint beléptem a munkába, azonnal be is kapcsolódtam a munkaversenybe, — mondja jókedvűen Szalay Erzsi — többet akartam termelni és többet is keresni. — Hallottam, hogy a legutóbbi élmunkásliéten munkacsoportjuk 55 százalékkal haladta túl a normát. Hogyan sikerült ezt elérnie ? — Eddig a nyersanyagot egy másik üzemosztálytól kaptuk. Kötelezettséget vállaltunk, hogy ezentúl a nyers gumit magunk dolgozzuk ki, ezért a másik üzemosztályban lévő gépet áthoztuk a mi osztályunkra®; így sikerült meggyorsítanunk és könnyítenünk a munkamenetet. Ezzel kiküszöböltük az anyagadásban eddig többször előfordult késedelmeket, biztosítottuk a munka folyamatosságát. Igy megtakarítottunk egy munkaerőt, aki eddig az anyagot szállította a ml osztályunkra. S végül egy kg dészka előállításánál 1.40 koronával sikerült csökkentenünk az önköltségi árat. — Jobb anyagot sikerült így előállítanunk #és gyorsabban is dolgozunk s igy természetesen magasabb teljesítményt is érünk el ezáltal. f — Most magunk felelünk a Jó minőségért, mert mi készítjük el a nyersanyagot is. A jövőben még nagyobb gondot fordítunk a minőségi termelőre ... de a termelést is növelni akarjuk!... — teszi hozzá mosolyogva — Ha az egyik hétről a másikra már tíz százalékkal tudtuk emelni a termelést, akkor még jobb munkamegosztás révén reméljük, 200 százalékra is tejjesítheti csoportunk a tervet. Arra törekszünk, hogy a miénk legyen az első kétszázas élmunkás csoport! Ezután Szalay Erzsi elpanaszolja, hogy a mühelyükben poros. büdös a levegő. Hogy ezen segítsen, a gyár vezetősége rövidesen levegőtisztító és pormentesltö készüléket szereltet fel üzemünkben. Igy nagyobb kedvvel még többet fognak tudni termelni Szalay Erzsiék, hogy minél előbb megszerezhessék munkacsoportjuknak a „200-as" büszke cimet — Most be szeretnék lépni a Pártba is, — mondja ezután a fiatal él munkásnő — apám is párttag, aki szintén itt dolgozik három tesvtéremmel együtt az üzemben. Szeretnék én is iskoláztatásra menni, hogy többet tanulhassak, csak így lehetek a Párt tevékeny tagja, mely mindig a legjobbat nyújtja dolgozóinknak. De nem- zavarjuk tovább Szalay Erzsit munkájában. Hadd folytassa — minden percet kihasználva dolgozó társaival együtt — a munka termelékenységének fokozásáért folytatott nemes harcot. msm Tapasztalatok kicserélésével Jobb termelési eredményekhez Milyen hasznot hoznak az élmunkások és az újítók személyes találkozásai és megbeszélései — A technikusok és a mesterek tevékenyen segíthetnek az élmunkások és újítók munkájában Az élmunkások egyik tulajdonsága, hogy tapasztalataikat új, jobb és tökéletesebb munkamódszereiket átadják munkatársaiknak és kölcsönösen kicserélik azokkal. Átadják és kicserélik nemcsak legszűkebb környezetükben, hanem a műhelyekben, szakosztályokban és az egész üzembe* ős végül más üzemekben is. Ilyen esetekben leggyakrabban újítójavaslatokról van szó. , Az albán nép békét követel A Béke Hívei össz-albániai konferenciáján az a'.bán ifjúság nevében Ramis Alia, a munkásiíjúság szövetségének titkára tartott beszédet, amelyben kijelentette, hogy az albán ifjúság, karöltve az egész világ iíjiúságával, nem kíméli erőit a béke győzelméért folytatott harcban. Salim Koni, a „Mamines" mezőgazdasági szövetkezet elnöke felhívta az összes földműveseket, hogy szervezzenek szövetkezetet, mert ezzel nagymértékben hozzájárulnak a békéért folytatott harc sikeréhez. A gyűlésen még számos más kiküldött is beszédet tartott. A szovjet nők nevében a kongresszust a VCSPS titkárnője, Kuznecovová üdvözölte. Milyen messzire jutottunk ebben a tekintetben? Elmunkásaink és újítóink már minden ipari ágazatban vannak és állandóan szaporodnak. Sok élmunkás kicseréli a többiekkel tapasztalatait és átadja őket munkatársainak. Itt van például Ihring Mária elvtársnő, a füleki Kovosmalt élmunkásnöje, aki osztályán versenyre hívta ki összes munkatársnőit. Ma ez az osztály a legpéldásabbak közé tartozik, mert a kölcsönös segítés, a tapasztalatok kicserélésének módszere itt teljes egészében érvényesül. Hajtmanková elvtársnö Ondrušek elvtárssal, a műhely vezetőjével együtt munkálkodva, mindig talál elég időt, hogy munkatársnőinek tanácsot adjon és megmutassa, hogyan dolgozhatnak nagyobb megerőltetés nélkül gyorsabban. Emellett ő maga átlagosan 45 százalékkal lépi túl a normát. Hasonlóképpen járnak el a vágbesztercei Klement Gottwald-üzem élmunkásai. Például tejeakannák gyártásában ezen az alapon rendszeresen magas teljesítményt érnek el. Jelentős tényező, hogy a megszilárdított normákat általában egytöl-egyig túlteljesítik. A tapasztalatok ilyen formában történő kicserélése rendszerint csupán egyes műhelyekre szoritkozik. Értékesek azok az esetek, amikor a legjobb élmunkások tapasztalataikat átadják az egész üzemnek és ezideig csaknem ismeretlen az a változat, amikor a tapasztalatokat és az újításokat egyes üzemek kicserélik egymás között. A KSC Központi Bizottságának ülésén elmondott beszédében J. Frank elvtárs titkár is rámutaott erre, aki ezzel összefüggésben kijelentette, hogy az élmunkások tapasztalatainak átadása és annak elérése, hogy ezeket a tapasztalatokat az összes munkások .elsajátítsák, nemcsak a műhelyekben, de az egész üzemben, esetleg más üzemekben is, ezideig elégtelen. Ennek a tapasztalatcserének a jetentősége főleg szélesebb méretekben, üzemek között megmutatkozott a csehországi és szlovákiai könnyű és finom mechanikai üzemek legjobb élmunkásainak és újítóinak találkozásakor a Tarajkán, a MagasTátrában. A személyes érintkezést nemcsak az tette lehetővé, hogy az élmunkások és újitólc — többnyire '' egy személyben — megismerjék más üzemekben dolgozó elvtársaik munI kamódszereit és újításait, hanem | azt is, hogy azokat megbírálják és Suli ílotárS vendégei •Kovács Tamással együtt érkezünk | a gyár kapujához. Hét óra mult nyolc perccel — odabent már megkezdődött a munka. Nagy sietségében megbotlik a portásfülke küszöbén és zavartan mormolja szinte önmagának: — Egyszer sem fordult még elő ilyesmi. Az ördög tudja, hogyan történt, hogy elkéstem. Nem szólt az ébresztőóra, elaludtam ... A jelentkezési könyv ma a szokástól eltérően nem fekszik az asztalon. Hét óra egy perckor a vállalatvezetőhöz került, aki megnézte, kik azok akik nem érkeztek meg az üzembe pontosan hét órára. — Nincs mit csinálni — mondja a portás és mosolyog a bajusza $latt — a vállalatvezető elvtárshoz kell bemennie Kovácsot elfutja a mereg. Ki látott még ilyen balszerencsét? Éppen neki kellett ma elkésnie. Neki, aki mindig pontosan jár az üzembe. — No, ezt majd tisztázzuk a vállalatvezetővel —- gondolja és szaporán szedi a lépteit, hogy mielőbb túlessen a kellemetlen műveleten. Suti elvtárs nincs egyedül. Kovács meglepetten látja, hogy ez a szüntelenül tevékenykedő mozgékony ember, aki tizenöt évig mint gyalus dolgozott az üzemben, most egészen szokatlan pózban, lábat keresztberakva ül az íróasztalnál, cigarettájából nagyokat szippantva, füstkarikákat ereget maga elé és kedélyesen beszélget. Tamás elvtás, a raktárnok ül vele szemben, mellette Pécsi Ferenc. a villanyhegesztök csoportvezetője. a sarokban pedig a fiatal Timár István — Tamás veje. Vájjon miféle értekezlet ez ilyen korán reggel a munka megkezdésekor? Kovács elvtárs zavartan néz körül. Már éppen arra gondol, hogy bocsánatot kér a zavarásért és kimegy, amikor a vállalatvezető mosolyogva üdvözli öt és nyájasan marasztalja: — Ülj le Kovács elvtárs, hova rohansz? Beszélgessünk egy kicsit ... Nem is engedi szóhoz jutni. Szinte kényszeríti, hogy leüljön, aztán mintha valahol, ünnepnapkor egy vendéglőben üldögélnének, igy beszél : Hát azt mégsem lehet olyan nehéz eldönteni, hogy melyik jobb bor, a szekszárdi vörös, vagy a pilisi homokon termett fehér ... Igaz, az Ízlések különbözők ... Nem? .... Na mit szólnak hozzá? Kovács elképed. Mi ütött máma ebbe a Sutiba? Feje fölött az óra elütötte a negyed nyolcat, ő meg csal: beszél-beszél, mintha egyéb dolguk sem volna. Bent a műhelyben már negyedórája folyik a termelőmunka... — De Suti elvtárs — mondja halkan Tamás Terenc. — Most már igazán mennünk kell... Versenyben vagyunk, minden perc drága — szól Pécsi. Nem lehet ilyenkor beszélgetni... — Ugyan, ugyan — vág a szavukba Suti — miért nem lehet? Mit számít az a néhány perc? Kovács Tamás úgy ül a széken, mintha parázs volna alatta. Most kezdi -érteni, hogy miféle színjáték az, ami itt lejátszódik a vállalatvezető irodájában. Suti elvtárs azokkal beszélget, akik ma reggel elkésve érkeztek az üzembe. Itt fogta őket és hagyja, hogy magukbaszálljanak: hadd lássák, hadd érezzék, hogy telnek, ólomlábakon haladnak a percek, mialatt odabent a műhelyekben gyümölcsei érnek minden dolgozó számára ... Nem tesz nekik szemrehányást. csak beszél velük mindenféléről, arról, ami éppen az eszébe ju£. Ám minden szó szemrehányóan beléjük vág: Ti vagytok azok, akiknek a drága percek nem számítanak ... — Gyújtsatok rá — mondja mosolyogva és cigarettával kínálja őket. Undorítóan keserű a cigaretta ize. Tímárnak izzadság gyöngyözik a homlokán, Tamás lesüti a szemét, Kovács pedig ordítani szeretne dühében. Nem is tudja sokáig türtőztetni magát: — Engedjetek — kiáltja türelmét vesztve, — engedjetek! Ütat tör az ajtó felé és bőszen mondja a többieknek: Mire vártok? Hát nem értettétek. hogy mire megy ki ez a dolog? Lecke ez, még pedig a javából ... Lepko elvtárs, a párttitkár ott áll az udvaron és elégedetten néz a műhelyek felé rohanó emberek után. Látszik rajtuk, hogy legszívesebben kettőt lépnének egyszerre. Köszönt nekik, de észre sem vették a nagy rohanásban. A váltószerelő műhely bejáratától Pécsi visszafordul és most már nevetve kiáltja a járttitkárnak: Nyugodt lehetsz, ez volt az utolsó eset. Nem késünk el többet! Bent az irodában Suti elvtárs büszkén jelenti a párttitkárnak: l — Amennyire én meg tudtam állapítani, ez a módszer bevált. Februárban nem használunk sem hangszórót, sem szégyentáblát. Ez sem kerül többe és ezek a percek itt, igen elgondolkoztatók. Ezek az elvtársak — a mai vendégeim — ha nem tévedek, maguk harcolnak majd azok ellen, akik késésekkel lazítják üzemünkben a munkafegyelmet. Vadász Ferenc még javítsanak is rajtuk. Sok esetben kiderült, hogy amit az egyik üzemben mint újítást vezettek be, azt a másik üzemben már túlhaladták. Kölcsönös kiegészitéssel, tapasztalatcserével sikerült néhány munkaeljárást még inkább tökéletesíteni. Ezenkívül, a közös megbeszéléseken élmunkásaink és újítóink megoldottak olyan kérdéseket, amelyekben az elvtársak az üzemekben tanácstalanok voltak és az egész termelésben nehézségekkel küzdöttek. Főleg a csehországi üzemek elvtársai vettek részt a megbeszélésen eredményesen, akiknek gazdagabb tapasztalatai, főleg azoknál a gyártmányoknál, amelyek Szlovákiában egészen újak. Igy Kostelny elvtárs az óturai finom mechanikai üzemből arról számolt be, hogyan tökéletesítették a sterilizátorok gyártását. Ennek gyártása az üzemben egészen újszerű és lassan ment. A dobozok oldalai állandóan beíelé görbültek és kézzel kellett kiegyengetni őket. Ez meglassította és megdrágította a gyártást. Többfajta különböző kísérlet után sikerült megtalálniok a módot, hegyan akadályozzák meg az oldalfalak begörbtilését. A dobozokat húzás közben kissé átmelegítik. Az elvtársaknak e módszer ellen mindjárt akadtak kifogásaik. A falak begörbülését átmelegités nélkül is meg lehet akadályozni úgy, hogy a dobozt többszöri húzással préselik. Egy másik elvtárs azt ajánlja, hogy az első húzás ívalakban történjék, mert a négyzetes formában történő húzás, ahogy azt eddig végezték, helytelen. Az anyagot egyszerre túlságosan megterheli Kostelný elvtárs ezeket az ösztönző ajánlatokat elfogadja azzal, hogy kipróbálják őket és amelyik a legjobban gáló készüléket gyártanak. Ez a gyártmány is újfajta. Nincs gyakorlatuk a csövecskék kiformálásában és így gyakran megtörténik, hogy a cső gömbölyű forma helyett szegletes formát kap. A csöveket néhány húzással készítik. Az összes elvtársak gondosan megtekintik a mintákat. És már meg is van a magyarázat. Az első húzás helytelen. De a cső kihúzásának egész folyamata sokkal bonyolultabb, mint az az első pillantásra látszik. Ezért Burian elvtárs, a brnoi Zbrojovka J. Šverma tizemből felajánlja, hogy az óturai elvtárssal pontosan kidolgozza az egész eljárást, hogyan végezzék a

z egyes húzásokat. Állítólag jó tapasztalataik vannak hasonló eljárások-ban. Az óturai elvtársak készségesen elfogadják ezt az ajánlatot. Hasonlóképpen közös erővel, tapasztalatcserével oldották meg a csövecskék húzásának kérdését az alsóhámori Sandrik-üzemben, ahol a csövecskék alja elvékonyodott. Az elvtársak megmagyarázzák, hogy a csöveket kisebb gömbölyűségű csőhúzóval húzzák. A kubrai Omniaüzem elvtársainak a brnoi J. Šverma üzemből Burian elvtárs felajánlja a hengeres csapágyak gyártásának tökéletesebb módozatát, ahogyan azt ők maguk tökéletesítették. Ä füleki Kovosmalt elvtársai gyorsabb módszert ajánlanak a fazekak szélének nyírására, valamint fülének préselésére, mint ahogy azt a matejovcei Tatra smalt-üzem elvtársai végzik. Igy megy ez számtalan gyártási eljárásnál és kérdésnél. Az elvtársaknak tehát sikerült nemcsak más elvtársak értékes tapasztalatainak elnyerése, de mindjárt helyben megoldották és javították a gyártási eljárásokat. A tapasztatatok kicserélésének ilyen formája sok szakaszon jónak mutatkozik. Szükséges azonban, hogy ezt még jobban tökéletesítsék és elmélyítsék. Az egvüttmunkálkodásba főleg a technikusokat ég a mestereket kell bekapcsolni, akik elméleti tudásukkal nagyon jól kibe válik, azt elfogadják. Egyidejűleg I egészíthetik élmunkásamk gyakorlati megkéri az elvtársakat, hogy más kérdésekben is adjanak tanácsot. Orvosok részére úgynevezett fülvizstudását, főleg, ha aaoknak maguknak is megvannak hosszú éveken át szerzett tapasztalataik. Nemzetközi nőnap A brit nők meghívására szovjet nőj küldöttség utazott repülőgépen Moszkvából lLondonba, hogy résztvegyen Nagy-Britanniában a nemzetközi nőnap ünnepségein. A kínai nők, ak'ik fegyverrel kezükben harcoltak hazájuk felszabadításáért a feudális rabszolgauralom alól, most ugyanolyan eltökéltséggel harcolnak a béke frontján hazájuk gazdasági sikereiért. A nők Kínában, ahol azelőtt alárendelt helyzetben voltak, a férfiak oldalán dolgoznak a gépek mellett, a műhelyekben, a hivatalokban, egyszóval mindenütt. A kínai nők élénk részt vesznek a dolgozók szakszervezeti életében is és tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe. Sok munkásnő, alti elvégezte az esti politikai iskolát, felvételét kéri Kína Kommunista Pártjába. A kínai nők ezt a jelszót választották a nemzetközi nőnap alkalmából: „Támogatjuk a Kuomintang maradványainak eltávolítását. Tibet és Hajnam sziget felszabadítását!" BERLIN: Wilhekn Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke üdvözlő levelet küldött a Német Nők Demokratikus Szövetségének. Március 8-a alkalmából a nők egész Németországból Adenauernek, a nyugatnémetországi kormány elnökének képeslapokat küldenek, amelyek egy fiatal anyát ábrázolnak, gyermekével karján, ezzel a felírással: „Mi, német nők, békét akarunk! Sohasem engedjük, hogy a német gyermekek, asszonyok és férfiak a belföldi és külföldi háborús uszítók érdekeiért áldozzák fel életüket. Harcolni fogunk Nyugat-Németország minden háborús előkészülete ellen. Az egész világ nőivel összefogva, együttesen kikényszerítjük a békét. VARSÓ: A nemzetközi nőnap alkalmából tartott ünnepi gyűléseikről a lengyel nők üdvözlő táviratokat küldtek a görög és kínai nőknek. SZÓFIA: Tolbuchin város ünnepi gyűlésén a bolgár nők kifejezésre juttatták együttérzésüket a görög demokratikus nőkkel, akik szabadságukért harcolnak és táviratot küldtek a görög kormánynak, amelyben tiltakoznak a görögországi terror ellen. Trciov városának nőj fokozták tevékenységüket, bekapcsolódtak a munkaversenybe és új élmunkás-csoportokat alakítottak. Ezenkívül a V. Malikovgyár munkásnöi élmunkás-hetet indítottak. BUKAREST: Hétfőn Bukarestben nőgyülést tartottak, amelyen a román vasútnál dolgozó nők vettek részt. Erről a gyűlésről táviratot küldtek az kormánynak, amelyben tiltakoznak a monarchofasiszta kormány terrorja ellen. Az atombomba kérdése a brit parlament előtt Az új brit parlament az első interpellációk között először Hugh munkáspárt; képviselő kérdésével foglalkozott, amelyet a külügyminiszterhez intézett. Hugh kérdésében felhívja a külügyminisztert, válaszoljon, hogy mit szándékozik tenni az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi megegyezés ügyében. Egy másik munkáspárti. Norman Dodds, követeli Bevintől, hogy konferenciát hívjon össze az atomenergia ellenőrzésének bevezetésére. Ezeket az interpellációkat a király vasárnapi trónbeszéde után nyújtották be, amely csak felületeseiy foglalkozott az atomenergia kérdésével.