Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-07 / 56. szám, kedd

UJSZ0 P. K O P Y R IN ; Moszkva sztálini választókerületében Este, amikor Moszkvára rábo­rul a téli alkonyat, a hatalmas várost számtalan csillagzatokhoz hasonló villanykörtecsoport vilá­gítja meg. Az utcákon és a tere­ken a lakóházak és a hivatalok ablakaiban, az üzemek épületei­ben ragyogva ég a villanykörték milliója, amelyeket a moszkvai elektroüzem gyárt. Ennek az üzemnek a homlokzatán mint jel­kép, mint harci jelszó Lenin dicső szavai fénylenek: a kommuniz­mus annyi, mint a szovjet rend­szer meg a villanyosítás. Ez elektroüzem Moszkvai szá­lini kerületének egyik leghatal­masabb üzeme, amely a baumani kerülettel együtt a sztálini vá­lasztókerületbe tartozik a Szov­jetúnió Legfelsőbb Tanácsa vá­lasztásainál. Ezekben a kerületek­ben igen sok nagyüzem van. Mindegyiknek meg van a maga jellegzetes tulajdonsága, mind­egyik valamiről híres. Az elektro­üzem termékei az egész Szovjet­únióban nagy népszerűségnek ör­vendenek. Az üzem jogosan büsz­ke erre. Az elektroüzem alkalma­zottainak kollektívje elsőként ^melte a Szovjetúnió legfelsőbb Tanácsába való választásnál a Szovjeúnió legfelsőbb tanácsa el­ső jelöltjévé Joszef Visszarionu­vics Sztálint. A munkások, mérnökök, tech­nikusok és hivatalnokok ezrei a moszkvai Elektrozávod hatalmas kultúrtermében viharos, hosszan­tartó tapssal a következő határo­zatot fogadták el: 1. A Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsába Moszkva város sztálini választókerületében a moszkvai Elektrozávod munkásai, mérnö­kei, technikusai és hivatalnokai nevében jelöltül a szovjet nép hatalmas vezérét, Lenin művének bölcs továbbfoly tatóját, győzel­meink ihletőjét és megszervezőjét Joszef Visszarionovics Sztálint jelölik, aki 1898-tól tagja a SzK(b)P-nek és a Szovjetúnió mi­nisztertanácsának elnöke. 2. Meg kell kérni J. Visszario­novics elvtársat, hogy egyezzék bele a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsába való jelölésébe Moszk­va város sztálini választókerüle­tében a moszkvai Elektrozávod munkásai, mérnökei, technikusai és hivatalnokai részéről. Az Elek­trozávod alkalmazottai kollektiv­jének kezdeményezését, amely hatalmas, a nagy vezér iránti sze­retetet és hűséget nyilvánító ma­nifesztációkban nyilvánult meg, a körzet, az összes üzemei, hivata­lai és iskolái óriási lelkesedéssel átvették. A sztálini választókerület leg­nagyobb üzemének munkásai, élükön kommunista szervezeteik­kel tevékeny példát mutatnak, a választói kampányban az orosz­munkásosztálynak, Lenin és Sztá­lin hatalmas pártjának dicső har­ci hagyományait vonják bele. A munkások legjobb képvise­lőiket küldték ki a választó bi­zottságokba és az agitációs köz­pontokba. Jogos büszkeséggel szá­molnak be és beszélnek az agitá­torok a választóknak hazájuk si­kereiről, meggyőzően szemlélte­tik kerületük sikereit, azokat a hatalmas változásokat, amelyeg a szovjet nép életében beálltak, a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsá­ba való négy év előtti legutóbbi választások óta. Nézzetek csak a körzet térké­pére és itt is igen nagy változá­sokat láttok. A volt moszkvai kül­város, Izasz Jlev, ma már egybe­olvadt a várossal. Ez alatt az idő alatt új hatalmas háznegyedek épültek körutakkal. Néhány évvel ezelőtt itt sem­mi nem volt, csak egy hatalmas terjedelmű beépítetlen síkság. A hatalmas változásokat, amelyek a majerovi utcák és a többi utcák is gránitjárdákkal vannak ellátva és aszfaltozva. A külváros igazán festőién szép képet nyújt. Szem­léltető Sztálin elvtárs e szavai­hoz: A burzsoá-országokban a nagy városok feltétlen jellemzői a nyomortanyák, az úgynevezett munkásnegyedek, a város perifé­riáján, amelyeket sötét, hideg és nagyrészt pince" vagy félig rom­helyiségek sokasága alkot. Ben­nük rendszerint szegény emberek szoronganak, akik piszokban él­nek és sorsukat átkozzák. A for­radalom a Szovjetúnióban arra vezetett, hogy ezek a nyomorta­nyák nálunk már eltűntek. He­lyettük újonnan felépített szép és világos városnegyedek állanak és így a munkásnegyedek nálunk sokszor sokkal szebbek, mint a város közepe. A kerületben a gázt is beve­zették a lakóházakba. Négy év­vel ezelőtt a lakosságnak csak ki­lenc százaléka használt itt gázt. Ma már a lakások kétharmad ré­szét ellátták gázberendezéssel. A sztálini kerületet a főváros más kerületeivel földalatti vasút köti össze, amelyet már isme­rünk és amely híres szép föld­alatti termeiről — állomásairól, az elektroüzemei, a sztálini, az izmajlivi állomásokról. A város egyik végétől a másikig az út néhány percig tart. H a ránéztek a körzet térképé­re, számtalan sok kis körnégyszö­get, háromszöget láthattok, ame­lyek a kultúrintézményeket jel­zik. E kultúrintézmények hálóza­ta évről évre sűrűbb. A forrada­lomelőtti külvárosnak, amelyet Blagusának neveztek, nem volt sem színháza, sem klubja, .sem iskolája. Ma a sztálini kerületben 42 iskola, 13 ipariskola és 7 fel­sőbb iskola van. A körzet lakói büszkék szép színházuk hatalmas épületére, amely a Zsuravlevté­ren az Elektroüzem szomszédságá­ban épült fel. Itten a moszkvai tanács színházának színtársulata lép fel, amelynek előadásait egész Moszkvából látogatják az emberek. A körzetben van Moszk­va egyik legnagyobb mozgófény­képszínháza a „Viaszt", amely­nek hatalmas termeibe többezer néző fér el. A sztálini kerület ez alatt a négy év alatt a felismer­hetetlenségig megváltozott, hála a bolsevista pártinak, a szovjet kormánynak és a nagy Sztálin­nak. Minden szovjet ember új munkahösiességgel felel Sztálin atyai gondoskodására, mert tudja, hogy boldogsága saját kezébe van letéve, tudja, hogy minél több alkotóerőt fektet be a kommuniz­mus kiépítésébe, annál boldogabb lesz saját élete is. A választási kampány (napjai a Sztálini kör­zetben épúgy mint az egész or­szágban, hatalmas politikai és mimkalelkesedés jegyében foly­nak le. G. Blohin, az egyik üzem vasesztergályosa, az összes válasz­tókerületek munkásainak közös gondolatát fejezi ki, amikor a kö­vetkezőket mondja: az én nor­mám mától kezdve megkétszere­ződik, két norma lesz. Az összes üzemek kollektívjei a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsá­nak választásaira sztahanovista ütemben kezdtek dolgozni és új szocialista kötelezettségeket vál­laltak. Az egyik üzemben a munkások a mechanikai osztály­ból kötelezték magukat, hogy a választás napjáig teljesítik a fél­éves tervet. Az alkotó kezdemé­nyezés mindenütt lángol. Petír hov üzemi mérnök újítási tervet valósított meg, amely az előzetes számítások szerint 50 ezer rúbelt takarít meg a szocialista állam­nak. A sztálini választókerület dolgozóinak élete gazdag és szép. És ebben visszatükröződik az egész szovjet nép gyönyörű éle­te. A Szovjetúnió Legfelsőbb Ta­nácsába való, választások előké­születeinek napjaiban a szovjet emberek mély hálával és mély szeretettel ejtik ki Sztálin a nagy vezér és tanító nevét, a világ bé­kéjéért, a demokráciáért, a kom­munizmusért folyó küzdelem nágy harcosának nevét. Az egész végtelen nagy szovjet hazában a szovjet emberek a választás előtti gyűléseken végtelen szeretettel ejtik ki a dolgozók zseniális vezé­rének és tanítójának J. V. Sztá­linnak a nevét. Első jelöltül ál­lította Sztálint Ukrajna, Belo" ruszia, Grúzia és Kazasztán. Sztálin egyaránt drága az oro­szoknak és az űzbekisztánoknak, a letteknek és a batumiaknak, a Szovjetúnióban élő minden nem­zetnek. Sztálin neve az összes doL gozók számára a boldogság, a szovjet haza virágzásánaK szim­bóluma, a kommunizm.is elkövet­kezendő győzelmének jelképe. • Gyors ütemben villamosítják a falvakat Szibériában is. Az Omszk vidéki Krutinszk kerületben ta­valy 15 villanytelepet helyeztek üzembe, húsz kolhozt és egy me­zőgazdasági traktorállomást vil­lamosítottak. A villanytelepek szakmunkásait a kolhoz dolgozók­ból képezik ki erre a célra szer­vezett tanfolyamokon. 1930 március 1 HÍREK • A pontytenyésztés növeli a rizsföld hozamát. Üzbekisztán, Ukrajna és számos más köztársa­ság rizstermelő kolhozai a rizs­termelésre vízzel elárasztott föl­deken rendszeres pontytenyésze­tet honosítottak meg. A szovjet tudósok ezzel kapcsolatban rend­kívül érdekes felfedezést tettek: ott, ahol halat is tenyésztenek, 2—3 mázsával emelkedik a rizs hektáronkénti hozama. 9 Sikerül-e a Kizil-Kum sivatag vízellátása? Öt tudományos expe­díciót küldött ki csatornázási terv­hivatal üzbekisztáni osztálya Ázsia középső részébe a Kizil­Kum sivatagba, hogy tanulmá­nyozzák e hatalmas sivatag víz­ellátásának jelentőségét. Az öt expedíció számára rádió-összeköt­tetést létesítettek az egyes cso­portok között és megfelelő segéd­eszközökkel látták el őket meteo­rológiai és geofizikai tanulmányok céljára. Az üzbekisztáni tudósok a Kizil-Kum sivatagban igen gyors ütemben folytatják az éghajlat, a homokréteg mozgásának és a 'öld összetételének tanulmányozását. Ezeknek a tanulmányoknak vég­leges eredménye lesz annak meg­állapítása, vájjon lehetséges-e a Kizil-Kum sivatag csatornázása, víz ellátása, védő erdöővek se­gítségével, amelyeknek elegendő csapadékot kell biztosítaniok a sivatagnak. — A Szovjetúnióból hazatért volt német hadifoglyok erélyesen követelik a német egység megva­lósítását. Berlini jelentés szerint a Szovjetúnióból Németország nyugati övezeteibe hazatért volt német hadifoglyok Duisburgban gyűlést tartottak, amelynek során Rudolf Wein volt hadifogoly be­szédében a hazatértek nevében követelte, vonuljanak ki a meg­szállócsapatok Németország terü­letéről, valósítsák meg a német egységet, akadályozzák meg Nyu­gat-Németország további katonai felszerelését és hassanak oda, hogy minél hamarabb létrejöjjön az igazságos béke Németország és a volt hadviselő hatalmak között. A. ZÁPOTOCK? 3 0 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZAR1 DEZSŐ áldozat. Sztrájkolni és nem adni abrakot a jószágnak! Tudni, hogy a tehenek az abrakolás idején hiába fogják várni. Ne mtudják majd megérteni, hogy régi barátjuk, aki mindig oly pontos volt, miért hagyta őket magukra. Bánatosan bőgnek majd az éhségtől... Ha ezekről a kérdésekről vitatkoztak olykor, Efleren látható volt, mily kemény harc dúl belsejében. De mindig erőt vett magán, arckifejezése megkeményedett és tekintetéből ki lehetett olvasni a szilárd elhatározást: „Ha a szocia­lizmus érdekei megkövetelik, sztrájkolni fogok, még ak­kor is, ha a jószág éhen döglik." Az a rendíthetelen elhatározás, hogy a szocializmus érdekében megtesz mindent, az öreg Efler életcéljává lett. Hajlandó volt gyűlésekre járni, röplapokat terjesz­teni, agitálni, sztrájkolni, tűrni és szenvedni, barrikád­harcot vívni. Röviden szólva mindent megtenni, amit az adott pillanatban a szocializmus diadalrajutásának ér­deke megkövetelt tőle. Ladislav Budecsky volt az elismert vezetője ezeknek a szocialistáknak, akik titkos üléseket tartottak és ezeket az üléseket egymás között ,,a négyek tanácsának" nevez­ték. Budecskyben egyesült az akkori korszak osztály­öntudatos proletariátusának minden tulajdonsága. Városi munkáskörnyezetben nőtt fel, egész sor szocialista út' törővel került össze. Miután jól tudott németül, nemcsak a gyakorlati szocialista munkával ismerkedett meg, ha­nem a szocializmus elméleti és tudományos alapjaivalis. Elég szilárd és elég türelmes volt ahhoz, hogy a szo­cializmusért ne csak harcolni és áldozni tudjon, hanem lépésről lépésre megteremtse a maga körében a szocializ­mus győzelmének elengedhetetlen előfeltételeit. Soha­sem úrrá rajta a hirtelen derűlátás, de a kispolgári ro­mantika és a radikalizmus sem. Viszont sikertelenségek idején sem vesztette el bátorságát és munkakedvét. Hitt az emberekben és hitt abban, hogv a szocializmus győ­zelmét kivívni, a szocializmust felépíteni nem a munkás" -osztály sorából kikerült egyének feladata, hanem egye­dül az egész munkásosztályé, mert csak az rendelkezik elegendő erővel és hatalommal e nagy cél megvalósítá­sához. így azokban az években is, amikor „bűnözőként" rendőri felügyelet alatt állott, körültekintéssel és türel­mesen készítette elő az egyesület megalakítását. Az egylet alapszabályait a smichovi szolgabíróság többizben visszavetette, a tervbevett közgyűlést a ható­ságok megakadályozták és betiltották. Mindez azonban nem tántorította el Budecskyt szándékának megvalósítá­sától. A balsiker után újra munkához látott és türelihe' sen kereste az új útat, hogy az akadályokat leküzdhesse és az egyesület megalapítására sor kerüljön. És az egye­sület végül csakugyan megalakult. Az erdőben a négyek tanácsa most az egylet meg­alakításával kapcsolatos legutolsó tennivalókról tárgyalt Jóllehet minden megegyeztek már, Vosmik még mindig ellenzékieskedett és kifogásokat emelt. — Tudjátok, elvtársak, mily nehezen barátkoztam meg ezzel a langyos és semmitmondó elnevezéssel: „Budecs-környéki Művelődési és önsegélyző Egyesület". Ha már nem akarjátok, hogy az egylet neve „Vörös Fáklya" legyen, miért ne lehetne legalább „Egenlőség" vagy „Szabadság"? — Tudjuk, tudjuk, hiszen erről annyiszor beszélget­tünk már és végül megállapodtunk az elnevezésben, kö­zöltük az elnevezést az egyesület többi kezdeményezője" vei. Éppen ezért felesleges most már erről a kérdésről vitázni, — utasította el Václav kifogásait Efler. — A többi kezdeményező. Hiszen éppen ez az, ami a legjobban bosszant. Hogyan legyek én, a becsületes forradalmár és istentagadó egy sorban a plébánossal és Valdekkel, ezzel a burzsuj alakkal? Nem tátjátok, elv­társak, hogy ez a társaság semmi jóval nem kecsegtet bennünket? A tisztességes munkások nem fognak belép­ni az ilyen egyesületbe és végül szocialista egylet helyett jámbor vénasszonyok egyesületévé leszünk. Még az is megtörténhetik, hogy Űrnapján zászlóval fogunk részt­venni a körmenetben. — Hát ez esetleg megtörténehtik. Fel kell készül­nünk arra, hogy a klerikális előítéleteket, amelyeket különösen a szegény nép körében oly nagy buzgalommal terjesztettek, egyszerre nem tudjuk kiküszöbölni és le­küzdeni. A plébános éppen azért helyesli az egylet meg­alakítását és azért hajlandó ehhez segítséget nyújtani, mert arra számít, hogy az új alakulat emelni fogja az egyházi ünnepélyek fényét, ünnepélyesebbé teszi majd ab úrnapi és a feltámadási körmenetet. Készüljünk fel, hogy ez ellen agitálnunk kell majd az egyesületben. — No, látod, Ládja. De amint ilyesmit akar majd megtenni, ki kell zárnunk az egyesületből a plébánost. Éppen ezért legjobb, ha már most sem vesszük fel. A bíróval kapcsolatban ugyanez áll. Az még ellenszenve­sebb, mint a plébános. Kapzsi alak! Csak azon jár az esze, hogyan sajtolja ki az emberekből a pénzt. Egész biztos, hogy azért támogatja az egyesület gondolatát, mert ebben is üzletet szimatol. — Hát az természetes, Václav. Valdek tényleg zsu* gori uzsorás. Csak egy célja van, hogy minél több pé izt gyűjtsön össze Látja, hogy a bírói tisztség megszaporí­totta kocsmájának vendégeit. De ezek csak falubeliek. Ha meg lesz az egyesület, a gyűlésekre eljönnek majd sokan Holubicéből, Kobecsből, Votvovicéből és egyeb­ünnen, úgy hogy Valdek nemcsak az idegenekből is hasznot húzhat majd. — Látod, látod, Ládja és mi még segítséget syujtunk ennek a csirkefogónak. Emlékszel, hogy rád támadt, mi­kor évekkel ezelőtt a titkos rendőr idehozott? Ha nekem mondott volna olyanokat, hat ökör se tartott volna vissza attól, hogy jól képenvágjam. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents