Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-05 / 55. szám, vasárnap

1950 március 5 UJSZ0 yr Dr. A. Cepička miniszter levele a püspöki karhoz Gottwald-könyvtárakat minden szervezetbe Mint a napi sajtóból értesült a nyilvánosság, az egyházi ügyeket intéző Állami hivatal a besztercebányai egyházmegye intézőjévé Dechet János dékánt nevezte ki. Bár az állam olyan törvényes jog alapján járt el, tmelyet a püspökök és a főpapok az elmúlt rendszerek alatt mindig respektáltak, ez alkalommal a Vatikán utasítására ellenszegültek. Támadják a nép által hozott törvényt, jóváhagyják a hazafias pap ellen hozott középkori ítéletet és felszólították folyó év február 17~i körlevelükkel a katolikus papságot, hogy forduljon szembe a népi közigazgatás képviselőivel és törvényeivel. Jellemző, hogy a körlevelet titkos futárok kézbesítették ki a papoknak, a paplakok ajtaja alá dugdosták, stb. Az említett körlevél hallatlan módon támadja a Csehszlovák Köztársaság törvényeit. A papság nem veszi szívesen ezt az eljárási módot és maga követeli, hogy teremtsenek rendet Maguk a hívők is tiltakoztak néhány esetben az ellen, hogy vallásos érzéseiket reakciós politika céljára használják ki. Ilyen kürülmények közepette dr A. Cepiöka miniszter, az egyházi ügyeket intéző Állami hivatal vezetőségének megbízásából március 3-án a következő levelet intézte az egyház főpapságához: Hercegérsek úr (Püspök úr, Adminisztrátor úr)! 1950 február 17-én a püspöki kar körlevelet intézett a katolikus papsághoz, amelyet ön szinté aláírt. Ebben a körlevélben visszautasítja az egyházi ügyeket intéző Állami hivatal rendelkezését Szlovákiában, amellyel a besztercebányai egyházházmegye adminisztrátorává Dechet János dékánt nevezte ki. így cselekedett annak ellenére, hogy ebben az esetben pontosan az érvényben levő törvény alapján jártak el. A megfelelő törvényes rendelkezés így hangzik: 1. Papi (prédikátori és hasonló) tevékenységet az egyházakban és a vallásos egyesületekben csak olyan személyek fejthetnek ki. akiknek ehhez állami engedélyük van és akik fogadalmat tettek. A fogadalom szövegét a kormány rendeletileg állapítja meg. 2. Ezen személyekkel való minden rendelkezéshez (megválasztás, kinevezés) az állam előzetes beleegyezése szükséges. 3. A megüresedett helyet legkésőbb 30 napon belül be kell tölteni. Ha ez nem történik meg, az állam megteheti a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa .a lelkészi közigazgatás. az egyház hivatalos ügyeinek, y agy (a 218/49 S b. 7. § értelmében) a papok nevelésének rendes menetét. Egészen világos dolog, hogy itt nem engedhető meg semmiféle kétértelmű félremagyarázás. Dr. Skrábik püspök halála után a besztercebányai egyházmegye köteles volt kikérni az illetékes állami szerv beleegyezését az adminisztratura betöltéséhez Ezt nem tette meg akkor sem, amikor felszólították, högy kérje a beleegyezést, legalább utólagosan. Csak azután, mikor az egyházmegye elutasította a törvényes eljárást és amikor a törvényes határidő léteit, tette meg az egyházi ügyeket intéző Állami hivatal a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa az egyházmegye igazgatását. önök előtt nagyon is jól ismert, hogy ezen a törvényes intézkedésen, amelyet az egyház érdekében hajtottak végre és amelyet kedvezően fogadtak úgy a papok, mint a hívek, nem kifogásolhatnak semmit tos sem az igazság, sem az egyház és az áľ.am jóléte, sem a papok és a hívők nyugalma és békés élete. Már régen azon igyekeznek, hogy felfordulást okozzanak és nyugtalanságot terjesszenek. Ezért nem tartják sem polgári sem püspöki méltóságukon alulinak nyíltan és hallatlan módon megtámadni az új egyházi törvényeket, amelyeket a dolgozó nép hozott a Köztársaság és az egyház érdekékében és amelyeket feltétlenül és teljes egészében be kell tartani és meg kell őrizni. Ezért készségesen alávetik magukat a Vatikán bármilyen pdlitikai határozatának és parancsának, amely nem is titkolja gyűlöletét és ellenséges magatartását a népi demokratikus köztársasággal és népével szemben. Sőt, jóváhagyják a középkori egyházi büntetést, amelyet testvérükre mértek, akire nem vallási, hanem politikai okokból csupán olyan idegen és ellenséges elem teheti a kezét, mint a Vatikán. A "pásztorlevél második részében megtiltják a papoknak a népi közigazgatás funkcionáriusaival való érintkezésit, akiket megbíztak a járások és kerületek egyházi ügyeinek intézésével. Ez a tilalom bizonyíthatja önöknek, milyen nagymértékű az önök elidegenülése a néptől, milyen távol állnak tőle az élet alapvető kérdéseiben. Ennek az intézkedésnek az okát csak abban lehet keresni, hogy a hűségfogadalom letételével nagyon közel kerültek egymáshoz a papság és a dolgozó nép képviselői és ez önöket bántotta. Az önök pásztorlevele olyan tett, amely bizonyítja népi demokratikus rendünk iránti gyűlöletüket és ellenségességüket. Nem törődnek azzal, hogy törvényellenes tetteik sorához állandóan újakat csatolnak. Nem titok, hogy nemcsak ezekkel a törvényellenes körlevelekkel és pásztorlevelükkel, amelyeket rendes engedély nélkül adnak ki, de az exorcizmus, rekollekció és missió köpenye alatt rosszindultú kísérleteket tesznek, hogy nyugtalanságot idézzenek elő uszítanak és lázítanak a népi demokratikus rendszer ellen. Maguk a papok rámutatnak arra. hogy önök püspöki méltóságuk leple alatt az alsó papságot felelőtlen módon államellenes tettekre igyekeznek rávenni. Ezekre a körülményekre nem elő ször figyelmeztetjük önöket. Elképzelhetetlen, hogy a jövőben eltűrjük a papok és a hívők bármiféle lázításét és az élet békés fejlődésének meg zavarását államunkban Dolgozó né' pünk megtalálja az eszközöket, hogy a béke és rend érdekében megakadályozza erőkifejtéseinek további megzavarását, ami meggátolja őket az igazságos társadalmi rend felépítéséüen. Dr. A. Ce

pil <a miniszter s. k. Zápotocký elvtárs zárőszavai (Folytatás a 2 oldalról.) zető szerepe azzal érvényesül, hogy mindenüvé, mindtn állásba, minden hivatalba, minden tisztségre, munkáso. kat állítunk és elsősorban a legjobb élmunkásokat. Elvtársak, ezzel nem hangsúlyozzuk ki a munkásosztály vez'étő «zeret>éf"éí;'ézt sem Marx,'sem Lenin nem képzelte így. Mire kell itt tekintettel lenni? Szükségünk 'van arra, hogy saját új értelmiséget neveljünk a munkásság és a munkásifjúság soraiból. Amellett nagy gondot kell szentelni annak ' az értelmiségnek, amely már megvan, felkutatni, felhasználni, besoiozni országépítésünkbe és a lehető legnagyobb mértékbenfelhasználni tapasztalatait és ismereteit, így áll ez a kérdés. Lehetne talán a kérdések egész soráról beszélni. Mindazok a kérdések, amelyekről beszéltem, Gottwald elvtárs tíz pontjában vannak összefoglalva. Pártkádereink most azelőtt a feladat előtt állanak, hogyan népszerűsítsük ezeket és hogyan teljesítsük ezeket a gyakoi latban Nem az a feladatuk, hogy naponta ismételjék, beszéljenek róla és emlegessék. Ez az, amivel semmit sem érünk el és amiben az elvtársak közül sokan olyan könnyen bánnak. Állandóan idézni a tíz pontot és isteni kinyilatkoztatásnak nevezni őket. Ezzel nem változik meg semmi. Éppen úgy kell eljárni, mint Természetesen önöknek nem fon- ^Gottwald elvtárs, amikor a tegnapi ellátogatunk az alapszervezetekhez, megmondani, mit kell kiemelni ezekből a pontokból, az adott szakaszon és mit jelent ennek vagy annak a pontnak a teljesítése. Erről sokszor az elvtársak elfeledkeznek, amikor a beszámolókat népszerűsítik. Nem arról van szó, hogy. a beszámolókat ismételjük, arról van szó, hogy levonjuk belőlük a következtetéseket. * A Központi Bizottság ülése a dicsőséges február évfordulójának napjaiban folyt le. Megmutatta azt, mily nagyot haladtunk előle 1948 "februárja óta a szocializmus útján. Nem kevés az, amit tettünk. Gottwald elvtárs errői pontos áttekintést nyújtott. Büszkék lehetünk az elért eiedményekie. Helytelen volna az, hogy teljesen elégedettek volnánk. Még sok munka vár ránk minden szakaszon. Ha meg akarunk birkózni vele, tovább kell tanulnunk a szeizett tapasztalatokból. A Központi Bizottság mai ülése és az itt előadott beszámolók új alkalmat nyújtottak nekünk erre. Rajtunk áll, hogy ezeket a tapasztalatokat rendesen kihasználjuk, hogy a felismerések és utasítások, továbbá Gottwald elvtárs útmutatása alapján és az ő vezetéke alatt szorgalmasan dolgozzunk azon, hogy valóban kihasználjuk a februári győzelem eredményeit és betetőzzük ezt a szocializmus ülésen tíz pontjáról beszélt, kifejteni, ! felépítésével országunkban. (Viharos mit jelent az a tíz pont és milyen gyakorlati feladatok következnek belőlük. Annál inkább szükséges, amikor hosszantartó taps, az ülés tagjai helyükről fleállva éltetik Gottwaldot, a Pártot és eléneklík az Internacionálét. A pártiskolázás évének márciusi témája A pártiskolázás évének márciusi témája: „A falu útja a szocializmus felé" alkalmat ad arra, hogy alaposan megismerkedjünk faluink és mezőgazdaságunk problémáival. Az alap tanfolyamok számára és a marx'lenini körök és esti iskolák számára is a KSČ központi ülése után alapsegitő eszközül szolgál Klement Gottwald és R. Slánský elvtársak beszéde, amely az Egységes Földműves Szövetkezetek problematikájával foglalkozik és a Párt feladataival falun. (Megjelentek az Űj Szó 1950 március 1. és 2'i számában.) A marx-leninista körök márciusban az alaptanfolyamok számára tervbevett tantervet fogják felhasználni és pedig azért, mert e köröket nagyrészt az üzemi és városi pártszervezetek körei alkotják, amelyeknek) igen fontos, hogy megismerkedjenek a szocializmus kiépítésének legalapvetőbb problémáival a falun, pártunk földműves politikájának főbb jellemvonásaival. A márciusi téma elmélyítése céljából a marx-lenini körök számára a következő irodalom van meghatározva: Klement Gottwald: Februártól a szocializmus útján (A KSČ Központi Bizottságának 1948 XI. hó 17"én tartott ülésén beszámoló a 18—21. oldalig). Előre a szocializmus kiépítése felé hazánkban (a IX. pártkongresszus beszámolója 18—24. oldal 3. és 4. pont). Rudolf Slánský: Hogyan biztosítjuk a szocializmus építését hazánkban. (A IX. pártkongresszus beszámolója.) J. Dolanský: Három év tervezés a népi demokrata Csehszlovákiában. J. Duris: Az ötéves terv a mezőgazdaságban. Az esti iskolák (ugyanazon okoknál fogva mint a marx"lenini körök) márciusban szintén az alaptanfolyamok számára az előirányzott terv szerint fogják átvenni a tananyagot. A tanulmány elmélyítésére azonban az esti iskolázás résztvevői a marx-lenini körök számára fent megnevezett irodalmon kívül a következő műveket tanulmányozzák: V. I. Lenin: A szövetkezetekről. J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései: A leninizmus alapjairól. V. (A parasztkérdés, amit marx-leninista sarok" rovatunkban folytatólagosan leközöltünk.) A marx-leninizmus tanulmányozásának főmódszerei a pártiskolázás keretén belül és a párttanfolyamokon a marx-leninizmus klasszikusai alapvető műveinek önállói tanulmányozása. Jelentős segítséget nyújtanak ehhez a tanulmányozáshoz a Gottwald"könyvtárak. Ezért alapszervezeteinkben a kongresszus előtti kampány alkalmával intenzíven megszervezik ezeket a Gottwald-könyvtárakat. Szervezetileg a Gottwaldkönyvtárak megalapítását, kiegészítését és tevékenységüknek irányvonalát külön osztály, a Pravda kiadóvállalat V. osztálya fogja vezetni, „A Gottwald" könyvtárak számára felállított osztály" pontos iránymutatást ad ki a könyvtárak megszervezésére, amelyeket a kerületi és járási pártbizottságoknak és az összes üzemi, falusi és városi helyi szervezetek bizottságainak küld ki. Minden egyes helyi szervezet, amely elhatározta, hogy Gott" wald"könyvtárat alakít, az első könyvszállítmánnyal megkapja a könyvtár vezetésére vonatkozó iránymutatásokat. Mit kell tudni a Gottwaldkönyvtárak megalakításáról? Igyekeznünk kell ezt minden járásban már a KSS IX. kongresszusáig a lehető legtöbb helyen megalapítani. Célunk, hogy a közeljövőben elérjük, hogy minden egyes pártszervezetnek saját könyvtára legyen. A Gott" wald-könyvtárak alapítása, mint a KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezettség, olyan ajándékot jelent, amelyet számos szer vezetünk teljesíthet. Ezért javasoljuk, hogy Gottwald-könyvtárakat alapítsanak a IX. kongresszusig mindenekelőtt az összes kerületi és járási marx'lenini tanácsadók és tanulótermek éspedig nagy könyvtárakat (nagyobbakat mint a megállapított általános típus). Arról van szó, hogy mindenekelőtt minden kerületi és járási bizottságnak a kezeügyében legyen egy könyvtár, amely megfelelő irodalommal látja el kerületi és járási mértékben a ve" zetőséget és a pártmunkásokat. Ezekét " á nagy könyvtárakat állandó könyvtáros vezeti, akinek gondja lesz arra, hogy ezek a könyvtárak eleget tegyenek hivatásuknak. Aj ánljiiiik, hogy Gottwald" könyvtárakat alapítsanak a járásban a nagyobb üzemi szervezetek és a legfontosabb falusi pártszervezetek. Igen jó lesz, ha a ké* rületi'és a járási bizottságok a Gottwald-könyvtárak megalakítására vonatkozólag a IX. pártkongresszusig megfelelő tervet dolgoznak ki. A Gottwald-könyvtárak megalapítására vonatkozó kötele" zettségvállalásokat az elvtársak az alapszervezetekben a taggyűléseken tárgyalják meg. Mit fognak tartalmazni a Gottwald-könyvtárak? Ezekben a könyvtárakban a marx-leninizmus klasszikusainak legfontosabb művei lesznek, haladószellemű szépirodalom, irodalmi müvek fordításai, főleg szovjet müvek, könyvek, amelyek a pártiskolázás évére való tekintettel feltétlenül szüksége'* sek. Továbbá szakkönyvek lesznek itt, amelyek a munka termelékenységének emelését irányítják az iparban, a mezőgazdaságban stb. Ahol elég olyan elvtárs van, akik oroszul olvasnak, ezekben a könyvtárakban eredeti orosz könyvek is lesznek, ott pedig, ahol az elvtársak magyarul tudnak, viszont eredeti magyar könyveket sorozunk be. A Gottwald-könyvtárak megalapításának sikere attól függ, hogy vájjon ez a feladat az egész párt ügyévé válik-e. Hogyha -ez elválaszthatatlan alkotó tényezőjévé válik a kerületi és járási pártbizottságok mindennapi politikai munkájának és figyelmének, hogyha sikerül nekünk üze* mi és helyi szervezeteinknél igazi igyekezetet előidézni a Gottwaldkönyvtárak megalapítására, akkor ez az akció bizonyára eléri kitűzött célját. Hanzel Zs. Široký elvtárs kritikai zárőszavai a KSS elnökségi ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) a nehézipari ágazatok felépítésében. Široký elvtárs ezt Handlova és Nováky példájával világította meg, ahol minden beszéd és határozat ellenére sem sikerült biztosítani a munkaerőket. Meg kell tanulnunk szervezetileg biztosítani azt, amit el akarunk érni. A munkaerők mozgósításánál mindenekelőtt a nehéziparra kell gondolnunk, a bányászatra, a vegyiiparra, az építészetre, mert Szlovákia iparosításának üteme a termelési eszközök előállításának ütemétől függ. Merész, de reális feladatot tüzünk ki magunk elé, még pedig azt, hogy a kongresszusig teljesítjük és túllépjük a termelési feladatokat. Elérjük ezt, ha fokozott figyelmet szentelünk a döntő tényezőnek, a dolgozó embernek. Állandóan emlékeznünk kell Sztálin szavaira, hogy a terv végül is csak kezdet. A főhangsúly a megvalósításon van és itt sokkal figyelmesebben és rendszeresebben kell a tömegeket a munkához való új viszonyra nevelni, mert ez a munka termelékenysége emelkedésének egyetlen útja. Beszéde zárórészében Široký elvtárs káderpolitikánk néhány kérdését érintette. Kádarpolitikánkban a bátortalanság elemei jelentkeznek. Regisztrálják az új munkatárs minden lehetséges hiányát. Emellett nem értik meg, elegendően, hogy a fokozott feladatok és a személyes felelősség minden tisztességes embert előrehajt. Tanulni kell ez SZK(b)P káder politikájából, amely nem riad vissza a munkáskáderek bátor kiemelésétőL Tudta azt, hogy ezek nem kész szaemberek. de a Pártnak szükségük volt rájuk és a Párt azt tanácsolta nekik: tanulni, tanulni, tanulni! Hogyha összetett kézzel vártunk volna műszaki káderekre, amelyek a főiskolákról kerülnek ki, Szlovákia felépítését néhány évvel el kellett volna halasztani. Široký elvtárs hangsúlyozta a Párt pozitív viszonyát külön a műszaki értelmiséghez és általában az értelmiséghez. A Párt nagyrabecsülí az értelmiség azon tagjait, akik szorgalmasan dolgoznak az ötéves terv feladatainak teljesítésén. Másrészt természetes, hogy szigorúan kell eljárni azok ellen, akik a nyugati imperialisták szolgálatában zavarják és megkárosítják az országépítést. A reakciónak már csak egyetlen eszköze marad — kártevő cselekedetek szervezése, kémkedés és merénylet. Az osztályellenség eme ügynökei elleni harc nem lehet csupán a biztonsági szervek ügye, de az egész Párt, az egész osztály az egész dolgozó nép ügye. Ezért fokozni kell az éberséget és óvatosságot. Široký elvtárs zárószavaiban kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a tanácskozás hozzájárul azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a IX. kongresszusig magunk elé tűztünk: teljesítjük a terv termelési feladatait, sőt a nehézipar ágazatában túl is lépjük. I