Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-28 / 74. szám, kedd

1930 március 28 UJSZÖ Szándékos gyilkosságnak mondja a vádirat az olasz rendőrség lempellai vérengzését •ho m A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint Michel Di Nunzio 33 éves munkás szombaton sebesülésébe belehalt. Michel Di Nunzio egyike volt azon tüntetőknek, akiket Scelba fasiszta rendőrsége San Remoban fegyvertűzzel megtámadott. Rórtíai jeentések szerint rendöregységek Pontícelli városban megtámadták a munkásság egy tiltakozó manifesztációs nagygyűlését. A német demokratikus köztársaság hírügynöksége jelentést közöl arról, hogy olasz rendőrség az o'asz kormány utasítására tovább folytatja terrorakcióit a mezőgazdasági munkásság ellen. Az újabb támadásokat főleg Pontezza tartományban folytatják azok ellen a földművesek e len, akik a parlagon heverő földek müvelését megkezdték. A földnélküli munkásság köréből sokakat letartóztattak. Scelba miniszter a leggyalázatosabb cinizmusról tett tanúságot, a mult napok terrorcselekményéi után közzétett nyilatkozatában Ebben a nyilatkozatban a rendőrségi erők föparancs. nokának a De Gasperi kormány nevében köszönetet mondott azért a „teljesítményért, becsü'etes helytállásért és bátorságért", amellyel a rendörkülönitmények a munkástüntetéseket elnyomták. Az Unita, az olaszország Kommunista Párt hivatalos lapja, az olasz baloldali képviselők álUI szerkesztett vádiratot ismerteti, amelyet a képviselők Vasto varos államügyészének nyújtottak be az e hó 21 én Lempella városában megölt munkások gyilkosai ellen. A vádiratban, melyet négy képviselő és egy szenátor írt alá, kifejezésre juttatják, hogy a kihallgatott -tanuk vallomása szerint bebizonyult, hogy a mezőgazdasági munkások meg. ' yilkolásáért a fe'elősség Michelle uscarianot és vezetése alatt álló rendőrkülönítményt terheli. A rendőraltiszt közvetlenül azután, hogy félszólította a tömeget a tüntetés abba» hagyására, parancsot adott rendőrcsapatának, hogy fegyvert használjon a mezőgazdasági munkások ellen. A haladó képviselők vádiratukban a rendőrség magatartását „szándékos gyilkos, ságnak" minősítik és követelik Miche. le Muscariano és a parancsnoksága alá tartozó rendőrszakasz azonnali vád alá H?LYE?ÉSRT_ A vádiiat 15 szemtanút sorol fel, akik a vádiratban hangoztatott állításokat igazolják Az ellenzéki képviselők egy más csoportja De Gasperi miniszterelnökhöz interpellációt juttatott el, amelyben arra vonatkozólag kértek felvilágosítást, müven alapon vélte magát a kormány feljogosítottnak arra, hogy oly rendelkezésekre adjon utasítást, amelyek összeegyeztethetetlenek az alkotmány szellemével és szövegével és amelyek jellegüknél fogva rosszabbá tették az amúgy is kiéleződött helyzetet az országban A közrend fenntartására vonatkozó kormányutasitások eredményezték, — állapítja meg a képviseok interpellációja, a mult napok véres eseményeit. A francia munkásosztály az olasz munkásosztály harcát a legnagyobb együttérzéssel kíséri. Figye'emmel kiséri az olasz munkásságnak a békéért és szociális igazságért iolytatott harcát. A véres rendőrterrort, amellyel De Gasperi kormánya megakarja törni a munkásság ellenállását, a ha'adó kim m m Tüntetés New-Yorkban Szombaton a newyorkí olasz konátus előtt a haladószellemű ameaiak nagy tiltakozó tüntetést tark, amelyben az olaszországi esekel kapcsolatos véleményütták kifejezésre. A newyorószellemű lakosok az olasz. dolgozókkal együttéreznek és gerélyesebben tiltakoztak Scelba fendőrségi terrorja ellen. Az amerikai olasz származású dolgozók nevében az amerikai olaszok egyesületének elnöke, Caffiero. valamint Madli titkár a konzulátuson tiltakozó jegyzéket nyújtottak árt, amelyet de Gasperi miniszterelnökhöz címeztek. E jltakozó jegyzékben felháborodásukadnak kifejezést az olasz rendg vérengzései miatt. pei i ü

: francia nép leghatározottabban elítéli és fokozott együttérzésről biztosítja az olasz dolgozó népet. Az olasz munkásság a francia munkásosztálynak és az összes ékevédőknek fokozott tiszteletét és elismerését érdemli ki, mert ez a harc egyike a legdöntőbbeknek, amelyek napjainkban fo ynak. A francia dolgozók, akik szintén a kenyérért folytatják harcukat, a mély együttérzéssel szemlélik az olasz dolgozo nép hősi küzdelmét. A francia munkásosztály tudatában van annak, hogy mindannak, ami ma Olaszorzágban történik, Franciaországban azonnali visszhangja van, mert egy és ugyanazon küzdelemről van szó a két országban, mert hisz az ellenfél egy és ugyanaz. Bidau't és De Gasperi politikája azonos Mindkét politikának irányítója az amerikai tőke, a WallStreet A közös harc gondolatát erősíteni és fokozni kell ezek ellen az urak ellen, hogy biztosíthassuk O'aszorzág és Franciaország haladó tömegeinek győzelmét, hogy ezá tal a világbéke győzelmét is biztosítsuk. Hasonlóan nagy figyelmei szentel az olaszországi eseményeknek a román sajtó. A Scanteia Tineretului hangsúlyozza, hogy az olasz földművesek harca a földért súlyos csapást jelent a háborús uszítókra. A „Viata Capitalei" az olasz földmukásság harcával kapcsolatosan ezeket írja: „Azokban az országokban, amelyek a Marshall-tervet elfogadták, a náborús uszítók szabadon mozognak, ugyanakkor a népi demokratikus országokban a háborús uszítókat bíróság elé állítják, ahogy azt a békeszerződések előírják. Olaszországban a kormány engedélyezte a fasiszta politikai párt működését, az úgynevezett olasz szociális mozgalmat. De Gasperi kormánya külpolitikájával megsértette a békeszerződé-eket, mert csatlakozott az Atlanti Paktumhoz és tevékenyen részi vesz azokban az aljas politikai manőverekben, amelyek a Szovjetúnió elleni támadást készítik elő. De Gasperi kormánya most munkásellenes intézkedéseket léptetett életbe, amelyek a fasizmus ideje alatt hasmáit módszerekhez hasonlítanak. E példából mindenki tisztán láthatja, miként néznek a demokráciára az Egyesült Államokban és a vele hasonló kapitalista országokban és miként magyarázzák a demokrácia alapelveit a népi demokratikus országokban és a Szovjeftúnióban. Az olasz munkásság és földművesek harca, a Scelba-rendőrség brutális közbelépése, az olasz munkásmozgalom történelmének lapjain letörölhetetlenül fognak megmaradni. A népjóléti és egészségügyi szolgálat alkalmazottai szövetségének központi bizottsági ülése Március 25-én és 26-án Pišťanyban a népjóléti és egészségügyi szolgálat alkalmazottainak szövetsége — ROH vezetőségi bizottsága ülést tartott, amelyen dr. Rigel, az egészségügyi miniszter helyettese, V. Cipro, az ÜRO alelnöke, valamint az egészségügyi megbízotti hivatal képviselője és számos kiküldött az egész köz. társaságból vettek részt. A konferenciát Drozman, a szövetség szlovák bizottságának elnöke nyitotta meg, azután Svarc titkár beszámolt a szövetség idei működéséről. A szövetség legfőbb feladatainak egyikéül azt a célt tűzte ki, hogy támogassák az egészségügyi szolgálat átszervezését. Az egészségügyi szolgálatnak — mondotta Svarc titkár — nincsen egységes szervezete, sem egységes veze. tése és így nincs meg a lehetősége arra, hogy feladatait tökéletesen teljesítse. A nemzeti biztosítás feladatai is jelentősen kibővülnek ebben az évben és ez a kibővítés azokat fogja szolgálni, akik résztvesznek a falu új szocialista jellegű munkájában. A munkaerők biztosításáért folytatott harcban is nagyon fontos feladat jut a nemzeti biztosításnak, tudniillik az egyes nemzeti biztosítóknál ellenőrzik a munkaképtelenek százalékát, főleg olyan helyeken, ahol aránytalanul nagy a munkaképtelenek száma. A szövetség minden erejével azon lesz, hogy a lehető legnagyobb támoga. tást nyújtsa a távolmaradások csökkentéséhez, amelyeket az üzemi balesetek okoznak. Megteszik a szükséges lépéseket a cél elérése érdekében, áttanulmányozzák a megelőző óvóintézkedések módozatait és ki. terjesztik az üzemi ambulatóriumok hálózatát. Az ülés V. Cipro beszédével folytatódott, aki beszámolójában hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szolgálat alkalmazottai szövetségének nagy munkát kell végeznie az orvosok között is, hogy nevelje és fo. kozza az orvosok politikai öntudatosságát. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy egészségügyünk egyesítése a termelésnek legnagyobb hasznára lesz és építő erőfeszítéseinket a szocializmus felé vezető útunkon a leghathatósabban fogja támogatni. A beszédek után vita fejlődött ki, amelyben a járási és kerületi bizottságok kiküldöttei foglalkoztak az egyes problémákkal, főleg a távolmaradások kérdésével. A kassai kerületben több mint 136 műszaki munkás és pallér rohamcsapata dolgozik Építőiparunkban az élmunkásmozgalom rohamosan fejlődik. A „Műszakiak az élmunkások segítségére a rohamcsapatokban" akció az építkezéseken nagy megértésre talál. A kassai kerület építkezésein a műszakiak és a pallérok tömegesen sietnek élmunkásaink segítségére, hogy velük együtt sikeresen teljesítsék az ötéves terv feladatait. Kassa kerület; üzemében a kassai kirendeltség 40 műszakit küldött a rohamcsapatokba, a terebesd 16. az iglói 18 műszakit és 18 pallért, a poprádi kirendeltség pedig 17 technikust. A szállítási ügyek céljit szolgáló kassai építkezési üzemben 24 műszaki lépett az élmunkások soraiba. Megemlítendő, hogy a poprádi kirendeltségen ebbe az akcióba 3 levelezőnő jelentkezett, akik segíteni fognak a rohamcsapatok Írásbeli munkálatainak elvégzésénél. A konferencia másnapi illését dr. Václav Heral, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a konferencia új vendégeit, Milán Polák egészségügyi megbízottat, dr. Klimovát a KSS központi titkárságának képviselőjét és a munkaügyi és népjóléti megbízotti hivatal kiküldötteit. Az üdvözlés után dr. Heral előadta a szövetség munkatervét az 1950-es év második negyedévére. Hangsúlyozta, hogy szükséges a munkahelyeket alaposan felülvizsgálni, hogy felhasználhassanak minden munkaerőt és minden gyógy- és szociális" berendezést. Kiemelte továbbá annak a szükségességét, hogy a távolmaradások ellen következetes harcot kell folytatni s a termelés követelményeinek segítségére kell lennünk az egészségügyi személyzet célszerű széthelyezésével. További egészségügyi ambulanciákat kell berendezni, egészségügyi és más brigádokat szervezni stb. Az állami egészségügyi közigazgatás nevében a gyű est Milán Polák egészségügyi megbízott üdvözölte, aki hangsúlyozta, hogy az egészségügyi munkának is arra kell irányu'nia, hogy a népet szolgálja és meg kell győznünk egészségügyi személyzetünket, hogy feladataikat és kötelességeiket csak szoros együttműködésben teljesíthetik sikerrel. Dr. Kriegl egészségügyi miniszterhelyettes után dr. Klímová eme kedett szólásra, a KSS Központi Bizottsága egészségügyi alosztálya nevében. Dr. Klimová szintén rámulatott egészségügyünk néhány problémájára és ezeknek a problémáknak megoldására néhány módozatot javasolt. A beszédek után széleskörű, élénk vita fejlődött ki, amelynek eredményeit a szövetség egyes, tagozatainak jelenlévő kiküldöttei hatarozatban fog'alták össze. A határozatban követelik a Nem. zeti Biztosítás keretében a hivatalnokok működésének kibővítését és kimé'yítését. Továbbá követelik az előfeltételek megteremtését ahhoz, hogy a mintaszerű EFSz-ek tagjait a legelőnyösebb betegsegélyző biztosításban részesítsék. Követelik, az előfeltételek megteremtését arra. hogy az ál'ami és közalkalmazottak jövedelmi biztosítását a Nemzeti Biztosító vegye át. A munka új formáival csökkenteni akar. ják a biztosítás fogyatékosságait, gazdaságosabbá akarják tenni a gyógyintézetek működését és kimélyíteni és kiterjeszteni a betegség okozta távolmaradások ellen folytatott harcot. A határozatban továbbá követelik, hogy minél előbb minden szerződéses orvos rendelőjébe osszanak be irodai munkaerőt, hogy a kezelőorvosok munkáját megkönnyítsék Az egészségügyi szolgálat keretében a határozat követeli továbbá, hogy valósítsák meg a KSS Központi Bizottságának rendeletét azzal, hogy biz. tosítsák az ipari dolgozók egészségügyi gondoskodását, amelynek döntő szerepe van az ötéves terv teljesítésében A határozat végül követeli, hogy az eddiginél naeyobb mérté.íben biztosítsák a munkások részvételét a gyógyfürdőkön és üdülőkben a nyári hónapok alatt A népjóléti és egészségügyi dolgozók kétnapos ü'ése a határozat elfogadásával ért véget. Reakciósok önvallomása A Nové Slovo Bratislavában megjelenő poütikai, kulturális és gazdasági hetilap március 24-i számában Hubert Ripkának, a volt külkereskedelmi miniszternek külföldön tett nyilatkozatával foglalkozik. Ripka az 1948 február előtti események reakciós táborának egyik hangadó tényezője volt. A bekövetkezett események után Csehszlovákiából megszökött és nyugati tôkésbarátainál keresett „menedéket". Ripka nyüvánosan beismerte, hogv a košicei kormányprogramot kezdettől fogva nem ismerte el. — Nagyon szomorú voltam — írja könyvében —, amidőn azt kellett látnom, miként semmisült meg a košicei programmal és az újonnan alakult kormánnyal mindaz, amit mi előkészítettünk. Ugy vélem, sikereinket, amelyeket a háború ideje alatt elértünk, ezzel elvesztettük. Ripka ugyanis azt remélte, „hogy a kommunisták kénytelenek lesznek sok tekintetben visszakozni, Prága felszabadulása után új kormány alakul, amelyben helyet kapnak majd a cseh ellenállási mozgalom képviselői". Beismerte, hogy mindent elkövetett, ami csak erejéből tellett, hogy fékezze azon kormány programjának megvalósítását, amelynek maga is tagja volt: „Minden erőfeszítésem, amit a bányák és a nehézipar államosításának megakadályozására kifejtettem, hiábavaló volt. Amidőn az energetikai ipar egyes ágainak korporatív jellegűvé átváltoztatását javasoltam, amelyben a részvények többsége az állam tulajdona lett volna javaslatom szerint, a kommunisták, ugyanúgy, mint Fierlinger, kinevettek." Ripka állandó vereségét a szakszervezetek közbelépésének tulajdonítja. A nemzeti szocialisták áruló és a nyugati imperialistákkal cimboráló minisztere ezután ezeket a megállapításokat teszi: „Lawrence Steinhardt amerikai nagykövetnek Prágába érkezte óta szoros baráti kapcsolatokat tartottam fenn vele." Steinhardit közismert volt arról, hogy a csehszlovák kormányprogrammal szemben nyíltan ellenséges magatartást tanúsított. A csehszlovák köztársaság felszabadítása óta céltudatosan készítette elő az utat arra, hogy a hatalmat a hazai reakció vezetői átvehessék és a februári puccsnak Zenkllel és Drtinával együtt főszervezője volt. Ripka külföldön írt könyvében beismerte, hogy a februári események idején Beneš elnöknek a következő kijelentést tette: „Most úgylátszik, hogy ez a válság a kommunisták és a többi politikai pártok közötti harc ideje, ám a helyzet megváltozik,, ha a kommunisták és ön között, elnök úr, konfliktusra kerül sor. Külföldön rá fognak jönni, hogy a demokráciának és az ország függetlenségének sorsáról van szó." Ha Hubert Ripka úr ma a csehszlovák népi demokratikus állam bírósága előtt állna és ott tenne hasonló kijelentéseket — állapítja meg a Nové Slovo —, a külfödi nyugati reakciós sajtó sírógörcsök és átkozódások közepette hangoskodna a vasfüggöny mögötti bíróságok embertelen módszeréről. Kegyetlen kínzási módszerekről beszélnének, amelyek a vád alá helyezettet annyira megtörték, hogy készségesen beismer akármit, — amihez soha semmi köze sem volt, — csakhogy mentesüljön a vizsgálat további megpróbáltatásaitól. Titokzatos vegyiszerekről hallanánk, ajnelyek megzavarják a vizsgálati fogságban lévő személy egészséges agyműködését, de csak annyira, hogy ne szűnjön meg logikusan és összefüggően beismerni az el nem követett bűntetteket, amelyeket valamilyen komplikált és titokzatos pszichológiai eljárással rákényszerítettek. Ám Ripka megfosztotta barátait minden hasonló lehetőségtől. Hűtlensége miatt kormánya iránt, amelynek tagja volt, hűtlensége miatt a rendszer iránt, amelyet képviselt, nem felel hazai bíróság előtt, bár erre bizonyára rászolgált, hanem saját londoni emigrációs barlangjából felel e dolgokra könyvében, amely „Enslaved Czechoslovakia" cím alatt jelent meg. A Daily Worker megállapítja, hogy e könyv meggyőző bizonyítéka annak, mily hamis volt Ripka kenyéradóinak felháborodása, amikor a februári eseményekről mint „nem demokratikus" eseményekről írtak. E könyvből saját maguk is megállapíthatják most, hogy Ripkáékhoz hasonló védettjeik miként gondolkoztak és miként ténykedtek most, amikor kártyáikat felfedik. (su-En-Láj megcáfolja Acheson újabb hazug állításait Csu-En-Láj, a Kínai Népköztársa, ság külügyminisztere nyilatkozatot tett közzé Acheson amerikai külügyminiszternek az Egyesült Államok ázsiai politikájáról elmondott legutóbbi beszédével kapcsolatban. A nyilatkozat a következőket tartalmazza: Dean Acheson amerikai külügymi. niszter március 15-én foglalkozott Ázsiával. Achesonnak az utóbbi időben elmondott beszédei és nyilatkozatai azt a célt szolgálják, hogy félrevezessék azokat, akiknek nincsen tapasztalatuk az Egyesült Államok támadó politikáját illetőleg. Acheson március 15.i beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nem akar semmit sem elvenni az ázsiai népektől és nem akar megtagadni tőlük semmiféle lehetőséget, szabadságot vagy jogot". A valóságban az Egyesült Államok már 50 évvel ezelőtt nemcsak birtokukba vette a Fülöp-szigeteket és a Csendes óceán sztratégiai szigeteit és nemcsak Japánt és Dél-Koreát vonta ellenőrzése alá a második világháború után, hanem megkísérli azt is, hogy ellenőrzést gyakoroljon Kína, Indonézia, Veitnam, Sziám, Burma és India felett is. Az egész világ tudja, hogy az amerikai kormány Kína bekebelezésére irányuló kísérlete során támogatta Csangkajseket a polgárháború folytatásában, a kínai néptől megtagadott minden szabadságjogot és den lehetőséget, hogy függetlenül és békében élhessen. Az Egyesült Államok kormánya még most is repülőgépeket szállít Csankajsek banditáinak, hogy bombázzák a szárazföldi Kínát. Vájjon ez nem cáfolhatatlan tény? Az Egyesült Államok hasonló módszereket használ, amikor bábjait. Bao Dajt és Sing-Man-Rheet támogatja, hogy aláaknázza Vietnam, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek népeinek szabadságmozgalmát. Vájjon nem jelenti.

e azt, hogy a tényeket a fejlik tetejére akarja állítani? Acheson ezzel a kérdéssel fordul a kinai néphez: Miért nem kértek amerikai segítséget? Amerika ég a vágytól, hogy benneteket támogasson! A kínai nép azonban saját tapasztalatából megtanulta, mit jelent az úgynevezett amerikai „segítség". Ez embermilliók malálát, a nemzeti szabadságjogok elvesztését jelenti. Amióta a kínai nép lerázta magáról az amerikai „segítséget", Kínában a dolgok rendes mederbe terelődtek és Kína valóban független lett. Ez hasznos lecke az egész világ népei számára, különösen a gyarmati és félgyarmti népek számára, amelyek ellen az amerikai imperializmus támadást intézett és intéz ma is. Acheson beszéde további részében megkísérli megbontani azt a nagy szövetséget, amelyet nemrég a Kínai Népköztársaság a Szovjetunióval kötött. Nem Acheson volt-e az, aki január 12-én kijelentette, hogy a Szovjetúnió négy nagy területet szakit le Eszak-Kínától ? Vájjon miért nem merészelte elismételni ezt a nyilatkozatot március 15-i beszdében? Az Uyen híreknek csak egy sorsa lehet: a teljes kudarc. Acheson azt mondja, hogy a kínai és a szovjet nép között az egyenlőség és barátság- alapján megkötött szerződés „ellenkezik az Egyesült Államok érdekeivel". Acheson megfenyegeti Kinát és azt állítja, hogy Kínának nem kell foglalkoznia Ázsia kérdésével, mert ez nem csak a kínai nép és ázsiai szomszédaínak hagyományait és érdekeit, hanem az amerikai nép és az összes szabad nemzetek érdekeit sértené Azt hiszem, Ázsia legnagyobb országa és népe nevében meg kell mondanom Achesonnak, hogy nevetséges fenyegetései időszerűtlenekké váltak. Az ázsiai népek problémáit Ázsia népeinek maguknak kell megoldaniok, az amerikai imperialistáknak, mint Achesonak és társainak pedig nem kell beavatkozniok ezekbe a kérdésekbe — fejezte be nyilatkozatát Csu-En-Láj kinai külügyminiszter. Portugál gyarmati katonaság támadása kínai őrhajók ellen Malcao kikötő közelében portugál gyarmati csapatok az elmúlit napokban két kínai vámőrségi monitorhajót támadtak meg. A tüzérség; tűz, amelyet e hajókra zúdítottak, kb. száz halászcsónakot is érintett, amelyek a monitorok közelében voltak. A Kínai Népköztársaság hajói a tüzet nem viszonozták. A portugál gyarmati katonaság csempészeket akart e provokatív közbelépésével rftegmenteni.