Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-03 / 53. szám, péntek

UJSZO 1950 március 3 Egy szovjet tudós élete 1. Vologgyin bányafelügyelő afféle műveskedő ember volt. Napórát készített. fiait esztergálásra, órajavításra, vegytanra, ezer más apró ügyeskedésre tanította. De a pálmát a fiúk érdeklődésben „villamosság Őfelsége" vitte el. Már kis gépeket szerkesztettek. áramot fejlesztettek, miegymás. Egy alkalmi vendég mesélt valamit Popovról, az elektromosság tudósáról, aki elektromos viharjelzőt szerkesztett. A fiúk szájtátva hallgatták. Fantáziájukat nem hagyta nyugodni az izgalmas gépezet Valahonnan megszerezték Popov előadásának szövegét és íme: apjuk veszteségével maguk is viharjezőt szerkesztettek. A mesterkedésben különösen Valentin tűnt ki a fiúk közül. 2. Valentin mérnök lett. Szerelmese mesterségének. Mindig volt valami problémája, amely lázas izgalomban tartotta. A drótnélküli távíró akkoriban került használatba. Marconi orvul felhasználva Popov találmányát, a készülékek gyártási jogát magának kaparintotta meg. Hazafias tengerészek eltökélték: megszerkesztik az orosz szikratávírót. De leküzdhetetlen problémába ütköztek: a magasfrekvenciájú generátort sehogyan sem tudták megszerkeszteni. — Van itt egy kiváló, fiatal mérnök — mondta egyikük. — Valentin Vologgyin. Azt kérjük meg! Megkérték. És Voioggyin egy kisüzem munkásaival összefogva jobb, olcsóbb, használhatóbb motort szerkesztett, mint a német, olasz és angol cégek gyártmányai. Megindult a hadjárat ellene. Meg akarták vesztegetni, hogy eljárását adja el a külföldi gyáraknak. Az ügynököt kidobta. Reakciós lapok hajszát indítottak ellene és az olasz Marconit dicsőítették. A bolsevik „Igazság útja" felfedte, hogy a kormánylapot az olasz cég lepénzelte Amerre fordult, mindenütt szembetalálkozott a „láthatatlan kéz": a meg. vesztegetett hivatalnokok a külföldiekkel egy húron pendülő vállalatok akadályozó- munkájával. 3. Vologgyin t*em hátrált meg. Űjabb és újabb zseniális technikai megoldásokat szerkesztett 60.000 periódusú generátort tervezett. Es amikor a gép készen volt, amikor már csak a próba volt hátra: kigyulladt a műhely A láthatatlan kéz. Az új gép porráégett. Valentin Vologgyin nem hátrált most sem. Folytatja harcát az orosz rádió becsületéért4. Egy aláírás D

1; milyen aláírás. Vlagyimir Iljics Lenin aláírja az Állami Szocialista Rádiótechnikai Intézet alapjául szolgáló rádiólaboratórium szabályzatát A vezető: Valentin Vologgyin. Az imperialisták és a fehér ellenfor. radalmárok tájtékzó dühvel törnek a fiatal szovjet államra. Dúl a polgárháború. Es Lenin rádiótechnikai intézetet szervez: a jövőbe tekint. Valen. tin pedig dolgozik. Ojabb és újabb rádióállomások kerülnek üzembe a Vologgyin szerkesztette magasfrekveneláiu generátorokkal. 1922-ben a fiatal laboratóriumot a Vörös Munkazászló rendjelével tüntetik ki. 5. Vologgyin nem pihen. A rádió hullámai kiiométerek százaira hatolnak. Uj feladaton munkálkodik: hogyan lehet a nagyfrekvenciájú áramot rövid távolságra, néhány centiméterre, veszteség nélkül felhasználni. Ekkor már a leningrádi Villamossá, gi Intézet professzora a Rádiótröszt tudományos vezetője. Szoros kapcsolatban van az Iparfal, hiszen 6 is vallja: mit sem ér az a tudomány, amely nem a valóságnak, az életnek szolgál. Segít itt és segít ott — mindenütt, ahol az elektromossággal, de főleg a magasfrekvenciájú árammal kapcsolatban probléma merül fel. Mégpedig nem kis dolgokban. Megoldja a mesterséges gumi gyártó saná' a nátrium gyors hevftesét es egy so. más problémát. Az óriás léptekkel fejlődő szovjet ipar szinte futószalagon szállítja elé a nagy problémákat 6. A Sztálin nevét viselő autógyár mérnökei fordulnak hozzá: hogy lenét, ne a gépkocsi köriyöktengelyének „nyakrészét" úgv elkészíteni, hogy a fém külső része kemény, szilárd, belső része lágyabb, rugalmas legyen. Valami olyan szei kezet kellene, mondották, mint az embeti fog, ahol kívül kemény zománc, beiül a rugalmasabb dentin van... Ók már kikísérleteztek egy sor eljárást. Elvileg jutottak is valamire, ele drága, bizonytalan, pontatlan az eljárás Vologgyin ilyenkot mindig azt ígéri: „Majd, kigondolok valamit". Van eb. ben va!ami ravaszdiság is. Szüntelenül működő töprengő elméiében úgy vannak felraktározva a problémák, mint a jó mesterembernél a munkadarabok. Időnkint mindegyiken dolgozik valamit. Iyenkor azután, mint mostan, leakasztja a „szoros" darabot és befejezi. Most is l^y tesz. Már régen ismeri a magasfrekvenciájú áram egyik csodálatos tulajdonságát, az ú. n. „felületi börhatást" — azt, hogy szabályozható, milyen mélységig érvényesül az áram hatása a fém belsejében, És megoldja az Izgalmas problémát: a könyöktengely nyakrészének olyan edzesét (magasfrekvenciájú árammal), amely a külső felületet gyémántkeménnye edzl — rnlg a belső rész megmarad lágyabbnak, rugalmasabbnak'. .. 7. Miniszteri dolgozószoba. Szergo Drdzsonikidze nehézipari népbiztos tér. gyal Valentin Vologgyinnal. Beszélgetés közben tekintete a professzor kopott aktatáskájára téved, amelyben a mintadarabokat behozta. — Ezek a gyönyörű dolgok megérdemlik, hogy jobb táskában hordják őketl És kiürítve a maga új, nagy aktatáskáját, átadia azt Vologgyin pro. fesszornak. Utána pedig aláírja azt a rendeletet, amely Vologgyin eljárásának az iparban való legszélesebb felhasználását rendeli el. Vologgyin élete példátlanul tevékeny. Tankönyvet frt a mérnökök számára az „Indukciós felületi edzés"ről. Népszerű előadások százalt tartja, cikkeket és oktatófilmhez való szövegkönyvet ír 8. Kitör a második világháború. Vologgyin Ismét nagy szolgálatot tesz a hazának. így Ir: „Nagy elégtétellel és büszkeséggel figyelem, miként foglalja el a kishitűek véleményével szemben ... fokozatosan az iparban a mi módszerünk szilárd helyét" Allhatosság és kezdeményezés: a szovjet embernek ez a két tulajdonsága óriási mértékben fejlődött ki Valentin Vologgyinban. Kezdeményezés és állhatatosság: ez a két szó szerepel a Szovjetúnió Legfe'ső Tanácsának abban a rendeletében, amellyel Vologgyint a Leninrenddel tűntetik ki. Kitüntetése egy oldalon jelenik meg a moldvai partizánok kitüntetéséről szóló rendelettel. Vologgyin is csatasorban áll... 9. Egy Leningrád környéki villa parkjában járunk. Előttünk fürgejárású, idős ember rója a sétáhyt. Mozdulatai erőteljesek. Hangja világos, határozott. Ilyeneket mond: Milyen az a tudós, aki nem siet? Sietnünk kell, hiszen az embernek sok gondolata van és ha ezeket a gondolatokat nem valósítja meg, azok haszontalanokká válnak az emberek részére. Vologgyin, ez a 70 éves tudós, ma fiatal, energi. kus, alkotóereje teljében van. 10

; A szovjet ipar fellendülése újabb és újabb csúcsokra hág. Az elektromosság egyre nagyobb szerepet kap. És Vologgyin neve mindenütt ott van, ahol alkotni kell. Magasfrekvenciájú árammal olvasztják, edzik, sajtolják, hegesztik a fémeket, fonják a fonalat, olvasztják az üveget. Nincs szakma, amelynek ne adott volna valamit. És még most is újabb megoldásokon töri a fejét. Ez Valentin Petrovics Vologgyin, Sztálin-díjas tudós, a Szovjetúnlo Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a népéért élő, szüntelenül munkálkodó szovjet ember életének rövid története. (Az Ogonyok cikke nyomán). R belügyi megbízotti hivatal felhívása éjjeli szolgálatot teljesítettek, vasútnál, postán, orvosi vagy más szolgálatban, vagy akik ezt az éjszakát úton töltötték (vonaton) stb. és útjuk után elöször a lakásban szállnak meg. Ha a népszámlálási ív kitöltése után érkeztek a lakásba, a lakás tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy utólagosan beírják őket A B)-vel jelölt részbe beírják magukat állandó tartózkodási helyükön mindazok a személyek, akik a lakásban laknak, de a népszámlálás Idején átmentileg távol maradnak és ismét visszatérni szándékoznak, pl. aki szolgálati úton vagy brigádon, vagy iskolázáson, üdülésen, látogatóban, gyógykezelésen vagy fogságban van. Állandó tartózkodási helynek tekintendő az a község, amelyben a megszámlálandó személy rendőrileg jelentkezett, vagy jelentkeznie kellett állandó tartózkodásra. Ebbe a részbe írandó be a háztartás átmenetileg távollevő tagja, aki ez idő szerint rendes vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesít. A B)-vel jelzett részre nem írják be magukat az összeszámlálandó személyek, hanem mindig rokonaik vagy más személvek, akikkel közös háztartásban élnek, esetleg maga a népszámlálási biztos. — A béke hívei albániai bizottságának kongresszusára magyar, csehszlovák, lengyel és francia küldöttség jelentette be részvételét. A kongresszust március 5"én, 6-án rendezik Tiranéban. — Az Indonéz Egyesült Államok és az USA három évre szóló egyezményt kötött, melynek értelmében indonéz ólmot szállítanak az Egyesült Államokba. — Amsterdam dolgozói hatalmas tömeggyűlésen tüntettek a béke mellett és tiltakoztak az amerikai fegyverszállítások miatt. — A francia rádió a dolgozók követelésére kénytelen volt vitt* szavenni az elbocsátott haladó újságírókat. Előfordult, hogy egyes háztartár sokba 1950 március l-ig nem kézbesítették ki az összeírási Íveket a népszámlálás végrehajtásához. A belügyi megbízotti hivatal felszólítja az öszszes helyi Nemzeti Bizottságokat, hogy a hatáskörükbe tartozó területen hívják fel megfelelő módon (helyi rádióhiradóval, dobolással, stb.) a polgárok figyelmét, akiknek az íveket nem kézbesítették ki, hogy jelentkezzenek a helyi Nemzeti Bizottságoknál, amely utólagosan kiadatja számukra a népszámlálási íveket. Ez az intézkedés nem vonatkozik azokra a községekre, amelyekben a járási Nemzeti Bizottságok elhatározták, hogy a népszámlálási biztosok az Íveket csak a népszámlálás végrehajtásakor kézbesítik ki. A népszámlálási ív melyik részébe kell magunkat beírnunk. Aa A)-val jelzett részbe beírják magukat: 1. Mindazon személyek, akik február 28-ról március l-re virradó éjjel a lakásban tartózkodnak (akár tartósan, akár Ideiglenesen). 2. Rajtuk kivtll, bár nem voltak jelen, a háztartás többi tagjai, akik Elbocsátották az első bányászokat a nováki átnevelő intézetből Feladatai végrehajtásához népi demokrata államunk ^tnevelô intézetet rendezett be, amely egyik fontos eszköze a törvények betartásáért és a rendért folytatott harcunknak. Átneveléssel nyomjuk el az osztélyellenségek támadását és félhasználjuk mindazok ellen, akik alá akarják ásni társadalmunk jogi rendjét és nemzetgazdasági érdekeit. A törvények betartása, teljesítése mind a hivatalos személyek, mind a köztársaság minden állampolgárának részéről — igen fontos előfeltétele a szocializmushoz vezető útunkon a sikeres harcnak. Segítségével kérlelhetetlen harcot szervezünk minden kártevő, léhűtő, rémhír- és álhírterjesztö ellen, akik ilyen úton akarják gátolni békés építő Igyekezetünket. A belügyi megbízotti hivatal 247/ 1948 BTK 6. paragrafusa felhasználásával segítő kezet nyújt mindazoknak, akiket az 6

1 nevel ô intézetekbe utaltak, vagy azért, mert helytelen útra hagyták magukat csábítani, vagy nem fogták fel az új, szocializmushoz vezető társadalmi rend fejlődését és így szándékos vagy nemtörődöm tevékenységükkel fenyegették népi demokratikus rendszerünk felépítését. A belügyi megbízotti hivatal lehetővé teszi az átnevelô intézetbe utaltak száméra átképző szaktanfolyamok elvégzését, amelyekbe a beutaltak önként jelentkeznek. Kedden, folyó év február 28-án a nováki étnevelő intézetből már elbocsátották az első tanfolyamon végzetteket, akik negyvenen jelentkeztek a bányász átképző tanfolyamra, amelyet a handlovai szénbányák közreműködésével rendezték. Az első tanfolyamot végzettek ünnepélyes elbocsátására megjelentek a nováki átnevelô intézetben a belügyi megbízotti hivatal, a járás, valamint a handlovai szénbányák" képviselői. Az államhlmnusz eléneklése után, amelyet az intézetbe utaltak énekkara adott elS, az első negyven átképzett bányászt a belügyi megbízotti hivatal képviselője üdvözölte és kijelentette, hogy azáltal, hogy elvégezték a bányásztanfolyamot, valamint azáltal, hogy viselkedésükkel és dolgosságukkal bekapcsolódtak a köztársaság építő igyekezetébe, megszűnik' az étnevelö intézetbe történt beutaltságuk és szabad polgárokká válnak azzal a feltétellel, hogy kitartanak azon a munkaszakaszon, amelyet önként választottak — legalább három évig. • — A nemzetközi valuta-alai tanulmányi osztályának vezetője, Bernstein jelentést tett közzé, melyben valószínűnek mondja, hogy több nyugati országban hamarosan további infláció fog bekövetkezni. 27 A. ZÁPOTOCKÝ ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZARI DEZSŐ A Národní Listy többek között ezeket írta: „Nem tűrhetjük, hogy bárki is a Németországból hozzánk átplántált nemzetközi szocializmussal mérgesse meg munkásságunkat, amelyről tudjuk, hogy szíve egész melegével szereti a földet, ahol született. Tiltsák be május 1. megünneplését! Ne engedjék meg, hogy a munkások ezen a napon henyéljenek!" A Cech című klerikális lap szocialistaellenes uszításában mindenkin túltett és a következőket írta: „A csőcselék, amelyet a zsidók megvásároltak és amely Isten helyett a zsidó Marxot emelte trónra, rabolni és lopni akar május l'én. Börtönbe a szocialistákkal!" Érthető tehát, hogy a reakciós, burzsoá és tőkés sajtó terjesztette rémhírek hatása alatt, amit még fokoztak a széles körben terjesztett különböző szörnyűséges jóslatok, 1890 május 1 előtt rendkívül feszült és fenyegető volt a hangulat. Kladnóban, ahol 1888-ban és 1889^*^ leverték a nágy bányászsztrájkot és ahol a nép nem egyszer ütközött össze a rendőrséggel és a katonsággal, szintén felkészültek a május l"i tüntetésre. A Budecs-környéki falvakba, amelyek Kladnó közvetlen közelében vannak, ugyancsak elérkezett a május 1-i tüntetés előkészületeinek híre. A falusi asszonyok, ha fehérneműt mostak a pataknál, ha az országútmenti korlátra támaszkodva beszélgettek, riadtan dugták össze fejüket és május l'ről suttogtak. Képzeletükben a közelgő május 1. épp olyan borzalom volt, mint a vízözön, az ítélet napja, a földrengés, a világháború, a kolera, a dögvész és sok egyéb szerencsétlenség, amely Isten akaratából időközönként az emberiségre zúdul, hogy megtoroljon minden vétket. — Emberek, mentsétek meg lelkeiteket, jönnek a szociáldemokraták! — ez volt akkoriben faluhelyen a szállóige A kolecsi pap dörgedelmes beszédeket tartott, óva Intette a szocialistáktól és elkárhozással fenyegette a hívőket. Az asszonyok és leányok tömegesen járultak a gyóntatószékhez, hogy a közelgő világvége előtt még idejekorán megtisztuljanak a földi bűnöktől. A pap vezeklést rendelt az idősebbeknek, a fiatalokat pedig a plébániára rendelte „lelkigyakorlatra". Az öregasszonyok állandóan miatyánkokat és üdvözlégyeket mormol" tak, szorgalmasan morzsolták a rózsafüzér apró golyóit, a fiatalok pedig alkonyatkor különösen lángoló szemekkel és táguló orrcimpákkal, vagy sápadtan és riadtan hagyták el a plébániát. Nem mindegyikre volt egyforma hatással a szent lelkigyakorlat, amelyre a buzgó pap a plébánián lévő legénylakásának félhomályában fogta a hívő nőket, hogy biztosítsa lelki és testi üdvösségüket. A fiatal asszonyok és leányok, ha összetalálkoztak, loipva figyelték egymást s feltették magukban a kérdést: ott volt-e, vagy sem? Kihasználatlanul hagyja-e kincsét, amellyel az Úristen megajándékozta, vagy pedig igyekszik kihasználni az utolsó pillanatban, még mielőtt itt volnának a szocialisták és velük együtt a világ vége? A lelkigyakorlatok során ilyen választás elé állította őket az istenfélő lelkipásztor. Miközben klerikális vakhittel művelte az úr szőlőjét, nem elégedett meg a lelki kielégítéssel, hanem a rábízott nyáj testi kielégítésére is kiterjesztette hatáskörét. A kováry-i kápolna viszont néptelen volt. Az öreg plébános nem beszélt a szocialista üstökösről és a világ végéről. Az asszonyok ott nem is siettek gyónni és vezekelni. Ha a kaszás halál váratlanul bekopogtatna valahová, arra mindig van elég Idő, hogy elhívják az öreg plébánost az utolsó kenet feladására. A fiatal asszonyok és lányok pedig Húsvét előtt gyóntak, miért zaklatták volna most újra a plébános urat? Az öreg plébános nem is rendelte be lelkigyakorlatra a fiatal nőket. Miért is tette volna? Közelgett 70. születésnapja s dehogy is. akarta volna fölöslegesen gyötörni a lányokat. A kováry-i plébánia közelében éppen ezért nyugodt maradt az élet, ugyanakkor, amikor a kolecsi paplak körül izgalommal és feszült várakozással tekintettek a közeljövőelébe. Persze, hiába várták, se földrengés, se vízözön nem jött Vihar és istenítélet legfeljebb jónéhány kolecsi házban következett be, de legnagyobb részt ott is csak kilenc hónap multán. Gyalogút Kladnóba. Ezernyolcszázkilencven május l'én kora reggel három férfi és egy kisfiú baktatott a kolecsi erdő és Szent Vencel-kútja körül. A rege szerint ehhez a kúthoz küldözgette vízért nagyanyja, Szent Ludmilla, Szent Vencelt, amikor az a budecsi iskolában tanult írni, olvasni. A menetelők azonban nem gondoltak e pillanatban a régi cseh regére. Mindenekelőtt egy dolog foglalkoztatta őket: milyen lesz Kladnóban az idei május 1-je? Ugyanez a kérdés foglalkoztatta a kisfiút is. Tegnap este csaknem veszekedésre került sor, amikor Budecsky, a három férfi egyike, kijelentette, hogy az ujezdi Vosmikkal és az okorai Lánskyval bemegy Kladnóba, hogy résztvegyen a május 1-i tüntetésen. A szabó felesége kezeit tördelte, váltig kérlelte férjét, hogy adja fel a tervét. Mi lesz, ha újra közbejön valami, hiszen tavaly Űrnapján lövöldözés volt Kladnóban és egy egész sereg embert letartóztattak. Hátha ma újra így lesz? Ne adj Isten, hogy megint becsukjanak, Ládja. Mihez kezdenék? Egyedül maradok öt gyerekkel! Mi lesz, ha Sefl őrparancsnok eljön és érdeklődik utánad? Mit mondok majd neki? Legyen eszed! Sohase lesz vége ennek a szenvedésnek? De a szabó nem tágított. Elhatározta, hogy bemegy Kladnóba, megígérte barátainak, hogy elkíséri őket és punktum. Ez kötelessége. Mit gondolnának róla az elvtársak? A munkások és a szocialisták ma az egész világon felvonulnak. Erre az Internacionálé szólította fel őket. (Folytatjuk.)'