Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)
1950-03-25 / 72. szám, szombat
v. NŐSEK: II JSZ Ö 1950 március 25 „Fokozottabb éberséggel megvédjük köztársaságunkat a felforgatók ellen" A Nemzetgyűlés költségvetési bizottsága megszavazd az 1950-es év állami kltfépetését Nősek belügyminiszter a költségvetési bizottságban mondott beszámolójában részletesen taglalta a biztonsági kérdést, valamint a belügyi közigazga. tás feladatait. Kijelentette, hogy a nemzetvédelmi szerven minden erejük, kel és gyakran életük feláldozásával védelmezik népünk útját a szocializmus felé. Ezt az állítását tényekkel is alátámasztotta és megemlékezett azok. ról a harcokról, amelyeket nemzetvédelmi szerveink a népi demokratikus államokba kiküldött imperialista szolgálatban álló kémek és terroristák ellen folytat. Ezzel kapcsolatosan fokozott éberségre és óvatosságra int, mi. vei a külföldi ellenség szövetségeseket keres és talál a csehszlovák reakció soraiban. E veszedelmes elemek leleplezéséhez és ártalmatlanná tételéhez szükségünk vari az államhű lakosság segítségére. Amikor megdicsérjük a nemzetbiztonsági szerveket a nemzetközi gazemberek és idegen ügynökök üldözésében elért sikereikért, ugyan akkor hálával tartozunk dolgozó népiinknek is, amely már felfogta az elővigyázatosság és fokozott éberség szükségességét. Nősek belügyminiszter ezután a papi ruha mögé rejtőzött reakcióval foglalkozott. Normálisan gondolkodó ember azt hinné, hogy például a püspökök pásztorlevelei istenes és vallási kérdé. sekkel foglalkoznak. Ezzel szemben a püspök urak pásztorlevelei gyakran kizárólag világi dolgokkal foglalkoznak, támadják politikai életünket, gazdaságunkat és szocialista rendszerünket, amiért papi ruhájukra való tekintet nélkül törvényesen büntetik őket. A misszionáriusokkal kapcsolatban Nősek miniszter megemlítette, hogy ezek gyakran misszionáriusi tevékenység álarca áiatt az amerikai katonai akadémiákon végzett kémtanfolysmok hallgatói, akik becsempészik magukat a nép bizalmába. A mezőgazdaságban az új termelési formák megvalósítása a falusi gazdagok ellenkezését váltja ki. A szocializmusnak ezek a kerékkötői fekétézé. sükkel és vagyonukat eltitkoló politikájukkal gyakran jelentős károkat okoznak mezőgazdáságunk terveiben és ezáltal a dolgozó nép ellátásában Az ilyen kártevők ellen törvényünk minden szigorával kell eljárni. Nemzetvédelmi szolgálatunk mult évben több mint 2 milliárd Kčs-t mentett meg az államnak a valutaüzérkedök, titkolt raktárak és termelési szabotázsok leleplezésével. A felsorolt kártevőkön ki. vül nagy veszedelmet jelentenek gazdaságnukra a tűzvészek Erélyesen kell 'harcolni lelkiismeretlen emberek nemtörődömsége ellen és gondoskodni kell a nemzetvédelmi szerveknek az üzemi őrséggel és a tűzoltótestületekkel való jó együttmunkálkodásáról. A közlekedési biztonság kérdésében gondoskodnunk kell országútaink biztonságáról, amihez mind nyilvánosságunknak, mind a motoros járművek vezetőinek és az utasoknak hozzá kell járulniok Megalkuvás nélkül kelt harcolnunk ezért az országutak részeges gonosztevői ellen, akik veszé'yeztetik saját és embertársaik biztonságát. A nemzeti bizottságok köte'esek hatáskörükön belül fokozni a közlekedési biztonságot. A bűnügyi gaztettek terén 1949-ben a megelőző évvel szemben a rab'ások. zsarolások es a fiatalkorú bűnözők számának határozott csökkentését állapíthatjuk meg. A bűnügyi gonosztevők között mind nagyobb számban vannak az úgvnevezeH „jobb körökből" származó emberek. A munkátlansághoz szokott emberek, akiktől ezt a le. hetőséget most elvették, a könnyű keresetet most becste'en úton igyekeznek megszerezni. A gonosztevők elleni harc sikerrel jár és a kinyomozott gonosztevőket le^naevobb részt ártal inatlanná tették Pénztárrablás az 1949-es évben csak 89 történt, mivel a hivatásos kasszafúrókat elfogták. Ezek a gazembeiek főleg a nemzeti vállalatokat veszélyeztették, ellopták a helyi Nemzeti Bizottságok élelmiszer, jegyeit és így ártottak a közellátás rendjének. A belügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a nemzetvédelmi szervek nevelésével és mege* ősítésével Tagjainak fizetése a jóminősítésű munkások bérével egyenlő, ami lehetővé tette'újabb tagok toborzását és a köztársasági e'nők irányvonalának szelemé ben a közbiztonsági szervezet kiegészítését. Nősek miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a fokozott feladatok ter. mészetesen visszatükröződnek a belügyminisztérium magasabb költségvetésében is A belügyminisztérium 1950. évben még következetesebben halad azon a vonalon, amelyet oly sikeresen kezdett meg 1948 februáriában Ebben a munkájában a nemzetvédelmi szervek továbbia is a városok és a vidék do'gozóinak megbonthatatlan pc litikai egységére fognak támaszkodni Nősek belügyminiszter röviden megemlékezett a február utáni csehszlovák emigrációró 1, ame'y Csehszlovákia népi demokratikus rendszerének megdöntésére irányuló igyekezetében mind kodásuk eredményeit. Külföldi nemzeti szocialisták egy kis csoportja folyóira. tot ad ki „Szabad holnap" címen. 1949 december 15-i 13. számában a folyó, iral szerkesztője, Ludek Stránský „Az 1949-es év emigrációjának mérlegét" állítja fel, melyben többek közt megemlíti, hogy a száműzetésben nehéz az élet. Kezdetén a menekültek táborának méltatlati nyomora áll, amikor pedig ez a nyomor tűrhetetlenné válik, tragikus szétszóródás következik a vi. lág minden tájt felé. Emigrál honli. társaink nehéz megélhtési harcot vívnak szénbányákban, műhelyekben, gyárakban, kanadai őserdőkben, farmokon, útépítéseknél és elvéreznek, meghalnak Indokína harcterein. Ezideig a tömegesen menekültekről beszéltünk, most még néhány szóval megemlítjük azt a bizonyos számú sgyént, akik nem szóródtak szét távoli világrészekbe, de olyan tartózkodási helyet választottak, ame'yet ke'lemesebbnek ítélnek Ezek az emberek nem munkájukból élnek, hanem bizonytalan forrásokból. Mindezek az áruló elemek háborúban tölik a fejüket és bíznak abban, hogy a „nyugati demokráciák" segítségével ismét uralomra hozhatják a kapitalizmust Csehszlovákiában. A világ békeerői azonban erősebbek, mint va'aha. ezért ezek a nemzetárutók megbuknak, mint eddig mindazok, akik a nép akaratával szembehe'yezkedtek. A kommunális üzemek tevékenységéről Nősek belügyminiszter megállapítot. i nrry 1949-ben Köztársaságunkban összesen 852 üzem alakult, kb t'< l;e'yi>.éTgel. Az év végéig csaknem 80 ezer alkalmazottat foglalkoztattak és i havi forgalmuk háromnegyed mil'iárd | vo't. Szükséges, hogy a kommunális ' üzemek kitöltsék a nemzeti nagyterme, lő üzemek és a szövetkezeti mezőgazszorosabban kapcsolódik a nyugati . imperialistákhoz, fői'g az amerikai im- I dasagi termelcs közötti urt és toke.enoi-ii.iiVmi.Qhn7 A Csehszlovákiában tesen ellássák népünkét szükséglét! cikkekkel. perializmushoz. A Csehszlovákiában maradt és a külföldre menekült reakció tudatában van bukásának, ezért fokozza harcát. Ez a harc a nemzetközi politika terén jelentéktelen, mivel nem a csehszlovák nép akaratát képviseli, csu. pán a hazai, ma már elszigete't reakcióét. A reakció cél]ai megvalósitásál egyedül az angol-amerikai imperialis. táknak a Szovjetúnió és a népi demok ráciák elleni háborújában látja. Nézzük meg, folytatta beszédében Nősek miniszter, hogyan értékelik ezek a reakciós emigránsok külföldi tartózAz elmúlt évben hozzáfogtak az állami a'.ka'mazottak fizetésének rendezéséhez és ebben a tekintetben b'evezetik a szocialista elven alapu'ó érdem szerinti jutalmazást. Az 1950.es év meghozza az állami alkalmazottak egy. séges formájának kialakulását. 1949 januárjától 14 -napos internátus! kurzusokon 20 eztr közigazgatási alkalmazottat képe?tek ki. 1950-ben az alkalmazottak iskolázását még jobban elmélyítik és kiterjesztik. A losonci CSEMAOOK-csoport versenyre Szlovákia összes CSEmOft szirveieleit Dologzóink, akik annyi önfeláldo- i kat alakítanak. Nem egyszer előforzással és odaadással kapcsalódtak be I dul. hogy egyes CSEMADOK-szerveötéves tervünk teljesítésébe, már I zetek üzemekben s a közelebb fekvő - r _ 1 1_1 JArtnnnYinm/ilriQlr nOtflľ nemcsak munkahelyükön, hanem kultúra terén is harcolnak munkáshazánk felépítéséért. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesü'.eteiben is terjed és mélyül Pártunk erős, forradalmi szelleme s a túlnyomórészt munkásokból, földművesekből s a haladó szellemű fiataljainkból álló tagság a népi kultúra terjesztéséért lankadatlan küzdelmet folytat. A CSEMADOK-csoportok mindenütt műkedvelőköröket és dalárdá' A titoisták újabb aljassága „A Rabotnyicseszko Gyelo" Peszi. kán jugoszláv politikai menekült cikkét közli „Titoék aljassága" címmel. Ebben a cikkben beszámol Titoék újabb aljas tettéről, akik azzal a szándékkal, hogy Dimitrov ragyogó emlékét kihasznál iák, Caribrod jugoszláv várost, amely bolgár kisebbség által lakott vidéken terül el, Dimitrovgrádra nevezték el. R. Peszikán cikkében rá. mutat arra, hogy a titoisták jól ismer, ték J Dimitrovot, a kémek, árulók és fasiszták ellen folytatott harcnak ezt a fáradhatatlan harcosát Jól tudták, hogy Dimitrov volt a főokozója annak, hogy Bulgáriát megkaparintó terveik meghiúsultak. Ezért a Tájékoztatási Iroda határozata előtt Jugoszláviában említeni sem volt szabad Dimitrov nevét, nem volt szabad róla írni, sem képeit kiállítani. Ismeretes az is, hogy Tito követelte Kosztov árulótól, hogy gyilkoltassa meg G. Dimitrovot. A titoisták tudják, hogy G. Dimitrov elvtárs őket nem egyszer elítélte árulásukért s a bolgár kommunista párt V. kongresszusán le'eplezte a titois'ák szövetségét az angol-amerikai imperialistákkal. Éppen ezért 1949 elején közölték Tito lapjában a Borbában Di. mitriv Lachov nvilt levelét, amelyben aljasul támadta G. Dimitrov emlékét. A jugoszláv nép azonban tiszteli és szereti G. Dimitrovot életmunkásságáért s azért a példáért, amelyet a világ dolgozóinak adott. A titoisták hamar észrevették, hogy ezzel a ténykedésük, kel saját maguknak ártanak és ezért még a mult év vége előtt G. Dimitrov halála után Dzsilas kém által kijelentették, hogy Dimitrov elvtárs egyetértett velük és áruló működésükben támogotta őket. Hazugságaik betető-' zéséül Dimitrov elvtárs nevéről ne. vezték el azt a várost, amelyben bolgár kisebbség él és amely Rankovics rendőrségének kegyetlen terrorja alatt sínylődik. Ezzel az aljas tettel, folytat, ja Peszikán, G. Dimitrov fényes emlékével való visszaéléssel igyekszenek fasiszta arculatukat takargatni. R. Peszikán tevábbá megállapítja, hogy hason'óképpen cselekedtek a szocializmus ellenségei Marx, Engels, Le. nin halála után. A munkásosztály szabadságáért folytatott harcnak árulói mindig megkísérlik, hogy a szocialista harc elhunyt nagyjait felhasználják az élők ellen. R. Peszikán cikkét G. Dimitrovnak a titoistákró! mondott szavaival fejezi be: „A töiténelem előrehalad és elsöpör mindent, ami a fejlődés útjában áll" Nincs messze az az idő — írja Peszikán —, amidőn majd a jugoszláv dolgozó nép G. Dimitrov elvtárs életéből merítve erősítést, elsöpri a föld színéről Tito fasisztáinak veszett bandáját és visszatéríti Jugoszláviát a szocializmus táborába. falvakban vendégszerepelnek, hogy megmutassák tudásukat s a jelenlévő dolgozókat nagyobb kultúrfe'ladatok teljesítésére buzdítsák. A losonci CSEMADOK-csoport e melyen azt a határozatot hozták, hét elején tagsági gyűlést tartott, hogy a negyvenöt tagot számláló dalárdájukat és színijátszó csoportjukat két részre osztják és április másodikától hétről hétre a falvakat fogják járni a népi szocialista kultúra, a pártsajtó terjesztése és a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Egyúttal pedig versenyre hívják ki az összes CSEMADOK-csoportokat, hogy erőteljesen kapcsolódjanak be a munkába. Dolgozóink tehát már nemcsak a normák túlteljesítésében, az ipari és mezőgazdasági feladatok becsületes elvégzésében, hanem a népi kultúra lekiismeretes terjesztésében is versenyre kelnek egymással, hogy bebizonyítsák: csakis ezen az úton állhatjuk meg helyünket a békéért, a szebb holnapért folyó küzdelmünkben. Reméljük, hogy a többi CSEMADOK-szervezet elfogadja a losonciak versenykihívását és hathatósabb tevékenységével elősegíti népi kultúránk felvirágzását. A Nemzetgyűlés költségvetési bizottsága pénteken, március 24-én Vala képviselő elnökletével záróülésre jött össze, hogy szavazzon az 1950-es év állami költségvetésének kérdésében. A bizottság minden tételről külön szavazott és mind a 25 tételt egyhangúlag és változtatás nélkül jóváhagyta. A bizottság ezután megtárgyalta a költségvetési törvényt, melynek folyamán J. Kabeš pénzügyminiszter megköszönte a Nemzetgyűlés bizottságainak és az előadóknak munkájukban kifejtett rendkívüli gondosságukat. Az ülés folyamán Janouš képviselő parlamenti főelőadó méltatta a bizottsá. gok értékes tanácsait. Megállapította, hogy a költségvetési tárgya'ások népszerűsítéséhez eredményesen hozzájárult a sajtó is és így a 77 órát és 20 percet igénylő 27 gyűlés a legjobb eredménnyel végződött. Való képviselő, a költségvetési bizottság elnöke a tárgyalásokat azzal a kijelentéssel zárta le," hogy: „Megtárgyaltuk az 1950les év állami költségvetését, amely második év Gottwald ötéves tervében. A pénzügyminiszter már kifejtette kilátásainkat a jövőre. A jövő generációkat nem terheljük meg semmivel. Ez öntudattal tölt el minket és még határozottabban haladunk azon" az úton, amelyet Klement Gottwald köztársasági elnökünk oly bölcsen mutatott nekünk. Hisszük, hogy az ő bölcs vezetésével elérjük kitűzött célunkat: a szocializmust. Uj munkaverseny lésiül az osztrava-karvini bányákban A Bányaalkalmazottak Szövetségének központi bizottsága határozatot hozott, melynek alapján az osztravai bányászok kerületi bizottsága hozzáfogott az osztrava-karvini bányamedence munkaversenysorozatának megnyitásához. Elsősorban a köztársasági elnök bányájának színvonaláért folyó verseny iránt keltenek érdeklődést, továbbá üzemen belüli versenyeket rendeznek minden bányában és megszervezik az egyéni versenyeket is. A verseny győzteseit oklevelekkel és a kollektívokat vagy az egyéni győzteseket külföldi üdüléssel jutalmazzák. A versenyt a bányászat minden ágában megszervezik. Az atombombát feltétlenül be kell tiltani A Román Munkáspárt központi lapja, a „Scanteia" vezércikkben foglalkozik a Béke Hívei Világbizottságának azzal a felhívásával, hogy feltétlenül tiltsák meg az atomfegyverek használatát. A Stockholmban kiadott, felhívással a világbékemozgalom új korszakába léptünk. Az emberek százmil'iói sorakoztak fel a Szovjetúnió és a népi demokráciák mellett, békevédői közé, mert tudják, ki akarja a háborút s ki védi a békét. A stockholmi felhívással a Béke Hívei megkezdték a békeszerető emberek szervezését. A béke öntudatos hívei kezüket nyújtják mind. azok felé is, akiket eddig az imperiaís. ták megtévesztettek A romániai békevédők nagy lelkesedéssel üdvözlik a stockholmi történelmi határozatokat. A romániai békevédő bizottság feladata az — állapítja meg a Scanteia —, hogy aktivitásával biztosítsa a határozat valósággá válását: ne legyen olyan dolgozó, aki nem ismeri a békefelhívásokat és ne legyen olyan romániai dolgozó, aki minden erejével ne támogat, ná ezt a békefelhívást. Biľumfi-firmok létesítése A kommunális üzemek szerdán, már. cus 22-én összehívták az összes kerületek gazdasági és műszaki előadóit, hogy megállapítsák a tervet, amelynek a'apján minden járásban baromfifarmot létesítenek. Minden egyes kerület kivizsgálja kerületi közigazgatása járásaiban ezen farmok felépítésének lehetőségeit, gondoskodik megfelelő épületekről és hazakról, amelyeket a járási nemzeti bizottságok műszaki osztályaival együttműködve lefoglalhatnak jófajtájú tojótyúkok nevelésének céljaira. Ebben az évben 200 ezer tojótyúk nevelését tervezik és ezáltal nagy segítségére lennének a tojásellátásnak. Hogy a baromfifarmok tervezett építése mielőbb megkezdődjék a kerületi Nemzeti Bizottságok különleges bizottságokat szerveznek, amelyekben nemzetgazdasági szakértők lesznek. A műszaki osztály és a „Rolštav" gazdasági osztályának, valamint a Párt kerületi bizottságának képviselője rendSzeresen hetenként fogja ellenőrizni a helyi és a járási Nemzeti Bizottságok eljárását a farmok építésénél, gondolkodik az építőanyag folyamatos szolgáltatásáról és kiküszöböli mindazon nehézségeket, amelyek a farmok építését akadályoznák vagy lassítanák. A baromfitarmok építése sok vá. rosban sikeresen folyik. A farmok vezetői és a .tenyésztők tanfolyamokon kapnak feladataikra kiképzést. Minden kerület a farm építésének sikeressége szerint rendezi meg ezeket a tanfoly;*. mokat. Csehszlovák delegáció Mao-Ce-Tungnál A Kínai Népköztársaság központi népkormányának elnöke Mao-Ce-Tung csütörtök este fogadta dr. F. C. Weisskopfot, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli nagykövetét és meghatalmazott miniszterét, valamint a csehszlovák kereskedelmi küldöttség vezetőjét Kínában dr. Adamec Ferencet. A fogadáson jelen voltak Lin-Po"Csu, a központi népkormány főtitkára és az állami közigazgatási tanács elnöke CsuEn-Lai külügyminiszter. Albán jegyzék Jugoszláviának Az albán külügyminisztérium a jugoszláv nagykövetségnek Tirá nában jegyzéket adott át, amelyben élesen tiltakozik az UDBA szerveinek önkényes eljárása ellen a belgrádi nagykövetség tagjaival szemben. A jegyzékben írják, hogy március 12"én az UDBA A nyitrai kerület népi közigazgatása kapcsolatot keres az ifjúsághoz és a faluhoz A nyitrai kerület Járási Nemzeti I nöke tartott beszámolót. Az ülés keBizottságai elhatározták, hogy Időnként ülést tartanak járásuk mintaszerű községeiben, azonkívül meglátogatják az üzemeket és iskolákat és így a dolgozókkal és az ifjúsággal közösen megbeszélik járásuk fontos kérdéseit. A galgóci Járási Nemzeti Bizottság tanácsa a napokban meglátogatott egy középiskolát, ahol rendes munkaülést tartott. Vieha igazgató bevezető szavai után Sibilla, a Járási Nemzeti Bizottság elretében a Járási Ner zeti Bizottság megtárgyalta' a gazdasági és szociális kérdéseket, amelyek iránt az ifjúság élénk érdeklődést tanúsított. Hasonló ülést tartott a lévai Járási Nemzeti Bizottság tanácsa Pukanyecen és megoldotta a község főterének, a patakszabályozásnak, vízvezeték bevezetésének, a nyilvános strandfürdőnek és a városházépület megnagyobbításának kérdését. három tagja megállította Feti Bekollarit, az albán követség tisztviselőjét és feleségét, amidőn kiléptek a belgrádi szovjet kultúra házából és követelték, hogy igazolják magukat. Az ügynökök fenyegetéssel és ütlegekkel egy sötét utcába igyekeztek Bekollarit és feleségét kergetni. A járókelők tiltakozásukat fejezték ki az UDBA ügynökeinek ezen eljárása ellen, de amidőn az egyik járókelő Bekollari és felesége védelmére akart kelni, az UDBA tagjai kényszerítették, hogy rögtön eltávozzon. Az UDBA tagjai ezután Bekollarit és feleségét egészen az albán követség épületéig üldözték. Az UDBA ügynökeinek ez a kihívó tette újabb bizonyítékát szolgálja Tito Jugoszláviája ellenséges magatartásának Albánia ellen.
