Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-24 / 71. szám, péntek

U J SIÖ AZ ELSŐ ÖTEVES TERV 1950 március 25 IIJ Sül 7 A Szovjetúnió népe első ö'éves terve folyamán megmutatta az egész világnak, milyen kimeríthetetlen erők rejtőznek a szocialista termelési rendszerben. Az első ötéves terv az az alap, amelyre az egész tovább: fejlődés, a szovjet álíra egész mai virágzó helyzete támaszkodik. A Szovjetunió a háború útin gyors ütemben befejezte népgazdasága újjáépítését, ame'yet a négy esztendős imperialista világháború, ma-jd a fehérgárdisták és a külföldi beavatkozók ellen vívóit háromesztendős harc szétrombolt. Újra füstölögtek a gyári:tm ínyek, megélénkül a vasúti főrgalrm, kizü delt a vetés a földeken. De az újjáépítés befejezésével még csak Oroszország elmaradt. 1913 eCőtti színvonalánál tar'.ottak. A kapitailí.a országok változatlanul túlszárnyalták a fiatal szovjet államot vas- és acélgyártásban, széntermelésben és gépgyártásban Elmaradt volt a termelési technika. Az ipar csaknem teljes egészében Oroszország középső részére összpontosult Az észak; területek, Szibíria, KözépÁzsia, a természeti kincsekben kimeríthetetlenül gazdag országrészek kihasználatlanok voltak. A mezőgazdaság ?5 millió kis- és törpe-parasztgazdaságból állt és a kezdetleges termelési eszközök mellett alacsonyak voltak a terméseredmények. Ekkor beköszöntött az ötéves terv «íső esztendeje. Sztálin vezetése alatt megkezdődött a szovjet gazdaság óriási arányú átépítése és szocialista alapra helyezése. Rövid idő alatt úgyszólván újonnan terem'ették meg a vaskohászatot, felépítették a magnitogorszki és kuznyecki kohászati gyáróriásokat. A megkétszereződött nyersolvasztás révén megindult a nehézgépipar fejlődése, üzembehelyezték az ország legnagyobb kohászati és bányászati felszereléseket gyártó ipartelepét az Uraiban és felépítették a cseljabinszki traktorgyárat. Az első ötéves terv derekán megkezdte működését a moszkvai és gorkiji szerszámgépgyár és ezzel egycsapásra erőteljesen nőni kezdett a szovjet szerszámgépek gyártása. Sorra helyezték üzembe a legmodernebb •technikával felszerelt új gépgyárakat. Tizenegy hónap alatt felépült a világ legnagyobb traktorgyára Sztálingrádban, majd a charkovi traktorgyár. Ez a két gyár már 1932-ben 50.000 traktort bocsátott ki, ugyanakkor az ország három különböző sarkában: Rosztovban, Gomolban és Taskendben üzembehelyeztek három mezőgazdasági gépgyárat. Ezt követte a zaporozsjei kombájn-gyár megindítása és 2—3 év alatt a mezőgazdasági gépgyártás hatalmas központjai alakultak ki a Szovjetúnióban Ugyanilyen gvors ütemben épültek a gépkocsi-gyárak, amelyek 1932-ben már a gépkocsik tízezreit adták a népgazdaságnak. Nyugat-Szlbíriában és KözépÁzsiában új szövőipari bázisok keletkeztek. Megkezdődött az ország tüzelőanyag- és energiagazdálkodásának újjászervezése. Uj kőszénvidékeket létesítettek Közép-Ázsiában, a Kaukázuson túl és a leningrádi területen Gyökeresen újjáépítették az olajipart Uj áramfejlesztő á"omások épültek és a régebbiek kibővültek Végül tizembehelyezték Európa legnagyobb v'zlcrőműtelcpét, a Dnyeprogeszt. Uj iparág fejlődött ki a Szovjetúnióban a vegyipar Megkezdték az apatit kiaknázását mely megoldotta a műtrágvaev'rt s robiémáját. Felépült az ország legnagyobb és legfontosabb közlekedési útvonala: a Utrkesztánl-szíhíriai vasútvonal, amely Közép-Ázsiát Nyugat-Sz:bíriával. az erdők vidékét a •gyapot mezőivel kötötte össze — Ozembehelyezték a F-ehér-tengert a Balti-tengerrel összekötő csa'ornát, a világ egyik legnevezeiesebb hidrotechnikai építkezését. Mindent összevetve, a Szovjetúnió első ötéves terve eredményeként olyan méretekben terem'ett va<?<- bővített ki iparágakat, amihez kápist a kapitalista Európa valamenn"! eredményei elhalványultak. Ugyrnakkor a forradalmi átalakulás m-nt végbe a mezőgazdasápban is. Már 1929-ben a parasztgpzdaságok több mint 60 százaléka kolhozokban evesült, a kulákságot. mint osz'áM felszámolták és az ötéves terv nég" éve alatt a vetésterület 21 millió hektárral növekedett. Az első ötéves terv megvalósításának eredményeként a szovjet gazdaság minden területén meg* • lárdult a szocializmus. A Szovjetunióból, a technikailag visszamaradt földművelő országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező, hatalmas ipari állam alakult ki. Az elért gazdasági sikerek jelentős mértékben megjavították a szovjet emberek anyagi helyzetét. Az életszínvonal 85 százalékkal emelkedett és teljesen, mindörökre megszűnt a munkanélküliség. Az ötéves terv határidő előtti teljesítésében, az óriási eredményekben döntő . szerepet játszott a szocialista verseny, amely kiterjedt az egész országra. A szovjet emberek munkahősiessége már első ötéves tervük teljesítése idajén kifejezésre jutott a teljesítmény-normák önkéntes emelésében és az észszerűsítő javaslatok bűntelen beadásában. „Az ötéves 'erv négy év alatt" — milliók jelszava lett. Szenvedélyesség, lankadatlan erő éq energia ömlött a dolgozók ' • "7Ő. :-m ~nyezésébfil. Ebben az időben közölte a moszkvai Pravda elsőízben feltűnő helyen a szocialista versenyben győztes vállaltok. kolhozok és legjobb dolgozóik r r vét Ebben ?z 'Időben jelentek m-g a munkahelyeken először a „dicsősé" táblái" és vált-ík általánosan ismer

'é a munkahő-ök. A Szovjetúnióban is az első ötéves terv alatt születtek meg az üzemekben és más munkahelyeken az. első „ellentervek", .alakultak meg az első brigádok, amelyek egy-egy munkafeladat tökéletes és határidő előtti végrehajtását vállalták. 9 A Szovjetúnlóba ellátogatott bolsfár •rók megérkeztek Kievbe. A Szovje'únióban tartózkodó bolgár iróküldöttség Mladena Iszakjeva vezetéséve' az ukrán fővárosba érkezett. A vendégeket az ukrán írószövetség nagy szeretettel fogadta és az írószövetség házában tiszteletükre fogadó estét rendezett. A bolgár írók néhány napig az ukrán fővárosban tartózkodtak, megismerkedtek az ukrán irodalmi élettel, előadásokat tartottak és meglátogatták a város nevezetességeit. V. M. Molotov megköszöni a születésnapjára küldött üdvözleteket V. M. Molotov, a Szovjetúnió minisztertanácsának elnökhelyettese köztársaságunk elnökének a születésnapjára küldött jókívánságokat alábbi táviratban köszönte meg: „Kérem, fogadja szívbéli köszönetemet a születésnapomra küldött baráti üdvözleteiért és jókívánságaiért. V. Molotov." • Dr. O. Johnnak, a nemzetgyűlés elnökének a következő táviratot küldte: „Kérem, elnök úr, fogadja köszönetemet a születésnapomra küldött baráti üdvözleteiért és jókívánságaiért. V. Molotov." I A. Zápotocký kormányelnökhöz ezt a táviratot Intézte: „Kérem, fogadja őszinte köszönetemet születésnapom alkalmából kifejezett jókívánságaiért és barátiágának megnyilvánulásáért. V. Molotov." • Zd. Fierlínger, a kormány alelnö: ke, V. M. Molotovtól a következő táviratot kapta: .fogadja kérem köszönetemet születésnapomon küldött jókívánságaiért és baráti megnyilvánulásáért. V. M o 1 o t o v." V. BOBROV: a

z uráli bányákban Pavel Kuzmics Podzsarov, a szocialista munka hőse, a kizelevi szénbánya ismert fejtője, látogatást tett egy csoport szovjet munkással Lengyelországban. Amikor visszatért bányájába, a II. számú „Kapitálnaja" aknába, elbeszélgetett társaival arról, hogy látogatásánál mit tapasztalt a lengyel bányászok között. Ezek most már szintén megismerték a szabad munka örömét, melyet a maguk számára végeznek és nem a kapitalisták számára és Podzsarovtól kérdezősködnek, hogyan van megszervezve az uraii bányászok közölt a szocialista munkaverseny. Az egyik bányász, amikor megtudta. hogy Podzsarov éppen egy könyvön dolgozik, amelyben egyéni tapasztalatait foglalja össze, megkérdezte: — Mi a címe annak a könyvnek? — „Több szenet a hazának" — felelte Podzsarov. — Miért nevezte el éppen ígv és nem másképp? — kérdezősködött tovább a lengyel bányász, — A szovjet kormány — felelte Podzsarov — a bányász hivatást az állam legfontosabb hivatásai közé emelte, a bányászokat elsőrendű gépekkel szerelte fel, megtanította őket ezeknek a gépeknek a használatára és kihasználására és gondoskodott a bányászok örömteljes életének biztosításáról. Ezért minden gondolatunk arra irányul, hogyan hálálhatjuk meg államunknak mindezt a gondoskodást és ezért igyekszünk munkánkkal hozzájárulni hazánk még hatalmasabb felvirágzásához. A szovjet bányász e szavai jellemzőek, bizonyítékát adiiák a szovjet emberek új kommunista viszonyának a munkához és rámutatnak folytonos törekvésükre, hogy munkáinkkal hozzájáruljanak hazájuk jólété- , hez és fejlődéséhez. A kizelevi bányászok úlj lendülettel kezdtek a szocialista munkaver- j senybe. Itt minden bányász résztvett j ebben a mozgalomban. Pavel Podzsa- j rov felhívta Alexander Tjurenkovot, j aki szintén a szocialista munka hőse \ és a donyecmedencei bányavidéken | dolgozik, hogy induljanak együtt j versenyre. Ma már Podzsarov 4—5 normát teljesít naponta. Egyik bányásztársa, Alexander Baranov, afejtőgép mestere egy hónap alatt 10.000 tonna szenet fejtett, egy másik társa, Alexej Petrakov, szintén a szooialista munka hőse, igen nagy kezdeményezéseket valósított meg. Négy év alatt 9 év normáját teljesítette A kizelevi bányavidéken az ötéves terv utolsó éveiben hatalmas változások álltak be. Uj bányák nyíltak meg, a bányászok számára új telepeket építettek és új kultúrközpontokat. Négy év alatt itt 155.000 négyzetméter lakóterületet adtak át a bányászcsaládoknak, 17 iskolát, 13 óvodát állítottak fel, színházakat klubokat és számos üzletet alapítottak. A legutóbbi években Gubach és Kasznas város között és magukban a városokban kiépítették a közlekedő utakat, összesen 42 km hosszú vonalon. Ezidén a kormány több mint 130 millió rúbelt irányzott elő további klubok, üzlethelyiségek, kultúrházak, szanatóriumok épitésére a b'nyászok számára a. Kame vidékén és a bányászcsaládok további 63.000 négyzetméternyi lakóterületet kapnak. A kizelevi bányavidék az Ural egyik legrégibb bányavidéke. A2 úgynevezett „Zaprudnajá"-n már 1797ben dolgoztak, Azonban a Nagy Októberi Forradalom előtt a bányászat itt csak nagyon lassú ütemben fejlődött, a szenet kézzel fejtették, vésők, kalapácsok és csákányok segí'ségével és a bányászok kosarakban, hátukon hordták fel vagy pedig fasíneken húzták fel. A szovjet kormány alatt az UraIon minden gyors ütemben épült és ezen a vidéken is a fejtéshez elsőrendű gépeket állítottak be. A szenet a bányából gépek segítségével szállítják a felszínre és gépeket használnak a vagonba rakáshoz is. A mult évben már ezen a bányavidéken is több bányában megjelentek a „Donbasz" jelzésű bányakombájnok. így a bányavidék gyors fejlődésével párhuzamosan fejlődött a bányászok életének kultúrszínvonala is és egyre nagyobb lett anyagi jólétük. 9 A traktorállomások gépészeinek munkaversenye. A leninabadi terület gép- és traktorállomásának dc> gozói a tavaszi munkálatok során munkaversenyben állnak egymással. A kerület gépészei már a tavaszi előkészületeket is másfél hónappal a határidő előtt teljesítették és minden jei arra mutat, hogy az újabb tavaszi munkákban vállalt "kötelezettségeket is jóval a határidő előtt fogják teljesíteni. • Egy újítómester kiváló eredménye. A nyizsnij-tagili kohászati gyárban Pahtyojev acélöfitő a munkaverseny során brigád iával nagy eredményeket ért el. t Munkáját órára beosztott grafikon alapján végzi és napi normáját 380—400* százalékra teljesíti. A kiváló acélöntőt a kohászati és gépgyári munkások a Legfőbb Tanácsba választották. O A kolhozpiacokon is olcsóbbak az árak. A harkovi piacon az árleszállítások óta jóval olcsóbb lett minden áru. A kolhozparasztok a szokottnál nagyobb mennyiségeket hoznak fel és olcsóbban adják mint eddig. A hús ára általában 20—25 százalékkal, a zsíré 30 százalékai, a szalonnáé 20 százalék, kal, a tojásé majdnem 40 százalékkal csökkent De olcsóbb lett a burgonya és a zöldség is. Hasonló jelentések érkeznek az ország más városaiból is. A. ZÁPOTOCK? 4

2 ÜJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZARI DEZSŐ — Barátim, én azt hiszem, hogy nincs szükségünk egész egy«iruhára. Elegendő, ha jelvényeket viselünk, vagy pedig hasonló színű ruhát. Például sötét színű öltönyt. Ilyennel csaknem mindegyikünk rendelkezik, vagy pedig alkalomadtán beszerezhet ilyet. Ehhez járulna az egyforma kalap és nyakkendő. Erre újra megindult a vita. Most már meg volt az iránya és alapja. Tényleg, egyszerű sötét öltöny lesz a legjobb. Ebben valamennyien egyetértettek. Most már csak a különböző kérdésekre kellett válaszolni. „Az én sötétkék öltönyöm jó lesz?" „Az én fekete ruhámon barna csíkok vannak, de az ugye, nem akadály?" „Fekete kabátom volna, de a nadrágom sötétszürke. Mitévő legyek?" Miután minden kérdésre válaszoltak, a tagok megegyeztek abban, hogy az egyenruha sötét színű öltöny lesz, tekintet nélkül szabására vagy színárnyalatára. Ehhez járul az egyforma kalap és nyakkendő. Most már az volt a nagy kérdés, hogy milyen legyen az egységes kalap. Lehet-e puhakalap tollal, vagy pedig keménykalap legyen s nem volna-e esetleg jó kokárdával díszített bányászsapkákat beszerezni? Ahány tag, annyi ötlet és gondolat. A szabó ismét közbelépett. — Mit szólnátok hozzá, ha az én kalapomat vennők mintául? Plavecnél vásároltam Slanyban 20 krajcáért. Nagyobb rendelésnél Plavec bizonyára engedményt is adna. Egészen jó puhakalap, könnyű eltenni és a teteje kissé szélesebb a szokottnál. Ebben különbözik a többi kalaptól. De egyébként minden alkalomkor lehet viselni. Nem kell tétletül hevernie hónapokon át az almáriumban. A nyakkendő pedig legyen egyszínű, még pedig vörös, ilyet se visel mindenki. A szabó megmutatta a kalapját. Az öreg Hroch utányult, feltette a fejére s aztán szemügyre vette magát a terem falán függő régi tükörben. — Ez csak ugyan jó volna, — mondotta elégedetted. — Egészen jól illik nekem. Mexikóban a katonaságnál hasonlót viseltünk. Könnyű és felfogja a napsugarakat. Én a javaslat mellett vagyok. A kalap most kézről-kézre járt. helyesebben feiről" feire. Mindenki felpróbálta, megtekintette magát a tükörben. A kalapnak határozott sikere volt. Csak Valdek, a bíró állt elő kifogással. — Nem fogunk így szocialistáknak látszani? — Mit fecseg mafa össze-vissza a szocializmusról? Talán a császár katonái is szocialisták voltak? — szólt közbe mosolyogva az öreg Hroch. * — fgy tudom, hogy a jezsuiták még magasabb kalapot viselnek, bíró uram. Őket csak nem akarja azzal v* ~'sták? — avatkozott be a vitába az okorai Lánsky. —- És a vörös nyakkendő, az semmi? — volt Valdek következő megjegyzése. — Isten bizony, bíró tiram, maga rosszabb az uradalmi bikánál, hogy a vörös szín annyira izgatja magát. Mult vasárnap Slanyban voltam. Az iparegyletnek vala„ miiven jubileuma volt olt. A mészárosok is kivonultak fehér zekében és bárddal a vállukon. És milyen vörös nyakkendőt viseltek! Ilyen hosszút... — a kolecsi Efler a köldökéi!? mutatott. — És milyen jól festettek. Tényleg a vörös szín a legfeltűnőbb Ha a szocialisták is azt választották ki maguknak, akkor nem követtek el ostobaságot. Csak nem akarja, hogy valami bús, sötét színű nyakkendőt viseljünk, mint a gyászoló özvegyek? Az egyesület tagjai még nevetgéltek egy darabig. Az egyenruha kérdése eldőlt. A javaslatot megszavazták s most már kötelező volt a sötét öltöny, a széles kalap és a vörös nyakkendő. Vita az egyesület zászlajáról. Az egyesületben a zászlókérdés került előtérbe. Egységes volt a vélemény, hogy az egyesületnek feltétlenül szüksége van zászlóra, mert enélkül a közös kivonulások nem elég méltóságteljesek. Vannak egyesületek, amelyeknek a tagjait két kezünkön összeszámolhatjuk. De ezek is zászlóval vonulnak ki. Hát akkor hogyan nélkülözheti a zászlót egy 200 tagot számláló egyesület? Ez egyszerűen lehetetlen.' A legközelebbi gyűlésen megvitatták, megszavazták és eldöntötték ezt a kérdést. Ezúttal a plébános és Budecsky szabó vitte a szót. Azt volt a kérdés, hogyan fessen a zászló. A zászló fehér oldala nem okozott vitát. Természetesnek látszott, hogy oda a hivatalos elnevezés kerül: ,, B u d ccs" környéki Művelődési és önsegélyző Egyesület". A vitát a zászló másik, vörös színű oldala váltotta ki, A plébános azt javasolta, hogy erre az oldalra Szent Vencel képe kerüljön s alája ezek a szavak: „Szent Vencel, könyörögj érettünk!" A plébános a következőképpen indokolta meg javaslatát: — Tudjátok, barátaim, hogy noha az egyesület tagja vagyok, nem szoktam beavatkozni a napirendre kerülő kérdésekbe. Nekem az a feladatom, hogy az egyházi és lelki ügyekkel törődjem s ne a világiakkal. De az új zászló, amelyről most beszélünk, nemcsak világi vonatkozású kérdés, hanem egyházi is. Be kell bizonyítanunk hogy hívő keresztények vagyunk s nem feledkezünk meg védszentjeinkről, azt akarjuk, hogy ők sem feledkezzenek meg rólunk s könyörögjenek érettünk mindenható Urunknál. Egyesületünk Budecs környékére terjeszti ki működését. És miről nevezetes a budecsi környék, kedveseim? Nemzeti nevezetessége mellett, amellett, hogy egykor itt volt Krok fejedelmünk és Libuse hercegnőnk székhelye, a környéknek megvan a maga egyházi jelentősége is. Valaha itt tartózkodott Szent Ludmilla, a csehek nagyasszonya, itt, az első keresztény cseh iskolában tanulta meg a betűvetést Szent Vencel, a csehek felejthetetlen fejedelme. Szent Veincél némcsak Csehország védőszentje, hanem elsősorban a mi budecsi (Folytatjuk.)