Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-24 / 71. szám, péntek

AZ EMBER ES A VILÁG 2. A jobbágyparasztok, akik személyileg nem függtek már uraiktól, de munkájukból élt az egész társadalom. 3. Katonák, tisztek, hivatalnokok, akik egyik osztályhoz sem tartoztak, de legközelebb álltak a földesurak legalsóbb csoportjához. Már említettük, hogy a jobbágyok helyzete köny nyebb lett. De ez a könynyebbség csak addig tartott, míg a természeti gazdálkodás. A természeti gazdálkodás azt jelentette, hogy csak szükségletükre termeltek. Vagyis a jobbágy csak any" nyival tartozott urának, amennyit az családjával el bírt fogyasztani. Ekkor a kizsákmányolás még kisebb mértékű volt, de rövidesen megváltozott a helyzet. Az ipar, az árutermelés és a pénzgazdálkodás megjelenésével a földesúr már nem elégedett meg a temésžeti szolgáltatásokkal, hanem újabb követelésekkel lépett fel. Nem termény kellett, hanem pénz, amiből soha nem volt elég. Az árutermelés megjelenése tehát fokozta a kizsákmányolást, a jobbágyság életszínvonala süllyedt, ami az osztályellentétek kiélesedéséhez vezetett. Elhatalmasodtak a földbirtokosok is, úgy, hogy sokszor a királlyal is szembeszálltak. Egyre fokozódott a jobbágyság kizsákmányolása, ami hatalmas parasztlázadásokhoz vezetett. * Ezeknek azonban nem volt közös céljuk, nem tudták mit akarnak, csak a kizsákmányolástól akartak megszabadulni, tovább nem láttak, ezért elbuktak. De hiába volt a véres megtorlás. A lázadások alapjában megrázták az egész társadalmat. Az árutermeléssel egy új réteg született, amelyik egyra több jogot követelt magának. Ez a kereskedő-iparos polgári réteg. A feltörekvő polgárság ellentétbe került a főurakkal, a nemesekkel és az egyházzal is, mert a fokozott kizsákmányolás következtében a dolgozók nem vásárolták az iparcikkeket, ami rontotta a piacot. Az ipar munkájához szükséges nyersanyagot is a birtokosoktól tudták megszerezni. Szövetségeseket keresett az 134 hősi nap a magyar történelemben 1919 március 21-éo kiáltották ki az első magyar proletárdiktatúrát. Már az első napokban, ezernyi gond között, az első helyet a gyermekekről való gondoskodás foglalja el. Vesztett háború után, ellensé. ges gyűrűben kezdte meg hatalmas munkáját a nép. Március 2C-án mégis törvény jelenik meg a proletár gyermekek védelméről. A Nemzeti Palota kertje, az Orczy kert, a Károlyi-kert, a franciskánus és kapucinus rend kertje eddig zárva volt a proletárgyermeHk előtt. Csak szíjon vezetett kutyák és jól öltözött úri gyermekek léphettek be ezekbe a gyermekparadicsomokba, nevelonőik kíséretében. A szegény gyermek csak a kerítés rácsai közé dugott fejjel szemléihette, hogy mi folyik odabent és ha néha, véletlenül, kiesett a labda, megengedték neki, hogy visszadobja a rács mögé Március huszonegyedike kinyitott minden kaput, lebontott minden rácsot Szabadon játszott a munkás gyermeke, játékszert, labdát is adott hozzá a néphatalom. Ha megéhezett, még friss tejet is. Éneklő gyermeksereg vonul az Andrássy-úton a Liget felé. A Szécheny'-fürdő előtt már Vidáman játszó pajtásaik várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Bent | a fürdőben, a finom meleg vízben hancúrozik a társaság; két héttel ezelőtt még csak mosdótálban lehetett fürödni, de ott is csak akkor, ha volt fa, befűteni. „Megy a vonat, ripeg.ropog a kereke"... Boldogságtól könnyes szemű szülők integetnek a pályaudvarról kigördülő vonat után. Zúg az öörmdal a vonaton is. Az ország munkáslakta vidékeiről a Balaton felé indulnak a gyermekvonatok. Az öreg Balaton se látott még ilyet! A magyar történelemben először történik, hogy partján 50 ezer munkásgyermek nyaral. A testet-lelket üdítő nyaralást is a munkáshatalom hozta. Ross a fogad, pajtás? A népnek egészéges, harcos embe. rekre van szüksége. A Népbiztosok Tanácsa gondol egészséged védelmére és március 29én rendelettel biztosítja, hogy a fogorvosok minden iskolásgyer. mek fogait ingyen kötelesek kezelni. Az állam fizet ezért a fogorvosoknak havi ezer koronát és rendelkezésükre bocsátja a szükséges anyagokat. Soha ilyen szabad, vidám, boldog élete eddig nem volt a magyar gyermeknek, soha még az állam vezetői ilyen szeretettel és gonddal nem fordultak a | jövő reménységei, a munkások egyre erősödő polgárság. A királlyal szövetkezett, aki a gazdag nemeseknek nem tudott parancsolni és eszközként az elnyomott, a kizsákmányolt tömegeket is harcba állította. Polgári forradalmak lángoltak fel mindenfelé, melyek a bomlóban lévő feudális társadalmat lassan szétfeszítették. VIII. Kapitalizmus — szocializmus. A polgári forradalmakkal új korszakhoz jutunk, ez az Újkor. E korszak az 1917'es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig tart. A feltörekvő polgárság mindenütt kivívta jogait és a jobbágyság is felszabadult. Mikor már elég erősnek érezte magát, többé a király támogatására nem volt szüksége és szembe került a parasztsággal is, mint új kizsákmányoló. Hatalmasat fejlődtek a termelőeszközök, aminek az lett a következménye, hogy az árutermelés lett a főfoglalkozás. Óriási üzemek keletkeztek, amelyek a bérmunkások százezreit foglalkoztatták és soha nem képzelt tömegben ontották az és dolgozó parasztok gyermekei felé. Csakhogy, sajnos, igen rövid ideig, mindössze két hétig tartott a békés építés. A jobboldali szociáldemokraták (Peyer és társai) titokban támogatták az ellenforradalmi erőket. Megindult a reakciós külföld is. Az angol, a francia, a román, a cseh népelnyomó kormányok a saját hatalmukat féltették, attól rettegtek, hogy tulajdon elnyomott népük is követi a magyar munkásosztály példáját és elsöpri őket. Ezért megindították jól fölszerelt hadseregeiket a fiatal magyar proletárdiktatúra ellen. A magyar munkásosztály hősiesen vette fel a harcot. 4 nap alatt 90.000 önkéntes jelentkezett a magyar Vörös Hadseregbe. A magyar nép, szabadságszeretetével és hősiességével ismét beírta nevét a történelem legfényesebb lapjaira, mint 1848. ban. Sok egészen fiatal fiú — 14—15 évesek — állt be a hadseregbe, ugyanúgy, mint 1848ban, hiszen a nép ügyéért, a szabadságért harcoltak. A sorozáson sok fiú idősebbnek hazudta magát, ha kellett, akár a vonat tengelyén tette meg az utat a frontig, mégis harcolni akart az elnyomók ellen. A kisebbA vödrökkel, kannákkal hordták a árút. Tehát kialakult a kapitalista vagy tőkés társadalmi rendszer, amelyiknek alapvető jellegzetessége az árutermelés. Az áruban megtalálható ennek a rendszernek minden belső ellentmondása. A kapitalista államrendszerben az osztályharc a tőkések és a bérmunkások, szegényparasztok között folyik. A két ellentétes érdekű osztály között még egy középosztály is van, amit a kapitalizmus adminisztrációja tart fenn és így ezek hű kiszolgálói a rendszernek. A dolgozó osztály, a proletariátus látszólag (a jobbágyhoz viszonyítva) már szabad, de ez a szabadság csak látszólagos. A valóságban kénytelen munkaerejét annyiért eladni a tőkésnek, amennyiért az megveszi, ha éhen nem akar pusztulni. A kialakult kapitalizmus hosszú ideig csakúgy a haladást szolgálta, mint az előző társadalmi rendszer, a feudalizmus. Hatalmas gazdasásági és kulturális felemelkedést eredményezett. De ez a haladás nem tartott sokáig. Egymás után jöttek a gazdasági válságok, a rettenetes háborúk és a proletárok fokozottabb kizsákmányolása. (Vége következik.) vizet a katonavonatok szomjas harcosainak. Miért, hogyan történt mindez? Azért, mert a proletárdiktatúra felismertette a néppel saját hatalmának értékét. Megismerte a szabadságot. Évszázadokon át nem fejlődött annyit az ország, mint a proletárdiktatúra 134 napja alatt Az 1919-es proletárdiktatúrának el kellett buknia a hősi harcban a sokszoros túlerővel szemben. Akkor még nem állhatott úgy mellénk a Szovjetúnió, mint 1945-ben. A fiatal szovjet állam is a maga reakciósaival és a külföldi beavatkozókkal küzdött. Ma, amikor már szabadok vagyunk és 1919, az első magyar proletárdiktatúra hősi harcaira emlékezünk, újra és újra átérezzük a végtelen hálát a felszabadító Szovjetúnió iránt. A Szovjetúnió elhozta nekünk a szabadságot, amelyért a legjobb magyar hazafiak 31 évvel ezelőtt kibontották a zászlót. A Szovjetúnió teljesítette a magyar nép évszázados vágyát a szabadság iránt, amelyért 1919ben a túlerővel szemben hiába küzdöttek apáink Most már a ml feladatunk, hogy szabadságunkat a béketábor nagy családjában, felszabadítónk, a Szovjetúnió mögé felsorakozva, mindörökre meg Is védelmezzük. S. b.