Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-23 / 70. szám, csütörtök

A 1950 március 25 IIJ Sül 7 msw Szövetkezeti élet Torén A mult hét végén, mikor kimentem Tőrére, a szövetkezet a tavaszi munkák legforróján volt. A munka egymást nyomta. Szántás, simítás, boronálás, műtrágyázás és vetés. Igen nagy munkatöbbletet adott a szövetkezetnek, hogy most a tavaszon több mint 100 hektár gazdátlanul és fnegműveletlenül hagyott kulák-földet vett át kezelésébe. De azért hiba és fennakadás nincs. A tagok nem ismern'ek lehetetlent. Lelkesedésük és munkakészségük határtalan. Nem" hiszem, hogy akadna magángazdálkodó, aki - odaadóbban dolgozna és törődne a munka mielőbbi és jó elvégzésével, mint a szövetkezeti parasztok. Nem úgy gondolkodnak és dolgoznak, hogy az „enyém", itt minden a „mienk" s tudj ák, hogy a miénken végzett munka eredménye nem marad el^és az csak az övék. Eredményt mutattunk fel és bizonyítékot adtunk — A mult vasárnapi osztalékosztás — mondja Dudás József — meggyőzte a hitetlenkedőket a szövetkezeti munka jelentőségéről és arról, hogy munkánk gyümölcse a dolgozó tagoké. Mi tudtuk és hirdettük, hogy az £v közben kifizetett előlegen és a természetben részesedésen kívül még mar.adt fönt annyi haszon, hogy munkája után mindenki megfelelő osztalékot kapjon, de nem tagadom le, még a tagok között is akadt néhány bizalmatlan, aki nem hitt ebben. Tudom, hogy amikor aztán megkapta a párezer koronát, nem akart hinni a szemeinek. Soft ember nem azért húzódik a szövetkezettől, mert talán nem tudija, hogy a szövetkezeti munka, a nagybani gazdálkodás, meg a gépek használata nem volna jó, hanem el sem tudja képzelni, hogy olyan világot élünk, amikor a munka eredménye azé, aki dolgozik, nem pedig a heverő uraké. — Egy esetet mondok el — folytatja Dudás —, hogyan lehet a kételkedőt meggyőzni. Nemrégiben egy _új tag lépett be közénk. Bizalmatlan volt. Azt mondta, hogy terményeinkért a pénzt nem a szövetkezet, hanem a minisztérium kapja. Egy ^ár ökröt kellett leadnunk akkoriban a kontingensre. No, mondom akkor az elvtársnak, itt a passzus, fogd az ökrök "láncát és vezesd be őket Zselízre eladni. El is ment egyedül. Mikor hazajön, kérdezem tőle, no, hol a pénz? Nálad, vagy a minisztériumba? — Kifizették nekem — mondja —, itt a pénz. Hát ezt igazán nem hittem volna, hogy mink saját magunknak gazdálkodunk. — Igy győzzük meg az embereket és így megy szövetkezetünk előre. A munkénak mennie kell Este a tagok egy része megbeszélésre jön össze Boroséknál, ahol a szövetkezet irodája van s ahol Furinda is tartózkodni szokott. A másnapi munkát, az esetleges nehézségeket beszélik meg és megoldást keresnek rá. Meglepett, ahogy > tevékenységüket és munkájukat bírálják. Nincs irgalom és elnézés, ahogy kritikát mondanak az elvégzett munka felett. Látszik, hogy minden igyekezetük arra irányul, hogy a legjobb munkát és a lehető legjobb teljesítményt érjék eL — Nem lehet így dolgozni és jó termést várni — gyakorol kritikát Benyó János — ha a szántást 2—3 napig megboronálatlanul hagyjuk, megszárad a föld és akkor mégegyszer annyit kell vele dolgozni, hogy rendesen el tudjuk munkálni, A többiek is helyeselnek, nem jól van ez így és élénk vita fejlődik ki, hogy honnan lehetne legalább egy « pár igát elszakítani, amely a traktor után azonnal boronálna, de ezt a legnagyobb jóakarattal sem lehet megcsinálni. Az igák egy része vet, más része vetés után boronál, ezt a munkát megzavarni nem lehet. Végül mégis csak találnak megoldást, A traktorista akasszon boronát az eke uUn és igy egyszerre elvégezheti mind a két munkát. A szántást is, meg a boronálást is. Nagy gondban van az egyik csoport. A földet előkészítették vetésre, úgy, hogy holnap vetni lehetne, de nincs vétőgép. — Ez nem probléma! — intézi el az egész dolgot Furinda. — A faluban már többen elvetettek, azoktól kérünk kölcsön gépet holnapra. Egyesek aggodalmaskodnak, hogy nem biztos, hogy a vetőgépet kölcsönkapják. Furinda szinte dühbe jö a kishitűségre és lármázva válaszol: — Miért ne adnák? Az már elvetett, nekünk meg szükségünk van a gépre. Nem hiszem, hogy akadna kulák, aki ilyen nyíltan merné szabotálni a szövetkezet munkáját. Mink vagyunk az urak ebben az országban. Nem kéremszépentzni kell, hanem intézkedni és akkor minden megy. Furindának lett igaza. Másnap a kulák vetőgépe a szövetkezeti földeken dolgozott. Együtt dolgoznak a kisparasztok A tőrei határt járom. A földek nagy részén a szövetkezet kezelésében az egységes vetési terv szerint vetnek. Táblás gazdálkodás. A nagy táblák egységét csak itt-ott szakítja meg a reakciósok és kulákok földdarabkája, Elnézem a nagy darab földeket. Nemrég még szétdarabkázott kis parcellákon kisparasztok kínlódtak tehenes igákkal vagy pedig, amelyik parcella azelőtt is nagy volt, az a földbirtokos főúri kényelmét szolgálta. Ma ezeken a földeken a szövetkezeti tagok dolgoznak és a dolgozó parasztság jólétét biztosítják. Nagy tábla í öld, 22 katasztrális hold. Tegnap traktor készítette elő vetésre. Most nyolc pár iga dolgozik rajta, vetnek, boronálnak. Szövetkezeti kisparasztok dolgoznak a saját igájukkal. Szép a kép, amelyen -átni, hogy az emberek, felismerve a közös munka jelentőségét, jókedvűen, egymást bíztatva és eiözködVe végzik munkájukat. Vetőgép megy el mellettem. Középkorú ember vezeti a gépet és egy pillanatra megáll. — Miénk már a fél világ — mutat szét a kezével a messzeségbe —, de nemsokára az egész világ, az egész a miénk lesz. Indítja a lovakat és jókedvűen tér a vetőgéppel a föld végére. Estefelé, mikor a nyolc kocsi sorban, egymás után megy hazafelé az úton, a faluban az emberek örömtől sugározva nézik a hosszú kocsisort, örülnek, mert ebből a munkából hazatérő kocsisorban látják a valóra vált gondolatot; a dolgozó paraszt jövőjét, a megszületett egységet. (-6) Az új munkamódszerek nyomán jólét fakad Micsurin! csoport és szövetkezeti kertésze! GséesénvpaíonvSsaii (yj) Slánský elvtárs, a Párt Központi Bizottságának legutolsó ülésén az Egységes. Földműves Szövetkezetek feladatairól beszélt. Ennek során megállapította, hogy a Pártnak minden erejével az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdítására kell törekedniök. „Most a legnagyobb figyelmet arra fogjuk szentelni — mondotta Slánský főtitkár —, hogy a már felállított és jóváhagyott Egységes Földműves Szövetkezet megszilárduljon, hogy ennek keretében a föld közös megművelésének minden formáját bevezessük, vagy kiterjesszük és az Egységes Földműves ^Szövetkezet tagságát is kibővítsük. Szlovákiában nagy számban műkődnek már Egységes Földműves Szövetkezetek és viszonylagosan szép számmal vannak mintaszövetkezetek is. Az Egységes Földműves Szövetkezetek vezetőségei a falvakon Slánský elvtárs beszéde után mindenütt munkaülésekre jöttek össze, hogy megtárgyalják azokat a teendőket, amelyeket a Párt és annak főtitkára a falu számára megjelölt. Az elsők között jelentkezett Felső- és Csécsénypatony. Versenyre szólították fel az összes' mintaszövetkezeteket és öt pontban leszögezték azokat a versenyfeltételeket, amelyek e mintaszövetkezetek fejlődését meggyorsítanák. A patonyiak felhívása után sorban jelentkeztek Szlovákia mintaszövetkezetei és nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a versenybe. A figyelem természetesen Csécsénypatony Egységes Földműves Szövetkezetére terelődött, ahol a szövetkezet tagjai valóban úttörő munkát fejtenek ki és nemGsak lelkesedéssel, hanem alapos felkészültséggel irányítják a tavaszi munkákat. Az első benyomásom Csécsénypatonyról: takarosan karbantartott há,zak, tágas porták, világosságot adó ablakok! Ez, sajnos, csak az első benyomás volt, mert ahogy a falun át tovább szaladt az autónk, egyszerre csak a házak szegényesebbek lettek, düledező,. vakablakos kis házak tűntek fel. Szemem elé tárult a falu proletárnegyede. A falu szíve, a gazdag, zsírosparasztok volt „villangyede", míg a falu szélén a kuláknak éhbérért dolgozó zsellérparasztság húzódott meg. A csallóközi jó föld, a dús gabonát adó patonyi földek valamikor a kulákság dús hasznothajtő tulajdonai voltak. A kulákság szétterpeszkedett és nem engedte még a mindennapihoz sem jutni a falu szélén meghúzódó szegény parasztságot. Kovács István, az Egységes Földműves Szövetkezet egyik úttörő harcosa, akivel észrevételemet közöltem, öntudatos választ ad: — Hát ma már az másképpen van. A földek túlnyomó többsége a szegény emberek kezében van s a kulákság kiszorult a határ szélére, hogy ne zavarhassák az egységes vetési eljárást. A szövetkezeti épületben — ahová Kovács István vezet- be bennünket — Kovács Andrással, Kotor Zoltánnal, Berzédi Jánossal, az Egységes Földműves Szövetkezet elnökével és Alexander Legesa mérnökkel ismerkedem meg. Az asztalon térképek, iratok. Legesa mérnök az Egységes Földműves Szövetkezet ittlévő tagjaival az úrbéri legelők kérdését tárgyalja, amelyek, mint közismeretes, átmentek az Egységes Földműves Szövetkezet tulajdonába. — 332 kat. hold és 1222 négyszögöl úrbéri területről van sző, amely az egész határban szétszórva Képünk a patonyi szövetkezet egyik 16 éves ifjúmunkását ábrázolja, amint a szórógépbe lapátolja a műtrágyát. fekszik. Én az identifikációt végzem most itt, összeegyeztetem azt, amit a telekkönyv és' a kataszteri feljegyzések bizonyítanak az ittlévő helyzettel, mert a Földreform Hivatal intézkedésére ez az úrbéri terület nemcsak külgőleg kerül az Egységes Földműves Szövetkezet tulajdonába, de rövid két hét leforgása alatt keresztülvezetjük a tulajdonjog átírását a telekkönyvben is és így ezentúl a telekkönyv szerint is a föld jogos tulajdnosáé, a dolgozó népé lesz az a 332 kat. hold. Berzéai János, a Földműves Szövetkezet elnöke, megelégedett mosolygós arccal hallgatja Legesa mérnök szavait, majd kérésünkre pár szóval elmondja, hogy mutatták be közel 200 földműves, kiküldöttnek a csécsénypatonyi szövetkezet földjein a tavaszi munkák megindítását. — Hát kétszáznál többen is voltak a dunaszerdahelyi és somorjai járás különféle falvaiból idejött szövetkezeti tagok, hogy megtekintsék, hogyan is megy nálunk a szövetkezeti munka, a közös vetési eljárás, a közös terv szerinti munka. Azt hiszem, sok kis- és középparaszt szeme-szája elállt, amidőn látta, hogy a Szovjetúnióban már oly jól bevált munkamódszerekeket alkalmazunk nálunk is. Ezeknek a munkamódszereknek az alkalmazása azonban csak. úgy valósulhat meg, ha a falu lakossága az egységes vetési eljárás mellett dönt. Minálunk ez megtörtént, tehát nálunk meg is tudtuk ezt oldani. Elöl mentek a traktorok az ekékkel, azt követte a borona, rögtön utána a mütrágyaszóró, majd a vetőgép és a magtakaró. A munka pontosan kidolgozott tervek/szerint folyt le. Először itt bent a szövetkezeti házban megmutattuk vendégeinknek a terveket. Részletesen áttanulmányozták, hogyan és miként számolunk minden egyes traktorral, igával, munkaerővel.'Aztán kivittük őket a határba és szemléltetően megmutattuk, hogy a tervekben előírt munkák hogyan valósulnak meg. Kovács István veszi át a szót, kezében a tavaszi munkákra vonatkozó tervek vannak, abból olvassa ki ezeket az adatokat, amelyeket én papírra rögzítettem. — A tavaszi vetési munkálatokra 267 hektár föld várt. Ebből 183.6 hektár szántóföldön kellett még tavaszi szántást végezni. A 183.6 hektár szántóföld felszántását azonban a rendelkezésünkre álló két traktorral nem tudtuk volna elvégezni — mondja Kovács István — és ezért szerződést kötöttünk az állami gépállomással és a munkát megosztottuk. 104.3 hektár területen a mi két traktorunk dolgozott. Ezt a munkát február 27-től március 20-ig elvégeztük. 79.3 hektár föld megszántása maradt az állami gépállomásra. Március 7-én kezdték meg a munkát és, pár napon belül be is fejezik. Igy, ahogy itten előre volt írva — és rábök ujjával a tavaszi munkák tervére, ahol pontosan fel van tüntetve, mit, mikor kell elvégezni. — Azt mondtam — folytatja a magyarázatot Kovács István —, hogy 267 hektár föld maradt a tavaszi vetésre. 80 hektár földet még az ősszel megszántottunk, ezt nem kellett felszántani. A vetési munkákat március 6-án kezdtük meg, műtrágyázást 50.8 hektárnyi területen a tervek szerint március 6-tól 23-ig kellett volna elvégezni, de idő előtt befejeztük ezt a munkát és ugyanez áll az istállótrágya széthordására is. Most a zabvetés előtt állunk, ezt vasárnap kezdtük el, vártunk vele, hogy hideg ne érje. Nagfyon szépen mennek a munkák s a szövetkezeti tagok valóban lelkesedéssel, nagy kedvvel végzik a tavaszi mezei munkákat. Igaz, voltak nálunk is aggályoskodók, tamáskodók, no meg a reakció sem nézi tétlenül a mi törekvésünket és suttogó propagandájuk itt is, ott is megpróbálta az emberek hangulatát megrontani. Február óta mi minden hónap végével előleget fizettünk ki a szövetkezeti tagoknak — ez a tény egy csapásra elnémította a reakciót és a bizalmat megszilárdította még a tamáskodókban is. Ezentúl minden hónap végén előleget fogunk fizetni, úgyhogy a mi tagjaink között már többé nem fog előfordulni az, hogy a paraszti embernek pénze csak akkor volt, amikor a föld gyümölcsét betakarította. Napról napra erősödünk és az ötéves terv végére bízvást állíthatjuk, hogy a szövetkezeti élet bevezetésével és megszilárdításával e kis csallóközi faluban csodás eredményeket fogunk felmutatni. Kultúrház épül, villamos mosógépünk van, amely még e héten megindul. 5 hektárnyi földterületen kertgazdálkodást vezettünk be, a munkát itt Kovács András és Koczor Zoltán szakemberek vezetése mellett fogjuk végezni. Kovács András kérésemre boldog örömmel vezet új munkahelyére, a szövetkezeti kertészetbe. Paprikát, cukorborsót, zöldséget fognak itt termelni az egyik közeli kőnzervgyár részére. A melegágyi ablakokat a szövetkezet a falu iparosainál rendelte meg, a közeli napokban el is készül a 300 melegágyablak és meg| indulhat a csécsénypatonyi földművesek újabb büszkesége, a kertészet is. Havran Ferencné, aki csécsénypatonyi tartózkodásom során, mint az Üj Szó munkáslevelezönöjé végigkísért a falun, minden új és minden meginduló szövetkezeti alkotómunkára külön felhívja a -figyelmemet, elmondja, hogy szombaton megalakult a Micsurin-csoport is, melynek éppen Kovács elvtárs lett az előadója. Harmincnál több kisparaszt és asszony csatlakozott ehhez a csoporthoz, akik feladatukul azt tűzték ki, hogy a természetet itt Csécsénypatonyban az élet szükségletei szempontjából jobbá, hasznothajtóbbá akarják tenni, hogy bebizonyítsák a nagy Micsurin jelszavát: „A szocialista korszakban az ember a természet valódi urává lép elö," — A micsurini tudományokból merítve, még szakszerűbben fogom elvégezhetni munkámat a szövetkezet és a dolgozó nép érdekében — mondja Kovács András elvtárs. — A szlovák és magyar lakosság között is elültek a torzsalkodások — állapítja meg Havran Ferencné. Kovács István még hozzáteszi: / — Mindnyájan hibákat követtünk el a múltban, de a jelenben, hogy egy cél érdekében, egy síkon indultunk n^ki a munkának, a közösen végzett munka közelebb hoz egymáshoz, megszünteti mindazt az ellentétet, amit a burzsoá-nacionalizmus mesterségesen szított bennünk. Magyarok és szlovákok végre megindultunk Csécsénypatonyban, az Egységes Földműves Szövetkezet keretén belül az jgazi szocialista jövő megteremtésének megvalósítására. Á magyar dolgozó és a szlovák dolgozó Csécsénypatonyban közös munkára indult, a szocialista életet valósítja meg és útján együttes erővel fog harcolni a cél mielőbbi megvalósításáért és fegyüttes erővel fog leszámolni minden reakciós erőVel, amely e csallóközi kis faluban az új élet kialakulását akadályozni vagy ármánykodásával ftkezni akarná. Szlovákiai magyar parasztarc 1950-ben A tavaszi munkák mindenütt javában folynak. Ki kell használni a jó időt, hogy minden mag idejében kerüljön a földbe. Most, a tavaszi munkáknál válik érvényessé a közmondás: „Ki mint vet, úgy arat." Ezt tartsák szem előtt dolgozó földműveseink, de különösen a földműves szövetkezetek dolgozói, • akik akadályt és nehézséget nem ismerve iparkodnak, hogy minden munkát idejében és a legjobban végezzék el. Nekik kétszeresen vigyázni kell a jó munka elvégzésére, mert a szövetkezetben nemcsak magamnak dolgozom, hanem" g, többi tagnak is, tehát a rosszul végzett munkából származó károk nemcsak engem, hanem a szövetkezet többi tagjait is érintik. Ezenkívül a szövetkezeteknek példát is kell mutatniok munkájukkal, ami minden szónál hangosabban hirdeti a közös munka jelentőségét. Berek-pusztán nagy lendülettel folynak a tavaszi munkák. Pontos tervek, kiszámított idő szerint, mert másképpen nem boldogulnának azzal a munkával, ami reájuk hárul. Az ember így is csodálkozik, hogyan bír az a néhány ember annyi munkát elvégezni. — Nincs lehetetlen — mondja Lévák Béla és ahogy ezt mondja, látszik, hogy szavának hinni lehet és annak eleget is tesz. — Sokaknak szinte lehetetlennek tűnik fel, hogy ilyen kevesen győzik ezt a sok munkát és azt mondják, hogy azelőtt ezeken a földeken sokkal több ember dolgozott. Éppen itt bújik ki a szög a zsákból és itt mutatkozik meg a szövetkezeti erő. Azelőtt másnak dolgoztam ezeken a földeken, tehát úgy i

s dolgoztam. Ma itt minden a miénk, az enyém éppen úgy, mint a másik szövetkezeti tagé. Komolyan mondom, hogy annál lelkiismeretesebben és jobban a sajátomon sem tudnám elvégezni a munkát, mint itt. Berek-pusztán 272 holdon gazdálkodik a szövetkezet és mindössze csak öt tag dolgozik itt állandóan. A földekkel járó munkán kívül azonban még itt van a tőrei szövetkezet állatállományának nagy része is. Néhány tehén, ökrök, lovak, 53 növendékmarha, 26 anyasertés és 70 kismalac. A földeken az állami gépállomás két traktora dolgozik. — Nagy szerencsénk — mondja Lévák Béla —, hogy olyan traktoristáink vannak, akik munkájukat a lehető legjobban végzik el. Ha továbbra is így fognak dolgozni, akkor élmunkás kitüntetésre fogjuk őket javasolni. Lévák Béla elmondja aztán, hogy ezentúl a traktoristákat nemcsak a végzett munka szerint fizetik, hanem az általuk megmunkált földek terméséből is kapnak részesedést. Így akarják a traktoristák jól végzett munkáját jutalmazni és rászofžhctni arra, hogy mindenkor becsületes piunkát végezzelek. — Meg i

s lehet nézni a földeket — folytatja Lev&k Béla. — Tudom, hogy így még a bereki földek elmunkálva soha sem voltak. A bereki dolgozó érrleme, hogy a tőrei szövetkezet legszebb búzája Berek-pusztán van. Az őszi vetéseken, de a tavaszi munkákon is meglátszik a gondos, odaadó munka. A magtátrban több vagon gabonája van még a szövetkezetnek. Búza, árpa meg zab. — Megcáfoljuk azokat a kulákmeséket, hogy a szövetkezeti tagok éheznek — mosolyog Lévák Béla és a nagy rakás búzára mutat, am

{. becslésem szerint legalább egy vagon lehet.