Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-19 / 67. szám, vasárnap

1950 március 19 U J SZO 5 I Március 19, vasárnap. A nap kél | 6 óra 8 petekor, nyugszik 18 óra í 9 perckor. A róm. kat. *és a pro. f testáns naptár szerint József nap­| ja van. | Várható időjárás: Időnként még I élénk marad az északnyugati-északi i szél. Felliőátvonulásokból egy-két | helyen kisebb eső. A hőmérséklet » lényegesen nem változik, egyelőre | enyhe marad az diő. • 1 A Nyugat-Európa felett kialakult * leszálló légátamlás egyre inkább ? észak felé terjed és így elvágja a J tengeri légtömegek közvetlen be­I áramlási útvonalát. Ennek követ. • kezménye az, hogy Közép Európá­I ba egyre inkább észak felől. Skan­t dináviából és a Spitzbergákról ér­| keznek léghuliámok. Ezek egyelő­f re még enyhék, de mögöttük hű­T vösebb légtömegek vannak. i — Az Üj Szó — Képeskönyve csak korlátolt példányszámban jelenik meg. Kiadóhivatalunkba tömegesen érkeznek a rendelések és kénytelenek leszünk rövidesen az előfiizetések elfogadását határ­időhöz kötni. Szeretnénk azonban minden olvasónk Képeskönyv előfizetését idejében elintézni, ezért felkérjük olvasóinkat, hogy a Képeskönyv előfizetésével már most biztosítsák példányaikat. Az előfizetést csak „Képe s­könyv" felirattal ellátc postai befizető lapon fogadja el kiadó­hivatalunk. Megrendelőknek, akik még ilyen befizetőlappal nem rendelkeznek, kívánságukra el­küldjük. A befizetőlapokon szí­veskedjenek saját érdekükben a megrendelő pontos címét olvas­hatóan kitölteni, ezzel elkerüljük a téves címzéseket. Képeskönyv­sorozatunk első száma „Tavasz" címen jelenik meg, húsvét táján. A kiadóhivatal. — Az EFSz tagjainak egészség­ügyi ellenőrzése Dévényújfalun. A bratislavai állami kórház, mint a dévényú j falusi EFSz gondnoka, orvosi felügyeletet gyakorolt a szövetkezet minden tagja és csa­ládtagjai fölött. Minden egyes sze­mélyről pontos egészségügyi fel­jegyzéseket gyűjtenek, amelyeket állandóan figyelemmel kísérnek. Az orvosi vizsgálatokat február 16"án kezdték meg. — A nemzetközi nőnap nagy sikere a éSR'ben. A nemzetközi nőnap ebben az évben jobban si­kerül, mint valaha. Az eddigi je­lentések alapján több, mint 11 ezer beszéd hangzott el és csak­nem 1,700.000 személy vett részt az ünnepségeken. 4300 nő írt alá szocialista szerződéseket, egyes üzemekben egész sor asszonyt ne­veztek ki vezető és felelősségtel­jes állásokba, egyes helyeken mesterekké nevezték ki őket, másutt pedig kezdeményező szel­lemmel nagyszámú EFSz előkészí­tő bizottságot alapítottak az asz* szonyok. — A Vízvezetékszerelő Üzemek a földműveseknek segítségére sietnek. A veiké ulany-i EFSz't a tavasz nagy nehézségek között ta­lálta, mivel elromlottak a gépeik és a tavaszi munkálatok megkez­désekor nem tudták azokat egy­általán használni. Megkérték ez­ért gondnokukat a bratislavai Vízvezetékszerelő Üzemet, hogy küljék ki munkásaikat a trakto­rok és az EFSz tagjainak tulajdo­nában lévő minden gép megjaví­tására. A bratislavai Vízvezeték­szerelő Üzem munkásai március 12-ig megjavították az összes gé­peket és az ulany-i földművesek­nek lehetővé tették a tavaszi munkálatok idejében való meg­kezdését. — A japán sztrájkmozgaloni­ban már 830.000 munkás vesz részt. A MAGYAR DOLGOZÓK SAJTÓKONFERENCIÁJÁN LOSONCON Március 9-én Losonc és környéké­nek magyar dolgozói sajtókonferen­ciát tartottak, amelyen büszke öröm­mel találkoztam az 1918—38-as évek régi magyar dolgozóival. Ügy érez­tem magam, mint mikor valaki hosz­szú idő után ismét visszakerült csa­ládjához, régi testvérei közé. Régi elvtársaim kérges kezét itt a ma­gyar dolgozók hivatalos lapján ke­resztül szeretném megszorítani. A Te kezed, Albert elvtárs Bagarimról, akinek szavai még most is fülemben csengenek: „Az én községem kicsi, de a Párt tagjai mind olvassák az Üj Szót. Ennek ellenére kötelezem magam felvenni a versenyt az Üj Szó terjesztésében minden, az én községem lakosságának megfelelő számarányú faluval. Versenyre hív­lak Titeket elvtársak, mert tudnunk kell, hogy a sajtó hatalmas fegyver a dolgozók kezében, a szocialista társadalom kiépítéséért folytatott harcunkban." Nektek, Vajda, Szabó, Koncz, Tóth, Benyel, Veidl elvtársak éa mindenkinek, akik ott voltatok, kö­azönöm, hogy megerősítettétek ben­nem azt a hitet, hogy felépítjük a dolgozók szabad, boldog országát, melybe a reakció többé be nem teszi lábát. Meg kell emlékeznem egy egészen fiatal, újarcú magyar dol­gozóról is, Bagó elvtársról, aki a lo­sonci helyi pártszervezet magyar ta­gozatának újonnan megválasztott titkára. Az ö érdeme a sajtókonfe­rencia összehívása. Ezt az üdvös pél­dáját minden kerület párttitkára kö­vethetné, mert csakis így tudjuk az Üj Szó hangját otthonossá tenni a falvak magyar dolgozói között. Nagy­szerű dolog az, hogy most már min­den öntudatos magyarajkú dolgozó odaállhat a szabad népek nagy csa­ládjának munkaasztalához, hogy kéz a kézben' építsék velük a közös, bé­kés jövőt. Mi, tántoríthatatlan régi elvtársak, tudtuk, hogy ez az idő el­érkezik, mivel kormányunk vezetői, Gottwald, Široký és Slánský elvtár­sak állnak őrt az új társadalmi rend kialakulásánál. Együtt idézzük Szabó eltvárssal, a losonci Magyar Dolgozók Kultúr­egyesületének a helyi CSEMADOK elnökével, a gyönyörű Madách mon­dást: „Olvass és tanulj, ismerd meg más nemzeteknek is életét és akkor ismered meg saját nagyságodat:" Práci česti Kugler Emánuel, Losonc. TÖBB MINT 2000 SZOCIALISTA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS AZ OSZTRAVA-KARVINI BÁNYAVIDÉKEN Az a tény, hogy iparunkban a kü­lönböző ágazatokban túltelj esi tet­ték az előírt tervet, azt jelenti, hogy nagyobb igényeket támasztanak a szénszolgáltatással kapcsolatban. Mi­vel országunkban a lehető legfejlet­tebb az ipar, az a feladat is vár ránk, hogy támogassai építömunká­jukban a testvéri népi demokráciát, amelyek főleg a nehéz gépekre vár­nak, hogy szintén kifejleszthessék iparukat és így emelhessék lakossá­guk életszínvonalát. Klement Gott­wald köztársasági elnöknek a KSČ Központi Bizottságában tartott be­számolója után, amelyben kitűnően megvilágította a nemzetközi és bel­politikai helyzetet és egyúttal meg­jelölte a követendő utat, okos szaú vait meghallgatták és megszívlelték az osztrava-karvini bányák kommu­nistái és elhatározták, hogy munká­hoz látnak, amely munkának a cél­ja a túlteljesített szénkitermelés. Soraikban széleskörű öntudatosí­tó akciót indítottak, megmagyaráz­ták társaiknak az okokat, miért kell emelni a termelést és ez az akció rendkívül nagy megértéssel találko­zott. A ROH funkcionáriusai is szé­leskörű aktciót fejtettek ki és mint a kommunisták akciója, a szakszer­vezeté is gyönyörű eredményeket ért i el. Ezideig az osztrava-karvini kör­zet 15 bányája fogadta el a túltelje­sítés tervét. Ezek a bányák: Gott­gald elnök, Fratiška,' Hlubina-Kar­vina, Jindŕich, Unrra, Barbora, Duk­la, Pokrok, Hedvika, Petr Bezr^ič, Zárubek, Masaryk II., Ludvig, Petr Cingr és Sztachanov bányák. Ezek­ből a bányákból felhívást küldtek a többi bányák elvtársaihoz, hogy ők is foglaljanak el kedvező állást el­határozásuk iránt és főleg azokhoz a bányákhoz fordultak, akik még nem teljesítették a tervet. Nem len­ne értelme, ha 15 bánya teljesítené feladatát és munkájuk eredményeit elnyernék azok a bányák, amelyek a tervet nem teljesítik. Az öntudatos­ságnak és a feladatok megértésé­nek, amelyeket a szocializmushoz vezető útunk és a népi demokrata országok érdekében el kell érnünk, valódi kifejezője az, hogy január elejétől március közepéig több mint 2000 egyéni és kollektív szocialista kötelezettségvállalást kötöttek. Ezzel az eszközzel fejezik ki az osztrava­karvini körzet bányáinak dolgozói él­tető békevágyukat, hogy nyugalom­ban építhessék hazájukban a jobb életet. Ezideig 539 kollektív és 950 egyéni szocialista kötelezettségválla­lást írtak alá a bányászok. A szo­cialista kötelezettségvállalásokban egyelőre a technikusok vezetnek, akik eddig 457 kötelezettségvállalást írtak alá. Ez valóban örömteli meg­állapítás és arról tanúskodik, hogy technikai értelmiségünk teljes mér­tékben felfogja küldetését és felada­tait. (zd—) SZALATNYAI LEVÉL Már több mint egy éve olvasom az Üj Szót s benne a munkáslevelezö ro­vatot és így született meg bennem a gondolat, hogy végre a mi faltmkból is küldök beszámolót. Hogy eddig senki sem jelentkezett falunkból, ez nem annak a jele, mintha elmarad­tunk volna a szocializmust építő fal­vak mögött, csak nem akadt, aki tollat vett volna a kezébe, hogy ír­jon nektek. Megalakult nálunk az Egységes Földműves Szövetkezet, a kultúra áldása kiterjesztette a kezét a mi községünk felé is, mert villanyvilágí­tást kapunk és a vele kapcsolatos munkálatok legkésőbb két hónap alatt véget érnek. Nagy igyekezettel folytatjuk a tavaszi munkálatokat és reméljük, hogy földműves szövetke­zetünk rövidesen traktort kap. Or­szágunk és népünk jövőjének építé­séből mi is ki akarjuk venni részün­ket, velünk tart igazgatótanítónk, Slabej István is, akinek sokat kö­szönhetünk, nem kevésbbé a főjegy­zőnk is, aki fáradságot nem ismerve járt közénk okos tanácsokat oszto­gatva. Ezentúl gyakrabban küldök beszá­molót és maradok elvtársi üdvözlet­tel. Sz. N. munkás, Szalatnya. — A bolgár nagykövetség tag­jai visszatértek az Egyesült Álla­mokból. A hét végén érkeztek meg Ruse dunai kikötőben a wa­shingtoni bolgár nagykövetség tagjai, akik elhagyták az Egyesült Államokat, miután az amerikai kormány önkényesen az összes diplomáciai szokások ellenére Bulgáriával megszüntette a diplo; máciai kapcsolatokat. A bolgár diplomatáktól, Egyesült Államok­ból való elutazásuk előtt elbúcsú­zott a szovjet nagykövet és a töb­bi népi demokratikus államok képviselői. — A családi házak ezrei. A szverdlovszki terület bányászai, kohászai, gépgyári munkásai és vasutasai a háború befejezése óta több mint 200 millió rúbel állam­kölcsönt kaptak családi házépítés céljára. 8600 dolgozó épített ma­gának házat. Ez évben újabb két­ezer családi ház építését vették tervbe. A mátciusi síeía Verőfényes március volt a Tátrár ban. A nők, különösen azok, akik Nívea-krém helyett jófajta paraszt­szalonnával kenték ki fizimiskáju­kat f — percek alatt olajbarnára sül­tek. A természet aztán gondolt egyet, egy napig felhős volt az ég s az éj" szaka nagy pelyhekben kezdett hul­lani a hó. Reggelre minden fehér volt, Friss, szűz hó takart mindent. Hó — rebesgették a síelők és neki­indultak a bérceknek. Hó — mondta piruló arccal kislányom és három­szor leereszkedtem vele ródlin Ta­rajkáról Ó-Füredre. Hó — mondtam én is, mert íróasztalom mellől félci­pőben mentem fel és így lábam per­cek alatt vizes lett. Közben a természet megint gondolt egyet, a nap ismét kisütött s hatal­mas olvadás kezdődött. — Nem baj — mOndták a síelők —, itt-ott ugyan ki fogja dugni orrát e9y jófajta szikla a hóból. Dehát azt ki lehet kerülni, nem kell feltétlenül orrabukni. Aki márciusban síel, az már tud síelni. Hát igen, tud. Erről mindjárt visszautaztamban a poprádi állomáson meggyőződtem. Beálltam jegyért a tolakodók fekett fűzérébe, amikor is egy előttem álló ismeretlen egyén megszólított; — Kérem, nyúljon be a zsebembei — Benyúltam, bár nem akartam. De hát Nyitrán éltem — s ott láttam ilyesmiket... — Nos, mi van benn*? — kérdezi az előttem álló. — Kenyérmorzsa — feleltem visz­sza nyugodtan. — Akkor nyúljon a másikba — mondta ő még nyugodtabban. — Kérem — mondtam már kissé dühösen, megint benyúltam. Valami papíros-féle zörgött a kezembe. — Az 200 korona — mondta az előttem álló. — Vegyen rajta nekem jegyet Zsolnáig és az aprót tegye visz­sza. Megtettem, de ekkor már felfor­tyantam. — Mondja elvtárs! — szólítottam meg. — Árulja el nekem e kérést titkát. Elvégre maga is tud jegyet váltani! — Ügy? — mondta 8 hidegen. — Nézzen ide! — s kigombolta kabát­ját. Kabátja latt két felkötött, agyon­pályázott kar pihent. — Tegnap tudniillik síeltem, a Tát* rában — mondta ő és én többet nem kérdeztem. A vonatban egy barna lány mellé kerültem. Természetesen fiúval volt és a szemezésekből pár percen belül láttam, mi a helyzet. Csak azt nem értettem, hogy miért dől a hajadon folyvást felém. Elvégre a szíve a másik oldalra húzta. A ruttkai alag­út kanyarában megint egy dülést kaptam. Épp Micsurint fordítgattam útközben magyarra, csupa szakkife­jezés, vigyázni kell! Az utolsó dülés• nél tehát elfogyott türelmem. Meg­vártam az alkalmas pillanatot, ami­kor a szeladon a folyosóra ment ciga­rettázni és megkérdeztem a kislány­tól: — Kérem, miért dől folyton felém jobbra, amikor látom, hogy szive bal­ra húz? A hajadon angyali mosollyal csi­cseregte a válaszát: — Én is szeretnék balra dőlni, de nem lehet. Egész baloldalam be van pályázva és fáj. Síelni voltam a Tát­rában. KralOvanynál nem mindennapi je­lenség következett. Egy jólöltözött sportember ugrált be a kupéba, mint egy gólya. Csak egy lábon, ketten tá­mogatták. Felismertem benne dr. M e­dek barátomat. — Mit gólyáskodol itt egylábon? — csodálkoztam. — Egyszerű — válaszolt mosolyog­va. — Szabadságon voltam. Síeltem a Roháčon! — és megmutatta a lá­bát. F>apucsba gyömöszölt alaktalan hústömeg volt. — Inrándúlás — mondta — $ már tetem is rá bórvizet. Egy-két héten belül rendben lesz. — S aztán? — csodálkoztam. — Aztán — válaszolt ő nyugodtan — visszamegyek síelni. Tudod, mi­lyen pompás élvezet márciusban síelni? Kommentár fölösleges. Mártonvölgyi Lászlót Hetenként négyszázan halnak meg Angliában tiidővészben Az Observerben dr. Harley Williams ismert angol orvos írja: — Hetenként négyszáz személy hal meg Angliában tüdővészben. Ez is azt bizonyítja, hogy súlyos bajok vannak élelmezésünkben, közigazgatásunkban és közegész" ségügyünkben. Hollandia dolgozói harcot indítottak az imperialisták és szövetségeseik ellen A holland képviselőház alsó­háza viharos vita után ratifikálta az USA és Hollandia között kö­tött kétoldali egyezményt az ame­rikai fegyverek szállításáról. A holland lakosság széles rétegei tiltakoznak az ellen az egyez­mény ellen, amely Hollandiának a háborúra való felkészülését je­lenti. Rotterdam és Amszterdam és más kikötők kikötőmunkásai­nak legnagyobb része kijelentet­te, hogy nem hajlandók amerikai hadianyagot kirakni. A holland városokban és falvakban terjed a Béke Híveinek mozgalma. A hol­land kommunista képviselők, Shalker, van Santen és mások bejelentették a holland alsóház­ban," hogy élesen tiltakoznak a holland kormány amerikapárti politikája ellen. Shalker többek között ezt mondotta: — Ez a mi tiltakozásunk azt jelenti, hogy felhívjuk a holland népet, hogy ellenállást tanúsít­son az ellen a kormány ellen, amely ilyen egyezményt akar. Követeljük, hogy Hollandia lép­jen ki a támadó Atlanti szövet­ségből és vegye fel a baráti kap­csolatokat az összes demokratikus országokkal, mindenekelőtt a Szovjetúnió val. Shalker beszédére a közönség túlnyomó többsége a következő jelszavak skandálásávai felelt: „Éljen a béke!", „Kenyeret és békét!", „Le a háborús bujtoga­tókkal és az Atlanti szövetség­gel!". Az alsóház elnöke rendőr­séget hívott s a közönségnek el kellett hagynia az üléstermet. A nép képviselői vagyunk — mon­dotta tovább Shalker — s már most kijelenthetjük,, hogy min­dent megteszünk az imperialisták támadó terveinek meghiúsítására. A holland parlament épülete előtt Hága dolgozói tüntetést ren­deztek, amelyen a következő fel­iratú táblákat vitték: „Le a hábo­rús bujtogatókkal!" „Nem akarunk semilyen amerikai fegyvert!", „Békét és kenyeret!". A rendőr­ség a tüntetőket szétkergette. A demokratikus sajtó csütörtöki számaiban tiltakozott a rendőrség túlkapásai ellen. JKa^at szépirodalmi, politikai, ifjúsági és mese­kúnyoek kaphatók „PRAVDA" DOM KULTURY könyvkereskedésben 1534/v. Bratislava, Molotovova 9

Next

/
Thumbnails
Contents