Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-17 / 65. szám, péntek

I UJSZÖv A bolsevik párt — a szovjet állam vesető és irányító ereje Ä szovjet kommunista (bolsevik) párt a szovjet allam vezető és irá. nyitó ereje, bz a pár* hosszú s dics ~ séges utat tett meg a kis munkí köröktől, amelyek a mult század végén alakultak meg Oroszországban a nagy pártig, amely ma a világ első szocialista államát irányítja. Ez a párt a nemzetek békéjének, szabadságának és egyenjogúságának bástyája, a szocializmus és demokrácia bástyája. A bolsevist? pa

rt nagy megalapítói, Lenin és Sztálin a pártot előcsapattá tették, a munkásosztály öntudatos elöl^ircosává, amely a marxizmus-eainiz. mus győzedelmes tanaival van felfegy. verézve. A proletariátus élmunkásharcvonala ez a párt, amely képes a dolgozó tömegeket. harcra mozgósítani és vezetni őket. L.'nin és Sztálin a pártot a munkásosztály szervezett harcvonalává építették ki, amelyben szigorú fegyelem uralkodik és amely szoros összefüggésben van a dolgozóig legszélesebb rétegeivel. Lenin és Sitálin harcos és kemény csatákban megacélosodott bolsevik pártot épített ki, amely harcba tudta vinni a munkásosztály és Oroszország dolgozó népét a cári önkényuralom megdöntésére, a győzedelmes forradalomra és azután a szocializmus felépítésének útjára. Lenin és Sztálin pártja lelkesítette a népet a szovjet föld szocializmusának győzelmébe vetett törhetetlen hitével. Irgalmatlanul kirtotta a nép ellenségeit, akik megkísérelték, hogy a pártot és a munkásosztályt félrevezessék s elterítsék a helyes lenini útról. A munkások és földművesek, akik sorsuk irányítóivá lAtek, munkájukkal elérték azt, hogy az annakelőtte elmaradott országok rövid idő alatt haladó ipari és mezőgazlasági hatalommá

1 lett. a világ első és legerősebb (mert szocialista) nagyhatalmává. A bolsevik párt vezetése alatt a szovjet nép az alkotó- és építőmunka csodáit művelte, megvalósította a lenini-sztálini program szerint' az ország iparosítását és a mezőgazdaság kollek. tívizációját és ku'túrforradalmat hajtott végre. A szocializmus véglegesen és visszavonhatatlanul győzedelmeskedett a szovjet földön. A bolsevik párt vezetésével következetes lenini-sztálini nemzetiségi politikát folytatnak. A szovjet nemzetek testvéri kötelékében az azelőtt elnyomott nemzetek a szovjet állam segítségével mindenekelőtt az orosz nemzet támogatásával rendkívül magas kulturális és gazdasági színvonalat értek el. Ugyanígy kifejlődtek politikailag is. A Nagy Honvédő Háború alatt a Párt élén Sztálin elvtárssal lelkesítője és szervezője volt az ország fasisztaellenes harcának. A háború alatt a Kommunista Párt még szorosabb kapcsolatba került a néppel. A nép legszélesebb rétegeinek szemében a kommunisták megtestesítői annak a törhetetlen céltudatos akaratnak, ameliyel a szocializmust építik. Sztálin emlékezetes szavait, hogy „Nincs olyan erődítmény, amelyet a bolsevikiek ne tudnának bevenni", a szovjet nép emlekezetében tartja és nagy lendületével legyőz mindent, ami a kommunizmus kiépítésének útjában áll. A szovjet emberek Lenin és Sztálin pártját kimondhatatlanul szeretik, mert tudják, hogy ez az ő pártjuk, a dolgozók pártja, amely szétbonthatatlanul össze van kötve a nép legszélesebb rétegeivel. A párt mindig figyelmesen' meghallgatja a nép 'szavát és érzékenyen reagál rá. A szovjet nép nagyon tiszteli a bolseviki pártot azért, mert ez sohasem elégszik meg azzal, amit elért, nem nyugszik bele a hiányosságokba, bátran érvényesíti a bolsevik kritikát és önkritikát, elhárít és helyrehoz mindent, ami fékezi a szovjet társadalom előrehaladását. A bolsevik párt gondosan támogat minden újat és haladót és kérlelhetetlenül harcol minden régi ellen, minden maradiság és elavultság ellen. A Párt megköveteli a kommunistáktól, hogy mindig az ország politikai, gazdasági és kultúréletének legelső arcvonalán legyenek, gondosan törődjenek a dolgozó nép jogos követelményeinek teljesítésével és lankadatlanul neveljék környezetüket kommunista szellemben. A Szovjetúnió alaptörvénye, az SSSR alkotmánya, ezt mondja 126. cikkelyében: „A munkásosztály és a dolgozó nép egyéb rétegeinek legaktívabb, legöntudatosabb polgárai á Szovjet Kommunista (bolsevista) Pártban tömörülnek, amely előharcosa a dolgozó népnek a szocialista rend megszilárdításáért és kiépítéséért folytatott harcban és amely » dolgozó nép minden szervezetének vezető magja mind társadalmi, mind állami téren. Sztálin elvtárs tanítja, hogy .a munkásosztály diktatúrája felépítés és „gépezet" tekintetében „emelőkarok, át'éte'ek és irányítóerők" egymásbakapcsolódó részeiből tevődik össze. Az emelőkarok és összekötők a dolgozó nép számos szervezetei: a szovjetek, a szakszervezetek, a kolhozok, a szövetkezetek, a komszomol, a különböző tudományos^ kulturális és sportegyesületek. A vezető erők a Kommunista Párt, amely hivatva van az összes társadalmi és állami szervezeteket vezetni és működésüket egy cél felé irányítani A Szovjetúnióban mindén hatalom a képviselők tanácsának kezében van, amely a dolgožó nép akaratát képviseli. A Kommunista Párt, mint vezető párt nem helyettesíti a szovjeteket. Azonban tagjai által irányítja a szovjet államot a szovjetekben és más szervezetekben. A Párt képviseli a munkásság, földművesség és értelmiség érdekeit, óriási tekintélynek örvend és a pártonkívül

;ek teljes bizalmát élvezi. A Párt ezért a választásokban sohasem lép fel egyedül, hanem mindig egy blokkban a pártonkivüliekkel. Sztálin elvtárs mondja, hogy a szovjetrendszerben a pártonkívüliekí és kommunisták együttesen alkotják a szovjet nép egységes kollektívumát, amely közösen harcolt az ország ellenségei ellen és közös erővel győzte le azokat. A kommunisták és pártonkívüliek között csak az a különbség, hogy egyesek tagjai a pártnak, mások nem. Ez azonban csak alaki különbség. Fontos az, hogy úgy ezek, mint azok egy közös művön dolgoznak. Ezért a kommunisták és pártonkívüliek blokkja természetes dolog. J. V. Sztálin 1946 február 9-i választási beszédében, amelyet Moszkva főváros sztálini választókerületében mondott, felvázolta az újjáépítés nagyszerű perspektíváit és ecsetelte a Szovjetúnió nemzetgazdaságának további kifejlesztését és a szovjet társadalom fokozatos áttérését a szocializmusról a kommunizmusra. Azóta alig négy esztendő múlott el és a szovjet nép már örömmel jelenthette vezetőjének és tanítójának 70. születésnapiára, hogy utasításait becsülettel teljesítette. A szocialista ipar mérföldes léptekkel halad előre. 1949 végén a szovjetipar össztermelése túlhaladta azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv 1950-ik évre irányzott elő. Hasonló szilárdsággal haladnak előre az állandó emelkedés útján a kolhozok és szovhozok is, amelyeknek az 1949. évi össz. termelése meghaladta a háborúelőtti 1940-ik év színvonalát. A Szovjetúnió nemzetgazdasági alkadmazottainak és munkásainak száma a háború előtti 1940-ik évvel szemben 15 százalékkal emelkedett. A szovjet nép anyagi -s kultúrszínvonala állandóan és visszatartóztathatatlanul emel. kedik. A szovjet nép látja, hogy mindezeket a_sikereket csak a bolsevik párt és különösen Sztálin elvtárs gondosko. dásának köszönheti. A szovjet nép tudja, hogy Sztálin elvtárs lángeszű vezetésével győzedelmesen teljesíti a szovjet állam nagy megalakítójáilak Vladimír Iljics Leninnek üzenetét. A szovjet föld dolgozó népe most az SSSR Legfelsőbb Tanácsa választásainak előkészületei idejében még szorosabban felzárkózik a bolsevik párt köré és nagy vezetője Sztálin elv. társ mellé. A szovjet nép a szocialista munka, verseny további kiterjedésének segítségével és a nagy «Lenin és Sztálin pártjának vezetése alatt tántoríthatat. Janul ha'a<l előre új győzelmek, nagy és fényes céljuk, a kommunizmus fele. V. Zacharov. IRINA GOLOVANÝ: Leningrád választ Uj, hatalmas gépek, amelyeket a kitűzött határidő előtt fejeztek be, tökéletes és pontos műszerek, könnyű batiszt, selyem, gyapjúanyagok, vásznak métereinek ezrei, amelyeket a leningrádi szövőnők kezei szőttek az elői»ányzott terven túl, acél, traktorok, cipők, papiros, — még gondolatban is nehéz felsorolni a különböző ajándékmunkák hatalmas sorát, amellyel az SSSR Legfelsőbb Tanácsának megválasztását üdvözölte Lenin városa. Leningrád már hat órakor felébredt, még a napfelkelte előtt. Ebben a reggeli órában meglátogattuk a zerzsinai választási körzetet, amelynek jelöltje Tichonov, kiváló szovjet író és Marija Materiková, kiváló szövőnő. A zerzsini körzetben Leningrád kultúrközpontjainak egész sora található — az írók háza, "néhány tudományos kutatóintézet és főiskola, színházak, múzeumok, stb. Ennék a körzetnek a lakosai között sok tudományos és művészdölgozó, író, orvos, pedagógus, főiskolás található, azonban számos munkás is lakik itt a különböző leningrádi üzemekből. Turbinaszerelök s a Keleti Intézet professzora, írónők s a textilkombinát szövőnője — találkoznak a választási helyiségekben, mindannyiukat egy közös érzés, közös indíték vezette ide. Dimitrijev, a Sztálinüzem újítója családjával együtt jött választani. A jelöltek nevei sokat mondanak nekem. Dimitrijev házi könyvtárában gondosan őrzi Tichonov műveit. Dimitrijev jól ismeri az író munkásságát, aki a szovjet békevédő bizottság élén áll. Tichonov író •— párlönkívüli bolsevik — ugyanazt az ügyet szolgálja, amelynek Dimitrijev újító szentelte életét és munkáját — a kommunizmus kiépítését. — Nagy szerencse — mondja Dimitrijev —, hogy ilyen embereket választhatunk, mint Tichonov és Materikovi Olga Onkajeva fiatal orvosnő burját származású. — Materikova élettörténetében — — mondja Onkaijeva — megnyilvánul a szovjet kormány, a Kommunista Párt és Sztálin elvtársunk nagy gondoskodása, amelyben népünket, annak növekedését és előrehaladását részesíti. Sztálinra szavazok, Pártunk okos politikájára, amidőn szavazólapomat Marija Materikovámak, ennek a tisztaszívű embernek nevével adom le. Választ a zerzsini körzet, választ egész Leningrád. Ezekben az órákban megélénkültek a kirovi. kerület utcái, ahol Alexej Fajkov, a kirovi hengerüzem öreg mestere volt a jelölt. Tíz évvel ezelőtt kezdett dolgozni az üzemben, mint napszámos. Egész életé össze van kötve az üzemmel, minden itteni lakos jól ismeri őt. A kirovi munkások a Legfelsőbb Tanácsba elvtársukat küldik, hozzájuk hasonló egyszerű embert. Családjukkal együtt mennek a kerület választói, hogy Fajkovra adják le szavazatukat. Orlova öreg tanítónő, aki 50 éven át dolgozott az iskolában és Cserkaszov, a Szovjetúnió művésze, a Szolovevszedoj népszerű szerzője, akinek dalait mindenki énekli, közalkalmazottak, párt- és szovjet dolgozók, ezek azok az emberek, akiket Leningrád az SSSR legfelsőbb tanácsába jelöl. Reájuk szavaznak Leningrád dolgozói ünnepélyes keretek között, lelkesen és Lenin, Sztálin nagy ügyébe vetett törhetetlen hittel. jen a kommunisták és a pártonkívüliek megbonthatatlan blokkja!" — i .. zn felírás díszítette a moszkvai dolgozók választás előtti gyűlésein a transzpar enseket. 1950 március lf V. SZAPPAK: c/t SLgja&fiet néft iístnefte J. V. Sztálin, a szovjet nép első jelöltje. A képen Denlszov választás előtti plakátja a következő felírással: Éljen a nagy Sztálin, a győzedelmes szocializmus alkotmányának megteremtője. akár az apró, szűk kis utcácskába a város szélén, érezhette a népünnepélyek légkörét, ami a szovjet ünnepek sajátossága. Minden szovjet embert ma egy érzés egyesít, a hazája iránt érzett szeretet érzése, a végtelen hála érzése Sztálin elvtárs iránt, aki megteremtette a nép boldogságát. Legjobb ruháikban egész családjukkal menetelnek a moszkvaiak a választási helyiségek felé. Egymás mellett haladnak a mérnökök és pedagógusok, diákok és munkások, írók és a szovjet hadsereg kattínái. Moszkva közepén vagyunk. A szverdlovszki választási körzetben Itt Alla Taraszovát, a moszkvai művész-színház híres színésznőjét jelölték a Legfelsőbb Tanácsba, a szövetségek tanácsába, és Nikolaj Vulganint, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesét a nemzetiségek tanácsába. A Puskin-utcában, a szövetségek házában van elhelyezve ennek a választási körzetnek a negyedik választó-helyisége. A helyiségben minden ünnepélyes. Szőnyeggel fedett márványlépcsőkön haladnak a választók a szavazóterembe. A választási bizottság tagjai megállapítijiák a 'lakosság kivételes aktivitását és a választások menetének szervezettségét. Már az első két és fél órában, reggel 6 órától fél 9 óráig ebben a helyiségben a választók negyvenhárom százaléka adta le szavazatát. öreg munkás érkezik a helyiségbe. Tichon Chudákov családjával, feleségével, fiával, aki a tüzérakadémia hallgatója és lányaival, Jekaterinával, aki gyári munkásnő és Nadesdával, aki a nemzetgazdasági intézet hallgatója. — A szovjet kormány a dolgozó nép kormánya — mondja Chudákov felesége. — Ezért a választások napja számunkra fényes és örömteli ünnep. A szocialista berendezés munkáscsaládunkat embersorba jutatta, gyermekeinknek műveltséget adott. Ha a kommunisták és a pártonkívüliek blokkijának jelöltjeire szavaszíntársulatok elnöknőjét. — Forró,- hazafias érzések töltik meg e napon szívemet — mondotta Jablecskinová. — Nagy kort é'.tem meg. 81 éves vagyok. Országunkban azonban az emberek lélekben neih öregednek meg. Boldog vagyok, hogy Sztálin korszakában élek és munkámmal, alkotásommal szülőhazám népét szolgálom és fogom szolgálni napjaim végéig. Nekem, mint színésznőnek különösen kellemes, hogy szavazatomat színpadi művészetünk oly nagy mesterére adhatom le, mint amilyen Alla Taraszova. És én büszke vagyok arra, hogy mint színésznő, színésznőt választhatok, mint nő, nőre szavazok. A választók között sok a fiatalság. Éppen most adja le szavazatát a moszkvai III. orvosi fakultás első szemeszterének hallgatónöje, Jelena Ruvinszkája.' Nemrégen töltötte be 18-ik évét, így most választ először. — Amikor egyedül maradtam a fülkében — mondja —, megfogadtam magamban, hogy hasonló leszek azokhoz, akiket ma választanak a Legfelsőbb Tanácsba. A szovjet nép jogot adott nekem a művelődésre, szabad pályaválasztási jogom van. Forrón, szívem egész melegével köszönöm szeretett atyánknak és tanítónknak, Sztálin elvtársnak, hogy a szovjet föld fiatalsága számára oly széles és világos utat nyitott. ' Az összes választási szakaszokon örömteli élénkség uralkodik. A 7-es számú váJasztóhelyiség a művészszínház épületében van elhelyezve. A választási bizottság tagjai közt sok színészt találunk, abból a híres alkotó kollektívből, amelynek Taraszová is tagja. Itt, ebben az épületben már több mint három évtizede ragyog Alla Taraszová tehetsége. Moszkva utcáit megtöltik az emberek. Moszkva lakossága nevetve, élénken beszélgetve megy a választási helyiségekbe. Ma a Legfelsőbb Tanács megválasztásának napján mutatkozik meg legjobban a szovjet nép nagyszerű morális és politikai egysége. — Rodinov a Szovjetún

;ó űj svédországi nagykövete. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsának elnöksége Konstantin Konrtantino" vics Rodionovot a Szovjetúnió svédországi nagykövetévé nevezte ki. Alexandr Nikitics Abramovot betegsége miatt felmentette svédországi nagyköveti tisztsége alól. A moszkvaiak az SSSR legfelsőbb tanácsának választási napját mint nagy ünnepet üdvözölték. 1950 március 12-én a nagy szovjet föld fővárosára verőfényes tavaszi nap virradt. Ha az ember ezen a napon kiment az utcára, akár a fő körútra, zunk, ezzel egyszersmind boldogságunkra szavazunk. Jól ismerem jelöltjeink, Taraszová és Bulganin életrajzát. A választók között láthatjuk Alexandra Jablecskinovát, az idősebb orosz színésznőt, az össz-oroszországi