Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-02 / 52. szám, csütörtök

4 UJSZG 1950 március 2 ipari munkásság soraiból való megbízható elvtársakkal váltják fel. Az ingadozás legtöbb esete a falusi szervezetben fordult elő, ahol sok szer. vezetben maguk a v°zető elvtársak késleltették a beszolgáltatások teljesítését. Kissé részletesebben akarok foglalkozni a falusi szervezetekkel. A Párt IX. kongresszusa után munkájuk sok tekintetben javult. Számos talusi szervezet kezdeményezésére EFSz alakult. melyben megszervezték a nyári és őszi közös mezei munkákat és határozottabb harcot kezdtek a falusi kulákok el'.en. A zsirosparasztság elleni harc magasiskolája volt a mezőgazdasági termékek felvásárlása és az 1950-es évi operatív tervek szétírása. Minden hiány és számos negatív jelenség ellenére a szervezetek többségében elsőízben és nagyobb mértékben érvényesül gyakorlatilag Gottwald elvtárs irányvonala, hogy a nagyok adjanak többet és könnyebbségei adjunk m kicsinyeknek. Gyakorlatilag sok szerveret elsőízben állapította meg, ki a kulák, tényekkel leplezték le őket az egész község előtt, menynyi termett a kulákságnak, mennyit szolgáltattak be ebből és mennyit kerestek fölöslegeik eladásával a szabadpiacon. hány állandó munkaerőt alkalmaznak és hogyan zsákmányolják ki őket, hogyan lopják meg a kisparasztságot gépek és fogatok kölcsönzésével, vetőmag", takarmány és hasonlók nyújtáséval és hogy az ilyen szolgálatokért kisparaszt;ainknak mennyit kellett ledolgozni. Ahol szervezeteink így haladtak, ott az összes kis- és középparasztok beleegyezésével és támogatásával közbeléptek a kulákok ellen és a szétirásnál is nagyobb termelési és beszolgáltatási kötelezettséget róttak rájuk Ott a kis- és középparasztok megértették a falusi kapitalista elemek korlátozásának politikáját és eltávolították őket azokról a helyekről, ahol árthatnának. Azonban még sok olyan falusi szervezet van, amelyben nem valósítják meg a Pártnak ezt a politikáját vagy azért, mert ott a Párt tagjai kevéssé öntudatosak, vagypedig azért, mert a Párt bizottságában közvetlenül is ott vannak azok az emberek, akik a falusi zsirosparasztok befolyása alatt állanak és azok politikáját hajtják végre Vannak olyan esetek is, amikor a Párt szervezeteibe és bizottságaiba betelepedtek és ott döntő szerepet játszanak a kulákok. akik be tudtak furakodni Szükséges, hogy az ilyen szervezeteket megtisztítsuk a kulákok tói és kicseréljük a Párt olyan funkcionáriusait, akik befolyásuk alatt vannak. Egyidejűleg azonban figyelmeztetnünk kell azokra a jelenségekre is. amikor az elvtársak a kulákok elleni harcban túlkapásokat követnek e) és amikor a falusi kulákok elleni harc cégére alatt a kis- és középparasztságot sújtják. Néhol az elvtársak a kulákok elleni harcot csupán hivatali intézkedésekkel folytatják. anélkül, hogy lelepleznék őket az egész község előtt, úgyhogy ilyen helyeken előfordul az, hogy a kulákok támogatásra találnak a kis- és középparasztok között. Ismét emlékeztetnünk kell Gottwald elvtárs szavaira, hogy ma nincs napirenden a ku'.ákság felszámolása, csupán korlátozása és kiszorítása. Mindenütt élesen kell közbelépnünk ott. ahol az elvtársak a rekvirálás formáit használják a gabonabeszolgáltatás kierőszakolásánál. mint ahogyan történt Hradec vidékén néhány helyen. Ugyanígy kell közbelépni minden olyan jelenség ellen, amikor a gép felvásárlásánál elveszik ezeket a kisparasztoktól, mint ahogy történt Svíhovon, Plzeň vidékén, vagy az SNV segítségével Dolný Nemeién, Gottwaidov vidékén. Most, márciusban fogják megtartani a Párt összes szervezete' évzáró taggyűléseiket és be fogják nyújtani ezeken tevékenységükről szóló jelentéseiket és megválasztják az új választmányokat Biztosítani kell, hogy a falusi szervezetek évzáró gyűléseit ezeknek a feladatoknak jegyében tartsák meg, a) hogy mindenekelőtt kritikailag és önkritikailag értékelést nyerjen, mit tettek a kis- és középparasztság megnyerésére az EFSz gondolata számára. hogyan lett végrehajtva a mezőgazdasági termékek felvásárlása, a termelési és beszolgáltatási t-ervek szétírása az 1950-es évre és eközben hogyan védték és valósították meg a Párt vonalát, hogy könnyebbséget nyújtsanak a kicsinyeknek és hogy többet adjanak a tehetősek, b) hogy ennek eredményéből kritikailag és önkritikailag vonják le a következtetéseket az új választmánv összeállításánál; a választmányból távolítsák el azokat a tagokat, akik nem védték és nem vitték keresztül a Párt politikáját és ezek helyére a legszilárdabb és legöntudatosabb elvtársakat válasszák, c) hogy határozatot fogadjanak el, miként biztosítsák a tavaszi munkákat, hogyan szervezzék meg ezt új módszerekkel, a föld közös megművelésével és mit tegyenek a kis- és középparasztság megnyerésére az EFSz gondolata számára. A Párt járási választmányai teljes felelősséget viselnek a munka megjavításáért a falusi szervezetekben. A Párt járási választmányainak még nincs elégséges és rendszeres személyi kapcsolata a falusi szervezetekkel. Nem elégséges kimenni a falusi szervezetekhez az egyes akciók és kampányok biztosításánál és nem elegendő az, hogy csak utasításokat küldenek nekik. Fontos, hogy a járás állandó oktatója jól ismerje a falusi szervezet viszonyait és tagjait és hathatósan, konkréten avatkozzék be és nyújtson segítséget a munka jobb megszervezésénél. Még sok falusi szervezet van, ahol panaszkodnak, hogy hozzájuk egyáltalán nem járnak a Párt járási bizottságának képviselői. Tudnunk kell, hogy amenyyiben nincs meg a járási és az alapszer vezet között az állandó kapcsolat, a központi, kerületi és járási bizottságok munkájának nincsen eredménye, mert a Párt politikának végrehajtása nincs biztosítva a legfontosabb szakaszon, az alapszervezetben, amely a Párttagság követítésével azt a dolgozó nép legszélesebb tömegeire viszi át. A Párt politikájának átvitele nélkül az alapszervezetbe, a Párt tagjai és ezzel a dolgozó nép közé, a Párt egy malomhoz hasonlít, amely üresen őröl. Ezért a legközelebbi hetekben biztosítanunk kell, hogy a járási bizottság minden tagja és egész gépezete elsőrendű kötelességének tekintse, hogy kevesebb tanácskozást tartson, kevesebb írásbeli utasítást küldjön és ehelyett inkább személyesen látogassák az alapszervezeteket és segítsenek nekik feladataik elvégzésében, hogy a Párt minden járási bizottságának állandó oktatói legyenek az összes falusi szervezeteknél. Ezek a Párt főfeladatai a falunak a szocializmus számára való megnyerésében. Gottwald elvtárs már megmondotta, hogy éppen most tettük meg csak az első lépéseket a falu szocialista átépítése útján és ránk e szakaszon még a munka nagyrésze vár. Arról van szó, hogy tovább építsük és szilárdítsuk az Egységes Földműves Szövetkezeteket, kifejlesszük bennük a föld közös megművelésének minden formáját és ennek előnyeiről meggyőzzük a többi kis- és középparasztokat. Arról van szó, hogy az állami gépállomásokat és birtokokat a falu a szocializmus számára való megnyerésének hathatós eszközeivé és segítőtársaivá tegyük. Végezetül arról van szó, hogy a Párt tagjai az eddiginél jobban értsék, védjék ég valósítsák meg a Párt falusi politikáját, hogy szilárdítsák a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és tudják, hogy ez a szövetség csupán akkor lehet szilárd — Lenin szavai szerint —, ha munkánkban a kisparasztságra fogunk támaszkodni, ha megnyerjük magunknak a kö" zépparasztságet és ha állandó harcot folytatunk a falusi kapitalisták ellen. Mondottam már, hogy a falu megnyerése a szocializmus számára nehéz feladat. Azonban könnyebb lesz számunkra akkor, ha már kipróbált úton haladunk, ugyanazon, amelyet nekünk Lenin és Sztálin mutattak, azon az úton, amelyet siker koronázott a Szovjetúnióban. Amit ellenségeink el akartak hitetni arról, hogy a szocializmust a falun megvalósítani nem lehet, hogy a parasztot soha nem nyerjük meg a szocializmus számára, hogy a paraszt és a közös gazdálkodás két egymással össze nem férő dolog — mindezeket az állításokat széttörte a szovjet valóság, a szovjet kolhoz-gazdaság győzelmes és egyre jobban virágzó valósága, amely ma a világ leghaladóbb mezőgazdasága és amely nem kis mértékben járult hozzá a Szovjetúnió nagy erejéhez és hatalmához. (Taps.) Mi is mezőgazdaságunkban a haladás és szocializmius ezen útján megyünk, azon az úton, amely a mi mezőgazdaságunkat is felvirágoztatja és dolgozó parasztságunknak jólétet biztosit. Ügy, amint két évvel ezelőtt Gottwald elvtárs bölcs vezetése alatt eljutottunk a nagy februári győzelemhez és nagy lépést tettünk előre a szocializmus felé vezető útunkon, úgy most is azon irányelvek által vezettetve, amelyeket Gottwald elvtárs tűzött ki számunkra, megyünk tovább előre, hogy útunkat a szocializmus felé betetőzzük. És ha a szocializmust felépítjük a falun is, csupán akkor mondhatjuk, hogy betetőztük a szocializmus felé vezető útunkat. Viharos taps, a Központi Bizotlr ág tagjai felállnak helyükről és hosszú, szűnni nem akaró ovációban részesítik Gottwald és Slán- ský elvtársakat.) Gyermekirodalom a szocializmus hazájában A szovjet írók mindig különös figyelmet szenteltek az ifjúság irodalmának. A gyermekirodalom s az általános irodalom között lényegüeg semmi különbség nincsen. A dolgok, a tárgykör közösek gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Csupán a kifejezésmód más, mivel itt a gyermek korát és fejlődési fokát kell figyelembe venni. Belinszkij, a forradalmár-demokrata író csodálatos pontossággal határozta meg a gyermekirodalom művészi feladatait. Szerinte az élet reális megismerése, az életjelenségekhez, az állampolgári jótulajdonságokhoz való aktiv kapcsolat a gyermekirodalom elsőrendű művészi feladata. Az orosz irodalom a Lenin-koncepció nyomán új utakon halad és ezen az úton halad a gyermekirodalom is. Ez az irodalom a szociális társadalom leendő dolgozó tagját van hivatva nevelni. Maxim Gorkij a nevelés gyakorlati fontosságát hangsúlyozza. Szerinte a nevelés forradalmasítás. A szovjet gyermekirodalom a szociális művészet hatalmas gyümölcsöt hozó ága, a párt és Sztálin lankadatlan és szüntelenül tartó munkájának eredménye, mely az ifjú nemzedék nevelésének problémáit igyekszik megoldani. Az irodalom szerepe igen fontos a gyermek szociális szellemének kialakításában. Ezen munkálkodik a tehetséges írók egész gárdája, akik tehetségüket és alkotóerejüket teljes egészében kizárólag ennek szentelik. A gyermekirodalom és ifjúsági rodalom mestereinek gondtalan anyagi helyzete, melyet a szovjet biztosit számukra, teszi lehetővé az alkotást. Az irodalom és művészet kérdéseiben elfoglalt hivatalos álláspont a gyermekirodalom fejlődésének hatamas lendületet adott. A gyermekirodalomban új erök tűntek fel, új témákkal, a mai élet problémáinak levegőjével. Mindezekről a könyvkiadás hatalmas méretei adnak tanúbizonyságot. 1948-ban a Szovjetúnióban ifjúsági könyvek 52 millió példányszámban jelentek meg. Az ifjúsági irodalom a Párt vezetése alatt sikert sikerre halmoz s ez az eredmény a szovjet állam hatalmas pillére, mely az fjúság politikai és esztétikai nevelését eredményezi. Nálunk az Ifjúsági irodalomnak még sok feladatot kell megoldania. A dolgozók harca a termelés és a tudomány területein még kevés könyvben került művészi feldolgozásra. A szovjet példából kiindulva nekünk is hozzá kell fognunk az alkotó és küzdő ember kialakításához, aki az életben megállja helyét, aki nemzeti hovátartozandóságáról munkájában, forradalmiságában és tetteiben ad kifejezést. A. ZÁPOTOCKÝ 2

6 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZA KI DEZSŐ Végtére is a főtisztelendő úr kezét megcsókolni nem bűn, megteszi ezt minden hívő a faluban. A kováry-i főtisztelendő úrnak is kezet csókolnak az asz* szonyok. Persze, csak kezet, semmi egyebet. És a főtisztelendő úr ilyenkor nem hentereg az asszonyokkal a fűben.. Ezt a kolecsi papnak sem kellett volna megtennie. A lődörgő kölykök mindent észrevesznek és így aztán felesleges szóbeszéd keletkezik. Legjobb, ha mindenki a saját dolgával törődik. Bizonyos, hogy a szabó felesége jól tud varrni. Ami igaz, az igaz. Gyorsan varr és ami a legfontosabb, olcsón. Megelégszik egy kevés tejjel, néhány tojással, sőt egy-egy darab kenyérrel is. Ilyen olcsón senki más nem végezné el a munkát. És a falusi asszonyok egyre gyakrabban keresték fel a szabó feleségét. Végül eljöttek hozzá a gyári tisztviselők feleségei is. Kitűnt, hogy Budecskyné igen ügyesen tudja átalakítani a régi kalapokat. Lassan, lassan a szabóhoz is kezdtek hozni férfiruhákat javításra. Fokozatosan megszűnt az ellenszev Budecskyékkel szemben. Annál inkább, mivel kiderült, hogy a szabó nemcsak varrni tud, hanem irni is, jól ért németül, otthonos a hivatalos dolgokban, megérti a német iratokat, amiket hébe-hóba kézbesítenek a falusiaknak. Egy alkalommal például levél érkezett Bécsbő] a csendőrőrshöz. Kolárék Marinkája évekkel ezelőtt Bécsbe ment szolgálni. Koláréknak nem volt nagy örömük benne. Különös hírek érkeztek róla. Azt mondták, hogy elzüllött Bécsben. Kolárék éveken át mit se tudtak Marinkáról s nem is beszéltek a leányról. Most hivatalos írás érkezett az őrsparancsnokhoz. Marinka meghalt. Ezt az örsparancsnok is megértette. De azt már nem tudta megfejteni, hogy a hivatalok mit akarnak Koláréktól. Egyesek azt állították, hogy Marinka kórházban halt meg és most Koláréknak kell majd megfizetniök az ápolási költségeket. A hivatalos írás több lapból állt s hogy miről volt szó benne, azt senki nem tudta megmondani. És a szabó? Az elejétől végig elolvasta és lefordította az iratot. Azt mondta, hogy Kolárék örököltek Marinka után. Ezt a kijelentését az egész falu harsogó hahotával fogadta. Hogyan is lehetne örökölni olyan lánytól, aki Bécsben teljesen elzüllött? Miket fecseg a szabó. Budecsky azonban Kolárék nevében levelet írt Bésbe. Onnan nemsokára újabb írás érkezett. A szabó újra és újra válaszolt és végül az öreg Hroch, a levélhordó, 200 forintott kézbesített Koláréknak. Ennyi érkezett részükre Bécsből. Kiderült, hogy a szegény Marinka takarékoskodott, fogához verte a garast. Erkölcsi nyomúságában és lealá* zottságában sem feledkezett meg öreg szüleiről. Takarékkönyvet találtak nála. Az ápolási költségek levonása után, 200 forint maradt. Kolárék tehát örököltek s egyben kiderült, hogy a szabónak igaza volt. Budecsky tekintélye így mindinkább megnőtt. A szabóság mellett most már ő volt a község írnoka és ügyvédje is. Lassan feledésbe merült, hogy a szabó milyen okból érkezett Zákolanyba. Megfeledkeztek arról, hogy szocialista egyesületek alapítása miatt toloncolták illetőségi községébe. A szabó azonban nem feledkezett meg erről és nem adta fel újabb egyesület alakításának tervét. V. HAT ÉVVEL KÉSŐBB. 1890 május 1. A munkásmozgalom a XIX. század alkonyán igen gyors ütemben fejlődött. Különösen gyors volt ez a fejlődés 1889'ben és 1890-ben, amikor a munkásság elhatározta, hogy évről évre meg fogja ünnepelni május l'ét. A májusi tüntetésekre a csikágói munkásság sztrájkja körül lejátszódott események adtak ösztönzést. Csikágóban 1886 május l"én sztrájkba léptek a munkások. Nyolcórai munkaidőt követeltek. A sztrájk folyamán a munkások több ízben összeütköztek a rendőrséggel. A rendőrség kihívó célzattal bombamerényletet készített elő és ennek elkövetését a munkásokra fogta. A polgári bíróságok ezen az alapon egész sor munkásvezért halálra ítéltek. A halálos ítéleteket, amelyeket az egész haladó és munkásközvélemény tiltakozása ellenére végrehajtottak, nem riasztották vissza a további harctól a munkásokat, ellenkezőleg, az egész világ dolgozóit még élesebb küzdelemre sarkallták. Az egyik munkásvezér, kivégzése előtt, amikor a hurok már a nyakán volt, a következő kijelentést tette: — Eljön az idő, amikor hallgatásunk a sírban minden beszédnél hangosabban szól majd a dolgozókhoz! Az amerikai munkások már 1888"ban elhatárolták, hogy az 1886 május l"én megkezdett csikágói sztrájk, az ártatlanul meggyilkolt munkások és az ártatlanul kivégzett munkásvezérek emlékére minden év május 1-én tüntetést rendeznek. A Franciaországban tartott nemzetközi munkáskongresszus 1889 július 20-án úgy döntött, hogy máj >s elseje az egész világ proletariátusának egységes ünnepe lesz, hogy a tőkések igájában sínylődő mnnkásosztály ezen a napon ország-világ előtt hangot ad követeléseinek. Ezért 1890 május 1-ét az egész világon megünnepelték már, mindenütt tüntettek a munkások. Cseh- és Morvaországban is felkészültek a dolgozók május elseje megünneplésére. Hogy a cseh burzsoázia mint fogadta az előkészületeket május elseje megünneplésére, arról az akkori polgári sajtóból vett idézetek tanúskodnak a legjobban. A Národni Politika így írt: „A hatóságok kötelessége, hogy a mai komoly időben határozott fellépéssel csírájában fojtsák el azt a kis szikrát, amelyből hatalmas tűzvész támadhat, olyan tűzvész, amely elpusztíthatja vagyonunkat és az egész emberi társaadalmat.., {Folytatjuk.)