Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-16 / 64. szám, csütörtök

1950 március 516 C J J SZ0 .Magyarország nem rés, hanem szilárd bástya a béke frontján 1* (Folytatás az 1. oldalról.) euk ki. Nagy Ferenc összeesküvésé­nek szánalmas kudarca, Mindszenti, Raijk, Vogeler és Sanders sorsa fi­gyelmeztető példa lehet a háborús uszítók és magyarországi ügynökeik számára, hogy a magyar népi demo­kráciának nem remeg a keze, ha a béke és a szocializmus felbérelt el­lenségeit kell leleplezni és ártalmat­lanná tenni. A Magyar Népköztársaság elszán­tan és kemény kézzel védi a béké­nek gondjaira bízott frontszakaszát és nem engedi, hogy a háborús uszí­tók rést üssenek rajta. Dolgozó né­pünk a hűség, a hála, az elmúlha­tatlan barátság érzésével harcol a bé­ke legfőbb őre: a nagy Szovjetúnió oldalán nz új háború és előkészítői ellen. Büszke arra, hogy harcos tag­ja annak a hatalmas békefrontnak, amely átfogja a világ minden konti­nensét, amely újabb és újabb tör­ténelmi győzelmeket arat békesze­rető népek lángeszű vezérének, a nagy, a szeretett Sztálinnak zászlaja alatt. A Magyar Népkötársaság és a Csehszlovák Köztársaság népei har­cos társak a béke megvédéssért és a szocializmus építéséért folytatott küzdeleénben. Népeink barátságát hivatalosan is megpecsételi az a szerződés, amely Magyarország és Csehszlovákia között létrejött és amely joggal tekinthető úgy, mint a két ország demokratikus erőinek je­lentős sikere. A béke megvédéséért folyó harcunk közös arcvonalát még egységesebbé és szilárdabbá teszi minden olyan tevékenység, amely egymás életének, problémáinak és sikereinek megismertetésére irányul. A békeszerető népek barátságát és az imperializmus elleni közös arc­vonal kialakítását megbontó nacio­nalizmus és sovinizmus mindenütt úgy lepleződik le, mint a háborús uszítók fegyvere. A sovinizmussal és a nacionaliz­mussal szegezi szembe a Magyar Dolgozók Pártja és a Csehszlovák Kommunista Párt Lenin és Sztálin magasztos tanítását s az inter­nacializmusról, a népek barátsá­gáról és egymás iránti meg­becsüléséről. Rákosi Mátyás és Kle­ment Gottwald vezetésével ennek a tanításnak szellemében haladnak előre népeink a béke megvédésében és a szocializmus épitésének útján. Engedjék meg, hogy átadjam a szlovák dolgozó népnek a magyar dolgozó nép baráti üdvözletét és en­nek jegyében a kiállítást megnyitom. Losonczy államtitkár nagy tet­széssel fogadott megnyitó beszéde után dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott mondott beszédet, ame­lyet lapunk holnapi számában teljes egészében közlünk. A kiállítás ren­dezésének munkája Vályi Gábor miniszteri titkárt dicséri. Losonczy Géza államtitkár a csehszlovákiai újságírók bratisíavai sajtóértekezletén A Magyar Népköztársaság dokumentációs kiállításának megnyitása alkalmából dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott sajtóértekezletet tartott m a délelőtt Bratislavában, amelyen megjelent Losonczy Géza, a Magyar Népköztársaság népművelési minisztériumának államtitkára, Gergely Sándor, a Magyar írószövetség elnöke, a Kossuth-díjas író. Vándor József, a Magyar Népköztársaság bratisíavai főkonzula és Vályi Gábor miniszteri titkár. A sajtóértekezletre meghívást kaptak a csehszlovákiai napilapok és hetilapok munkatársai, akik a magyar vendégekkel több órán át barát­ságos beszélgetést folytattak. A sajtóértekezletet dr. O. Pavlik megbízott nyitotta meg. Dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi meg­bízott üdvözli Losonci Géza népműve­lésügyi államtitkárt, Vándor József magyar főkonzuli, Gergely Sándort a magyar írószövetség elnökét és Vá­lyi Gábor miniszteri titkárt, aki a ma­gyar népköztársaság dokumentációs kiállítását előkészített',;. Magyarországon, Budapesten volt a mult télen. „A kétéves tervből az öt­éves tervbe" címmel hasonló csehszlo­vákiai kiállítás. Ezt a magyar dolgozó nép nagy érdeklődéssel tekintette meg és a magyar sajtó is bőségesen fog­lalkozott vele. Ez alkalommal Budapes. ten merült fel az a gondolat, hogy ren­dezzünk ilyen kiállítást az új Magyar­ország felépítéséről a csehszlovák köz­társaságban. Ma déli 12 órakor fogjuk ezt a dokumentációs kiállítást meg­nyitni, amely tájékoztatni fogja a szlo. vák nyilvánosságot és a dolgozó né­pet arról a nagy harcról és építő mun­káról, haladó erőkről, amelyek Ma­gyarországon érvényesültek. Eddig még nem volt hasonló alkalmunk, hogy megismerkedjünk, ha nem is minden, de legalább a fő események­kel, amelyek jellemzik a magyar nép­köztársaság fejlődését. Ez a kiállítás bemutatja azt a hősi és szívós küz­delmet, amelyet a haladószellemű Kom. munista Párt és Rákosi Mátyás veze­tett. Nagyon jól tudjuk, hogy a ma­gyar haladó erők a két világháború közötti időben el voltak nyomva. A magyar Kommunista Párt a két világ­háború közti időben állandóan illegali­tásban volt, a legbrutálisabb terrornak volt kitéve. De a Kommunista Párt nem szűnt meg harcolni hazája sza­badságért, a magyar dolgozó nép jo­gaiért, nem törték meg a börtön és a régi rezsim üldözései A Magyar Kom­munista Párt a dicső magyar forrada­lomra és hagyományokra támaszkodva és a dolgozó osztály öntudatosságára építve nem szűnt meg küzdeni. Tud­juk azt is — folytatta Pavlik megbí. zott — mekkorra nagy munkát kellett I végeznie a szovjet hadseregnek, hogy felszabadítsa Magyarországot. A ma­gyar köztársaság kormánya le tudta törni a Mindszenthy.féle felforgató­liazaáruló törekvéseket, az amerikai imperialisták törekvéseit, a vallási ala­pon megindult uszításokat. Az ifjú magyar népköztársaság leleplezte a Tl­to-léle árulók bandáját, Rajkot és tár­sait. Ennek a Tito-bandának leleplezé­se nemcsak magyar ügy, ez a leleple­zés nagyjelentőségű az összes népi demokráciákra is, mert a Tito-féíe áruló ügynökök az amerikai imperia­Izimus szolgálatába állva, megkísérel­ték a többi népi demokratikus álla­mokban is a felforgatást. A magyar népköztársaság leleplezésükkel nagy szolgálatot tett a magyar dolgozó nép­nek, de egyszersmind a többi népi de­mokratikus országoknak is és a szo­cializmus ügyének. Nagy sikereket ért el a magyar nép­köztársaság a gazdaság terén is. Tud­juk azt, hogy a fasizmus Magyaror­szágot romokban összetörve hagyta maga után Ezekbői a romokból kel­lett megújítani a magyar gazdasági életet. A Szovjetúnió segélyével ha­marosan megújult a magyar közleke­dés, megújult az ipar és hiábavaló volt a reakció minden erőlködése ennek megakadályozására. A Szovjetúnió se­gélye többek közt abban nyilvánult meg, hogy a kikötött időnél előbb ha­zaengedte a magyar hadifoglyokat, el­engedte a magyar reparációs fizetése­ket és segítette a magyar közgazda­ságot megerősödésében és felépülésé­ben. Ezekután hamarosan megszűnt az a katasztrofális infláció, amely tönkre­tette az egész magyar gazdasági éle­tet. Ebben is legnagyobb része a Kom­munista Pártnak van Ismeretes előttünk az is, hogyan teljesült az első hároméves terv: két év és 5 hónap alatt valósították meg. A felszabadult magyar nép és munkás­osztály nagy munkalelkesedéssel, szo­cialista és élmunkásversennyel dol­gozik az- ország fellendítésén. A most megindított ötéves terv, amely hasonló a mienkhez, elvezeti a magyar népet a szocializmushoz, érett ipari fejlődés­hez, érett gazdasaghoz. Losonczy államtitkár beszéde Miniszter úr, tisztelt sajtóértekez­let, elvtársaim! Engedjék meg mindenekelőtt, hogy Észint én megköszönjem a miniszter ür hozzám és társaimhoz intézett meleg és baráti szavait. Hadd adjak én is örömömnek kifejezést azon, hogy alig néhány hónappal Szlová­kia kiállítása után Budapesten, itt Bratislavában alkalmam van meg­nyitni a Magyar Népköztársaság fej­lődéséről szóló kiállítást. Néhány hét választ el mindössze április 4-től, amikor a magyar dolgozó nép ünne­pelni fogja a felszabadítás ötödik évfordulóját. Öt éve lesz annak, hogy a felszabadító szovjet hadse­reg a német és magyar fasiszta hor­dák utolsó maradványait is átdobta határainkon és ezzel országunk te­rülete felszabadult. Az a kiállítás, amely néhány óra múlva megnyílik, visszatükrözi a magyar demokrácia munkáját és harcait a felszabadulás óta. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországnak hosszú történelme folyamán, soha nem volt olyan öt éve, hogy demokratikus rendszer lett volna benne uralmon, átláthatjuk a tény jelentőségét. Készséggel állok a tisztelt érte­kezlet rendelkezésére, hogy olyan felvilágosításokkal szolgáljak, ame­lyek megadását ismereteim lehetsé­gessé teszik. Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem a mi­niszter úr szíves szavait és ezzel át­adom a szót az érdeklődőknek. A sajtó jelenlévő tagjai ezután a magyarországi parasztkérdéssel kap­csolatosan tesznek fel kérdéseket. Losonczy államtitkár e kérdésre válaszolva a következőket mondja: — Ismeretes, hogy Magyarorszá­gon a felszabadulás után egy mére­teiben és jellegében forradalmi föld­reform zajlott le. A földbirtokre­form nem érintette a kulákbirtoko­kat 200 holdig, valamint az úgyne­vezett ellenállási érdemeket szerzett magyar földbirtokosok szántóterü­leteit 300 holdig. — Ezt azért tartottam fontosnak előre bocsátani, hogy elvtársaim világosan lássák, milyen gazdasági alapon folyik az osztályharc falun a magyar népköztársaságban. A fel­szabadulást követő első években mindaddig, amíg nem került közvet­lenül napirendre a szocializmus épí­tésének jelszava az országban, még kevés dolgozó paraszt volt tisztában azzal, hogy a felszabadulás nem csu­pán demokratikus földbirtokreform számára nyitott utat, hanem a szo­cialista fejlődés számára szolgált lépcsőfokul. Az a jelszó, hogy nem lehet szo­cializmust építeni városon mindad­dig, amíg nem győzedelmeskedik a szocialista építés gondolata falun, tulajdonképpen a fordulat éve, tehát 1948 után került az ország széles közvéleménye elé. Akkor viszont, amikór a Párt Rá­kosi elvtárs ismeretes kecskeméti beszédével kiadta a jelszót a falu szociális átalakítására, erőteljes lé­pésekkel indult meg a szövetkezeti termelő mozgalom Magyarországon. Nem lehet azt állítani, hogy a ter­melőszövetkezti mozgalom akadály nélkül, simán haladna előre a maga útján Magyarországon. A reakció legfőbb erőfeszítése falun arra irá­nyul, hogy a termelőszövetkezeti gondolatot és mozgalmat kompro­mittálja a szegény, de főként a kö­zépparasztság szemében. Ez érthető, hiszen a mozgalom elöhaladása szo­ros kapcsolatban van a kulákság korlátozására irányuló politikánkkal. Engedjék meg, hogy néhány esz­közt felemlítsek azok közül, ame­lyekkel a Párt harcol a dolgozó pa­rasztság meggyőzésére a termelőszö­vetkezet érdekében. Pártunk széles­körű felvilágositó mozgalmat indított a termelőszövetkezetekről az egész országban. Ennek a felvilágosító mozgalomnak középpontjában áll a Szovjetúnió kolhozairól szóló rém­mesék és rágalmak eloszlatása és a valóság megmutatása arról, hogy hogyan él a Szovjetúnióban a szö­vetkezetekbe tömörült parasztság. Er­re annál nagyobb szükség van, mi­vel az elmúlt esztendők folyamán, amíg mi keveset beszéltünk a Szov­jetúnióról, annál többet beszélt és rágalmazott a reakció. A másik eszköz, amellyel termelő szövetkezeti mozgalmunkat sikerült jelentős mértékben előrevinni, az a paraszt-delegáció, amelyet a Szovijet­únió kormányának meghívására a mult nyáron küldtünk ki a szovjet kolhozok megismerésére és megis­mertetésére. Nyolcvan dolgozó pa­rasztunk járt tavaly nyáron a Szov­jetúnióban, olyanok, akik nagyon kü­lönböztek egymástól politikai pártál­lás' és szociális helyzet tekintetében. Ez a Szovjetúnióból visszatért dele­gáció több mint ezer előadást tartott az ország legkülönfélébb részén, a sajtó hónapokon keresztül közölte be­számolóikat, a delegációban résztve­vő újságírók könyvekben dolgozták fel élményeiket, amely könyvek száz­ezres példányszámokat értek el. És végül rá kell mutatnom még egy kérdésre: a Párt következetesen keresztülviszi az önkéntesség elvét a szövetkezeti mozgalomban. Pár­tunk igen élesen fellépett és sok esetben leváltott olyan funkcionáriu­sokat, akik a dolgozó parasztságot meggyőzés helyett kényszerrel és erő­szakkal akarták a termelő szövetke­zetekbe bevonni. A kormány arra vette irányát, hogy a meglevő szövet­kezeteket javítsa, hogy azok példává ' és propagandává legyenek az egyé­nileg gazdálkodó parasztságnak, amely az ország többségét teszi ki. Ilyen és ehhez hasonló eszközök segítségével sikerült elérni, hogy a hároméves terv végén, azaz 1949 de­cemberében több mint 1500 termelő szövetkezeti csoportunk volt, ame­lyek az állami kézben levő egyéb mezőgazdasági területekkel együtt az összes mezőgazdasági művelés alatt álló terület 17.8 százalékát tet­ték ki. Azóta ez év elején megtartot­ták. A termelő csoportok országos kongresszusát, amely újabb lökést adott a szövetkezet; mozgalomnak Termelő szövetkezeteink száma je­lenleg eléri a 2000-et. Végül hadd mutassak rá. hogy az osztályharc és a termelő szövetkezeti mozgalom megragadta a magyar írók képzeletét és munkásságát is. Jelen­leg a budapesti Nemzeti Színházban Szabó Pál „Nyári zápor" című da­rabját játsszák, amely a falusi osz­tályharcról számol be művészi for mában. A következő feltett kérdésekben a kérdezősködők az iránt érdeklődtek, hogy mi a helyzet Magyarországon a népkönyvtárak, falusi mozik, szín­ház tekintetében, hogy áll az élmun­kásmozgalom és a szocialista verseny, mityen jelentősége volta Szovjetunió­beli sztahánovisták magyarországi látogatásának. Losonczy államtitkár felelete pon­tonként a következő volt; — A falu kulturális helyzetére vo natkozólag mondhatom, hogy mi még nemtartunk ott, ahol Szlovákia: nem mondhatjuk el, hogy minden faluban van könyvtár és mozi. ötéves ter­vünk szerint a terv befejezésének évében, 1954-ben eljutunk oda, hogy az ország minden faluját el tudjuk látni könyvtárral és mozival. Erőfeszítéseink elsősorban arra irá­nyultak, hogy a köznevelés terén, az alsó-, közép- és felsőfokú iskolákban biztosítsuk a szociális összetétel alapvető megváltoztatását. Ma már elmondhatjuk azt, hogy minden is­kolánk alsó évfolyamaiban a raun kásság és a szegény parasztság gyer­mekei vannak többségben. Hogy egy hozzám közelálló példát említsek, a népművelési minisztérium hatásköré­be tartozó művészeti főiskolákon, a színművészeti, képzőművészeti, a ze­neművészeti főiskolán nincsen egyet­len olyan alsóbb évfolyam sem. ahol a munkás- és parasztszármazású diá­kok aránya ne haladná meg a 60 százalékot. A kormány ezeket a mun­kás és szegény parasztszármazású hallgatókat széles kollégiumi háló­zattal és széles ösztöndiijhálózattal támogatja. A sztahanovista-mozgalom Magyar­országon Sztálin elvtárs 70-ik szüle­tésnapjára megindult munkaverse­nyek során bontakozott ki, bebizo­nyítva gyakorlatban annak a dalnak egyik sorát, hogy „Sztálin nevével épül a világ". Természetesen nem lehet azt mon­dani, hogy a sztahanovizmus Ma­gyarországon minden nehézség nél­kül indult volna meg. A nyáron Rá­kosi Mátyás és Kovács István elvtárs, nagybudapesti titkár értekezletet hí­vott össze, amelyen igen éles bírálat tárgyává tették 1 termelésünk hibáit és fogyatékosságait. Ezen az értekez­letén nemcsak arra derült fény, hogy egyes pártszervezeteink nem tették eléggé magukévá a termelés sorsáért való felelősséget, hanem kiderült sok rendellenesség a kollektív szer­ződésekkel, normákkal és bérezések­kel kapcsolatban. Kiderült, hogy a normát túlteljesítő munkások bérét visszatartották és nem fizették ki. Ezen a nyári értekezlet változtatott. Ugyancsak ezen az értekezleten je­lentette ki Pártunk azt, hogy a mun­kaverseny alapformája az egyéni ver­seny. A nyári konferencia után meg­indult fejlődésnek hatalmas lökést adott az a néhány szovjet sztahano­vista, aki országunkba érkezett és a munkások körében nemcsak előadást tartott, hanem a gyakorlatban is be­mutatott több minden munkamódot (gyorsváSiás, falazás), aminek nyo­mán kezdtek feltűnni magyar szta­hanovisták is és ebből meglátszó hogy a sztahanovizmus bármely or­szágban megvalósítható. Jelenleg Magyarországon több mint 300.000 dolgozó áll egyéni munkaverseny­ben. Ezenkívül 15-000 brigádban több mint 100.000 munkás és műszaki ér­telmiségi verseng. A nemzetgazdaság a munkásújítók és sztahanovisták eredményei következtében több mint 340 millió forintot takarított meg 1949 folyamán. Az újítók közt pedig több mint 11 millió forint jutalmat osztottak ki. Ami azt a kérdést illeti, hogy a szocializmus építésében hogy vesz­nek részt falun a dolgozó nők, erre azt mondhatom, hogy jelentős mér­tékben, de még nem eléggé. Ezzel szemben utalni lehet arra, hogy a leg­utóbbi termelő szövetkezeti kong­resszuson Budapesten Rákosi elvtárs külön felhívta a figyelmet a nők sze­repére. Az a tj-iasztalat, hogy ahol az l asszonyok résztvesznek a termelő szövetkezeti mozgalomban, ott ők valósággal motorjai a szocialista fej­lődésnek, kitűnő szövetkezeti elnö­kök, gazdasági felelősök kerülnek ki soraikból és igen hamar elsajátítják az agronómiai ismereteket. A sztahanovista mozgalomban is szép számmal szerepelnek nők. Pél­dául Kossuth-díjat kapott március 15-én Panyi Ferencné textilmunkásnö. A Kossuth-díjakat a magyar kor­mány 1948 március 15-én 1848 száz­éves évfordulója alkalmából alapította. Ezek a díjak, ha szabad igy mondani, a amagyar Sztálin-díjak. Hetven Kos­suth-díj van, két kategóriában. Az el­ső kategória 20.000 forint jutalmat kap, a második 10.000-et. De a pénz­nél sokkai jelentősebb a velejáró po­litikai és erkölcsi elismerés és egye* bek közt velejár annak a jelvénynek a viselése, amelyet a mellettem ü'ő Gergely Sándor kabátján láthatunk. Megkapják ezt a díjat írók, művészek, tudósok, de a legkiválóbb funkcionáriu­sok és munkások is. A jelenlegi Kos­suth-díjasok fele sztahanovistákból és több szervezeti funkcionáriusokból ke­rül ki. Végül megemlítem még, hogy van női miniszterünk, Ratkó Anna magyar népjóléti miniszter, sok női főispá­nunk, polgármesterünk, képviselőink és a politikai és gazdasági élet minden területén előrenyomulnak a nők, úgy­hogy egyes kestrü humorú férfiak már kezdik a férfiak egyenjogúságát kö­vetelni. Az a körülmény, hogy a népi de­mokrácia Magyarországon a proletár­diktatúra funkcióit tölti be, azt hozza magával, hogy alapvető változások áll. tak be. A hároméves terv végére a nagyipar, a hitelszervezet, a közleke­dés, a kül- és nagykereskedelem álla­mi kézbe került. Falun a kulákság kor­látozásának politikáját folytatjuk. A minisztériumokban, az államapparátus szerveiben, a gazdasági élét vezetői helyein, a diplomáciában 20.000 mun­kás és paraszt dolgozik vezető helye, ken. A szocialista szektor 66 száza­lékkal részesül a nemzeti jövedelem­ből. Kérdés: Hogyan kapcsolódik be a magyarországi szlovák lakosság a szo­cializmus építésébe? Losonczy válasza: A magyarországi szlovákság a szocializmus építésében a legtevékenyebben vesz részt. A „vi­harsarok", ahogy Magyarországon azt a helyet nevezik, ahol a szlovákság túlnyomó többsége él, régi demokrati­kus és szocialista hagyamányokkal ren­delkezik. Legerősebb pártszervezeteink ezen a területen voltak. 1946-ban és 1947-ben, a választásokon, akkor, ami­kor az a kérdés, hogy ki kit győz le, még nem dőlt el, itt nyertük a leg­több szavazatot a vidéken. Rákosi elv. társ legutóbbi beszédében rámutatott arra, hogy bizonyos bajok, amelyek pártunkban egyes szervezetekben fel­lelhetők, mint például a pártdemokrá. cia, a fiatalság és a nők elhanyagolása, különösen ezen a vidéken voltak meg nagy mértékben. Feltehető, hogy 8 kritika után a „viharsarok" népe ha­talmas lendülettel fog ismét előretör­ni, mint annakidején a felszabadulást követő első esztendőben. Losonczy Géba államtitkár ezután még részletesen taglalta a magyar népműveléssel kapcsolatban felmerülő problémák kérdését, kitért a magyar dolgozó nők és a magyar ifjúságnak s szocializmus építésébe való bekapcsa. lódásra, a magyarországi alsóbbfokú és felsőbbfokú iskolák mai helyzetére. A sajtóértekezletet dr. O. Pavlik zárószavai fejezték be, aki a sajtóérte­kezletet berekesztő beszédében a kö­vetkezőket mondotta: Mindnyájunk nevében mondok kö­szönetet Losonczy Géza államtitkárnak éš a többi magyar elvtársaknak, akik itt ezen a sajtóéi tekezleten résztvet. tek. Az elmondottakról sokat tanul­tunk, nagy hatással volt ránk Loson­czy Géza elvtárs megnyilatkozása, amelyből tisztán tükröződött ki az a nagy haladás, amelyet a Magyar Nép­köztársaság minden vonalon elért. E megbeszélés befejeztével rá kell mu­tatnom egy fogyatékosságra. A cseh­szlovák sajtó eddig nem foglalkozott eléggé a Magyar Népköztársasággal és annak egyszerű munkájával, ame­lyet a szocializmus építésében kifejt. Különösen Szlovákia szempontjából fontos, hogy ezzel bővebben foglalkoz­zunk. De kötelez erre bennünket ba­ráti és szövetségi szerződésünk is. Nagyon fontosnak tartom, hogy sok­kal nagyobb figyelmet szenteljünk an­nak a munkának, amelyet a Magyar Népköztársaság dolgozói kifejtenek. A ma megnyíló kiállítás módot ad arra, hogy fokozott mértékben megismer­hessük Magyarországot. A magyar sajtó és a magyar dolgozó nép buda­pesti kiállításunknak nagy figyelmet szentelt. Fontos lenne, hogy ebből okuljunk és mi is fokozottabb hang­súllyal foglalkozzunk z baráti Magyar Népköztársasággal. Mégegyszer kö­szönöm Losonczy államtitkár, Vándor főkonzul és a többi vendégek szíves megjelenését, — fejezte be záróbeszé­dét dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott.

Next

/
Thumbnails
Contents