Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)
1950-03-16 / 64. szám, csütörtök
1950 március 516 C J J SZ0 .Magyarország nem rés, hanem szilárd bástya a béke frontján 1* (Folytatás az 1. oldalról.) euk ki. Nagy Ferenc összeesküvésének szánalmas kudarca, Mindszenti, Raijk, Vogeler és Sanders sorsa figyelmeztető példa lehet a háborús uszítók és magyarországi ügynökeik számára, hogy a magyar népi demokráciának nem remeg a keze, ha a béke és a szocializmus felbérelt ellenségeit kell leleplezni és ártalmatlanná tenni. A Magyar Népköztársaság elszántan és kemény kézzel védi a békének gondjaira bízott frontszakaszát és nem engedi, hogy a háborús uszítók rést üssenek rajta. Dolgozó népünk a hűség, a hála, az elmúlhatatlan barátság érzésével harcol a béke legfőbb őre: a nagy Szovjetúnió oldalán nz új háború és előkészítői ellen. Büszke arra, hogy harcos tagja annak a hatalmas békefrontnak, amely átfogja a világ minden kontinensét, amely újabb és újabb történelmi győzelmeket arat békeszerető népek lángeszű vezérének, a nagy, a szeretett Sztálinnak zászlaja alatt. A Magyar Népkötársaság és a Csehszlovák Köztársaság népei harcos társak a béke megvédéssért és a szocializmus építéséért folytatott küzdeleénben. Népeink barátságát hivatalosan is megpecsételi az a szerződés, amely Magyarország és Csehszlovákia között létrejött és amely joggal tekinthető úgy, mint a két ország demokratikus erőinek jelentős sikere. A béke megvédéséért folyó harcunk közös arcvonalát még egységesebbé és szilárdabbá teszi minden olyan tevékenység, amely egymás életének, problémáinak és sikereinek megismertetésére irányul. A békeszerető népek barátságát és az imperializmus elleni közös arcvonal kialakítását megbontó nacionalizmus és sovinizmus mindenütt úgy lepleződik le, mint a háborús uszítók fegyvere. A sovinizmussal és a nacionalizmussal szegezi szembe a Magyar Dolgozók Pártja és a Csehszlovák Kommunista Párt Lenin és Sztálin magasztos tanítását s az internacializmusról, a népek barátságáról és egymás iránti megbecsüléséről. Rákosi Mátyás és Klement Gottwald vezetésével ennek a tanításnak szellemében haladnak előre népeink a béke megvédésében és a szocializmus épitésének útján. Engedjék meg, hogy átadjam a szlovák dolgozó népnek a magyar dolgozó nép baráti üdvözletét és ennek jegyében a kiállítást megnyitom. Losonczy államtitkár nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott mondott beszédet, amelyet lapunk holnapi számában teljes egészében közlünk. A kiállítás rendezésének munkája Vályi Gábor miniszteri titkárt dicséri. Losonczy Géza államtitkár a csehszlovákiai újságírók bratisíavai sajtóértekezletén A Magyar Népköztársaság dokumentációs kiállításának megnyitása alkalmából dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott sajtóértekezletet tartott m a délelőtt Bratislavában, amelyen megjelent Losonczy Géza, a Magyar Népköztársaság népművelési minisztériumának államtitkára, Gergely Sándor, a Magyar írószövetség elnöke, a Kossuth-díjas író. Vándor József, a Magyar Népköztársaság bratisíavai főkonzula és Vályi Gábor miniszteri titkár. A sajtóértekezletre meghívást kaptak a csehszlovákiai napilapok és hetilapok munkatársai, akik a magyar vendégekkel több órán át barátságos beszélgetést folytattak. A sajtóértekezletet dr. O. Pavlik megbízott nyitotta meg. Dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott üdvözli Losonci Géza népművelésügyi államtitkárt, Vándor József magyar főkonzuli, Gergely Sándort a magyar írószövetség elnökét és Vályi Gábor miniszteri titkárt, aki a magyar népköztársaság dokumentációs kiállítását előkészített',;. Magyarországon, Budapesten volt a mult télen. „A kétéves tervből az ötéves tervbe" címmel hasonló csehszlovákiai kiállítás. Ezt a magyar dolgozó nép nagy érdeklődéssel tekintette meg és a magyar sajtó is bőségesen foglalkozott vele. Ez alkalommal Budapes. ten merült fel az a gondolat, hogy rendezzünk ilyen kiállítást az új Magyarország felépítéséről a csehszlovák köztársaságban. Ma déli 12 órakor fogjuk ezt a dokumentációs kiállítást megnyitni, amely tájékoztatni fogja a szlo. vák nyilvánosságot és a dolgozó népet arról a nagy harcról és építő munkáról, haladó erőkről, amelyek Magyarországon érvényesültek. Eddig még nem volt hasonló alkalmunk, hogy megismerkedjünk, ha nem is minden, de legalább a fő eseményekkel, amelyek jellemzik a magyar népköztársaság fejlődését. Ez a kiállítás bemutatja azt a hősi és szívós küzdelmet, amelyet a haladószellemű Kom. munista Párt és Rákosi Mátyás vezetett. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar haladó erők a két világháború közötti időben el voltak nyomva. A magyar Kommunista Párt a két világháború közti időben állandóan illegalitásban volt, a legbrutálisabb terrornak volt kitéve. De a Kommunista Párt nem szűnt meg harcolni hazája szabadságért, a magyar dolgozó nép jogaiért, nem törték meg a börtön és a régi rezsim üldözései A Magyar Kommunista Párt a dicső magyar forradalomra és hagyományokra támaszkodva és a dolgozó osztály öntudatosságára építve nem szűnt meg küzdeni. Tudjuk azt is — folytatta Pavlik megbí. zott — mekkorra nagy munkát kellett I végeznie a szovjet hadseregnek, hogy felszabadítsa Magyarországot. A magyar köztársaság kormánya le tudta törni a Mindszenthy.féle felforgatóliazaáruló törekvéseket, az amerikai imperialisták törekvéseit, a vallási alapon megindult uszításokat. Az ifjú magyar népköztársaság leleplezte a Tlto-léle árulók bandáját, Rajkot és társait. Ennek a Tito-bandának leleplezése nemcsak magyar ügy, ez a leleplezés nagyjelentőségű az összes népi demokráciákra is, mert a Tito-féíe áruló ügynökök az amerikai imperiaIzimus szolgálatába állva, megkísérelték a többi népi demokratikus államokban is a felforgatást. A magyar népköztársaság leleplezésükkel nagy szolgálatot tett a magyar dolgozó népnek, de egyszersmind a többi népi demokratikus országoknak is és a szocializmus ügyének. Nagy sikereket ért el a magyar népköztársaság a gazdaság terén is. Tudjuk azt, hogy a fasizmus Magyarországot romokban összetörve hagyta maga után Ezekbői a romokból kellett megújítani a magyar gazdasági életet. A Szovjetúnió segélyével hamarosan megújult a magyar közlekedés, megújult az ipar és hiábavaló volt a reakció minden erőlködése ennek megakadályozására. A Szovjetúnió segélye többek közt abban nyilvánult meg, hogy a kikötött időnél előbb hazaengedte a magyar hadifoglyokat, elengedte a magyar reparációs fizetéseket és segítette a magyar közgazdaságot megerősödésében és felépülésében. Ezekután hamarosan megszűnt az a katasztrofális infláció, amely tönkretette az egész magyar gazdasági életet. Ebben is legnagyobb része a Kommunista Pártnak van Ismeretes előttünk az is, hogyan teljesült az első hároméves terv: két év és 5 hónap alatt valósították meg. A felszabadult magyar nép és munkásosztály nagy munkalelkesedéssel, szocialista és élmunkásversennyel dolgozik az- ország fellendítésén. A most megindított ötéves terv, amely hasonló a mienkhez, elvezeti a magyar népet a szocializmushoz, érett ipari fejlődéshez, érett gazdasaghoz. Losonczy államtitkár beszéde Miniszter úr, tisztelt sajtóértekezlet, elvtársaim! Engedjék meg mindenekelőtt, hogy Észint én megköszönjem a miniszter ür hozzám és társaimhoz intézett meleg és baráti szavait. Hadd adjak én is örömömnek kifejezést azon, hogy alig néhány hónappal Szlovákia kiállítása után Budapesten, itt Bratislavában alkalmam van megnyitni a Magyar Népköztársaság fejlődéséről szóló kiállítást. Néhány hét választ el mindössze április 4-től, amikor a magyar dolgozó nép ünnepelni fogja a felszabadítás ötödik évfordulóját. Öt éve lesz annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg a német és magyar fasiszta hordák utolsó maradványait is átdobta határainkon és ezzel országunk területe felszabadult. Az a kiállítás, amely néhány óra múlva megnyílik, visszatükrözi a magyar demokrácia munkáját és harcait a felszabadulás óta. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarországnak hosszú történelme folyamán, soha nem volt olyan öt éve, hogy demokratikus rendszer lett volna benne uralmon, átláthatjuk a tény jelentőségét. Készséggel állok a tisztelt értekezlet rendelkezésére, hogy olyan felvilágosításokkal szolgáljak, amelyek megadását ismereteim lehetségessé teszik. Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem a miniszter úr szíves szavait és ezzel átadom a szót az érdeklődőknek. A sajtó jelenlévő tagjai ezután a magyarországi parasztkérdéssel kapcsolatosan tesznek fel kérdéseket. Losonczy államtitkár e kérdésre válaszolva a következőket mondja: — Ismeretes, hogy Magyarországon a felszabadulás után egy méreteiben és jellegében forradalmi földreform zajlott le. A földbirtokreform nem érintette a kulákbirtokokat 200 holdig, valamint az úgynevezett ellenállási érdemeket szerzett magyar földbirtokosok szántóterületeit 300 holdig. — Ezt azért tartottam fontosnak előre bocsátani, hogy elvtársaim világosan lássák, milyen gazdasági alapon folyik az osztályharc falun a magyar népköztársaságban. A felszabadulást követő első években mindaddig, amíg nem került közvetlenül napirendre a szocializmus építésének jelszava az országban, még kevés dolgozó paraszt volt tisztában azzal, hogy a felszabadulás nem csupán demokratikus földbirtokreform számára nyitott utat, hanem a szocialista fejlődés számára szolgált lépcsőfokul. Az a jelszó, hogy nem lehet szocializmust építeni városon mindaddig, amíg nem győzedelmeskedik a szocialista építés gondolata falun, tulajdonképpen a fordulat éve, tehát 1948 után került az ország széles közvéleménye elé. Akkor viszont, amikór a Párt Rákosi elvtárs ismeretes kecskeméti beszédével kiadta a jelszót a falu szociális átalakítására, erőteljes lépésekkel indult meg a szövetkezeti termelő mozgalom Magyarországon. Nem lehet azt állítani, hogy a termelőszövetkezti mozgalom akadály nélkül, simán haladna előre a maga útján Magyarországon. A reakció legfőbb erőfeszítése falun arra irányul, hogy a termelőszövetkezeti gondolatot és mozgalmat kompromittálja a szegény, de főként a középparasztság szemében. Ez érthető, hiszen a mozgalom elöhaladása szoros kapcsolatban van a kulákság korlátozására irányuló politikánkkal. Engedjék meg, hogy néhány eszközt felemlítsek azok közül, amelyekkel a Párt harcol a dolgozó parasztság meggyőzésére a termelőszövetkezet érdekében. Pártunk széleskörű felvilágositó mozgalmat indított a termelőszövetkezetekről az egész országban. Ennek a felvilágosító mozgalomnak középpontjában áll a Szovjetúnió kolhozairól szóló rémmesék és rágalmak eloszlatása és a valóság megmutatása arról, hogy hogyan él a Szovjetúnióban a szövetkezetekbe tömörült parasztság. Erre annál nagyobb szükség van, mivel az elmúlt esztendők folyamán, amíg mi keveset beszéltünk a Szovjetúnióról, annál többet beszélt és rágalmazott a reakció. A másik eszköz, amellyel termelő szövetkezeti mozgalmunkat sikerült jelentős mértékben előrevinni, az a paraszt-delegáció, amelyet a Szovijetúnió kormányának meghívására a mult nyáron küldtünk ki a szovjet kolhozok megismerésére és megismertetésére. Nyolcvan dolgozó parasztunk járt tavaly nyáron a Szovjetúnióban, olyanok, akik nagyon különböztek egymástól politikai pártállás' és szociális helyzet tekintetében. Ez a Szovjetúnióból visszatért delegáció több mint ezer előadást tartott az ország legkülönfélébb részén, a sajtó hónapokon keresztül közölte beszámolóikat, a delegációban résztvevő újságírók könyvekben dolgozták fel élményeiket, amely könyvek százezres példányszámokat értek el. És végül rá kell mutatnom még egy kérdésre: a Párt következetesen keresztülviszi az önkéntesség elvét a szövetkezeti mozgalomban. Pártunk igen élesen fellépett és sok esetben leváltott olyan funkcionáriusokat, akik a dolgozó parasztságot meggyőzés helyett kényszerrel és erőszakkal akarták a termelő szövetkezetekbe bevonni. A kormány arra vette irányát, hogy a meglevő szövetkezeteket javítsa, hogy azok példává ' és propagandává legyenek az egyénileg gazdálkodó parasztságnak, amely az ország többségét teszi ki. Ilyen és ehhez hasonló eszközök segítségével sikerült elérni, hogy a hároméves terv végén, azaz 1949 decemberében több mint 1500 termelő szövetkezeti csoportunk volt, amelyek az állami kézben levő egyéb mezőgazdasági területekkel együtt az összes mezőgazdasági művelés alatt álló terület 17.8 százalékát tették ki. Azóta ez év elején megtartották. A termelő csoportok országos kongresszusát, amely újabb lökést adott a szövetkezet; mozgalomnak Termelő szövetkezeteink száma jelenleg eléri a 2000-et. Végül hadd mutassak rá. hogy az osztályharc és a termelő szövetkezeti mozgalom megragadta a magyar írók képzeletét és munkásságát is. Jelenleg a budapesti Nemzeti Színházban Szabó Pál „Nyári zápor" című darabját játsszák, amely a falusi osztályharcról számol be művészi for mában. A következő feltett kérdésekben a kérdezősködők az iránt érdeklődtek, hogy mi a helyzet Magyarországon a népkönyvtárak, falusi mozik, színház tekintetében, hogy áll az élmunkásmozgalom és a szocialista verseny, mityen jelentősége volta Szovjetunióbeli sztahánovisták magyarországi látogatásának. Losonczy államtitkár felelete pontonként a következő volt; — A falu kulturális helyzetére vo natkozólag mondhatom, hogy mi még nemtartunk ott, ahol Szlovákia: nem mondhatjuk el, hogy minden faluban van könyvtár és mozi. ötéves tervünk szerint a terv befejezésének évében, 1954-ben eljutunk oda, hogy az ország minden faluját el tudjuk látni könyvtárral és mozival. Erőfeszítéseink elsősorban arra irányultak, hogy a köznevelés terén, az alsó-, közép- és felsőfokú iskolákban biztosítsuk a szociális összetétel alapvető megváltoztatását. Ma már elmondhatjuk azt, hogy minden iskolánk alsó évfolyamaiban a raun kásság és a szegény parasztság gyermekei vannak többségben. Hogy egy hozzám közelálló példát említsek, a népművelési minisztérium hatáskörébe tartozó művészeti főiskolákon, a színművészeti, képzőművészeti, a zeneművészeti főiskolán nincsen egyetlen olyan alsóbb évfolyam sem. ahol a munkás- és parasztszármazású diákok aránya ne haladná meg a 60 százalékot. A kormány ezeket a munkás és szegény parasztszármazású hallgatókat széles kollégiumi hálózattal és széles ösztöndiijhálózattal támogatja. A sztahanovista-mozgalom Magyarországon Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjára megindult munkaversenyek során bontakozott ki, bebizonyítva gyakorlatban annak a dalnak egyik sorát, hogy „Sztálin nevével épül a világ". Természetesen nem lehet azt mondani, hogy a sztahanovizmus Magyarországon minden nehézség nélkül indult volna meg. A nyáron Rákosi Mátyás és Kovács István elvtárs, nagybudapesti titkár értekezletet hívott össze, amelyen igen éles bírálat tárgyává tették 1 termelésünk hibáit és fogyatékosságait. Ezen az értekezletén nemcsak arra derült fény, hogy egyes pártszervezeteink nem tették eléggé magukévá a termelés sorsáért való felelősséget, hanem kiderült sok rendellenesség a kollektív szerződésekkel, normákkal és bérezésekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy a normát túlteljesítő munkások bérét visszatartották és nem fizették ki. Ezen a nyári értekezlet változtatott. Ugyancsak ezen az értekezleten jelentette ki Pártunk azt, hogy a munkaverseny alapformája az egyéni verseny. A nyári konferencia után megindult fejlődésnek hatalmas lökést adott az a néhány szovjet sztahanovista, aki országunkba érkezett és a munkások körében nemcsak előadást tartott, hanem a gyakorlatban is bemutatott több minden munkamódot (gyorsváSiás, falazás), aminek nyomán kezdtek feltűnni magyar sztahanovisták is és ebből meglátszó hogy a sztahanovizmus bármely országban megvalósítható. Jelenleg Magyarországon több mint 300.000 dolgozó áll egyéni munkaversenyben. Ezenkívül 15-000 brigádban több mint 100.000 munkás és műszaki értelmiségi verseng. A nemzetgazdaság a munkásújítók és sztahanovisták eredményei következtében több mint 340 millió forintot takarított meg 1949 folyamán. Az újítók közt pedig több mint 11 millió forint jutalmat osztottak ki. Ami azt a kérdést illeti, hogy a szocializmus építésében hogy vesznek részt falun a dolgozó nők, erre azt mondhatom, hogy jelentős mértékben, de még nem eléggé. Ezzel szemben utalni lehet arra, hogy a legutóbbi termelő szövetkezeti kongresszuson Budapesten Rákosi elvtárs külön felhívta a figyelmet a nők szerepére. Az a tj-iasztalat, hogy ahol az l asszonyok résztvesznek a termelő szövetkezeti mozgalomban, ott ők valósággal motorjai a szocialista fejlődésnek, kitűnő szövetkezeti elnökök, gazdasági felelősök kerülnek ki soraikból és igen hamar elsajátítják az agronómiai ismereteket. A sztahanovista mozgalomban is szép számmal szerepelnek nők. Például Kossuth-díjat kapott március 15-én Panyi Ferencné textilmunkásnö. A Kossuth-díjakat a magyar kormány 1948 március 15-én 1848 százéves évfordulója alkalmából alapította. Ezek a díjak, ha szabad igy mondani, a amagyar Sztálin-díjak. Hetven Kossuth-díj van, két kategóriában. Az első kategória 20.000 forint jutalmat kap, a második 10.000-et. De a pénznél sokkai jelentősebb a velejáró politikai és erkölcsi elismerés és egye* bek közt velejár annak a jelvénynek a viselése, amelyet a mellettem ü'ő Gergely Sándor kabátján láthatunk. Megkapják ezt a díjat írók, művészek, tudósok, de a legkiválóbb funkcionáriusok és munkások is. A jelenlegi Kossuth-díjasok fele sztahanovistákból és több szervezeti funkcionáriusokból kerül ki. Végül megemlítem még, hogy van női miniszterünk, Ratkó Anna magyar népjóléti miniszter, sok női főispánunk, polgármesterünk, képviselőink és a politikai és gazdasági élet minden területén előrenyomulnak a nők, úgyhogy egyes kestrü humorú férfiak már kezdik a férfiak egyenjogúságát követelni. Az a körülmény, hogy a népi demokrácia Magyarországon a proletárdiktatúra funkcióit tölti be, azt hozza magával, hogy alapvető változások áll. tak be. A hároméves terv végére a nagyipar, a hitelszervezet, a közlekedés, a kül- és nagykereskedelem állami kézbe került. Falun a kulákság korlátozásának politikáját folytatjuk. A minisztériumokban, az államapparátus szerveiben, a gazdasági élét vezetői helyein, a diplomáciában 20.000 munkás és paraszt dolgozik vezető helye, ken. A szocialista szektor 66 százalékkal részesül a nemzeti jövedelemből. Kérdés: Hogyan kapcsolódik be a magyarországi szlovák lakosság a szocializmus építésébe? Losonczy válasza: A magyarországi szlovákság a szocializmus építésében a legtevékenyebben vesz részt. A „viharsarok", ahogy Magyarországon azt a helyet nevezik, ahol a szlovákság túlnyomó többsége él, régi demokratikus és szocialista hagyamányokkal rendelkezik. Legerősebb pártszervezeteink ezen a területen voltak. 1946-ban és 1947-ben, a választásokon, akkor, amikor az a kérdés, hogy ki kit győz le, még nem dőlt el, itt nyertük a legtöbb szavazatot a vidéken. Rákosi elv. társ legutóbbi beszédében rámutatott arra, hogy bizonyos bajok, amelyek pártunkban egyes szervezetekben fellelhetők, mint például a pártdemokrá. cia, a fiatalság és a nők elhanyagolása, különösen ezen a vidéken voltak meg nagy mértékben. Feltehető, hogy 8 kritika után a „viharsarok" népe hatalmas lendülettel fog ismét előretörni, mint annakidején a felszabadulást követő első esztendőben. Losonczy Géba államtitkár ezután még részletesen taglalta a magyar népműveléssel kapcsolatban felmerülő problémák kérdését, kitért a magyar dolgozó nők és a magyar ifjúságnak s szocializmus építésébe való bekapcsa. lódásra, a magyarországi alsóbbfokú és felsőbbfokú iskolák mai helyzetére. A sajtóértekezletet dr. O. Pavlik zárószavai fejezték be, aki a sajtóértekezletet berekesztő beszédében a következőket mondotta: Mindnyájunk nevében mondok köszönetet Losonczy Géza államtitkárnak éš a többi magyar elvtársaknak, akik itt ezen a sajtóéi tekezleten résztvet. tek. Az elmondottakról sokat tanultunk, nagy hatással volt ránk Losonczy Géza elvtárs megnyilatkozása, amelyből tisztán tükröződött ki az a nagy haladás, amelyet a Magyar Népköztársaság minden vonalon elért. E megbeszélés befejeztével rá kell mutatnom egy fogyatékosságra. A csehszlovák sajtó eddig nem foglalkozott eléggé a Magyar Népköztársasággal és annak egyszerű munkájával, amelyet a szocializmus építésében kifejt. Különösen Szlovákia szempontjából fontos, hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. De kötelez erre bennünket baráti és szövetségi szerződésünk is. Nagyon fontosnak tartom, hogy sokkal nagyobb figyelmet szenteljünk annak a munkának, amelyet a Magyar Népköztársaság dolgozói kifejtenek. A ma megnyíló kiállítás módot ad arra, hogy fokozott mértékben megismerhessük Magyarországot. A magyar sajtó és a magyar dolgozó nép budapesti kiállításunknak nagy figyelmet szentelt. Fontos lenne, hogy ebből okuljunk és mi is fokozottabb hangsúllyal foglalkozzunk z baráti Magyar Népköztársasággal. Mégegyszer köszönöm Losonczy államtitkár, Vándor főkonzul és a többi vendégek szíves megjelenését, — fejezte be záróbeszédét dr. O. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott.
