Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-11 / 36. szám, szombat

1950 február 11 m SZÖ 7 /Q népi demokrácia és a nő Vízszintes sorok: 1. A pápának szánt önkéntes adományok. 13. Az erőltetéstől megfeszülnek. 14. Ésa­többi — közismert latin kifejezéssel. 15. Hasit, szakít. 17. Jelvény. 18. Kis fürdőhely Abbázia közelében. 19. Spanyol város. 20. Értesítés vége. 21. Férfinév. 24. Ékezettel: szín. 25. Handlé. 26. Eté. 27. Naptárakban olvasható röv. 28. Veres Pál. 29. Ér­vénytelen. 31. Kicsinyítő képző. 32. Villa. 33. A pázsitfélékhez tartozó kertifü. 34. Női név. 35. Történelmi város Franciaországban. 37. Férfi­név. 38. Tiltőszó. 40. Kutya. 41. Női név. 42. Pléd. 45. Részesít. 46. Sa­lamon királynak tulajdonított sze­relmi dalok gyűjteménye az Ószö­vetségben. 50. Egymáshoz közelálló családok tagjai között áll fenn. Függőleges sorok: 1. Huszárrosté­lyos. 2. Két rokon művészeti ág. 3. A kályhás. 4. Gazdasági eszköz. 5. Török sapka. 6. Ehelyütt. 7. 50 és 100 római számmal. 8 de Lisle. Charles Marié francia költő. 9. Sok szénvegyületben előforduló gyök. 10. Arra mondjuk, aki kiváló tulajdon­ságokkal rendelkezik. 11. Saját gon­dolat, eszme. 12. 1848 előtt a politi­Esőre áll az idő. Nyüzsgött a hangyaboly, mintha valaki ráta­posott volna. A picike, szorgos népség szétszaladt az erdőn, be­futotta a repedezett, esőre váró földeket. Csak az öregek marad­tak otthon. A boly alsó folyosóiba cipelték a tojásokat. Meleg föld­del takarták be, aztán kiültek a kupac tetejére egy utolsót sütké­rezni. Arra jött egy farkas. Bosszús volt szörnyen, mert egész délután kergetett egy ugra-bugra nyulat, mégsem tudta nyakoncsípni. Li­hegett. Nyelve hosszan lógott. Le­ült hát pihenni a hangyaboly elé. Az öreg hangyák tisztességtu­dóan köszöntötték: — Egészségedre váljék az ebéd, farkas koma! Bosszús volt a farkas, amiért a jókívánság megint észébe juttat­ta a délutáni kudarcot és ráför­medt a békésen sütkérezőkre: — Elhallgassatok, mert tüstént szétrúglak benneteket, a vakond­túrástokkal egyetemben. A tisztességtudó hangyák igen megrökönyödtek. Honnan tudhat­ták volna szegények, hogy a far­kas hoppon maradt a nyúlvadá­szaton. kai jogok kizárólagos birtokosai vol­tak Magyarországon. 16. Nagy er­dei vad. 19. Személyes névmás. 22. Pillangó. 23. Rabságban van. 29. Női iparos. 30. Engem — több nyel­ven. 36. Testrész. 39. Hóhér. 41. So­mogymegyei kisközség. 42. Címzés röviden. 43. Mázol. 44. Vonatkozó névmás. 47. Buzdító szó. 48. És — latinul. 49. Távolodást fejez ki. Február 4-i számunkban közölt ke­resztrejtvényünk megfejtése: Víz­szintes: 1. Ilonka. 6. Baroda. 12. Berti. 14. Niton. 15. Aba. 16. Visio. 19. Eti. 20. Ni. 21. Simándi. 23. Ám. 24. Evez. 26. Erg. 27. Gála. 29. Ges. 31. Heg. 32. Pirománikus. 34. Nek. 35. Röt. 37. Arai. 39. Lil. 41. Tiro. 43. Na. 44. Öregedő. 47. At. 48. Apa. 50. Egyed. 51. És a. 52. Dinom. 54. Dávid. 56. Adalia. 57. Odaadó.— Függőleges: 1. Ibanez. 2. Lehív. 3. Ora. 4. Nt. 5. Kivi. 7. Anód. 8. Ri. 9. Ote. 10. Dotál. 11. Animál. 13. A sárga kígyó. 17. íme. 18. Ing. 21. Szerelő. 22. Igekötő. 25. Egina. 28. Aguti. 30. Sok. 31. Hív. 33. Kanada. 36. Pótadó. 38. Rapid. 39. Leg. 40. Lee. 42. Rasid. 45. Remi. 46. Dddd. 49. Ana. 51. Éva. 53. Ol. 55. Aa. Egyikük nem állhatta meg és visszakérdezte a morgolódót: — Ugyan, kedves farkas koma, mit vétettünk, hogy köszönté­sünkre haragosan felelsz? Több se kellett a farkasnak! Kivicsorította a fogát: — Még kérdőre is mertek vonni, ti semmirekellők? Azzal nekiesett a bolynak és egyszeriben szanaszéjjel rúgta. Aztán, mint aki jól végezte dol­gát, nagy hangosan odébbállt. Még a fülét is billegette afölötti elégedettségében, hogy a tehetet­len kicsinyeken mérgét kiadhatta. Jött haza serényen a hangva­néipség, rogyásig cipelve a sok­féle ennivalót. Hanem mikor a szétrombolt bolyocskát meglát­ták, még a lélekzetük is elállt. Amerre csak néztek, öregek tete­mei hevertek, fiókák tojásai fe­hérlettek. Szemezni kezdett az (.¥* Nem volt idő a kesergésre. Füvek tö­vébe, fák repedésébe bújtak hát, hogy vízbe ne ves uenek. Késő este fogtak hozzá a te­metéshez, meg a romok eltakarí­tásához. Telt-mult az idő, A bolyocska Napjainkban nagyon sokszor hall­juk „Népi demokrácia". Dé tudjuk-e egyáltalán mit jelem ez a szó? Ne­künk anyáknak legfontosabb ezt tud­nunk, mert mi vagyunk felelősek első­sorban gyermekeim? helyes nevelésé­ért, sorsáért, jövőjéért. A népi de­mokrácia szó azt jelenti, hogy a nép fiai irányítják sorsukat, jövőnket, jó­létünket, tehát kormányunk is a nép tiaiból van összeállítva, akik őrködnek a nép szabadságán, a békén, a kultú­rán. A népi demokratikus kormány gon­doskodik rólunk anyákról már attól a pillanattól kezdve, mikor a magzatot a szívünk alatt hordjuk. Már akkor törődik vele, hogy az anyáknak meg van-e a kellő tápláléka, gondoskodik róla, hogy az anya ne tekintse magza­tát tehernek, hanem áldásnak, öröm­nek, a társadalom gyermekének, a mindnyájunk gyermekének. A Ňépi demokrácia megadja a dol­gozó nőnek áldott állapota utolsó hó­napjaiban a fizetett szabadságot, in­gyenes szülői otthonokat vehet igény­be orvosi segéllyel együtt és mindjárt gondoskodik mind az anya, mind a csecsemő ápolásáról, sőt gyermekeink kelengyéjéről is Népi demokratikus kormányunk meg is szépiti családi életünket azzal, hogy férjeinknek munkát biztosít a munká­nak megfelelő rendes fizetéssel. Továbbá: melyik kormány tette le­hetővé, hogy mi munkásanyák nya­ralni mehettünk kéthétre ingyen ál­lamköltségén? ... Ez a múltban csak a kiváltságosoknak adatott meg, akik­re mi csak dolgozhattunk és még ők néztek le bennünket. Nem tartottak „ember"-nek, ,,egyenrangú"-nak és ezt annyira éreztették velünk, hogy ez évszázados lenézés és elnyomás által az ú. n. „alacsonyabbrendűségi"-érzés fejlődött ki bennünk. „Hétrétre hajló felfelé alázatos, lefelé bicskázó", „sza­badságra képtelen, az igát meg nem bírja" és más szállóige járt rólunk, amelyek nyoma még soká lesz rajtunk. Fogjunk össze dolgozó szlovák asz­szony testvéreinkkel, együtt épiteni népi demokráciánkban a szocializmust. Építsétek ki e testvéri szellemet. Léte­sítsetek kultúrszervezeteket, gyerme­keinknek óvodákat, a felnőtteknek kul­túrotthonokat. Tanuljatok, hogy ti is tanítani tudjátok gyermekeiteket és ami szintén fontos: tudjátok megér­teni a férjeteket, a férjek pedig ben­neteket az új társadalmat újjáépítő munkában. Tudatában kell lennünk mindnyájunknak, hogy milyen nagy fe­lelősséggel tartozunk e társadalomnak, amikor~ mi anyák vesszük kezünkbe az új ember palánta nevelését és sorsát. Mi vagyunk felelősek, hogy a sok ál­dozat és szenvedés árán megszerzett újra megépült, de a hangyák nem felejtettek. Történt egyszer, hogy a farkas csapdába lépett és nagy kínos­keservesen, csapdástól együtt az erdőbe vette be magát. Vonítva feküdt le egy bokor alá. Veszté­re éppen a hangyaboly közelébe. Meglátta ezt egy öreg hangya. Összedörzsölte első lábát. Olyan élesen adott jelt, hogy népe még az erdő legtávolabbi zúgában is felfigyelt rá. Valahány hangya csak volt, mind összefutott — Itt van a gyilkos, aki öre­geinket, fiókáinkat megölte. Sok kicsi sokra megy! Tanítsuk mó­resre! így kiáltozott az öreg hangya és nekivágott a farkas lábikrájá­nak. A kicsi nép, <--'--* valami mérges, fekete folyam — utána! Ellepték a farkast t tőtől-tal­pig. Szúrták, ahol érték. Hiába is próbált őkelme szabadulni. A csapda is fogta, a szúrások is gyengítették. Nem tartott sokáig a tusa. Fekete tajtékot hányva nyúlt el a bokrok alatt. * * » Ha erdőben jártok és farkas­csontvázat láttok, jól nézzetek körül. Találtok a közelében egy serény hangyabolyt is, nagyob­bat, mint a régi. És ha jol oda­figyeltek, talán azt is megértitek, mit duruzsol a kicsi nép. Ha nem értenétek, elárulom előre: — Ne bántsd a védtelen kicsi­nyeket. Ha mégis meg+'-red, jaj neked, mert ha összefognak, sem­mi hatalmasság nem tud ellen­állni haragjuknak. szabadság necsak papiron legyen, mint írott malaszt, hanem valóság­ként szálljon gyermekeinkre. Magyar dolgozó anyák! Figyelnünk kell akkor is, hogy gyermekeinket az iskolában helyesen neveljék és tanít­sák ..., hogy szocialista szellemben történjék nevelésük és ne tömjék tele a régi maradi, népbut'tó, nyárspolgári csökevényekkel zstnge agyukat. Ma­gyarázod-e gyermekednek, ismered-e magad a szocializmust, a szocializmus tudományát? Ha katonának megy fiad, mondod-e neki, hogy míg mi itt épít­jük a szocializmust, neki kötelessége vigyázni, őrtállni a kivívott szabad­ság felett, nehogy megismétlődjék a szörnyű pusztítás és rombolás, rette­gés, elhurcolás, kínzás, deportálás és ne legyen újra sok-sok millió áldozat s ne pusztuljon el újra anyi sok érté­kes anyagi jószág... Figyelmezte­ted-e lányod, a fiad, aki a gyárban dolgozik, hogy a gyár a mienk, ma­gunknak dolgozunk és magunknak építünk? ... vigyázz-e a szabotálokra! Jelenteni kell azonnal, ha valahol akár­ki termelés mulasztást, szándékos ter­melési zavart, kárt, géprongálást stb. okoz. Minden dolgozónak az legyen az érdeke, hogy minőségben jobbat, mennyiségben többet termeljen. A város a falusi dolgozóknak terme, li a traktort, az ekét, az ásót, a kapát. a bőrt és szöveteket. Minden városi, gyári laboratóriumi munka a falusi dolgozó nép megsegítésére és élete könnyítésére van és így egymás nél­kül az élet lehetetlenség. Gondoljatok csak vissza a múltba, kérdezzétek az öregeket, milyen is volt az a földmun­ka, mikor nem voltak gépek?_ A falu földműves dolgozói kenyér, hús, tej, vaj, baromfi, tojás stb. termékek ter­melésével viszonozzák a város segít­ségét. Mi egy nagy gyár vagyunk és tudjuk, hogy ebben a gyárban csak úgy érdemeljük meg a kenyeret a földműves néptől, ha dolgozunk és a legjobb gépeket és iparcikkeket adjuk nekik érte. Csak így lehetünk a népi demokrácia jó polgárai, az új szocia­lista világrendnek elvtársai, katonái Csak a munkából, a szocialista terme­lésből fakad a jólét. így gondolkodva lehetetlenség, hogy ne értsük meg egymást és ne ismerjük fel azt, hogy egymásra vagyunk utalva a városi dol­gozó és a falu dolgozói. Tehát élet­fontosságú szükségünk van arra, ma­gyar dolgozó nők, hogy mi is egysé­gesen sorakozzunk fel a világ béke­szerető asszonyaink zászlaja alá és kéz a kézbe együtt működjünk szlovák népi demokratiku nőtestvéreinkkel. Egy magyar dolgozó nő, egy népi demokratikus anya. Solc Mária. A francia nők segítsége a vietnami háború befejezéséhez „Esküszünk, hogy . folytat­juk és fokozzuk a harcot a gyalázatos vietnami háború megszüntetéséért!" Ezt a fel­írást viseli a zászló, amelyet a francia asszonydelegáció nyújtott át az Ázsiai Nökon­gresszuson Veitnam asszonyai­nak. S tolmácsolta Jeanette Vermeersh a francia anyák üzenetét is: „nem vagyunk hajlandók fiaink életét áldoz­ni az imperializmus és a fran­cia burzsoázia üzleti vállalko­zásaiért." A francia gyarmatosítás több mint 80 éve tartja uralma alatt Vietna­mot és valóságos rabszolgaságban a vietnami népet. E nép azonban nem szűnt meg küzdeni a gyűlölt, rá­kényszeritett iga ellen. A gyarmati élet minden egyes esztendejében for­radalmi megmozdulásokra kerül a sor, melyeket vérbefojtottak. E hosszú küzdelem alatt azonban a vietnami nép nemzeti öntudata szün­telenül nőtt és ma már olyanfokú politikai érettségig jutott, melyet többé soha senki sem vitathat el. Mindebben a vietnami asszonyok igen tevékenyen kiveszik részüket és jelentős szerepet játszanak. Amióta 1930-ban megalakult Indo­kínában a Kommunista Párt, a pa­rasztok és munkások tömegei foly­tatják a harcot a nemzeti felszaba­dulásért és demokráciáért 1945 augusztus 15-én a népi nem­zetgyűlés parancsot adott az általá­nos félkelésre, az 1945 augusztus 15-i forradalom pedig kormányra juttat­ta a vietnami demokratikus köztár­saságot, melynek elnöke Ho-Chi­Minch 1945 szeptember 2-án ünne­pélyesen kinyilvánította Vietnam függetlenségét. Közben azonban Európában a je­lentékenyen megggyöngült impe­rializmus még jobban meg akarta erősíteni uralmát Afrika és Ázsia gyarmati országaiban. Ezért Ázsia, pontosabban Délkelet-Ázsia orszá­gaiban új háborút indított a mind­eddig elnyomott népek növekvő füg­getlenségi mozgalma ellen. Ho-Chi-Minch hősies és a győze­lembe vetett tántoríthatatlan hitével vezeti a harcokat és rövidesen befe­jezi szabadságharcát és megtisztít­ja Vietnam területét teljesen az im­perialista elnvomóktól. Ebben a di­csőséges küzdelemben a vietnami nép küzdelmén kívül résztvesz az egész világ békefrontja, de különösen Franciaország öntudatos dolgozói. Míg egyik oldalon a francia katonák parancsra résztvesznek a vietnami nép szabadságküzdelmének elnyomá­sában, a másik odalon a Kommunis­ta Párttól vezetett, az internaciona­lista szolidaritás szellemében ne­vedlt munkásság a legmesszebbmenő segítséget nyújtja, úgyhogy a kor­mány hadmozdulatait nem tudja ke­resztülvinni. Ebben a harcban a békéért nagy szerepük van a francia nőknek is. A francia asszonyok demokratikus szövetsége és a francia leányok egyesülete jelentékeny és felbecsül­hetetlen munkát végez. A francia asszonyok leveleket intéztek a gyári dolgozókhoz, akik a hadiüzemekben dolgoztak és követelték, hogy ne termeljenek háborús célokra. A már nagyszámú elesettek özvegyeivel, anyáival tüntetéseket rendeztek, me­lyeken követelték az expedíciós had­sereg visszavonását és január 25-én nagyarányú tüntetés volt a párizsi Téli Sportcsarnokban, amelyen 30 ezer elszánt békeharcos vett részt. A francia leányok egyesülete pedig Marseilleban olyan nagyszabású til­takozást rendezett a háború folyta­tása ellen, amely rettenthetetlen bá­torságukról tett tanúságot. Ezek a konkrét akciók és a nők lelki hatása környezetükre a leg­eredményesebb következményeket mutatják. Az asszonyok lelkesedése és meggyőződése sohasem múlik el nyom nélkül a környezet felett. Már beállítottságuknál fogva szívósan tudnak harcolni gyermekeikért, fér­jeikért. Ezt nem én állapítottam meg most, hanem mindnyájan tud­juk, hogy senki olyan áldozatokat gyermekeikért nem tud hozni, mint az édesanya. Természetes tehát, hogy a francia anya ismerve a háború er­kölcstelen imperialista célkitűzéseit, mindent el fog követei, hogy meg­akadályozza gyermekeinek feláldozá­zását azért, hogy az imperialisták hódító törekvéseit támogassák. A francia Kommunista Pártnak si­került a francia nép tömegeit meg­győzni a vietnam háború erkölcste­lenségéről és szolidaritásuk a vietnami szabadságharcosokkal törhetetlen. Vannak olyan üzemek, ahol a dolgo­zók kényszerítették a vezetőséget a háborús termelés beszüntetésére. A hadi felszerelést gyártó üzemekben sztrájkokat szerveztek. Az egész or­szágban gyűjtéseket rendeztek a saint- nazairei dokkmunkások támo­gatására, akik továbbra is megtagad­ják a hadianyag kirakását, mindan­nak ellenére, hogy már néhány hónap óta munka néikýl vannak. Ugyanitt a lakosság a Power" nevű hadihajó­nak a kikötőbe való megérkezésekor tüntetést rendezett és a következő röpiratokat osztották szét francia és angol nyelven a matrózok között. ..Te­gyétek ártalmatlanná a Wall-Street őrültjeit és gonosztevőit, ml majd foglalkozunk a saját őrültjeinkkel és gonosztevőinkkel és így majd meg­nyerjük a harcot a békéért." A francia Kommunista Párt, amint a fenti példák mutatják felbecsülhe­tetlen és sikeres munkát végzett a há­ború megakadályozására. Ha a mé­lyére nézünk ezeknek a megmozdu­lásoknak, megtaláljuk a nők mozga­tó szellemét. Meg vagyunk győződve róla, ha ezek a sztrájkolok hazamen­nek ós a vietnami elnyomottakkal ér­zett szolidaritásuk miatt nem visznek haza pénzt asszonyaiknak, ezek nem tesznek riekik szemrehányást és nem síránke nak azon, hogy nincs holnap mit főzni .hanem minden erkölcsi ere­jükkel támogatják a férfiakat, hogy kitartsanak ebben a nemes harcban. Azt pedig mindnyájan tudjuk a mult tapasztalataiból, hogy mit jelent a küzdelemben, legyen az a harc akár a munka mezején, akár a harc mezején, az erkölcsi támogatás és öntudat, ami­kor tudjuk miért harcolunk és nem hagyjuk magunkat, mint öntudatlan nyájat terelni és hajtani olyan célki­tűzésekért, amelyek ellen minden em­beri érzésünk lázadozik és ezekben a törekvéseinkben azoktól kapunk tá­mogatást, akik a legközelebb állnak hozzánk. T. M. URBÁN ERNŐ: A farkas meg a hangyák

Next

/
Thumbnails
Contents