Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-11 / 36. szám, szombat

4 U JSZ0 1950 február 11 ötéves terv építője rptikUp- JMiáLy íhíULnJkái rtmlh, It&qjp ciakumt ttxixti hauuirább- tájtiítLk az ötmtL tzmet (p—i) Ha az általános gépesítés korszakában is élünk, mindig akad olyan munka, amit csak az ügyes emberi kéz végezhet el. üzemeink egyes műhelyeiben erősen zakatol­nak a gépek, sodorják « fonalakat, szövik a textilt, cipők, ruhák készül­nek szalagrendszeren naponta ezer­és ezerszámra, — de vannak üzem­osztályok, ahol az iparcikkek elké­szítéséhez szükséges alkatrészeket kézi munkával állítják elő. Idomsze­részeknek nevezik ezeket a dolgozó­kat. Teljes nyugalomra, nagy szak­tudásra, kézügyességre van ehhez a munkához szükségük. Most Prikler Mihály idomszerészt . , , „ , , kerestük fel a Kabel-Gumon óvár­ban aki uzemuk muszerkeszitő műhelyében dolgozik. A legjobb élmun­kások koze tartozik. Teljesítménye állandóan 155—180% között mozog. Épp a pártiskoláztatásról jöhetett ki, mert kezében látom a februári tananyagot tartalmazó füzetet, — Nagy szükségünk van erre — mondja a füzetre mutatva —, mert mindnyájunknak fokoznunk kell marxista tudásunkat' — Fontos, hogy dolgozóink minél többet olvassanak — folytatja ez­után Prikler elvtárs —, ha kevés időnk is jut olvasásra, mert gok a munkánk, mégis meg kell valahogy oldanunk ezt a kérdést. Művelődnünk kell mindnyájunknak. A múltban nem volt módunkban, hogy iskoláz­tassuk magunkat, azért ajánlatos, hogy minél több jó szocialista köny­vet olvassunk el, hogy pótoljuk azt, amit a múltban elmulasztottunk. — 1 A szocialista munkaversenyt csak a mult év októberében kezd­tük el komoly keretek között s ek­kor rájöttünk, hogy a munka terme­lékenységét csak úgy fokozhatjuk, ha a nagyszámú ifjú munkást be­vonjuk élmunkási és újító mozgal­munkba. A KSS IX. kongresszusára mi, műhelybeliek is kötelezettséget vállaltunk. Hárman, én, Sándor Je­nő és Huber István egy újszerű, szép rádiószekrény-mintát csinálunk a kongresszus tiszteletére, amit ápri­lis 25-ig akarunk megszerkeszteni. Acélból csináljuk a formát, melynek segítségével majd futuritból fogják önteni a rádiószekrényeket... Hogy miért tesszük ezt? — Kötelességünknek tartjuk, hogy minden tehetségünkkel hozzájárul­junk az ötéves terv, a munkásha­zánk mielőbbi felépítéséhez. Mun­kaidő után, esténként készítjük a tervrajzokat, gyúrjuk a munkát, hogy még a kitűzött idő előtt eleget tehessünk kötelezettségünknek. — Az emberek már nem szívesen bíbelődnek kézimunkával — mondja ezután a Kabel-Gumon gyár egyik­legjobb idomszerésze — inkább szé­riamunkára mennek... Panaszos szavak ezek. — Egy pár tanonc be is van oszt­va hozzánk, mégis érezzük, hogy gyenge az utánpótlásunk. Mint mes­terek így is örülünk, ha ez a néhány tanítványunk szépen halad, ügyesen , dolgozik... — Ezután már nagyobb súlyt fek­tetünk az utánpótlás biztosítására — mondja ezután vigasztalásul —, kü­lön tanoncműhelyt építünk fel, ahol szaknevelésben részesítik ifjú mun­kásainkat. Prikler Mihály jókedélyű, derék, erős ember. Kissé kopott, olajfoltos kék munkásruhában ül velem szem­ben. Harminckilenc éves. Már régi gyári munkás. 1926 óta dolgozik eb­ben az üzemben. Szavaiból feszélye­zettségét érzek ki. Nem szokta meg. hogy vele ilyen dolgokat beszélje­nek meg. — Sohasem voltam tetszelgő em­ber — magyarázza ezt a zavarát —, munkámért sohasem vártam hálát, köszönetet, mindig szerettem „név­telen katona" lenni... Ezt a sze­rénységet a mult munkásrendszeré­ből örökölte. A népi demokráciában s az eljövendő szocializmus korsza­kában a jó munkásokat, az élmun­kásokat, az újítókat illeti meg min­denhol az elsőbbség. A mult elnyo­mottjai újjáépülő munkáshazánk el­ső tagjaivá válnak. Ezt meg kell ér­teni minden dolgozónak Nem hiába hangoztatjuk, hogy a munka harcot és becsületet jelent s aki ebből a ne­mes küzdelemből hatékonyan kive­szi részét, az társadalmunk legbe­csültebb tagja lesz s nem kell már a munka „névtelen katonájának" lennie, hanem nyíltan kell felépíte­nie a többtermelés és a szocialista munkaverseny fejlesztése érdekében. S egyúttal tanítaniok kell a többi, a még szerénykedő, hátramaradott munkatársaikat, hogy átadhassák né­Mit kik is élmunkási módszerüket is jelent ez? — Ehhez nem kell semmi más, mint jó munkakedv — magyarázza a munkához való új viszonyát saját gondolkodása szerint Prikler Mihály élmunkás —, ha a munkát kedvvel kezdjük, kedvvel végezzük, annak a munkának mennie kell! Aki a szak­májában nemcsak a munkát lártja, hanem szórakozást is talál benne, az könnyen érhet el magasabb teljesít­ményt. A mi üzemünkben is vannak olyanok, akik velem egy síkon ha­ladnak, ilyenek pl. Sándor Jenő, Hu­ber István, Koch József, Krieger Rudolf, Berkes Lajos, a diószegi Ho­lik Gyula élmunkások ... — Közös munkában nevelődünk ki élmunkásokká! Nem egy ember végzi a munkát, egymás segítségére vagyunk mindig utalva. Egyikünk a kézimunkát, a másik a marást, a harmadik az esztergályosmunkát csi­nálja s így jön csak létre munkánk jó eredménye. Egy célért dolgozunk mindnyájan, hogy a termelékenység fokozásával erős alapokon építhessük a szocializmust, hogy utódainknak már könnyebb és szebb életet bizto­síthassunk. — Munkacsoportokban versenye­zünk. Húsz százalékos normatúlha­ladásra köteleztük magunkat, de már mindnyájan jóval többet érünk el. Tervgazdálkodás alapján dolgo­zunk Minden munka elvégzése ha­táridőhöz van kötve és ezért arra kell törekednünk, hogy minél többen kapcsolódjanak be a munkaverseny­be, mert csak így teljesíthetjük fel­adatainkat, termelhetünk többet. Egyúttal fizetésünk is növekedik. — Mit tesztek a szocialista mun­kaverseny terjesztése érdekében? — Oktatjuk dolgozóinkat s meg­győzünk mindenkit a munkaverseny nagy jelentőségéről. Élmunkás mun­kamódszereink és eddigi tapasztala­taink átadásával kívánjuk munka­társainkat bevonni a szocialista mun­kaversenybe. — Két újításom is volt — folytat­ja ezután lelkesen Prikler Mihály. Már nem érzi magát feszélyezve, ha­nem mint öntudatos munkáshoz illik, szabadon, jókedvűen beszél, — nem volt nagy dolog. Kész tervrajzok alapján adták ki a munkát, én meg két tervrajzon úgy alakítottam át a munkamenetemet, hogy azt egysze­rűbben, könnyebben és fele idő alatt végezhetjük el. Nem a jutalom miatt tettem ezt, hanem a hivatásom pa­rancsolta, hogyha tudok, könnyít­hessek a munkánkon. így idő előtt eleget tettünk feladatainknak s a megtakarított munkaidő alatt, más hasznos munkát végeztünk. Azután megtudtam, hogy a Kábel­Gumon gyár az ötéves terv első évét már október 30-án befejezte s így érhették el egész évi termésünkben a 142 százalékot. Az üzem alkalma­zottainak 33 százaléka kapcsolódott be eddig a munkaversenybe. A jö­vőben üzemenként folytatják a dol­gozók meggyőzését és a munkaver­senybe való beszervezését. Eddig 84 dolgozót tüntettek ki élmunkás­könyvecskével. S most, mint hallot­tam, újabb 43 kiváló dolgozót ter­jesztettek fel élmunkásokká való ki­nevezésre. — Ha így fogunk tovább is dol­gozni, szaktudásunkat és szorgal­munkat állandóan fejleszteni és ez­zel a termelékenységet növelni, bí­zunk abban, hogy csaknem egy év­vel hamarább teljesíthetjük az öt­éves tervet! Nem szépítgető, tetszelgő szavak ezek, hanem határozott, szilárdaka­ratú munkás nagy erőfeszítéséről tesznek tanúságot. A munka új har­cosai, mint látjuk, erőteljesen ha­ladnak a szebb jövő útján. II hektárhozam emelése egyik f öfeladatunk ĎuriS miniszter beszéde a parlamentben Ďuriš földművelésügyi miniszter a nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsá. gában bejelentette a tervteljesítés ed­digi eredményeit. A búza 99 száza­lékban, rozs 120 százalékban, árpa 89 százalékban, zab 106 százalékban, cu­korrépa 90 százalékban, kukorica 111 százalékban, burgonya 92 százalékban, kapástakarmányok 92 százalékban let­tek teljesítve. A gabonaneműek hoza­mát illetően a következő eredményeket érték el. Búzahozamban a terv 106 százalékának tettünk eleget, árpában 93 százalékban, zab 106 százalékban, rozs 106 százalékban, kukorica 94.5 százalékban, cukoriépa 78 százalék­ban, kapás takarmányfélék 86 száza­lékban, répa 80 százalékban, komló 64.5 százalékban, takarmány 90 száza­lékban. A kapásnövények, valamint a komló alacsony százalékos teljesítésé­vel egyáltalában nem lehetünk meg­elégedve. Jól tudjuk — folytatta be­szédét Ďuriš miniszter, mit jelent lakosságunk élelmezése szempontjából a cukor szabaddátétele, mit jelent a komló kivitele és mit jelent az állatte­nyésztés szempontjából takarmány­alapjaink bővítése. Szlovákiai viszony'atban a százalék, számok még alacsonyabbak, igaz meg kell állapítani, hogy Szlovákiában is emelkedőbb tendenciát mutat a hek­tárhozam. De a kapásnövényeknél a he'yzet még mindig az, hogy az ered­mények igen alacsonyak. A cseh or­szágrészekben, valamint Szlovákiában is a vetőmag szükségletet terv sze­rint fedezzük. A vetőburgonyával már nehézségeink vannak. A földművesek nem tartották be az előírt vetési terü­leteket és a hektárhozam is alacsony, így a szerződéses kötelezettségeknek sem tettek eleget. A hektárhozam emelése tekintetében így egyik kulcs­problémánk, hogy szaporítsuk a vető­mag és a vetőkrumpii területeket. Ďu­riš fö'.dműve'ésügyi miniszter ezután bejelentette, hogy a kormány behatóan foglalkozik a problémával, hogyan ér­je el, hogy minden egyes földműves műtrágyát használjon. A he'yi Nem­zeti Bizottságok az ötéves terv fo­lyamán törvény útján felhatalmazást nyernek a műtrágyázás kötelező beve­zetésére. Ha valaki azzal a kifogással él, hogy beszolgáltatási kötelezettsé­gének eleget tenni nem tud, a helyi Nemzet iBizottság meg fogja vizsgál­ni, hogy a panasztevő földműves vaj. jon használt-e műtrágyát. Az egysé­ges földműves szövetkezetek, az egy­séges földműves szövetséggel karölt­ve a műtrágya közös átvételét fogják megszervezni és így a műtrágya szál­lítási költségei is alacsonyabbak lesz­nek. A TERVEK TELJESÍTÉSE AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN. Ami az állattenyésztés eredményeit Illeti, meg kell állapítanom, hogy a szarvasmarhaállomány számára előírt terveket teljesítettük. Az eredmény itt 108 százalék volt. A teheneknél a ter­veket 98 százalékban értük el, míg a sertéseknél az előírt terveket jóval túlszárnyaltuk, amennyiben 113.3 szá­zalékot mutatnak ki. A sertéseknél túl­léptük azt a számot, amelyet az öt­éves terv végéi e keilene elérnie. A birkatenyésztésben 104 százalékos a tervteljesítés, míg a baromfinál 108 százalék. Azonban az állatok hasznot­hajtóságával nem lehetünk megelé­gedve. Ha tehát értékeljük az ötéves terv első öt esztendejének eredményeit, úgy azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a régi módszerekkel nem lehet emelni sem a hektárhozamot, sem a munkaproduktivitást, sem az állat hasznothajtását. Meg kell állapíta­nunk, hogy a régi formákkal még csak élelmezés biztosítását sem tudjuk elérni, nem tudjuk biztosítani, kis- és középföldműveseink életszínvonalának emelését, nem is beszélve arról, hogy ezeknek következtében a tervezett mezőgazdasági invesztíciókra sem ke­rülhetne sor. Az eddigi példák minden kétségét kizáróan igazolják, állapította meg Ďuriš miniszter, hogy az előttünk álló feladatokat egyedül a szövetkezeti szervezett munkával tudjuk teljesíteni. MEZŐGAZDÁSÁGUNK FELADATAI AZ ÖTÉVES TERV MÁSODIK ESZTENDEJÉBEN. Az ötéves terv második esztendejé­nek munkamegszervezése érdekében ki kell használni az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek első évben szerzett tapasztalatait, az első munkaeredmé­nyeket. A kormányhatározatot, amely a tavaszi mezei munkák biztosításáról szól, be kell tartanunk és a munkák során élen járó munkát kell nyújtani az Egységes Földműves Szövetkeze­teknek, az állami birtokoknak és az állami gépállomásoknak. E három szervnek ebben az esztendőben példát kell szolgáltatniok mindenekelőtt azon feladatok megoldása tekintetében, ame­lyeket kormányunk kötelességünkké és feladatunkká tett a burgonya, cu­korrépa, komló, zöldség, gyümölcs és takarmánytermelés növelése érdeké­ben. ÜJ GÉPEK A MEZÖGAZDASAG. BAN. Ďuriš miniszter ezután hangsúlyoz­ta, hogy állandóan arra kell törekedni, hogy a tehenes igákat kiküszöböljük. Erre elsősorban kell törekedniök az Egységes Földműves Mintaszövetke­zeteknek, de egyáltalában minden EFSz-nek. A helyi Nemzeti Bizottság­nak a helyj Egységes Földműves Szö­vetséggel karöltve keresztül kell vin­nie a községében, hogy a munka jó szervezettségével, tervszerű végre­hajtásával, a gépek tökéletes kihaszná. lásával kiküszöböljék a tehenes igá­kat. Igen-igen fontos mezőgazdasá­gunk szempontjából, hogy most a ta­vaszi mezőgazdasági munkálatok so­rán új gépekkei indulunk neki a mun­kának, kombájnokat gyártunk, ame­lyek a burgonya, répa és gabona be­takarítását meg fogják egyszerűsíte­ni. A gépek rendszeresítése azonban megköveteli azt is, hogy tökéletesen ki. használjuk őket, ezért minden község vezetőségének elsőrendű feladata le­gyen, hogy a község határában ma­gánkézben lévő gépeket azonnal felvá­sárolja. II bratislavai üzemek válaszolnak Považská Bystrica kihívására (S. J.) Az elmúlt napokban értekez­letre gyűltek össze a bratislavai na­gyobb nemzeti vállalatok vezetői. Az értekezlet során határoztak azokról a kötelezettségekről, amelyeket a szo­cialista munkaverseny formájában a KSS IX. kongresszuára magukra vál­laltak. Határozatot hoztak, hogy a považskábystricai Klement Gottwald­művek munkaverseny kihívását elfo­gadják és a szocialista munkaverseny keretében egyesült erővel igyekeznek jobb termelést elérni. A dolgozóknak a szocialista munka­verseny iránti lelkesedésének legjobb bizonyítéka, hogy a bratislavai üzemek dolgozói még egymás közötti munka­versenyt is indítottak. A Kommunista Párt üzemi szervezetének tanácsa az Apo'lógyár üzemi éttermében tartandó gyűlésre az alábbi nemzeti vállalatok vezetőit hívta meg: Tesla, Kábelgyár, Gumongyár, Stollwerck, Matador, Cér­nagyár és Dynamit Nobel. A Finom Mechanikai-üzem megbí­zottai előterjesztették az összmunkás­ság válaszát a szocialista munkaver­senykihívásra. Sloszár elvtárs beveze­tő szavai után az Apollógyári munká­sok megbízottja előterjesztette a vál­lalt kötelezettségeket. A munkásság elvállalta az önköltség csökkentését, az üzem technikusai együttműködnek majd az élmunkásokká! és a munkás­újítókkal. Ezenkívül üzemi iskolát lé­tesítenek, ahol a segédmunkásokat rö­vid idő alatt szakmunkásokká, az erre alkalmas szakmunkásokat pedig" mes­terekké, illetve előmunkásokká képe­zik át. így biztosítja az üzem, hogy ele­gendő és szakképzett munkása legyen és felvehesse a szocialista munkaver­senyt a szakma minden ágában. A Fiiom Mechanikai-üzem dolgozói vállalják az igazolatlan mulasztásoknak és az indokolatlan kimaradásoknak tel­jes megszüntetését. Vállalják továbbá a selejt csökkentését is. Ezenkívül vállalják az élmunkásmozgalom lehető legszélesebb kiterjesztését. A Kábelgyár dolgozói a munkaver­seny keretén belül a sztahanovista módszer elterjesztését és a munkamód­szer átadását vállalják. Ha tehát va­laki egy elavult gyártási eljárást a sa­ját tervei szerint meggyorsít, illetve tökéletesít, úgy ezt a módszert átad­ja dolgozótársainak is. Ezenkívül a munkásság védnöksége alatt álló Ro­hovee községbe mezőgazdasági gép­javítóbrigád rendszeres kiküldését is I vállalja. A gyár kultúrbrigádja szintén rendszeresíti a falujárást, hogy ezzel is kifejezésre juttassa az ipari mun­kásság szolidaritását a kis- és közép­parasztsággal. A Stollwerck-gyár dolgozói is kö­telezettséget vállalnak az újítómozga­lomnak kiterjesztésére, úgyhogy mun­den munkamenetet végző csoport, il­letve egyén az újításokat alkalmazni fogja. Ezenkívül a védnökségük alatt álló sem'cai kerületben két egységes földművesszövetkezetet alakítanak, va­lamint vállalják a megállapított nor­mák lehetőségszerinti túlteljesítését is. A Matador-gyár dolgozói vállalják az élmunkásmozgalom kiterjesztését. A gyár műszaki dolgozói kötelez­ték magukat, hogy az újítókkal együttműködnek. Terveik kidolgozá­sában támogatni fogják az újítókat, valamint igyekeznek az újításokat minél előbb a gyártásban érvényesí­teni. Ezenkívül a gyár dolgozói egy­hangúan elhatározták, hogy a nyá­ri szabadság ideje alatt aratási mun­kát fognak végezni a védnökségük alatt álló községben. A Tesla-gyár dolgozói vállalják az igazolatlan mulasztások teljes meg­szüntetését, szocialista munkaver­seny keretében az egyéni és csoport­normák tűltejesítését, a futószala­gon való gyártási módszer beveze­tését, ott ahol ezt a módszert még nem alkalmazzák. A Dynamit-Nobel-gyár dolgozói elhatározták, hogy az üzembe ötös szakbizottságot küldenek, amelynek az a feladata, hogy az élmunkások­nak és újítóknak problémáik meg­oldásában támogatást nyújtson. To­vábbá az élmunkások számát 17 szá­zalékről 21 százalékra emelik és az igazolatlan mulasztásokat megszün­tetik. A Gumon-gyár dolgozói egy fon­tos megrendelésnek idöelőtti leszál­lítását vállalják magukra. Ez a meg­rendelés nemzetgazdasági szempont­ból az elektromos ipar számára igen fontos, ezért az üzem minden dol­gozója lelkesen helyeselte a megren­delés időelőtti elkészítését. A Cérnagyár dolgozói újabb mun­káskáderek kiképzésével, az ötéves terv minőségi és mennyiségi túltel­jesítésével vesznek részt a munka­versenyben. Ezenkívül előfizetés­gyűjtő mozgalmat is kezdtek, előfi­zetőket szereznek a Pravdánali, a magyar nemzetiségű elvtársak pedig az Üj Szónak. Egyik üzem a másik után jelenti be részvételét a szociális munkaver­senyben. Ebből az egyöntetű és őszinte lelkesedésből, mely ezekből a kötelezettség-vállalásokból árad, kivi­láglik, hogy a mai munkásosztály milyen más szellemben él és gondol­kozik, mint a tőkés elnyomás alatt sinylődö, imperialista járomban nyö­gő munkásrétegek. Az ilyen új szel­lemtől vezetett dolgozók megsegíte­nek bennünket abban a törekvésünk­ben, hogy tervgazdálkodásunkat si­keresen megvalósítsuk, népgazdasá­gunkat megerősítsük s ezen keresz­tül egész dolgozó népünk életszín­vonalát állandóan emelhessük. 220.000 fémmunkás sztrájkja Franciaországban Csütörtökön 16 órakor a fran­cia autógyárak 220.000 alkalma­zottja beszüntetne a munkát. A francia autógyárak munkássága ezzel a tüntető sztrájkkal két fő követelésének teljesítését köve­teli: 1. Követeli a 3000 frankos rendkívüli drágasági segélynek azonnali kifizetését és 2. a 20.000 frankos havi létminimum elisme­rését. Az összes francia autógyá­rak munkássága csütörtök este manifesztációs táborokat rende­zett. Párizsban a sportpalota zsú­folt termében tartották manifesz­tációjukat. A 220.000 munkás tün­tetéséhez csatlakozott a francia hajógyárak 30.000 főnyi dolgozó­ja, akik szintén béremelést köve­telnek. A délfrancia Toulon kikö­tőben, ahol az ottani hajógyárak­ban több mint 8000 munkás dol­gozik, a gyár kapuit erős rendőr­különítményekkel őrzik.

Next

/
Thumbnails
Contents