Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-10 / 35. szám, péntek

U J SZO 1950 február 10 A Mozdmygqdcfran... A brianszki mozdonygyár rugóműhelyében termelési értekezlet Van. Nem hiába verődött össze ennyi ember. Két legöregebb munkás, Redin és Glumakov páros versenyének kiértékeléséről van szó. A két öreg munkást régi, megbonthatatlan barátság, a munkásévek kötelékei fűzik egymáshoz. Amikor háború volt, együtt védték meg az ellenségtől a drága gépeket és most... — ... Most példát mutatnak arra, hogyan kell velük bánni, hogy többéit termelhessenek. Komoly feladat elé állították a termelési értekezlet résztvevőit. Csakugyan nehéz meghatározni, hogy a nemes vetélkedésben melyik szerezte meg az elsőbbséget. Mindketten három normát meghaladó teljesítményt nyújtanak, egyikük is éppen olyan elmés újító, mint amilyen nyughatatlan, mindent észszerűsíteni akaró ember a másik. Amikor Glumakov szerszámainak élettartamát háromszorosára meghosszabbította, Redin úgy osztotta be a sajtológép munkáját, hogy az soha ne járjon üresen. Ez pedig egy műszak alatt újabb ütések ezreit — késztermékek újabb ezreit jelenti. Az értekezlet elnöke megszólal: — Felkérem Glumakov és Redin elvtársakat, beszéljenek módszereikről. Tanulni szeretnénk tőlük. Tudjuk, hogy amit mondanak, épülésünkre szolgál. A vetélytársak egymásra néznek, egyik sem akar felszólalni. Mintha feszélyezné őket az általános érdeklődés. Némi vonakodás után Redin feláll. Olajos ruhája fénylik. Zömök alakját bolseviki öntudattal egyenesíti ki. Fegyelmezetten, de érezhető nyomatékkal veszi sorra mindazt, amit el akar és el tud mondani: — A termeléshez lélek kell. A műhely szeretetével nem fér meg a lelketlen, gépies, hozzáértés nélküli munka. A termelésnek titkai vannak. Ezeket észrevenni, fejtegetni és megoldani csak lelkiismeretes munkás tudja. Felfedni a titkokat és nem véka alá fedni a termelés tudományát, csak munkaszeretettel lehet... Amikor Alekszander Csutkih eredményeit tanulmányoztam, megláttam Csutkihban azt a mély bolsevik vonást, amelyet a munkaszeretet alakított ki a kiváló sztachanovistában. Redin befejezte, de a kérdések özöne zúdult rá. Megfelelt mindegyikre. A fiatal munkások egyszerűbb kérdéseikre épúgy megkapták a világos választ, mint a mérnökök, akik a sajtolás átszervezésének redini elgondolása és kivitelezése felöl érdeklődtek. Redin ismét átéli újításait. Beszél róluk. Látni rajta, hogy velük él, a sziporkázó ötletek kipattanásától kezdve, a gátak, akadályok szétzúzásán keresztül, az újítás létrejötte — alkotást betetőző siker nagyszerű pillanatáig. Kezdeményezései meglepően bátrak, sőt túlon-túl vakmerőek, de gyakorlatilag mindig indokoltak. A műhelyben dolgozók talán még soha nem látták olyan világosan, hogy a kommunisták képviselik a szervező erőt a szocialista versenyben. Redin, ez a kitűnő bolsevik, mintha maga után vonná az egész műhely teljesítményét és a pártszervezet az, amely felkarol minden újítást, gondoskodik arról, hogy tevékenyen továbbfejlesszék. Az értekezlet után az emberek áradata kiömlött a kapun. Fiatal és idősebb munkások, munkásnők, a fiatalok, akik az üzemi iskolában tanulnak, mérnökök és művezetők — mind vitték magában azt, amit ma Redintől tanulták. Szeretni kell a munkát és szeretni a gyárat, ahogy az ember a hazáját szereti! ... S reggel, mikor a levegő tiszta fénye beomlik az üzem üvegablakain át a műhelyekbe, ahol a gépek felületén ragyog a festék lakkozása és csillognak a fogantyúk, Redin ott áll a sajtolj előtt. Hazafi a gyárban! Mielőtt a munkához kezdene, egy percig némán tekint a gépre, de magában beszél hozzá: — Aía, remélem, ismét jól dolgozunk együtt! A gép, mintha értelmes lény lenne, alkalmazkodik mesteréhez. Odébb zúg a villanymotor, zakatol a kovácsológép fogaskereke. Már rákapcsoltak! — gondolja Redin. Eres keze megszokott mozdulattal nyúl a sajtoló indítókarja felé. A gép gyengén remegni kezd, lassan kinyílik, majd becsukódik acélszája és Redin szava fiatalosan cseng, amikor kiadja a vezényszót: — Adjatok fémet! • Egy szovjet repülőmodellező űj rekordja. A mult év augusztus hó 9-én Jurij Zbharov gumimotoros gépével világrekordot állított fel. Gépével több mint 22 és fél km-t repült. A repülésről szóló összes adatokat és a modeľ.t Zaharov beküldte a Nemzetközi Repülőmodellező Szövetségbe. V. KOSZOV: Az emberi késtől irányított víz megtermékenyíti a szovjet szántóföldeket A kurszki kerület rakityani járásában M. I. Kalinin kolhoznak újonnan kiépített öntöző hálózata van A kolhoztagok a Pena folyón gátat építettek és a felgyülem ett vízmennyiséget öntöző csatornák hálózata segítségével elvezették a kolhoz szántóföldjeire, ahol őszi búzát termelnek. Az így öntözött szántóföldekről a kolhoz hektáronként 25—30 mázsa tiszta búzát neytrt, am isokkal nagyabb mennyiség, mint amennyit akkoi arattak, amikor a földnek nem volt elegendő nedvessége és az káros befolyással volt termékenységére. 1949-ben a kurszki kerületben már 163 kolhoz építette ki f öntöző csatornáit. A víz megtermékenyítette az eddigi szegény szántóföldeket, ahol az őszi vagy a tavaszi vetés satnya volt, továbbá a cukorrépa ültetvényeket és a kolhozok kertjeit a „Kirov emléke", „Szikra", „Vörös Csillag", „Vörös Október", „Május l-e" és sok más kolhozban. A Szovjetúnióban a mesterségesen öntözött szántóföldtk évről-évre nagyobb területeket tesznek ki. A Szovjetúnióban széleskörű mozgalom keletkezett, amelynek keretében a kolhoztagok maguk építik ki az öntözőcsatornákat, azok rendszerét és a kiszáradt szántóföldeket áldásos nedvességgel látják el. így pl. az 1939— 1942 es években csak Üzbekisztánban saját kezdeményezésükből, saját erejükkel és saját eszközeikkel a kolhoztagok több mint 2 ezer kilométeres öntözőcsatornákat építettek ki és ezekkel több mint 350 ezer hektárnyi területet láttak el vizzel. A kiterjedt és egyre nagyobb eredményeket felmutató öntözéssel kapcsolatos munkálatok lehetővé tették a gyapottermelésnél, hogy azt az 1917-fs esztendő színvonalának négyszeresére emeljék. SIVATAGBÓL VIRÁGZÓ OÁZIS. A Honvédelmi Háború győzelmes befejezése után a Szovjetúnióban az öntözőberendezések kiépítését még inkább fokozták. Az SKbP központi bizottsága 1947 februán ülésén a mezőgazdaság színvonalának emelése céljából mint a főfeladatok egyikét a további öntöző berendelések létesítését tűzte ki és azt hogy a bevetett területek fokozottabb kiterjesztése mellett a nedvesség által termékennyé tett területeken, a Közép-Ázsiában levő és a Kaukázuson túli köztársaságokban életadó vízzel lássák el a középorosz fennsík, a Volgamenti és északkaukázusi, a krimi, az ukrajnai, a nyugatszibériai és a kazahsztáni eddig még öntözetien szántóföldjeiket. A csatornázással lehetővé teszik a kolhozok számára, hogy további területeket vessenek be, amelyek eddig parlagon hevertek és ahol a csatornázás ezután biztosítani fogj<i a termést az év száraz időszakaiban is. Ma már az öntözés a mezőgazdaságban sokkal inkább el van terjedve, mint a háború előtt. Az öntözőberendezések kiépítése, amely nagy iramban folyik, elősegíti nagymértékben a szovjet mezőgazdaságnak megoldania a mezőgazdasági munka termelékenységének további emelését és elősegíti a föld gyümölcseinek nagyobb hozamát, sőt a marhák nevelését is Az 1949-es évben befejezték néhány hatalmas vízgyűjtő medence építését Üzbekisztánban. Sok tízezernyi hektár terület vált újra termőfölddé e hatalmas vízgyűjtő medencék segítségével. Továbbá újra megkezdték a munkát a karakumi sivatag öntöző csatornái kiépítésére a turkesztáni köztársaságban. Az Amudarja folyó keresztül ömlik majd ezen a sivatagon és a sivatagot virágzó oázissá varázsolja. Ugyanez történik a Murgab folyó mindkét partja mentén, melynek vö'gys eddig mezőgazdaság szempontjából teljesen kihasználatlan volt SZÁZEZER HEKTÁRNYI ÜJ TERMŐFÖLD. A szovjet szakmunkások a föld feljavításnál hatalmas munkára készülnek Közép-Ázsiában. A Szir-Dadja és Am-Darja folyók mentén kutató tanulmányokat végeznek, hogy az öntöző berendezéseket az ország e részében a lehető legkedvezőbben oldják meg. A talajjavító és az öntözőmunkálatokon kivul technikai berendezések kivitelét is tervbevették, folyamok gátjainak, villanytelepeknek és általában a vízerő kihasználására szolgáló más építmények felállítását. Ezek az építmények lehetődé teszik Közép-Ázsia mind két hatalmas folyam erőforrásainak kihasználását és sok százezer hektárnyi földet, amelyek eddig parlagon hevertek s amelyekhez eadig emberi kéz nem nyúlt, termékennyé tesznek. Azerbejdzsánban a Nagy Honvédelmi Háború után újra megkezdték a kurakszinszki völgy csatornázásának építését. A Gruzin köztársaságban a tbiliszi Vízgyűjtő medencét építik és gyors iramban folyik a kolhidi síkság öntöző berendezésének kiépítése. A Szovjetunió európai részében is igen nagy méretekben folyik az öntözőberendezések kiépítése a sztyeppéken és az erdős-sztyeppés vidékeken. A nevinomiszki csatorna kiépítése befejezése után itt is megkezdték az öntözőcsatornák hálózatának kiépítését, amely a Kubán folyó vizét a kiszáradt sztavropoli sztyeppékre vezeti el. Az elmúlt esztendőben állami rendeletekkel irányították a csatornázás kiépítését a rosztovi kerület vidékén is. Ezenkívül az állam segítségével folytatják a helyi öntözőberendezések kiépítését, amihez a kolhozok adják a szükséges munkaerőt A kolhozok halastavakat és vízgyűjtő medencéket építenek ki a ta'aj természetes mélyedéseiben, a folyamok találkozásánál. 150—200 SZAZALEKKAL NAGYOBB TERMÉS. A Szovjetúnió sztyeppéin a legközelebbi években több mint 44 ezer halastavat és vízgyűjtő medencét létesítenek. A halastavak és a vízgyűjtő medencék kiépítése hozzátartozik a váltógazdálkodás rendszeréhez, amelyet a Szovjetúnióban alkalmaznak. A váltógazdálkodás rendszerénél a vetésterve, zetet kivá'ó orosz agronómok, Dukucsajev, Koszticsev és Williams állították össze és azok cél jó. a föld észszerű kihasználása. Mivel a csapadék főrésze Közép-Oroszországra esik, ahol a talaj úgyis eléggé termékeny, a csapadék igen gyorsan természetes medrekben jut el a folyamokba és a tengerbe, úgyhogy ezt itt nem lehet a mezőgazdaság szükségleteire kihasználni. Most azonban hatalmas erdősá. vokat ü'tetnek kí a mezők, a rétek, a szántóföldek védelmére, halastavakat és vízgyűjtő medencéket is létesítenek, a földművesek ilymódon felfogják a vetés számára a csapadékot, biztosítják a termés számára az előfeltételeket, tekintet nélküi az időjárásra és az éghajlati feltételekre. A „Forradalom Fáklyája" ko'hoz a tambovi kerületben kétszeres cukorrépa termést takarított be a csatornázással öntözött területekről, mini az öntözetien földekről.. Az orlovi kerület „Október 20 éves évfordulója" kolhoz az öntözött ültetvényekről a dohány háromszorosát takarította be, mint az öntözetien területekről. A voronyezsi, tambovi és orlovi kerületek az 1948. évben az öntözött területekről 150—200 százalékkal nagyobb termést takarítottak be, mint az előző években, amikor földjeiket nem öntözték. 1949-ben a fekete föld középövezetében a csatornázásán sokkal szorgalmasabban folyt a munka mint az elmúlt esztendőkben. Néhány száz kolhoz már befejezte az öntöző berendezések és a csatornahálózat kiépítését és munkájukat sikei koronázza. AZ ALLAM MINDEN ESZKÖZZEL SEGÍTI A KOLHOZOK MUNKÁJÁT. Nem kisebb szorgalommal dolgoznak más vidékeken is a kolhoztagok, a halastavak és vízgyűjtő medencék kiépítésénél, különösen a sztyeppevidékeken, a Szovjetúnió európai részében. Majdnem ötezet kolhoz építi itt a szükséges vízierőműveket, hogy tavaszra, ezidén a vízgyűjtő medencékben felfoghassák a vizet és felhasználhassák a szántóföldek öntözésére és a mezőgazdasági vállalatok vízellátására. Ezenkívül természetesen itt helyi villanyáramfejlesztő telepeket is építenek és más víz által hajtott üzemeket, amelyek a kolhoztagoknak segítségükre lesznek a munka jobb megszervezésében és a munka termelékenységének emelésében. A kolhozok a szárazság ellen folytatott harcukban hathatós támogatásra talá'nak anyag és pénz dolgában is az államnál. így pl. a szovjet állam költségvetése számításba vette az öntöző építményekkel kapcsolatos kutatómunkát és technikai vezetést. Az állami gép- és traktorállomások és főleg az erdővédő állomások a ko'hozoknak fel" értékelhetetlen segítséget nyújtanak a megerőltető munkálatok gépesítésében és a vízerőművek építésében és berendezésében. Az állam költségére a szakmunkások, mechanikusok külön csoportját alakították rneg, akik a kolhoztagoknak segítségükre vannak a vízerőművek berendezésének üzembetartásában és kihasználásában. Az állam a kolhozoknak a szükséges építőanyagot rende'kezésükre bocsátja, továbbá az építkezési berendezéseket, üzem- és fűtőanyagokat és a javításokra szükséges dolgokat is. A Szovjetúnióban az állam segítségével ilymódon megvalósítják a mai idők egyik legfontosabb kívánalmát, amelynek célja az időjárás és éghajlati káros hatások kiküszöbölése, hntry a termés jó legyen és ilymódon elősegítik a kolhoztagok kutlurális és anyagi színvonalának gyors emelkedését és az egész szovjet dolgozó nép életszínvonalának emelkedését. O Ä J Sztálin 70. születésnapjára kiadott „Sztálín"-gyüjtemény Szoszo Dzsugasvili gyermeksége fejezetéből Már messziről látszik a magas világos fahéjbarnaszínű sziklahegység a régi erődítménynél. E hegy lábánál nem nagy városka fekszik. A kertek összefolyó zö'd színéből itt-ott vöröses háztetők vagy szürkés kőből rakott falak kukucskálnak ki. A város a kertekbe rejtőzött el ps a parkok zöld világát fürge habzó folyók ölelik körül szalagjaikkal. Izgatottan lépsz ebbe a városba. Milyen is ez a város? Mi maradt meg be. lőle abból az időből, amikor utcáin és a Kura folyó partjain mint tanuló a kis Szoszo Dzsugasvili szaladgált? Ez a város Sztálin szülőhelye. Itt kezdett kialakulni annak az embernek a jelleme, aki az emberiség nagy korának nevet adott A széles Lenin-utca — a nem nagy déli városka közönséges aszfalttal borított, szélein fákkal végigültetett, új épületekkel díszelgő utcája, az egész várost, egészen az erődítményig kettészeli. A Lenin-utcába kis mellékutcák torkolnak. Ha benézel az egyikbe, vagy a másikba, magad előtt látod a tegnap városkáját Gorit, amely nemcsak a tegnay, de a holnap városkája is. A görbe, mel'ékutcákban régi házak állanak erkélyekkel. A házak ablakai ezekre az erkélyekre nyílnak és talán ezért uralkodik a szobákban homály és talán ezért hűvösek. Ezek a házacskák 70—80 évesek. Ha mellettük elhalad az ember, megcsikordulnak. A lakósok elkerülik ezeket a mellékutcákat. Ott csend van. Igen ritkán zörög ezeken keresztül egy-egy kocsi, vagy halad végig rajtuk egy-egy aszszony agyag korsóval. Gori a széles utcákon él. Az új utcák szélessége az előző kis szűk mellékutcák szélességének háromszorosát teszik ki. Mégis ebben a városkában még elég sok régi ház áll, elég sok elhagyott zsákutcája van és elhanyagolt járdája, bivalyok patájától szétvert kövezete, ahhoz, hogy olyannak képzelhessük el Gorit, amilyennek gyermekkorában Sztálin látta. Lehet, hogy százszor is végigfutott ezen a görbe kis .emelkedő utcán, amely a régi egyházi iskolától a város felső részébe vezet. A bazártól távolabb a kis utcák hirtelen kiszélesednek. A széles térségen egy olyan házacska áll, mint amilyenek körülötte tízesével álldogálnak: egyemeletes kis teglaház A rossz időjárás ellen üvegtető védi, márvány erősíti és vaskerítés veszi körül. A házacska mellett egy vagy másfél méternyi régi kovakő kövezet van. A márványlemezek szorosan csatlakoznak hozzá. Ebben a házban született Sztálin. Itt a pincehelyiség bejáratánál a hűs árnyékban dolgozott Sztálin apja, Visszarijon Ivanovics Dzsugasvili kiváló cipészmester, akinek cipőit az egész Gori városban dicsérték. Itt dolgozott, amíg fiatal és erős volt, amíg a nyomor meg nem hajlította a hátát és idő előtt meg nem öregedett. Az ember az egyik ajtónál benéz az egyik szobácskába. Az egész házban csak két szoba van. A szoba úgy van berendezve, mint csak két szoba van berendezve, mint valamikor: Egy asztal, egy fehérneműszekrényke, a szekrénykén egy réz szamovár (teafőző) és a falióra hímzett zsákocskája Ma ez múzeum. A házacska tiszta. Olyan tiszta és barátsá. gos, mint amilyen akkor volt, mikor itt Jekaterina Georgievna Dzsugazvili élt, vagy mint ahogy őt grúzinul hívták, Keke. Jekaterina Georgievna egyik szomszédnője elbeszéli, hogy Jekaterovna Georgievna művészetét — ahogyan a szegényes háztartást vezette, amilyen szorgos tisztaságban tartotta a házat, öltöztette l'isfiát, — a környéken minden szomszédasszony megcsodálta. Fordította: Cs. K. HIREK • Varsó és Minszk építőinek barátsága. Varsó építőmunkásai levelet kü dtek nemrégiben Minszk újjáépítőinek, melyben a következőket írják: „Az önök önfeláldozó munkájának _ híre igen nagy hatással van a varsói épitőmunkásokra. Ismerjük legkiválóbb építési szakembereik és sztahanovisták nevét és munkamódszereit, akiknek példáját követni akarjuk. Mindenütt alkalmazzuk is mái azokat az építési módszereket, amelyeket önöktől tanultunk". A minszki építmunkások válaszukban, újabb ismertetőt küldtek arról, hogy miként adják tovább egymás között sztahanovista tapasztalataikat. • Egészségügyi repülőszolgálat Szibériában. A novoszizirszki repülőtérről naponta indulnak olyan repülőgépek, amelyek hívására azonnal a szükséges helyre viszik íz orvosokat. A pilóták az egész területet jól ismerik. Minden község határában választottak olyan területet, ahol leszállhatnak. Mult évben mintegy hétszáz beteghez szállítottak repülőgépen or. vost, aki ilyenkor az ottlévő, más kisebb betegeket is meglátogatja. A repülőgépen szállított orvosok sok bonyolult operációt is végrehajtottak. Munkájuk végeztével a falvakban számos orvosi szakelőadást tartottak. • Eló'adók ismertetik a falvakban a sztálini választórendszert. A választások tiszteletére széleskörű politikai agitációs tömegmunka indult. Agitátorok ezrei tartanak előadást a falvakban, akik ismertetik a sztálilini választórendszert, a szovjet alkotmányt és az ország hatalmas külés belpolitikai eredményeit. • A kievi dolgozók kötelezettségvállalásai. A Legfelsőbb Tanács választásának napját a kievi dolgozók nagy teljesítményekkel akarják megünnepelni. Az üzemek és gyárak munkásai ezért stachanovista munkaversenyeket kezdeményeztek. A mozdonyjavító műhely dolgozói, mozdonyvezetői, mérnökei és technikusai kötelezettséget vállaltak, hogy március 12-én teljesítik a negyedévi mozdonyjavítási tervet és egyúttal csökkentik az önköltséget. • Agrováros — a falu új típusa. A szovjet falu további fejlődésének egyik új jellemvonása az úgynevezett agrovárosok kiépítése, azaz olyan földműves települések kiépítése, amelyek a városi életmód minden vívmányának és előnyeinek kihasználásával lehetővé teszik a szovjet mezőgazdasági munkásoknak megközelíteni a városi lakosság kulturális és anyagi színvonalát. Egy ilyen agrováros keletkezik Cserkaz járásban, Kiev kerületében, négy falu egybeolvasztásával és Sztálin nevét fogja viselni. Hasonló agrovárost építenek ki a Chersooni kerületben is. A kolhozoknak az agrovárosok tervezésében, a megfelelő helyek kiválasztásában, a lakó és gazdasági épületek típusainak és az építőanyagnak kiválasztásában igen nagy segítségére van az ujkrajnai köztársaság építészeti akadémiája. Sok kievi stachanovista építő szakmunkás tart előadásokat és tanítja a kolhoztagokat a gyors módszereknek és a haladás vívmányainak kihasználására az építészetben. A Kaukázuson túli köztársaságok kolhozai, mindenekelőtt az azerbejdzsáni köztársaságbeliek, a Szovjetúnió leggazdagabb kolhozai közé tartoznak. Tehát modern agrovárosok létesítésére itt is megvannak az előfeltételek teljes mértékben. Karagadlin faluban a helyi tanács kezdeményezésére elhatározták a köztársaság számos és helyi kolhoz tanácsai, hogy a falvak általános újjáépítését megszervezik, tekintetbe véve a modern városi élet minden követelményét. A köztársaság fővárosának, Bakunak tervhivatalait elárasztották megrendelésekkel ilyen agrovárosok terveinek kidolgozására. • Kétemeletes ház öt nap alatt. A Baskír Csernikovszk, új szovjet város építői nagy munkagyőzelmet arattak. A város ismert kőművesei, Ivan Dicsenkov és Arszenij Stefánov új munkamódszert alkalmaztak. A két mester brigádja az épülő ház minden részletén dolgozik egyidöben és így érték el, hogy egy-egy műszakban 22 ezer téglát raknak. Dicsenkó és Sztefanov brigádjai ezzel a munkamódszerrel öt nap alatt építettek fel egy kétemeletes házat. Az újító kőművesek csúcseredményüket a Legfelsőbb Tanács választásainak tiszteletére ajánlották fel.