Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-10 / 35. szám, péntek

1950 febniát "10 UJSZ0 A tavaszi mezei munkálatok biztosítását földműveseink első feladatául jelölte ki a kormány Kormányintézkedés a cukorrépa-, burgonya-, zöldség-, gyümölcs-és takarmánytermelés, valamint a fokozott állattenyésztés érdekében n. B) ÁLLATTENYÉSZTÉA tavaszi munkák előkészítésével és ellenőrzésével egyidőben még a tavaszi munkák megkezdése előtt meg kell tenni minden szükséges intézkedést az állattenyésztésben az egész évi terv teljesítése érdekében. Legfőképp azon hiányosságok kiküszöbölésére kell törekedni, melyeket az 1949-:k évben még nem küszöböltek ki. Mindenekelőtt takarmánybázisok létesítésére kell törekedni, valamint a fejőstehenek számát kell emelni s a gazdasági állatok használhatóságát fokozni. 1. Ezért a fölművelésügyi minisztériumnak és a közigazgatás szerveinek az a feladata, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetekkel együttműködve végrehajtsák a tehenek és borjuk osztályozását a tavaszi munkák kezdetéig legkésőbb azonban 1950 március végéig. És ennek értelmében: a) a csehszlovák állami birtokok és más közüzemek az 1950. év végéig istállóinkban bevezessék az állatok szigorúan ellenőrzött tenyésztését és legalább egy negyedrészben tenyészszarvasmarhák tenyésztését. • b) az Egységes Földműves Szövetkezetek mintagazdaságai 1950. év végéig már kizárólag csak tenyész szarvasmarhákat tenyésszenek. c) a közellátási minisztériummal egyetértve a levágásra kerülő állatokat úgy válogassák ki, hogy az 1950. évben a tehenek 10%-a és az egy éven felüli borjúk 20%-a kerüljön levágásra az 1950 jan. 1-i állapotot véve alapul, feltéve, hogy biztosítja a levágásra kerülő állatok felvásárlási tervét. d) a hasznos állatokint olyan vidékekre kell áttelepíteni, ahol kevés van belőlük, főleg a határvidékekre és ipari központok környékére úgy. hogy alsóbb minőségű teheneket értékes tehenekre és borjukra cseréljék ki, melyek magas húshozamot biztosítanak. így áthelyeznek a kerületekben magukban 38 ezer darabot és a kerületek között 40.000 darabot. Az állatok áttelepítésével mindenekelőtt az Egységes Fölműves Szövetkezetek mintagazdaságainak igényeit kell kielégíteni, ažután a csehszlovák állami birtokok és a többi Egyesült Földműves Szövetkezetek igényeit és végül a jól gazdálkodó kis- és középföldrD"vesekét a határvidéken és az ország belsejében. 2. Az Egységes Földműves Szövetkezetek mintagazdaságainak feladata, és a többi egységes földművé: szövetkezeteknek határozottan ajánlatos, hogy a tavaszi munkálatokban tökéletesen kihasználják a falu gépeit, lovas és ökörfogatait és ezzel teljesen kiküszöböljék a tehenek igavonását. A helyi nemzeti bizottságoknak az Egységes Földműves Svövetkezetekkel együtt gondoskodniok kell róla rendes ter.vek és a mezei munkálatok megszervezése alapján, hogy a dolgozó földművesek ne használjanak teheneket igavonásra. 3. A földművelésügyi s a közellátási miniszter feladata, hogy az állami birtokoknak és az Egységes Földműves Szövetkezeteknek lehetővé tegyék azt, hogy a meglevő állatállományt átvegyék és külön hizlaldákban felhizlalják és így használják fel ezekből az állatokból a tavasz előtti és tavaszi felesleget. 4. A népi közigazgatás szerveinek feladata, hogy együttműködve az Egységes Földműves Szövetkezetekkel segítségére legyenek az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a kisés középföldműveseknek abban, hogy a község alkalmas istállóit felhasználhassák ez állatállomány számára, különösen a falusi gazdagok istállóit, tekintetbe véve a tavaszi és tavaszelőtti állatállomány felesleget. Ezáltal megkönnyítik a kis- és középföldművesek termelési és beszolgáltatási feladatának teljesítését. 5. A népi közigazgatás szerveinek feladata, hogy biztosítsák az Egységes Földműves Szövetkezetek és a kis- és középföldművesek számára a falusi gazdagok kihasználatlan takarmánybázisait. esetleg az 55/1947 Sb. sz. törvény igénybevételével. 6. A mezőgazdasági minisztériumnak és a népi szerveknek feladata a gazdasági állatok tenyésztése javításának érdekében és használhatóságuk emelésére még a tavaszi munkák megkezdése előtt minden intézkedést megtenni, hogy 50 június 1-étől megkezdhető legyen a tehenek, üszők és sertések faj,; iám, egészség és használhatóság szerinti alapadatainak megállapítása és jegyzékbe foglalása. 7. A népi szervek feladata, hogy az Egysége? Földműves Szövetkezettel együtt az egyes Földműves Szövetkezeteknek segítségére legyenek a közös vetés! eljárások bevezetésében, .valamnt gondoskodjanak az állatok számára közös karámokról és a legelővidékek n különösen tenyésztés számára közös legelőkről. 8. A földművelésügyi minisztérium, a népi szervek és a csehszlovák állami birtokok feladata, hogy még a tavaszi műnk." k megkezdése előtt gondoskodjanak megfelelő objektumokról az inszeminációs állomások berendezésére. hogy ezeket az 1950, év végéig annyira kiépítsék, hogy a Köztársaságban minden tehenet mesterslgesen met' lékenyíthessenek. 9. A földművelésügyi miniszter feladata, hogy az 1950. év végéig az Egységes Földműves Szövetkezetek közös tenyészete számára tenyészsertésekről gondoskodjék. 10. A földművelésügyi miniszter, a csehszlovák állami birtokok, a mezőgazdasági termékek gazdasági központjának a feladata, hogy Csehország juhtenyésztésének fejlesztésére és a bárányok tavaszi szaporulata elosztásának megkönnyítésére 30.000 juh felvásárlást és áttelepítését Szlovákiából Csehországba b'ztosítsa. 11. A földművelésügyi miniszter és a népi szer,vek feladata, hogy az előirányzott terv szerint biztosítsák a keltető üzemek tavaszi költéséből a csirkék eladását, figyelemmel a tenyésztyúkok kerületek szerinti elosztására. Azok a községek, ahol az Egységes Földműves Szövetkezetek mintagazdaságai vannak, már 1950-ben kizárólag tenyésztyúkokat fognak nevelni. 12. A földművelésügyi miniszter és népi szervek feladata, hogy a gazdasági állatok használhatósága emelésének érdekében és. hogy csökkentsék azokat a veszteségeket, melyeket rossz egészségi állapotuk okoz, az állatorvosi állomások, ápoldák és diagnosztikai intézetek kiépítését már az 1950es év tavaszi munkájának megkezdése előtt tervszerint megkezdjék, hogy a gazdasági állatokat gyorsabban megvizsgálhassák és gyógyíthassák. 13. Földművelésügyi miniszter feladata, hopy a belügy-, pénzügy- és egészségügyi miniszterrel egyetértésben minden állatorvosi működés vezetését átvegye, mert az állatok egészségének nem szabad többé spekuláció és meggazdagodási törekvés tárgyául szolgálnia. 14. A földművelésügyi miniszter és a népi szer,vek feladata, hogy a tavasz előtti időszakot a zootechnikusok, termékenyítő technikusok és veterinárus munkások és állategészségügyi dolgozók iskolázására és alkalmas munkabeosztására használja fel. C) A tavaszi . ögazdasári munkák tervszerű végrehajtása Hogy mindezek a feladatok, melyek a cukorrépa, burgonya komló, zöldség és gyümölcstermelés emelését szolgálják, valamint a gazdasági állatok használhatóságának emelését takarmánybázisok biztosításával érik el, rendesen és sikeresen teljesíthetők legyenek és hogy a javító rendeletek sikerrel érvényesülhessenek ennek az intézkedésnek értelmében, mely a föld termelőképességének és által;'ban a hozamok emelkedésének célját szolgálják, kell. hogy a tavaszi munkákat rendesen tervezzék és megszervezve hajtsák végre és tervszerűen biztosítva legyen a csehszlovák állami birtokok és főleg az állami gépállomások támogatása. Mindezek az intézkedések csak akkor biztosíthatnak teljes sikert, ha a szövetkezeti önsegély alapján valósulnak meg, mely egyedül teszi lehetővé kisebb fáradsággal többet, jobbat és olcsóbbat termelni. Ezért Egységes Földműves Szövetkezeteinknek példát keli S7\"_,álta ' k a tervezésben, szervezésben és a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors és sikeres elvégzésében. 1. A népi szervek utasítást kaptak, hogy Szlovákiában 1950 február 15-ig, Csehországban március l-ig a mezőgazdasági munkák megbizottaival, s karöltve az Egységes Földműves Szövetkezetekkel, állami gépállomásokkal és csehszlovák állami birtokokkal az Egységes Földműves Szövetkezetek mintagazdaságainak tapasztalata alapján a tavaszi munkák elvégzésére, községi, járási és kerületi munkaterveket dolgozzanak ki. Azokon a vidékeken, ahol nem volt elég téli csapadék, a tervekben gondoskodni kell az esővíz és hólé halastavakba és tartályokba gyűjtéséről és arról hogy a vizet a földekre, rétekre és erdőkbe vezessék. Az ősszel felszántott földek elsimítását el kell végezni és boronák segítségével gyorsan előkészíteni a vetésre. (Hengerelést végezni.) A talaj előkészítését nem szabad halogatni, hanem minél előbb el kell végezni. A tervnek biztosítania kell, hogy a tavaszi munkák legkevesebb fáradságba s legkisebb kiadásba kerüljenek. és hogy a lehető leggyorsabban legyenek elvégezve s maximális termelési eredményeket biztosítsanak. 2, Az Egységes Földműves Szövetkezetek saját tavaszí munkatervet dolgoznék ki. Esetleg egészévi tervük részeként dolgozzák ki őket. Az EFSz terve magába foglalja a saját földjükön, a tagok földjein és azon többi földműves földjén .végzendő munkákat, akik az EFSz tervébe és a közös munkaszervezetbe belekapcsolódnak. 3. A tavaszi mezei munkák terveinek számítaniok kell a község összes gépének, fogatának és munkaerőinek lehető legjobb felhasználására. A gépek, fogatok és munkaerők biztosítására szükség esetén alkalmazni lehet az 55/1947 Szb. számú törvényt. Minden eléggé ki nem használt mechanizált eszközt fel kel' vásárolni, vagy a JRD, vagy az állami gépállomások számára, hogy a kis- és középföldműveseket tavaszi munkáik elvégzésében segítsék. Az állami gépállomások segítségét szerződésekkel már előre tervszerűen biztosítani kell a JRD és a kis- és középföldművesek számára. 4. A tavaszi munkák tervének fontos része a munka menetének pontos meghatározása és annak az időpontnak megállapítása, amelyre a munkát be kell fejezni. 5. A kis- és középföldművesek már a mult év őszén meggyőződtek arról, hogy ez EFSz-ek közös vetéssel a mezei munkában gyorsabb, jobb és kaerő és időmegtakarítást, egységes fajta vetőmag használatát és a jobb megszervezését. Ezért ajánlatos mindenekelőtt az EFSz-eknek, hogy a tavaszi vetés és ültetés számára is még nagyobb területeket használjanak. 6. A földművelésügyi minisztérium az egységes vetéstervek bevezetésére segítséget nyújt a műtrágya olcsóbb, elsőséges juttatásával, nemesített vetőmagvak és palánták olcsó és elsőséges kiutalásával, valamint olcsó üzemi hitellel az állami gépállomások olcsó munkájával stb. 7. Felszólítjuk a mezőgazdasági szakértőket, főleg a kutatókat, tanárokat és gazdasági iskolák tanítóit, hogy tanácsaikkal és hathatós segítségükkel támogassák az Egységes Földműves Szövetkezeteket tavaszi munkaterveik kidolgozásában és végrehajtásában. 8. Az iparügyi miniszter feladata, hogy meggyorsítsa a nehéz szalagtraktorok és más téli munkákra szükséges gépek, mint nagyobb földegységek megművelésére szükséges gépek gyártását. 9. Az iparügyi miniszter feladata, hogy biztosítsa a műtrágya fokozottabb termelését, hogy a különösen fontos termények hozamának emelésére az Egységes Földműves Szövetkezeteknek nagyobb juttatásokat adhassanak. 10. Az állami gépállomások feladata. hogy az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a kis- és középföldmüveseknek segítségükre legyenek a tavaszi munkák és közös vetéstervek kidolgozásában. Feladatuk továbbá, hogy a gépi munkák elvégzésére elsősorban az Egységes Földmües Szövetkezetekkel kössenek szerződéseket, melyekben kétoldali kötelezettséget vállaljanak a munka minőségének és hozamának emelésére. Ezekben a szerződésekben jutalmat is kell meghatározni az elért eredmények szerint. Az állami gépállomások kötelesek az Egységes Földműves Szövetkezeteket és a kisés középföldmüveseket tanácsaikkal támogatni abban, hogyan lehet legjobban kihasználni és megóvni a gépeket és hogyan kell takarékoskodni az üzemanyaggal. 11. Az állami birtokok feladata, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetekkel kölcsönös segélynyújtási szerződéseket kössenek s a tavaszi munkatervek megvalósításában minden téren segítségére legyenek. — A Béke Védőinek tevékenysége erősödik Németországban. A Béke Védőinek Berlinben tartott gyűlésen felhívást intéztek a német demokratikus köztársaság összes kerületi gyűléseihez, hogy mozgósítsák a lakosság széles tö" megeit a béke eszméje érdekében. Az ülésen mint a bizottság tagjai résztvettek Arnold Zweig és Anna Segherst írók is. Két várost és 20 falut pusztított el a perzsiai földrengés és a szökőár A perzsiai földrengés áldozatainak száma sokkal nagyobb, mint eredetileg hitték. A földrengést követő szökőár teljesen rombadöntötte Zahidan .városát. Egyedül itt 500 ember vesz__ tette életét a hullámokban és az öszolcsób eredményeket értek el Példá- szedőit házak romjai alatt. A Perzsájukat követve összefüggő területeket I öböl keleti partv:dékén fekvő Portnyernek, melyek lehetővé teszik a gé- Kungun városát és kikötőjét más húsz pek tökéletesebb kihasználását, mun- | környező faluval együt a földrengés teljesen elpusztította A Teheránba érkező jelentések szerint a halottak száma 1500 és 1000 ember sérült meg. A távbeszélő- és távíró-összeköttetés az ország belsejével megszakadt, az utak el vannak torlaszolva és az utolsó 48 órán belül bekövetkezett hatalmas hóesés rendkívül megnehezíti a segélynyújtást. Az élmunkás autobuszsofőr egy napja Az utcán még csípős hajnali szél fújdogál és bizony még érezzük a februári hideg teljes erejét, amikor elindultunk, hogy megfigyeljük, milyen életük van a bratisíavai villamos- és autóbuszüzem alkalmazottainak. A ködben itt is, ott is sötétárnyak sietnek. Csatlakozunk egy ilyen árnyékhoz és együtt folytatjuk útunkat. Beérünk a hatalmas garázsudvorba, ahol már indulásra ké szen búgnak az autobuszok. Kísérőnk, Miklovics elvtárs, amikor megtudja, hogy az egésznapos szolgálatban vele tartunk, nevetve jegyzi meg, hogy így legalább megismerjük a szakma nehézségeit, de szépségeit is. — Tudod, elvtárs, már 26 éve vagyok sofőr és 23 éve dolgozom a DOZÁB-nál. Azok közül, akikkel kezdtem, már csak ketten vannak a vállalatnál. Miklovics elvtárs beszélgetés közben elfoglalja helyét a vezetőülésen és a kapott engedély alapján mi is felkapaszkodunk mellé. — A szolgálat — folytatja beszédét Miklovics elvtárs, — mindennap más. Tegnap pl. a trolejbusz 11-es vonalán dolgoztam, ma a 21-es autóbuszvonalra szól a beosztásom. Mindennap más kocsi és más vonal. Ez jó is, mert változatosabb a szolgálat és ha egyik nap rosszabb kocsit kaptam, következő, nap esetleg jobb lesz a kocsi. Felérünk a meredek várúton a végállomásra, ahol már türelmetlenül várnak a koránkezdő dolgozók. — Most még egész normális a közlekedés, minden simán megy, de a 7 és 9 óra közötti csúcsforgalom idején majd meglátod, hogy milyen rendkívüli nehéz a munka. Mikor a téli stádionnál lévő végállomásra érünk, megkérdezzük Miklovics elvtársat igaz-e, hogy élmunkás. A kérdés meglepi és vontatottan válaszol. — Igaz, de hát semmi különöset nem tettem. Soha nem volt még karambolom és soha nem késtem el. A szolgálatomat pontosan és lelkiismeretesen elláttam s ez az egésznek titka. Igaz ugyan, hogy ezt az elmúlt rendszer kizsákmányoló tőkés urai soha nem is tudták és nem is akarták értékelni. Ma ellenben mindenhol és mindenben előnyben részesítenek, mint élmunkást. Éles csengetés vet véget a beszélgetésnek, indulunk visszafelé. Egyre élénkebbek az utcák és egyre több az utas. Szemmelláthatóan ébredezik a város. Bizony, most már nehezebb dolga van a vezetőnek, hiszen már élénkebb a forgalom és a megállóknál egyre több utas vár az autóbuszra. Egy-egy menet ideje 16 perc és a Kertész-utca előtti sorompónál sokszor 6—8 percre feltartóztatnak bennünket. így aztán termémészetesen nem csodálható, ha késik az autóbusz. Sajnos, ezt az utasközönség nagy része nem akarja belátni és minket okolnak a késésért. Most élmunkáskitüntetéséről faggatjuk Miklovics elvtársat, ö szerényen tiltakozik ellene. — Tavaly az üzemi bizottság felterjesztett a szakszervezeti tanácshoz, mint élmunkásjelöltet. A tanács gondos ellenőrzés után elfogadta a javaslatot. Mult év novemberében engem felküldtek Prágába, ahol igen szép ünnepély keretében kaptam meg az élmunkásjelvényt, babérkoszorút, 3 méter ruhára való szövetet és egy csekkfüzetet ezer korona értékben. Az utóbbira könyveket, mozi- és színházjegyeket vásárolhatok, bármely moziba vagy színházba. Miklovics elvtárs újra indít és bár a kocsi már tömve van a Bat'ánál, újabb rohamot indítanak az utasok a kocsi ellen. Mindenki egyszerre és mindenki ezzel az egy autóbusszal szeretne utazni. A Molotov-utcán már egészen rosszul érzem magam. Ugyanis a kocsi annyira túl van terhelve, hogy teljesen ferdén áll és a vezetőnek minden erejére és idegére szüksége van, hogy tovább vezesse a kocsit. Végre a Vágóhíd felé már kezdenek az utasok fogyni a motor újra rendesen, normálisan dolgozik. A végállomásról ismét túlterhelve indulunk vissza és hamarosan utóiérjük az előttünk menő autóbuszt. Gumihibája akadt és most kiesett a fogalomból. Sajnos, az ilyen és az ehhez hasonló kiesések elég gyakoriak és egy-egy kocsi kiesése kihatással van az egész fogalomra. Ugyanis az utána jövő autóbusznak kel lazt az utastömeget is szállítani, amelyet eredetileg a kiesett autóbusznak kellett volna elvinnie.. A megállóhelyeken már összetömörülnek az utasok és nehezen megy a leés felszállás. A késés egyre több és több. Kilenc óra felé megered a havaseső. És a jeges út a legnagyobb ellensége a gépjármű forgalomnak. Magánautók mehetnek lassabban, de az autóbuszoknak meghatározott, sőt percre megszabott ideje nem engedi meg a lassítást. Ilyenkor a vezetőnek, aki sok ember életéért felelős, minden idegszálával kell az utat figyelnie. Most a mi kocsinkkal történt egy kis hiba. Ugyanis eltört a sebességváltó kar. Ilyen hibával szinte lehetetlen tovább vezetni, de tekintve, hogy az előttünk lévő kocsinak szintén defektje volt, Miklovics elvtárs nem adja meg magát, nem állítja ki kocsiját és a legnagyobb nehézség árán elvezeti a végállomásra, ahol már várnak az előre értesített szerelök és pillanatok alatt kijavítják a hibát. Dél felé jár már az idő. Miklovics elvtárs szolgálata lassan véget ér. A havasesö végigsöpör a városon és Miklovics elvtárs biztos kezekkel vezeti a kocsit. Viszi dolgozótársait, hogy gyorsabban érjenek munkahelyükre és gyorsabban építhessék a jövőt. Miklovics elvtárs, mint mondja, megelégedett ember, havi keresete 5000 Kčs és ehhez jönnek még természetbeni járandóságai, amit a vállalat biztosít neki. Mint mondja, emlékszik rá pontosan, hogy bizony az első republika alatt a negyedét sem kapta ennek az összegnek. Tavasszal motorkerékpárt szeretne venni, mert egyetlen szenvedélye a motoros sport. Büszkén mondja, hogy a pénz nagyobb része már meg van takarítva rá. Most a Bat'ánál elérkezik a váltásnak az ideje, új sofőr veszi át Miklovics elvtárs helyét és mi elbúcsúzunk tőle. Míg hazafelé megyünk, végignézünk a városon s valami dalos jókedvünk támad. Szép ez az élet és még szebb lesz, mert azt akarják Miklovics és még soksok ezer Miklovics, hogy még szebb legyen. Simurda János.