Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-09 / 34. szám, csütörtök

1960 február 9 UJSZ0 MEZŐGAZDASÁG A setényi földművesek építőmunkája Az állami gazdaságok munkanormái A királyhelmeci járás földműves titkárával utazom Zéténybe az évzáró gyűlésre. Már estefelé jár az idő, a széles, beláthatatlan rónán már csak a hó világit. A vastag hóréteg alatt békésen pihen a szántóföld, hó fedi a vékony, elválasztó megyéket is, szűzi fehérség világít a tájon és a nyoma sem fedezhető fel annak, hogy itt dolgozók évszázadokon át az úri portáknak do'goztak. Fagyos szél cibálja a kopár táj meztelen ágait Dideregve éj fagyoskodva érkezünk a faluba, ahol a szövetkezetben egy kicsit megmelegedünk Az első tárgy, ami a melegben szemünkbe ötlik, egy telirat a következő szöveggel. „Szombat esto színielőadás lesz nálunk, úgy-e eljössz?"... — és mindjárt ott a felelet is. — „Eljövök!" — A szöveg egyszerű kartonpapiron lóg az elárusító pult felett, úgy, hogy a vevőközönség figyelmét el nem kerülheti. A hirdetés módja mindenesetre ötletes, egyben megindító és arra vall, hogy a falu népe törődik a kul túrmunkával. Amikor megkérdem, hogy mit játszanak, kiderül, hogy maguk a falu legényei írták a szöveget erre a tréfás estre. Közben a vevők jönnek-mennek, az egyik gyertyát vásárol, a másik cukorkát, a harmadik szappant, cukrot, stb... A tanítóval is itt ismerkedem meg, aki a kultúre'őadással kapcsolatban felveti előttem a kérdést, vájjon helyesnek tartom-e, hogy az, aki a CSM tagja, egyben a CSEMADOK ČSM tagja, egyben tagja lehessen a CSEMADOK-nak is?... Természetesen azt válaszolom, hogy nemcsak helyesnek, hanem kívánatosnak is tartom, mert csak ily módon végezheti el a szlovák és magyar a dolgozó becsületes kultúrfeladatát. Okvetlenül szükséges, hogy a két egyesü'et minden téren támogassa egymást. Ugyancsak itt ismerkedem meg Csarnakovits Mihály elvtárssal. A Pártgyűlést az ő lakásán tartják meg. Amíg a tagok összegyűlnek, elbeszélgetünk egyről-másról. Így tudom meg, hogy a zétényi CSEMADOK megalakításának az értelmi szerzője Csarnokovits elvtárs volt. Önkénytelenül felvetődik a kérdés, hogy mi késztette erre a kultúrmunká.a, mert hiszen ezen a vidéken alig akadt össze az ember egy CSEMADOK-taggal. Csarnakovits elvtárs erre gúnyosan mosolyog és a következőket mondja: — Ha tudnád elvtársam, hogy én 1923 óta tanulmányozom a lenini tanokat, akkor ilyesmit nem kérdeznél. Az történt, hogy mikor a fiam hazajött tavaly a katonaságtó, közösen áttanulmányoztuk a CSEMADOK alapszabályait és beadluk annak rendje és módja szerint a kérvényt. Az engedélyt megkaptuk, hivatalos részről a legkisebb akadályba sem ütköztünk, így alakult meg nálunk a CSEMADOK. Karácsonykor tartották meg az első előadást óriási sikerrel, amit a 8.000 koronás bevétel is bizonyít. A bevételt természetesen azonnal kiadlak. A kultúrházban ugyanis új színpadot kellett épiteniök, ami rengetegbe került. A költségekei maguk a CSEMADOK tagjai előlegezték Most farsang idejére ugyancsak terveznek egy színielőadást. Zétényt a külvilággal kétszer hetenkénti autóbuszjárat köti össze, de most e kemény teli hidegekben ez az összeköttetés is megszűnt. De Zétény falu lakosága nincs kétségbeesve, tervez, töpreng, kucat, munkakötelezettséget vállal és kultúrelőadásokat tart. Mindez csak azt b'zonyitja, hogyha egy faluban öntudatos erők működnek, akko

r összetartanak és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek a dolgozók neveléséhez és fejlődéséhez elmaradhatat'anul szükségesek. AZ ÉVZARO GYŰLÉSÉN. Érthető ezekután, hogy a zétényi Kommunista Párt elnöke Csarnakovits elvtárs és tekintettel a nagy hidegre az ő lakásán gyűlnek össze az elvtársak az évzáró gyűlésre. A helyiség lassan megtelik, az elvtársak lassú tűnődő mozdulatokkal sodorják cigarettáikat. Szó esik az árvízről is, a házigazda megemlíti, hogy négyízben kellett a családjával együtt elhagynia lakasát a fenyegető árvíz miatt, egy másik tréfásan megjegyzi, hogy bizony a zétényi kemencékben gyakran béka is található... Am egyszerre csend lesz az elvtársak arca hirtelen komollyá válik. A gyűlés megkezdődik. A becsületes munkásarcok figyelemmel az előadó felé fordulnak. Az előadó Mátyás elvtárs, aki a járási párttitkárság földműves titkára. Mátyás elvtárs légi megbízható párttag. a szocialista eszméhez mindvégig hű maradt és tevékeny résztvett a Horthy-rendszer alatt is a Párt földalatti mozgalmában. Mátyás elvtárs járja ezen környéken a falvakat korán reggeltől késő estig és tartja a dolgozó nép között felvilágosító előadásait. Feltétel nélküli hűséggel és odaadással szolgálja a Párt célkitűzéseit. Mátyás elvtárs a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: — Elvtársaim, az évzáró gyűlésen számot kell adniok, h )gy mit végeztetek az elmúlt esztendőben a szocializmus érdekében. Egyben az is fontos, hogy az elkövetett hibákat kiküszöböljétek és okuljatok rajtuk. Ezidén máMátyás elvtárs, járási földművestitkár. jusban megtartjuk a IX. kongresszust és fontos, hogy munkakötelezettségeket vállaljunk ennek a jelentős ünnepnek a tiszteletére. — Ez a vállalás azonban ne csak ígéret legyen — folytatta Mátyás elvtárs —, hanem munkakötelezettségeinket kell, hogy meg is valósítsuk. Mi kommunisták vagyunk, ez rangot, öntudatot jelent és nem szabad visszariadnunk semminemű akadá'ytól. Munkáshazánkat akarjuk felépíteni és ha ez nehézségekkel jár, akkor ezeket a nehézségeket le kell küzdenünk. — Ébereknek kell lennünk — mondta tovább Mátyás elvtárs —, mert a reakció lesben áll és mindent elkövet, hogy építőmunkánkat késleltesse és lehetetlenné tegye. Am az aki gondo'kozni tud, jó' tudja, hogy az 1914 óta lefolyt háborúk nem miérettünk voltak. Nem a mi érdekeinkért dühöngtek ezek a vérzivatarok, mert a mi apáink girhes szolgák, nyomorult béresek voltak és az urak, az imperialisták azt kivánták, hogy továbbra is állati sorban maradjunk. Csak ezért folytak ezek a háborúk és csak ezért támadták meg a Szovjetuniót is. De a Nagy Októberi Forradalom megmutatta az utat az új világ felé — mondotta fennhangon Mátyás elvtárs — es a Szovjet Hadsereg volt az, amely felszabadított bennünket a kegyetlen fasizmus elnyomása alól. A Szovjetunió megadta számunkra azt a lehetőséget, hogy szabad munkáshazánkat felépítsük, ezéi t kötelességünk, hogy munkánkat minél nagyobb lendülettel és lelkesedessel végezzük. Minden kalapácsütés az építőmunkában koporsószeg a kapitalizmusnak. Figyelmeztetlek Denneteket, hogy minden munkával, amit elvégeztek, magatoknak, a munkásközösségnek használtok Az Egységes Földműves Szövetkezet is csak ezt a célt szolgálja, hogy a kis- és középgazdáinka: felszabadítsuk a mindennapi robot alól. A mezőgazdaság gépesítése révén a földművesnek ideje lesz arra, hogy újságot, könyvet olvasson, tájékozódva lesz az ország dolgairól, mert a mi országunk ez és a mi érdekünkkel tö rődik. A MUNKAKÖTELEZETTSÉG VALLALASA. A jegyzőkönyvet Csarnakovits Mihály fia vezeti. Ott ül az asztalnál és komoly gonddal fogalmazza a mondatokat. 1. A zétényi elvtársak magukra vállalják a IX. kongresszus tiszteletére a kultúrház megjavítását és átalakítását. 2. Egy 600 méteres úttest kiépítését. 4. A község köztelkét bekerítik és a méhekre való tekintettel, beíásítják akác- és hársfával A fásításra körülbelül 80 csemetére van szükség. 4. A rászoruló hadiözvegyeknek segítségükre lesznek a szántásnál, a vetésnél és a termény betakarításánál. 5. Az Egységes Földműves Szövetkezetet megerősítik és kiterjesztik az egész községre. Csarnakovits elvtárs a mellett van, hogy még ezidén megvalósítsák a tervbe vett sertéshizlaldát. A mellett kardoskodik, hogyha az uraságnak érdemes volt itt sertéseket hizía'ni, akkor ez nekik is érdeme lesz. E felszólalás eredményekép 6. A zétényi elvtársak terve vették a sertéshizlalda építését. A kész jegyzőkönyvet ezután a párttagok egyenként aláírják. Az évzáró gyűlés után heves vita fejlődik ki az elvtársak között. A vita tárgyát helyszűke miatt nem közöljük, de ezúton kérjük a zétényi elvtársakat, hogy idejekorán vegyék élét a félreértéseknek, mert csakis egységesen, együttműködve végezhetünk eredmémegoldja a kérdést. Flisszük, hogy Csarnakovits elvtárs megtalálja a módját annak, hogy tapintattal, közmegelégedésre oldja meg a vitás kérdést. Ha Zétény öntudatos elvtársai számontartják a hadiözvegyek nehéz életét és megtudták teremteni a ku'túrmunka előfeltételeit, akkor bizhatunk abban is, hogy megteremtik a béke légkörét és közös egyetértéssel elvégezik vállalt feladataikat. Szabó Béla. Az élő talajról A talajtan nyugati képviselői a termőtalaj kialakulását, kizárólag fizikai és kémiai folyamatok eredményének tekintették. Nem vették észre, hogy a fejlődéstörténet határozza meg, milyen élőlények és milyen sokaságban élnek a talajban. Ez nem csupán elméleti kérdés, hanem messzemenően kihat a gyakorlati életre is. A nyugati kutatók a helytelen elmélet alapján arra következtettek, hogy a talaj előbb-utóbb kimerül. Ezzel szemben az orosz és szovjet kutatók a materialista fejlődéstörténethez alkalmazkodó felfogása a végső fokon olyan gyakorlathoz vezetett, amelynek eredménye a talaj termelőképességének állandó fokozása. Figyelembe kell venni az összeg körülményeket. Már a cári Oroszországban igen magasfokú volt a talajkutatás. Ennek az időnek legkiemelkedőbb kutatója Dokucsájev volt, aki már öntudatlanul alkalmazta a dialektikus módszert, ö vizsgálatainál már figyelembe vette az összes körülményeket, amelyeknek közük lehet a talaj kialakulásához Hangsúlyozta, hogy a talajképződés nagyon sok tényező eredmé nye, amelyek között szerepet játszik a talaj története is, döntő szerepe azonban az éghajlatnak, valamint a növény- és állatvilág fejlődésének van. Nagyon figyelembe kell venni ezenkívül a ta" lajképződés első megindulása óta eltelt időt, vagyis a talaj életkorát. A talaj dialektikája. Villjámsz megteremtette a talaj továbbfejlesztésének tudományát is. Míg ismert amerikai tudósok, mint például Bennet, arról panaszkodnak, hogy az Egyesült Államok termőföldje évenként annyi táplálóerőt veszít, amenynyit a földterület 20 évi termése összesen tartalmaz, addig a szovjet tudós füves-vetésforgó módszere nemcsak megőrzi a talaj eredeti termelőképességét, hanem még fokozza is. Villjámsz dialektikus a szó legszorosabb értelmében. Hangsúlyozza, hogy a talajt csak akkor tudjuk feljavítani, ha minden tényezőt egyidejűleg figyelembe veszünk. Legjelentősebb füves'vetésforgó rendszere technikájának kibontakozása. Ez a módszer a talaj fejlődési foka, azaz életkora, a gyakorlati szükségletek szerint rugalmasan módosítható, lényegében azonban a talaj történelmét figyelembe vevő növényzet megfelelő váltogatásából áli. Ez a válogatás h árom "hété ves fordulókban valósítható meg. Olvasóinktól már többízben kaptuk olyértelmű leveleket, amelyekben arra kértek bennünket, hogy ismertessük az állami gazdaságokban bevezetett normákat. Az állami birtkok még a mult év december havában a munkáskiküldöttek bevonásával, illetőleg azoknak kidolgozott javaslata alapján állapították meg az alább közölt normákat A munkanormák megál'apításánál figyelembe vették a környezetekként váltakozó viszonyokat, a gépesítés fokát, egyáltalában mindazokat a körülményeket, amelyek kihatással lehetnek a munkaeredményekre. Hogy olvasóink kérésének eleget tehessünk, kéréssel fordultunk az állami birtokok igazgatóiágához és az onnan kapott felvilágosítások alapján közöljük az állami gazdaságokban bevezetett munkanormákat. AZ ELLETÖKET HÁROM CSOPORTBA OSZTOTTAK: a) anyasertés nevelde, sertésnevelde vagy hizlalda egyszerűen berendezve, vízvezeték és a takaimány behozatalára és a trágya kivitelére szolgáló tolókocsik nélkül. A takaimányt ebben az esetben vödrökben hordják szét, a trágyát talicskán hordják el s a vizet kútból merítik; b) olyan sertésnevelde, vagy hizlalda, ahol van vízvezeték, de a többi munkát kézzel végzik, vagy az a) pont alatt feltűntetett munkának egyike gépesített s a többit kézierővel végzik; c) olyan sertéshizlalda és nevelde, ahol van vízvezeték és az etetés gépierővel történik, valamint a trágya elszállítása szekerekkel. A munka terjedelme: A sertésállomány kezelőinek a következő munkákat kell elvégeznie: 50 méternyi távolságról a raktárból takarmányt hozni, előkészíteni a takarmányt, tisztaságot tartani, szellőztetni, fertőtleníteni, stb. MUNKASNORMAK. 1. Anyasertéshízlalda: a) egy etető ellát 30 anyát malacaival, b) egy etető ellát 35 anyát malacaival, c) egy etető ellát 40 anyát malacaival. 2. Hizlalda és nevelde: a) Sertések 30 kg súlyig 120 db, 30—60 kg-ig 100 db, 60 kg fölött 80 darab, b) Sertések 30 kg súlyig 140 db, 30—60 kg-ig 120 db, 60 kg fölött 100 db. c) Sertések 30 kg súlyig 160 db, 30—60 kg-ig 140 db, 60 kg fölötti 120 db. 3. Szarvasmarhák kezelése a gépesítés foka szerint: a) Fiatal állatok 15 db, felnőtt állatok 25 db. b) Fiatal állatok 18 db, felnőtt állatok 30 db. c) Fiatal állatok 20 db, felnőtt állatok 40 db. A munka terjedelme: a takarmány beszállítása és előkészítése, az állatok etetése és itatása, az állatok tisztogatása, fertőtlenítése és az istállók fertőtlenítése. 4. A tehenek fejése és ápolása. A házitenyésztés számára nyolcórás munkanapra a következő münkanormát határozták meg: 12 tehén — 100 liter tej, importtenyésztésnél 10 tehén — 150 liter tej. Beszámítva a fentemiitett számú tehenek etetését és ápolását. Ha a fejő csak fejést végez, a munkanorma a házitenyésztésnél 200 liter, az importtenyésztésnél 250 liter. Gépi fejésnél a norma házitenyésztésnél 600 liter, importtenyésztésnél 750 liter. 5. Traktoristák munkája feloszlik: I. mezőgazdasági munkára, II. fuvarozásra. Ezeknél a munkáknál a traktor egy hektárra eső teljesítménye jön számításba. a) Könnyű talaj 15 ár 30 cm mélyszántás, félnehéz talaj 11 ár, nehéz talaj 8 ár. b) ^Könnyű talaj 18 ár 20 cm félmély szántás, félnehéz talaj 13 ár, nehéz talaj 9 ár. c) Könnyű talaj 20 ár tarlószántás 10 cm mélyszántás, félnehéz talaj 15 ár, nehéz talaj 10 ár. A talaj emelkedő fekvésénél a norma 10 százalékkal csökken esős időjárásban 15 százalékkal. Fuvarosmunkák két segéderővel ellátott traktor számára 1000 méteres távolságra: 1 lőerőre 1. Gabonaszállítás zsákokban 12 q 2. Gabonaszállítás gyűjtéssel és kiszórással 8 q 3. Szénszállítás felrakodással és lerakodással — — — 10 q 4. Mütrágyaszállítás zsákokban fel- és lerakodással 12 q 5. Szabadon felhányt mütrágyaszállítás fel- és lerakodással — — — 7 q 6. Istállótrágya szállítása f élés lerakodással 8 q 7. Ölfa szállítása fel- és lerakodással 12 q 8. Száraz vágottfa szálliása fel- és lerakodással 10 q 9. Friss vágottfa szállitápa fel- és lerakodással — — 16 q 10. Burgonya szállítása zsákokban le- és lerakodással 12 q 11. Burgonyaszállítás szabadon fel- és lerakodással — — 10 q 12. Cukorrépaszállítás (nettó súly) 10 q 13. Gabonabehordás 40 kéve 14. Élőállatok szállítása fel- és lerakodással — — — — 4 q 15. Építőanyag szállítása (tégla, homok, stb.) — 10 q 16. Építőanyag szállítása (fa, vágott fa stb.) IVz m» A megállapított normák a szállításnál csökkennek: 2500 méter távolságig 5%-kai 5000 méter távolságig 10%-kal 10.000 méter távolságig 15%-kai 20.000 méter távolságig 20%-kai Minden további 10.000 méternél 20 százalékkal. A munkanorma bevezetése az állami birtokokon a szocialista munkaverseny, az élmunkás és az újítómozgalom kiterjesztését valóban tömegalapokra biztosítja és ezáltal az állami birtokok a szocialista munkaüzemek példaképéül fognak szolgálni, ahol nem az órákat, hanem a munkát jutalmazzák. Az állami birtokok dolgozói teljes megértéssel nyugtázzák e haladó formák bevezetését. MIT MONDANAK A MUNKASOK A MUNKA NORMALIZÁLÁSÁRÓL? Súkeník Mihály elvtárs, a handlovai állami gazdaság tehénápolója és fejője, aki a normamegállapító bizottság tagja volt, ezt mondja: „A munkanormák csak segítségünkre vannak, mert elvtársainkat munkájuk szerint jutalmazzák. Senki sen. élősködhetik majd s mindenkit a szerint jutalmaznak meg, milyen teljesítményt nyújt s menynyiben járul hozzá üzemünk sikeres munkájához". Matejka Rudolf elvtárs, a tapolcsányi állami gazdaság traktoristája még megjegyzi, hogy a normák bevezetésével fokozzuk a munka termelékenységét és hozzáteszi: „Még nem értették meg mindnyájan, hogy csak munka által érhetünk el jólétet. Vannak még emberek, akik henyélnek. Igaz, hogy kevés van belőlük, de a normalizált munka őket s becsületes munkára kényszeríti. Gazdák vagyunk, de jó gazdáknak kell lennünk — folytatja Matejka elvtárs — s mint jó gazdáknak tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy csak munkával építhetünk ki boldog életét és ezért szigorúan kell gondoskodnunk arról, hogy mindenki megkapja munkája jutalmát. És végeredményben az az igazságos, hogy aki többet dolgozik, több fizetést kapjon". (-*-) — Az állami birtokok alkalmazottai emelik készítmény-vewenyeiket. A holiči állami birtokok alkalmazottai a múlt évben me

r zőgazdasági terményversenyt rendeztek. A verseny eredményed igen jók és bebizonyították, hogy a munkaverseny igen nagyjelen" tőségű a munkateljesítmény szempontjából