Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-03 / 29. szám, péntek

1950 február 3 - Ui SZ0 5 Február 3, péntek A nap kél 7 óra 32 perckor, nyugszik 16 óra 56 perckor. A rc.n. kat. és a pro­testáns naptár szerint Balázs nap­ja van. Várható időjárás: Az erős hideg tovább tart, párás, ködös idővel. Havazás egyelőre nem lesz. Eny­hülés csak a hét végére várható. Európaszelte télies az időjárás. Alig találunk helyet Európában, ahol ne valna fagypont alatt a hő­mérsék'et Az At'.anti óceán felő' azonban már enyhe légtömegek nyomulnak szárazföldünk felé. Az athéni újságok nyomdászai és f szerkesztőségi tagjai hétfőn este j sztrájkba kezdtek, 50 százalék bér- i emelést követelve. ? Athénben hétfőn a rendőrök kéz- l besrtették a postát, mert a postá- f sok folytatták a béremelésért tíz j nappal eze'őtt indított sztrájkjukat. | — KI. Gottwald köztársaság' Inök február 1-én fogadta az új rancia követet Jean Riviert, ak.i tadta megbízólevelét. A kihall' atáson jelen volt Dr. V. Kle" rentis külügyminiszter, B. Čer ička az elnöki iroda vezetője és köztársasági elnök katonai iro" ájának vezetője. — Dr. Zd. Nejedlý iskolaügyi íiniszter, a csehszlovák szovjet­arát társaság elnöke, igen sok ;velet kap az az SČSP helyi szer­ezeteitől, melyekben a tagok kö­ilezik magukat, hogy fáradságot em kiméivé, dolgozni fognak a öztársaság felépítésén, valamint csehszlovák-szovjet barátság kr lélyitésén, hogy megismertessék széles néptömegeket a szovjet Ép életével és sikereivel, hogy ymódon erősítsék a béke nem" ítközi frontját. — Mint az ipari és kereskedel" ii megbízotti hivatal közli, meg' Dsszabbították a szappanjegyek :elvényeinek érvényességét 1950 inuárjától 1950 február 28~ig. zok a jegyek, amelyekre a szap" anadagot nem váltják ki február Yig, azután érvényüket vesztik. — A ĎSM üzemi csoportjainak ate példaképe volt a szocialista Lunkának. A ČSM üzemi cső­írtjainak hete, melyet az összes zemekben január 16. és 22. kö" itt rendeztek, példaképe volt a intaszerű ifjúsági munkának és en nagy sikereket hozott. Az júsági tagok nagy figyelmet for­gottak munkahelyükön a szocia­sta versenyekre, az élmunkás­ozgalomra és a CSM'be való szervezésre. — A stupavai cementüzem 16.7 lázalékkal fokozta teljesítmé­yét. A KSS IX. kongresszusára állalt kötelezettségek keretében stupavai cementüzem alkalma' >ttai kötelezettséget vállaltak 3gy emelik és javítják készítmé­nyeik számát és minőségét. A SS IX. kongresszusáig a munka­•ljesítményt 16.7 százalékkal nelik, az abszenciát a minimum­i csökkentik és az alkalmazottak I százaléka résztvesz a szociális" , versenyekben. — Német kereskedelmi kül­ittség a Szovjetúnióban. A !Ovjetúnió és a német d<. ':ra' kus köztársaság közötti árucse" síorgilom további kimélyítse iljából, valamint a két néo kö­itti barátság megerősítésére a jovjetúnió kormánya meghívást tézett a német demokratikus jztársaság kormányához, hogy Áldjon Moszkvába kereskedelmi ildöttséget. A német demokra' kus köztársaság ideiglenes kor­ánya igen nagy -figyele- iel 3tte tudomásul ezt a meghívást i jan. 26-i ülésén Georg Handke ;lkereskedelmi minisztert ne' ?zte ki a küldöttség vezetőjévé. JHl az igazi hely zet QakLôitôMit ? Az Uj Szó I. 19-i számában „Kulá­kok tevékenysége Jablonovón" cím­mel, munkáslevelező-cíkk je'ent meg, amelyre mi a jablonovói ifjúság vá­laszolni szeretnenk: Már kétízben olvastuk a munkás­leve'ező rovatban Schlahtic Ferenc beszámolóját, amelyben vázolja a falu helyzetét. A beszámolók szerint fa­iunkban a helyzet egyáltalán nem di­cséretreméltó Míg más falukhói min­dig az egyetértés és haladás szelle­méről tesznek tanúságot a leve ek. addig a mi falunkból csak a viszály­kodásró' és az egyenetlenségről írnak. Az Uj Szó e heti számában is olvas­tunk a jablonovoi helyzetről egy je­lentést, ame:y azonban nem minden­ben felei meg a valóságnak. Schlahtic Ferenc csak a helyzet egyik oldalát világította meg, a hely­zet másik oldaláról, amely sokkal fon­tosabb, teljesen megfeledkezett. Cik­kében, egyiket is, másikat is a rend­bontással vádolja, de mi azt állítjuk, hogy a faluban az igazi rendbonto ő. A népet felvilágosító ember szerepé­ben szeret tetszelegni, de arról nem vi­lágosítja fel az embereket, hogy kö­telességeink is vannak, ha bele aka­runk kapcsolódni a szocializmus építé­sébe. Nem magyarázta meg azt sem, hogy miért kell szétírni a beszolgál­tatási kötelezettségeket. Azt sem " közli, hogy miért nincs Jablonovon még mindig kultúrház. Erről nemcsak a jegyző és a kulákság tehet. Ezért mindannyian együtt vagyunk felelősek. A fa'u haladását és építését nem lehet a zöld asztalnál elintézni a község ügyeiben járatlan embereikkel, hanem a falu vezetőivel és a néppťSl a legtelejesebb egyetértésben. Helyesebb lett volna, ha Schlahtic elvtárs a meg nem értés szítása helyett közművelő­dési előadásokat tartott volna. Községünk népe és az ifjúság min­dig arra törekedett, hogy ne marad­junk vissza a többi haladó falutól. Azonban így, az ellentétek szításával, nem léphet a haladás útjára. A szo­cializmus útján csak egységesen, kö­zös akarattal, az ötéves terv szem előtt tartásával lehet haladni. Remél­jük, hogy rövid időn belül foganatja lesz becsületes szándékainknak és az egyetértés, hangjai mellett dolgozha­tunk együtt. A jablonovoi ifjúsíg nevében: Kovács László. A ROSSZ SZERZÖDÉS-SZÉTIRAS PÉLDÁJA APATĽIJFALUN. Nálunk a szerződésaláírás rosszul folyik. Egész napo* áldoztam arra, hogy meggyőződjem arról, jól vagy rosszul történek-e a kivetések. Hiába figyelmeztettem azután a helybeli bi­zottságot, nem hajlottak szavamra és kénytelen voltam vá'ni addig, amíg tényleg megérkezett a járási ellenőr­ző bizottság. Megérkezésekor két szerződést mutattam, hogy nézzék meg helyes-e a kivetés, vagy sem. Az egyik egy 4 és fél hektáros, a má­sik egy 10 hektáros földműves szer­ződése volt. A 4 és fél hektárosnak 1.200 liter tej volt kivetve és a 10 hektárosnak is ugyanennyi. A család­tagok száma mindegyiknél ugyanaz. A járási ellenőiző bizottság be'átta a tévedést, de helyte.enül azt erősítette, hogy ennyit, be lehet adni a kisebbnek is. Az igaz, de ha a kisember 200 szá­zalékosan teljesíti beszolgáltatási kö­telezettségét. miért legyen akkor ki­vétel az. akinek többié van Molnár Ferenc, apátújfalusi kisparaszt. VÁLASZ KOVÄCS ISTVÁN CIKKÉRE Kovács István elvtárs ez év ja­nyár 22-én az Üj Szóban arra hívta fel az üzemi munkásságot, hogy jár­jon ki a falvakba. A bratisiavai üzemek már régóta keresik fel a falvakat és sokat já­rultak hozzá ahhoz, hogy a munka eredményesebb legyen. Rendkívül szükséges, hogy elvtársaink tájékoz­tassanak bennünket, 'hogyan műkö­dik a Párt helyi szervezete, milyen hiányok vannak. A Nemzeti Tanács hogyan dolgozik, hogyan vetették ki az 1950-es évi beszolgáltatási kötele­zettségeket? Milyen viszonyok van­nak általában a községben. Szükséges, hogy az üzemek ki­küldöttei tájékoztatva legyenek ezek­ről a kérdésekről. Csak így tudjuk helyesen elvégezni felvilágosító mun­kánkat. Vannak esetek, hogy falusi elv­társaink tőlünk várják a községben lévő ügyeik elintézését. Ez nem he­lyes. Elsősorban a helyiszervezet van hivatva arra, hogy a községben fel­merült problémák elintézést nyerje­nek. Puha Vince. NEMESÓCSAI BESZÁMOLÓ Január 21-én, az esti órákban a kultúrház zsúfolásig megtelt ünnep­lőbe öltözött szlovák és magyar munkásokkal és parasztokkal, akik szeretettel emlékeztek meg a világ dolgozóinak nagy vezetőjéről, Lenin elvtársról. A szlovák műsor után a CSEMA­DOK és a ROH helyicsoportja ma­gyar műsort adott elő. A ROH hely­beli elnökének, i<J. Vendégh László­nak megnyitó beszéde után Vasy Lajos és Bölcskei Julianna kul túr­társak mondták el a CSEMADOK­tól kapott beszédvázlatokat. Kürti Julianna és Vasy Teréz kö­vetkezett ezután, akik elszavalták Aliger éa Brjuszov „Lenin" című verseit. Majd a jelenlevők kívánságára Vendégh László felolvasta az Üj Szó megemlékezését Lenin elvtárs­ról. Befejezésül a CSEMADOK dalár­dája elénekelte az Amuri partizánok dalát és az Internacionálét. Hibáztatnunk kell ifjúságunkat, hogy január elején még nem tudtak erről a kegyeleti ünnepségről és ezért erre a napra más mulatságot Is kérvényeztek. Azonban, amikor megtudták, hogy Lenin elvtárs ha­lálának évfordulóját fogjuk megün­nepelni, egyik sem búsúlt a mulat­ság elmaradása miatt, hanem vala­lamennyien közre akartak működni a kegyelete* emlékünnepségen. Inczédy László. Hitler szeiíeme egv amersfcar „tudományos" Az USA „szociológusai" nyíltan hirdetik az angolszász faj felsőbb­rendűségét. Az American Journal of Sociology egyik legutóbbi szá­mában ezt írta: „A fajok egyenjo­gúsága nem lehet alapja a népek közötti kapcsolatok rendezésénekI" Az USA uralkodó körei erre ala­pozzák világuralmi törekvéseiket és ideológiájukat, amely az egész világ gyarmatosítására * irányul. Minden más népet meg akarnak fosztani nemzeti öntudatától és függetlenségétől, hogy átplántál­• hassák a hírhedt ,,amerikai élet­" Kilód" gyakorlati alkalmazását, !in­cárléssel, faji és nemzetiségi el­nyomással együtt Ar általuk annyira dicsőített „amerikai demokrácia" külszíne mögött ott rejtőzik az amerikai pogrom-ftősök embergyűlölő politi­kája, amely az egész világot ültet­vénynek tekintik, amelyen más né­pek csak jogfosztott rabszolgák lehetnek, hogy azután angol-ame­rikai felügyelők suhogtassák fe­lettük a korbácsot — Bacilek megbízott a ny"'rai szövetkezeti gyűlésen. A nyitrai kerület szövetkezeti tagjai és dol­gozói január 31"én a nyitrai KNV üléstermében munkakonfer- Zá­ra jöttek össze, melynek célja volt az aktuális mez\ lasági kérdések megtá^v^lása. A gyű­lésen résztvett K. Bacilek közle­kedési megbízott is. — Újabb pontok felszabadítása. Mint jól tudjuk, további pontokat szabadítottak fel a textiljegye­ken. Mivel néhány esetben félre­értések támadtak, a belkereske­delmi minsztérium felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a felszabadí­tás tíz pontra vonatkozik, a pon­tok a kis „b" betűvel jelzettek. To­vábbá a kis „c" betűvel megjelölt öt pont is felszabadult — Munkás-elbocsátások Angliá­ban. Az angol közellátásügyi mi­nisztérium hivatalos közlése sze­rint február hónapban 3000 mun­kást bocsátottak el az állami gépgyárakból. Ezek az állami gyárak a háború alatt könnyű fegyvereket gyártottak, most pe­dig gépgyártásra tértek át. (V. I.) Gútor 700 lakosú kisköz­ség a somorjai járásban. Vonat oda nem vezet, csak autóbusz a végtelen hómezőkön keresztül. A község magyarajkú lakosai elha­tározták, hogy ők is bekapcsolód' nak a szocialista munkába. Va­sárnap alakuló közgyűlést tartott itt a helyi CSEMADOK és a kul" túrbrigád első ízben mutatkozott be versekkel, színdarabokkal a színpadon. A csoport a községháza egyik termét kapta meg. A terem nem valami nagy, a színpad egy kissé magasra sikerült, a díszletek kez­detlegesek, de ez nem von le semmit a szereplők nagyszerű munkájából és a nagyszámú kö' zönség lelkes hangulatából és ér­deklődéséből. A gyűlést Fellegi István elv­társ, a CSEMADOK főtitkára nyitotta meg, aki tartalmas be­szédben rámutatott azokra a kö­rülményekre,, amelyek révén le­hetségessé vált a - Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesü" letének megalakulása. A CSEMADOK elnökéül Tóth F«v-ncet választották mt» akivel ahogy szkfoglalóbeszádét befejez­te. szóba elegyedtem — Most 53 éves vagyok, az első világháború alatt Jekaterinburg" ba kerültem — mondja. — Ott mint vasúti munkás dolgoztam. Mikor ott harcok voltak, akkor még mozdonyt is vezettem. Ott tanultam me^, mi a szocializmus. Azóta híve vagyok. Otthon a Kommunista Párt sok harcában résztvettem. 1945 óta a somorjai helyi Pártszervezet tagja vagyok. Megalakult a CSEMADOK Gútoron Azonnal siettem én is segíteni a szervezésben. Felkerestem aztán Bódis kul" túrtársat, aki a helyi CSEMA­DOK titkára. Bódis nagy lelkese­déssel szervezte, irányította az eddigi kultúrmunkát, de most or­vosi rendeletre otthon kellett ma­radnia. — Sok nehézséget kellett le­győznünk míg idáig jutottunk, — kezdte Bódis a szót. — Nagy do­log ez, hogy öt év után megint magyar kultúrát vihetünk dolgo­zó társaink közé. Amit itt látsz a községben, azt Tóth elvtárs és%n szerveztük, harcoltuk ki. Nem volt kis feladat. Ehhez a két színdarabhoz, amit itt látni fogsz, nagyon kevés próbát tarthattunk. Az egészet tulajdonképpen de­cember vége felé kezdtük. Ne­hézség az is, hogy a faluban még nincs villany, így a petróleum­lámpa fénye mellett egész más­képpen hat minden. Ezeknek a fiataloknak itt fogalmuk sincs, hogy hogyan kell mozogni, be­szélni a színpadon. Ezt mind ki kellett dolgozni. Bár betegségem miatt nem is tudtam oly nagy mértékben segíteni, mint kellett volna. Valóban a játéknak nagy hiá­nyosságai vannak. Gyönge a ren­dezés. A szereplők néhol nem be­szélnek természetesen, hanem mintha betanult leckét mondaná­nak fel. A férfiszereplők egy ré­sze hatalmas bajuszokat ragasz­tott fel, úgy játszik. Minek kell ez? Teljesen felesleges. De a kö­zönség lelkesein tapsolt Azért az kétségtelen, hogy a szereplök de­rekas munkát végeztek. A szünetben elbeszélgettem a Bódis Emma alakítása élethű­ségével mély hatást keltett, sza­valata pedig fiatal korának elle­nére jó volt. A közönség Bódis Emma szereplését nagy tetszéssel fogadta és fergeteges tapssal jn" talmazta. A szünetben a mellettem ülő Rabina Jánossal beszélgetek, aki a gombai állami birtok gondnoka. A következőket mondja: — Én ugyanezen a birtokon cselédként dolgoztam, most pedig a népi demokrácia kezembe adta a száz hold földnek a vezetését. Enyém a felelősség és én merem ezt vállalni. Nagy dolog ez ké­rem. — Hány magyar család lakik a faluban? — Van itt vagy 120—150 csa­lád jelenleg, sokan jöttek vissza a csehországi munkákról is. Most alakult meg a földműves szövet­kezet 76 taggal. Közben az előadás folyik to* vább. Most a „Daloló holnap" cí' mű színdarabot adja elő a kultúr" gárda. Kosztümös darab ez a régi feudális időkből, amikor még a királyok és hercegek karóba húz­ták az engedetlen és lázadó pa­rasztokat. A parasztok fellázad­nak, letaszítják trónjáról a ki­rályt és a játék nagy tánccal ér véget. Bár a petróleumlámpa igen gyéren világítja meg a színpadot, a játék hatása igen nagy, á kö­zönség helyéről felállva tapsol és éljenzi a szereplőket. Beszélgetünk a körülöttünk állókkal. Barát Zoltán, a CSEMADOK alelnöke beszámol a jólsikerült Lenin-ünnepségről, melyet január 23"án tartottak meg. — Miből él a falu lakossága, — kérdezzük. — Igen sokan Bratislavába jár­nak. Az építkezéseken dolgoz­nak. Sokan a földeken dolgoznak, többen pedig az erdőkitermelés­ben. Ez igen nehéz munka, de igen jó fizetés jár érte és az itt dolgozók természetbeli juttatáso­kat is kapnak. Barát Zoltán 30 éves, Ni ós, családos, ; Bratislavában dol­gozik építkezésnél. Sorsával meg van elégedve és csak azt emle­geti ő is, meg a mellette álló fele­sége is, hogy nagy megnyugvás az a munkásnak ma, hog- állan­dóan van munkája. A helyi kultúrgárda tagjai kö­rülvesznek bennünket és lelkesen magyarázzák, hogy még igen nagy terveik vannak és húsvétra újabb két színdarabot tanulnak be, továbbfejlesztik és szervezik a daloskört, mindehhez azonban könyvekre és sok-sok tanulásra van szükségük. A délutáni előadás utáni órákat úgy a szereplők, mint a közönség kedélyes együttlétben töltötték. A somorjai CSM tagjaiból ala­kult zenekar ütemeire táncra per­dültek a fiatalok s az esti előadás kezdetéig szórakoztak. A mai előadást február 5"én délután és este megismétlik.

Next

/
Thumbnails
Contents