Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-24 / 47. szám, péntek

AZ ember és a világ Az éghajlati viszonyok már megközelítették a mait, így az emberek lassan el­hagyták a barlangot és ve­remlakásokba, cölöpépítmé­nyekbe költöztek. Már említettük, hogy az ember úgy segített gyámol" talanságán, védtelenségén, hogy csoportokban élt, dol­gozott. Ennek alapegysége a nagycsalád volt, ahol több nemzedék lakott együtt A családon belül a nök telje­sen egyenjogúak voltak a férfiakkal. Az első Itermé" szeti) munkamegosztás ne" mek szerint történt, vagyis mtg a férfiak halásztak, va­dásztak, a nök a gyerekeket gondozták, gyűjtögettek stb. Ha néhány nagycsalád anya­sági vérrokonság alapján együttmaradt, vándorlás közben hordát, mikor ideig­lenesen letelepedett, falut alkotott. Akkor még nem ismerték a szolgaság semilyen for máját. Ha a nemzetségek harcba keveredtek egymás­sal, megelégedtek a vadász­területről való elűzéssel. Foglyokat nem ejtettek, hi­szen úgysem bírt Volna töb­bet gyűjteni, mint amennyi­ből maga megél. Csak saját szükségletükre bírtak ter­melni. Terméktöbblete te­hát senkinek sem volt, ami az osztálykülönbségek kialakulásának alapfeltétele. Ez a közösség osztálynélküli társadalom volt, ami teljes egyenlőséget jelent. Magán­tulajdon sem volt. A közö­sen készített háló, csónak, a közösen fogott hal közös vo't. Csak személyi tulajdon volt, például a kőbalta, de azokat az egyszerű eszközö­ket bárki elkészíthette. A falu, vagy horda élén főnök . állt, akit a közösség választott, de bár­mikor le is mondathatott A főnök nem parancsolt, csak irányított s a népgyűlés ha­tározatait végrehajtotta. A népgyűlésen a tapasztalt vé­nek és a kiváló képességű fiatalok voltak a hangadók. Tehát az egyéni képesség egyenlőtlensége itt is érvé­nyesült. Sokezer év telt el, míg az ember fejlődésében egy-egy lépéssel előbbre jutott. Az ősember sem elégedett meg a véletlenül talált füvekkel, bogyókkal, gyökerekkel, a sokszor sikertelenül végző­dő vadászatokkal. A ruhá" zat, a lakás és a szerszámok sem elégítették már ki Cj lehetőségeket, az élet új és könnyebb formáját kereste, mikor rájött arra, hogy az élve elejtett állatot meg le­het szel'díteni és a gondtala. nább élet, a gyorsabb fejlő­dés szolgálatába lehet állí­tani. Megkönnyíti az embei munkáját, segítségével na­gyobb darab földet lehet fel­törni, többet lehet termelni, így jutunk el a barbárság fokozatához, ahol kialakul és főfoglalkozássá lesz az ál­lattenyésztés és s földműve­lés, ami az őskommunizmus felépítményét lassan fel­bomlasztja. így az emberből, a természeti javak puszta fogyasztójából, azok átalakí­tója, termelője lesz. Az állattenyésztés főfog­lakozássá válásával létrejön az első társadalmi .nanka­megosztás a pásztorok és a » vadászközösségek között. A hatalmas, tejet, húst. b^ri, gyapjút adó nyájak, csordák már felesleget is termelnek. Megismerkednek a fonással, szövéssel, sőt már fémből eszközöket is készítenek. Az állattenyésztés főfoglalko­zássá válásának van egy nagyon fontos következmé­nye: megjelenik a magántu­lajdon, ami a vagyoni egyenlőtlenség és az osztály­társadalom kialakulásához vezet. (Folytatása következik.) Nyilatkozat a csadcai üdülésről Kedves eivtársak! Örömmel értesítelek benne­teket, hogy a csomagot meg­kaptuk és köszönetet mon­dunk érte az egész csoport nevében. A csomag tartalma volt: 2 darab gerely kb. 2.50 cm hosszú és 5 db kb. 60 cm hosszú vékony pálca, meg­kaptuk 1950 január 16-án. Ha lehetséges, küldjetek meg valami sportfelszerelést, játékokat, amivel esténként szórakozni lehet. Szorosan együtt akarunk dolgozni a Sokollal. Csoportunk létszá­ma már idáig 67 tag, akik örömmel járnak az esti fog­lalkozásokra. A fiúk tanulnak birkózni és tornázni, a lányok énekeket tanulnak és színda­rabot. Küldjetek valami kul­túranyagot is, de bőven, mert én úgy szeretném, ha leg­alább a fele tudna tanulni színdarabokat magyarul és szlovákul. Ha küldtök, csak olyat kérünk, amelyek enge­délyezve vannak. Jó lenne egy ping-pong asz­tal, sakk, malomjáték, „Em­ber, ne mérgelődj" és ehhez hasonló, ti jobban tudjátok, hogy mi alkalmasabb a szóra­kozásra. Az Ifjúsági Szemlét is sze­retném megrendelni úgy a magam, mint a csoport részé­re is egynéhány darabot. Mindezideig egy bált rende­zett az ifjúság, betanultunk egy magyar és egy szlovák színdarabot, de a végén nem kaptunk engedélyt, tehát nem tudtuk előadni azt, amit nagy fáradozúcrrl betanultunk, mert a lej". :ás előtt néhány nappRl közölték, hogy nem Sajnos, a múltban az volt a munkásoknak a szabadsága, hogy munka és pénz nélkül, éhesen csavaroghattak az ut­cákon, szerencsét keresve, míg a gyárosoknak és földes­uraknak az okozott gondot, hogy hol találhatnának jobb szórakozást maguk és ked­venceik számára. Ha más a helyzet. Mindenkinek, aki dol­gozik, megvan a lehetősége tanulásra és szórakozásra. A múltban a munkásember fiai nem járhattak iskolába és csak a kizsákmányolók nap­számosai és alárendeltjei le­hettek. Most nem pénz és vagyon szerint tanulnak a fia­talok, hanem tehetség sze­rint. És mindez nekem nagyon tetszik. Most, mikor itt az üdülőtá­borban szórakozva és jólétben hallgatjuk az előadásokat és megtanulunk demokratikusan gondolkodni, hálásak vagyunk mindenért a nagy, dicső Vö­rös Hadseregnek, nagy vezé­rének • és tanítómesterünknek, Sztálin elvtársnak." Ezt a jö­vőben úgy szeretnők meghá­lálni, hogy mi is elősegítsük fejlődésünket a szocializmus és később a kommunizmus fe­lé, amit Lenin elvtárs meg­• kezdett. Igyekszem minél több ta­got szerezni a CSM-nek, hogy kapjuk meg a lejátszásra az engedélyt. Ez nagyon rosszul esett, de azért nem csügge­dünk el és tovább folytatjuk munkánkat Takács Feri elv­társsal, akivel együtt voltam ezzel is biztosítsuk tömeg­szervezetünket. Igyekszünk azt, amit itt tanultunk, to­vábbadni barátainknak. Végül hálásan köszönöm Száraz Jó­zsef elvtársnak, hogy kitün­tetett kétheti üdüléssel, amit a legnagyobb megelégedéssel töltöttem le. Szabadság! Iván Albert s. k. Safarikovo. Vájjon hogyan is- köszön­hetném meg, hogy mennyit törődnek az ifjúság fejlődé­sével és mennyit tesznek ér­te? Ebből látjuk, hogy mi­lyen szépen haladunk a szo­cializmus felé. Mi is azon tű­nődünk, hogy minél többet te­gyünk a szocializmus fejlődé­séért. Munkánkkal és politikai tevékenységünkkel védeni igyekszünk a szocializmust. Ha rámutatunk az emberek tetteire, akkor azt látjuk, hogy még vannak elégedetlen emberek, akik zúgolódnak sor­suk ellen. Többet szeretnének maguknak. Én mindig azon tűnődöm, hogy minél szebbet és jobbat hozzak az ifjúságnak és a szocializmusnak. Maradok elvtársi szeretet­tel Horváth Ferenc s. k. Rastice. a kňažicei politikai iskolában. Üdvözletem küldöm az egész csoport nevében Kulcsár Gyula, a lielyl­csoport elnöke és Takács Ferkó titkár. Gyarapodnak a Komszoraol sorai Az elmúlt esztendőben a le­nini Komszomolba (VLKSM) több, mint kétmillió fiút és lényt vettek be A szovjet if­júság érdeklődése a Komszo­mol iránit óriási. A Komszomol hűsége és odaadása a Bolsevik Párthoz, szeretete a szocialis­ta hazához, az ifjúsággal való szoros kapcsolata és gondos­kodása az ifjúság politikai és kulturális fejlődéséről hatal­mas ifjúsági szervezetté tette a Komszomolt. Azokkal a fiúk­kal és lányokkal, akik új tag­jai lettek a Komszomolnak, nagy gonddal foglalkoznak. Az RSFSR Ukrajna, a fehérorosz SSR, a gruzin SSR és a többi tagköztársaság legnagyobb vá­rosaiban a politikai iskolák és körök sűrű hálózata terjedt el. A fiúk és lányok itt Marx, Engels, Lenin, Sztálin mű/eit, valamint a SzK(b)P és a Kom­szomol történetét tanulják. Kétezer városban ifjúsági tan­folyamotkat rendez'ek, ame­lyeken a legkülönfélébb té­mákról folytatak Vitákat. — Moszkva, Leningrád, Kiev, Minsk, Sverdlov és sok más város üzemeiben és gyáraiban az új Komszomol tagok több­sége esti szaktanfolyamokra, iskolákba és munkásegyete­mekre jár. A Komszomol ta­| gok nagy százaléka szakkép­j zettségét is tökéletesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents