Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-24 / 47. szám, péntek

1950 február 24 UJ szo A sztahanovista építőmunkások 24 nap alatt közel 3 hónap eredményét érték el a kispesti munkáslakás-építkezéseknél Az építésiroda ablakpárkányáról jég. csapok lógnak lefelé A megfagyott föld zörög a léptek alatt, l^éhány esz­tendővel ezelőtt ilyenkor januárban az ablak mögül nézte az eget az építő­munkás Leállt a munka már ősszel. „Nyáron hopp, télen kopp" — járta a közmondás. Pénzt azonban csak ta­vasszal keresett. Addig adósságból kel­lett valahogy megélnie. Magyarországon már nem idénymun­ka az építés. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával a legnagyobb hidegben is rakják a falat, tömik a betont az építőmunkások A jó munkaszervezés s a gépek segítenek legyűrni az időjá­rást. Ilyen gépesített téli építkezés fo­lyik Kispesten a munkáslakások építé­sénél is. GŐZZEL MELEGÍTETT KAVICS ÉS MALTERLÖVELÖGÉP. Az összefagyott kavicsot gőzzel melegítik át. Az út mellett pöfékölő kazán áll, amelyből hosszú gumicsövek vezetnek a kavicsrakás felé. Hegyes, lyukacsocs vasrudat dugnak be a ka­vicsok közé és megindítják a gőzt. Felemelünk egy marék kavicsot, az­után sietve dobjuk el: szinte éget. A forró kavics a betonkeverés után is 20 —24 fokos meleg marad. A megkötött beton már megtagynat. Nem süllyed tavasszal, amikor felenged az idő. A nádfalból készített házikóban mű­ködik a malterlövelő gépezet. A me­legvíz hatalmas tartályokba ömlik, ahol összekeverik a maltert, amely a nyomó­készülék vastartályaiba kerül. Két perc alatt egy köbméter malter tölti meg a tartályt. Öt épülő házat lát el a malterlövelő gép. A legtávolabbi építkezés 200 méterre van a gépház­tól. Nem kell szállítani ládákban, mint régen. Valóságos maitergyár működik itt, amely a „megrendeléseket" „ház­hoz" szállítja. A téglákat az első emeletre transz­portőrön szállítják. A segédmnukások egymásután rakják a széles gumisza­lagra a téglákat. Fent két segédmun­kás gyors mozdulattal helyezi azokat egymásra. A betont is igy szállítják az emeletre. A transzportőr jobb a felvonónál, mert odaállíthatják, ahol éppen szükséges az építőanyag. Négy épületnél már az első emelet­nél tart az építkezés. Az ötödik háznál pedig most kezdik a földszinti födém berakását. Az ország legjobb sztahano­vista építőmunkásai jöttek el Kispest­re, hogy összeegyeztessék módszerei­ket. A napi megbeszéléseken részle­tesen megtárgyalták az építkezés ered­ményeit és hiányait. Végül is Orlov szovjet sztahanovista építőmunkás módszerét vezették be. Minden építő­munkás mellett két segédmunkás dol­gozik. Egyik teríti a maltert, a másik pedig adogatja a téglát. Január 2-án kezdték a munkát és 24 nap alatt kö­zel három hónap szokásos eredmé­nyét érték el MEGTÁRGYALJAK A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJANAK HATAROZATAT ... Papp István Debrecenből jött erre a sztahanovista iskolára. A téli építke­zésről beszélgetve a következőket mondja: — Megdőlt az a régi hiedelem, hogy télen nem dolgozhatik a kőműves. Volt már a napokban 14 fokos hideg is. Az előmelegített anyaggal azonban ép­úgy megy t munka, mintha nyár vagy kora ősz volna. Vincze Bertalan gyöngyösi kőműves így beszél: — Megtárgyaltuk a Párt határozatát a munkaverseny eredményeiről és hi­báiról. Mi jól tudjuk, hogy az építő­iparban —, amelyre az ötéves tervben igen nagy feladatok várnak — még sok hiba van a'munka nelyes megszer. vezésében, még alacsony a munka ter­melékenysége. Ha hazamegyünk, lel­kesedéssel látunk az itt elsajátított módszerek kiadásához szaktársainknak. Pozsonyi Zoltán, az iskola vezetője elmondja, hogy az elmúlt három hét alatt számos ötlet és észszerűsítés ve­tődött fel, ameiy közű: már sokat megvalósítottak. A kávák gyors és helyes kiképzésben jó eredményt értek el. A tég'avágógep használatával je­lentősen csökkentették a selejtes tég­lák mennyiségét. A sztahanovista iskolán is felmerül­nek azok a gátló körülmények, ame­lyek ma az építőiparban megtalálha­tók. így például a sztahanovista építő­munkások keiik a téglagyárakat, hogy egyméretű formakerettel gyártsák a téglákat, mert ahany gyárból érkezik a tégla, annyiféle méretű. A kispesti téli gépesített építkezés tapasztalatai megmutatják: fokozott üzemben halad a munka a legnagyobb hidegben is. Az építőmunkások felada­ta, hogy a termelékenység emelésével, a szocialista verseny kiszélesítésével, az önköltség csökkentésével elősegít­sék ötéves tervünk fontos célkitűzésé­nek mielőbbi megvalósítását: az építő­ipar gépesítését. K. L. Novikov szovjet főkonzui beszéde a szoviet hadsereg fennáiiásának 32. évfordulója alkalmából Bratislavában 1950 február 23-án Drága barátaim! Engedjétek meg, hogy a hősi szovjet hadsereg megalapításának 32. évfordulójának dicső napján átadjam Önöknek a nagy Szovjet­únió nemzeteinek testvéri szívé­lyes üdvözleteit. A szovjet hadsereg, amelyet az emberiség nagy lángeszei, Lenin és Sztálin alapítottak, a világ legelőrehaladottabb, leghaladóbb ­szellemű és legszilárdabb államá­nak hadserege. Az emberi társa­dalom törénelme nem ismert és nem ismerhetet hadsereget, amely oly sokat tett volna saját orszá­gának dolgozó népéért és az egész világ dolgozóiért, mint a szovjet hadsereg. Összes győzelmeiért, összes vívmányaiért, főleg alapí­tójának, nevelőjének és vezetőié­nek — a Bolseviki Pártnak tarto­zik köszönettel. Az egész világ dolgozóinak nagy vezére, J. V. Sztálin klasszikusan jellemezte a szovjet hadsereg hái^m sajátsá­gos vonását. Elsősorban a felsza­badított munkások és parasztok hadserege ez, az Októberi Forra­dalom hadserege, a proletárdikta­túra hadserege. Másodsorban az SSSR nemzetei közötti testvériség hadserege, az elnyomott nemze­tek felszabadító hadserege, az SSSR nemzetei függetlenségének és szabadságának védelmező had­serege. Harmadszor az internacio­nalizmus szellemében, az interna­cionalizmus érzéseiben nevelt hadsereg ez, amely szellem az ] egész szovjet hadsereget a közka­tonától a marsallig áthatja. Fennállásának 32 éve alatt, a szovjet hadsereg megküzdött az imperialista országok fegyveres erőivel, a kizsákmányoló osztá­lyok zsoldosaival. Fennállásának 32 éve alatt nem viselt és nem viselhetett jogtalan háborút, sőt ellenkezőleg nem egyszer szállt síkra a nemzetek függetlensége és szabadsága mel­lett. A szovjet hadsereg a dolgozó­kat a kizsákmányolás elnyomatá­sa alól felszabadító hadsereg, a békés munka védelmezője a szo­cializmus hazájában, a béke és az összes nemzetek biztonságának bástyája. Mindezen nemes célok érdeké­ben a szovjet nép és fegyveres erői négy éven keresztül, 1941-től 1945-ig soha nem látott méretek" A SpanyoS Kommunista Párt lemondásra szólítja fel a köztársasági kormányt Dolores Ibarruri elvtársnő, a Spa­nyol Kommunista Párt főtitkára — mint a Mundo Obrero hírszolgálata jelenti — levelet intézett Albornozhoz, az emigrációban működő spanyol köz­társasági kormány elnökéhez, amely­ben szigorúan bírálja az Albornoz­kormány bel- és külpolitikáját. Leve­lében megállapítja, hogy az Albornoz­kormány politikája nem felel meg a köztársasági Spanyolország érdekei­nek. majd 'eveiét így folytatja: „Elegünk volt az ön működéséből Albornoz úr. Ha népünk beszélni tud­na, szabadon kifejezésre tudná juttat­ni véleményét, két világos és erőtel­jes szót kiáltana ön felé: Mondjon le! Az ön vezetése alatt álló kormány nem képviseli a spanyol népet és nem mondhatja magát többé a spanyol nép képviselőjének, mert csak kárt okoz a köztársaságnak Ennek a kormány­nak mai összetételében való fennma­radása csak arra jó, hogy megakadá­lyozza egy igazi, demokratikus spa­nyol kormány megalakulását, egy olyan kormányét, amely előmozdítaná a fasizmus elleni küzdelmet és harcra hívná a spanyol népet az angol-ame­rikai háborús uszítók üzelmei ellen, amelyekkel Spanyolországot háborús támaszponttá akarják átalakítani a Szovjetunió és a népi demokráciák el­len. Albornoz úr eljött az ideje, hogy az ön helyét olyan emberek foglalják el, akik elszánt akarattal harco'ni készek a köztársaságért" — fejeződik be a levél. ben háborút viseltek a német fa­siszta betolakodók ellen és saját barlanjukban morzsolták szét őket. A történelem még soha nem ismerte az akaratnak és az ösz­szetartásnak ilyen egységét, ilyen szervezést és egyöntetűséget, ami­lyet a szovjet nép és hadserege mutattak a Nagy Honvédelmi Háború idején. A szovjet hadsereg felszabadító harca nemcsak a szovjet nép füg­getlenségéért folyt, de az európai és ázsiai népek szabadságáért és függetlenségéért is. A hitleri Németországnak a Szov­jetúnió eilen indított hitszegő táma­dása első napjaitól fogva hitték Európa leigázott nemzetei, hogy a szovjethad­sereg kezéből kapják a szabadságot, hogy a hitleri járom alóli szabadulás keletről és csakis keletről jön. A szovjet hadsereg megtörte a fa­siszta Németország, majd az imperia­lista Japán katonai erejét, betöltötte történelmi küldetését és szabadságot hozott Európa és a Távolkelet leigá­zott nemzeteinek Nagy jelentősége volt ennek az egész emberiség törté­nelmében. A Szovjetúnió nag_y győzelme a Honvédelmi Háborúban a Szovjetúnió állami és társadalmi berendezésének győzelmét jelenti, ä szocialista állam védelmi erőinek győzelmét, a Kommu­nista Párt okos politikájának győzel­mét. A szovjet nép és hadsereg óriási győzelmeiért szeretett vezére, J. V. Sztálin hadvezéri lángeszének, okos­ságának és előrelátásának tartozik kö. szöntettel. 32 éve új hadsereg létezik a vilá­gon, a szovjet nép hadserege, a dol­gozók, felszabadító hadserege. Mind­ezen évek folyamán, legfőképpen azon. ban a Nagy Honvédelmi Háború évei­ben a szovjet hadsereg az őszes elnyo. mott nemzetek szabadságáért az egész világ békéjéért és biztonságáért folyó hősi . harc gyönyörű példáit nyújtotta, íme. ezért van a szovjet hadseregnek oly sok barátja éi szövetségese a vi­lág minden részében. Az egész haladó emberiség úgy tekint a szovjet hadse­regre, mint a béke és a biztonság vé­delmezőjére. Éljen a hősi szovjet hadsereg! Éljen a Szovjetúnió és Csehszlová­kia nemzetei közötti örök, törhetetlen barátság! Éljen a szovjet nép és a szovjet hadsereg győzelmeinek ösztönzője és szervezője — a nagy Sztálin! A közös vetési tervek megvalósítása Köztársaságunkban napról napra nagyobb ütemben épül ki az Egysé­ges Földműves Szövetkezet hálózata, mert a kis- és középparasztság meg­értette, hogy a mezőgazdasági ter­melésben a fokozott feladatok elvég­zésére csak úgy lesz képes, ha szö­vetkezetekbe tömörülve, egységes erővel fogja megvalósítani a szocia­lista ipezőgazdasági termelés mód­szereit, amelyek biztosítani fogják számára és a dolgozók egyeteme ré­szére az életszínvonal emelkedését. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek egyik főtörekvése, a közös ve­tési eljárások megvalósítása, mert ezeknek segítségével lehetővé válik földműveseinknek, hogy a nagy terü­leteken végzett munka előnyeit él­vezhessék. Ki lehet használni a gé­peket és jobban lehet megszervezni a közös munkákat, a gabonaneműek egységes válfaját lehet termelni, egy­időben trágyázhatjuk és készíthetjük elő a földeket a magasabb és minő­ségi szempontból is eredményesebb hektárhozamra. De kis- és középpa­rasztjaink is túlnyomó többségben már maguk is az elmúlt esztendő példáin épülve, rájöttek arra, hogy közös vetési eljárások bevezetésével kisebb befektetéssel nagyobb termést érnek el, mint úgy, ha földjeiket széttagoltan művelik meg. Ahol az egységes vetési terv még nem valósult meg konkrét formában, ott az EFSz-ek választmányának fontolóra kell vennie azokat a le­hetőségeket, amelyeknek segítségé­vel a faluban a közös vetési eljárást bevezethetnék, illetőleg amelyeknek igénybevételével megvalósíthatnák a mezőgazdasági munkálatok közös le­bonyolítását. Ezekben a falvakban a választ­mánynak meg kell állapítania, mi­lyen őszi vetések vannak a földeken. Azokat a községi földek vázrajzán feltünteti és megindítja a földmű­vesek között a meggyőzés munkáját, fölkeresi azokat a földműveseket, akikről feltételezhető, hogy az Egy­séges Földműves Szövetkezetek fon­tos feladatával tisztában vannak. A cél az, hogy az egységes vetési el­járás gondolatának a falu egész föld­műves lakosságát megnyerjük. Ki kell fejteni a közös vetési eljárás lé­nyegét és előnyeit, rá kell világíta­ni a szövetkezeti és nem szövetkezeti tagok részére egybehívott gyűlésen, hogy az egységes munkával nemcsak minőségi és mennyiségi javulást le­het elérni, de hogy az egységes mun­ka segítségével a munkaprogram és a pénzügyi terv kidolgozásával lé­nyeges termelési költségcsökkenést lehet elérni. A közös vetési eljárás bevezetésével tehát a kis- és közép­birtokosok számára nemcsak minősé­gi és mennyiségi szempontból fog mutatkozni javulás, hanem a terme­lési költségek csökkentésével jelen­tős anyagi előnyöket is fognak el­érni. Egységes Földműves Szövetkeze­teink már a mult év őszén hozzálát­tak a közös vetési eljáráshoz és a közös munkák megszervezéséhez. Földműves szövetkezeteink tavaszi feladatainak sorában első helyen áll, hogy a megkezdett úton tovább ha­ladjanak és igyekezzenek megvaló­sítani a közös vetési eljárás és a kö­zösen végzett födmunkák bevezeté­sét minden Egységes Földműves Szö­vetkezetben. Az EFSz-ek a közös ve­tési eljárás megszervezése során több technikai jellegű akadályba fognak ütközni. Ha az egyes EFSz-ek he­lyesen fognak eljárni, úgy az akadá­lyokat át fogják tudni hidalni. Az ÉFSz-ek — különösen most, tavasz­szal — példának okáért az alábbi akadályokba ütközhetnek helyen­ként, amelyekre azonban van meg­oldás, csak helyes oldaláról" kell a dolgot megfogni. Hogyan lehet ezeket az akadályo­kat áthidalni? Vegyük azt az esetet, hogy az egy­séges vetési eljárás alá vont földet őszi vetés szakítja meg, lóherét vagy más vetéssávot érint. Ilyen esetek­ben a területet a megszakítás ellené­re is be lehet vetni a tervbevett ter­mékkel, hiszen ezeket a parcellákat az ősz folyamán majd ugyancsak be lehet vonni az összefüggő, nagy dű­lőbe. De előadódhatik az az eset is, hogy az egységes vetési eljárás alá vont földterületbe ugyanolyan termény következik, mint ami abban az előző évben volt. Előfordulhat, hogy pél­dául árpa volt a földben és a közös vetési eljárás érdekében egyes, par­cellákon újból árpát kell vetni, mint az elmúlt évben. Ez sem képez külö­nösebb akadályt. Az EFSz a műtrá­gyát ingyen kapja és a műtrágya se­gítségével feljavíthatjuk a földeket, a föld különös gonddal elkészített megművelésével kiküszöbölhetjük annak a veszélyét, hogy ez a parcella esetleg kevesebbet adjon. De előfordulhat olyan eset is, hogy az összefüggő dűlőket egy olyan földműves parcellája szakítja meg, aki nem kapcsolódott be a szövetke­zet egységes vetési eljárásába. Ebben az esetben először minden igyekeze­tünkkel azon kell lennünk, hogy meg­győzzük a földművest az egységes vetési eljárás szükségességéről, ille­tőleg rávegyük, hogy ő is ugyanolyan terméket vessen el, ami a közös ve­tési eljárásnak megfelel. Vagy az EFSz ajánljon fel a földművesnek egy csereegyezséget, hogy a határ más részén ugyanilyen kiterjedésű földet oszt ki számára. Jóakaratú meggyőzéssel minden valószínűség szerint kedvező eredményt fogunk elérni. De ha a módszerek egyike sem vezetne kedvező megoldásra, a közös vetési eljárást a megszakítás ellenére is meg kell tartani. Előfordulhat, hogy a földművesnek az összes földje a határ ama részé­ben van, amelyben a közös vetési el­járás értelmében mondjuk, csak ár­pát termelünk. Itt is van megoldás. Vagy kicseréli az EFSz a közös ve­tési eljárás tartamára ezt a talaj­részt egy olyan más földműves csa­lád földjével, amely az egységes ve­tési eljárásba bekapcsolódott és amelynek a határ más részében van földje, vagy pedig az EFSz a beta­karítás utóm, csere formájában meg­adja ennek a kérdéses földművesnek mindazt a terményt, amelyet a ter­melési szerződés értelmében kellett termelnie. Az EFSz a közös vetési eljárás terev, a közösen végzett mezőgazda­sági munkaterv és pénzügyi terv ki­dolgozása után hozzálát a tervbevett munkák megvalósításához. Az EFSz kijelöli tagjai közül a legjobb hozzá­értéssel rendelkezőket, akik irányíta­ni és ellenőrizni fogják a mezei mun­kálatok végrehajtását. Az EFSz-nek különös gonddal kell kiválasztania ezeket a munkálatokat irányító és ellenőrző szerveket. A munkákat irá­nyító tagok és azok segítőtársai a leg­szorosabb érintkezést tartják fenn az állami gépállomással, valamint a szö­vetkezet őszes tagjaival, pontosan irá­nyítják és a munka megkezdése előtt egy-két napal előre figyelmeztetik a tervbe belevont gazdákat és a gép­állomást, hol és mikor kell a tervbe­vett munkát megvalósítani. Leghe­lyesebb, ha közös gyülekezőhelyeket jelölnek ki, ahonnan együttesen in­dulnak ki a munkahelyre. Csakis a munkák helyes megszer­vezésével és a tervek pontos betar­tásával biztosíthatják az egyes EFSz­ek a munka pontos és idejében való végrehajtását. A körzeti versenyelőadó munkatanácskozása Bratislavában Az elmúlt napokban folyt le Bra­tislavában a textilipar körzeti igaz­gatóságán a körzeti verseny- és újí­tóelöadók munkatanácskozása, egész Szlovákia iparának összes szektorai­ból. A munkatanácskozást Mišovský elvtárs az ipari és kereskedelemügyi Megbízotti Hivatal „új munkafor­ma" osztályának főnöke nyitotta meg és vezette. A munkatanácskozá­son résztvettek a szlovák szakszer­vezeti tanács képviselői is. A verseny- és újitőelőadók be­számolóiból kitűnik, hogy dolgo­zóink az üzemekben és a vállalatok­nál a munka új formáit nem tekin­tik már kizsákmányolásnak, hanem a becsület, dicsőség és hősiesség ügyének. Ezt a tényt alátámasztja a szocialista versenynek és az élmun­kás és újító mozgalomnak széltében­hosszában való elterjedése. A ver­seny- és újítóeladók mult évi tapasz­talatai ezzel kapcsolatban minden előfeltételt megadnak ahhoz, hogy a munka formái ebben az évben tö­megjelleget nyerjenek. A munkata­nács megállapította, hogy a KSC IX. kongresszusa az új munkaformák te­kintetében határkövet képez és le­rakta azok szilárd alapjait, míg a második össz-szakszervezeti kong­reszus, valamint a Sztálin genera­lisszimusz születésnapjára vállalt kö­telezettségek még jobban megszilár­dították és elmélyítették. Ennek eredményeképpen az elmúlt évben az üzemek és vállalatok ipari mun- . kásainak több mint fele szocialista versenyben áll. Ebben az irányban nagyon fontos az alkalmazottak fá­radhatatlan átnevelése úgy osztály­öntudat, mint osztályös-zotartozás szempontjábóL

Next

/
Thumbnails
Contents