Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-22 / 45. szám, szerda

1950 február 22 VIKTOROV: NÉZZÜNK SZENBE A JELENNEL Február 23-án Angliában parlamenti választások vannak. A pártok, amelyek résztvesznek a választási har. cokban, már nyilvánosságra hozták programjukat, választás előtti nyilat, kozataikat. A vá'asztás előtti harcok teljes tűzzel folynak. Ám egy természetesen felvetődő kérdés áll előttünk: mivel megy Anglia az új választások elé? Hiszen min. denki emlékszik még arra, hogy az előző választások abban az időpontban folytak le, amikor győzelmet arattak a hitlerista Németország felett, amikor Potsdamban ülésezett a konferencia. Anglia népe éppenúgy, mint más országok népei is reVnénnyel te. kintettek a jövőbe Hittek a jövőben. És hogy miként képzelte el az angol nép a maga jövőjét, arra következ. tetni lehet abból a jelentős tényből, hogy megvonta bizalmát Churchilltől, aki akkor Angliát képviselte Potsdamban. Anglia népe elítélte Churchill politikáját a Szovjetúnió iránt tanúsított ellensége miatt és azon ellenséges magatartás miatt, amit Anglia dolgozóival szemben tanúsított. A választásokon a labourpártiak győztek, ök ekkor olyan programmal léptek fel, amelynek fő jelszava volt: „Bátran nézünk szembe a jövővel". Ez a program olyan ígéreteket tartal. mázott, amelyeknek hitt az angol vá. Iisztó. Most a jövendő jelenné vált és bekövetkezett az az idő, amikor ezzel a jelennel kell szembe nézni. Vájjon úgy néz-e ki, mint ahogyan azt a labour-pártlak felvázolták? Felesleges bizonyítani, hogy ennek a valóságnak semmi köze sincs ahhoz a „jövőhöz", amit a labour.pártiak ígértek. Ez kézzelfogható. És ezért igen hasznos elgondolkodni a felett, hogy mindez miért történt? Vájjon mindenütt minden országban meghiú. sult a nemzetek reménye? Ô, nem. Távolról sem. Ellenkezőleg, az emberiség történelme még soha sem ismert olyan korszakot, amelyben a nemzetek leghőbb ér legalapvetőbb reményei olyan megvalósulást nyertek volna, mint ma a Szovjetúnióban, ahol a nemzet győzelmesen építi a kommunizmust, vagypedig a népi demokráciák országaiban, ahol a kapitalista iga alól és az Imperialisták karmaiból fel. szabadult nemzetek határozott léptek, kel haladnak a szocializmus építése felé. Azonban Angliában a dolog nem így történt. A holnaptól félve, aggódva, szűkösen és folytonos feszültségben él nemcsak az angol munkás, hanem általában az angol középosztályok embere, az egyszerű ember. Miért? Minek kellett volna történnie Angliában, ha a labourpártiak betartották volna a választások előtti Ígéreteiket? Ebben a programban a következő állt: „A labourlsták a nemzet jólétének megalapozását legszentebb feladatuknak tekintik..." „A párt élelmet, munkát és lakóhelyeket akar nyújtani, sőt munkát és jólétet akar biztosítani, hasznos munkát mindenki számára és modernül berendezett lakóhelyeket a technika legutolsó vívmányai szerint. Biztosítani akarja a magas életszínvonalat, biztosítékot akar nyújtani a nyomor napjai ellen, meg akarja valósítani az általános műveltség rendszerét, amely minden gyermeknek lehetővé teszi tehetségét kifejleszteni ..stb., stb. Ez állt a programban és a valóságban ? A valóság: a közellátás terén a nehézségek végtelen sora. A valóság: munkanélküliség, amelynek további növekedése napról napra egyre inkább fenyeget. A valóságban a munkások lefmaeyobb részének nincs meg az életminimuma sem, amely még a börtön lakói részére is meg van állapítva. A valóságban nem a bérek emelése, hanem azok rohamos csökkentése állt elő, bekövetkezett a fontsterling devalvációja és az árak folytonos emelkedése. A valóságban a kizsákmányolás egyre erősödik 6s a monopolok jövedelme őrült iramban nő. Anglia egyre inkább az amerikai impérium 49. államává lesz. Ez kézzelfoghatóan kitűnik, ha az ember áttekinti Anglia külpolitikáját. Mit Ígértek és miről beszéltek a labourpártiak programjukban ? Hogyan tervezték a jövendőt 1945-ben? Idézünk: ..... Biztositanunk kell — mondották ők —, hogy Németország és Japán meg legyenek fosztva attól a lehetőségtől, hogy újra háborúba kezdjenek. A békében meg kel] erősítenünk Nagy-Britannia népeinek hatalmas szövetségét az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval, amely a háború folyamán létrejött..." Ez állt a programban. Es a valóságban? A valóságban a labourpártiak Churchill háborús uszító politikáját folyatják. Az Egyesült Államok köreivel együtt mint „fiatalabb partner" egy új háborúra való uszítás és egy új háború szításának politiká'át folyatják, az őrült fegyverkezést támogatják, az északatlanti paktum jegyében az Egyesült Nemzetek Szervezetének háta mögött megteremtették egy támadó háborúra uszító szövetséget, feldarabolták Németországot azzal a céllal, hogy Nyugat-Németországot a háború elősíkjának^ tűzhelyévé változtassák Európában." Ez a valóság, ez a jelen. És ezt el nem lehet titkolni és nem lehet elrejteni semmiféle demagógiával. A nemzetek békét akarnak, békét akar az angol nemzet is. És a labourpártiak vezetősége Churchill politikájának hangos helyeslésével háborút készít elő az Egyesült Államokkal együtt, elveti a Szovjetúnió javaslatait a fegyverkezés beszüntetéséről, az atomfegyver betiltásáról, amelynek határozata ellentmond a nemzetek becsületének és lelkiismeretének, elveti azt a javaslatát, hogy kössek meg az öthatalmi paktumot a béke meirszilá rditására. Am lehetséges, hogy a labourpártiak az új választás előtti programjukban arról beszélnek, hogy abba. hagyják ezt a káros politikájukat. 0, nem így van. Ök előző álláspontjukhoz ragaszkodnak. És véletlen-e az, hogy a reakciós „Observer" nem talál lényeges különbséget a három burzsoá párt programja között? Nem, ebben nincs semmi véletlen. A konzervatívok programja, épenúgy mint a liberá'isták program ia ugyanazon az úton halad, mint a laboui-párt programja: a belpolitikában a dolgozók életszínvo. nala és demokratikus szabadságok e'leni támadás, a külpolitikában pedig egy újabb háború és támadás további előkészületeinek folytatása. Mind a három párt a konzervatívek, a labourpárt és a liberálisták — a nemzet előtt rejtegetik az igazságot. Ezt az igazságot azonban az angol dolgozÓKnak megmondja az angol Kommunista Párt, az egyetlen párt, amely kiemel programjában a békéért folytatott harcot, a válság elleni küzdelmet az angol nemzet igazi boldog jövőjéért. A burzsoá demokrácia létének feltételei olyanok, amelyek kizárják a nép igazi akaratnyilvánítását. A Kommunista Párt ezt nagyon jól tudja és ezért annál inkább küzd és törekszik arra, hogy az egyszerű emberek hang. ja meghallgatást nyerjen és hogy vé. gigzúgjon mint borzalmas riasztó, elővigyázatosságra intő szózat, hogy az angol nép nem halad tovább az új imperh'ista kalandok útján, amelyekre őt mind a három angliai burzsoá párt taszítja .amelvek nemcsak a City, hanem a Wall Street akaratát is betöltik. UJ 51® — A magyar könyvesbolt megnyitásáról Ránk, magyar dolgozókra döntő jelentőséggel bír a magyar könyvesbolt megnyitása, ezért újra és újra vissza kell térnünk a magyar könyv megnyitó ünnepének méltatására. Tudjuk, a betű, a könyv épúgy világít, mint az égő villanykörte, de épúgy, mint a villany, a lebujok részeges bandádnak is nyújt világosságot, némely könyv is azért íródott, hogy a kapitalistabandák érdekeit szolgálja. Nos, éppen erre szeretnénk rátérni. Voltak e<ldig is könyvesboltjaink, de ezek tisztán üzleti érdekeket szolgáltak és a dolgozónak komoly fáradságába került, amíg ki tudta választani azt a könyvet, amely neki némi útmutatásul szolgált. Lenin avagy Sztálin műveire, amelyek reflektorfénnyel világítanak rá a szocializmus útjára, alig akadhatott a magyar olvasó a néhai könyvüzletekben. A kiadók és könyvkereskedők közös egyetértéssel a könyvre, mint árucikkre tekintettek és szigorúan ragaszkodtak az üzlet alapelveihez. Ma azonban merőben más a helyzet. A prágai Magyar Könyvesboltban az üzleti szempont mellékessé vált és a könyvpolcokon szemmel láthatóan egyetlen szempont érvényesül és ez a szocialista tanok terjesztése. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar betű és könyv itt tényleg a tavaszi napsugarak termékeny hevével ragyog, fénylik és világít. Mindaz, ami ezen az ünnepen a szemlélő elé tárult, merőben különbözik attól a propagandától és azoktól az olcsó módszerektől, amelyekkel eddig a vásárlóközönség érdeklődését felcsigázták és félrevezették. A látogatót itt már az első pillanatokban megragadja a művekből áradó alkotás eleven és lenyűgöző ereje. Ez már nem propaganda, a tanító nemes hangja szólal meg itt, aki a szocializmust hirdeti. A magyar könyvesbolt szellemi kincse abból a mély alázatból ered, amit a magyar népi köztársaság érez a szocializmus ügye iránt. A megnyitás napján' A Tatra Svit košicei üzeminek textilmunkásai a KSS IX. kongresszusára A megnyitás öt órára volt hirdetve, de már délután négy órára zsúfolva volt a könyvesbolt érdeklődőkkel, akik egy-egy könyvet leszedtek a polcról, érdeklődéssel lapozgattak benne, hogy legalább egy-egy mondatot sürgősen kiragadjanak a műből. A szocializmus szellemi termékeinek e varázslatos légkörében az ember heves vágyat érez, hogy Sürgősen elolvassa a felsorakozó, ízlésesen bekötött müveket, amelyekkel a Magyar Dolgozók Pártja megajándékozta híveit. Ismételjük, varázslatos ez a légkör, a könyvek, a feliratok és a képek kivétel nélkül a meghitt békét hirdetik és a szocializmus építőmunkáját szolgálják. Mindjárt, ahogy az ember a könyvesboltba lép, a két szomszéd nemzet színeiben ragyogó háttérben megpillantja Sztálin generalisszimusz művészi szobrát. Körötte csoportosulnak Lenin, Rákosi és Gottwald képei. Az egyszerű, ízléses polcokon a következő feliratok olvashatók: „Éljen Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar dolgozók szeretett vezére." Szomszédságában mindjárt ott a másik: „Éljen Klement Gottwald, a szocializmust építő csehszlovák nép vezére." Majd egy Leninidézet következik: „Minden jó könyv egy-egy tégla a szocializmus építéséhez." Ezt követi egy Zsdanov-felirat: „Egy-egy jó vers vagy regény annyit ér a népnek, mint egy új gyár vagy bánya." És végül a következő világító szavak zárják le a a feliratok sorát. „Éljen a Szovjetúnió, a csehszlovák és magyar nép felszabadítója." „Éljen a dolgozó nép élcsapata, a Párt." E jelszavak meggyőző erővel ugyanazt a célt szolgálják, egyazon iráky felé törnek, hogy a Szovjetúnió világító fáklyáját a magyar dolgozó nép felé irányítsák. Hulljon rá a Szovjetúnió példamutató kultúrájának termékeny fénye, legyen a magyar dolgozó öntudatos és a szocializmusban való hite szilárd és erős. Fellapozhatod a könyvek bármelyikét, megtalálod benne a szellemóriások szocializmust hirdető tiszta hangját és büverejét. Soha még a magyar dolgozó nem részesült abban a tiszteletben, mint most, a magyar népi köztársaság e néhány esztendeje alatt. Egyetlen mü sem jött itt létre máskép, Vnint azzal a megingathatatlan céllal, hogy a dolgozót felvilágosítsa rangjáról, feladatáról és erejéről. Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveitől kezdve ott találhatod Rákosi Mátyás müveit, a magyar klasszikusokat, Csokonait, Aranyt, Vajda Jánost, majd a modern forradalmi költőket, Adyt és József Attilát. A magyar széppróza müvei között ott van Déry Tibor, Nagy Lajos, Veres Péter, Illés Béla és Illyés Gyula stb. E müvek között azonban vezetőszerepet a szovjet irodalom kapott. A modern szovjet íróktól kezdve a klasszikus irodalomig felsorakoznak itt a szovjet kultúra kiváló képviselői. Ott van Gorkij, Solochov, Majakovszky, Ilja Ehrenburg, Makarenko és Alexej Tolsztojtól Leó Tolsztojig, majd Puskinig visszamenőleg mindazok jelen vannak itt, akik valaha előharcosai voltak a béke és a szabadság j megteremtésének. És nem maradtak ki a Nyugat haladó írói és klasszikusai sem. Itt láthatod Howard Faustot, Pablo Nerudát, Aragont, Tomas Mannt, Andersen Nexöt, Travent, Goethet, Dantét, Shakespearet, Moliéret, Balzacot és a világirodalom ; minden számottevő íróját. Mindezt új kiadásban. Szinte rejj tély, hogy a Magyar Népi Köztársaság hogyan is tudta óriási építőmunkája mellett ezt a hatalmas szellemi vagyont megteremteni. Ügy tetszik, hogy a Magyar Dolgozók Pártja törekvésében nem ismer akadályt és sürgős szükségét érzi annak, hogy népét az évszázados elnyomásból nemes lendülettel kiemelje a szocializmus napfényes útjára. Természetesen a szépirodalmi és a társadalomtudományi munkákon kívül a szak- és tudományos irodalom minden ágazata is képviselve van. Ügyszólván lehetetlen pár óra alatt áttekintést nyerni mindarról, amit itt felsorakozik előttünk. A szomszédos népi demokráciák könyveivel is találkozunk a könyvesboltban. Itt vannak mindjárt a mi íróink, Olbracht, Jilemnicky, Ján Drda, Falt'an, Egon Ervin Kis5h, Zápotocký és amint értesülünk, ezeknek száma is rohamosan szaporodni fog. BESZÉLGETÉS SVÉD ANDRÁS ELVTÁRSSAL A nagy ünnepi forgalom közepette úgyszólván nehéz itt bárkivel is nyugodtan beszélgetni. Állandóan jönnek, mennek, kérdezgetnek, felvilágosítást akarnak ... Végül mégiscsak ráakadok Svéd Andrásra, az IBUSZ vezérigazgatójára. Ám alighogy leülünk és éppen felteszem az első kérdést és jegyezgetni akarok, egyszerre csak megjelenik előttünk két ifíjú, nagyon komoly arccal és azt kérdezik, vájjon nem kaphatnának-e felvilágosítást a magyar úttörők munkájáról, önérzetesen arra hivatkoznak, hogy mivel a magyar dolgozó néppel barátságban vagyunk, tehát okvetlenül tudniok kell, hogy a magyar úttörők milyen munkát végeztek eddig és mit akarnak még az ötéves tervben elvégezni. Svéd András szemmelláthatóan meg van hatva ettől az őszinte érdeklődéstől, mert az ifjak alig tízA Tatra Svit nemzeti vállalat kassai üzemének összes alkalmazottai bekapcsolódtak a KSS IX. kongresszusának kötelezettségvállalási mozgalmába. Az összüzemi gyűlésen elhatározták, hogy a munka termelékenységét 17.5 százalékkai emelik és azt az eredményt fenntartják az egész év folyamán. Ezt a tervet részleteiben is feldolgozták, még pedig úgy, hogy márciusban a termelékenységet 6 százalék, áprilisban 10 százalék, májusban 11 százalék, júniusban 12 százalék, júliusban 15 zaiékkal emelik és ezt az eredményt gusztusra a 17.5 százalékos emelkedést. A munka terme'ékenységének emelését a munka jobb megszervezésével, valamint az élrnunkások és élmunkásnők kötelezettségvállalásaival érik el, akik közül néhányan, mint például Zajac, Pásztor, Kreft és Lévai elvtársnők a szocialista munkaverI seny keretében áttérnek huszonnégy | gép kiszolgálására Az 1950-es évben tervszerű terme• léssel elérik azt, hogy gyártmányaik ' 90 százaléka az első minőségi csoport. ' ba tartozzanak. A fennmaradó 10 százalék minőség tekintetében a második csoportba kerül, míg a harmadrendű I áru termelését teljesen kizár ják. A távolmaradást az alkalmazottak meggyőzésével és öntudatosításával 1.14 százalékkal csökkentik. Ugyanígy minimumra csökkentik a munkásság hullámzását is Á Tatra Svit nemzeti vállalat üzemének alkalmazottai továbbá kötelezték magukat arra, hogy védnökséget vállalnak a barcai gyermekotthon felett. A kassai üzem alkalmazottai helyes irányban állították* fel kötelezettségvállalásaikat és a termelés termelékenységének javulását érik el ezzel. Előfizette múľ az ÚJ SZÓ KÉPESKÖNYVÉT? Húsvét előtt jelenik meg az első száma, de már most biztosítsa példányát! Előfizetési díj egy évre 120 Kčs. Érdeklődőknek (,Képeskönyv"-befizetőlapokat küld kiadóhivatalunk. évesek és látni, hogy látogatásuk teljesen nélkülözi a hivatalos jelleget Svéd András sajnálattal jelenti ki, hogy legfeljebb magyarnyelvű füzetet kaphatnak az útitörök munkájáról. A két fiú egymásra néz némi csalódással, majd a kisebbik hirtelen megszólal, hogy síkor legalább képeket mutassanak nekik a pionírok munkájáról. Az ifjak szívós tudnivágyása szemmelláthatóan zavarba hozza Svéd Andrásit, bosszankodik azon, hogy nem tud eleget tenni az ifjak kívánságának és szinte bocsánatkérően magyarázza nekik, hogy még a munka legelején állnak és kéri őket, hogy jöjjenek be a közeli napokban és akkor gondoskodik majd arról, hogy ellássa őket megfelelő képanyaggal. Amikor a két fiú eltávozik, Svéd elvtárs őszinte örömét fejezi ki az ifjak látogatása felett. — Ápolni kell ezeknek a fiataloknak az érdeklődését — mondja tűnődve. — Mihelyt Pestre érkezem, azonnal intézkedem, hogy kielégítő anyaggal lássam el őket. A magyar könyvesboltnak nincs egyéb célja, minthogy szocialista szellemben kimélyítse a csehszlovák és magyar nép barátságát. E két gyermeknek a látogatása már azt mutatja, hogy közös munkánk eleven rügyeket haji örülnénk, ha már Pesten is megnyílna a csehszlovák könyvesbolt, a kis magyar pionírok bizonyára hasonló lelkességgel érdeklődnének a csehszlovák pionírok munkája iránt. — Mondanom sem kell, örömmel tölt el bennünket az a tény — folytatja Svéd elvtárs —, hogy ilyen előkelő helyen, Prága szívében nyithattuk meg a „Magyar Könyv"-et. Rendkívüli megtiszteltetés számunkra az is, hogy a régebbi szovjet könyvhelyiségben kaptak magyar könyveiák elhelyezést, ahonnan nemrég a szovjet kultúrát terjesztették. Mindez szinte jelképesen hat, mert a Szovjetúnió volt az, amely felszabadította népeinket és ugyancsak a Szovjetúnió volt az, amely megteremtette azokat a feltételeket, hogy a csehszlovák és magyar nép között létrejöjjön ez a komoly és egyre szorosabbá váló baráti kapcsolat. Az itteni magyar dolgozó megkaphatja nálunk a nemzetköz; munkásmozgalom legnagyobb értékeit, a legkisebb nehézség nélkül. Ha mégis előfordul valamilyen akadály, ez csak rövid ideig tarthat és tisztán a magyar dolgozó kultúrszomjának tulajdonítható. Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy egyes kiadások napok alatt fogynak el. így például a Sztálin-művek hetek alatt tízezres számban fogytak el. Ha tehát késedelem áll be némely könyv megrendelésénél, ez tisztán technikai okokra vezethető vissza. Egyébként postafordultával azonnal lebonyolítják itt a megrendeléseket. Még szerettünk volna Somogyi László elvtárssal, a könyvesbolt vezetőjével elbeszélgetni, de lehetetlen, állandóan körül van véve érdeklődőkkel. Közben munkások hozzák a filmfelvevő gépet, hogy ennek a baráti kultúrünnepnek lelkes mozzanatait képekbe rögzítsék. Szabó Béla. — Üj EFSz a košicei kerületben. Kelet-Szlovákiában egyre több egységes földműves szövetkezetet alapítanak. A napokban a koáicei kerületben lévő Budimír falu földművesei is elhatározták, hogy megalakítják a

z Egységes Földműves Szövetkezetet. A budimíri Egységes Földműves Szövetkezet baromfifarmot létesít, szövetkezeti pékmühelyt, fürdőt, szövetkezeti munkahelyiségeket és később felépítik a kultúrházat is. — Kultúrválság Nyugat-Németországban. Nyugat-Németországban a kultúrválság egyre növekszik. Az oldenburgi városi színház 235 alkalmazottjának felmondtak. A heidelbergi városi zenekar tagjai augusztus 31-re megkapták felmondásukat. Nyugat-Németországban 1948 végén minden harmadik színész, zenész vagy filmszínész műnk anélkül volt és 1949"ben ebben a szakmában a munkanélküliség még 40 százalékkal emelkedett. Ez év elején a helyzet tovább romlott. • Üj iskolák Bielorussziában. Az elmúlt évben Bielorusszia falvaiban több mint ezer iskolát építettek. 250 iskola építése folyik, amelyeket a közeljövőben szintén megnyitnak.