Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-22 / 45. szám, szerda

1950 február 22 VIKTOROV: NÉZZÜNK SZENBE A JELENNEL Február 23-án Angliában parlamen­ti választások vannak. A pártok, ame­lyek résztvesznek a választási har. cokban, már nyilvánosságra hozták programjukat, választás előtti nyilat, kozataikat. A vá'asztás előtti harcok teljes tűzzel folynak. Ám egy természetesen felvetődő kérdés áll előttünk: mivel megy Ang­lia az új választások elé? Hiszen min. denki emlékszik még arra, hogy az előző választások abban az időpont­ban folytak le, amikor győzelmet arat­tak a hitlerista Németország felett, amikor Potsdamban ülésezett a kon­ferencia. Anglia népe éppenúgy, mint más országok népei is reVnénnyel te. kintettek a jövőbe Hittek a jövőben. És hogy miként képzelte el az angol nép a maga jövőjét, arra következ. tetni lehet abból a jelentős tényből, hogy megvonta bizalmát Churchilltől, aki akkor Angliát képviselte Potsdam­ban. Anglia népe elítélte Churchill po­litikáját a Szovjetúnió iránt tanúsí­tott ellensége miatt és azon ellenséges magatartás miatt, amit Anglia dolgo­zóival szemben tanúsított. A választásokon a labourpártiak győztek, ök ekkor olyan programmal léptek fel, amelynek fő jelszava volt: „Bátran nézünk szembe a jövővel". Ez a program olyan ígéreteket tartal. mázott, amelyeknek hitt az angol vá. Iisztó. Most a jövendő jelenné vált és bekövetkezett az az idő, amikor ezzel a jelennel kell szembe nézni. Vájjon úgy néz-e ki, mint ahogyan azt a la­bour-pártlak felvázolták? Felesleges bizonyítani, hogy ennek a valóságnak semmi köze sincs ahhoz a „jövőhöz", amit a labour.pártiak ígértek. Ez kézzelfogható. És ezért igen hasznos elgondolkodni a felett, hogy mindez miért történt? Vájjon mindenütt minden országban meghiú. sult a nemzetek reménye? Ô, nem. Távolról sem. Ellenkezőleg, az emberiség történelme még soha sem ismert olyan korszakot, amelyben a nemzetek leghőbb ér legalapvetőbb reményei olyan megvalósulást nyertek volna, mint ma a Szovjetúnióban, ahol a nemzet győzelmesen építi a kommu­nizmust, vagypedig a népi demokrá­ciák országaiban, ahol a kapitalista iga alól és az Imperialisták karmaiból fel. szabadult nemzetek határozott léptek, kel haladnak a szocializmus építése felé. Azonban Angliában a dolog nem így történt. A holnaptól félve, ag­gódva, szűkösen és folytonos feszült­ségben él nemcsak az angol mun­kás, hanem általában az angol kö­zéposztályok embere, az egyszerű ember. Miért? Minek kellett volna történnie An­gliában, ha a labourpártiak betar­tották volna a választások előtti Ígé­reteiket? Ebben a programban a kö­vetkező állt: „A labourlsták a nemzet jólétének megalapozását legszentebb feladatuk­nak tekintik..." „A párt élelmet, munkát és lakó­helyeket akar nyújtani, sőt munkát és jólétet akar biztosítani, hasznos munkát mindenki számára és moder­nül berendezett lakóhelyeket a tech­nika legutolsó vívmányai szerint. Biztosítani akarja a magas életszín­vonalat, biztosítékot akar nyújtani a nyomor napjai ellen, meg akarja va­lósítani az általános műveltség rend­szerét, amely minden gyermeknek lehetővé teszi tehetségét kifejleszte­ni ..stb., stb. Ez állt a programban és a való­ságban ? A valóság: a közellátás terén a nehézségek végtelen sora. A valóság: munkanélküliség, amelynek további növekedése napról napra egyre in­kább fenyeget. A valóságban a mun­kások lefmaeyobb részének nincs meg az életminimuma sem, amely még a börtön lakói részére is meg van állapítva. A valóságban nem a bérek emelése, hanem azok rohamos csökkentése állt elő, bekövetkezett a fontsterling devalvációja és az árak folytonos emelkedése. A valóságban a kizsákmányolás egyre erősödik 6s a monopolok jövedelme őrült iram­ban nő. Anglia egyre inkább az amerikai impérium 49. államává lesz. Ez kéz­zelfoghatóan kitűnik, ha az ember áttekinti Anglia külpolitikáját. Mit Ígértek és miről beszéltek a labourpártiak programjukban ? Ho­gyan tervezték a jövendőt 1945-ben? Idézünk: ..... Biztositanunk kell — mondot­ták ők —, hogy Németország és Ja­pán meg legyenek fosztva attól a le­hetőségtől, hogy újra háborúba kezd­jenek. A békében meg kel] erősíte­nünk Nagy-Britannia népeinek ha­talmas szövetségét az Egyesült Ál­lamokkal és a Szovjetunióval, amely a háború folyamán létrejött..." Ez állt a programban. Es a való­ságban? A valóságban a labourpár­tiak Churchill háborús uszító politi­káját folyatják. Az Egyesült Álla­mok köreivel együtt mint „fiatalabb partner" egy új háborúra való uszí­tás és egy új háború szításának po­litiká'át folyatják, az őrült fegyver­kezést támogatják, az északatlanti paktum jegyében az Egyesült Nem­zetek Szervezetének háta mögött megteremtették egy támadó háború­ra uszító szövetséget, feldarabolták Németországot azzal a céllal, hogy Nyugat-Németországot a háború elősíkjának^ tűzhelyévé változtassák Európában." Ez a valóság, ez a jelen. És ezt el nem lehet titkolni és nem lehet elrej­teni semmiféle demagógiával. A nemzetek békét akarnak, békét akar az angol nemzet is. És a labourpár­tiak vezetősége Churchill politikájá­nak hangos helyeslésével háborút készít elő az Egyesült Államokkal együtt, elveti a Szovjetúnió javasla­tait a fegyverkezés beszüntetéséről, az atomfegyver betiltásáról, amely­nek határozata ellentmond a nemze­tek becsületének és lelkiismeretének, elveti azt a javaslatát, hogy kössek meg az öthatalmi paktumot a béke meirszilá rditására. Am lehetséges, hogy a labour­pártiak az új választás előtti program­jukban arról beszélnek, hogy abba. hagyják ezt a káros politikájukat. 0, nem így van. Ök előző álláspontjukhoz ragaszkodnak. És véletlen-e az, hogy a reakciós „Observer" nem talál lényeges kü­lönbséget a három burzsoá párt programja között? Nem, ebben nincs semmi véletlen. A konzervatívok programja, épenúgy mint a liberá'is­ták program ia ugyanazon az úton ha­lad, mint a laboui-párt programja: a belpolitikában a dolgozók életszínvo. nala és demokratikus szabadságok e'­leni támadás, a külpolitikában pedig egy újabb háború és támadás további előkészületeinek folytatása. Mind a három párt a konzervatívek, a labourpárt és a liberálisták — a nemzet előtt rejtegetik az igazságot. Ezt az igazságot azonban az angol dolgozÓKnak megmondja az angol Kommunista Párt, az egyetlen párt, amely kiemel programjában a békéért folytatott harcot, a válság elleni küz­delmet az angol nemzet igazi boldog jövőjéért. A burzsoá demokrácia létének fel­tételei olyanok, amelyek kizárják a nép igazi akaratnyilvánítását. A Kommu­nista Párt ezt nagyon jól tudja és ezért annál inkább küzd és törekszik arra, hogy az egyszerű emberek hang. ja meghallgatást nyerjen és hogy vé. gigzúgjon mint borzalmas riasztó, elővigyázatosságra intő szózat, hogy az angol nép nem halad tovább az új imperh'ista kalandok útján, amelyekre őt mind a három angliai burzsoá párt taszítja .amelvek nemcsak a City, ha­nem a Wall Street akaratát is betöl­tik. UJ 51® — A magyar könyvesbolt megnyitásáról Ránk, magyar dolgozókra döntő jelentőséggel bír a magyar könyves­bolt megnyitása, ezért újra és újra vissza kell térnünk a magyar könyv megnyitó ünnepének méltatására. Tudjuk, a betű, a könyv épúgy vilá­gít, mint az égő villanykörte, de épúgy, mint a villany, a lebujok ré­szeges bandádnak is nyújt világosságot, némely könyv is azért íródott, hogy a kapitalistabandák érdekeit szolgálja. Nos, éppen erre szeretnénk rátérni. Voltak e<ldig is könyvesboltjaink, de ezek tisztán üzleti érdeke­ket szolgáltak és a dolgozónak komoly fáradságába került, amíg ki tud­ta választani azt a könyvet, amely neki némi útmutatásul szolgált. Le­nin avagy Sztálin műveire, amelyek reflektorfénnyel világítanak rá a szocializmus útjára, alig akadhatott a magyar olvasó a néhai könyvüzle­tekben. A kiadók és könyvkereskedők közös egyetértéssel a könyvre, mint árucikkre tekintettek és szigorúan ragaszkodtak az üzlet alapelvei­hez. Ma azonban merőben más a helyzet. A prágai Magyar Könyvesbolt­ban az üzleti szempont mellékessé vált és a könyvpolcokon szemmel lát­hatóan egyetlen szempont érvényesül és ez a szocialista tanok terjesz­tése. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar betű és könyv itt tényleg a tavaszi napsugarak termékeny hevével ragyog, fénylik és világít. Mindaz, ami ezen az ünnepen a szemlélő elé tárult, merőben különbö­zik attól a propagandától és azoktól az olcsó módszerektől, amelyekkel eddig a vásárlóközönség érdeklődését felcsigázták és félrevezették. A lá­togatót itt már az első pillanatokban megragadja a művekből áradó alkotás eleven és lenyűgöző ereje. Ez már nem propaganda, a tanító nemes hangja szólal meg itt, aki a szocializmust hirdeti. A magyar könyvesbolt szellemi kincse abból a mély alázatból ered, amit a magyar népi köztársaság érez a szocializmus ügye iránt. A megnyitás napján' A Tatra Svit košicei üzeminek textilmunkásai a KSS IX. kongresszusára A megnyitás öt órára volt hirdet­ve, de már délután négy órára zsú­folva volt a könyvesbolt érdeklődők­kel, akik egy-egy könyvet leszedtek a polcról, érdeklődéssel lapozgattak benne, hogy legalább egy-egy mon­datot sürgősen kiragadjanak a mű­ből. A szocializmus szellemi termé­keinek e varázslatos légkörében az ember heves vágyat érez, hogy Sür­gősen elolvassa a felsorakozó, ízlése­sen bekötött müveket, amelyekkel a Magyar Dolgozók Pártja megaján­dékozta híveit. Ismételjük, varázslatos ez a lég­kör, a könyvek, a feliratok és a ké­pek kivétel nélkül a meghitt békét hirdetik és a szocializmus építőmun­káját szolgálják. Mindjárt, ahogy az ember a könyvesboltba lép, a két szomszéd nemzet színeiben ragyogó háttérben megpillantja Sztálin gene­ralisszimusz művészi szobrát. Körötte csoportosulnak Lenin, Rákosi és Gottwald képei. Az egyszerű, ízléses polcokon a következő feliratok olvas­hatók: „Éljen Rákosi Mátyás elv­társ, a magyar dolgozók szeretett vezére." Szomszédságában mindjárt ott a másik: „Éljen Klement Gott­wald, a szocializmust építő csehszlo­vák nép vezére." Majd egy Lenin­idézet következik: „Minden jó könyv egy-egy tégla a szocializmus építé­séhez." Ezt követi egy Zsdanov-fel­irat: „Egy-egy jó vers vagy re­gény annyit ér a népnek, mint egy új gyár vagy bánya." És végül a kö­vetkező világító szavak zárják le a a feliratok sorát. „Éljen a Szovjet­únió, a csehszlovák és magyar nép felszabadítója." „Éljen a dolgozó nép élcsapata, a Párt." E jelszavak meggyőző erővel ugyanazt a célt szolgálják, egyazon iráky felé törnek, hogy a Szovjet­únió világító fáklyáját a magyar dol­gozó nép felé irányítsák. Hulljon rá a Szovjetúnió példamutató kultúrá­jának termékeny fénye, legyen a magyar dolgozó öntudatos és a szo­cializmusban való hite szilárd és erős. Fellapozhatod a könyvek bár­melyikét, megtalálod benne a szel­lemóriások szocializmust hirdető tiszta hangját és büverejét. Soha még a magyar dolgozó nem részesült abban a tiszteletben, mint most, a magyar népi köztársaság e néhány esztendeje alatt. Egyetlen mü sem jött itt létre máskép, Vnint az­zal a megingathatatlan céllal, hogy a dolgozót felvilágosítsa rangjáról, feladatáról és erejéről. Marx, En­gels, Lenin és Sztálin müveitől kezdve ott találhatod Rákosi Mátyás müveit, a magyar klasszikusokat, Csokonait, Aranyt, Vajda Jánost, majd a modern forradalmi költőket, Adyt és József Attilát. A magyar széppróza müvei között ott van Dé­ry Tibor, Nagy Lajos, Veres Péter, Illés Béla és Illyés Gyula stb. E müvek között azonban vezetőszerepet a szovjet irodalom kapott. A modern szovjet íróktól kezdve a klasszikus irodalomig felsorakoznak itt a szov­jet kultúra kiváló képviselői. Ott van Gorkij, Solochov, Majakovszky, Ilja Ehrenburg, Makarenko és Ale­xej Tolsztojtól Leó Tolsztojig, majd Puskinig visszamenőleg mindazok je­len vannak itt, akik valaha előhar­cosai voltak a béke és a szabadság j megteremtésének. És nem maradtak ki a Nyugat haladó írói és klasszi­kusai sem. Itt láthatod Howard Faustot, Pablo Nerudát, Aragont, Tomas Mannt, Andersen Nexöt, Tra­vent, Goethet, Dantét, Shakespearet, Moliéret, Balzacot és a világirodalom ; minden számottevő íróját. Mindezt új kiadásban. Szinte rej­j tély, hogy a Magyar Népi Köztársa­ság hogyan is tudta óriási építőmun­kája mellett ezt a hatalmas szellemi vagyont megteremteni. Ügy tetszik, hogy a Magyar Dolgozók Pártja tö­rekvésében nem ismer akadályt és sürgős szükségét érzi annak, hogy népét az évszázados elnyomásból ne­mes lendülettel kiemelje a szocializ­mus napfényes útjára. Természetesen a szépirodalmi és a társadalomtudományi munkákon kí­vül a szak- és tudományos irodalom minden ágazata is képviselve van. Ügyszólván lehetetlen pár óra alatt áttekintést nyerni mindarról, amit itt felsorakozik előttünk. A szomszédos népi demokráciák könyveivel is ta­lálkozunk a könyvesboltban. Itt van­nak mindjárt a mi íróink, Olbracht, Jilemnicky, Ján Drda, Falt'an, Egon Ervin Kis5h, Zápotocký és amint értesülünk, ezeknek száma is roha­mosan szaporodni fog. BESZÉLGETÉS SVÉD ANDRÁS ELVTÁRSSAL A nagy ünnepi forgalom közepette úgyszólván nehéz itt bárkivel is nyu­godtan beszélgetni. Állandóan jönnek, mennek, kérdezgetnek, felvilágosítást akarnak ... Végül mégiscsak ráaka­dok Svéd Andrásra, az IBUSZ ve­zérigazgatójára. Ám alighogy leülünk és éppen felteszem az első kérdést és jegyezgetni akarok, egyszerre csak megjelenik előttünk két ifíjú, nagyon komoly arccal és azt kérdezik, váj­jon nem kaphatnának-e felvilágosí­tást a magyar úttörők munkájáról, önérzetesen arra hivatkoznak, hogy mivel a magyar dolgozó néppel ba­rátságban vagyunk, tehát okvetlenül tudniok kell, hogy a magyar úttörők milyen munkát végeztek eddig és mit akarnak még az ötéves tervben elvé­gezni. Svéd András szemmelláthatóan meg van hatva ettől az őszinte ér­deklődéstől, mert az ifjak alig tíz­A Tatra Svit nemzeti vállalat kassai üzemének összes alkalmazottai bekap­csolódtak a KSS IX. kongresszusának kötelezettségvállalási mozgalmába. Az összüzemi gyűlésen elhatározták, hogy a munka termelékenységét 17.5 szá­zalékkai emelik és azt az eredményt fenntartják az egész év folyamán. Ezt a tervet részleteiben is feldolgozták, még pedig úgy, hogy márciusban a termelékenységet 6 százalék, április­ban 10 százalék, májusban 11 százalék, júniusban 12 százalék, júliusban 15 zaiékkal emelik és ezt az eredményt gusztusra a 17.5 százalékos emelke­dést. A munka terme'ékenységének emelését a munka jobb megszervezé­sével, valamint az élrnunkások és él­munkásnők kötelezettségvállalásaival érik el, akik közül néhányan, mint például Zajac, Pásztor, Kreft és Lé­vai elvtársnők a szocialista munkaver­I seny keretében áttérnek huszonnégy | gép kiszolgálására Az 1950-es évben tervszerű terme­• léssel elérik azt, hogy gyártmányaik ' 90 százaléka az első minőségi csoport. ' ba tartozzanak. A fennmaradó 10 szá­zalék minőség tekintetében a második csoportba kerül, míg a harmadrendű I áru termelését teljesen kizár ják. A távolmaradást az alkalmazottak meg­győzésével és öntudatosításával 1.14 százalékkal csökkentik. Ugyanígy mi­nimumra csökkentik a munkásság hul­lámzását is Á Tatra Svit nemzeti vállalat üze­mének alkalmazottai továbbá kötelez­ték magukat arra, hogy védnökséget vállalnak a barcai gyermekotthon fe­lett. A kassai üzem alkalmazottai he­lyes irányban állították* fel kötelezett­ségvállalásaikat és a termelés terme­lékenységének javulását érik el ezzel. Előfizette múľ az ÚJ SZÓ KÉPESKÖNYVÉT? Húsvét előtt jelenik meg az első száma, de már most biztosítsa példányát! Előfizetési díj egy évre 120 Kčs. Érdeklődőknek (,Képeskönyv"-befizetőlapokat küld kiadóhivatalunk. évesek és látni, hogy látogatásuk tel­jesen nélkülözi a hivatalos jelleget Svéd András sajnálattal jelenti ki, hogy legfeljebb magyarnyelvű füze­tet kaphatnak az útitörök munkájá­ról. A két fiú egymásra néz némi csalódással, majd a kisebbik hirtelen megszólal, hogy síkor legalább ké­peket mutassanak nekik a pionírok munkájáról. Az ifjak szívós tudni­vágyása szemmelláthatóan zavarba hozza Svéd Andrásit, bosszankodik azon, hogy nem tud eleget tenni az ifjak kívánságának és szinte bocsá­natkérően magyarázza nekik, hogy még a munka legelején állnak és ké­ri őket, hogy jöjjenek be a közeli napokban és akkor gondoskodik majd arról, hogy ellássa őket meg­felelő képanyaggal. Amikor a két fiú eltávozik, Svéd elvtárs őszinte örömét fejezi ki az if­jak látogatása felett. — Ápolni kell ezeknek a fiatalok­nak az érdeklődését — mondja tű­nődve. — Mihelyt Pestre érkezem, azonnal intézkedem, hogy kielégítő anyaggal lássam el őket. A magyar könyvesboltnak nincs egyéb célja, minthogy szocialista szellemben ki­mélyítse a csehszlovák és magyar nép barátságát. E két gyermeknek a lá­togatása már azt mutatja, hogy kö­zös munkánk eleven rügyeket haji örülnénk, ha már Pesten is megnyíl­na a csehszlovák könyvesbolt, a kis magyar pionírok bizonyára hasonló lelkességgel érdeklődnének a cseh­szlovák pionírok munkája iránt. — Mondanom sem kell, örömmel tölt el bennünket az a tény — foly­tatja Svéd elvtárs —, hogy ilyen elő­kelő helyen, Prága szívében nyithat­tuk meg a „Magyar Könyv"-et. Rend­kívüli megtiszteltetés számunkra az is, hogy a régebbi szovjet könyv­helyiségben kaptak magyar köny­veiák elhelyezést, ahonnan nemrég a szovjet kultúrát terjesztették. Mind­ez szinte jelképesen hat, mert a Szov­jetúnió volt az, amely felszabadította népeinket és ugyancsak a Szovjet­únió volt az, amely megteremtette azokat a feltételeket, hogy a cseh­szlovák és magyar nép között létre­jöjjön ez a komoly és egyre szoro­sabbá váló baráti kapcsolat. Az itte­ni magyar dolgozó megkaphatja ná­lunk a nemzetköz; munkásmozgalom legnagyobb értékeit, a legkisebb ne­hézség nélkül. Ha mégis előfordul valamilyen akadály, ez csak rövid ideig tarthat és tisztán a magyar dol­gozó kultúrszomjának tulajdonítha­tó. Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy egyes kiadások napok alatt fogynak el. így például a Sztálin-művek he­tek alatt tízezres számban fogytak el. Ha tehát késedelem áll be némely könyv megrendelésénél, ez tisztán technikai okokra vezethető vissza. Egyébként postafordultával azonnal lebonyolítják itt a megrendeléseket. Még szerettünk volna Somogyi László elvtárssal, a könyvesbolt ve­zetőjével elbeszélgetni, de lehetetlen, állandóan körül van véve érdeklő­dőkkel. Közben munkások hozzák a filmfelvevő gépet, hogy ennek a ba­ráti kultúrünnepnek lelkes mozzana­tait képekbe rögzítsék. Szabó Béla. — Üj EFSz a košicei kerület­ben. Kelet-Szlovákiában egyre több egységes földműves szövet­kezetet alapítanak. A napokban a koáicei kerületben lévő Budi­mír falu földművesei is elhatá­rozták, hogy megalakítják a z Egységes Földműves Szövetkeze­tet. A budimíri Egységes Földmű­ves Szövetkezet baromfifarmot létesít, szövetkezeti pékmühelyt, fürdőt, szövetkezeti munkahelyi­ségeket és később felépítik a kultúrházat is. — Kultúrválság Nyugat-Német­országban. Nyugat-Németország­ban a kultúrválság egyre növek­szik. Az oldenburgi városi szín­ház 235 alkalmazottjának fel­mondtak. A heidelbergi városi zenekar tagjai augusztus 31-re megkapták felmondásukat. Nyu­gat-Németországban 1948 végén minden harmadik színész, zenész vagy filmszínész műnk anélkül volt és 1949"ben ebben a szakmá­ban a munkanélküliség még 40 százalékkal emelkedett. Ez év elején a helyzet tovább romlott. • Üj iskolák Bielorussziában. Az elmúlt évben Bielorusszia falvai­ban több mint ezer iskolát építet­tek. 250 iskola építése folyik, amelyeket a közeljövőben szintén megnyitnak.

Next

/
Thumbnails
Contents