Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-22 / 45. szám, szerda

UJSZ0 1950 február 1.22 A. NIKOLAJEV: Az ember a legértékesebb tőke A munka védelme a szovjet üzemben A kínai népköztársaság életéből A pekingi szakszervezetek képviselőinek első konferenciája A Nagy Októberi Forradalom után rögtön az első napokban a szovjet áľ.am törvényeket adott ki a munka védelméről és biztonságának érdekében, amelyek megszabták és körvonalazták a munkára vonatkozó rendeleteket és általában a munkaberendezést épúgy, mint a megfelelő magasságú egészségügyi színvonal elérését a termelésben. így a törvénygyűjtemény 133, szakasza a munka védelméről a következőket mondja: „Egyetlenegy vállalat sem nyílhat meg és léphet üzembe és nem változtathatja meg épületét a munkafelügyelőség engedélye és az ipari és technikai egészségügyi felügyelő szolgálat jóváhagyása nélkül." Hogyha pl. az új vagy renovált válalatoknál tökéletlen szellőztetőberendezések és munkahelyiségek vagy biztosítékok nélküli gépberendezések voltak, a munkafelügyeleti hivatal nem adja meg beleegyezését a munka megkezdéséhez. A törvény igen nagy figyelmet szentel a munkaerők munkakörülményei és technikai biztonsága megjavítására, hogy így előrelátásával megóvja a munkásokat a termelésben a balesetektől. Az egész törvény az emberről való gondoskodásról itesz tanúbizonyságot és az ember egészségének folytonos védelméről. A 39. szakasz ugyanebben a törvénygyűjteményben elrendeli, hogy minden üzem és intézmény köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a káros munkafeltételek kiküszöbölésére, a szerecsétlen véletlenek megelőzésére, a munkás rendtartás feltétlen betartására a mukahelyeken, éspedig az általános vagy különleges rendeletek értelmében egyaránt. A munkáról szóló törvényhozás alapján külön rendeleteket dolgoztak ki a munka védelméről az egyes ipari szakágakban, így pl. némely iparágak munkásai számára, ahol a munkafeltételek igen súlyosak, érvénybeüéptették a csökkentett munkaidőt, a pótszabadságot és a dolgozók a vállalat költségére külön munkaruhát és ellátást is kapnak. A nőkre vonatkozólag külön szigorú rendeleteket adtak ki a munkavédelem terén. A szovjet törvények értelmében a másállapotos nők nem végezhetnek itúlórákat a terhesség ötödik hónapjától kezdve, könnyebb beosztást kapnak, azonban az addig kapott munkabért teljes összegében megkapják. A rendes évi fizetett szabadságon kívül, ami minden szovjet dolgozónak kijár, a másállapotos nőknek külön fizetett szabadság jár a szülés előtt és a szülés után. A munka védelmére vonatkozó minden rendelet tervszerűen és kollektív szerződésekben jut érvenvre. amelyeket a szakszervezet a vállalat vezetőségével köt. E rendeletek megvalósításáiia külön pénzalapokat használnak, amelyeknek összege az első ötéves tervben 460 millió rubelt, a második ötéves tervben több, mint 500 milliót és a nem teljes harmadik ötéves tervben 1354 millió rubelt tett ki. A Kommunista Párt, a szovjet kormány és maga Sztálin a háború nehéz éveiben, amikor minden törekvés és gondolat az ellenség legyőzésére irányult, egyetlenegy napig sem feledkezett meg a munka körülményeinek javításáról az üzemekben és a hivatalokban. Az 1943—45. évig erre a célra 1197 milliót, áldoztak, az 1946—50-es években összesen 5 milliárd rúbelt. A munkahelyek hygéniája javul A Szovjetúnióban már nem emlékeznek a piszkos, porlepte, kormos üzemi munkahelyekre, amelyek az elmúlt idők folyamán napirenden voltak. Az összes szovjet vállalatok és üzemek megújultak a sztálini ötéves tervek folyamán és emberhez méltókká lettek. Sok világosság, tiszta levegő jut az üzemek helyiségébe és a legkülönbözőbb mellékhelyiségekkel vannak ellátva az alkalmazottak szükségleteinek megfelelően. Az üzemek körül fasorok és virágágyak díszelegnek. A szovjet vállalatoknál nagyon ritkán fordulnak elő balesetek és szerencsétlenségek. Azelőtt és ma A Szovjetúnióban nagy gondot fordítanak a munka védelmére. Ezt egy példán is láthatjuk, amit itt idézünk. Az uchtomi üzemben, ahol mezőgazdasági gépeket gyártanak, igen nagy változások történtek. Az üzem nem messze fekszik Moszkvától és a forradalom előtt a kapitalisták kezén volt. Akkor itt igazán rabszolgaviszonyok uralkodtak, a munkát csak kézzel végezték, így pl. a mezőgazdasági gépek éles fogait, késeit, az eke éles lapűait kézi köszörűköveken élesítették. A munkások itt 10—12 órát állottak a köszörűk mellett, átázott ruhával és cipővel a majdnem bokáig érő vízben. Természetesen igen gyakran megbetegedtek és a balesetek is nap-nap után előfordultak, kinek a kezét, kinek a lábát, kinek az arcát sértette meg egy-egy vasszilánk. A legrosszabb viszonyok azonban az öntödében uralkodtak, ahol a szó legszorosabb értelmében a bajái leselkedett az emberekre minden lépésüknél. A formakészítőknek naponta több, mint 7 tonna agyagot kellett a lapátjukkal egyik helyről a másikra átheiyezniök és az öntőknek jónéhányszor kellett megközelí' teniök az izzó olvasztókemencéket és hatalmas merőkanalakkal, amelyeknek súlya meghaladta a 20 kg-ot, emelték ki az izzó, folyékony ércet és formákba öntötték. Az elviselhetetlen hőségtől, füsttől, fáradtságtól és kimerültségtől az emberek gyakran ájultak el és ilymódon súlyos égési sebeket szenvedtek s gyakran bele is haltak. A forradalom után, amikor az üzemet államosították, a viszonyok igen gyorsan megváltoztak itt. Hónapról hónapra javultak a munkaviszonyok éspedig oly mértékben, amilyen mértékben alkalmazták a gyakorlatban az új ismereteket. Eltűntek a kézi köszörülőkészülékek és helyettük önműködő gépeket állítottak be a munkafolyamatba, amelyek körül az emberek már nem áztak bőrig és amelyeket a munkás könnyűszerrel kiszolgált. A hatalmas szellöztetöberendezések folyton friss levegővel látják el a munkatermeket, amelyek világosak és tiszta levegőjűek. Az öntödében futószalagon dolgoznak. Gépek készítik itt elő a szükséges anyagot, a formákat, futószalagokon folyik végig az izzó érc és gépek segítségével öntik a munkások a megfelelő formába. A munkások így csak a gépek munkáját kísérik figyelemmel és ellenőrzik. Az öntvények megtisztítása is modernizálva van, nem száll a por itt annyira, mint egykor. A szenet azelőtt az emberek kis kocsikon hozták rendeltetési helyére, ma kis vasútvonalon szállítják, amely 1.5 millió rúbelbe került. Az új, modern gépberendezés beállítása az ember munkáját könnyűvé, egészségessé és kellemessé tette. A biztosítók és a munkavédelmi berendezésre az üzem évente igen sok pénzt ad ki, 1948-ban ez 1.2 millió rúbelt tett ki, a mult évben több, minit 2 milliót. Ezenkívül minden esztendőben igen nagy pénzköltséggel jár az üzem egészségügyi szolgálata, a munkások üdültetése és gyógyítása a fürdőkben. Ebben az üzemben most már igen sok munkásnak, mint például a forrasztóknak, akik gázzal és villanyárammal dolgoznak és a színesércek öntőinek csak 6 órás a munkaidejük. Ebben az üzemben igen szépen berendezett üzemi konyha is működik, Megtartották a pekingi szakszervezetek képviselőinek első konferenciáját. A konferencián 429 küldött vett részt, köztük az üzemek munkásai, igazgatói, mérnöki és műszaki személyzete, stb. A konferencián a Központi Népi Kormány elnökhelyettese, Csu-DE mondott beszédet, aki kijelentette: Peking szakszervezetei a mult évben jó eredményeket értek el a munkástömegek megszervezése terén. A munkások a helyzet uraivá lesznek. A mult évben nemcsak helyreállították Peking iparát, hanem sok iparágban növelték is a termelést. Ez évben minden erővel elő kell mozdítani az hpar további emelkedését, a termelés minőségének javítását, önköltségének csökkentését és a nyersanyagmegtakarítást. A magánkézben levő ipari üzemek munkásainak éppoly öntudatosan kell dolgozniok, mint az állami üzemek munkásainak. NÖVEKSZIK A POLITIKA! KÉRDÉSEK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS A PARASZTOK KÖRÉBEN. A földreform végrehajtása kapcsán Peking vidékén a parasztok közt észrevehetően növekszik az érdeklődés a politikai kérdése kiránt. A két elmúlt hónap folyamán Peking környékén 43 politikai szeminárium kezdte meg működését, amelyet 20.123 ember láto. gat. A szemináriumok programjában szerepelnek a történelem, a kínai nyelv, mennyiségtan és a politikai gazdaságtan elemei. ± A KÍNAI-SZOVJET BARATSAG TARSASAGANAK MŰKÖDÉSE MUKDENBEN. A „Dunbozsibao" című lap közli a Kínai-Szovjet Barátság Társasága működésének nagy sikereit Mukdenben. A folyó év kezdetéig az üzemekben és hivatalokban a Társaságnak 47 fiókszervezetét és 250 alapszervezetét alapították meg, amelyek taglétszáma 143.000 ember. A Társaság tagjainak sorába Sztálin elvtárs születése 70. évfordulójának ünneplése kapcsán 60 ezren léptek be. A Társaság 20 iskolát szervezett meg orosz nyelv tanítására, amelyekben több mint 2.300 ember tanul. Ezenkívül a Társaság megszervezte a Szovjetunióról szóló vasárnapi előadássorozatot és havonta kétszer a Szovjetúnió életéről szóló külön mellékletet ad a „Mukden-zsibao" című újság, hoz. A GABONANEMÜEK TERA1ÉSATLAGA EMELÉSÉNEK ÉS AZ ALLATALLOMANY NÖVELÉSÉNEK TERVE BELSŐ MONGÖLIABAN. A belsőmongóliai autonóm terület népi kormánya által nemrég kidolgozott terv szerint belső Mongólia ezidén gabonaneműekből 13 százalékkal többet fog aratni, mint a mult évben s 6 százalékkal emeli az állatállományt. A mult évben a gabonaneműek össztermése meghaladta az egymillió tonnát. A gabonaneműek mgaas termésátlagának elérése érdekében teendő intézkedések között szerepel a munka megszervezése, a mezőgazdasági eszközök tökéletesítése, az öntözés és az árvíz elleni harc. Az állatállomány növelése érdekében megjavítják az állatorvosi szolgálatot, állomásokat létesítenek fajállatok tenyésztéséie, továbbá állami állattenyésztési farmokat létesítenek. A népi kormány elhatározta, hogy jelentős összegeket - bocsát a lakosság rendelkezésére és a termelés növeléséi e. A NANY-FAN EGYETEM MEGNYITASA KANTONBAN. Január 31-én Kantonban megnyílta Nany-Fan egyetem, amely Dél-Kína számára politikai és adminsztratív kádereket fog kiképezni. Az egyetem ün. nepélyes megnyitásán 4000 tanár, hallgató és vendég vesz részt. ahol a lehető legolcsóbban lehet étkezni, továbbá diétás konyha is, amelyre az üzem saját eszközeiből évente több, mint százezer rúbellt áldoz. Mint ahogy már fentebb említettük, a munka védelmére szóló rendeletek kollektív szerződésekben jutnak kifejezésre, amelyeket az üzemi szervezet köt az üzem vezetőségével. E rendeletek teljesítésének és végrehajtásának ellenőrzésével egy bizottság van megbízva, amelynek élén az üzemi orvos áll. A bizottság propagálja az egészségügyi rendeleteket, beteglapokat állít ki sé a betegsegélyzőt fizeti, ha a mukásoknak szükségük van rá. Minden munkaszakaszon munkavédelmi felügyelök működnek, akik a fentemlített egészségügyi bizottságnak vannak alárendelve és akiket az alkalmazottak közgyűlésükön választottak meg. Figyelemmel kísérik a műhelyekben a számtalan sok gépberendezést és a munka biztosítására felállított berendezéseket, továbbá az egészségügyi viszonyokat a munkahelyeken, az étkezdékben, a fürdőkben, stb. Az ilyen viszonyok és ilyen rendeleitek természetesen meghozták a kívánt eredményt is, mert ebben az üzemben és számtalan sok hasonló üzemben is a munka termelékenysége napról napra emelkedik. A. ZÁPOTOCKt 1

9 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZARI DEZSŐ — Hiszen ön vezetője volt egy ilyen alosztálynak, legalábbis ezt állítja a vádirat. — A munkásegyesület olvasótermének voltam vezetője és ezt az olvasótermet a hatóságok tudtával nyitottuk meg. — De a vádirat szerint ez csak amolyan külsőség, fedőköpenyeg volt, így akarták félrevezetni a hatóságokat. Az alosztályoknak nem volt annyi tagjuk, mint az olvasókörnek, hanem mindegyiknek csak 10 tagja volt s amint a létszám 11 "re emelkedett, az alosztály kettéoszlott. Az ön lakásán megtalálták a „Munkásujság" és a „Jövő" című lapok különböző számait. Ezeket a lapokat olyan árt adta ki, amely programmjának megfelelően, a jelenlegi társadalmi rend megdöntésére törekedett, tehát olyan párt, amelynek felforgató szándékai nyilvánvalóak. A párt szervezeti szabályai kimondják, hogy minden párttag köteles előfizetni az önnél is talált lapokra. Felteszem a kérdést: tagja-e ön ennek a felforgató pártnak? — De hiszen ezek a lapok a hatóságok tudtával jelennek meg és mivel szabadon árusíthatók, vettem néhány példányt belőlük. — Miért éppen ezeket a lapokat olvasta, amikor egész sereg más, olcsóbb újság jelenik meg? — De a többi lap nem ír oly rokonszenvvel a munkásság ügyeiről s én ezért olvastam éppen ezeket a lapokat. — Ezzel azonban akaratlanul is beismeri, hogy híve a Szociáldemokrata Pártnak, amely felforgató alakulat. — Nem tagadom, hogy híve vagyok ennek a pártnak, de a leghatározottabban visszautasítom azt a vádat, hogy valamely titkos szervezetnek lettem volna tagja. Ilyesmiről sejtelmem sincs. — Ismeri Ladislav Zápotockýt? — Ismerem. — Hogyan ismerkedett meg vele? — Zápotocký a Munkásegyesület elnöke volt 6 ezenkívül időnkint felkerestem, hogy átvegyem a „Jövő" új számait. A lapot Zápotocký szerkesztette. — Ismeri valamennyi vádlottat, akiket a vádirat felsorol? — Valamennyit nem ismerem, csak azokat, akikkel érintkeztem. — Hol és hogyan érintkezett velük? — A Munkásegyesületben s ezenkívül egyesekkel közös munkahelyen dolgoztam. — A vádirat szerint a Munkásegyesületen kívül is érintkezett velük, például a Konviktská ulicén lévő Ježek-vendéglôben, ahol a múlt esztendő augusztus 8"án titkos ülést tartottak. Ezen a titkos ülésen maga is részt vett. — Erről mit sem tudok. — Ne tagadjon, ezzel csak saját magának árt. Tudjuk, hogy ott volt. Önön kívül jelen volt még Mottl, Maráček, Zápotocký, Janota, Kaspárek, Jirousek, Zoula, Pačes, Freitag, Holovský, Fajt, Vultmis és Špaček. Látja, tehát, jól tudjuk, hogy maga is köztük volt. — Nem kényszeríthetem a nagytekintetű bíróságot, hogy elhigyje szavaimat, de a bíróság engem se kényszeríthet arra, hogy beismejem: ott voltam valahol, ahol a valóságban nem voltam. Az elnök erre Antónie Trnková tanút szólította elő. — Tanú, ismeri a vádlottat? — Nem ismerem. — De hiszen a jegyzőkönyv felvételekor azt állította, hogy a Ježek'vendéglôben tartott titkos gyűlésen Josef Rézler is résztvett. — A vizsgálóbíró úr egyszerűen felolvasta a gyűlés részvevőinek névsorát. Azt hittem, hogy valamennyiüket ismerem, hogy ezek azok, akik a Munkásegyesületbe jártak, amely Jarousek úr vendéglőjében szokott gyűlésezni. De ezt az embert nem ismerem. — És ezeket ismeri? — mutatott az elnök a vád* lottak padján ülő elvtársakra. — Ezeket ismerem. — mondta a nő és megnevezte valamennyit. — No, látja! Maga elvégre pincérnő volt abban a vendéglőben és mivel ismeri a Munkásegyesület valamennyi tagját, ezt is ismernie kell. — Nem ismerhetek, kérem, mindenkit, aki hébe" hóba bejön a vendéglőbe. A következő tanú F. Kovar, az imént kihallgatott Trnková kedvese volt. — Ismeri ezt a vádlottat? — kérdezte tőle az elnök. — Hogyne, ismerem, ez Josef Rézler úr. — Megmondhatná nekünk, vájjon Josef Rézler vádlott a múlt év augusztus 8-án résztvett'e a Ježekvendéglőben rendezett titkos összejövetelen? — Résztvett, mellette ültem. — Mit szól ehhez, vádlott? — Kővár úr valótlant állít. A tanú erre hozzámfordult: — De Rézler úr! Hiszen mellettem ült. Emlékszem, maga javasolta, hogy a bebörtönzötteket támogatni kell. Az elnök megkérdezte ezután a tanútól, el tudná-e mondani, miről tárgyaltak a szóbanforgó összejövetelen. A tan'ú valóban elmondta az ülésen történteket. Dr. Podlipny védő ezután azt igyekezett bebizonyítani, hogy a két tanú bosszút akar állni egyrészt Jarusek vendéglősön, másrészt a szocialistákon. Kővár flinte tagja volt a pártnak, de utóbb kitűnt, hogy csak haszonlesésből kereste a szocialisták társaságát. Többnyire nem volt munkája s ha foglalkozáshoz jutott, lustasága miatt hamarosan újra elvesztette azt. A párttól anyagi támogatást is kapott. Miután kiderült, hogy nem akar dolgozni, megvonták tőle a támogatást és az elvtársak nem törődtek vele többé. Most már Trnkovának kellett gondoskodnia róla. A pincérnő végül ezüst evőeszközt lopott a vendéglőstől, elzálogosította azt, csakhogy kisegíthesse Kővárt. A vendéglős felfedezte a lopást, de nem jelentette fel Trnkovát, hanem egyszerűen elbocsátotta és a zálogházban fizetendő összeget levonta béréből. (Folytatjuk.)