Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-22 / 45. szám, szerda

tu %m 1950 február 22 A építés új arcú hősei (V. I.) Fővárosunkban egyre na­gyobb számban emelkednek új épüle­tek, amelyek mind a szocialista haza szebb jövőre irányuló igyekezetét ta­núsítják. A „Februári Győzelem úť'-ján emel. kednek a belügyi megbízotti hivatal féligkész adminisztrációs épületeinek körvonalai. M. Haskovics, az építésvezető mér­nök készségesen világosít fel az épít­kezés jelenlegi állásáról, a kötelezett­ségvállalásokról és azokról az intéz­kedésekről, amelyeket a téli építkezés megkönnyítése érdekében foganatosí­tottak. — Mi jelenleg 160 emberrel dolgo­zunk, annyira kellett a munkáskéz, hogy még más üzemektől is átvettünk embereket. Körülburkoltuk az épüle­tet, hogy így véádekezzünk a hideg ellen és elősegítsük a téli munkát, így aztán teljesen normálisan hala­dunk, falazunk és betonozunk. Elér­jük a nyári munka teljesítményét. Az építkezésekhez szükséges vizet gőz­géppel melegítjük és így is gyorsítjuk a munkát. A KSS IX. kongresszusának tiszte­letére a munkásság kötelezte magát, hogy még az idén befejezi az építési munkálatokat, holott az előirányzott tervek szerint csak 1951-ben kellene készen lennie. A kőművesek, vasasok és betonozok 20 százalékkal emelik teljesítményeiket a kongresszusra. Kö. zülük 28-an írtak alá szocialista szer­ződéseket. Egyébként a munkások 60 százaléka élmunkás. A betonozok, ácsok 125 százalékos eredményeket értek el. Tizenkét ácséimunkásunk van, ebből két ács újítójavasiatot nyújtott be. Mindenben igyekszünk a munkások segítségére lenni, folytatja' Haskovics. Fürdőszobás szállások, étterem áll rendelkezésünkre Hetekint mozielö­adásokat rendezünk számukra. A mun­kások nem ismerik a nemzetiségi kü­lönbségeket, egyetértésben együtt dol­goznak. A vashajlítók csehek, de igen jól megférnek a magyarokkal, akik a munkásság zömét alkotják. Egyéb­ként számokban kifejezve is igen nagy eredményeket értünk el. Az építkezés üteme pedig gyorsabban halad, a ter­vezettnél. Ebből is látható, hogy dol­gozóink tevékenyen elősegítik az öt­éves terv építkezési terveit. Felkerestük az épületen Olgyai Jó­zsef állványozó élmunkáscsoportját. Olgyai elvtárs Csütörtökön lakik, a mult év júniusa óta dolgozik az épít­kezésen. — Csoportunk hat emberből áll, mondja, 170—180 százalékos eredmé­nyeket érünk el, akkordra dolgozunk. Teljesítményünk aszerint alakul ki, hány négyzetméter állványokat épí­tünk fel óránként. A munkánál van­nak igen fontos szempontok, melyek elősegítik a nagyobb teljesítményeket. 1. Anyagelőkészítés (reggel kiadom az utasítást, ki mit hozzon a munká­hoz). 2. Összmunka (hárman dolgoznak fent az összeállításnál a lentieknek pedig pontosan kell tudni, hogy mire van szükségünk és ha kérjük a desz­kákat, azonnal adogatniok kell). 3. Takarékoskodás a fával (csak a legszükségesebb helyen alkalmazunk állványokat). Később majd csöves ál­lásokat alkalmazunk, faállások helyett (vascsöves állványokról van szó). Olgya .elvtárs büszkén hangsúlyoz­za, hogy még nem hiányzott, mióta itt van és nem is késett el. — Keresetem kielégítő. Havi jöve­delmem 5000 Kčs Egy négyzetméter­re 23 Kčs-t kapunk. Én mint a cso­port vezetője eddig két segédmunkást tanítottam be álläscsinálásra. Azért is dolgozom természtesen, hogy épít­sem a szocializmust, segítsem az öt­éves tervet, no meg azért is, hogy többet kereshessek Maszály József, a következőket mondja: — Most 40 éves vagyok, 22 éve dol­gozom. Hat családom van. Hetes cso­portban dolgozunk, eredményeink el­érik a 160—180 száza'ékot is. A cso­port tagjai 48—50 Kčs-t is megke­resnek óránként Ez is akkordmunka, azt a teljesítményt díjazzák, amit egy óra alatt elérnek a csoport tagjai. A mennyezet áthidalásoknál 2 és fél négyzetméteres eredményeket érünk el. Igen nagy segítségünkre van a mun­kában az az újítójavaslat, amelyet magam valósítottam meg a gyakor­hatban. Ez ugyanis a drótnélküli át­hidalás, amelynél igen sok fát és dró­tot takarítunk meg. Én a fiammal együtt do'gozom, aki inas a mi csopor­tunknál. Az építésvezető mérnök közbeszól: — Igen. Maszály elvtárs fia inas­ként dolgozik ugyancsak az ő csoport­jában és mintaképül szolgálhatna az összes tanoncoknok a köztársaságban. Most megint Maszály veszi át a szót. — Azt, hogv tra 8000 Kčs-t is meg. keresek havonta, igen jó! meg tudom becsülni, mivel az első Republikában igen gyakran előfordult, hogy nem volt munkám, vagy csak egy-két hó­napos munkához jutottam, ami lehe­tetlenné tette, hogy családomról ren­desen gondoskodjam Egyébként én 1945 óta vagyok a KSS tagja, de már sokkal régebben felismertem, hogy a munkásság sorsa csakis a népi demo­kratikus államformában van tökélete­sen biztosítva. Erősödik a szovjet-magyar barátság A moszkvai Pravda „Erősödik a szovjet-magyar barátság" című cikkében a következőket írja a szovjet-magyar barátság hónapja alkalmából: Kéét évvel ezelőtt, 1948 február 18­án írták alá Moszkvában a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést. Ez a szovjet és a magyar nép létérdekei­nek megfelelő szerződés befejezte azoknak a barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződéseknek soroza­tát, amelyeket a Szovjetúnió a nyu­gati határa mentán, a Fekete-tenger­től a Balti-tengerig elterülő államok­kal kötött. A szovjet-magyar szerződésben tel­jes mértékben kifejezésre [jutottak a szocializmus nagy országa követke­zetes békepolitikájának változatlan elvei, amelyek a népek egyenjogúsá gán, a nemzeti függetlenség és az álami szuverénitás kölcsönös tiszte­letbentartásán alapulnak. A Szovjetúnió és Magyarország között megkötött szerződés — mint a többi hasonló szerződések is — a béke hatalmas eszköze. Benne vilá­gosan határozták meg a Szovjetúnió és Magyarország békeszerető céljait és kifejezésre juttatták mindkét ba­ráti állam törhetetlen elhatározását, hogy a lehető legőszintébb módon vesznek részt minden olyan nemzet­közi megmozdulásban, mely a béke és a népek biztonságának megőrzé­sét szolgálja. A szovjet-magyar szer­A belga fiatalok visszautasítják a toborzási felhívást A belga hadügyminisztérium propagandaosztálya felhívást In­tézett a nagyipari központok munkanélküli ifjúságához, lépjen be a hadseregbe. A felhívás nagy felháborodást váltott ki a belga munkásság tömegeiben. A Drapeau Rouge jelenti, hogy Liége munkanélküli ifjúsága a következő választ adta a felhívás­ra: „Nem akarunk meghalni az amerikai imperialisták szolgála­tában. Békés életre születtünk és harcolni fogunk a békéért!" Gottwald könyvtárakat rendeznek he t UMib IcotelezeltségváSiaiások a XSS IX. Kongresszusára A francia rendőrség akciója a béke védik eltei A francia Kommunista Párt hiva­talos lapjának, a L'Humaniténak je­lentése szerint a francia rendőrség három fiatal francia ellen lőfegyvert használt. A francia ifjúmunkások az indokínai háború ellen tiltakozó pla­kátokat ragasztottak Párizs egyik külvárosának falaira. A nyugati há­borúra uszító tőkések szolgálatában álló francia rendőrség ezt elégséges indoknak találta arra, hogy tüzeljen a béke érdekében harcoló három francia ifjúmunkásra. A L'Humani­té megállapítása szerint a rendőrség e három ifjúmunkás közül kettőt le­tartóztatott és súlyosan bántalmaz­ta őket. A nyitrai kerületi kultúrpropagan­da titkárok ülésén részletesen meg­• vitatták a pártiskolázás évének to­• vábbi feladatait és elemezték a pártiskolázás évének február hónap­jára megállapított témáit. Ezután elhatározták, hogy a KSS IX. kon­gresszusáig a nyitrai kerületben a KSS minden helyi és üzemi szerveze­tében Gottwald-könyvtárat alapíta­nak és rendeznek be, ami számbeli­leg körülbelül 780 ilyen könyvtár berendezését teszi szükségessé. A je­lenlévő elvtársak abban a meggyőző­désben hozták ezt a határozatot, hogy a marx-lenini tannak a legszé­lesebb néprétegekbe is be kell hatol­nia, mert csak úgy lehet szocializ­must építeni, ha az összes dolgozók, de főleg a párttagok politikailag érettek lesznek és osztályöntudatuk lesz. Akkor egyre jobban végzik munkájukat és beválnak a szocializ­musért folytatott építőmunkában és a lehető legrövidebb időn belül meg­valósítják a szocializmus felépítését. A Gottwald-könyvtárak megalapí­tása a nyitrai kerületben három idő­szakaszban fog megvalósulni. Az el­ső szakaszban március 15-ig a nyit­rai kerületben 263 Gottwald-könyv­j tárat fognak berendezni. A második időszak április 2-ig tart és ebben az időszakban 282 Gottwald-könyvtárat állítanak fel. Az utolsó időszak má­jus 6-án fejeződik be 242 Gottwald­könyvtár berendezésével. Amikor ma a Párt a funkcionáriu­sokat a járási, kerületi és központi iskolákban oktatja és a tagság az alapvető tudást a szocializmusról, a pártiskolázás éve oktatásnak kere­tén belül nyeri, a párt ezt azért te­szi, hogy politikailag érett kádere­ket neveljen tagjaiból. Ezt a nyitrai kerület kultúrpropagációs osztályán dolgozók is tudatosították, mikor eb­be a hatalmas akcióba, a gottwaldi könyvtárak megalakításába kezdtek, járásaik összes helyi és üzemi szer­vezeteiben. Ezt abban a reményben teszik, hogy ezzel emelik a pártis­kolázás iránti érdeklődést és annak színvonalát is. F. Petik, a KSS irodalmi bizalmija. ződés komoly akadály az új háborús bujtogatok útjában. A Szovjetúnióval való barátság és együttműködés hatalmas támogatásit jelent a magyar dolgozók számára, akik független demokratikus államuk további megerősítésén és fejleszté­sén, a szocializmus építésén fára­doznak. A Magyar Népköztársaság előtt a fejlődés óriási perspektívái nyíltak meg az ötéves terv következ­tében. A terv eredményeképpen Ma­gyarország agrár-ipari államból ipa­ri-agrárállammá változik, fejlett ne­héziparral, salját gépiparral és nagy­üzemi mezőgazdasággal. A barátsági szerződés, mely szoros gazdasági együttműködésnek vetette meg az alapját a két ország kö­zött, igen jótékony befolyással volt a magyar népgazdaság fejlődésére. A Szovjetúnió és Magyarország kö­zötti áruforgalom az elmúlt két esz­tendő alatt jelentékenyen kiszélese­dett. A Szovjetúnió egyre nagyobb mértékben szállít Magyarországnak gépeket és felszerelést a helyreállí­tott és az újonnan épülő üzemek szá­mára, továbbá nyersanyagót és nél­külözhetetlen technikai segítséget nyújt a magyar iparnak. A Szovjet­únió élenjáró újító sztahanovistáknak az eredményei a széles magyar dol­gozó tömegek sajátjává váltak és sikeresen alkalmazzák őket magyar viszonyok között. Jelentékenyen megerősödtek és kiszélesedtek a Szovjetúnió és Magyarország közöt­ti kapcsolatok a tudomány, irodalom és a művészet terén is. Amíg a marshallizált országok gazdasága lefelé halad a lejtőn, be­zárnak a gyárak és üzemek, növek­szik a munkanélküliség és fokozódik a város és falu dolgozóinak elnyo­morodása — a Magyar Népköztár­saságban soha nem látott módon virágzik fel az ország igazi gazdá­jává vált és a szocializmus útján ha­ladó nép alkotóereje. A szovjet-magyar barátsági együtt­működési és kölcsönös segélynyújtá­si szerződés továbbra is reményteljes eszköze lesz a békéért és a népek biztonságáért vívott harcnak. — 117 ezer munkanélküli Dá­niában. A dán statisztikai hivatal közlése szerint a munkanélküliek száma Dániában január hónapban 117 ezerrel növekedett. A rybárpoiei V. I. Lenin-iizem a KSS IX. Kongresszusára A rybárpolei V. I. Lenin-üzem al­kalmazottai kijelölték a KSS IX Kongresszusára vállalt kötelezettségei­ket, amelyeket előzőleg alaposan meg­tárgyaltak közvetlenül a munkahelye­ken, az üzemi szervezetek funkcioná­riusaival és a versenyelőadókkal. Az üzemek munkásságának eltökélt szán­déka nemcsak 100 százalékra teljesí­teni a vállalt kötelezettségeket, ha­nem túlszárnyalni őket, úgy, hogy az üzem iparunk textilszektorában to­rög.ibetion ési &ámu$kiti (Osák GfMoáttnál Régi villa a Vüma királynö-úton. Az egyik második emeleti lakásban lakik a nyolcvanötéves Csók István, a magyar festőművészet kiváló mes­tere. Munkában eltelt hét évtized áll mögötte, éppen a minap ünnepelte a népi demokrácia müvésztársadalma nyolcvanötödik születésnapján a mes­tert, aki a polgári társadalomban nem adta el művészetét, hanem a haldás szolgálatába állította. Az év­forduló után új élmény várt Csók Istvánra: Tyihonov, a nagyszerű szovjet költő és Zámuskin, a moszk­vai Tretyakov-képtár igazgatója, lá­togatták meg. A lakásbap a mester lánya fogad. Bevezet a szobába. Az őszhajú Csók István friss és fiatalos. Beszélgetés közben egyre az ajtó felé pillant, fel­ugrik, ha csöngetnek. Gyorsan el­mondja, milyen boldoggá tette, hogy ilyen szeretett vendég látogat el hoz­zá, mint a kiváló költő és a világ­hírű Tretyakov-képtár igazgatója. Éppen csak azt sajnálja, hogy a leg­több képét Székesfehérvárra vitték a kiállításra. Csengetnek, orosz beszéd szűrődik be a szobába az ajtó mögül. Néhány pillanat és az ajtón belép az egész magyar nép szeretett vendége. Tyi­honov és Zámuskin. Csók Istvánhoz sietnek a szovjet vendégek, szívélye­sen, mosolyogva szorítanak kezet. Az ezüstös hajú, rendkívül rokon­szenves arcú Tyihonov szeme gyor­san végigfut a szoba falain, Zámus­kin is a képek felé pillant. Elkezdő­dik a beszélgetés. A Tretyakov-kép­tár igazgatója Csók István művésze­te fejlődésének útját szeretné fel­mérni a képeken keresztül. Kezében notesz, ceruza. Tyihonov nem jegyez, de szakértő szemekkel néz körül a szobában. Csók István frissen, jelleg­zetesen közvetlen szavaival magya­rázza életének egy-egy állomását egy-egy alkotáson keresztül. Meg­mutatja a képeket, a vendégek fi­gyelmesen nézegetik. Egy-egy régi tréfás történet hallatára elmosolyod­nak a világhírű vendégek. Zámuskin magyar népi motívumokkal megfes­tett képet pillant meg a falon. Gyor­san odalép és érdeklődik története iránt. Sárközi viseletben fiatal pár látszik a képen. A mester magyaráz­za a festmény népi vonatkozásait. A Tretyakov-képtár igazgatója mindent figyelmesen meghallgat és pontosan feljegyez. Közben megkérdezi, mikor készült egy-egy kép, kivel találko­zott Münchenben vagy Párizsban Csók István a nagy mesterek közül, kiknél tanult. Hatvan éve . .. ötven éve ... hamlncöt éve — hangzik Csók István válasza, amikor egy-egy párizsi tanulmányfejet vagy egy ré­gi vázlatot vizsgál Zámuskin hozzá­értő, gyors pillantású szeme. Évti­zedek röpködnek itt a Vüma király­nő-úti villa emeletén. Zámuskin, a műtörténész és Tyihonov, a költő a jövőt, a fejlődést látja és vizsgálja Csők István öt évtized előtt készült képeiben is. Egy haladó, nagy mű­vész pályája bontakozik ki a két ki­váló vendég előtt... A szoba közepén, az ablakon át beáramló fény a mester híres képét világítja meg: „A beteg Züzü". Csók István kislányát ábrázolja, huszonöt­éves jubileumi kiállításán készült és akkor élénk és élő színeivel, vidám, optimista hangulatával forradalmi lépést jelentett a sötéttónusú színek monoton divatjában. Zámuskin a kép történetére kíváncsi. A mester öröm­mel beszéli el. Kiállításra készült annakidején, de egy kép hiányzott még a tárlatból. A ráma viszont a falon függött már, éppen csak a kép helye volt üres. Gyorsan egy csendéletet akart festeni. Közben be­hozták a műterembe beteg kislányát, lefektette a díványra és kezébe adta kedvenc játékát. Máris készen volt a téma. Csók István munkához látott és alig néhány óra alatt megfestette a fekvő gyermeket. Azóta ecsetvo­nást sem tett a képen... Tyihonov és Zámuskin meghatot­tan hallgatják a kedves történetet. Ezután a szovjet vendégek érdek­lődnek, milyen orosz festőkkel is­merkedett meg Párizsban a század elején Csók István. Figyelmesen hall­gatják a választ, amikor a mester Rjepin, Verescsagin és más orosz mesterek híres képeiről beszél. A Kremlt ábrázoló hírej képre emléke­zik: „A Moszkva-folyó két partját láttam a képen, középen hömpöly­gött a víz. Szinte féltem, hogy a rámán kiömlik, olyan eleven, élő volt a festmény..." Míg Zámuskin Csők Istvánnal be­sélget, Tyihonov megjegyzi, hogy mester rendkívüli életereje fogta meg leginkább és ebből is látszik, müyen tehetséges ez a művész! — Közben valaki megkérdezi a szovjet iroda­lom kiemelkedő Ellakj ától, milyen jelvényt visel a Magyar-Szovjet Tár­saság jelvénye felett? Tyihonov készségesen válaszol: a kis vörös zászló a Legfelső Tanács tagjának jelvénye. Elmondja, hogy a Dzser­zsinszkij-kerület most is jelölte öt. Kerületében tíz színház és öt mú­zeum van ... A szovjet vendégek megnézik a műtermet is. A legtöbb kép termé­szetesen hiányzik, Zámuskin meg­jegyzi, hogy szeretné a Székesfehér­várott kiállított Csók-képeket is megnézni. Tyihonov viszont Csók István monográfiája iránt érdeklő­dik. A látogatás véget ér. Zámuskin Csők Istvánhoz lép, mosolyogva és szeretettel szorít vele kezet, megkö­szöni a vendéglátást. Az ősz mester meghatottan válaszol. — Engem ért nagy megtiszteltetés és kérem, tartson meg jó emlékeze­ben... Búcsúzik Tyihonov is, Csók István kikíséri a vendégeket. A műterem ki­ürül, a mester egyedül marad képei között. Az élenjáró szovjet kultúra kül­döttei találkoztak itt a haladó ma­gyar képzőművészet nagy alakjával. Szép és megható volt ez a találko­zás, a szovjet költő, műtörténész és az ősz magyar festőművész talál­kozása. (d. i.) vábbra is megtartsa az üzemek kö­zötti kitűnő helyét és hogy bebizo­nyítsa, hogy teljes egészében tuda­tában van annak a nagy tisztesség­nek, hogy az üzem a dolgozó nép nagy tanítójának, V. I. Leninnek a ne­vét viseli. Az üzem dolgozói kötelezték ma­gukat, hogy a KSS IX. Kongresszu­sáig a munka termelékenységét 3 százalékkal emelik, még pedig február, ban V2 százalékkal, márciusban 1 szá­zalékkal, áprilisban 1 százalékkal és májusban V2 százalékkal. Ezenfelül az élmunkások számát 693-ról 800-ra emelik. Kölcsönös szerződésekkel fel­lendítik az egész üzemet a legkisebb termelőegységtől egészen az igazgató­ságig. A ronmákat a közepesen haladó normák irányában teljesítik. Akciót in. dítanak az önköltség csökkentésére a gépteremben nyersanyagoknál 0.2 szá­lékkal, a villamosenergia használatát lékkai, a vilamosenergia használatát 2.5 százalékkal csökkentik, a finomitó osztályon segédanyagokban 0.2 száza­lékot takarítanak meg. Gondjuk lesz a gyártmányok minőségériek emelésére és februárban ebből a célból kéthetes élmunkásváltást rendeznek. Az igazo­latlan hiányzásokat 5 százalékra, az üzemi hu'Iámzást pedig az eddigi 13.3 százalékról 11 százalékra csökkentik, ebből a kommunisták a hiányzást 2 százalékra, az üzemi hullámzást 1.5 százalékra csökkentik Alaposan át­tisztogatják a munkahelyeket, újabb 370 munkaerőt szereznek és az újító­mozgalom tagálományát 20 százalék­kal megszaporítják. Az újítótervek eredményeképpen egymillió Kčs-t ta­karítanak meg és a saját anyági esz­közeikből növe'ik a könyvtárat. Át­veszik az EFSz fölötti gondnokságot Hrboltován. Az üzem propaganda­osztálya tevékenyen fogja népszerűsí­teni a rádió és az újságok útján az élmunkásmozgalom és az újítómozga­lom jelentőségét és fontosságát. A lártsajtó vásárlását 100 vásárlóval "elemelik és a „Pártélet" vásárlását 50 példánnyal. Szigorúan fogják ellen­őrizni a kötelezettségek és szerződé­sek teljesítését, valamint ezeknek ha­tását a munka termelékenységére. Ezeken felül a rybárpolei V. I. Le. nin-üzemben sok egyéni kötelezettség, vállalás is történt a KSS IX. Kongresz,. szusára.

Next

/
Thumbnails
Contents