Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-22 / 45. szám, szerda

A C S E H S Z L O V Á KIAI M AGYA R D O L G O Z Ó K L A PI A Bratislava, 1950 február 22, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 45. szám ítélet a budapesti hazaáruló banda perében Kedden délelőtt hirdetett íté­letet a budapesti törvényszék kü­löntanácsa Geiger Imre és társai kémkedési és hütlenségi perében. A bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki a terhükre rótt bücselekmények elkövetésé­ben. A' bíróság a Magyar Nép­köztársaság nevében Geiger Imre elsőrendű vádlot­tat halálbüntetéssel. Radó Zoltán másodrendű vád­lottat ugyancsak halálbüntetéssel, Vogeler Róbert harmadrendű vádlottat 15 évi fegyházbünte­téssel, Sander s Edgár vádlottat 13 évi fogházbüntetéssel, Domokos Kelemen vádlottat 10 évi fegyházbütetéssel, dr. Justh István vádlottat 10 évi fegyházbüntetéssel és Dőry Edina vádlottat 5 évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A bíróság a tárgyalás folya­mán a vádlottak vallomásából, a felsorakozott tanuk vallomásaiból megállapította: Geiger Imre és bandája arra szövetkeztek, hogy a magyar dolgozókat aljas módon hátbatámadják, a Magyar Nép­köztársaság szabad fejlődése elé gátakat vessenek, a gazdasági fej­lődést szabotálják, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió közötti őszinte baráti viszonyt megzavarják. Az aljas bűnügy tárgyalásával az egész világsajtó foglalkozik, a nyugati imperialista hatalmak hírügynökségei részletes kivona­tokat adnak a tárgyalás anyagá­ból. Egyhangúlag megállapítják: a tárgyaláson a vádlottak az elé­jük tárt tények és bizonyítékok súlya alatt — főleg Geiger — még csak meg sem próbálták bű­neiket tagadni. A vizsgálat so­rán beszerzett megcáfolhatatlan bizonyítékok lehetetlenné tették, hogy a vádlottak tagadjanak. A Times és Manchester Guardian hangsúlyozza: „Nem kétséges, hogy a vádlottak képességeik tel­jes birtokában vannak." A Times tudósítója még hozzáteszi, hogy a vádlottak valamennyien világo­san, határozottan, minden habo­zás nélkül beszéltek. A magyarországi Sanders'gyár­ban működő kém- és szabotőr­banda leleplezése és a kedden el­hangzott ítélet a magyar dolgo­zók pártjának és Magyarország népének sikerét jelenti. A pártba megbújt ellenségek, ügynökök felgöngyölítését a magyar dolgo­zók radikálisan végrehajtották és szertehullott a kémhálózat, meg­szűnt a hazaáruló bitangok ártal­mas tevékenysége. E bűnösök ar­ra törekedtek, hogy a Magyar Népköztársaság boldog fejlődésé­nek útját aláaknázzák. A terme­lés csökkentésére, az üzemek el­sorvasztására, katonai és gazda­sági titkok kiszolgáltatására szö" vetkeztek a dolgozó magyar né­pet, hatalmas eredményeit oda akarták vetni az imperialisták martalékául, de a rriagyaországi Kommunista Párt a magyar nép Rákosi Mátyás bölcs vezetésével éberen őrködik. A munkás- és parasztegység hatalmaserejű ökle lecsapott és szertezúzta a megátalkodott népellenségek e veszélyes szövetségét. Attlee, Bevin, Churhill és Dawies mégis csak egy úton haladnak Az angol munkáspártiak, a kon­zervatívok és liberálisok, habár a vá­lasztási harcok során egymást köl­csönösen támadják is, mégis ismétel­ten bizonyságát szolgáltatják an­nak, hogy külpolitikai elképzeléseik egységesek. Hétfőn, három nappal a választások előtt, mind a három párt közös nyilatkozatot tett közzé, ame­lyen Attlee, Bevin, Churchill és Dawies aláírásai szerepelnek. E kö­zös nyilatkozatban az úgynevezett európai együttmunkálkodás sürgős megvalósítása mellett szállnak síkra. Hogy milyen együttmunkálkodást képzelnek el és hogy ez az európai mozgalom kinek az érdekeit szolgál­ja, azt a legjobban bizonyítja a kö­zös nyilatkozat bevezető része, ame­lyet Duncan Sandys, Churchill veje fogalmazott meg. E felhívás beveze­tőjében szóról szóra ez áll: „Ha nem sikerül az amerikaiakat meggyőz­nünk, hogy egységet akarunk elérni, úgy annak a veszélye forog fenn, hogy az amerikai kongresszus a Marshall-segély jelentős csökkenté­sét fogja kívánni." Az 1950-es népszámlálás hirdetményei A népszámlálással népi demokrá­ciánk megkezdi mindazoknak a fon­tos adatoknak összeírását, amelyek szükségesek köztúrsaságunkban a szo­cializmus felépítéséhez. Államunk területén harmincezer népszámláló biztos hajtja végre a népszámlálást köztársaságunk lakosságával együt­tesen, amely segítséget nyújt ebben a fontos ténykedésben azzal, hogy a népszámlálási íveket pontosan, he­lyesen kitölti és idejében átadja a népszámláló biztosoknak, akik mun­kájukat ez év március 9-ig kötelesek bevégezni. 1950 február 20-án, hét­főn az oly nagyfontosságú népszám­lálásról köztársaságunk minden egyes községében és városában a követke­ző hirdetményeket függesztették ki: Az 1927 március 17-i 47. Sb. szá­mú népszámlálási törvény és az 1949 október 18-i 224. Sb. számú népszám­lálási törvény és a veíük kapcsolatos népszámlálási összeírások alapján 1950 március 1-én és az ezt követő napokban a Csehszlovák Köztársa­ság egész területén végrehajtják a harmadik népszámlálást. Ezzel össze­függésben összeírják a házakat és lakásokat, a földet megművelő vál­lalatokat, az ipari és iparengedéllyel bíró üzemeket. A népszámlálást a belügi megbí­zott; hivatal vezeti, a nemzeti bi­zottságok hajtják végre a számláló biztosok és ellenőrök közreműködé­sével. Aszámláló biztosoknak és ellen­őröknek hivatalos igazolványuk van, amely feljogosítja őket az összeszám­lálandó ingatlan területére való be­lépésre. Az összeszámlálásnál benyújtott adatok valódisága felől joguk van személyi és más okiratok útján meg­győződni. Funkciójuk teljesítése közben a számláló biztosok és ellenőrök, mint hivatalos funkeionárusok, az illeté­kes büntetőjogi előírások szerinti vé­delmet élvezik. A népszámlálás céljából a követ­kező kérdőíveket adták ki: 1. össz-számlálási ív (a népszám­lálási íven kívül külön számlálólap a hotelvendégek, a vendéglői, a nyug­díjintézmények és az éjjeli szállások lakói számára). 2. Ház-összeírási ív (a házak és la­kások összeírására). 3. A földműveléssel foglalkozó üze­mek összeírására szolgáló kérdőív (betétlapokkal). 4. Az ipari és iparengedéllyel biró üzemek kérdőíve (betétlapokkal). A kérdőívek utasításokat tartal­maznak arra, hogyan kell azokat ki­tölteni. Amennyiben más rendelke­zést nem tartalmaznak, a kérdések megválaszolására az 1950 február 28­tól 1950 március l-ig terjedő időpont­ban uralkodó állapotok a döntők. Külön felhívják a figyelmet arra, hogy a földműveléssel foglalkozók számára a kérdőívnek F. I. J. és K ­val jelölt részét utólagosan egészen 1950 május 27-ig töltik ki. Mindenki köteles helyesen és ide­jében felsorolni a népszámlálás al­kalmából a tőle megkívánt összes adatokat. Ezt a kötelességét úgy teljesíti, hogy rendesen kitölti a számlálási biztos által átadott kérdőíveket és hogy azokat a számláláskor átadja a népszámlálási biztosnak. A nép­számlálási ívet vagy maga tölti ki, vagy pedig az ő beleegyezésével ház­tartásának valamelyik tagja, a töb­bi kérdőíveket vagy maga töti ki, vagy a helyettese. Ha nem bírja vagy nem tudja a kérdőíveket egyáltalán vagy részben kitölteni, nem tölti ki és megvárja a népszámlálási biztos megérkezését. Mindazok, akik közreműködnek a népszámlálás végrehajtásában, szi­gorúan hallgatni kötelesek az összes magánügyekről a megszámlált sze­mélyekkel vagy üzemekkel (vállala­tokkal) kapcsolatban, valamint a számlálási ívek tartalmáról minden illetéktelennel szemben. Ennek a kö­telességnek a megsértése, valamint minden a népszámlálással kapcsola­tos hírrel és adattal való visszaélés büntetendő. Helytelen adatok benyújtása, vala­mint bármiféle szándékos vétség vagy kihagyás, amellyel megzavar­ják vagy fenyegetik a számlálás tel­jességét vagy helyességét, bünteten­dő — ha nem súlyosabb büntetéssel járó cselekmény — a 47/1927 Sb. törvény 6. § 1. cikke alapján. Ilyen vétség főképp az, hogyha valaki ki­vonja magát a számlálás alól, vagy többször számláltatja magát, rávesz másokat arra, hogy a valóságnak meg nem felelő adatokat nyújtsanak be, mesterségesen áttol lakosokat, összeszámlálandó tárgyakat egyik községből a másikba vagy ilyen tet­tekre bujtogat. Ugyancsak tilos a. népszámlálás ügyében a házakat, lakásokat, föld­műves és ipari üzemeket felkeresni és fölkínálkozni a számlálási ívek kitöltésére, vagy bármily módon hat­ni az összeszámlált személyekre, hogy az íveket idegen személy je­lenlétében töltsék ki. Tilos a hivata­los ívekkel egyidejűleg röpcédulákat, felhívásokat vagy pedig nem a bel­ügyi megbízott; hivatalból kiadott nyomtatványokat használni. E tör­vényeknek, valamint más rendeletek­nek és tilalmaknak a megszegése, amelyeket a népszámlálás szabadsá­gának és igazságos voltának védel­mére hoztak, büntetendő. A világbéke biztosítására A Béke Védői világkongresszusá­nak választmánya a világ összes parlamentjeihez a következő pontok­ból álló felhívást intézte: • 1. A fegyverkezési verseny beszün­tetése, amely a népeket nyomorba dönti és a béke minden reményét megsemmisíti. 2. Az atomháború borzalmainak kiküszöbölése céljából az atomfegy­verek gyártásának azonnali beszün­tetése. 3. Az indonéz maláji és vietnami szabadságáért küzdő gyarmati né­pek ellen folytatott intervenciós há­borúk azonnali beszüntetése. 4. A béke megőrzését szolgáló konferencia egybehívása. 5. Az idegháború beszüntetését kö­veteli végül a Béke Védők világkon­resszusának állandó bizottsága és ennek érdekében azt javasolja, hogy a nagyhatalmak az Egyesült Nemze­tek Szövetségének keretén belül bé­keegyezményt kössenek. Joliot-Curie egyetemi tanár, a Bé­ke Védő világkongresszusának elnö­ke egyik sajtókonferencián meg­állapította, hogy a világ béketábora az utóbbi időben hatalmasan kiszé­lesítette sorait és az összes nemze­tek között megerősödött. A Eéke Védői világbizottságának legközeleb­bi ülésére március 16 és 19-e között kerül sor Stockholmban. A tárgysorozaton a következő kér­dések szerepelnek: 1. Beszámoló a tanács működésé­ről. Előadó Jean Laffitt. 2. Beszámoló a szakszervezetek harcáról a békéért. Előadó Louis Saillant. D'Arboussier, a Béke Védők vi­lágbizottságának alelnöke bejelen­tette, hogy a Béke Védőinek tanácsa ez év végére akarja egybehívni a második világbékekongresszust. Sztálint ünnepli a sztálini választókertilet Mťfezkva sztálini választókerü­letének lakossága a kerület leg­nagyobb terén lelkes tömeggyű­lést tartott abból az alkalomból, hogy a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizott­ságának határozata értelmében Sztálin ezúttal is ebben a kerü­letben vállalja a képviselőjelö­lést a Legfelső Tanácsba. A vö­rös zászlókkal, transzparensekkel díszített tér szűknek bizonyult a mintegy 150.000 főnyi közönség befogadására. A lelkes hangulatban lefolyt népgyűlés résztvevői levelet in­téztek Sztálinhoz. Tolmácsolták a választókerület szívbőljövő üd­vözletét, határtalan boldogságuk kifejezését azért, hogy a választó­kerület ismét a nagy Sztálint vá­laszthatja képviselőjének a Leg­felső Tanácsba. A Danubius-üzem munkássága a Párt Kongresszusára A KSS üzemi szervezetének évi köz­gyűlésén a Danubius-üzemben a ta­gok kijelölték a Párt IX. Kongresszu­sára vállalt kötelezettségeket, ame­lyeknek alapján kötelezték magukat, hogy az egész üzem munkatermelé­kenységét 10 százalékkal emelik. A kongresszusig a munka termelékeny­ségét 116 százalékra emelik fel. A KSS üzemi szervezete a munkaterme­lékenység folyamatos emelését azáltal akarja elérni, hogy az összmunkásság 40 százalékát beszervezi a szocialista versenybe. A KSS üzemi szervezete elhatározta, hogy ösztönözni fogja fő­leg a munkáskedereket újítójavaslatok benyújtására, úgy, hogy a Párt­kongresszusig 10 újítójavaslatot ad­nak be, ami "120 ezer Kčs megtakarí­tást jelent. Ezenfelül gondoskodnak arról, hogy megvalósítsák az 1949-ben benyújtott 3 legjobb újítójavaslatot. Az üzem megvalósítja az élmunkásváltás minőségi hetét, amelynek folyamán a gyártmányok minőségét 8 százalékkal javítja és a hulladékokat 10 százalék­kal csökkerfti. az üzemi hullámzást 1.5 százalékra csökkenti a hiányzáso­kat pedig 6.5 százalékra. A KSS üzemi szervezeti 12 tagot küld pártiskolára, hogy ezzel is javítja a szervezeti mun­kát. Fokozott figyelmet fog szentelni az élmunkásoknak és újítóknak és a vállalt kötelezettségek eredményeit egy- és kéthetenként közzé teszi az üzemi újságban és a rádióban. A leg­jobb élmunkások munkahelyét píros zászlócskákkal és „Élmunkás" felírás­sal jelöli meg. Az üzemi bizottság tag. jai különleges figyelmet fognak szen­telni az élmunkásoknak, úgy munkás­ságuk, mint politikai nevelésük szem­pontjából. A KSS üzemi szervezetének bizottsága állandóan megidézi azokat a tagokat, akik ok nélkül nem vesznek részt a gyűléseken vagy a pártiskolá­záson. A bizottság a továbbiakban kö­telezte magát, hogy minden egyes tag­ja olvasója lesz a Pravdának, a Párt­életnek, a tizedesek pedig az Agitátor­nak. Uj sztrájkhullám kap erőre A párizsi kerületek Szakszervezeti Szövetsége hétfői közös tanácsülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy nem fogadja el a munkaadók 5 százalékos bénjavítási ajánlatát; elégtelennek minősíti, továbbra követeli a havi 3000 frankos rendkívüli segély kiuta­lását. A párizsi dolgozókat felkéri, hogy döntsenek, vájjon elfogadják-e az általános sztrájk bejelentését. A Renault-féle autómobilgyár 6000 alkalmazottja hétfőn abbahagyta a munkát, hogy tiltakozzék az elégte­len béremelés miatt. A sztrájkba lé­pett dolgozók felhívták a Renault­művek 26 000 munkását, csatlakozza­nak a sztrájkhoz. A marseillesi ki­kötőmunkások úgy döntöttek, hogy ľ a kormány munkásellenes intézkedé­sei fölötti tiltakozás céljából jövő hét hétfőjén sztrájkba lépnek. A marseil­lesi kikötőmunkások továbra sem hajlandók haljóra rakni az Indokíná­ba irányított f egy ver szállítmányo­kat. La Rochelle kikötőmunkásai a I rendőrprefektus, valamint a rend- I őrség fenyegetései ellenére sem vol­tak hajlandók a Vietnamba irányí­tandó fegyvereket hajóra rakni. Mayer igazságügyminiszter hétfőn egybehívta az összes franciaországi járási államügyészeket, hogy meg­adja az utasításokat a hadifegyve­rek berakását megtagadó munkásság üldözésére. Queuille, a hírhedt fran­cia belügyminiszter ugyancsak ha­sonló utasításokat adott az állam­rendőrség tisztikarának. Az úgynevezett francia gazdasági tanács, amely a kiskereskedőket és iparosokat védő szövetség, felhívta tagjaiit, hogy hétfőn üzleteiket és üzemeiket tartsák zárva, tiltakozásul a horribilis új adok miatt. De nem­csak a kereskedők és iparosok lépnek a bevezetett adók miatt tiltakozó sztrájkba, hanem a szabadfoglalko­zásúak is, így az orvosok négy órai időtartamra beszüntetik a betegek kezelését, az ügyvédek pedig a tár­gyalások elnapolását fogják kérni. Jugoszlávia a kapitalizmus befolyása alatt A Rabotnicsesko Gyelo szófiai lap­ban Christo Kalajdzsiev „Jugoszlá­via visszatérése a kapitalizmushoz" címmel cikket ír, amelyben megálla­pítja, hogy Titoék Jugoszlávia gaz­dasági forrásait teljesen kiszolgáltat­ják a nyugati kapitalistáknak és így az országot az imperialisták uralma alá hajtják. A nemzeti üzemek sorá­ból kihúzták a bori és a trabovlei bányákat, két nagy hajóüzemet, két villamosművet és további nagykapa­citású üzemeket. A jugoszláv nép va­gyona így átment az angol-amerikai kapitalisták és bankárok birtokába. Az Északamerikai Egyesült Államok­ba a Jugoszláviában uralkodó haza' árulyó Tito-féle klikk az ólom, a réz, a chróm és más szitratégiainyersanya­gok töméntelen mennyiségét szállítja. Ugyanakkor Angliába kiviszi a ju­goszláv erdők termékeinek jelentős rézsét. A Tito-féle szövetségi politi­ka természetes velejárója, hogy Ju­goszláviában mindinkább hatalomra kerülnek a nemzetközi reakció ka­pitalista elemei. Rankovics legutóbbi beszédében kijelentette, hogy a leg­utolsó nemzeti bizottsági választások során 1285 zsírosparaszt került be a községek vezetésébe s ugyanakkor a kommunista eszmékhez hű hazafiak ezrei senyvednek Tito börtöneiben.

Next

/
Thumbnails
Contents