Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-21 / 44. szám, kedd

UJSZ0 19S0 február 21 F. VEITKOV: <Jljics lámpácskája ki első szovjet országos villamosítási terv 30. évfordulója 1920 november 14-én Lenin sok halaszthatatlan dolgát félretette és Nagyezsda Konsztantinovna Krupszkával a Kremlből Kasdno faluba .utazott ],e

; a moszkvai tartomány voiokolami járása jaropoii körzetébe. E falu földművesei meghívták Vladimír Iljicset, hogy megossza velük a kasinoí saját villanytelepük megnyitásának örömét. Ezt a villanytelepet, amely főleg a falusi helyiségek világítására készült, maguk a földművesek saját erejükkel és eszközeikkel építették ki. ... A tágas helyiségben az egész falu összejött. A villanytelep megnyitása alkalmából Kasino falu lakói zártkörű ebédet készítettek elő és meghívták a járás, a Párt és a tanács szervezeteinek vezetőit. A faluban zajos, víg hangulat volt. A vendégek kocsonyát, pirogot és bragut Különleges módon elkészített orosz ital) és házi készítésű erjesztett céklalevet fogyasztottak. Hirtelen a zaj és élénk beszélgetés közepetite valaki kinézett az ablakon és felkiáltott: — Egy autó jön hozzánk! — Talán Lenin? — mondotta bizonytalanul egy másik. — Éppen a te kedvedért! Mit gondolsz, Vladimír Iljicsnek van ideje a falukra utazni? Néhány perc múlva kinyílt az ajtó és a helyiségbe valóban Vladimir Iljics Lenin és Nagyezsda Konsztantinovna Krupszka léptek be. Néhányan hozzájuk ugrottak, hogy segítsenek Iljicsnek levetni a kabátját. — Nem, nem, majd magam! — mondta Iljics, gyorsan levetve kabátját és Nagyezsda Konsztantinovnának segített. A vendégek az asztalhoz ültek. — Egyetek, igyatok, drága vendégeim! — mondotta egyszerűen és szívélyesen Radionov földműves és Lenin felé nyújtotta a süteménnyel teli tányért. — Köszönjük, elvtársak, nem régen vagyunk úton — felelte Vladimir Iljics. És már megkezdődött az élénk vita a szovjet köztársaság és a földműves élet legidőszerűbb témáiról. Kasino lakosai nagy érdeklődést mutattak, amikor Lenin az ország nemzetgazdasági élete megújításának tervéről beszélt a villanyosítás alapján. — Bocsánatot kérek — mondta a járás fényképésze, aki váratlanul jelent meg a helyiségben —, hogy úgymondjam emlékezetembe kell vésni ezt a drága pillanatot. Zavarnom kell önöket... Már alkonyodik, kérem, jöjjenek ki az utcára, lefényképezkedni. Kasino lakóinak nagy kedvük volt lefényképezkednj Leninnel, de senki se mmert felállni az asztaltól. Mindnyájan Vladimir Iljicsre néztek' és az ö beleegyezését várták: — Nos, hát nekem semmi ellenvetésem sincs... A boldog földművesek azonnal kirajzottak az utcára. A gyermekek egymást lökdösték és előre • szaladtak, hogy minél közelebb ülhessenek Iljicshez. Lenin Kasinoba való megérkezésének híre mint villám futott végigaz összes szomszédos falvakon. A „népgyűlésre" a környező falvak földművesei is összesereglettek. A népgyűlést Dimitrij Radionov, kasinoi földműves nyitotta meg beszédével, aki a villanytelep egyik legaktívabb épitője volt. Ugy üdvözölte a villanytelep megnyitását, mint a kasino'ak életének egyik legfontosabb, új eseményét. — A szovjet kormány — mondoíta Rr.dlcnov — lehe'ővé tette számunkra a „művilágítás" bevezetését és vele megvilágíthatjuk sötét helyiségeinket. Ez a világosság áttöri az éjszaka sötétségét és az új élet helyes útjára vezet el bennünket. A cári uralom alatt erről csak' álmodhattunk... Hála az Októberi Forradalomnak, elértük célunkat. A tudomány a világosságot üvegampullákba zárt

a és nekünk adta, hogy örüljünk... Vladimir Iljics lelkesen tapsolt a többi kasinoiakkal együtt Radionovnak. Lenin a kasinoi eseményekben annak az új életnek első csíráit látta, amely a széles szovjet föld száz- meg százezer falujában virágzik ki. Az „üvegampulla" — a világító villanykörték, — amelyek a kasinoiaknál oly nagy lelkesedést keltettek, ez az első szerény győzelem a gyertya, gyufa és a füstölő lámpa fölött. Vladimir Iljics jól tudta, hogy eljön az a nap, amikor az elektromos áramot a mezőgazdaságban is fel fogják használni széltében-hosszában. _ Az egyszerű, könnyen kezelhető gépek, amelyeket majd a villamoserő hajt, elvégzik a legnehezebb mezőgazdasági munkákat is. Az elektromos erő segítségével gazdag termést fognak nevelni és aratni a földművesek a réteken és kertekben, teheneket fognak fejni, tejet feldolgozni és tyúkokat tenyészteni. A szovjet falu villanyárammal való ellátása teljesen megváltoztatja a falvak és a kis települések lakosainak létfeltételeit. Kasino falu szerény győzelme végtelen örömmel töltötte el Vladimir Iljicset. Ez bizonyította, hogy az ország villamosításának eszméje nemcsak a városok dolgozóinak széles rétegeibe hatol be, hanem a faluba is. Vladimir Iljics fellépett az emelvényre, — egy nagy asztalra, amelyet egy másik helyiségből hoztak be. Levette báránybőr füles sapkáját és a következőket mondotta: — Földműves elvtársak! A villanyáram jelentőségéről majd végszóként mondok el egyet-mást, mindenekelőtt azonban engedjék meg, hogy egy örömhírrel örvendeztesselek meg benneteket. Éppen most kaptam jelentést: hadműveleteink a fronton sikeresen haladnak előre. Wrangel egy héten belül már nem fog létezni. Ezt bizonyosan tudjuk és ez azt bizonyítja ... — — Hurrá-á! Hurrá! — örvendeztek lelkesen a kasinoiak, A kézzel varrott báránybőrkucsmák a levegőbe repültek. — Éljen a Vörös Hadsereg! Hurrá! — hangzott fel egyhangúlag a tér minden oldaláról. Lenin felemelte a kezét és amikor már mindenki megnyugodott, így folytatta: — Látjátok, a ti falutoknak, Kasinonak már van villanyárama. Ez csak egy falu. Számunkra azonban az a fontos, hogy az egész országot elöntse a villanyfény. A szovjet kormány most egész Oroszország villanyosításának tervén dolgozik. A villanyerő lesz az ipar és a mezőgazdaság fő eraje. A villamos erő fogja megművelni és feljavítani a földet és fog minket is szállítani egyik helyről a másikra ... A kasinoiak Lenin beszédét tapssal és a lelkesedés megnyilvánulásával gyakran félbeszakították. Az est lassan leszállt, néhány kandeláberen hirtelen szokatlan lámpák fénylefctek' fel. — Hurrá, "hurrá! — morajlott fel újra a kasinoiak lelkesedése, amikor a teret elöntötte a villany fénye. A villanyosítás ez első szerény sikereiben a földművesek megérezték a szovjet kormány, Lenin és Sztálin pártjának gondoskodását új, világos és boldog életükről. Képletesen látták, hogyan szabadította fel őket a munkásosztály az évszázados elnyomás. áthatolhatatlan sötétségének borzalmas szakadékából. A forradalom minden győzelmét a nép Lenin nevéről nevezte el. És a nép között megszületett a vilanyvilágosság bizalmas és szárnyakat öltött elnevezése — „Iltjics lámpácskája" —, amely elnevezés most az egész országban ismeretes. A népgyűlés végeztével és a villanytelep megtekintése után Lenin és Krupszká szívélyesen elbúcsúztak a kasinoiaktól. Amikor Vladimir Iljics Kasinoból elindult, néhányszor kihajolt az autóból, hogy újra meg újra gyönyörködjék az utcai lámpák elektromos fényében és a falusi helyiségek sárgán fénylő ablakaiban. Az ország gazdasági megújítása és fejlődése a villamosítás alapján öszszehasonlíthatatlanul gyorsabban folyna, hogyha a köztársaságot nem szorongatná az ellenség. A nép, amely levetette a cárizmus és a kapitalizmus . igáját, lelkesen hitt a közeli győzelemben. November 16-án Lenin rövid táviratot kapott: „Ma lovasságunk felszabadította Kereset. A déli front likvidálva van." A szovjetek országa nagy lelkesedéssel készült a szovjetek VIII..összoroszországi kongresszusára. A kongresszus napirendjén főkérdésként a gazdasági építési terv szerepelt. Lenin november 20-án a moszkvai tartomány pártkonferenciáján beszédében a következőket mondotta: — A szovjetek kongresszusán Oroszország villanyosításáról tartottak beszámolót azért, hogy a nemzetgazdaság kiépítésének egységes gazdasági terve, amelyről már beszéltünk, technikai szempontbol meg legyen határozva. Ha nem állítjuk át Oroszországot az új technika alapjaira éspedig magasabbra mint azelőtt, nem lehet szó sem a nemzetgazdaság, sem a kommunizmus kiépítéséről. Még aznap este átnézte Vladimir Iljics a GOELRO megbízott munkájának megtárgyalt részét, „Az RSFSR villanyosításának tervét", amely már közel állt a befeijezéshez és meghagyta a titkárának, hogy azonnal fejezze be a Dimitri Radionov kasinoi földműves elhangzott beszédéről szóló jegyzőkönyvet, amely beszédet az ő jelenlétében mondoitt. Részlet a GOELRO tervről szóló könyvből. Fordította Cs. K• A G O R l-l ISKOLA KÓRUSA Az ősi Gori városkában a Lenin-utca egyik házának falán márványtábla hirdeti: „Itt, e volt egyházi iskolában tanult 1838 szeptember 1-től 1894 július l-ig a nagy Sztálin". Az épületben ma Mezőgazdasági Technikum működik. .Két teremben kis múzeumot rendeztek be, amelyekben a nagy Sztálin itt töltött éveire emlékez, tető dokumentumokat őriznek. Az egyik falon fénykép függ. A gori isko'a akkori kórusáról készült, középen Szimon Pavlovics Goglicsidze énektanár, a karmester A gyermekek közt öntudatos arccal áll a legifjabb énekes, a kis Szoszo Dzugasvili, az énekkar büszkesége, szólista egyben a karnagy jobbkeze. Goglicsidze képzett zenész, kiváló pedagógus volt, alaposan foglalkozott növendékeivel, lelkesítette őket, fejlesztette képtssékeikfct. Fe'keltette bennük a népi zene iránti szeretetet. Szandro Kafzadze, a grúz népi zene nagy szakértője is tanítványa, volt. Goglicsidze pedagógiai tevékenységét a szovjet hatalom éveiben is folytatta, értékes munkájáért Lenin-renddel tüntették ki. A lelkes karmester fedezte fel annak idején a kis Szoszo Dzsugaszvili kiváló zenei képességeit. — .Kellemes szopránhangja volt a tehetséges gyermeknek — írta emlékezéseiben. — Hamar megtanulta a kótaolvasást, mindent első olvasásra elénekelt. Rövidesen már segített ne' kem, gyakran vezényelte is a kart. ' Műsorunkban Csajkovszkyj,. Turcsanyinov és más nagy zeneszerzők művei szerepeltek. A szólót rendszerint a kis Szoszo énekelte, mert • szép hangjával magával ragadta a hallgatóságot. Szoszo Dzsugaszvili nagyon szerette a népdalokat. Édesanyjától Jekaterina Georgijevnától örökölte zenei képességeit. Az iskola énekkarának csak egyházi énekeket engedtek betanulni és előadni, a „világi" dalok tilosak voltak. A fiatal Szoszo ebbe nem nyugodott bele. Egyizben Tifliszből tanfelügyelő ér. kezett a gorii egyházi iskolába. Szoszo Dszugaszvili kérésére Goglicsidze bejelentette: a gyermekek énekelni szeretnék a grúz és orosz népdalokat, valamint a világi zeneszerzők kórusműveit is. A tanfelügyelő megígérte, hogy támogatni fogja kérésüket. Az engedély megérkezett — Szoszo győzött: a népdalok polgárjogot nyertek az egyházi iskola falai között. A hangversenyeken felcsendültek a szeretett dallamok, az énekkart Szoszo Dzsugaszvili vezényelte. Később, amikor Dzsugaszvili Tiíliszban folytatta tanulmányait és més dolgok, hatalmas gondolatok és tervek foglalkoztatták elméjét és szívét, hangja már nem csendült fel a kórusban. De a népdalok iránti szeretete nem mult el soha. • Kétmillió új tagot vettek fel a múlt évben a komszomolba. A mult évben az Össz-szövetségi Lenini Komszomol több mint kétmillió ifjút és leányt vett fel tag" jai sorába. Az oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaság, Ukrajna, Bielorusszia és Grúzia nagyobb városaiban kibővítették azoknak a köröknek és politikai iskoláknak a hálózatát, amelyekben a komszomolok Marx, Lenin és Sztálin műveit, a Párt történetét és a komszomol történetét t a" nulmányozzák. • Harmadik fokozatú Sztálindíjat létesített a Szovjetúnió minisztertanácsa. A Szovjetúnió minisztertanácsa a művészet és az irodalom kimagasló alkotásainak jutalmazására már korábban alapított első és második fokozatú Sztálin-díj mellé kiegészítésképpen harmadik fokozatú Sztálindíjakat létesített egyenként 20 ezer rubel összegben. A Szovjetúnió útja az első sztálini ötéves tervhez nem volt könnyű. A szovjet út az 1917-es nagy októberi forradalomtól szo* cialista támadásba ment át és gazdasága tervszerű kiépítésére tért át, mégpedig három nehéz korszakon keresztül, amelyek megpróbálták minden erejét és elhatározását, hogy képes-e a szocializmus útján egy új jobb jövő felé haladni. A szovjetek kormányának első hónapjaiban az állami apparátus újjászervezését kellett megvalósítania és a szocialista gazdálkodás alapjait kiépítenie. A második korszak, amit a háborús kommunizmus korszaká" nak is neveznek, mindenekelőtt a polgárháború korszaka volt, amelyet 1920"ban győzelmesen befejeztek és ebben a korszakban amikor a hanyatlásnak indult és megsemmisített ipari termelés az 1913-as év termelésének csak 18 százalékát tette ki, amikor pl. a vasérc termelése csak 2.4 százalékát tette ki a háború előtti termelésnek, amikor ' a gyapotipar csak 4.6 százalékban termelt, akkor Lenin az egész Szovjetúnió villanyosításának hatalmas gondolatával lepett fel. 1920. februárjában határozatot hoznak, amely Oroszország villanyosítá" sára állami bizottságot (GOELRO) szervez. A határozatban a következő áll: „A legnagyobb, legégetőbb és legsürgetőbb feladatok, a közlekedés megszervezése, a fűtőanyag és közellátási válság megszüntetése, az epidemiák elleni harc, a fegyelmezett munka hadseregének megszervezése mellett Szovjetoroszországban először nyílik lehetőség arra, hogy szervezett tervgazdálkodást kezdjünk, amely tudományos alapon ki van dolgozva és megkézdjük az egész nemzetgazdaságban az államterv következetes megvalósítását. Tudatában vagyunk a villanyosítás elsőrendű fontosságának. Ki akarjuk használni a természet erőforrásait, amelyek Szovjetoroszország határain belül óriási tömegben, a fűtőanyagok és a víziexők legkülönbözőbb formáiban fordulnak elő. Ismerjük a hajtóányagok termelésének a villanytelepek körül történő csoportosításának előnyét, nagyjelentőségűnek tartjuk a villanyosítást az ipar, a földművelés, a közlekedés és a lakosság kul túrszükségleteinek kielégítése szempontjából. E jelentőség főleg abban áll, hogy Szovjetoroszország parasztlakossága legszélesebb rétegeinek lehetővé válik a villanyvilágítás és hajtóerő kihasználása a legfontosabb szükségletek kielégítésére és ezzel hatalmas kiinduló pontot adunk a falvaknak a város kultúrvívmányaival való ellátására és a mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar fejlődéséra. Ezt határozta az összoroszorszásri végrehajtó bizottság... A „GOELRO""ban dolgozták ki a villamosítás gyakorlati tervét éspedig költségvetéssel együtt tizenöt évre. Ez a terv magába foglalta a gazdasági tevékenység általános emelését is. így pl. az 1913-as esztendővel szemben a termelésnek kétszeresére kellett emelkednie. A villamosítás segélyével gépesítették a mezőgazdaságot és a terven a közlekedési eszközöket is meg kellett sokszoroznia. Összesen 30 villanytelepet kellett kiépíteni, ebből 10 vízierőmüvet és ezek kapacitását 260 ezer kW-ról 1.750.000 kW'ra emelni. A terv megvalósítását a Volchovfolyón egy villanytelep kiépítésével kezdték meg Leningrádtói 130 krrrre. 1920 decemberében a szovjetek VIII. kongresszusán elfogadták a GOELRO tervét és Lenin kitűzte a jelszót, hogy a Kommunista Párt második pro" grammpontja: a kommunizmus, a szovjet kormány és a villamosítás. A terv nagy érdeklődést keltett az egész világon és ismeretes, hogy H. G. Wells is a Szovjet" únióba utazott, hogy a dologban közvetlenül tárgyalásokat folytasson Leninnel. Wells könyvében, amelyet a Szovjetúnióban való tartózkodása után adott ki, a következőket írja Leninről: „Lenin olyan hévvel beszélt, hogy amikor hallgattam, szinte magam is elhittem neki, hogy terve megvalósítása lehetséges." A GOELRO nagyvonalú terve természetesen több változáson ment át, mert 1921-ben „Gos" plán"-ra (állami terv) változtatták át, amely az új gazdasági politika (a NEP) idején az egyes évekre részlet-tervként volt kidolgozva, így pl. 1921-ben összeállították a fűtőanyag ellátás tervét, 1921—1922-ben a közellátási tervet, 1922—1923"ban az általános ipari tervet, amely csak ellenőrzési számokon alapult, azaz statisztikai takarékosságon. Az 1926—1927. évi terv már költségvetési módszeren alapult. A GOELRO-terv alapvető feladatai azonban csak 1930"ban teljesültek, azaz 10 évvel később és így vált lehetővé, hogy 5 éves tervekkel kezdjék meg a további építést, amely ötéves tervek közül az elsőt 1929-ben fogadták el. Ha Lenin 30 évvel ezelőtt rámutatott a szocialista eszme nagy erejére és hatalmas voltára, a nemzet alkotóerejének felszabadításában és egyesítésében az országépítésre, hogyha keresztülvitte az első terv jelszavát, akkor Sztálin később megadta a szocialista iparosítás szilárd törvényét, amely már a két első ötéves terv folyamán a Szovjetúniót a világ ipari államai között a legelső helyre emelte. Az örömök hete Kínában Az egész kínai nép örömmel üdvözli a Szovjetunióval való szövetségi szerződés és megegyezés aláírását. Az egész országban nyilvános népgyűléseket rendeznek, díszszemléket, mulatságokat és táncmulatságokat. A tavaszi fesztivál — a kína inép örömnyilvánításának hagyományos ünnepélyes alkalma — az idén a szovjet-kínai barátság hatalmas népi megünneplésévé válik. Amikor Peking utcáin a rádió feldíszített kocsija végighaladt, amely először jelentette a lakosságnak az örömhírt, a járókelők meg-megálltak és figyelmesen, lelkesedéssel hallgatták. Amikor a rádió bemondója a hírt végigolvasta, az egyes összeverődött csoportok között viharos lelkesedés tört ki. Minden gyárban, amely köztulajdon, tömeges gyűléseket rendeztek a gyár összes alkalmazotai, amelyeken megvitatták a megkötött szerződés nagy jelentőségét. A kínai népi köztársaság városaiban és falvaikban tarka, selyem. tranparensek és hatalmas képek hirdet, ték a kínai nép örömét és mindenütt vidám énekszó csengett. Az éljenzésnek vége hossza nem volt: „Éljen Sztálin!" „Éljen Mao-Ce Tung!" kiáltások hangzottak mindenfelé. Pekingben, a kínai népköztársaság fővárosában, a kínai ifjúsági művészeti színház balettcsoportját virágokkal díszített kocsikon a szovjet nagykövetség épülete elé kísérték és a kormányhivatalok épülete: elé, ahol ünnepi fellépést rendeztek. E korszakalkotó esemény méltó megünneplésere a pekingi tömegszervezetek kezdeményezéséből előkészítő bizottságot alakítottak, amely megszervezi az „Ünnepek hetének" műsorát. Ez a hét nyilvános népgyűléssel kezdődik, amelyet a kínai szovjetbarátok szövetsége rendez.