Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-21 / 44. szám, kedd

UJSZ0 1950 február 21 Hégy napja folyik Budapesten a kémek és szabotálok nagy pere A kizsákmányolók magyarországi csökevényei a Nyugat imperialista ügynökeivel szövetkeztek a magyar dolgozók országának megdöntésére A budapesti törvényszék kUlöntanácsa előtt most felelnek bűncselekményeikért a nyugati imperialisták megvásárolt ügynökei, akik a magyar népi demokratikus köztársaság életébe befurakodtak, hogy így hathatósabban tudják szolgálni a kapitalista-imperialista világ törekvéseit, a népi demokratikus országok aláaknázását. Válogatott bűnözők kerültek a magyar törvényszék kUlöntanácsa elé, akiknek minden lépése, minden tette a hazaárulás undorító bűntettét meríti ki. A magyar dolgozók éberségének köszönhető, hogy a cinkosoknak ezt a sötét társaságát sikerült leleplezni, hogy elvegyék méltó büntetésüket azokért a gyalázatos tettekért, amelyekkel hazájuk és a dolgozó nép felemelkedett élete ellen törtek. Pénteken reggel 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást Olt Vilmos, a törvényszéki különtanács elnöke, a belés külföldi sajtó képviselőinek, valamint a magyar dolgozók küldötteinek jelenlétében. A vádlottak padján ott ül az amerikai és angol gyárigazgató, a miniszteri főtisztviselő, a pap, aki a vallástanítás helyett a judási árulás mesterségét űzte, a bárónőből lett bármixernő, ezek az emberi méltóságból kivetkőzött fenevadak, akik, míg az ország dolgozó népe erejét megfeszítve dolgozik a háború csapásaitól megviselt Magyarország felépítésén, azalatt minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy gátat vessenek a fejlődésnek, szabotálják a fejlődést biztosító munkákat és az ország titkait kiszolgáltassák azoknak a hatalmaknak, akik új háborús tüzek meggyújtásán dolgoznak világszerte. Dr. Alapi Gyula államügyész kémkedés büntette, hivatali kötelesség megszegése, gazdasági terv megvalósítását veszélyeztető bűncselekmények miatt emelt vádat Geiger Imre, a Standard vállalat volt vezérigazgatója, Radó Zoltán, a nehézipari minisztérium volt főosztályvezetője, Vogeler Róbert mérnök, Sanders Edgár számvívő, Domokos Kelemen gyárigazgató, dr. Just István római katolikus prépost és Döry Edina bármixernő ellen. Olt Vilmos a tárgyalás megnyitása után felolvasta a vádiratot, amelyet az államügyész küldött a büntetőtörvényszék elnökéhez. A vádiratból, valamint a tárgyaláson megtett vallomások során kitűnt, hogy Geiger Imre vádlott, aki az amerikai kémszolgálat beszervezett ügynöke volt, évek hoszszú során át szívósan kémkedett. A vezetése alatt álló budapesti Standard-gyár termelését a felszabadulás óta következetesen szabotálta és az egyik legfontosabb magyarországi híradás-technikai üzemben sokmillló forintos kárt okozott. A bünper második fővádlottja, a komáromi származású Radó Zoltán, egyetemet végzett miniszteri főosztályvezető, aki 1939-ben Angliába ment. Londonban trockistákkal került kapcsolatba és ezen a réven került összeköttetésbe az angol kémszolgálat ügynökével, aki beszervezte hírszerző tevékenységre. Az angol kémszolgálat utasítására 1945 augusztusában Magyarországra ment, ahol kezdettől fogva a népi demokrácia ellen kémtevékenységet fejtett ki. — Először arra utasítottak, hogy Magyarországra érkezve leleplezzem szovjet ellenes és demokrácia ellenes magatartásomat és igyekezzem becsempészni magam a Magyar Kommunista Pártba, mert ezen a módon tudok a legeredményesebben kifejteni hírszerző és kártevő munkát az angol Intelligence Servicc számára. További vallomása során kitűnt, hogy már 1939 előtt kapcsolatban állt trockista körökkel és saját bevallása szerint 1939-ben Csehszlovákiából Angliába már úgy ment ki, hogy trockista csoportokkal tartott kapcsolatot. Eredetileg angol kém volt, de mint az államügyész feltett kérdésére Radó siránkozva bevallja, hogy az angol Intelligence Service nagyon rosszul fizette, viszont az amerikaiak többet ígértek. Majd hozzáteszi: — Eltekintve az anyagi előnyöktől, engem politikai megfontolás is vezetett, hogy kapcsolatba lépjek az amerikai kémszolgálattal. Az amerikaiak — meggyőződésem szerint — sokkal következetesebben és erélyesebben képviselik azt a szovjet ellenes és demokráciaellenes álláspontot, amely az én felfogásomnak megfelel. Radó tehát már 1939 előtt gyűlölte mint trockista a Kommunista Pártot, ä Szovjetúniót és gyűlöl mindenkit, aki Magyarországot és a többi népi demokratikus országot a szocializmus útjára akarja vinni. Eljött Magyarországra, hogy mint színleg a Párttal rokonszenvező befurakodjék a Magyar Dolgozók Pártjának csapataiba és belülről fejtse ki bomlasztó munkáját. Nagyszerű segítőtársakat szerez, akik hozzá hasonló lelkesedéssel és alapossággal akarják elárulni a magyar dolgozó nép becsületes törekvéseit. Gyűlölettel figyelik a vezérigazgatói állások, a magas állami funkciók mögül, hogy a Szovjetúnió és a népi demokráciák egyre fejlődnek. A trockista kémek katolikus pappal, bukott bárókisasszonnyal szövetkeznek, hogy a beszerzett anyagokat az amerikai és brit követségek útján megbízóikhoz Washingtonba és Londonba eljuttassák. A budapesti Standard-gyár az amerikai hírszerzés bázisa volt. Ez volt az a pénzforrás, amelyből az amerikai kém- és szabotázs és egyéb romboló tevéknységhez szükséges pénzt előteremtették. Lehetőséget nyújtott arra, hogy a gyáron kersztül Magyarországra az angol-amerikiak kémeket küldhessenek. A havi kémjelentést, amint azt Geiger vallomása során beismerte, valamint az egyéb bizalmas természetű anyagot, a budapesti amerikai missziónak adták át, majd később az amerikai követség futárpostája vitte Newyorkba. Geiger is beismeri szabotázstevékenységét. Utasítást kapott megbízóitól, hogy szervezze meg és kezdje meg a Standard-gyárban a szabotázst. Az utasítást, amelyet kapott, az amerikai politikával indokolták meg, amely feltétlenül megkívánta, hogy a magyar híradás-technikai szükségletek termelését fékezzék, nehogy Magyarország és a baráti népi demokratikus országok el tudják érni a katonai és gazdasági szempontból annyira fontos híradás-technikai felkészültséget. A postai rendeléseket a vállalt határidőhöz képest egykét év késéssel szállították le. Radó Zoltán vádlott segített abban, hogy a posta csökkentse a nagy kártérítést. E szabotázzsal 13 millió forint kárt okoztak a postának. A Szovjetúnió megrendelését hasonlóképpen szabotálják. Miután a Pinkney angol kém által megksérelt törekvés, hogy a Standard-gyárat mentesítsék a szovjet szállítások alól, nem sikerült, Geigerék arra törekedtek, hogy a Szovjetúnióba menő szállításokat minden eszközzel szabotálják. Geiger egyenes utasítására a Szovjetúnióba szállítandó automata központokba foszforbronz anyag helyett aluminiumbronz anyagot építettek bele, miután tudták, hogy ezáltal a központok élettartamát egyharmadára csökkentik. Az elszállításra váró gépeknél egyszerű csomagolást alkalmaztak, hogy ezáltal a szállítások alatt az automata berendezések megrozsdásodhassanak és használhatatlanná váljanak. Geiger és Radó kihallgatása után Sanders Edgár negyedrendű vádlott elvezetését kérte a tanácselnök. Sanders 1940 májusában lépett az angdl kémszolgálat kötelékébe. Magyarországba 1946-ben érkezett. Megbízatása az volt, hogy kémtevékenységet fejtsen ki. A vádlott elmondja, hogy az imperialisták ekkor a jobboldali reakciós pártokat támogatták, azt remélve, hogy így ki tudják a kormányból a Kommunista Pártot szorítani és ezá'tal szakadást előidézni Magyarország és a Szovjetúnió között. Miután világossá vált, hogy a demokratikus kormány a kommunisták vezetésével AAagyarországon hatalmon íog maradni, az angol-amerikai politika megváltoztatta taktikáját és Magyarországot már mint ellenséges államot kezelték. Igyekezetük arra irányult, hogy az országot mind katonai, mind pedig gazlasági szempontból aláakmázzák. Ettől az időtől fogva a kémtevékenység középpontja az angol követség volt. A szombati tárgyaláson a bíróság először Vogeler Róbert kihallgatását kezdte meg. A vádlott vallomásának bevezető részeiben részletes vallomást tett kül- és belföldi kémkapcsolatairól, majd Olti elnök kérdésére elmondja, hogy Magyarország területén összegyűjtött kémanyagait a budapesti ame. rikai követségen keresztül küldte ki a bécsi központba. Vallomása során kijelnetette: Az amerikai politika szempontja az, hogy a diplomáciai kapcsolatok kiépítése a népi demokratikus országokkal és a Szovjetunióval a kémtevékenység és a hírszerzés szem. pontjából fontos. A szabotázsakciók irányításában feletteseimet az a célkitűzés vezette, hogy ne engedjék meg a népi demokráciában lévő leányvállalatok tevékenységének kibővítését. Ennek a politikának két főcélja volt. Egyik: hogy a népi demokráciákban a gyárak termelékenységét csökkentsék, másodrangú cél pedig az von, hogy ki. kapcsolják ezeket a leányvállalatokat a versenyből és így teret nyissanak azoknak a vállalatoknak, amelyek a nemesvalutájú országokban vannak. Vogeler kihallgatása után Olti tanácsednök felszólítására a fogházőrök elővezetik Domkoso Kelemen gyárigazgatót. Domokos Kelemen bűnösnek érzi magát, mert 1947 januárjától kezdve rendszeresen résztvett az amerikai kémszervezet részére történő hírszerző munkában és a Standardban folyó szabotázsban. Domokos: — atyai ágon sváb származású vagyok. Azelőtt Kraus volt a nevem. Nevemet 1936-ban magyarosítottam. Politikai beállítottságomnál fogva fasíszt avagyok. A háború során a németekkel szimpatizáltam, mindenben támogattam a fasisztákat és sa. ját magam is igyekeztem, hogy elő. segítsem a hitleri Németország győzelmét. A háború után, mivel láttam, hogy Magyarország a szocia. lizmus felé vezető útra lép, kapcsolatokat szereztem az amerikai tröszt budapesti megbízottaival, akikről már akkor láttam, hogy minden törekvésük Magyarország gazdasági helyzetének aláásását célozza. 1947 január elején Geiger dolgozó szobájába hivatott, közölte velem: arra kell törekednünk, ne növekedjék a gyárban a termelés. Tevékenységünket úgy kell folytatni, hogy a hivatalos szervek előtt a szabotázs leplezve maradjon. Kifejtette azt is, hogy Ogilvie ügynököt mindenben támogatni kell, hogy a Magyarországra vonatkozó bizalmas iratokat megszerezhesse. Domokos ezután elmondja, hogy tevékenységéért 1947 áprilisától kezdve rendszeresen havonta 500.— forintott kapott és különféle alkalmakkor további összegeket. Ezután következett dr. Just István kihallgatása. Just 1946 februárjában lett kém. Redward angol kém szervez, te be. A vádlott készséggel vállalta a megbízatást Feladat* az volt, hogy tájékoztassa Sanderst a magyar politikai, gazdasági élet adatairól, a veszprémkörnyéki katonai adatokról, a parasztság helyzetéről, a kulákság viszonyáról a kormányrendeletekkel szemben, a Mindszenthy körlevelek hatásáról. Just ae kémszolgálatba be. kapcsolt másokat is. így Vass Károlyt, a volt veszprémi főispánt, Hatos Jenő nyugalmazott ezredest, özv. Lőhnenét, Szcitovszky Mariettát és Köves Ferenc B-listázott földművelésügyi osztálytanácsost. Olti elnök feltett kérdésére, hogy hírszerző tevékenységéért anyagi juttatásokban részesült-e, Just a következőképpen válaszolt: — Főként politikai meggyőződésből tettem, de anyagi viszonyaim nem engedték, hogy egész ingyenesen tegyem. Ennél fogva elfogadtam bizonyos... (gondolkozik) honoráriumokat. (Többször kapott háromezer forintokat és postán kapott kisebb öszszegeket is.) A fő motívum politikai meggyőződésem volt. Származásom, nevelésem és főpapi rangom éles ellentétben álltak azzal a politikával, ame. lyet az ország a felszabadulás óta folytatott. Saját magam javadalmának kétezer holdja, nővérem mintegy kétezer hold. ja, várható örökségemnek mintegy nyolcszáz holdja földosztás alá került, azonkívül közeli rokonaim többezer holdját is felosztották. Származásom, minthogy családom egyike legrégibb nemesi családoknak, — anyám az arisztokráciához tartozik, nővérem is egy arisztokratához ment férjhez, — engem szöges ellentétbe állított a rendszerrel. Just István vallomása a teremben lévő hallgatóság és a sajtó képviselői között mély felháboi odást keltett. Ez a papi ruhába bújt bűnöző, aki Krisztus tanításának felkent papja volt, az Isten szolgálatát a kémek szolgálatával váltotta fel, a Krisztus által hirdetett szegénység helyett a vagyonbiztosította jólétben dúslakodott és amikor az emberi igazságszolgáltatás, a dolgozók kormánya megfosztotta őt a vagoyntól, a földektől, akkor az emberiség egyik legaljasabb tevékenyséf

ét folytatta, árulója lett hazájának és rulója lett a dolgozó népnek. Just kihallgatása után sor került az utolsó vádlott kihallgatására. Dóri Edina bűnösnek érzi magát, Vogeler utasítására kémtevékenységet folytatott, politikai, katonai és gazdasági adatokat szolgáltatott az angol-amerikai hírügynökségnek. Szökés közben a határnál vették őrizetbe. Az elnök közti Dőre Edina vádlott kihallgatása után, hogy valamennyi vádlott kihallgatása megtörtént, a főtárgyalást hétfőn reggel 9 órakor kezdték meg, amelyen a tanuk és szakértők kihallgatása folyik. A. ZÁP OTOCKÝ 1

8 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZAR1 DEZSŐ 11. Josef Rézlert, Augustin Radimskyt, Leopold Kochmant és Vojtech Pinkavát a sajtótörvény 23 cikkelyébe ütköző vétséggel, amelyet sajtótermékek törvénytelen terjesztésével követtek el. A sorrendben következő első 22 vádlott vizsgálati fogságban, a többi 9 szabadlábon volt. Az ügyészség 13 sűrűn teleírt oldalon indokolta meg a vádat. Legyen szabad ez indokolás egyes részleteit idéznem: „Hogy ez a titkos szervezet mily veszedelmes tevékenységet fejtett ki és hogy egyelőre leplezett végcéljai mire irányulnak, azt a következő tények bizonyítják: 1881 május 12-én este 9 óra tájban a prágai Kisoldalon lévő Thun-utca 1. szám alatt, ahol a cs. és kir. helytartóság hivataloskodik, a pincehelyiségben lévő istállóba két dinamittöltényt, azaz petárdát dobtak, amelyeket azonban az istállóban jelenlévő Antonin Simunek kocsis nyomban ártalmatlanná tette és csak az ő lélekjelenlé" tének köszönhető, hogy a petárdák robbanása nem' okozott komoly kárt. 1881. augusztus 7-én délután 4 órakor František Novák, aki a prágai Charvát'féle malom közelében halászott, hálójával pokolgépet, ú. n. Thomas-órát (ThonlasUhr) emelt ki a vízből. Az ilyen szerkezetet, a szakértők véleménye szerint különböző merényleteknél alkalmazzák. Valószínű, hogy a merényletre készülők a felfedeztetéstől való félelmükben a Moldvába dobták a pokolgépet. A hatósági nyomozás során nem sikerült gyan felfedni, hogy a fentemlített petárdákat és a pokolgépet ki vetette az istállóba, illetve a Moldva vizébe, 'de az ez" irányban teljes alapossággal és körültekintéssel lefolytatott vizsgálat annyit kétségkívül megállapított, hogy mind a két petárda, mind a pokolgép bizonyos összefüggésben áll a szociáldemokrata párt titkos propagandájával." A vádirat a továbbiakban ezeket mondja: „A fentemlített titkos szervezet valamennyi tagjára jellemző, hogy a házkutatások során különböző szociáldemokrata folyóiratokon és egyéb nyomtatványokon kívül, amelyeket a szervezet tagjai kötelesek voltak vásárolni és terjeszteni, lázító tartalmú dalokat és költeményeket találtak s ezek legnagyobb részét az utóbbi időben nagy példányszámban sokszorosították." Maga a vádirat beismerte, hogy az alapos és körültekintő nyomozás ellenére nem sikerült felfedni, ki dobta az istállóba, illetve a Moldvába a petárdákat és a pokolgépet. Az a feltevés, hogy ezek a tárgyak összefüggésben álltak a szociáldemokrata párt propagandájával, nem igazolódott be a legcsekélyebb mértékben a főtárgyalás során sem. A vádirat, mint szemmellátható, nem tudott felhozni tényleges bizonyítékokat a különböző bűncselekmények elkövetésére. A vádlottakat egyszerűen letartóztatták és a biróság elé állították, csak azért, mert szocialisták voltak, szocialista lapokat olvastak, gyűléseket tartottak és szocialista dalokat énekeltek. Azt is törvénytelen tevékenységnek tekintették a hatóságpk, hogy a szocialisták gyűjtéseket rendeztek üldözött és bebörtönzött miumkástársaik családjainak támogatására. Valamennyi további vádat is erőszakoltan, mesterségesen állították össze, vagy egyenesen kihívó módon készítették elő. Ezt bizonyítja a Thun-palota istállójába dobott, de idejekorán felfedezett és ártalmatlanná tett petárdák, valamint a Moldva vizéből kihalászott pokolgép esete is. Látjuk hát, hogy a polgári reakció már a szocialista munkásmozgalom kezdetén a kihívás, a hamis tanúvallomások, a vesztegetés, a hatóságoktól megrendezett merényletek eszközéhez nyúlt. Ezekhez a régi üzelmekhez, a hivatalok és Bíróságok hatalmával való visszaéléshez, a suttogó, rágalmazó hírveréshez' és az előre megrendezett merényletekhez a reakciós polgári rétegek és pátrjaik mindvégig hűek maradtak. A szocialista forradalmi mozgalom ellen soha nem tudtak nyílt, becsületes, eszmei harcot vívni. Csak az üldözést, az erőszakot, a hivatali és bírói hatalommal való visszaélést, a besúgást, a vesztegetést, a hamis tanúkat, álhírek terjesztését, pánikkeltést és a közvélemény félrevezetését kedvelték és gyakorolták. A szociáldemokrata mozgalom ellen rendezett első csehországi nagy per is bizonyítja, hogy a hivatalos körök már akkor azon a hazug úton haladtak, amelyet később is „a jogrend és a törvény védelmezésének" neveztek. A vádlottak egyike, J. Rézler szövőmunkás visszaemlékezéseiben elmondja, milyen körülmények között folyt le a szocialisták elleni bünper és hogyan ítélték el a munkásmozgalom vezetőit. J. Rézler szövőmunkás visszaemlékezései. „Zápotocký elvtárs kivételével valamennyiünket visszavezettek zárkáinkba. A vádlottakat egymásután hallgatták ki. Akit kihallgattak, ott maradhatott a tárgyalóteremben. Egész sereg tanú vonult fel. Ezek egy" részét a vádlottak, a többit az ügyészség indítványára idézte be a bíróság. Végre-valahára rám is sor került. A szokásos formaságok lebonyolítása után a biróság elnöke felolvasta, mivel vádolnak s megkérdezte, bűnösnek érzem-e magam. — Nem. — Mint állíthatja, hogy ártatlan, amikor pedig bebizonyosodott, hogy titkos szervezet tagja volt? — Titkos szervezetről mit sem tudok. A munkásegyesület tagja voltam, ez az egyesület pedig nyilvános és törvényes. — A munkásegyesület ugyan nyilvános, tehát törvényes is, de a köpeny 2g alatt más titkos szervezetek, az ú. n. alosztályok rejtőztek. — Erről nem tudok. (Folytatjwk.)