Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-21 / 44. szám, kedd

UJSZ0 1950 február 21 Hégy napja folyik Budapesten a kémek és szabotálok nagy pere A kizsákmányolók magyarországi csökevényei a Nyugat imperialista ügynökeivel szövetkeztek a magyar dolgozók országának megdöntésére A budapesti törvényszék kUlöntanácsa előtt most felelnek bűncselek­ményeikért a nyugati imperialisták megvásárolt ügynökei, akik a ma­gyar népi demokratikus köztársaság életébe befurakodtak, hogy így hat­hatósabban tudják szolgálni a kapitalista-imperialista világ törekvéseit, a népi demokratikus országok aláaknázását. Válogatott bűnözők kerültek a magyar törvényszék kUlöntanácsa elé, akiknek minden lépése, minden tette a hazaárulás undorító bűntettét meríti ki. A magyar dolgozók éber­ségének köszönhető, hogy a cinkosoknak ezt a sötét társaságát sikerült leleplezni, hogy elvegyék méltó büntetésüket azokért a gyalázatos tettek­ért, amelyekkel hazájuk és a dolgozó nép felemelkedett élete ellen tör­tek. Pénteken reggel 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást Olt Vilmos, a tör­vényszéki különtanács elnöke, a bel­és külföldi sajtó képviselőinek, va­lamint a magyar dolgozók küldöttei­nek jelenlétében. A vádlottak pad­ján ott ül az amerikai és angol gyárigazgató, a miniszteri főtisztvi­selő, a pap, aki a vallástanítás he­lyett a judási árulás mesterségét űz­te, a bárónőből lett bármixernő, ezek az emberi méltóságból kivet­kőzött fenevadak, akik, míg az or­szág dolgozó népe erejét megfeszítve dolgozik a háború csapásaitól meg­viselt Magyarország felépítésén, az­alatt minden igyekezetükkel arra tö­rekszenek, hogy gátat vessenek a fejlődésnek, szabotálják a fejlődést biztosító munkákat és az ország titkait kiszolgáltassák azoknak a ha­talmaknak, akik új háborús tüzek meggyújtásán dolgoznak világszerte. Dr. Alapi Gyula államügyész kém­kedés büntette, hivatali kötelesség megszegése, gazdasági terv megva­lósítását veszélyeztető bűncselekmé­nyek miatt emelt vádat Geiger Imre, a Standard vállalat volt vezérigazga­tója, Radó Zoltán, a nehézipari mi­nisztérium volt főosztályvezetője, Vogeler Róbert mérnök, Sanders Ed­gár számvívő, Domokos Kelemen gyárigazgató, dr. Just István római katolikus prépost és Döry Edina bármixernő ellen. Olt Vilmos a tárgyalás megnyitása után felolvasta a vádiratot, amelyet az államügyész küldött a büntető­törvényszék elnökéhez. A vádiratból, valamint a tárgyalá­son megtett vallomások során ki­tűnt, hogy Geiger Imre vádlott, aki az amerikai kémszolgálat be­szervezett ügynöke volt, évek hosz­szú során át szívósan kémkedett. A vezetése alatt álló budapesti Standard-gyár termelését a felsza­badulás óta következetesen szabo­tálta és az egyik legfontosabb magyarországi híradás-technikai üzemben sokmillló forintos kárt okozott. A bünper második fővádlottja, a ko­máromi származású Radó Zoltán, egyetemet végzett miniszteri főosz­tályvezető, aki 1939-ben Angliába ment. Londonban trockistákkal ke­rült kapcsolatba és ezen a réven ke­rült összeköttetésbe az angol kém­szolgálat ügynökével, aki beszervez­te hírszerző tevékenységre. Az angol kémszolgálat utasítására 1945 au­gusztusában Magyarországra ment, ahol kezdettől fogva a népi demok­rácia ellen kémtevékenységet fejtett ki. — Először arra utasítottak, hogy Magyarországra érkezve leleplezzem szovjet ellenes és demokrácia ellenes magatartásomat és igyekezzem becsempészni magam a Magyar Kommunista Pártba, mert ezen a módon tudok a leg­eredményesebben kifejteni hírszer­ző és kártevő munkát az angol In­telligence Servicc számára. További vallomása során kitűnt, hogy már 1939 előtt kapcsolatban állt trockista körökkel és saját be­vallása szerint 1939-ben Csehszlová­kiából Angliába már úgy ment ki, hogy trockista csoportokkal tar­tott kapcsolatot. Eredetileg angol kém volt, de mint az államügyész feltett kérdésére Radó siránkozva bevallja, hogy az angol Intelligence Service nagyon rosszul fizette, vi­szont az amerikaiak többet ígértek. Majd hozzáteszi: — Eltekintve az anyagi előnyök­től, engem politikai megfontolás is vezetett, hogy kapcsolatba lépjek az amerikai kémszolgálattal. Az ame­rikaiak — meggyőződésem szerint — sokkal következetesebben és erélye­sebben képviselik azt a szovjet elle­nes és demokráciaellenes álláspontot, amely az én felfogásomnak megfelel. Radó tehát már 1939 előtt gyűlöl­te mint trockista a Kommunista Pár­tot, ä Szovjetúniót és gyűlöl min­denkit, aki Magyarországot és a többi népi demokratikus országot a szocializmus útjára akarja vinni. El­jött Magyarországra, hogy mint színleg a Párttal rokonszenvező be­furakodjék a Magyar Dolgozók Pártjának csapataiba és belülről fejtse ki bomlasztó munkáját. Nagy­szerű segítőtársakat szerez, akik hozzá hasonló lelkesedéssel és ala­possággal akarják elárulni a magyar dolgozó nép becsületes törekvéseit. Gyűlölettel figyelik a vezérigazga­tói állások, a magas állami funk­ciók mögül, hogy a Szovjetúnió és a népi demokráciák egyre fejlőd­nek. A trockista kémek katolikus pap­pal, bukott bárókisasszonnyal szö­vetkeznek, hogy a beszerzett anya­gokat az amerikai és brit követsé­gek útján megbízóikhoz Washington­ba és Londonba eljuttassák. A buda­pesti Standard-gyár az amerikai hír­szerzés bázisa volt. Ez volt az a pénzforrás, amelyből az amerikai kém- és szabotázs és egyéb romboló tevéknységhez szükséges pénzt elő­teremtették. Lehetőséget nyújtott ar­ra, hogy a gyáron kersztül Magyar­országra az angol-amerikiak kéme­ket küldhessenek. A havi kémjelentést, amint azt Geiger vallomása során beismerte, valamint az egyéb bizalmas termé­szetű anyagot, a budapesti ameri­kai missziónak adták át, majd ké­sőbb az amerikai követség futár­postája vitte Newyorkba. Geiger is beismeri szabotázstevé­kenységét. Utasítást kapott megbí­zóitól, hogy szervezze meg és kezd­je meg a Standard-gyárban a szabo­tázst. Az utasítást, amelyet kapott, az amerikai politikával indokolták meg, amely feltétlenül megkívánta, hogy a magyar híradás-technikai szükségletek termelését fékezzék, ne­hogy Magyarország és a baráti népi demokratikus országok el tudják ér­ni a katonai és gazdasági szempont­ból annyira fontos híradás-technikai felkészültséget. A postai rendelése­ket a vállalt határidőhöz képest egy­két év késéssel szállították le. Radó Zoltán vádlott segített abban, hogy a posta csökkentse a nagy kártérí­tést. E szabotázzsal 13 millió forint kárt okoztak a postának. A Szovjet­únió megrendelését hasonlóképpen szabotálják. Miután a Pinkney an­gol kém által megksérelt törekvés, hogy a Standard-gyárat mentesít­sék a szovjet szállítások alól, nem sikerült, Geigerék arra törekedtek, hogy a Szovjetúnióba menő szállí­tásokat minden eszközzel szabotál­ják. Geiger egyenes utasítására a Szov­jetúnióba szállítandó automata köz­pontokba foszforbronz anyag helyett aluminiumbronz anyagot építettek bele, miután tudták, hogy ezáltal a központok élettartamát egyharma­dára csökkentik. Az elszállításra vá­ró gépeknél egyszerű csomagolást alkalmaztak, hogy ezáltal a szállítá­sok alatt az automata berendezések megrozsdásodhassanak és használha­tatlanná váljanak. Geiger és Radó kihallgatása után Sanders Edgár negyedrendű vádlott elvezetését kérte a tanácselnök. San­ders 1940 májusában lépett az angdl kémszolgálat kötelékébe. Magyaror­szágba 1946-ben érkezett. Megbízatá­sa az volt, hogy kémtevékenységet fejtsen ki. A vádlott elmondja, hogy az imperialisták ekkor a jobboldali re­akciós pártokat támogatták, azt re­mélve, hogy így ki tudják a kormány­ból a Kommunista Pártot szorítani és ezá'tal szakadást előidézni Magyaror­szág és a Szovjetúnió között. Miután világossá vált, hogy a demokratikus kormány a kommunisták vezetésével AAagyarországon hatalmon íog marad­ni, az angol-amerikai politika megvál­toztatta taktikáját és Magyarországot már mint ellenséges államot kezelték. Igyekezetük arra irányult, hogy az or­szágot mind katonai, mind pedig gaz­lasági szempontból aláakmázzák. Ettől az időtől fogva a kémtevékenység kö­zéppontja az angol követség volt. A szombati tárgyaláson a bíróság először Vogeler Róbert kihallgatását kezdte meg. A vádlott vallomásának bevezető részeiben részletes vallomást tett kül- és belföldi kémkapcsolatairól, majd Olti elnök kérdésére elmondja, hogy Magyarország területén össze­gyűjtött kémanyagait a budapesti ame. rikai követségen keresztül küldte ki a bécsi központba. Vallomása során ki­jelnetette: Az amerikai politika szempontja az, hogy a diplomáciai kapcsolatok ki­építése a népi demokratikus orszá­gokkal és a Szovjetunióval a kém­tevékenység és a hírszerzés szem. pontjából fontos. A szabotázsakciók irányításában feletteseimet az a cél­kitűzés vezette, hogy ne engedjék meg a népi demokráciában lévő le­ányvállalatok tevékenységének ki­bővítését. Ennek a politikának két főcélja volt. Egyik: hogy a népi demokráciákban a gyárak termelékenységét csökkentsék, másodrangú cél pedig az von, hogy ki. kapcsolják ezeket a leányvállalatokat a versenyből és így teret nyissanak azoknak a vállalatoknak, amelyek a ne­mesvalutájú országokban vannak. Vogeler kihallgatása után Olti ta­nácsednök felszólítására a fogházőrök elővezetik Domkoso Kelemen gyár­igazgatót. Domokos Kelemen bűnös­nek érzi magát, mert 1947 januárjától kezdve rendszeresen résztvett az ame­rikai kémszervezet részére történő hírszerző munkában és a Standardban folyó szabotázsban. Domokos: — atyai ágon sváb szár­mazású vagyok. Azelőtt Kraus volt a nevem. Nevemet 1936-ban magyarosí­tottam. Politikai beállítottságomnál fogva fa­síszt avagyok. A háború során a né­metekkel szimpatizáltam, minden­ben támogattam a fasisztákat és sa. ját magam is igyekeztem, hogy elő. segítsem a hitleri Németország győ­zelmét. A háború után, mivel lát­tam, hogy Magyarország a szocia. lizmus felé vezető útra lép, kapcso­latokat szereztem az amerikai tröszt budapesti megbízottaival, akikről már akkor láttam, hogy minden tö­rekvésük Magyarország gazdasági helyzetének aláásását célozza. 1947 január elején Geiger dolgozó szobájába hivatott, közölte velem: ar­ra kell törekednünk, ne növekedjék a gyárban a termelés. Tevékenységün­ket úgy kell folytatni, hogy a hivatalos szervek előtt a szabotázs leplezve ma­radjon. Kifejtette azt is, hogy Ogilvie ügynököt mindenben támogatni kell, hogy a Magyarországra vonatkozó bizalmas iratokat megszerezhesse. Do­mokos ezután elmondja, hogy tevé­kenységéért 1947 áprilisától kezdve rendszeresen havonta 500.— forintott kapott és különféle alkalmakkor to­vábbi összegeket. Ezután következett dr. Just István kihallgatása. Just 1946 februárjában lett kém. Redward angol kém szervez, te be. A vádlott készséggel vállalta a megbízatást Feladat* az volt, hogy tájékoztassa Sanderst a magyar poli­tikai, gazdasági élet adatairól, a vesz­prémkörnyéki katonai adatokról, a pa­rasztság helyzetéről, a kulákság vi­szonyáról a kormányrendeletekkel szemben, a Mindszenthy körlevelek hatásáról. Just ae kémszolgálatba be. kapcsolt másokat is. így Vass Károlyt, a volt veszprémi főispánt, Hatos Jenő nyugalmazott ezredest, özv. Lőhnenét, Szcitovszky Mariettát és Köves Fe­renc B-listázott földművelésügyi osz­tálytanácsost. Olti elnök feltett kérdésére, hogy hírszerző tevékenységéért anyagi jut­tatásokban részesült-e, Just a követ­kezőképpen válaszolt: — Főként politikai meggyőződésből tettem, de anyagi viszonyaim nem en­gedték, hogy egész ingyenesen te­gyem. Ennél fogva elfogadtam bizo­nyos... (gondolkozik) honoráriumo­kat. (Többször kapott háromezer fo­rintokat és postán kapott kisebb ösz­szegeket is.) A fő motívum politikai meggyőző­désem volt. Származásom, nevelé­sem és főpapi rangom éles ellentét­ben álltak azzal a politikával, ame. lyet az ország a felszabadulás óta folytatott. Saját magam javadalmának kétezer holdja, nővérem mintegy kétezer hold. ja, várható örökségemnek mintegy nyolcszáz holdja földosztás alá került, azonkívül közeli rokonaim többezer holdját is felosztották. Származásom, minthogy családom egyike legrégibb nemesi családoknak, — anyám az arisztokráciához tartozik, nővérem is egy arisztokratához ment férjhez, — engem szöges ellentétbe állított a rendszerrel. Just István vallomása a teremben lévő hallgatóság és a sajtó képviselői között mély felháboi odást keltett. Ez a papi ruhába bújt bűnöző, aki Krisz­tus tanításának felkent papja volt, az Isten szolgálatát a kémek szolgálatá­val váltotta fel, a Krisztus által hir­detett szegénység helyett a vagyon­biztosította jólétben dúslakodott és amikor az emberi igazságszolgáltatás, a dolgozók kormánya megfosztotta őt a vagoyntól, a földektől, akkor az em­beriség egyik legaljasabb tevékenysé­f ét folytatta, árulója lett hazájának és rulója lett a dolgozó népnek. Just kihallgatása után sor került az utolsó vádlott kihallgatására. Dóri Edi­na bűnösnek érzi magát, Vogeler uta­sítására kémtevékenységet folytatott, politikai, katonai és gazdasági adato­kat szolgáltatott az angol-amerikai hírügynökségnek. Szökés közben a ha­tárnál vették őrizetbe. Az elnök közti Dőre Edina vádlott kihallgatása után, hogy valamennyi vádlott kihallgatása megtörtént, a fő­tárgyalást hétfőn reggel 9 órakor kezdték meg, amelyen a tanuk és szakértők kihallgatása folyik. A. ZÁP OTOCKÝ 1 8 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZAR1 DEZSŐ 11. Josef Rézlert, Augustin Radimskyt, Leopold Kochmant és Vojtech Pinkavát a sajtótörvény 23 cikke­lyébe ütköző vétséggel, amelyet sajtótermékek törvény­telen terjesztésével követtek el. A sorrendben következő első 22 vádlott vizsgálati fogságban, a többi 9 szabadlábon volt. Az ügyészség 13 sűrűn teleírt oldalon indokolta meg a vádat. Legyen szabad ez indokolás egyes részleteit idéznem: „Hogy ez a titkos szervezet mily veszedelmes tevé­kenységet fejtett ki és hogy egyelőre leplezett végcéljai mire irányulnak, azt a következő tények bizonyítják: 1881 május 12-én este 9 óra tájban a prágai Kisoldalon lévő Thun-utca 1. szám alatt, ahol a cs. és kir. helytar­tóság hivataloskodik, a pincehelyiségben lévő istállóba két dinamittöltényt, azaz petárdát dobtak, amelyeket azonban az istállóban jelenlévő Antonin Simunek kocsis nyomban ártalmatlanná tette és csak az ő lélekjelenlé" tének köszönhető, hogy a petárdák robbanása nem' oko­zott komoly kárt. 1881. augusztus 7-én délután 4 órakor František No­vák, aki a prágai Charvát'féle malom közelében halá­szott, hálójával pokolgépet, ú. n. Thomas-órát (Thonlas­Uhr) emelt ki a vízből. Az ilyen szerkezetet, a szakértők véleménye szerint különböző merényleteknél alkalmaz­zák. Valószínű, hogy a merényletre készülők a felfedez­tetéstől való félelmükben a Moldvába dobták a pokol­gépet. A hatósági nyomozás során nem sikerült gyan felfedni, hogy a fentemlített petárdákat és a pokolgépet ki vetette az istállóba, illetve a Moldva vizébe, 'de az ez" irányban teljes alapossággal és körültekintéssel lefolyta­tott vizsgálat annyit kétségkívül megállapított, hogy mind a két petárda, mind a pokolgép bizonyos összefüg­gésben áll a szociáldemokrata párt titkos propagandá­jával." A vádirat a továbbiakban ezeket mondja: „A fent­említett titkos szervezet valamennyi tagjára jellemző, hogy a házkutatások során különböző szociáldemokrata folyóiratokon és egyéb nyomtatványokon kívül, amelye­ket a szervezet tagjai kötelesek voltak vásárolni és ter­jeszteni, lázító tartalmú dalokat és költeményeket talál­tak s ezek legnagyobb részét az utóbbi időben nagy pél­dányszámban sokszorosították." Maga a vádirat beismerte, hogy az alapos és körül­tekintő nyomozás ellenére nem sikerült felfedni, ki dobta az istállóba, illetve a Moldvába a petárdákat és a pokolgépet. Az a feltevés, hogy ezek a tárgyak összefüg­gésben álltak a szociáldemokrata párt propagandájával, nem igazolódott be a legcsekélyebb mértékben a főtár­gyalás során sem. A vádirat, mint szemmellátható, nem tudott fel­hozni tényleges bizonyítékokat a különböző bűncselek­mények elkövetésére. A vádlottakat egyszerűen letartóz­tatták és a biróság elé állították, csak azért, mert szocia­listák voltak, szocialista lapokat olvastak, gyűléseket tartottak és szocialista dalokat énekeltek. Azt is törvény­telen tevékenységnek tekintették a hatóságpk, hogy a szocialisták gyűjtéseket rendeztek üldözött és bebörtön­zött miumkástársaik családjainak támogatására. Valamennyi további vádat is erőszakoltan, mester­ségesen állították össze, vagy egyenesen kihívó módon készítették elő. Ezt bizonyítja a Thun-palota istállójába dobott, de idejekorán felfedezett és ártalmatlanná tett petárdák, valamint a Moldva vizéből kihalászott pokol­gép esete is. Látjuk hát, hogy a polgári reakció már a szocialista munkásmozgalom kezdetén a kihívás, a hamis tanú­vallomások, a vesztegetés, a hatóságoktól megrendezett merényletek eszközéhez nyúlt. Ezekhez a régi üzelmek­hez, a hivatalok és Bíróságok hatalmával való vissza­éléshez, a suttogó, rágalmazó hírveréshez' és az előre megrendezett merényletekhez a reakciós polgári rétegek és pátrjaik mindvégig hűek maradtak. A szocialista for­radalmi mozgalom ellen soha nem tudtak nyílt, becsü­letes, eszmei harcot vívni. Csak az üldözést, az erősza­kot, a hivatali és bírói hatalommal való visszaélést, a besúgást, a vesztegetést, a hamis tanúkat, álhírek ter­jesztését, pánikkeltést és a közvélemény félrevezetését kedvelték és gyakorolták. A szociáldemokrata mozgalom ellen rendezett első csehországi nagy per is bizonyítja, hogy a hivatalos kö­rök már akkor azon a hazug úton haladtak, amelyet ké­sőbb is „a jogrend és a törvény védelmezésének" ne­veztek. A vádlottak egyike, J. Rézler szövőmunkás vissza­emlékezéseiben elmondja, milyen körülmények között folyt le a szocialisták elleni bünper és hogyan ítélték el a munkásmozgalom vezetőit. J. Rézler szövőmunkás visszaemlékezései. „Zápotocký elvtárs kivételével valamennyiünket visszavezettek zárkáinkba. A vádlottakat egymásután hallgatták ki. Akit kihallgattak, ott maradhatott a tár­gyalóteremben. Egész sereg tanú vonult fel. Ezek egy" részét a vádlottak, a többit az ügyészség indítványára idézte be a bíróság. Végre-valahára rám is sor került. A szokásos formaságok lebonyolítása után a biróság elnöke felolvasta, mivel vádolnak s megkérdezte, bűnös­nek érzem-e magam. — Nem. — Mint állíthatja, hogy ártatlan, amikor pedig bebi­zonyosodott, hogy titkos szervezet tagja volt? — Titkos szervezetről mit sem tudok. A munkás­egyesület tagja voltam, ez az egyesület pedig nyilvános és törvényes. — A munkásegyesület ugyan nyilvános, tehát tör­vényes is, de a köpeny 2g alatt más titkos szervezetek, az ú. n. alosztályok rejtőztek. — Erről nem tudok. (Folytatjwk.)

Next

/
Thumbnails
Contents