Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-19 / 43. szám, vasárnap

1950 február 346 UJSZ0 PARTELET A KSS üzemi szervezeteinek feladatai a terv teBfesítésének ellenőrzésében gas teljesítményei teljesen elvesznek az átlagban és nincsenek arányos ha­tással a munka termelékenységének összértékelésére. Ennek a kérdésnek alapos figyelmet kell szentelni, mert a szocialista munkaverseny a munka termelékenysége emelésének legalap­vetőbb és tartós formája. A termelési feladatok teljesítését egész üzemi méretben elegendő ha­vonként ellenőrizni, ám a részletfel­adatokat gyakrabban kell ellenőrzés­nek alávetni. Biztosítani kell a terv teljesítésében a folyamatosságot. Épí­tő feladataink sikeres teljesítésének előfeltétele, hegy a Párt üzemi szer­vezetei a munka minden szakaszán vezető szerepet töltsenek be Ezért a Párt üzemi szervezeteinek lendszere­esn foglalkozníok kell a termelési problémákkal, amelyek az egyes üze­mekben adódnak. Üzemeinkben a fel­adatok egyik legfontosabbika a terme. Iési tervek teljesítésének ellenőrzése. A termelési tervek következetes és tökéletes felosztása alapvető feltétele annak, hogy a terv teljesítését fi­gyelemmel tudjuk kísérni. Minden terv száraz számsorozattá válik, ha nincs ellenőrizve. A terv teljesítésének el­lenőrzése minden üzemi szervezetben jelző berendezéssé kell, hogy változ­zék, hogy ilymódon a lehető legrövi­debb idó'n belül felhivja a figyelmet az előálló nehézségekre és esetleges hiányokra, vagy hibákra az egyes részlet-tervszakok feladatainak teljesí­tésében. A valóságban ez főcélja a terv teljesítése ellenőrzésének A terv teljesítésének el­lenőrzését az üzemi szer­vezet bizottságának rendszeresen kell végrehajtania. A bizottság heti vagy 14 napi közökben összehívja ülését és erre meghívja a tervezőt is, aki rend­szeres tájékoztatást ad a bizottságnak az üzemterv teljesítéséről. Némely üzemi szervezetnél a tervteljesítés el­lenőrzésének a módja már régen be van vezetve és be is vált, így pl. a bratislavai Teslánál és az üzemi szer­vezetek tapasztalatai alapján más üze­meknél is hamarosan bevezetik A terv teljesítésének ellenőrzése az üzemek­ben nagyobb időközökben nem kielé­gítő, mert nem eléggé ruganyos és nem eléggé hathatós. A terv teljesítésének rendszeres el­lenőrzése az üzemi szervezet bizott­sága számára még azt is jelenti, hogy az elvtársak folytonos kapcsolatban állnak üzemük telmelési és gazdasági problémáivá, és ennek alapján ezeket a fontos problémákat megtanulják megoldani. A MUNKATERMELÉKENYSÉG FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE. A terv teljesítésének ellenőrzésénél a legfontosabb a munka termelékeny­ségének fejlődését figyelemmel kísér­ni. Ezért a helyi szervezet bizottságá­nak elsőrangú fontosságú kötelessége rendszeresen összehasonlítani a terv szerinti munkatermelékenységet a va­lóságban mutatkozó termelékenység­gel. Zápotocký elvtárs a termelékeny­ség emelésére három igen foritos ha­tóerőt jelölt meg: a technikát, a szer­vezetet és a kkádereket. Ez a három hatóerő együtt összefügg és külön­külön nem lehet őket bírálni, sem el­választani őket egymástól. A helyi szervezet feladata összhangba hoznia és irányítani a munkát, megértéssel viseltetni, a technika, a szervezet és a káderek iránt is A terv szerinti termelékenység és a valóságban elért termelékenység összehasonlításánál szükséges figye­lemmel kísérni kiilön külön az egyes munkaosztályokon és műhelyekben, esetleg az egyes munkásoknál is a munka termelékenységét A termelé­kenység ilyen értékelésnél szükséges figyelemmel kísérni a ledolgozott órák számát is, mert a túlórák számának növekedésével a termelékenység foko­zódása egy-egy munkásra kétes lehet. A termelékenység legfontosabb mu­tatója az érték, azaz a termelésnek az állandó terv szerinti árak számításá­val egy-egy alkalmazottra, vagy mun­kásra eső értéke. A termelékenység értékelésénél azonban lehetetlen gé­piesen eljárni, hanem feltétlenül más mutatókat is fel kell használni. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY HATÁSA A MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉRE. A munka termelékenységének érté­kelésének és a terv ellenőrzésénél fel­tétlenül figyelemmel kell kísérnie a szocialista munkaverseny fejlődését és annak hatását a munka termelékeny­ségére. Azokban az üzemekben, ahol a szo­cialista munkaverseny fejlődése és. új formái nem hatnak a munka aráriyfa­gos termelékenységének emelésére, ennek a jelenségnek az okát részlete­sen ki kell vizsgálni Némely esetben a munkaverseny intenzívebben a ki­segítőhelyek üzemeire irányul és nem a fő termelési ágra Ez történt pl. a bratislavai Dynamitkában. Igen gya­koriak a hiányok a munka megszerve­zésében is, úgy, hoyg az egyének aránylag igen magas teljesítményei, vagy pedgi egyes csoportok igen ma­A MUNKATERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK TOVÁBBI TÉNYEZŐI. Figyelemmel kell továbbá kísérni minden további mozzanatot, amely közvetlenül, vagy közvetve behatással van a munka termelékenységének emelésére. így pl igen fontosak az újítójavaslatok, a távolmaradás és a fluktuáció csökkentése, az egyes szer­vezetek munkájának hatását figye­lemmel kísérése, továbbá a takarékos­ság az energia és anyagfosztásban, a szállítókkal kötött szerződések betar­tásnak ellenőrzése, új gépek beállítása, stb. Semmiféle rendszeresített gépies sablont nem lehet felállítani, mert min­den egyes eset a maga megfelelő meg­oldását kívánja meg, amelyet a ható­erők elemezése alapján lehet a leg­megfelelőben megtalálni, az akadályo­kat kiküszöbölni, amelyek a munka termelékenysége növekedésének útjá­ba állanak. Minden kommunistának helyesen fel kell fognia a termelési feladatok meg­oldása és a politikai munka közti köz­vetlen összefüggést. Helytelen volna csak gyakorlatias gazdasági kérdések­kel foglalkozni és megfeledkezni a po­litikai munkáról. A tagság ideológiai színvonalának emelésére külön figyel­met kell szentelni és ezért igen fontos a pártiskolázás évének jobb megszer­vezését még inkább elősegíteni és tökéletesíteni, mert ez elvitathatat'anul növeli az üzemi szervezetek szerveze­ti képességeit. Ez természetesen azon­nal mgmutatkozik abban, hogy az üzemi szervezet hogyan tesz eleget a termelési féladatoknak, hogyan hatá­rozza meg, őket és hogyan hajtjo vég. re teljesítésük ellenőrzését. Termelésünkre és a termelékenység emelésére nagy követelmények hárul­nak. Ezek a követelmények azonban teljesen reálisak. Az üzemekben a kommunisták felelősek a terv teljesí­téséért és a terv teljesítésének ellen­őrzése mindennapi fegyverükké kell, hogy váljék a munka termelékenysé­gének emelésére irányuló törekvésünk, ben. J. Fabian cikkéből. Zárszámadás az ötéves terv első évéről Az oktatás elősegíti az alapszervezetek és üzemi szervezetek munkáját Az évzáró taggyűlések tapasz­talatai megerősítik azt a tényt, hogy jó szervezéssel és alapos előkészülettel olyan eredménye­ket lehet elérni ezen a téren is, hogy minden tag résztvesz azok­nak a feladatoknak a megvalósí­tásában, amelyek Pártunk előtt állanak. Ebben az előkészítő és szervező munkában mindig igen nagy szerepet játszik és azt mondhatnánk, hogy a fő alkotó­tényezője az oktatás. Komárom járásban — mint ahogy arról be­számoltak az oktató gyűlésen és­pedig bíráló hangon szólva hozzá az ottani viszonyokhoz — eddig nagyrészt csak körleveleket küld­tek szét a helyi szervezeteknek és a személyes oktatást teljesen elhanyagolták. A Párt itteni já­rási bizottságának vagy nem volt elég oktatója, mert nem fordított gondot új káderek kinevelésére, vagy pedig a titkárságon a titkár annyira el volt foglalva munkájá­val, hogy nem jutott idő az oktatásra. Azonban ez igen nagy hiba volt, mert a körlevelekre a helyi szervezeteknél annyira rá" Bzioktak, hogy az alapszervezetek bizottsága már figyelembe sem vette őket és a bennük kitűzött feladatok gyakran megvalósítat­lanok maradtak. Hogyan küszöböli ki a járási bizottság ezeket a hibákat? Min­denekelőtt az oktatók testületét kezdte kiépíteni és felosztotta az r'apszervezeteket az instruktorok között, akiknek munkáját követ­kezetesen ellenőrzi. Az oktatók a megtett látogatásról és az okta­tásnak eredményeiről nemcsak írásban tettek jelentést, hanem szóbelileg is beszámolnak róla és az egyes alapszervezetek munká­jánál nyert ismereteket és ta­pasztalatokat tárgyilagosan érté­kelik. Ilymódon az oktatók be­kapcsolódnak az egyes alapszer­vezetek munkájába, sőt bele­nyúlnak és irányítják is azt, mert azzal, hogy állandó személyes kapcsolatban vannak az alapszer­vezetekkel, megismerik közelebb­ről azok belső életét és problé­máit, hiányait, de természetesen sikereit és szép eredményeit is. Az oktatók személyesen szerzett tapasztalataik alapján aztán az egyes alapszervezetek között ki­cserélhetik ezeket a szerzett is­mereteket és közvetlenül a hely­színen segíthetnek az esetleges mutatkozó hiányokon és közös erővel oldhatják meg az alap­szervezet vezetőségével együtt a felmerülő problémákat. Az okta­tásokat az alapszervezetnek előre bejelentik és a járási bizottság ügyel arra, hogy a meghatározott határidőben oktatót küldjön és az oktató meg is jelenjen az ille­tő pártszervezetnél. Hogyha az oktatók komolyan veszik munkájukat, annak csak­hamar megmutatkozik az ered­ménye is. így pl. már a komáromi járásban a szervezetekben az instruktorok munkája nyomán az eredmények is megmutatkoznak. Ahol az oktatók jól végezték munkájukat, ott a KSS IX. kong­resszusára vállalt kötelezettségek az EFSz-ek megalapítására, kiépí­tésére irányulnak, a mezőgazda­sági munka termelékenységének emelésére és azokra a fő felada­tokra, amelyek a falvakban párt­szervezeteink előtt állanak. Mert jól tudjuk, hogy a termelőszövet­kezetek megszilárdításának és to­vábbi fejlődésének legfontosabb feltétele, hogy a csoportokban jólműködő erős pártszervezetek legyenek. A falusi és szövetkezeti pártszervezetek legfontosabb fel­adata a termeléssel való állandó foglalkozás. Mert a pártszerveze­tek itteni munkájának eredménye elsősorban azzal mérhető, hogyan emelkedett a terméshozam, mennyiben sikerült teljesíteni és túlteljesíteni a termelési tervet és a vállalt kötelezettségeket. Az oktatóknak tehát elsősorban erre kell irányítaniok föfigyelmüket, mert a termelési feladatok elvég­zésére elsősorban a pártszerve­zetnek kell kezdeményeznie és irányítania a mumkaversenyt, mezőgazdasági téren is a mun­kásosztály példája nyomán. És ezeket a feladatokat a termelés terén a pártszervezet csak akkor tudja betölteni, ha törődik a párt­tagok és a pártonkívüli dolgozók nevelésével. Dolgozó népünk közös erőki­fejtésével általában eredménye­sen teljesítettük az ötéves terv­első évét, ami további fontos lé­pést jelent államunk újjáépítésé­ben a szocializmus felé. A cseh­szlovák nép gazdasági sikerei megerősítik a gazdaság szocialis­ta szektorát, megszilárdítják a termelőerők további kifejlődésé­nek alapjait és jelentősen megja­vítják a dolgozók életszínvonalát. Az elért eredmények népi de­mokratikus rendszerünk további politikai megszilárdulását jelen­tik. Az ötéves terv első éve követ­kező eredményeket hozta: Az ipari termelés tervének teljesítése. Az ipari termelés terve a köz­élelmezés ágazatán kívül 103 szá­zalékos eredményt hozott, tehát kedvezőbbet, mint ' a gazdasági terv első kétéves szakasza. Az élel­mezési iparban az egészéves ter­vet ugyanolyan arányban teljesí­tették, mint a kétéves terv utolsó évében, vagyiis 98 százalékra. A magasabb termelési feladatoknál azonban a teljesítés jelentősen túlszárnyalja az 1948-as színvona­lat és alapvető javulást jelent az általános élelmezési helyzet szempontjából. A termelési esz­közöket gyártó ipar a tervet 102 százalékra, a közszükségleti cik­keket gyártó ipar 103 százalékra teljesítette. Az üvegipar nem tel­jesítette a termelési tervet (5 szá­zalék híján), mivel az év folya­mán különböző eladási változások álltak be. Nem teljesítették 100 százalékosan a tervet a grammo­fon- és filmiparban (nem egész 1 százalék híján). Az 1949-es évben főleg ezek­ben a fontos feladatokban lépték túl a tervet: koksz, vasérc, nafta, villamosenergia, nyersvas, nyers­acél, hengerelt áru, öntvények, elektromotorok, autóvázak, mo­torkerépárok, gazdasági gépek, rádiókészülékek, műtrágya, ce ment, gyapjúfonál, gyapjú-és len­szövőfonál, harisnyák, férfi, női és gyermek felsőruhák, munka ruhák, férfi-, női- és gyermek fehérnemű, cipő, sör, malom-ter­mékek, búza* és rozstermékek, tartós sütemények, műzsír, tej csarnoki vaj, cigaretta és sok más árucikkben. Az ipari termelés növekedése. Az 1949-es évben az ipari ter­melés az előző évihez viszonyít­va, 8 százalékkal emelkedett. Ez által iparunk az élelmezési ipa­ron kívül túlszárnyalta a háború előtti színvonalat 13.6 százalék­kal, az élelmezési iparral együtt 11.5 százalékkal. Még kifejezőbb ez az emelkedés, hogyha ezt az eredményt az 1949-es év utolsó negyedének termelési eredmé­nyeihez hasonlítjuk, amikor a fo­kozott termelési igyekezet még jelentősebb volt. Ebben az idő­szakban az ipari termelés átlagos háború előtti színvonalát az élel­mezési ágazaton kívül 21 száza­lékkal haladtuk túl, az élelmezés­sel együtt 19 százalékkal. A ter­melési eszközöket gyártó ipar, amely egész újjáépítésünk alap­vető pillére, a háború előtti ter­melési színvonalat már több mint 40 százalékkal haladta túl. Gazdaságunk kifejlesztéséért folyó törekvésünk technikai fej lődés útján igyekezett megoldani a felmerülő kérdéseket, ami lehe­tővé tette a termelési terv kiter­jesztését újabb gyártmányokra, a minőség javítását és a termelés gazdaságosságának emelését. így pl. a nehézipar bevezette újtípusú gépek egész sorának gyártását, amelyeket eddig nálunk nem gyártottak. A finom mechanikai ipar megkezdte komplikált szá­mológépek, statisztikai és grafi­kai gépek gyártását. A könnyű fémipar a mezőgazdaság részére mezőgazdasági gépek új típusait termelte. A vasöntő iparban megkezdték különböző öntvé­nyek és speciális hengerelt anya­gok és acél gyártását; a vegyi ipar bevezette és tökéletesítette műanyagok újfajta gyártását; az üvegipar főleg üvegfonalak gyár­tására irányult és bevezette az orvosi hőmérők és mikroszkóp fedőlemezek gyártását. Termelésünk gazdaságosabbá tételéhez jelentősen hozzájárultak dolgozóink újítójavaslatai. Az 1949-es év folyamán újítómozgal­munk jelentős arányban megnö­vekedett. Összesen 110.000 újító­javaslatot nyújtottak be, amelyek által 3 milliárd Kčs megtakarí­tást értünk el. A siker eléréséhez hozzájárult technikai kísérleti in­tézményünk, amelynek az a fel­adata, hogy gazdaságunkat minél magasabbra fejlessze. A tudomá­nyos kísérleti intézmény központ­jának összesítenie kell a csehszlo­vák kísérletii munkákat és azokat a gazdasági terv szükségletei sze­rint irányítani. Termelési erőink kifejlesztésé­ben új és döntő tényezők: a szo­cialista verseny további tömeges kiterjesztése, valamint az élmun­kásmozgalom, amelynek erős lö­kést adott a KSČ történelmi je­lentőségű IX. Kongresszusa, to­vábbá a nagyszámú élmunkás műszak- és élmunkás-váltás hét, amelyeket a II. ös z szakszerve­zeti kongresszus, valamint Sztá­lin generalisszimusz 70. születés^ napja almából valósítottak meg. Az új munkaformák bevezetésére megindult mind hatalmasabban kifejlődő mozgalom szilárd gyö­kereket ereszt munkásosztályunk tömegeibe és legbiztosabb hozzá­járulás ötéves tervünk sikeres teljesítésének. Építészet. Építőiparunk teljesítménye 1949­ben az 1948"as évhez viszonyítva %-ával növekedett. A tervet, amelyet 1949 második felében to­vábbfejlesztették, 102 százalékra teljesíteették (pénzértékben kife­jezve). Az 1948-as évvel szemben, amikor a tervet nem egészen 85 százalékra teljesítették, ez jelen­tős előhaladást jelent. Az építési ipar ugyanis az ötéves terv első évében túlnyomóan a szocialista szektorral lépett be, amely ebben az évben az építészeti iparból 94 százalékos brutto értéket képvi­sel. Az UVKSČ mult év márciu­sában hozott határozatában kife­jezte, hogy az építési ipar alkalma­zottainak politikai öntudata lénye­gesen megnövekedett és megve­tette alapjait a szocialista ver­seny és az élmunkásmozgalom felvirágzásának, ami lehetővé tette az új munkamódszerekre való áttérést (3-as csoportokban való falazás és vakolás stb.). Az építési ipar további növeke­désének előfeltétele az ötéves terv második évében, amikor az 1949-es évhez viszonyítva 45 szá­zalékkal kell fejlődnie, az építési iparnak kisebbszámú építkezésre való összpontosítása, hogy ez­által megakadályozzák az építő­anyag elpazarlását és lényegesem megrövidítsék az építési határ­időket. Kői pari termékek kiállítása Losoncon A losoncjárási tugári mftrványb*­nyák „Augusztus 29-e" üzeme Luče­nec városának nagytermében tugári márványból való kőipari termékek­ből kiállítást rendezett. A kiállítást február 15-én, reggel 9 órakor nyitották meg és öt napig tartott. A gyönyörű kiállítási dara­bokat mindjárt a helyszínén meg le­hetett vásárolni. A kiállítást már Prágában is megtartották és Losonc után Kassán és Eperjesen is megren­dezik.

Next

/
Thumbnails
Contents