Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-18 / 42. szám, szombat

6 UJS7Ö 1950 február 18 Február 18, szombat. A nap kél 7 óra 7 perékoi, nyugszik 17 óra 22 perckor. A róm. kat. naptár sze­rint Simon, a protestáns naptár sze­rint Konrád napja van. • Az albán nemzetgyűlés ülést tar­tott, amelyen Envei Hodzsa hadse­regtábornok, a minisztertanács el­nöke, a képviselők egy csoportja nevében javasolta, hogy Tirana leg. szebb terén állítsanak szobrot az albán nép legdrágább barátjának: Joszif Visszarion.»vics Sztálinnak. A nemzetgyűlés közfelkiáltással, egyhangúlag elfogadta a javasla­tot. • A dán vaj drágább otthon, mint Angliában. Dánia csak angliai vaj­kivitelével évente több mint 250 millió koronát veszít. A Jüttland Posten Epsen gyáros cikkét közli, aki megállapítja, hogy az USA-nak és Angliának a Marshall-tervvel si­került elszakítania Dánia természe­tes és régi kereskedelmi kapcsolatait Kelet-Európával és ennek eredmé­nyeképp az angolok monopóliumra tettek szert a dán mezőgazdasági termények felvásárlásában. Kínában 1949-ben 8200 kilométer vasútvonalat építettek újjá és ez­zel lényegében helyreállították a vasúti hálózatot. A Szovjetúnió vas. úti sínekkel, más felszerelésekkel és szakértőkkel támogatta a kínai vasutasok lelkes munkáját. — Díszpolgári oklevél a köz­társaság elnökének. KI. Gottwald köztársasági elnököt a következő községek választották díszpolgá­rukká: C. Brod, Podhradia na Dyji, Tišnova, Brunšperk és Hejníc. A díszpolgárságról szóló okleveleket ezeknek a falvaknak a küldöttsé­ge február 16"án, csütörtökön ad­ta át a köztársasági elnöki iroda vezetőjének. • „Blesk autoiskola" Bratislava, Suché Mýto 3, tel. 274-26. 1950 február 22-én, 18 órakor magyar­nyelvű sofőrkurzust és átképző tan­folyamot kezd meg. Jelentkezés és információ naponta az autóiskolában. 1516/V — A tanítók segítséget nyujta­nak a népszámláláshoz. A nép­számlálás, melyet március l"én tartanak meg, igen nagy appará­tust kiván meg és ezért a népi közigazgatási szervek vezetői ezt a munkát segítség nélkül nem tudják elvégezni. Ezért az iskola­ügyi megbízotti hivatal elhatá­rozta, hogy ebben az akcióban résztvesznek a tanítók és a többi iskolaügyi' dolgozók. • Azonnalra keresünk egy kiadóhiva­t;; i vezetőt, valamint több irodai női munkaerő* ;ikik • '•' 'etescn bírják a magyar nyelvet, helyesírást és a gép­írást. Ajánlatokat kérjük, postatiók 374, Bratislava. 864 — A születendő gyermekek kö­teles bejelentése. Az egészség­ügyi megbízotti hivatal hirdetmé­nye szerint minden élve vagy halva született gyere'-et be kell jelenteni, amely'knek súlya ne­hezebb nettó 400 grammnál. A bejelentési kötelezettség vonatko­zik a szülő-otthon vagy kórház illető osztályára, vagy arra az or­vosra, ajíi a szülést levezeti. A bejelentést két példányban kell beadni. • Megegyezés szerint jutalomban ré­szesítem, aki Bratislavában egyszoba, komfortos lakáshoz segít. Cím a kiadó­ban. • h. 995 — Üjítójavaslatok a KI. Gott" wald"üzemben. Az ötéves terv második évének kezdete a Kle­ment Gottwald-üzem újítói szá­mára is új aktivitást jelentett. A munkások és a technikusok be­nyújtottak újítója^aslatokat, me­lyek az üzem számára hatalmas összegű megtakarítást jelentenek. Mostanáig 34 javaslatot nyújtot­tak be, melyekből egyesek igen figyelemreméltóak. Gútai levél. Kedves elvtársak, néhány szo­ciális könyv jutott a kezembe az utóbbi időben. Ezeknek elolvasá­sa adja kezembe a tollat, hogy rövid cikket írjak a munkásleve­lező rovatba. Nagyon üdvös volt számunkra, itt élő magyarajkú csehszlovák állampolgárok számára, hogy a szlovák-magyar kérdést olyan szépen megoldották. Hiszen most már meg van itt minden. Van magyar újság, magyar könyvek, magyar iskolák, magyar kultúra, egyenjogúság és jó munka és ke­reseti lehetőségek. Ezt láthatjuk minden nap, hiszen soha nem volt a nép még olyan vásárlóképes, mint most. Nem is lenne semmi baj, ha nem fújná a reakció még mindig olyan szépen a soviniz­mus nótáját, aminek eredménye sajnos néha mind a két félnél megmutatkozik. Én már rájöttem és mindenkinek rá kellene jön­nie, hogy nem szabad a nemzeti­ségi kérdést a szocializmus fölé helyezni. Még pedig azért nem, mert nem a nemzetiségi kérdés oldja meg a szocializmust, hanem éppen megfordítva, a szocializ­mus oldja meg a nemzetiségi kér­dést. Kívánatos volna, ha a nép rájönne egyszer már arra, hogy a szocializmust csak közös erővel, kéz a kézben, megfeszített mun­kával tudjuk csak elérni. Nem szabad hallgatnunk a reakcióra, mert minden baj ebből származik és ha mi proletárok a nemzetisé­gi kérdésen rágódunk, a helyett, hogy közös erővel látnánk hozzá ötéves tervünk felépítéséhez, ak­kor ezzel a reakció szekerét tol­juk, a miénk pedig beleragad a kátyúba. Hiszen mi szocializmst akarunk építeni, nem nemzetisé­gi ellentéteket és a kommunista ki­áltvány is azt írja, hogy világ proletárjai egyesüljetek, ami alatt az egész világ, az összes nemze­zetek proletárjait érti. Most még csak annyit, hogy az itt élő ma­gyarajkú állampolgároknak azt ajánlom, hogy ne sóhajtozzanak a aióai jfs^f ne várják Amerikát, hanem igyekezzenek beleilleszkedni a mi népi de­mokráciánk társadalmába és lás­sunk hozzá közös erővel a szocia­lizmus felépítéséhez. Lenin elv­társ is azt írja, hogy a társada­lom hamarabb változik, rssns s tehát ha majd közös erővel felépítettük a szocia­lizmust, akkor majd magától megoldódik a nemzetiségi kérdés. A Szovjetúnióban is békése^ meg tud férni tizenhat nem­zet és szét tudta zúzni a fa­sizmus gyökös gépezetét. Te­hát akkor nekünk is az a köte'es­ségünk, hogy békésen megfér­jünk együtt. Ne engedjük, hogy abban a földben, amit a dicső vö­rös hadsereg a vérével öntözött, a gaz reakció verjen gyökeret, hanem azon kell lennünk, hogy ezt még csírájában könyörtelenül kiirtsuk, ha megmutatkozik Gott­wald elvtárs útmutatása szerint. Sok százezer becsületes, jó kom­munista elpusztult a fasiszta és reakciós bitangok jóvoltából, gon­doljunk csak a német internáló táborokra. Legyen öklünk ke­mény a munkában és a harcban, akkor megéljük győzelmünket. Kommunista üdvözlettel Molnár Géza, Gúta. Üzenet Pelsőcre. A jó pelsőci tehéntejjel kap­csolatban Bencze József levelé­hez nekem is hozzá kell szólnom. Hoggr a pelsőci dolgozók gyerme­kei részére milyen nehéz a tejbe­szerzés, az tény és valóság. Ha ott, helyben be is tudják szerezni a tejet jegyre vagy feketén, az ára 10—12 Kčs. De ami még en­nél is nagyobb gond, sok szülő este, amikor a gyárból vagy más munkából hazaérkezik, pihenés helyett veszi a tejeskannát és el­megy a falvakra, hogy egykét liter tejhez hozzájusson, mert Pelsőcön még 10—12 koronás tej­hez sem jut hozzá akárki. Mint Pelsőc község volt kézbesítőjének tudomásom volt arról, hogy Pel­sőcön a tejcsarnok létesítése még 1947"re tervbe volt véve. Hogy még ezideig sem valósították meg, ebből csak az látható, hogy az ötéves terv második évében sem akarnak egyesek bekapcso­lódni az egységes közellátásba és a jó házitejről lemondani, mert ez esetleg azt jelentené, hogy bi­zonyos személyeknek is a dolgo­zó asszonyok soraiba kellene ál­lani a tej csarnoki tej kiosztásá­nál. De voltak itt más hibák is. A kenyérről nem is nyilatkozom. Ami pedig a húsfogyasztást illeti, bizony Tóth Bélának arról is van tudomása, hogy a pelsőci húsfo­gyasztók egy része még a heti 10 dkg húsadagját sem élvezhet­te' hónapokon keresztül. Egyesek Ezámára viszont, ha kellett, 5 kiló is akadt. Mindenesetre a hibákért nem szabad sem a pelsőci tejbeszolgál­tatókat okoznunk, sem a szocia­lista rendszert, mert a betegség­nek egész mások az okai. Felkeli azonban hívni azokra a figyel­met, akik meghagyták magukat fertőzni a volt fasiszta rendszer­től, akiknek az a főcéljuk, hogy az erőset meggyőzzék, a pengét pedig legyőzzék és szándékosan gördítenek akadályokat közellá­tásunk javulása elébe. Kedves pelsőci munkástársaim, üzenem nektek, hogy a harcot még nem adtam foä, ami voltam tegnap, az vagyak ma is és ae leszek holnap is. Mindezt csak azért cselek­szem, mert szívből és lélekből te­szek eleget Sztálin nagyvezér 1945 augusztus 5-én a yohsini orosz fogolytáborban kiadott na­piparancsának, melyet azt hi­szem, olvastatok tt is az Üj Szó 1949 december 21-i számában és amely így hangzott: „Menjetek haza családaitokhoz, dolgozzatok, építsétek föl lerom­bolt házaitokat, falvaitokat és vá­rosaitokat. Azonban egyre figyel­meztetlek benneteket. A fasiz­must megvertük, de teljesen le nem győztük és lehet, hogy meg­kísérli fejét valamilyen módon felemelni. De ti ne kövessétek őket, mert ez a megsemmisülés­hez vezet", stb. Én ezen mondatot szívemben megőrizve harcolom harcomat, és küldöm kommunista üdvözlete­met a pelsőci dalgozóknak. Tóth Béla, Mesto Ždar. Munkánk a CSEMADOK érdekében. A közelmúlt napokban a CSE­MADOK központi szervező titká­ra látogatott el az ipolysági já­rásba. Megérkezése után csakha­mar összetalálkoztunk és megle­petésemre Pató Károly régi isme­rősömet fedeztem fel benne. Rö­viden elmondta küldetésének okát, hogy a járás magyarlakta falvait keresi fel és a néppel a CSEMADOK feladatait és a ma­gyarság egyenjogúságát ismer­teti. Megragadtam a nem minden­napos alkalmat és Pató elvtárssal együtt és is jártam a falvakat. A községekben hatalmas tömeg fo­gadott, a magyor és szlovák la­kosság úgy a nők, mint a férfiak nagy számban jelentek meg. Pató kultúrtárs szavait nagy érdeklő­déssel hallgatták, mivel bebizo­nyított tényekkel mutatott rá. a hibákra és a jövőben követendő helyes útra. Végigjártuk Deman­dice, Százd, Tesmak, Ipolnyék, Szécsény és Ipolyvisk községeket és mindenütt hálával és szere­tettel fogadták Pató elvtárs fel­világosító szavait. Főleg Ipolyvisk község lakosságánál találtunk megértésre, ahol a kapitalista rendszer által kizsákmányolt, de szervezett, öntudatos munkások élnek. Az itt rendezett gy kiesen megjelent dolgozó tömeg azonnal és egyöntetűen belépett a CSE­MADOK-ba. A falvakat bejárva, sok olyan kérdéssel ismerkedtünk meg, mely eddig ismeretlen volt előttünk. A négy év után szólás­jogot kapott magyarságból ömlött a kérdések végtelen áradata, iparkodtunk megfelelő válaszo­kat adni, bár egyes ügyeket nem tudtunk a helyszínen orvosolni. Panaszokat hallottunk, főleg a beszolgáltatási igazságtalanságok és a falusi kulákok, a becsületes munkásságnak és parasztságnak örök ellenségei felől, akik sokszor fenyegetéssel, megfélemlítéssel riasztják vissza a falu népét a he" lyos munkától és a helyes út­tól. Mint akkor szóval, most az újságon keresztül üzenem a falvak dolgozóinak, a be­csületes magyarságnak, hogy ha követik a CSEMADOK által ki­jelölt útat és megértéssel ipar­kodnak egységes úton haladni, akkor saját maguknak tesznek jót, mert meggyorsítják a fejlő­dést és emelik az életszínvonalat. Ma már a sztálini nemzetiségi jogok alapján ítélik meg hazánk felelős vezetői azt, hogy ki a jó hazafi és annak alapján, hogy mennyit tesz a dolgozó nép jobb, könnyebb életének megvalósítá­sáért, a szocialista közösségért. A szocialista társadalom ellen­ségeire, a falusi herékre, a kis­parasztság elnyomóira, a falusi kulákokra pedig népi demokrá­ciánk úgy fog lesújtani, mint a napokban letartóztatott szimői kulákokra, kik 90 hold föld után 3 métermázsa gabonát szolgáltat­tak be és mint a népi demokrati­kus Magyar Köztársaság sújtott le Kiss Imre lengyelkápolnai gyilkosaira, a Tito által felbérelt fenevad kulákokra. Kedves magyar dolgozók, hogy ezeket az ellenségeinket mielőbb el tudjuk sorainkból távolítani, legfontosabb hazánk becsületes dolgozó népének összefogása és a CSEMADOK-ba való tömörülése. Major Ágoston, Ipolyság. A mezőgazdasági gépi munkák árjegyzéke A földművelési megbízott 111/1 —180/7—1950 sz. hirdetménye alapján közöljük az állami gépállomások által végzett munkák jóváhagyott árjegyzékét: I n. III. IV. Munka­20%-os 40%-os 50%-os A munka faja telje­Teljes kedvez­kedvez­kedvez­sítmény ár ménnyel ménnyel ménnyel Tarlóforgatás ekével (mélység 12 cm) , 1 ha 275— 220— 165.— 138— Középszántás tarlóforgatás után (mélység 18—22 cm, átlagos mélység 20 cm) 1 ha 450— 360— 270— 225— Középszántás előzetes tarlóforgatás nélkül 1 ha 564— 451 — 338— 282— Mélyszántás tarlóforgatás után (mélység 22—28 cm, átlag 25 cm) 1 ha 603— 482— 362— 302— Mélyszántás előzetes tarlóforgatás nélkül (mélység 22—28 cm. átlag 25 cm) 1 ha 717.— 573.— 430— 359— 1 ha 153— 122— 92.-»­77— Rétek és legelők szántása, valamint szántás vetésvál­tozásnál 1 ha 1.500— 1.200— 900— 750— Szőlőkertek árkolása (szántás 50 cm-nél mélyebben) 1 ha 6.500— 5.200— 3.900.— 3.250— Tala.ielőkészítés vetéshez szántás után traktorral a szán­tóföldön végzett minden tényleges munkaóra után 1 óra 114.— 91.— 68— 57— Boronálás traktorral 1 ha 70.— 56— 42.— 35— Fogasolás hantgyúróval, hengerelés traktorvontatással 1 ha 76.— 61— 46— 38— Fogasolás hantvágóval, hanttörés .1 ha 114— 91 — 68— 57— Talailazítás kultivátorral vagy hantvágóval (tört hant­vágóval) 1 ha 162— 146— 110— 91— Fű- és takarmánykaszálás kaszálógéppel vagy traktor­ral vontatott fűvágóvaü .•<.•< 1 ha 260.— 208 — 156— 180— A fenti árak a következő kategó­riákra vonatkoznak: 1. I. oszlop adatai azokra a föld­műves egységekre vonatkoznak, ame­lyek a II.—IV. oszlop fizetési felté­teleinek nem felelnek meg. 2. II. oszlop adatai azokra a föld­művesekre vonatkoznak, akiknek legfeljebb 20 ha földjük van, az Egy­séges Földműves Szövetkezet tagjai, amennyiben teljesítik a termelési és beszolgáltatási tarvet és az EFSz ka­j retében közösen szervezik meg és végzik el a munkát. Az állami trak­torállomásokkal az EFSz kötötlt közös szerződést a tagok nevében. 3. III. oszlop azon EFSz-ekre vo­na' zik, amelyek legalább 50 ha te­rületeen vezették be a közös vetési eljárást legalább 5 hektáros darabok­ban. Ez az engedmény arra a közö­sen bevetett földre is vonatkozik, amelyet az EFSz saját költségén mű­vel meg. Az állami traktorállomások­kal az EFSz köt közös szerződést tag­jai nevében. 4. IV. oszlop azokra az EFSz-ekre vonatkozik, amelyek az egész község­ben közös vetést végeznek. Ez az engedmény arra a közösen bevetett földre ig vonatkozik, amelyet az EFSz saját költségén, valamint a földműves termelő szövetkezetek ré­szére műveltet meg. Az állami trak­torállomásokkal az EFSz köt közös szerződést, vagy pedig a földműves termelő szoueftkezek

Next

/
Thumbnails
Contents