Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-17 / 41. szám, péntek

8. szám 1950 február 17. 0 feftfifiiives ifjÉsái és o K®3cá$[ffÉság epyifaiiiiiÉáSSíösfásáÉri Vladimír Iljics Lenin a komszomol III. kongresszusán a szövetség feladatairól a kővetkezőket mondotta: „Ha nem kapcsoljátok bele a kommunizmus újjáépítésébe az egész munkás- és földművesifjúságot, nem építitek fel a kommunista társadalmat." Ez teljes mértékben érvényes a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre is a szocializmus felépítésénél köztársaságunkban. Itt bírálóan kell megállnunk áz együttmunkálkodás értékelésénél, hogyan valósult az meg a földműves- és munkásifjúság között. Tudjuk nagyon jól, hogy ez az együttmunkálkodás nem volt a legpéldásabb. Sőt megállapíthatjuk, hogy ez az együttmunkálkodás ez ideig gyenge volt. Ezen a téren nagy feladatok várnak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre. A munkásifjúságnak a földműves ifjúsághoz való közeledése széles alapokon mehet végbe. A közeledés legjobb formái az újjáépítési akció, amelyet a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség folytat és amelyen úgy a munkás- mint a földművesifjúság résztvesz. Eddig láthattuk, hogy ezekből az akciókból nem vette ki elegendő mértékben részét a földműves ifjúság. Már ebből is látni, hogy a földműves ifjúság gondolkodását, hogy az együvétartozás megértését anarchista egyénieskedés zavarja. A földműves ifjúság sok esetben nem fogta fel eléggé falvaink újjáépítésének iparunk újjáépítésével való összefüggését. így történt, hogy a földműves ifjúság nem tudatosította elegendő mértékben köztársaságunk újjáépítésében való feladatát sem. A falu gépesítésének az uj gyárak felépítésével való összefüggése túlságosan távoli volt számára, ámbár mindenki előtt világos kell, hogy legyen, hogy minél hamarabb felépítjük az új gyárat, amely traktorokat fog gyártani, annál hamarabb kerülnek ezek a traktorok falvainkba, annál hamarabb mehet át a falu szocialista alapokra, annál hamarabb válik könnyebbé a munka falvainkban. Az iparosítás ezért nemcsak munkásifjúságunknak, de földműves ifjúságunknak is legfontosabb feladata. A másik oldalon a falu gépesítése éppen úgy ügye a munkásifjúságnak, mint a földműves ifjúságnak. Mindez azért, mert közös a cél. Ez a cél a szocializmus felépítése köztársaságunkban. Ennek a felépítésnek alapján a közeledés lehetőségeinek egész sora kínálkozik a földműves- és munkásifjúság közt. • Az Ifjúság Vasútvonalán és az új építkezéseken a szövetség tagjai tanultak és a jötermelési kérdésekkel, rámutat a versenyre és az élmunkásmozgalomra, másrészt öntudatositó folyamattal hozzájárul a falu szocializálásához. Egyidejűleg gondoskodik a szakképzettség emeléséről, főleg a gépek használatának tekintetében. És itt újra úgy fejlődhetik ki az együttmunkálkodás, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszerveSYKORA elvtárs, a CSM központi vezetője tartja beszámolóját vőben is megtanulják a munka új módszereit és formáit. Ezeket az új módszereket átvitték a gyárakba is. De lassan átkerültek falvainkba földműves ifjúságunk közé is. Tudjuk, hogy falvainkon ez ideig nagyon kevéssé ismert fogalom a verseny, míg a munka hőseiről — az élmunkásokról — csaknem egyáltalán nem beszélhetünk. Más oldalról ez teljesen magától értetődő a munkásifjúság számára. Ennek az oka mindenekelőtt az osztályöntudatban rejlik. A munkásifjúság osztály- és politikai öntudathoz segítheti a földműves ifjúságot azáltal, hogy gondnokságot vállal a falusi csoport fölött és ennek a gondnokságnak a keretében megismerteti a földműves ifjúságot a fő zetei brigádokat szerveznek csúcsteljesítményekre és gépek javítására. Mindez hozzájárul a falusi földműves ifjúság és az üzemekben dolgozó ifjúság együttmunkálkodásának elmélyítéséhez. Másrészt a földműves- és munkásifjúság együttmunkálkodása megkívánja a földműves ifjúság nagyobb kezdeményező erejét. Ez a kezdeményező erő és a munkásifjúsággal való együvé tartozás tudata két alapvető módon bizonyítható be, még pedig: közvetlenül és közvetve. Közvetve azáltal, hogy a földműves ifjúság a munkahelyén, a falvakon harcolni fog a talaj jobb felhasználásáért, a hektáronkénti hozam felemeléséért, a takarmányozási alap kiterjesztéséért, de mindenekelőtt az EFSz megalapításáért, a közös vetési terv elterjesztéséért, a közös csoportmunkák keresztülviteléért, a közös állattenyésztésért, a. állatállomány hasznosításúnak emeléséért, az állattenyésztés kifejlesztéséért, vagyis egyszerűen harcolni fog b hasznosabb munkamódszerekért. Hasonlóképpen, mint ahogy az üzemekben, fontos a szocialista verseny elterjedése, mert ez meggyorsítja a falu újjáépítését és egyenrangú tényezőként sorozza be szocialista gazdaságunkba. Lehet azonban közvetlenül is együttmunkálkodni. Elsősorban úgy, hogy az ifjúság bekapcsolódik új üzemeink felépítésébe, hogy teljes erejével résztvesz a brigádmozgalomban, amely meggyorsítja hazánk újjáépítését és Szlovákia iparosítását. Másrészt azaltal is, hogy megerősíti a munkáskádereket, amelyekre nagy szüksége lesz új gyárainknak, vagyis lehetőve teszi az erők áthelyezését gyakran túlnépes falvainkbói az iparba és az ipari termékek emelését, ami számunkra kivitelt, devizát s egyúttal a dolgozók életszínvonalának emelését is jelenti. Rengete munkaerőre van szüksége építkezésünknek és rengete.. fölösleges ember van még falvainkon. Itt is kifejthet, együttmunkálkodását ifjúsi. gunk abban az irányban, hogy vagy azokban a hónapokban, amikor nincs a fö.deken munka, vagy a téli hónapokban segédkezet nyújt a_ épitésnél, vagy pédig beáll ai épületeken dolgozó munkásifjúság soraiba. így kell a szövetség elöt; álló építőakciók és feladatok alapján a munkás- és földműves ifjúság együttműködésére néznünk, mint V. I. Lenin mondta „ennek az újjáépítésnek szemszögéből". Ennek az együttmunkálkodásnak a sikereit és hiányait viszont a szerint kell értékelnünk, hogy megtettek-e mindent, hogy a földműves- és munkásifjúságból egységbe tömörülő, öntudatos dolgozó emberek váljanak, akik a tanuló ifjúsággal együtt a Csehszlovák fjúsági Szövetség milliós szervezetét fogják alkotni, hatalmas hadsereget, mely hazánkban „az örömök új világát" — a szocializmust építi...